491
-
T_I #1 A végén kiderül, hogy nem is itt vagyunk, hanem valahol... :D -
#2
Off
Már a "fehérlyukból" csapódunk kifelé amibe pár milliárd éve bele spagettifikálódtunk, ezért az őrült tempó :)
On -
#3
Tehát a vákuumban felrobbant egy apró sűrű pont, amiből aztán kiszóródva az anyag, a fénysebességnél nyilván gyorsabban(!) kellett, hogy szétszóródjon, aztán valamiért belassult, amihez képest viszont már egyre gyorsul, holott lassulnia kéne.
Ennél ez az elmélet is hihetőbb, és ez legalább magyarázza a laposfődet' is:
![]()
Utoljára szerkesztette: Tinman, 2019.04.30. 07:06:54 -
end3 #4 Mert az egészet egy nagylátószögű "gravitációs térlencsén" keresztül "méricskéljük", úgy a szélek felé a tágulás nagyobb sebességűnek tűnik... -
#5
Nekem még mindig nem mondta el senki hogy a tér miből van.
Ha nem volt anyag az ősrobbanásnál akkor miért volt vákuum? A vákumot mi közvetíti az térben amiben nincs semmi ??? -
#6
Hmm. Nos akkor lehet abban valami, hogy a világegyetem egy szimuláció? Mert egyre több jel utal rá. -
T_I #7 Az újszerű, pontos mérésekből elég hamar ki fog derülni, hogy a különböző módszerrel mért értékek mitől függenek, pl. irányfüggés, távolságfüggés stb -
Macropus Rufus #8 "Mert az egészet egy nagylátószögű "gravitációs térlencsén" keresztül "méricskéljük", úgy a szélek felé a tágulás nagyobb sebességűnek tűnik... "
gondolom erre a tudósok nem is gondoltak és gyorsan publikáltak valamit ami simán hülyeségnek tűnik az sg tudósok előtt.... de amiért valami annak tűnik még nem biztos, hogy az is. -
#9
... hmmm ... szokás szerint a kedves szerző (aki nem vállalja fel névvel a cikket) faszságokat ír!
Az eredeti tanulmányban 3,26 millió fényévenként (azaz 1 megaparseckenként) nagyobb a tágulás mértéke 74 km/másodperccel!
Itt a forrásanyag: https://arxiv.org/pdf/1903.07603.pdf -
#10
Mondjuk nekem ez az univerzum tágulása dolog elég furcsa. Természetesen értem az elméletet, csak azt nem értem, hogy ha tágul akkor kell, hogy legyen "hely" ahova tud tágulni. Ergo akkor az univerzum nem is végtelen? Na és mi van az univerzumon "kívül"? Mi az a "tér" ahova szétterjed? -
kvp #11 Velemenyem szerint erdemes lenne a Fold sebessegebol eredo ido torzulast es a tejutrendszer gravitacios terebol eredo tertorzulast is figyelembe venni. Siman lehet a sotet anyag hianya es a tagulasi sebesseg elteresei is megoldodnanak. Altalaban ezeket elhanyagoljak a szamitasoknal, mert elvileg nem jelentosek. -
Macropus Rufus #12 a válasz olyan szokott lenni, hogy nincs kívül semmi, se tér se idő. Semmi. Hiszen ezek mind a robbanáskor alakultak ki, tehát logikus, hogy a robbanás előtt nem lehet még semmi. (ebből következik, hogy ha lenne olyan eszközünk amivel el tudnánk odáig menni akkor a tudósaink egy friss térben mozognának. Lehet olyanba ami 10 másodperccel azelőtt még nem is létezett. :)
A látható univerzum nem végtelen. Véges. A méretét is kb. tudják. Viszont arról senkinek nincs semmiféle elképzelése sem arról, hogy ez az univerzum hol is van. Mivel nincs tér amibe el tudnád helyezni ezért macerás a helymeghatározás is, tehát kvázi a semmiben van az univerzumunk pontosan nulla ideje. Az idő csak az univerzumon belül létezik. Kívül nincs, mint ahogy tér sincs.
Összegezve: az univerzum csak a benne lévők szemszöge szerint létezik, egyébként nem létezik. Egy esetleges külső szemlélő semmit nem tapasztalna meg az univerzumunkból, lévén ahonnét ő szemlélődik ott nincs tér, se idő, se semmi. univerzum sincs. (pl.: a házad csak akkor létezik ha benne vagy, és az idő is csak akkor múlik. Ha kilépsz a házból akkor realizálódik, hogy nincs is ház, de ha vissza mész akkor ismét van) Szóval ezt kellene valahogy leírni. Sztem a megfigyelésekben található anomáliák onnan datálódnak, hogy egyáltalán nem értjük az univerzumunk működését, kezdve onnan, hogy a semmiből jött az energia (ősrobbanás... fizikai tétel: semmiből nincs energia, viszont az ősrobbanás ezt kapásból megcáfolja), nem lennék meglepve ha egy idő után a teljes kozmológia modellt nulláról kellene újra írni. -
ostoros #13 Oxitocin injekció.... :D -
T_I #14 A tér azt a lehetőséget adja, hogy lehet/van benne valami. ["A tér azon pontok összessége, ahol a dolgok megnyilvánulnak"] A térben a legnagyobb léptékben a világegyetem van. A tér lehet végtelen, sőt az is, de a világegyetem lehet véges. Világegyetem alatt azokat az objektumokat értem, amiket a térben megfigyelünk (galaxisok stb). Azért mert (még) nem figyeltünk meg más világegyetemet, attól még UGYANEBBEN a térben lehetnek -
ostoros #15 Már csak azt kell kitalálni, hogyan függ össze ez a tér és a tér-idő, és, hogyan tud az meggörbülni anyag (gravitáció) jelenlétében.
Az egész téma nagyon zűrzavaros ma még... -
Nos #16 A világ mibenlétéről és a fény természetéről:
short mooc by T.P.
"Egy messzi-messzi és meglehetősen ócska dimenzióhalmazban, valahol egy asztrális létsíkon, az Üveghegyen istúl a gomolygó csillagködök megremegnek, szétnyílnak...És feltűnik...Hatalmas A'Tuin, a teknőc közeledik, lassan úszik a csillagközi áramlatok között, hidrogénzúzmara rakódottroppant végtagjaira, gigászi és ősi teknőjén meteoritok ütötte lyukak tátonganak. Óceánnyi szemeit, melyeket csipa ésaz űr pora fátyoloz, határozottan Előre szegezi.
Városoknál is hatalmasabb agyában földrajzi lassúsággal keringenek a gondolatok, ahogy a cipelt súlyon töpreng.
A súly nagy részét persze Berilia, Tubul, Nagy T'phon és Jerakeen, a négy óriás elefánt viseli. Az ő széles,csillagfény barnította hátukon nyugszik a hatalmas Világkorong, melynek pereméről körös-körül vízesések zuhognakalá, míg odafent a Mennyek bilikék kupolája feszül.Az asztrofilozófusok mindezidáig képtelenek voltak eldönteni, mit is gondoljanak erről.A Hatalmas Teknő
c csupán hipotézis volt egészen addig a napig, amíg a parányi és titokzatos Krull királyság(melynek határmenti hegyei a Peremcsobaj fölé nyúlnak) épített egy portáldarut a legeslegkiállóbb szirt csúcsára, ésleeresztett néhány kutatót a Korongszegély alá egy kvarckristály ablakú bronzkabinban, hogy keresztülkukkantsanak a ködfüggönyön.A hajdani asztrozoológusok, akiket a több mérföldes kötélen rabszolgák serege húzott fel végül, számosinformációval gazdagították a tudományt A'Tuinnal és elefántjaival kapcsolatban, de nem oldották meg az univerzumtermészetével és mibenlétével kapcsolatos problémák mindegyikét.
Még azt sem tudták meg mondani, milyen nemű A'Tuin. Ezt a létfontosságú kérdést, jelentették ki azasztrozoológusok egyre növekvő fensőbbséggel, mindaddig lehetetlen megválaszolni, míg nem építenek egy sokkaltanagyobb darut és egy űrjáró kabint. Addig viszont csak spekulálni tudnak az új világképről.Felvetődött például egy olyan teória, hogy A'Tuin a Semmiből jött, és egyenletes tempóban, változatlansebességgel tart a Semmi felé, mindörökké. Ez az elmélet kivételes népszerűségre tett szert a tudósok körében.A vallásos meggyőződésűek ennek egy változatában hittek, miszerint A'Tuin a Szülőhelytől a Párzási Hely feléigyekszik, akár minden más égitest, melyeket valószínűleg szintén hatalmas teknőcök cipelnek. Mikor a jelzett helyremegérkeznek, kurtán és szenvedélyesen párzanak ezen első és egyetlen alkalommal, heves frigyükből pedig újabbteknőcök születnek, melyek új világokat cip
elnek majd hátukon. Ezt hívták a Nagy Robbanás elméletnek.
Így eshetett, hogy egy ifjú kozmobuzgónus az Egyenletes Léptek frakcióból - aki egy új teleszkópot teszteltabban a reményben, hogy idővel precízen meghatározhatja Hatalmas A'Tuin jobb szemének fényvisszaverőképességét - volt az első kívül álló ezen az eseménydús estén, aki megpillantotta a Középtájon felszálló füstöt, mely evilág legősibb városa fölött kanyargott az égnek.Később azonban úgy belemélyedt tanulmányaiba, hogy teljesen el is feledkezett a látottakról. Mindazonáltalakkor is ő volt az első.
Akadtak azonban mások is...A MÁGIA SZÍNE
Tűz tombolt Ankh-Morpork kettéágazó városában. Ahol a lángok a Varázsló Negyedet nyaldosták, kékeszöldenégtek, s köztük különös szikrá
k pattogtak, a nyolcadik szín, az
oktarin
árnyalatában; ahol a tűz megtalálta az utat azsírtárolókhoz és az olajos hordókhoz végig a Kereskedők Utcáján, hatalmas lángszökőkutak törtek az égre, és vadrobbanások hallatszottak; a parfümkeverők utcájában é
deskés illatok terjengtek; ahol a lángok belekaptak a ritkaszárított gyógynövényekbe a drogmesterek raktáraiban, az emberek megháborodtak, és hangos párbeszédeket
"
"Amikor a fény erős mágikus térbe ütközik, minden siethetnéktől elmegy a kedve. Azonnal lelassul. És hát Korongvilág mágikus mezeje zavarba ejtően erős, ami azt jelenti, hogy a hajnal lágy, sárga fénye úgy bóklászott végig az alvó tájon, mint a gyöngéd szerető simogatása, vagy, kevésbé költőien szólva, szétcsurgott, mint valami aranyló szirup. Megpihent, mielőtt megtöltötte a völgyeket. Feltornászta magát a hegyvonulatok mentén. Amikor elérte a Mennyek Ormát, a tíz mérföld magas, zöld jég és szürke szikla alkotta hegycsúcsot – a Korong tengelyét, ahol az istenek lakoznak –, halmokba púposodott, majd pedig hatalmas, henye, bársonypuha szökőárként zúdult alá a lenti sötét vidékre.
Nincs ehhez fogható látvány egyetlen más bolygón sem.
"
Utoljára szerkesztette: Nos, 2019.04.30. 15:17:49 -
Sequoyah #17 Attol az univerzum lehet meg vegtelen, hogy tagul.
Kepzeld el a termeszetes szamok halmazat. Ennek ugye nincsen vege, nincsen utolso szam. Megis tud "tagulni". Tegyek egy babszemet minden egyes szamra (vegtelen babszem), majd minden egyes babszemet pakolj el a sajat szamarol egy 2x akkora szamra. tehat 1->2, 2->4, 3->6 stb...
Ez egy egyszeru pelda arra amikor egy vegtelen dolog tagul. -
Sequoyah #18 Hat nem is fogjak ezt a kozepsuliban tanitani, mert meg nincsen kiforrott elmelet ra.
Eloszoris, nem ter, hanem terIDO, ez azert fontos.
Azt tudjuk hogy minden reszecske gyakorlatilag egy rezges, egy hullam a teridoben, de persze jo kerdes hogy pontosan mi is rezeg. Kvantumhab? Hurok? Ezen a szinten egyelore matematikai modellekkel dolgozik a tudomany, nem kezzelfoghato dolgokkal. -
Sequoyah #19 Akkor magyarazd el kerlek hogy melyik az a gravitacios lencse, ami megvaltoztatja a feny hullamhosszat. Mert ami gravitacios lencset eddig lattunk az elgorbiti ugyan a fenyt, de a hullamhosszat nem valtoztatta meg... -
Sequoyah #20
Összegezve: az univerzum csak a benne lévők szemszöge szerint létezik, egyébként nem létezik. Egy esetleges külső szemlélő semmit nem tapasztalna meg az univerzumunkból, lévén ahonnét ő szemlélődik ott nincs tér, se idő, se semmi. univerzum sincs.
Nincs akkor kulso szemlelo sem. Amint van egy anyaghalmaz ami rezeg, onnantol van ido is es ter is, hiszen mind az idot es a teret a benne levo reszecskek definialjak. Ha pedig kivulrol "ranez", akkor mar nincs is kivul, mert interakciot vegez az univerzummal, tehat resze annak.
fizikai tétel: semmiből nincs energia, viszont az ősrobbanás ezt kapásból megcáfolja
Nem, nincs ilyen fizikai tetel. Minden fizikai tetel azzal kezdodik hogy definialja, milyen korulmenyek kozott ervenyes, es az osrobbanas nincs ezen korulmenyek kozott.
Es olyan tudomanyos allitas sincs, hogy az osrobbanas a semmibol tortent volna. Eleg vilagosan leirja a tudomany, hogy mindenfele elmeletunk csak az osrobbanas UTANI toredekmasodperctol kezdve van, de a 0-pontra, a szingularitasra NINCSEN tudomanyos elmeletunk.
Ami nem jelenti viszont azt hogy otletunk sincsen. Peldaul a vakum veletlenszeru kvantum fluktuacioja veges idon belul univerzumot fog eredmenyezni. Lasd: "Boltzmann brain".
nem lennék meglepve ha egy idő után a teljes kozmológia modellt nulláról kellene újra írni.
Ez mar megtortent a relativitaselmelettel. Es nagyban dolgoznak rajta hogy megint ujrairjak, ennek az erofeszitesnek a gyujtoneve "Theory of Everything". Szoval senki sem lenne meglepve, sot mindenki nagyon varja. -
Sequoyah #21 Atlag forumlakoknak zavaros, de a tudomany erre a kerdesre mar adott valaszt. A relativitas elmelet leirja hogy hogyan fugg ossze a ter es az ido, es hogyan gorbul a terido az anyag jelenleteben.
Az hogy mi nem vagyunk eleg okosak hogy tokeletesen megertsuk az nem a tudomany hibaja:) Az oktatas hibaja inkabb, meg a sajatunk... -
Macropus Rufus #22 Ertem. Tehat vagy az van amit allitasz vagy semmi. :) nem fogom elmagyarazni, mert nem vagyok csillagasz, de akik ezzel foglakoznak velhetoen sokkal jobban ertenel hozza mint mi itt. Tehat ezert irtam azt amit. -
Macropus Rufus #23 Persze, hogy nincs. Csak a pelda miatt emlitettem. De ugye necces az, bogy benne vagyunk valamiben ami lehet nincs is vagy hogy mondjam. Csak akkor van ha benne vagy. -
Macropus Rufus #24 Azert semmibol nincs energia. Ez teny. Itt meg ugye a semmibol lett, leven nem volt se ter se ido, akkor csak a semmi maradt. ;) -
T_I #25 Laikus vagyok, aki gondolkodott sok mindenen. Kapásból nem kell ledorongolni, lehet, hogy van abban valami, amit gondolok :) Azt gondolom, hogy a tér az mindig létezett. Hogy abban az ősrobbanással egy végtelen kicsi pontból létrejött a világegyetem (ami NEM EGYENLŐ A TÉRREL!) azt én nem tudom elképzelni, elgondolni, de az az én bajom :) . Tehát arra gondoljatok és ebben szinte biztosan igazam van, hogy a tér az nem egyenlő világegyetemmel, hanem a térben helyezkedik el a világegyetem, esetleg világegyetemek -
ostoros #26 Aha. Ez sajnos nem igaz. Én lennék a legboldogabb, ha tényleg így lenne.
Átlag fórumlakó.
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2019.04.30. 18:46:34 -
TokraFan #27 Mármint mi nem igaz? Hogy a relativitáselmélet választ adott a kérdésre, vagy hogy az oktatás és az egyén sara, ha ezt a magyarázatot sokan nem képesek értelmezni? -
Sequoyah #28 *zart rendszeren belul semmibol nincs energia. De az univerzum nem zart rendszer, vagyis nem tudjuk hogy zart-e.
Es amikor olyan extremitasokrol beszelunk hogy mi van a big bang elott, vagy az univerzumon kivul, akkor mar az "energia" fogalma sem egyertelmu.
Tag ertelmezesben az energia az nem mas, mint munkavegzes kepesseg, tehat az entropiabol ered. Ha az entropia maximalis, akkor munkavegzes nem lehetseges tobbe, mert az univerzum egy egyenletes homersekletu, egyenletes eloszlasu massza.
Es meg ezen esetben is ott van az un "Poincaré recurrence theorem", ami szerint az entropia veletlenszeruen csokkenhet, es az univerzum visszaterhet a kezdeti allapotaba. Szoval gyakorlatilag mondhatjuk hogy energia keletkezett a semmibol...
-
Sequoyah #29 Pont a hozzaerto csillagaszokat gyanusitottad meg, hogy nem gondoltak egy teljesen alapveto dologra:) De, valoszinu hogy a fizikusok ezrei akik ezen gondolkoznak mar mindenre gondoltak ami neked eszedbe juthat. -
ostoros #30 Nyilván az elsőre gondoltam. Ha te úgy érzed, hogy igen, akkor nem érted miről szól a relativitás elmélet.... Mert nem erről. -
Nemzsidó #31 Addig, amíg az idő fogalmát nem képesek megmagyarázni a tudósok, nincs is értelme a látszólagos "tágulás üteméről" beszélni...
Ahogyan a gravitációt, úgy az időt is csak érzékelni és mérni vagyunk képesek, de ezek valódi mibenlétét nem értjük. Ha a gravitációnál feltételezhetünk "antigravitációs hatást", akkor az időnél szintén fel kell tételeznünk egy "antiidő folyamot" is. S ahogyan az antigravitáció az ismert térben a gravitáció ellenében hathat, úgy az antiidő hatással lehet a szintén csak feltételezett ősrobbanás terére és idejére, azaz az általunk eddig is csak részlegesen megismert téridőre, dimenziókra.
A térdimenziók, s benne az anyag létrejötte feltételezi az idő létezését, viszont nem zárja ki az u.n. "nem tér-nem idő" állapotot, mint az univerzumot megelőző állapotot, ami nem a "semmi".
Az "ősrobbanás" vélhetően egy "fehér lyuk", egy idő-tér-anyag-kiáramlás lehet, a "fekete lyuk" átellenes oldala, ahol az anyag nem elnyelődik és felbomlik, hanem mintegy téridő buborékba "teremtődik", ha úgy tetszik, valóban a "semmiből" egy általunk ismeretlen térrészből, más időből. Az anyag a mi térrészünkbe áramlása folyamatos, míg a fehér lyuk aktív, s a téridő buborék össze nem omlik.
Na erre varrjatok gombot :) -
Sequoyah #32 A specialis relativitas elmelet egyenletei pontosan hogy azt irjak le hogy kulonbozo vonatkoztatasi rendszerekben a ter es az ido hogyan viszonyul egymashoz.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Speci%C3%A1lis_relativit%C3%A1selm%C3%A9let
Az altalanos relativitas pedig a gravitaciot irja le tergorbuletkent, a fentit kiterjesztve.
https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81ltal%C3%A1nos_relativit%C3%A1selm%C3%A9let
Te hogy mashogy ertelmezted? -
T_I #33 (Nem provokáció :) ) További laikus gondolatom, hogy a tér tartalma (a világegyetem) nem hathat vissza a térre/téridőre. Ha ez a látszat, akkor egy közbenső valamire hat vissza, ami mindenképpen a világegyetem része és nem a tér maga. Az én felfogásomban a szó szerint vett tér nem tud sem meggörbülni, sem tágulni vagy összehúzódni. Viszont az, ami térben van, az igen, ez pedig a világegyetem szövete, jelentsen ez akármilyen ismert vagy még ismeretlen dolgot
Utoljára szerkesztette: T_I, 2019.04.30. 20:41:44 -
Nemzsidó #34 Gondoltál már arra, hogy a tér nem egyenes, nem egy merőlegesekből álló koordinátarendszer?
A tér eleve görbére születik.
Utoljára szerkesztette: Nemzsidó, 2019.04.30. 20:45:22 -
ostoros #35 Nem, itt erről egy szó nincs. A világegyetemen kívül ezek a fogalmak nem érvényesek. Hogy is mondjam... annak az állításnak, hogy a világegyetemen kívül nincs tér és idő, egyszerűen nincsen értelme.
Lehet, hogy a matek ezt a megoldást adja ki, de akkor valamit rosszul számolunk, vagy valamit félre értünk.
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2019.04.30. 20:51:13 -
Sequoyah #36 Nyitott ajtot dongetsz, mert az ido az nagyon jol meg van magyarazva a relativitas-elmeletben, es a fizikaban ugy altalaban.
A tomeg nelkuli reszecskek sebesseget univerzalis allandonak tekintve (c), az ido egy egyertelmu kovetkezmenye ezen reszecskeknek, es ezek mozgasanak. Ket reszecske kozotti tavolsag (a ter) egyertelmuen meghatarozza az idot is. Az ido egy kovetkezmenye annak, hogy leteznek mozgo reszecskek.
Gyakorlatilag az ido az nem mas, mint egy sorrendezese az univerzum reszecskeinek egymassal valo interakcioinak, ami definialja az ok-okozat osszefuggeseket.
Keress ra a kovetkezo videora, ok kicsit jobban magyaraznak mint en:
PBS Spacetime: When Time Breaks Down
-
ostoros #37 Igen, az ilyen magyarázatok azok, amik egyszerű fizikai tényeket félre magyarázzák, olyan módon extrapolálva az egyszerű tényeket, amielyek már teljesen más dolgokat mondanak, mint az eredeti elmélet. Nem mondom, hogy ezek a magyarázatok lehetetlenek az alapelmélet szerint, csak semmi bizonyíték rájuk, magyarul fikciók. -
T_I #38 Nem hiszem, hogy a térnek van olyan tulajdonsága, hogy "görbe". Másrészt nincs benne koordinátarendszer, azt mi emberek rajzolunk, ha ábrázolni akarjuk a teret. Még egyszer mondom: a tér azon pontok összessége, ahol a dolgok megnyilvánulhatnak (születhetnek, mozoghatnak, elhalhatnak stb) -
Sequoyah #39 Persze hogy a vilagegyetemen kivul nem ervenyesek. A relativitaselmelet egyertelmuen a vilagegyetemen beluli dolgokrol szol, ott is csak korlatozottan.
A vilagegyetem az az ahol vannak reszecskek amik kolcsonhatasban allnak egymassal, es a relativitaselmelet az egy modell arra hogy ezen reszecskek hogyan hatnak egymassal.
Egyertelmuen hogyha nincsennek reszecskek, akkor a ter es ido fogalmanak sincsen ertelme, ami nelkul a relativitaselmeletnek sincs ertelme.
De az univerzum tagulasanak nincs kozvetlen koze ahhoz hogy mi van "kivul", mert minden amit tagulni, es gyorsulva tagulni latunk az a vilagegyetemen "belul" van. Az univerzum horizontja egyre meszebb kerul, de a meg egyeltalan nem a vilagegyetem hatara. -
Sequoyah #40 Az ido az nem egy magyarazat, nem egy bizonyitando jelenseg, hanem egy definicio.
Az idot igy definialtuk es kesz, mert igy hasznos a vilagunk leirasa szempontjabol
