164
-
#124
Komolyam mondom ami itt folyik az ...!
"Tényleg nem értesz az aerodinamikához. Főleg nem a szuperszonikus sebességtartományú részhez. Na akkor utoljára még elmagyarázom, olyan szinten, hogy egy értelmesebb bölcsész is megértse."
Érteni nem értek hozzá, csak tanultam, meg a szakmám.
"A V-1 beömlőnyílásán a sebesség okozza a levegősűrítést, éppen ezért bizonyos sebesség alatt nem tud működni. Szakaszosnak meg azért szakaszos a működése, mert a hajtóanyag-keverék égése gyorsabb, mint amilyen sebességgel a levegő beömlik az elején..."
És akkor mégegyszer megkérdem, hogy a lófaxba van, hogy állóhelyzetben próbapadon megy, lásd a beszúrt videó?????
Az nem 1/6-os modellnek, hanem 1/1-nek látszik mellesleg.
A wikin leírják, hogy működik, tudod hangolt rezgéscső meg ilyenek téged ne zavarjon, faxikám. Tudod az elektronok nem kis bolygók a mag körül ám.
"Ami pedig a szuperszonikus tartományban működő torlósugár-hajtóművet illeti, abban a belső áramlási sebesség már meghaladja az égési sebességet, így egy folyamatos égési frontot alakul ki benne. Így már nem szakaszos a működése. Viszont a beömlőnyílás kialakításától függ, hogy milyen sebességtől képes a megfelelő nyomású levegőt előállítani, és az is a kialakítástól függ, hogy ez mekkora sebességig tudja előállítani."
Mármint a SCRAM jet esetében van így, mert a "hagyományos" torlósugár-hajtóművesnél a hajtóművön belüli áramlás 1 M alatti, és ezért is képes "csak" max 5-6 M-re, afölött kell az a SCRAM jet.
A hőterhelés tök jogos, de ezért kellenek olyan anyagok, amelyek ezt tartósan kibirják, vagy hűtés, vagy olyan repülési profil ami ezt csökkenti. -
teddybear #123 Tévedsz. Az SR-71 vezetéséről minden pilóta úgy nyilatkozott, hogy nagyon precízen be kellett tartani a sebességi és magassági szintet, mert zabálta az üzemanyagot, és amennyiben eltérnek a repülési tervtől nem tudtak volna találkozni az utántöltő géppel. Annál a sebességnél egy kis kitérő jó pár tucat kilométeres eltérést jelent.
Egy normál repülés alatt többször is fel kellett tankolniuk, például azért is, mert nem tudott a gép teli tankkal felszállni. Az túl nagy terhelés lett volna szerkezetének.
Ráadásul egy felderítőgépnek tartani kell az egyenletes magasságát, különben használhatatlanok lesznek a fényképei, és a mért adatok. -
teddybear #122 Jó abban igazad van, hogy nem ment fel a Concorde 20 km-ig, mert 18 300 méter volt a csúcsmagassága.
Ami a V-1 hajtóművét illeti, hányszor kell elmondanom, hogy nem rezgőszelepes? Az a rács, ami az elején, a beömlőnyílás után van benne, tulajdonképp az üzemanyag-befecskendező rendszer, egyrészt merev, nincs mozgó eleme, másrészt nem is zárja le a hengeres nyílást teljesen, mert négyszögletes.
Ami pedig a rezgőszelepes hajtóművet illeti, mond mi a fene nyitja ki a szelepeket, ha nem a túlnyomás? Ehhez viszont vagy mozgatod, hogy a menetszél torlónyomást hozzon létre, vagy álló helyzetben megfúvatod az egészet. Mi is egy Rakéta porszívóval fúvattok meg indítás előtt a modell motorját. -
Bannedusermail #121 "Nem hallottam még arról, hogy az SR-71-es kacsázna, de kizártnak tartom. Ilyen sebesség mellett az egyenletes repülésre kell törekedni, mert a sebességvekor irányának kis mértékű elmozdulása is nagy túlterheléssel jár, emellet gyanítom, a hajtóművek sem bírnák ki röhögés nélkül a viszonylag gyors megfúvás-változást. Az SR-71-esre jobb, ha úgy tekintünk, mint egy rendkívül gondosan kezelendő eszközre, aminek a létezése csoda, részint műszaki szempontból az, részint abból a szempontból, hogy volt, aki kifizette a megépítését."
Akkor hullámvasutazás, tökmindegy hogy nevezzük, de használja ezt a módszert, amikor gyorsan akar repülni.
-
Deus Ex #120 #109: M 2-nél 100-120 fokra melegszik ar orrkúp, belépőél, stb. A Concorde nem repült 20 km-en, 14 km rémlik. 20 km-en vastagon szkafander kell, lévén a vér egy esetleges kihermetizálódásnál 18 km környékén uralkodó nyomásnál már felforr, 21 km-en szublimál. MiG-23 csúcssebessége lejjebb adódik, a gép képes üzemszerűen 20 km-re - a gyakorlatban feljebb is - emelkedni, ugrásban, vízszintes gyorsítás után, de itt a mozgási energia konvertálódik helyzetire, 20 km-en már nem M 2 a sebesség.
Ez a tartomány as SR-71, MiG-25, MiG-31 játszótere, amelyeket ennek megfelelően titán és hőálló acél ötvözetből építettek, az aluötvözetek ilyen hőmérsékleten a szilárdságuk jelentős részét elvesztik.
A hajtóműben keletkező lökéshullám bedugította szívócsatorna, meg a visszagyulladás inkább a pompázs jelenségre jellemző, ami a sugárhajtóművek egy nem kívánatos instabil működési módja.
#114: Nem néztem utána, de úgy rémlik, elcsattogott az álló helyében is, pont a rezgő szelep miatt. Ergo volt volt benne ilyen alkatrész, ha olvasol háborús visszaemlékezést, ki is emelik a szakaszos üzem zaját, és ugye akkor kellett megijedni, ha hirtelen elhallgatott, mert ekkor jött a becsapódás. Azért megijedni kellett, mert normális fedezéket keresni, pláne óvóhelyre menni nem maradt idő.
Szóval beindították a startálláson, ha minden klappolt, akkor jött a startrakétás kilövés, és közben az imádkozás, hogy ha le is esik ez az egész hóbelebanc, akkor ne a startállás elé essen közvetlenül, mert az még a kezelői bunkerben is kellemetlen élmény volt.
#115: Nem hallottam még arról, hogy az SR-71-es kacsázna, de kizártnak tartom. Ilyen sebesség mellett az egyenletes repülésre kell törekedni, mert a sebességvekor irányának kis mértékű elmozdulása is nagy túlterheléssel jár, emellet gyanítom, a hajtóművek sem bírnák ki röhögés nélkül a viszonylag gyors megfúvás-változást. Az SR-71-esre jobb, ha úgy tekintünk, mint egy rendkívül gondosan kezelendő eszközre, aminek a létezése csoda, részint műszaki szempontból az, részint abból a szempontból, hogy volt, aki kifizette a megépítését.
Scramjettel az orbitra témához: pár hónapos hír az M 20 sebességű amerikai kísérleti drón, ami valami ballisztikus rakéták használatát tiltó egyezmény megkerülésére kitalált interkontinentális, vagy inkább globális csapásmérő eszköz demonstrátora. Az ezzel kapcsolatos nehézségekből vonjuk le a következtetéseket. Hasonló elgondolás az ágyúval orbitra. Összefoglalás: lehet, hogy megvalósítható, de bármely technológiai szinten biztosan kínálkozik rá egyszerűbb, olcsóbb alternatíva. -
Bannedusermail #119 Bakter, a V1 hajtóműve úgy működött, hogy egy szaros lemezek figyeltek az elején, mint egy postaláda fedele. Befújt a menetszél, amihez üzemagyagot kevertek, begyújtották, és a robbanás visszavágta a kis fedeleket, miközben a hátulján szabadon távozhatott.
Tehát gyakorlatilag a menetszél az, ami a hajtóműbe juttatja a levegőt, ugyanúgy, mint egy torlósugaras rendszernél. -
Bannedusermail #118 " Mint írtam az első jeteknél a tolóerő tömeg viszony kb 0,1 körül volt, az SR-71-nél 0,5 körül van. Csak a nagy manőverezőképességű vadászgépeknél haladja meg az 1-et. És mint írtam természetesen a rakétáknál, ahol nincs felhatóerőt biztosító aerodinamikai felület, népies nevén szárny."
Igen, ezért nem képesek keringési pályára állni. Erről beszélünk... -
Bannedusermail #117 Igen, a muzulmánok, a szikhek, a keresztények és a buddhisták tagadjaák a kasztrendszert, de aki hindu vallásos, az nem. Néhol megrepedezett már, és lehet vagyonra szert tenni a felső két kaszton kívülinek is, csak az alsó kasztbelieknek nem sikerül valahogy soha sem. -
Bannedusermail #116 Fizikából bukta. Sajnálom, ez van. Hol hülyeségeket, hol meg mellé beszélsz. -
Bannedusermail #115 Még egyster mondom. Keringési pályára csak a jármű súlyát meghaladó tolóerővel lehet. Ha összeszarod magad az igyekezettől, hogy mindenféle sületlenséget összehordj, és szorosan nem, de lazán igen a témához kapcsolódó dolgokkal mellébeszélj, akkor is.
Ha összeszarod magad, akkor is kell a tömegtoloerőarány megfelelő nagysága.
Az elején felvetetted, hogy kisebb tolóerővel a légköri felhajtóerőt kihasználva fel lehet gyorsítani egy eszközt a keringési pálya eléréséig.
Nem lehet és kész. És ahelyett, hogy belátnád, hogy elrugaszkodott volt az ötleted, és egy tévedés becsúszott a gondolatkísérletedbe, itt bonyolítod magad mellébeszéléssel.
Egyébként az SR-71 ott jött a képbe, hogy az egy olyan eszköz, ami tipikusan a kacsázással képes elérni a legbagyobb sebességét. -
teddybear #114 Ami a rezgőszelepes hajtóművet illeti, az épp úgy nem tud működni mozgás vagy megfúvatás nélkül. A V-1 hajtóműve különben nem tartalmaz rezgőszelepet. Gyakorlatilag nincs mozgó alkatrésze. -
teddybear #113 Tévedsz. A suliban megépítettük az 1:6 modelljét. Be is indítottuk. Pontosan tudom, hogy hogy működik. -
llax #112 A V-1 hajtóműve torlónyomás nélkül is működik, tolóerejét az csak kis mértékben növeli. Ezen felül REED szelepes pulsejet, így a beömlőnyílás belő alakjának nincs jelentősége, amennyiben a belső nyomás meghaladja a beömlő előtti nyomást, a visszacsapó szelepek lezárnak. -
llax #111 Propaganda, de egy valami mégis tény: nekik kellett a legkevesebb repülés az első nő űrbe juttatására. Akármennyire nincs gyakorlati jelentősége, mégis csak egy rekord. -
teddybear #110 Propaganda az egész. Pontosan tudjuk, hogy mindegy milyen nemű az űrhajós, de a kínaiak még ott tartanak, ahol az oroszok és az amerikaiak a hatvanas évek derekán. -
teddybear #109 Tényleg nem értesz az aerodinamikához. Főleg nem a szuperszonikus sebességtartományú részhez. Na akkor utoljára még elmagyarázom, olyan szinten, hogy egy értelmesebb bölcsész is megértse.
A V-1 beömlőnyílásán a sebesség okozza a levegősűrítést, éppen ezért bizonyos sebesség alatt nem tud működni. Szakaszosnak meg azért szakaszos a működése, mert a hajtóanyag-keverék égése gyorsabb, mint amilyen sebességgel a levegő beömlik az elején. Ezért alakították ki a beömlőnyílás belső alakját úgy, hogy az üzemanyag-keverék robbanásának nyomáshulláma visszaverődve úgymond "bedugaszolja" és így a forró gáz a kifújónyíláson távozzon. Aztán, mikor az égéstérben újra elég üzemanyag-keverék van, a kifújónyíláshoz illesztett hosszú csőben még jelen levő forró gáz visszagyújtja az egészet. A keverék ismét berobban, és kezdődik a ciklus előröl. Amennyiben viszont túl kicsi sebességgel halad előre a hajtómű, nem lesz a beömlő-nyíláson elég nagy a nyomás, azaz nem fog működni az egész.
Érted, vagy rajzoljam le? Bár úgy sem fogod megérteni.
Ami pedig a szuperszonikus tartományban működő torlósugár-hajtóművet illeti, abban a belső áramlási sebesség már meghaladja az égési sebességet, így egy folyamatos égési frontot alakul ki benne. Így már nem szakaszos a működése. Viszont a beömlőnyílás kialakításától függ, hogy milyen sebességtől képes a megfelelő nyomású levegőt előállítani, és az is a kialakítástól függ, hogy ez mekkora sebességig tudja előállítani. Azaz például a koleopter felszállt a normál sugárhajtóművével, aztán a hangsebesség felett átkapcsolt a torlósugárhajtóművére, és felgyorsult max. 3 Machra.
Nézzük tovább. Miért nem életképes a kitalációd más okból sem.
Ha egy tárgy mozog a levegőben, ahhoz hozzásúrlódik a levegő és emiatt felmelegszik. Ez hangsebesség alatt még nem számottevő, de a sebességgel exponenciálisan növekszik. Azaz, például a MIG-23, és a Concorde orra és belépőéle olyan 2-300 fokra melegedett 2 Mach sebességen, annak ellenére, hogy 20 km magasságon a levegő már eléggé ritka. Az SR-71-es orra és a szárnybelépőéle a 3,5 Machos sebességen vörösen izzott, pedig 30+ km. repült.
Mit gondolsz, milyen hőmérsékletre hevülne fel a géped 20 Mach sebességnél?
Amikor az űrrepülőgép orra 60-80 km magasságban 2500 fokos is lehetett? -
dorje #108 Nem igazán értem a cikk apropóját...
Ma már idősebb embereket is fellőnek ha kell (nem a hamvasztott, hanem az élő verzióra gondolok)
Akkor meg kit érdekel, hogy mi van az űrhajós lába közt ?
-
#107
Bakter...!
"Bizony, a V-1 hajtóműve ugyanúgy a torlósugár-hajtómű elvén működik, csak éppen a szubszonikus tartományban. Ezért szakaszos a működése."
Hogy mi!?
Az akkor még nem jött le ugye, hogy a torlósugár-hajtómű kifejezés miből ered?
Ezexerint az aerodinamika még nem volt meg neked, szal van olyan, hogy torlónyomás. Megy a gép és a levegőáramba ütköző részeken a légáram torlónyomást alakít ki. Namost az Argus As-14 viszont olyannyira kis sebességnél is műxik, hogy állóhelyben is megy, ahol nincs légáram, nincs torlónyomás. Ezért én nem nevezném torlósugár-hajtóműnek.
"Ez úgy hibás, ahogy leírtad. Egyszerűen a torlósugár-hajtómű működéséhez szükséges egy bizonyos sebesség, ami a hajtómű torkolatánál a működéshez kellően megsűríti a levegőt. Ennek a sebességnek a mértéke főleg a hajtómű kialakításától függ.
Azaz, az a hajtómű, ami képes elérni a 8 Machot, nem fog tudni kb. 4-6 Mach alatt működni."
Nemmondod!:)
Az viszont tök jó amit te írsz, azzal a kiegészítéssel, hogy én is kb azt írom, csak te nem érted. A normál torlósugár-hajtómű megy valóban 5-6 M-ig, e felett kell a scram, ahol a hajtóművön belül sem csökken le az áramlás a szuperszonikus sebesség alá.
Capisco!?
Amúgy nem a magam szórakoztatására szurkáltam be a wikis linkeket, de ha nem olvasod elhagyom és ezentúl csak simán lehülyézlek.
"Ami azt illeti utána nézhetnél például a koleopternek. Az is torlósugár-hajtóművel repült, és az alacsonyabb sebességtartományban normál sugárhajtóművet használt."
Koleopter, mire gondolsz? Focke-Wulf Triebflügel-re. Igen ott a forgószárny lapátok végén kis torlósugár-hajtóművek voltak. Ez miért is jó? Mert a helikopternél is átlépi a rotorlapátok vége a hangsebességet itt meg direkt kihasználják. A gép lehet, hogy csak pár száz km/h-val megy, de a légcsavar végének kerületi sebessége bizony hangsebesség fölött van.
"Ami pedig az aerodinamikai téveszméidet illeti, az űrhajók hőpajzsa nem szárny."
Hogy miiiiii!
Na ezt meg honnan szoptad, hogy én ilyet mondtam? Amúgy persze tényleg nem szárny, csak egy aerodinamikai szempontból célszerűen kialakított test.
"Az, hogy a magas légkör képes lefékezni egy űrhajót, nem jelenti azt, hogy alkalmas felhajtóerőt termelni egy szárnyon. A Mars légköre sem alkalmas normál repülésre, de azért képes lefékezni a megfelelő pályán belépő űrhajót."
Ja leesett. Bocsika csak arra gondondoltam, ami tudom a te kis agyadból már rég kiment, hogy a Kármán-határ felett is van még olyan sűrű a levegő, hogy az általam preferált nukleáris-elektromos meghajtással üzemanyagként részben még használható.
-
teddybear #106 Kötöd az ebet a karóhoz, és ragaszkodsz a kitalációidhoz.
Bizony, a V-1 hajtóműve ugyanúgy a torlósugár-hajtómű elvén működik, csak éppen a szubszonikus tartományban. Ezért szakaszos a működése.
"ármint optimálisan. Nem optimálisan viszont néhány száz km/h-tól 5-6 M ig is, ami nem nevezhető kis sebességtartománynak. A gondot inkább az jelenti, hogy minél gyorsabban megy annál inkább növekszik a tolóereje és tovább gyorsítja magát, amit viszont a sárkányszerkezet nem igen bír. A francia Giffon vadászgépnek is ez volt a gondja. Wiki
Na ez már igazán torlósugárhajtóműves konstrukció és nem pulzáló, mint a V-1 hajtóműve."
Ez úgy hibás, ahogy leírtad. Egyszerűen a torlósugár-hajtómű működéséhez szükséges egy bizonyos sebesség, ami a hajtómű torkolatánál a működéshez kellően megsűríti a levegőt. Ennek a sebességnek a mértéke főleg a hajtómű kialakításától függ.
Azaz, az a hajtómű, ami képes elérni a 8 Machot, nem fog tudni kb. 4-6 Mach alatt működni.
Ami azt illeti utána nézhetnél például a koleopternek. Az is torlósugár-hajtóművel repült, és az alacsonyabb sebességtartományban normál sugárhajtóművet használt.
Ami pedig az aerodinamikai téveszméidet illeti, az űrhajók hőpajzsa nem szárny. Az, hogy a magas légkör képes lefékezni egy űrhajót, nem jelenti azt, hogy alkalmas felhajtóerőt termelni egy szárnyon. A Mars légköre sem alkalmas normál repülésre, de azért képes lefékezni a megfelelő pályán belépő űrhajót. -
#105
Én tudom hogy működik az Argus As 109-014, de ezexerint te nem!
Kis segítség.
"Ami pedig a torlósugár-hajtóművet illeti, az bizony olyan sebességtartományban működik, amilyenre méretezték. Pont."
Mármint optimálisan. Nem optimálisan viszont néhány száz km/h-tól 5-6 M ig is, ami nem nevezhető kis sebességtartománynak. A gondot inkább az jelenti, hogy minél gyorsabban megy annál inkább növekszik a tolóereje és tovább gyorsítja magát, amit viszont a sárkányszerkezet nem igen bír. A francia Giffon vadászgépnek is ez volt a gondja. Wiki
Na ez már igazán torlósugárhajtóműves konstrukció és nem pulzáló, mint a V-1 hajtóműve.
"Ami pedig az aerodinamikai eszmefuttatásodat illeti, nagyobb sebességtartománynál mindenképp el kell hagynia a légkört, mert különben egyszerűen lefékeződik, vagy elég."
Nem mondod! Ha nem jött volna le ezeknél az SSTO repgépeknél pontosan ez a cél, kijutni LEO páyára
"Ami azt illeti, a visszatérő űrhajók már nagyobb magasságban leégetik a hőpajzsukat, és a meteoritek is több mint 100 kilométer magasságban kezdenek égni."
Vagy is a légkör még 100 km fölött is elég sűrű ahhoz, hogy amennyire lehet kihasználjuk. -
teddybear #104 Höhö. Szóval fogalmad sincs hogyan működött a V-1 hajtóműve. Nem baj, én sem tudtam, amíg el nem magyarázták. De nem fogom neked elmagyarázni, van jobb dolgom is, talán nézz utána.
Ami pedig a torlósugár-hajtóművet illeti, az bizony olyan sebességtartományban működik, amilyenre méretezték. Pont.
Ami a keringési sebességet illeti, az <24 Machnál, az űrrepülőgépeknek a LEO - pályához 28 Machot kellett elérnie.
Ami pedig az aerodinamikai eszmefuttatásodat illeti, nagyobb sebességtartománynál mindenképp el kell hagynia a légkört, mert különben egyszerűen lefékeződik, vagy elég.
Ami azt illeti, a visszatérő űrhajók már nagyobb magasságban leégetik a hőpajzsukat, és a meteoritek is több mint 100 kilométer magasságban kezdenek égni. -
#103
Na csak hogy tisztázzunk valamit!
A V-1 nem torlósugárhajtóműves, hanem pulzáló sugárhajtóműves volt. Nem azért kellett neki gyorsítás mert a hajtómű nem működött 300 alatt, hanem mert nem volt elég tolóerő a felszálláshoz. Amúgy a pulzáló sugárhajtómű már állóhelyzetben is elpöfögött, de a beindításához tényleg sűrített levegőt használtak.
A scramjet nem az én kitalációm, wiki és az elméleti max sebesség tényleg 24M (nem 28), ami már elég a pályára álláshoz.
"Ami pedig a tolóerő/súly arányt illeti, mindenképp jobbnak kell lennie mint 1. Ugyanis csak így tud a szerkezet felemelkedni."
Pontosabban egy rakéta így tud csak felemelkedni. Mint írtam az első jeteknél a tolóerő tömeg viszony kb 0,1 körül volt, az SR-71-nél 0,5 körül van. Csak a nagy manőverezőképességű vadászgépeknél haladja meg az 1-et. És mint írtam természetesen a rakétáknál, ahol nincs felhatóerőt biztosító aerodinamikai felület, népies nevén szárny.
"Az aerodinamikai eszmefuttatásodat meg felejtsd el. Az csak az első fokozathoz jó." Mert?
-
teddybear #102 Különben tényleg elavult és akadályozza a modern életmódot, de ezt egy vallásnál nem lehet értelmezni. -
teddybear #101 Vagy csak nem akarják elismerni. Szégyenlik. Különben ők már azzal is súlyosan vétkeztek a hindu vallással szemben, hogy idejöttek. A kasztrendszer törvényei lehetetlenné teszik a változtatást, és a felemelkedést. A kasztok és a hindu vallás épp olyan egység, mint ahogy a katolikus vallás is elválaszthatatlan a bibliától és a kereszteléstől. -
#100
Van nehany hindu ismerosom. Oszerintuk mar India (nagyon) nagy reszen nincs kasztrendszer, az elavult.
De biztos rosszul tudjak, majd megmondom nekik. -
#99
Ebben egyetertunk. En csupan a szokesi sebessegrol beszeltem. Azt allitottam, hogy annal lassabban is el lehet(ne) hagyni a bolygo legkoret. Ennyi. -
teddybear #98 Na hogy tisztázzunk valamit. A torlósugár-hajtómű csak egy szűk sebességtartományban működőképes.
Vegyük példának a V-1-et. Kilövésnél azért kellett az a hatalmas katapult, hogy minél előbb elérje a minimálisan szükséges sebességet. Ép ezért a beindításkor sűrített levegővel fújták meg a hajtóművet. Olyan 5-600 km/ó sebességet ért el, de 300 körül már leállt a hajtóműve.
Ami pedig a kitalációdat illeti, az csak alacsonyabb sebességtartományban megy. A legutóbbi torlósugaras kísérletnél kb. 8 Machot értek el, de azt is csak pár másodpercig. Ez sehol sincs a keringési pályához szükséges 28 Machhoz.
Ami pedig a tolóerő/súly arányt illeti, mindenképp jobbnak kell lennie mint 1. Ugyanis csak így tud a szerkezet felemelkedni. Az aerodinamikai eszmefuttatásodat meg felejtsd el. Az csak az első fokozathoz jó. -
#97
A gravitáció legyőzéséhez vagy a gravitációnál nagyobb gyorsító erő kell (ahhoz, hogy egy rakéta elinduljon ennek kell fennállnia, mert nincs szárnya ugye). Ha van egy ilyen hatalmas erőforrásod, akkor a rakétát a farkára állítva bármeddig eltolhatod, amíg a szükséges erő fennáll.
Azonban ballisztikus pályán maradva a felszín elhagyásánál egyetlen dolog számít: a sebesség. Ráadásul alapvetően a sebesség felszínnel párhuzamos összetevője, aminek változtatására nem kell a gravitációt figyelembe venni!!!
A rakéta miután elindult (nagynehezen), szépen a Föld felszínével egyre párhuzamosabb pályára áll, és persze mellesleg eléri a kívánt magasságot is. De nem ennek elérése a nagyobb feladat, hanem annak a 28 000 km/h sebességéé, ami az orbitális pályán maradást biztosítja. Lásd hogy az űrugrásokat milyen pöcsnyi szerkezetekkel csinálják ahhoz képest, ami akár ugyan annak az űrhajónak a LEO pályára állítása igényel.
Egy űrrepülő eleve vízszintesen indulunk, a kezdeti tolóerőnek nem kell meghaladni a gép súlyát (kisebb hajtómű/ kevesebb üzemanyag -> még kisebb hajtómű/mégkevesebb üzemanyag), ráadásul ha a nukleáris-elektromos meghajtásnál a 100 km közelében is még jelentős mértékben fel tudjuk használni a levegőt, akkor a gyorsítási szakasz itt még sokáig, alacsony tolóerővel is folytatódhat, szemben a normál torlósugaras hajtóművel, vagy a Sabréval, ami 6 M-ig történő gyorsításra ad lehetőséget.
A fejlesztés alatt álló scramjet hajtómű elvileg gyorsíthat 28 000 km/h ig is. Tehát a légkörben repülőgépként repülve is elérhetjük ezzel az első kozmikus sebességet, anélkül, hogy a tolóerő valaha is meghaladná a jármű aktuális tömegét, mert a repülőgép szárnya biztosítja a gép repülését a Kármán határig.
Én meg ennyit tudok az ált isk fizikai/technikai tudásommal mondani.
-
#96
Megértettem, csak nem értettem vele egyet. -
#95
"Nem igaz bazzeg, hogy ennyire értetlenek vagytok. Annyit állítók, hogy a hajtómű tolóerejének meg kell haladnia az űrhajó súlyát. Mi az emi neked ebből nem világos?"
Ezt meg hol olvastad?
-
#94
Na most, hogy jön ide az SR-71!? Az messze nem arra lett tervezve, hogy még csak az űr közelébe is menjen, bár vannak olyan mítoszok, amelyek szerint a hivatalosan közzétett repülési sebesség 1,5-2X-esére volt képes, egészen 6M-ig. Ez nem kevés, csak éppen még mindig nagyon messze van attól. hogy ez a gép kimenjen az űrbe, LEO-ra álljon.
Azonban amiről beszélek az a NASP, HOTOL, vagy a Boeing esetleg a Rockwell Star-raker tervével analog, csak a meghajtás más. Egy hatalmas "utasszállító", amely repülőtérről indul és a hajtóműve képes hagyományos jet/torlósugaras/rakéta meghajtásra. De ugyan ez a koncepció a Skylon is.
Na most ezt képzeld el nukleáris/elektromos meghajtással. Megvan?
Gratulálok! -
#93
Nem érti még az általános iskolás fizikát sem ezek szerint T barátunk... -
#92
Sajnos nem értetted meg a hasonlatot... -
#91
?
Hiába van örök 1 N tolóerőd, attól nem tudsz végtelen messze elmenni, ha nem tudod legyőzni a gravitációs vonzást... -
Bannedusermail #90 De, pont ilyen. Semmit sem változott. Azok hordják össze a sok zagyvaságot, mint te, akik nem tudnak különbséget tenni a hinduizmus és a buddhizmus között.
Merthogy a buddhisták aránya egy százalék alatt van Indiában. Talán keresztényből is több van. -
Bannedusermail #89 Nem igaz bazzeg, hogy ennyire értetlenek vagytok. Annyit állítók, hogy a hajtómű tolóerejének meg kell haladnia az űrhajó súlyát. Mi az emi neked ebből nem világos? -
teddybear #88 Maga a vallás nem változott már vagy 2000 éve. És ha tetszik neked, ha nem, a páriának született indiaiakból nem lesz például hindu pap sohasem. De eszükbe sem jut az ilyesmi. A társadalmi szokások lehetetlenségnek tekintik.
A politikusok is főleg a felsőbb kasztokból jönnek, brahmanák, vagy a ksatriják, esetleg valamelyik magasabb kasztbeli.
Ami azt illeti Mahátma Gandhi például banija kasztbéli volt, azaz kereskedő. -
#87
A mai hinduizmus nem ilyen. -
#86
De ha pl. folyamatos 100km/h sebesseggel tavolodna a Foldtol (vagy olyan gyorsulasa lenne, ami ezt a sebesseget csak orak alatt erne el), az eleg lenne ahhoz es nem kene a szokesi sebesseget elernie. -
Bannedusermail #85 "Ha orok toloeronk lenne, akkor nem kene semmilyen hatarsebesseget elerni. Anelkul is elhagyhato lenne a Fold legkore, a Naprendszer stb.
Persze, nincs orok toloeronk. "
Mondjuk 10 grammnyi örök tolóerővel soha az életben nem hagyná el a Földet egy 100 tonnás űrhajó.