• NEXUS6
    #145
    "Olyan tolóerővel, ami jóval meghaladhja a jármű súlyát. Így le sem esik, és gyorsul is, mert a tolóerőnek a függőleges vetülete a gravitáció ellen hat, a vízszintes meg a keringéshez szükséges sebesség elérését is biztosítja az emelkedés közben. Zudod, vektorok, pithagoras háromszöge, két egymásra merőleges befogó, meg az átfogó... Szerintem általános iskolai fizika. Vagy gimis első, ami most 9-ik."

    Az a gond, hogy ezexerint az áltiskban nem taniccsák az ájrodinamikát, tudod. Mert ott akkor kijönne az, hogy a sebesség függvényében a SZÁRNYON keletkezik a légerő, amelynek két komponense a légellenállás, és a felhajtóerő. A hajtóműnek csak a légellenállást kell tudnia legyőznie, a felhajtóerő viszont a gravitáció ellenében tartja fenn a gépet. Induljunk ki tehát ebből.
    wiki
    Ha a fenti dolog ne adj isten igaz lenne és nem esne ránk az a sok vas az égből egyszercsak, amelyek naponta szelik át széphazánk kisegét, akkor ez azt jelenti, hogy szárnnyal rendelkező gépezetek MEGFELELŐ aerodinamika kialakítás esetén az un. Kármán-határig biztosíthatják, hogy a tolóerőnek ne kelljen nagyobbnak lennie a gépre a gravitáció miatt ható súlyerőnél.


    "Ha 24 Machra képes, akkor tuti, hogy a tolóerő/súly arány sokkal nagyobb egynél. Megint csak fizika 9-ik osztály, a közegellenállás négyzetesen arányos a sebességgel. Szóval az, hogy te 10% tolóerő/súly aránnyal felgyorsulsz ötletet felvetetted, az annyira kibaszottul nem áll meg a te 24 Machos elméletis screamjetedre, hogy azt elmondani is felesleges bazdmeg!"

    Ez azért nem ilyen egyszerű. Vegyünk egy Mig-29-est, ami bizonyos esetekben 1,1 tolóerő/súly aránnyal rendelkezik, meg az előbb említett SR-71-est, ami 0,5-tel. Ha áltisk fizikával gondolkodunk, akkor a Mig-29 biztos megy vagy 6 M-mel.

    Az a helyzet, hogy bármilyen szuperszonikus gépet veszed, akkor annak a földközeli max sebessége, max tolóerővel és fogyasztással általában olyan 1,2-1,4 M. És nem olyan általános az 1 fölötti ilyen arány, csak azoknál, amelyeket direkt bemutatózásra esetleg közel légiharcra terveztek;).
    Megoldás, hogy följebb kell emelkedni, mert a magasság növekedésével a levegő sűrűsége csökken, ennek következménye azonban, hogy a hajtómű is kisebb tömegű levegőt tud bezabálni és kifújni, de ennek inkább a hangsebesség fölötti légáramlás megváltozása az oka. A hajtóművek/beömlőnyílások is más más magasságra sebességre vannak optimalizálva ahol a max tolóerőt adják le. Van ami direkt földközeli repülésre a jobb manőverezés biztosítására, lásd előbb.
    A scramjet esetében nem jelent gondot a szuperszonikus áramlás mert a hajtóművön belül is ilyen áramlás van. Tehát mondjuk így a legkevésbé korlátozott magasság és sebesség szerint.
    A legfontosabb paraméter a gépnél ebben az esetben nekünk az un IAS (indicated airspeed) sebesség érték. Ez azt mutatja, hogy a gépünk a tengerszinten kalibrált nyomásviszonyokhoz képest hogy megy. Na most valójában az a szitu, hogy ez még 3 M esetében 30 000 méteren sem fogja túllépni azt, mint amit földközelbe mutat, mert kb. ugyan akkora tolóerőre van szükségünk a repüléshez, mint a földközelben 1 M körül.

    Na és itt van nekünk megint ez a fránya Kármán-vonal. Eszerint ugye aerodinamikai erő már nem képes fenntartani a gépet. Jó jó nem képes, de mint láttuk a sebesség itt fontos, szal milyen sebességgel nem képes. És itt jön a képbe a Kármán-vonal korrektebb definíciója, mégpedig, hogy ezen a határon a repülőgép levegőben tartásához el kell érnie az első kozmikus sebességet. Oppá!!!
    Szal nem arról van szó, hogy megy a gép, igyekszik, nagyon igyekszik, aztán eléri a Kármán-határt, ami fölött már nem képes a kis szárnyait használni. Na de az űr még hol van és oda hogy fog kijutni!? Kell egy bazi rakéta és azzal talán?
    Nem kell, ha valamilyen röpcsi felrepül a Kármán-vonalra, akkor az gyak már orbitális pályán van, csak kicsit alacsonyan.