164
-
Bannedusermail #164 AAkkor csak annyit, hogy ez sem képes a tervek szerint 10 Machnál többre. Van egy torlósugár hajtása, és amikor azzal elérik a maximumot, mert vagy beömlő levegő van elég, de akkor nagy a közehellenállás, vagy feljebb megy, hogy ritkább legyen a légkör, akkor meg ugye az a hajtóműhöz kevés. Meg van egy elektromos hajtása, ahol valami mágneses megoldással a magával vitt hajtóanyagot hajigálja ki hátul, de ennek is kicsi a teljesítménye. A tömegénél kisebb a tolóereje, így a légkörben kell maradnia, az meg közegellenállás.
Szóval ez is csak a harmadára képes a keringési pálya sebességének.
Ha ez a mágneses hajtómű nagyobb teljesítményű lenne, akkor valóban képes lenne pályára állni. Na de itt jön az, amit állítottam. Nagyobb tolóerő kell, mint a jármű súlya. -
#163
Totálisan igazad van, amiket írsz. A repülőgépek nagy magasságban nem annyira azért nem mennek gyorsabban, mert megállíccsa őket a légellenállás. Hanem mert kifogy a szufla a hajtóműből. Egy utasszállító bazi nagy ventilátora is csak annyi tolóerőt biztosít, hogy az utazómagasság felső határán éppen hogy az evolutív sebesség/átesés határán manőverez műszer szerinti sebesség szerint, miközben adott viszonyok között ez már igen csak a hangsebesség határa. Szal ezek az utasszállítók szinte egyszerre repülnek a megengedett legkisebb és a megengedett legnagyobb sebességgel minimális tolóerő többlet mellett.
Az a csoda, hogy nem esnek le gyakrabban.
A témához visszatérve az látszik, hogy mindíg megpróbálják rárakni a gépre a hagyományos jet hajtóművek valamilyen változatát. Teljesen logikus, hiszen fel kell gyorsítani a gépet kb hangsebességig, na de ezt a továbbiakban cipelni fel az űrbe, tök pénzkidobás.
A StratoLaunch óriágépe pl. pont jó lenne egy indító platformnak, egy 100%-ig újrahasznosítható +hiperzonikus scramjet/rakéta űrrepülőhöz.
Az hogy rakétát indítanak róla, gyakorlatilag olyan hibrid módszer, ami a jelentősen csökkenti a hasznos terhet, hiszen egyrészt a gép sem bír el akármekkora rakétát, a rakéta tömegének viszont jelentős része az oxidálószer.
Ez a rendszer 220 t-ás légi indítású rakétával egy kb 6 tonnás űrhajót juttat fel.
A Szojúz rendszer pl 300 t-ás vertikálisan induló rakétája 7 t-ás űrhajót.
Szignifikáns előny ehhez képest nincs, csak megbonyolítottuk a rendszert egy bazi szállítógéppel.
A StratoLaunch óriásgépe alá egy 200 t-ás scramjet járművet rakva saccra akár 20-30 t is pályára állíthatóvá válna.
Szerintem
Az Ajax nekem is újdonság volt, már megérte vitatkozni, ha utána nézel rengeteg iromány vann fenn vele kapcsolatban a neten. A hidegháború után az oroszok szinte minden titkukat kiadták, az amcsi x programok jelentős részéről viszont elég kevés technikai infó van, csak marketing anyagok. -
Deus Ex #162 Ez az Ajax érdekes, eddig nem hallottam róla, és a wiki szerint a Russian Födöration most is reszelgeti, jelentsen ez bármi is.
Azt viszont nem teljesen értem, miért érdekes a tolóerő/tömeg arány egy hiperszónikus eszköznél. Repülőgépnél az adott magasságon értett végsebességet a repülőgép szilárdsági, kormányozhatósági, hőterhelhetőségi, nyomásállósági, hajtómű-működési jellemzői, valamint a mindenkori légellenállás/tolóerő viszony korlátozza. Bár nyilván könnyebb a tömeget kiolvasni a wikiből, mint kiszámolni a légellenállást az adott magasságon, tömeggel, sebességgel. (Egyébként milyen tömegről is van szó? Felszálló, vagy az utazómagasságra belépéskori tüzamaradékkal érettre? Vagy az utazósebességen értett átlagos tömeg? Milyen magasságon, sebességnél mért tolóerőről beszélünk? A kétáramú utánégetős gázturbinák tolóereje 12-14 km magasságban, vagyis általában a 4. generációs katonai repcsik abszolút maximális sebességének térségében kb. tizede a földközelben mérhetőnek. A kis és közepes magasságon 1 feletti, vagy földközelben, nagy sebesség mellett a 2 közeli tolóerő/tömeg viszony magasan lehet 0,1 is.)
Nem szerencsés vérre menő harcot vívni pár sarokszám alapján, mély szakmai ismeretek és évtizedes tapasztalat nélkül rosszul fog működni az intuníció.
Célszerűbb abból kiindulni, ha egyszerű volna ilyen eszközöket létrehozni, nem harminc éve fejlesztenék a Hotol/SkyLon hajtóművét. S ez csak a hajtómű. -
#161
Miért hülyeség pl, az oroszok tervezete? -
#160
Lord Kelvin nem tudta bebizonyítani, hogy miért mondott hülyeséget. Te viszont nem tudod bebizonyíteni, hogy miért lenne igazad. -
#159
Ja értem.
Mivel a hiperszonikus repülés még gyerekcipőben jár, nincs bizonyíték, ezért az itt felvázolt dolgok, azok a szabályok, amelyekre ezek az eszközök alapulnak baromságok!
„A levegőnél nehezebb tárgyak sohasem fognak repülni.” Lord Kelvin, kémikus, 1885.
-
#158
Öcsém meg nem valósult koncepciótervekkel érvelsz...
Röhej... -
#157
"Akármilyen ritka légkörbe mész, a 10% tolóerősúlyarány az kevés a 20 Machra."
Nem ragaszkodnék a 10%-hoz, bár volt rá történelmi példa. Azonban továbbra is fenntartom, hogy nem kell a 1-es, vagy nagyobb tolóerő/súly arány.
Itt van egy jó kis példa, jó szájenszfiksön. Elvileg az oroszok még a csillagháború idején kezdték el fejleszteni az amcsi Aurórára válaszul: Ajax - MHD hajtóműves hiperszonikus szállító
Műhold indításra, meg utasszállítónak, meg ilyeneknek tervezték fejlett plazmatechnikával megfűszerezve.
A kisebbik 200 t-ás változat is 4x25 tonnás jet, illetve 6/14 tonnás tolóerejű nagy sebességű MHD hatóművel rendelkezik, az még mindig csak 0,42-es tolóerő arány ha jól számolom.
Részemről befejeztem.
Nem kell megköszönnöd a sok infót, amit itt elszórtam neked. -
Bannedusermail #156 Mondtam már, hogy szánalmas tetűtahóság felsorolni az általános iskolai tananyagot, mintha a másik nem tudná, ha a fele nem is a témához kapcsolódik, a másik fele meg pont nem téged támaszt alá az érvelésben, de azt ugye minek, ha másról beszélünk?
Akármilyen ritka légkörbe mész, a 10% tolóerősúlyarány az kevés a 20 Machra.
Nem hobbyból szóltam, hanem azért, hogy hülyeséget már ne terjessz! Ötletnek jó volt, csak ugye, ha sántít akkor dobja az ilyesmit az ember. A normális. Te meg itt geciskedsz, csúsztatsz, terelesz, mellébeszélsz. Vedd már észre, hogy tök átlátszó vagy, és senki nem szopja be ezt a technikádat. Amit elérsz, hogy ilyenkor rádhagyják, mert egy köcsög tahó vagy. Feltűnt, hogy senki nem írja, hogy igazad van? -
Deus Ex #155 #154: Én akkor néznék nagyot, ha már nem lopták volna el régesrég..
#153: Bazz, ráhibáztál a titkos költségcsökkentő stratégia kulcsmomentumára: nem kell kaját vinni..
-
llax #154 Ahhoz azért fejleszteni is kellene, a jelenleginél kicsit intenzívebben.
De addig, amíg az ős-Szojuz tervei alapján épített (fő különbség: telepakolták LCD monitorokkal) űrhajóval repkednek egy szintén nagyrészt Szojuzról koppintott rakéta orrán egy Szaljut másolathoz, addig a Mars, de még a Hold is nagyon messze van nekik...
Az űrtechnológiájuk jelenlegi fejlettségi szintjén max. ezt tudják majd ismételgetni, illetve a Szaljut-szerű moduljaikkal lehetőségük van egy MIR-szerű űrállomást megépíteni. Kb. eddig juthatnak az Oroszoktól vásárolt tervekkel, innét már nekik kellene felmutatni valami komolyabb újítást...
Nagyot nézni akkor lehetne, ha megvennék a Energija-Buran rendszer terveit :) -
TARTYOM #153 Amire a nyugat elér a marsra addigra minimum ott lesz egy kínai büfé :D -
#152
(Csak hogy azonos viszonyban maradjunk a beszélgetés alatt).
Van fogalmad arról, hogy mi az a légkör, meg meddig terjed? Marha sokáig, olyan 1000 km-ig, csak hogy tudd. Azonban 3/4-es része a troposzférában van, az az 11 km-alatt. 100 km magasan, a termoszférában meg 0.001 hPa a nyomás, amivel ugye összefügg a sűrűség is. (A felszínen csak emlékeztetőül 1013 hPa a standard szerint). Ilyen nyomású/sűrűségű valamiben aztán nagy ellenállás kell amíg mozogsz, mert tudod mi a nyomás?!
És most figyelj: a levegő molekulák véletlenszerű ütközése a tárgyak felszínével. Na, jó mi! Általánosban tanultam!
Vagy is kisebb nyomás, amit a műszeren leolvasol az kevesebb levegőmolekulát jelent. Gondoltad volna, agyam eldobom!?
Szal milyen lehet egy a felszínitől töredék sűrűségű közegben mozogni?
Lejjebb kifejtettem, hogy a legerősebb repcsik sem mennek még 2 M-mel sem a tengerszinten, mert mondjuk leszakadna a szárnyuk meg elégnének. Szal igazad van, mármint itt a te kis szinteden, ez való neked! De itt most 100 km magasról beszélünk ott a 24 M az olyan mint a földön néhány száz km/h bizonyos szempontból, a gépen a hagyományos sebességmérő is valszeg ennyi IAS-t mutatna.
"Különben is 24 Mach az elméleti maximuma, a még csak ötletszinten létező screamjetnek, de a keringési pályához ennél többre van szükség."
És mennyivel is? Csak kérdem?
"Tele van ellentmondásokkal az ötleted. Eleve, ha kicsi a tolóerő, akkor nem tudod te sokáig gyorsítani a járművet, mert hamar eléri a közegellenállást a tolóerő. A screamjet csak addig működik, amíg van légkör. Ja meg van légkör, akkor nem tudod átlépni a keringési sebesséhet. Azt csak ott lehet, ahol nincs légkör."
Tele van ellentmondásokkal, mert az élet ellentmondásos. Sajnos a légkör vége táblát hiába keresed, ilyen nincs. A nemzetközi űrállomás is vastagon a légkörben kering ám, ezért időről időre vissza kell emelni magasabb pályára, mert lassul.
Persze az amit a te hétköznapi fizikai tudásod mond, az már rég űr a számodra, ha kiraknád a kezedet az ablakon a szél nem fújná meg pedig megy vagy mennyivel is? 28 000 km/h-val:D
Hú, kapaszkodjatok asztronauták!
Ja és még egy, screamjet tényleg nem létezik még papíron sem. Max én kapok tőled sikítófrászt nem a hajtómű!:D
Az scramjet te idióta, legalább azt tanuld meg mielött vitatkozol!
A 10% tényleg elég csutka. Igazából csak példának írtam, azonban nem kevés ha lenne olyan hajtóművünk, ami ezt 0-tól 100 ezer méterig adja, 0-20 M-ig.
Az utasszállító korszak kezdetén is csak ez a 10% volt 0-800 km/h-ig, meg 0-13 km között, amennyit a Comet tudott.
Jelenleg sajnos nincs ilyen képességű ezen a szélesebb területen, a scramjet talán lesz olyan, meg jobb is.
Pöcsöcske -
Bannedusermail #151 "Az a gond, hogy ezexerint az áltiskban nem taniccsák az ájrodinamikát, tudod. Mert ott akkor kijönne az, hogy a sebesség függvényében a SZÁRNYON keletkezik a légerő, amelynek két komponense a légellenállás, és a felhajtóerő. A hajtóműnek csak a légellenállást kell tudnia legyőznie, a felhajtóerő viszont a gravitáció ellenében tartja fenn a gépet. Induljunk ki tehát ebből.
wiki
Ha a fenti dolog ne adj isten igaz lenne és nem esne ránk az a sok vas az égből egyszercsak, amelyek naponta szelik át széphazánk kisegét, akkor ez azt jelenti, hogy szárnnyal rendelkező gépezetek MEGFELELŐ aerodinamika kialakítás esetén az un. Kármán-határig biztosíthatják, hogy a tolóerőnek ne kelljen nagyobbnak lennie a gépre a gravitáció miatt ható súlyerőnél."
Oké, ignorálnivaló idióta vagy.
20-30 Machról beszélünk. Akármilyen aerodinamikai kialakítása lehet, ekkora sebességnél 400-900-szor nagyobb a közegellenállás, mint hangsebességen. Úgyhogy vastagon nem elég a súly 10%-a tolóerőnek, mint ahogyan azt az elején felvetetted. Különben is 24 Mach az elméleti maximuma, a még csak ötletszinten létező screamjetnek, de a keringési pályához ennél többre van szükség.
Tele van ellentmondásokkal az ötleted. Eleve, ha kicsi a tolóerő, akkor nem tudod te sokáig gyorsítani a járművet, mert hamar eléri a közegellenállást a tolóerő. A screamjet csak addig működik, amíg van légkör. Ja meg van légkör, akkor nem tudod átlépni a keringési sebesséhet. Azt csak ott lehet, ahol nincs légkör. Ott meg már nincs felhajtóerő, tehát a jármű nem tudna tovébb emelkedni, csak a súkyánál nagyobb tolóerővel. Eleve el sem juthatna idáig, ha kisebb lenne. Mert te a súly 10%-át vetetted fel. Hát azzal, sétarepülőzni lehet. Egy Chesnának is van vlgsebessége. Nincs olyan baszod, hogy hát akkor majd jó sokáig gyorsulunk vele, és átlépjük a hangsebességet, majd a5 Machot, majd a 20-at, végül 30 Mach-al Föld körüli pályára álunk. és hogy kapjunk levegőt, szkafandernek jó lesz egy búvárruha, meg palack.
Tiszta szégyeb vagy, ahogyan kötöd az ebet a karóhoz, egy félresiklott ötletelésed után. A 10% tolóerő/súly arány az kurva kevés. AZ ötleted nem működik. Az a szörnyű, hogy ezt te is tudod, de itt rágod a szart a mellébeszéléssel. Szégyen vagy ember. -
#150
"A repülő eszköz légellenállása ekkora valószínűleg nagyobb erő, mint a jármű saját súlya. --> 1 feletti t/w kell."
Khm....
A repülőgépen, szárnyán nem külön felhajtóerő és külön légellenállás keletkezik, hanem egy egységes erő, amit csak mi bontunk két vektorra. Ha az lenne a helyzet, hogy "hálaistennek" megfelelően nagy légellenállásom lenne, akkor a felhajtóerővel sem lenne gond.
A Kármán-határon a 24M nem a megengedett legnagyobb, hanem az abszolút minimális sebesség, ahol akkora légerő keletkezik, ami a gépet még a levegőben tartja.
"Az X-15 107 km-re emelkedett, de az első hőálló festék még így is leolvadt róla. Pedig szutyok 7 Mach-hal repült csak. Alig várom annak kifejtését, hogy milyen szárnyakkal rendelkező eszköz csinálja meg azt, hogyaerodinamikau felhajtóerő mellett gyorsít fel 24 Mach-ra..."
Pontosítsunk: az X-15 VAGY felment 107 km-re, VAGY ment szutyok 7 M-mel. A két esemény még ha hasonló paraméterek is voltak egy adott repülés során nem esett egybe. Konkrétabban: nem a pálya csúcspontján volt 7M a sebessége (ott talán nem volt 0), hanem lejjebb a sokkal sűrűbb atmoszférában.
A nagysebességű repülések, a 7 M-esek 30 000 m körül zajlottak. -
Deus Ex #149 Az X-15 sárkányszerkezetének lemezeit is kikezdte, helyenként átlyukadás szintjéig elhordta a nagy sebességű és hőmérsékletű áramlás..
Fenti szemléltetésére kerestem képet, közben találta ezt:
NASA E-Books
Van egy 644 oldalas könyv a NASA X-15 programjáról is, jó mulatást. -
llax #148 LEO pályán lehetsz akár a legmagasabb utadba eső hegycsúcsok felett 1 méterrel is, ugyanis a pálya elérésének egyáltalán nem a magasság a feltétele: csakis a sebesség. Csak ugye nem lenne praktikus a dolog.
A Kármán-vonal csak egy elméleti érték, amolyan ideális esetre vonatkozik, 100km-t még csak meg sem közelítették tisztán aerodinamikai alapokon történő repüléssel. Minimálisan állandó magasságú és sebességű repülés képességét értem ez alatt, de a LEO eléréséhez még az is kevés. Ugyanakkor 100km-en még mindig nem elhanyagolható a légellenállás, az 1. kozmikus sebesség fenntartása nagy energiát igényel. Sebességben és magasságban van egy nem kicsi hézag, amit mindenképp át kellene ugrani, de erre a scramjetek sem képesek: a kellő sebesség eléréséhez mindenképp levegőre van szükségük (még ha nagyon ritkára is), de akkora teljesítménnyel nem rendelkeznek, hogy annak a ritka légkörnek a súrlódása mellett egyáltalán megközelítsék a 24 Mach sebességet, a teljesítményen túl a tartósan fennálló súrlódási hővel sem tudnak megbirkózni.
Ezt a "hézagot" jelenleg egyetlen módon vagyunk képesek átlépni: rakétával...
-
#147
Ja, az X-15 a Kármán vonal táján / felett volt. LEO pálya közelében sem volt. -
#146
A repülő eszköz légellenállása ekkora valószínűleg nagyobb erő, mint a jármű saját súlya. --> 1 feletti t/w kell.
Egyébként meg alacsonyan nem tudsz olyan gyorsan repülni, hogy elérd a 20 Mach-ot. Az X-15 107 km-re emelkedett, de az első hőálló festék még így is leolvadt róla. Pedig szutyok 7 Mach-hal repült csak. Alig várom annak kifejtését, hogy milyen szárnyakkal rendelkező eszköz csinálja meg azt, hogyaerodinamikau felhajtóerő mellett gyorsít fel 24 Mach-ra... -
#145
"Olyan tolóerővel, ami jóval meghaladhja a jármű súlyát. Így le sem esik, és gyorsul is, mert a tolóerőnek a függőleges vetülete a gravitáció ellen hat, a vízszintes meg a keringéshez szükséges sebesség elérését is biztosítja az emelkedés közben. Zudod, vektorok, pithagoras háromszöge, két egymásra merőleges befogó, meg az átfogó... Szerintem általános iskolai fizika. Vagy gimis első, ami most 9-ik."
Az a gond, hogy ezexerint az áltiskban nem taniccsák az ájrodinamikát, tudod. Mert ott akkor kijönne az, hogy a sebesség függvényében a SZÁRNYON keletkezik a légerő, amelynek két komponense a légellenállás, és a felhajtóerő. A hajtóműnek csak a légellenállást kell tudnia legyőznie, a felhajtóerő viszont a gravitáció ellenében tartja fenn a gépet. Induljunk ki tehát ebből.
wiki
Ha a fenti dolog ne adj isten igaz lenne és nem esne ránk az a sok vas az égből egyszercsak, amelyek naponta szelik át széphazánk kisegét, akkor ez azt jelenti, hogy szárnnyal rendelkező gépezetek MEGFELELŐ aerodinamika kialakítás esetén az un. Kármán-határig biztosíthatják, hogy a tolóerőnek ne kelljen nagyobbnak lennie a gépre a gravitáció miatt ható súlyerőnél.
"Ha 24 Machra képes, akkor tuti, hogy a tolóerő/súly arány sokkal nagyobb egynél. Megint csak fizika 9-ik osztály, a közegellenállás négyzetesen arányos a sebességgel. Szóval az, hogy te 10% tolóerő/súly aránnyal felgyorsulsz ötletet felvetetted, az annyira kibaszottul nem áll meg a te 24 Machos elméletis screamjetedre, hogy azt elmondani is felesleges bazdmeg!"
Ez azért nem ilyen egyszerű. Vegyünk egy Mig-29-est, ami bizonyos esetekben 1,1 tolóerő/súly aránnyal rendelkezik, meg az előbb említett SR-71-est, ami 0,5-tel. Ha áltisk fizikával gondolkodunk, akkor a Mig-29 biztos megy vagy 6 M-mel.
Az a helyzet, hogy bármilyen szuperszonikus gépet veszed, akkor annak a földközeli max sebessége, max tolóerővel és fogyasztással általában olyan 1,2-1,4 M. És nem olyan általános az 1 fölötti ilyen arány, csak azoknál, amelyeket direkt bemutatózásra esetleg közel légiharcra terveztek;).
Megoldás, hogy följebb kell emelkedni, mert a magasság növekedésével a levegő sűrűsége csökken, ennek következménye azonban, hogy a hajtómű is kisebb tömegű levegőt tud bezabálni és kifújni, de ennek inkább a hangsebesség fölötti légáramlás megváltozása az oka. A hajtóművek/beömlőnyílások is más más magasságra sebességre vannak optimalizálva ahol a max tolóerőt adják le. Van ami direkt földközeli repülésre a jobb manőverezés biztosítására, lásd előbb.
A scramjet esetében nem jelent gondot a szuperszonikus áramlás mert a hajtóművön belül is ilyen áramlás van. Tehát mondjuk így a legkevésbé korlátozott magasság és sebesség szerint.
A legfontosabb paraméter a gépnél ebben az esetben nekünk az un IAS (indicated airspeed) sebesség érték. Ez azt mutatja, hogy a gépünk a tengerszinten kalibrált nyomásviszonyokhoz képest hogy megy. Na most valójában az a szitu, hogy ez még 3 M esetében 30 000 méteren sem fogja túllépni azt, mint amit földközelbe mutat, mert kb. ugyan akkora tolóerőre van szükségünk a repüléshez, mint a földközelben 1 M körül.
Na és itt van nekünk megint ez a fránya Kármán-vonal. Eszerint ugye aerodinamikai erő már nem képes fenntartani a gépet. Jó jó nem képes, de mint láttuk a sebesség itt fontos, szal milyen sebességgel nem képes. És itt jön a képbe a Kármán-vonal korrektebb definíciója, mégpedig, hogy ezen a határon a repülőgép levegőben tartásához el kell érnie az első kozmikus sebességet. Oppá!!!
Szal nem arról van szó, hogy megy a gép, igyekszik, nagyon igyekszik, aztán eléri a Kármán-határt, ami fölött már nem képes a kis szárnyait használni. Na de az űr még hol van és oda hogy fog kijutni!? Kell egy bazi rakéta és azzal talán?
Nem kell, ha valamilyen röpcsi felrepül a Kármán-vonalra, akkor az gyak már orbitális pályán van, csak kicsit alacsonyan.
-
#144
"Az egyszerű konstrukció azon alapult, hogy a fúvócső hossz/átmérő arányát 8,7/1 értékre tervezték, ezzel a fúvócsőben létrejövő nyomáslengések rezonanciába kerültek a gerjesztő égés-impulzusokkal és stabil 42 hertz frekvenciájú pulzálást eredményeztek. A hajtómű 2200 N statikus tolóerőt és körülbelül 3300 N tolóerőt szolgáltatott repülés közben." Wiki
Csak hogy még keresnie se kelljen. -
llax #143 Rezonátor...
Mielőtt ilyen stílusban vitatnád a leírtakat, legyél szíves utána nézni a működésének, az információkat lehetőleg ne valami vérpistike által összeollózott, vagy amatőr történészek oldaláról szerezd, hanem olyanról, ami sokkal inkább a technológiával foglalkozik...
Akármennyire fáj ez neked, képzeld el, hogy van szelep nélküli is és az is működik. Kompresszor és torlónyomás nélkül. Előbb az angol Wiki, majd a Youtube keresőjébe írd be: pulsejet. Az ismerkedés kezdetének ez pont megfelel.
Különféle pulsejet konstrukciókat világszerte amatőrök ezrei építettek már meg sokféle méretben és építették repülőmodellbe, kerékpárra, gokartra, stb, vagy csak úgy satuba fogva szórakoztak vele... Ők vaszleg nem aludtak fizika órán és nem is maradtak távol... -
Bannedusermail #142 "Jó de akkor vezesd le nekem fizikailag, amikor a keringés egyetlen kritériuma, hogy legyen egy felszínre érintőleges kb 28 000 km/h sebessége a testnek. Azt hogy éred el. Verne ágyújával, elektromágneses gyorsítással, rakétával, vagy ilyen göbzivel az mindegy."
Olyan tolóerővel, ami jóval meghaladhja a jármű súlyát. Így le sem esik, és gyorsul is, mert a tolóerőnek a függőleges vetülete a gravitáció ellen hat, a vízszintes meg a keringéshez szükséges sebesség elérését is biztosítja az emelkedés közben. Zudod, vektorok, pithagoras háromszöge, két egymásra merőleges befogó, meg az átfogó... Szerintem általános iskolai fizika. Vagy gimis első, ami most 9-ik.
"Miért? Fejtsd ki. A SCRAM jet 24 M-ig kb 1. kozmikus sebességig tud gyorsulni, persze apró szépséghiba, hogy ilyet még nem építettek, ami erre képes lenne. "
Ha 24 Machra képes, akkor tuti, hogy a tolóerő/súly arány sokkal nagyobb egynél. Megint csak fizika 9-ik osztály, a közegellenállás négyzetesen arányos a sebességgel. Szóval az, hogy te 10% tolóerő/súly aránnyal felgyorsulsz ötletet felvetetted, az annyira kibaszottul nem áll meg a te 24 Machos elméletis screamjetedre, hogy azt elmondani is felesleges bazdmeg! -
Bannedusermail #141 Felszáll, megtakolja magát, és elrepül Novoszibirszkbe vagy a fasztuggya hova, és menet közben ha kell, akkor hullámvasutazik. Már mi a faszért nem tehetné? -
teddybear #140 A Concorde egyetlen balesete felszálláskor történt, a Tu-144-es két baleseténél sem volt kabin kihermetizálás. Így nem volt soha szükség szkafanderre a fedélzeten.
Bár egyes történetek szerint mindkét gép berepülés közben használt szkafandert biztonság okokból a személyzet. -
teddybear #139 Lenne egy kérdésem: Mi a lóf@sz nyomja be a levegőt a rezgőszelepen át az égéstérbe, ha nincs sem a menetszél okozta torlónyomás, vagy mesterséges(kompresszoros) nyomás? Megkérik, ugyan másszon már be?
Ha nem mozog az a nyavalyás hajtómű, akkor nincs ami kinyissa a szelepet!
Ami pedig a wikis leírásaitokat illeti mind hibásak. A suliban megépítettük a V-1 hajtóművének 1:6-os makettjét, és nem indult be, illetve nem működött megfúvatás nélkül! -
kvp #138 V1 pulsejet mukodese:
-uzemanyagot kevernek a csoben talalhato levegobe
-begyujtjak
-a robbanas ereje bezarja az elso szelepeket, a tulnyomas hatul tavozik
-a kiaramlo gazok toloerot generalnak
-leesik a nyomas legkori szintre
-kinyilik a szelep, elolrol es hatulrol levego aramlik be
-ismetles
Igazabol mukodne akkor is ha a szelepet zarva tartanak, csak akkor joreszt az egestermekeit szivna vissza, mig igy a menetszel miatt joreszt friss levego aramlik be. A menetszel hatasa gyakorlatilag ugyanaz, mint egy robbanomotornal a turbofeltolto.
A sugarhajtomuvek annyival jobbak, hogy a folyamatos eroltetett tulnyomas es az egester formai kialakitasa miatt a gazok szelepek hasznalata nelkul indulnak meg hatulra. A torlosugarhajtomuvek (ramjet-ek) ugyanezt csinaljak, de akkora sebessegen, hogy mar nem szukseges a kompresszor, viszont meg hangsebesseg folott is hangsebesseg kozeli a levego bearamlasa. A scramjet-ek hasonloan mukodnek, de hangsebesseg folott aramlik be a levego es ezert hangsebesseg folott kell elegetni azt.
"Egyáltalán, hogy nézett ki Concorde-val egy vészsüllyedés M 2 18 k környezetben?"
Hangsebesseggel sullyedtek volna. Az oxigenmaszkok csak a reszleges dekompressziora jok, tehat amikor szokik a levego, de relative lassan. Egy mai utasszallito nagy magassagon teljes dekompresszio eseten darabokra szakadna, mivel a tulnyomast is kihasznaljak a szerkezeti merevseg megtartasahoz. Egyszeruen van nehany hibajelenseg, amire semmilyen biztositast nem epitenek be a gepekbe. (pl. az uj airbus-on a hidraulika nem duplazott, csak keresztezett, tehat 1 hajtomu elvesztese eseten 50%-os, mig ket eltero oldali hajtomu elvesztese eseten 100%-os a hidraulikai rendszer leallasa, mig a villanymotoros tartalek rendszer 10%-os kormanyozhatosagot tud biztositani, persze csak ha van aram es nem annak hibaja miatt alltak le a hajtomuvek is) -
llax #137 The engine produced 500 lbf (2,200 N) of static thrust and approximately 750 lbf (3,300 N) in flight.
Ez mit is jelent??? Állóhelyben képes a tolóerő 2/3-ára. Ebből is látszik, hogy a működése egyáltalán nem a torlónyomáson alapul, az csak fokozza a tolóerejét, de nem létszükséglet számára.
Minden forrás szerint, de a metszeteken is látható: ún. valved design , azaz alkalmaz szelepet, méghozzá rengeteg REED szelepet.
A kompresszoros megfúvás csak az indításhoz kell, ha stabilan működik (kell neki néhány sec.) onnantól már szívja magától is a levegőt. Ahhoz hogy ne olyan "bágyadtan" működjön, mint a bemutatott videón, meg kell várni, hogy bemelegedjen kissé (néhányszor 10 sec.). -
Deus Ex #136 Címezd Teddynek, tisztában vagyok vele. Az oxigénmaszk a normál utasszállítón jelent elégséges megoldást.
Egyáltalán, hogy nézett ki Concorde-val egy vészsüllyedés M 2 18 k környezetben? -
#135
Az oxigémaszk semmit sem segít azon, hogy a tested körül akkor a légnyomás, hogy a szervezetben lecsökkenve a nyomás eléri azt, ahol a víz 37 fokon forr..
Kapsz levegőt, miközben elforr a véred és minden testnedved . Zsír.. -
Deus Ex #134 Oxigénmaszkot viszont kapsz, ezzel kihúzod amíg a gép lejjebb kacsázik.
Minőségileg más, amikor a füled pattog az alacsony vérnyomástól, meg amikor a füled pattog és a véred forr. Utóbbi kicsit kínosabb. -
teddybear #133 Talán azért mondja, mert ő legalább használja a fejét. Ha már nem repülőgépmérnök, hanem folyamattervező és áramlástechnikai mérnök. -
teddybear #132 Ami azt illeti, a normál utasszállítóknál is megfulladsz, ha az utazómagasságon kihermetizálódik a kabin, mégsem kapsz szkafandert. Meg ejtőernyőt sem osztogatnak, ha zuhan a gép. -
Deus Ex #131 Öö, LOL. Kihermetizálódás esetén pedig köszönjük, hogy minket választottak..? -
#130
Bameg Molni!
Te is nagyon jól tudod, hogy faxságot beszélnek, miért adod a lovat alájuk!?
EZ NEM TORLÓSUGÁRHAJTÓMŰ, VAZZE.
Ha szerinted is az akkor nincs miről beszélnünk! -
#129
http://www.youtube.com/watch?v=cEB9c1b6CHo&feature=related
7:45-nél, M2.0, 60 k láb. Az beza 18 km... -
#128
A videón a 3. perc után a cucc elé raknak valami berendezést. Vagy nagynyomású venti, vagy valami kis kompresszor. Na, ez modellezi menetszél általi sűrítést és ellennyomást, amit te is említesz. A szerkezeten a képek alapján is látszik, hogy a többi esetben csak működik a hajtómű, de tolóerő nemigen van. Azt eléteszed és egyből jobban remeg és mocorog a cucc, mert van tolóerő.
Tehát szerintem neked van igazad, a földön beröffentették a hajtóművet, és felgyorsították, hogy legyen neki tolóerje, hogy fent is maradjon. -
#127
Az, hogy a hajtómű ühzemel és az, hogy használató tolóerőt ad le, az kurvára nem ugyanaz barátom... 20-22 km-en még éppenhogy elkaristol mondjuk egy F100-PW100, de félig-meddig már csak a dinamikis elősűrítés és a lendületből való repülés tartja életben. Tolóereje szinte semmi nincs. Nincs flameout, tehát ha lentebb mész, akkor még nem kell újraindítani.
A V1-es videón csak azt látod, hogy beindítani be lehetett, de fel kellett gyorsítani, hogy tolóerőt is adjon... -
teddybear #126 "Érteni nem értek hozzá, csak tanultam, meg a szakmám."
Nem úgy veszem észre. Alapvető hibákat vétesz. Ha tényleg tanultál aerodinamikát, az nem látszik.
"És akkor mégegyszer megkérdem, hogy a lófaxba van, hogy állóhelyzetben próbapadon megy, lásd a beszúrt videó?????
Az nem 1/6-os modellnek, hanem 1/1-nek látszik mellesleg.
A wikin leírják, hogy működik, tudod hangolt rezgéscső meg ilyenek téged ne zavarjon, faxikám. Tudod az elektronok nem kis bolygók a mag körül ám."
Van valahol egy sűrített levegőt szállító cső is ott, csak nem látod. Anélkül tudod nem megy. A németek a kilövés előtt egy nagyobb átmérőjű csövet illesztettek a hajtómű elejéhez, ami a katapult végénél levált. Akkor, amikor már elég gyorsan repült a folyamatos működéshez.
Különben, ha igazad lenne, nem lett volna szükség a katapultra sem, mert szimplán felszállhatott volna egy kifutóról, ahogy a mostani drónok teszik.
Az elektronoknak meg mi köze egy hajtóműhöz? -
#125
"Még egyster mondom. Keringési pályára csak a jármű súlyát meghaladó tolóerővel lehet. Ha összeszarod magad az igyekezettől, hogy mindenféle sületlenséget összehordj, és szorosan nem, de lazán igen a témához kapcsolódó dolgokkal mellébeszélj, akkor is."
Jó de akkor vezesd le nekem fizikailag, amikor a keringés egyetlen kritériuma, hogy legyen egy felszínre érintőleges kb 28 000 km/h sebessége a testnek. Azt hogy éred el. Verne ágyújával, elektromágneses gyorsítással, rakétával, vagy ilyen göbzivel az mindegy.
"Az elején felvetetted, hogy kisebb tolóerővel a légköri felhajtóerőt kihasználva fel lehet gyorsítani egy eszközt a keringési pálya eléréséig.
Nem lehet és kész. És ahelyett, hogy belátnád, hogy elrugaszkodott volt az ötleted, és egy tévedés becsúszott a gondolatkísérletedbe, itt bonyolítod magad mellébeszéléssel."
Miért? Fejtsd ki. A SCRAM jet 24 M-ig kb 1. kozmikus sebességig tud gyorsulni, persze apró szépséghiba, hogy ilyet még nem építettek, ami erre képes lenne.