#163
Totálisan igazad van, amiket írsz. A repülőgépek nagy magasságban nem annyira azért nem mennek gyorsabban, mert megállíccsa őket a légellenállás. Hanem mert kifogy a szufla a hajtóműből. Egy utasszállító bazi nagy ventilátora is csak annyi tolóerőt biztosít, hogy az utazómagasság felső határán éppen hogy az evolutív sebesség/átesés határán manőverez műszer szerinti sebesség szerint, miközben adott viszonyok között ez már igen csak a hangsebesség határa. Szal ezek az utasszállítók szinte egyszerre repülnek a megengedett legkisebb és a megengedett legnagyobb sebességgel minimális tolóerő többlet mellett.
Az a csoda, hogy nem esnek le gyakrabban.
A témához visszatérve az látszik, hogy mindíg megpróbálják rárakni a gépre a hagyományos jet hajtóművek valamilyen változatát. Teljesen logikus, hiszen fel kell gyorsítani a gépet kb hangsebességig, na de ezt a továbbiakban cipelni fel az űrbe, tök pénzkidobás.
A StratoLaunch óriágépe pl. pont jó lenne egy indító platformnak, egy 100%-ig újrahasznosítható +hiperzonikus scramjet/rakéta űrrepülőhöz.
Az hogy rakétát indítanak róla, gyakorlatilag olyan hibrid módszer, ami a jelentősen csökkenti a hasznos terhet, hiszen egyrészt a gép sem bír el akármekkora rakétát, a rakéta tömegének viszont jelentős része az oxidálószer.
Ez a rendszer 220 t-ás légi indítású rakétával egy kb 6 tonnás űrhajót juttat fel.
A Szojúz rendszer pl 300 t-ás vertikálisan induló rakétája 7 t-ás űrhajót.
Szignifikáns előny ehhez képest nincs, csak megbonyolítottuk a rendszert egy bazi szállítógéppel.
A StratoLaunch óriásgépe alá egy 200 t-ás scramjet járművet rakva saccra akár 20-30 t is pályára állíthatóvá válna.
Szerintem
Az Ajax nekem is újdonság volt, már megérte vitatkozni, ha utána nézel rengeteg iromány vann fenn vele kapcsolatban a neten. A hidegháború után az oroszok szinte minden titkukat kiadták, az amcsi x programok jelentős részéről viszont elég kevés technikai infó van, csak marketing anyagok.
#163