Útra kelt az első kínai női űrhajós

Ami a rezgõszelepes hajtómûvet illeti, az épp úgy nem tud mûködni mozgás vagy megfúvatás nélkül. A V-1 hajtómûve különben nem tartalmaz rezgõszelepet. Gyakorlatilag nincs mozgó alkatrésze.

Tévedsz. A suliban megépítettük az 1:6 modelljét. Be is indítottuk. Pontosan tudom, hogy hogy mûködik.

A V-1 hajtómûve torlónyomás nélkül is mûködik, tolóerejét az csak kis mértékben növeli. Ezen felül REED szelepes pulsejet, így a beömlõnyílás belõ alakjának nincs jelentõsége, amennyiben a belsõ nyomás meghaladja a beömlõ elõtti nyomást, a visszacsapó szelepek lezárnak.

Propaganda, de egy valami mégis tény: nekik kellett a legkevesebb repülés az elsõ nõ ûrbe juttatására. Akármennyire nincs gyakorlati jelentõsége, mégis csak egy rekord.

Propaganda az egész. Pontosan tudjuk, hogy mindegy milyen nemû az ûrhajós, de a kínaiak még ott tartanak, ahol az oroszok és az amerikaiak a hatvanas évek derekán.

Tényleg nem értesz az aerodinamikához. Fõleg nem a szuperszonikus sebességtartományú részhez. Na akkor utoljára még elmagyarázom, olyan szinten, hogy egy értelmesebb bölcsész is megértse.

A V-1 beömlõnyílásán a sebesség okozza a levegõsûrítést, éppen ezért bizonyos sebesség alatt nem tud mûködni. Szakaszosnak meg azért szakaszos a mûködése, mert a hajtóanyag-keverék égése gyorsabb, mint amilyen sebességgel a levegõ beömlik az elején. Ezért alakították ki a beömlõnyílás belsõ alakját úgy, hogy az üzemanyag-keverék robbanásának nyomáshulláma visszaverõdve úgymond "bedugaszolja" és így a forró gáz a kifújónyíláson távozzon. Aztán, mikor az égéstérben újra elég üzemanyag-keverék van, a kifújónyíláshoz illesztett hosszú csõben még jelen levõ forró gáz visszagyújtja az egészet. A keverék ismét berobban, és kezdõdik a ciklus elõröl. Amennyiben viszont túl kicsi sebességgel halad elõre a hajtómû, nem lesz a beömlõ-nyíláson elég nagy a nyomás, azaz nem fog mûködni az egész.

Érted, vagy rajzoljam le? Bár úgy sem fogod megérteni.

Ami pedig a szuperszonikus tartományban mûködõ torlósugár-hajtómûvet illeti, abban a belsõ áramlási sebesség már meghaladja az égési sebességet, így egy folyamatos égési frontot alakul ki benne. Így már nem szakaszos a mûködése. Viszont a beömlõnyílás kialakításától függ, hogy milyen sebességtõl képes a megfelelõ nyomású levegõt elõállítani, és az is a kialakítástól függ, hogy ez mekkora sebességig tudja elõállítani. Azaz például a koleopter felszállt a normál sugárhajtómûvével, aztán a hangsebesség felett átkapcsolt a torlósugárhajtómûvére, és felgyorsult max. 3 Machra.

Nézzük tovább. Miért nem életképes a kitalációd más okból sem.

Ha egy tárgy mozog a levegõben, ahhoz hozzásúrlódik a levegõ és emiatt felmelegszik. Ez hangsebesség alatt még nem számottevõ, de a sebességgel exponenciálisan növekszik. Azaz, például a MIG-23, és a Concorde orra és belépõéle olyan 2-300 fokra melegedett 2 Mach sebességen, annak ellenére, hogy 20 km magasságon a levegõ már eléggé ritka. Az SR-71-es orra és a szárnybelépõéle a 3,5 Machos sebességen vörösen izzott, pedig 30+ km. repült.

Mit gondolsz, milyen hõmérsékletre hevülne fel a géped 20 Mach sebességnél?

Amikor az ûrrepülõgép orra 60-80 km magasságban 2500 fokos is lehetett?

Nem igazán értem a cikk apropóját...
Ma már idõsebb embereket is fellõnek ha kell (nem a hamvasztott, hanem az élõ verzióra gondolok)
Akkor meg kit érdekel, hogy mi van az ûrhajós lába közt ? <#falbav>

Bakter...!

"Bizony, a V-1 hajtómûve ugyanúgy a torlósugár-hajtómû elvén mûködik, csak éppen a szubszonikus tartományban. Ezért szakaszos a mûködése."
Hogy mi!?
Az akkor még nem jött le ugye, hogy a torlósugár-hajtómû kifejezés mibõl ered?
Ezexerint az aerodinamika még nem volt meg neked, szal van olyan, hogy torlónyomás. Megy a gép és a levegõáramba ütközõ részeken a légáram torlónyomást alakít ki. Namost az Argus As-14 viszont olyannyira kis sebességnél is mûxik, hogy állóhelyben is megy, ahol nincs légáram, nincs torlónyomás. Ezért én nem nevezném torlósugár-hajtómûnek.


"Ez úgy hibás, ahogy leírtad. Egyszerûen a torlósugár-hajtómû mûködéséhez szükséges egy bizonyos sebesség, ami a hajtómû torkolatánál a mûködéshez kellõen megsûríti a levegõt. Ennek a sebességnek a mértéke fõleg a hajtómû kialakításától függ.
Azaz, az a hajtómû, ami képes elérni a 8 Machot, nem fog tudni kb. 4-6 Mach alatt mûködni."
Nemmondod!😊
Az viszont tök jó amit te írsz, azzal a kiegészítéssel, hogy én is kb azt írom, csak te nem érted. A normál torlósugár-hajtómû megy valóban 5-6 M-ig, e felett kell a scram, ahol a hajtómûvön belül sem csökken le az áramlás a szuperszonikus sebesség alá.
Capisco!?
Amúgy nem a magam szórakoztatására szurkáltam be a wikis linkeket, de ha nem olvasod elhagyom és ezentúl csak simán lehülyézlek.

"Ami azt illeti utána nézhetnél például a koleopternek. Az is torlósugár-hajtómûvel repült, és az alacsonyabb sebességtartományban normál sugárhajtómûvet használt."
Koleopter, mire gondolsz? Focke-Wulf Triebflügel-re. Igen ott a forgószárny lapátok végén kis torlósugár-hajtómûvek voltak. Ez miért is jó? Mert a helikopternél is átlépi a rotorlapátok vége a hangsebességet itt meg direkt kihasználják. A gép lehet, hogy csak pár száz km/h-val megy, de a légcsavar végének kerületi sebessége bizony hangsebesség fölött van.

"Ami pedig az aerodinamikai téveszméidet illeti, az ûrhajók hõpajzsa nem szárny."
Hogy miiiiii! <#merges2>
Na ezt meg honnan szoptad, hogy én ilyet mondtam? Amúgy persze tényleg nem szárny, csak egy aerodinamikai szempontból célszerûen kialakított test.
"Az, hogy a magas légkör képes lefékezni egy ûrhajót, nem jelenti azt, hogy alkalmas felhajtóerõt termelni egy szárnyon. A Mars légköre sem alkalmas normál repülésre, de azért képes lefékezni a megfelelõ pályán belépõ ûrhajót."
Ja leesett. Bocsika csak arra gondondoltam, ami tudom a te kis agyadból már rég kiment, hogy a Kármán-határ felett is van még olyan sûrû a levegõ, hogy az általam preferált nukleáris-elektromos meghajtással üzemanyagként részben még használható.

Kötöd az ebet a karóhoz, és ragaszkodsz a kitalációidhoz.

Bizony, a V-1 hajtómûve ugyanúgy a torlósugár-hajtómû elvén mûködik, csak éppen a szubszonikus tartományban. Ezért szakaszos a mûködése.

"ármint optimálisan. Nem optimálisan viszont néhány száz km/h-tól 5-6 M ig is, ami nem nevezhetõ kis sebességtartománynak. A gondot inkább az jelenti, hogy minél gyorsabban megy annál inkább növekszik a tolóereje és tovább gyorsítja magát, amit viszont a sárkányszerkezet nem igen bír. A francia Giffon vadászgépnek is ez volt a gondja. Wiki
Na ez már igazán torlósugárhajtómûves konstrukció és nem pulzáló, mint a V-1 hajtómûve."

Ez úgy hibás, ahogy leírtad. Egyszerûen a torlósugár-hajtómû mûködéséhez szükséges egy bizonyos sebesség, ami a hajtómû torkolatánál a mûködéshez kellõen megsûríti a levegõt. Ennek a sebességnek a mértéke fõleg a hajtómû kialakításától függ.
Azaz, az a hajtómû, ami képes elérni a 8 Machot, nem fog tudni kb. 4-6 Mach alatt mûködni.

Ami azt illeti utána nézhetnél például a koleopternek. Az is torlósugár-hajtómûvel repült, és az alacsonyabb sebességtartományban normál sugárhajtómûvet használt.

Ami pedig az aerodinamikai téveszméidet illeti, az ûrhajók hõpajzsa nem szárny. Az, hogy a magas légkör képes lefékezni egy ûrhajót, nem jelenti azt, hogy alkalmas felhajtóerõt termelni egy szárnyon. A Mars légköre sem alkalmas normál repülésre, de azért képes lefékezni a megfelelõ pályán belépõ ûrhajót.

Én tudom hogy mûködik az Argus As 109-014, de ezexerint te nem!
Kis segítség.

"Ami pedig a torlósugár-hajtómûvet illeti, az bizony olyan sebességtartományban mûködik, amilyenre méretezték. Pont."
Mármint optimálisan. Nem optimálisan viszont néhány száz km/h-tól 5-6 M ig is, ami nem nevezhetõ kis sebességtartománynak. A gondot inkább az jelenti, hogy minél gyorsabban megy annál inkább növekszik a tolóereje és tovább gyorsítja magát, amit viszont a sárkányszerkezet nem igen bír. A francia Giffon vadászgépnek is ez volt a gondja. Wiki
Na ez már igazán torlósugárhajtómûves konstrukció és nem pulzáló, mint a V-1 hajtómûve.<#papakacsint>

"Ami pedig az aerodinamikai eszmefuttatásodat illeti, nagyobb sebességtartománynál mindenképp el kell hagynia a légkört, mert különben egyszerûen lefékezõdik, vagy elég."
Nem mondod! Ha nem jött volna le ezeknél az SSTO repgépeknél pontosan ez a cél, kijutni LEO páyára <#nyes>

"Ami azt illeti, a visszatérõ ûrhajók már nagyobb magasságban leégetik a hõpajzsukat, és a meteoritek is több mint 100 kilométer magasságban kezdenek égni."
Vagy is a légkör még 100 km fölött is elég sûrû ahhoz, hogy amennyire lehet kihasználjuk.

Höhö. Szóval fogalmad sincs hogyan mûködött a V-1 hajtómûve. Nem baj, én sem tudtam, amíg el nem magyarázták. De nem fogom neked elmagyarázni, van jobb dolgom is, talán nézz utána.

Ami pedig a torlósugár-hajtómûvet illeti, az bizony olyan sebességtartományban mûködik, amilyenre méretezték. Pont.

Ami a keringési sebességet illeti, az <24 Machnál, az ûrrepülõgépeknek a LEO - pályához 28 Machot kellett elérnie.

Ami pedig az aerodinamikai eszmefuttatásodat illeti, nagyobb sebességtartománynál mindenképp el kell hagynia a légkört, mert különben egyszerûen lefékezõdik, vagy elég.
Ami azt illeti, a visszatérõ ûrhajók már nagyobb magasságban leégetik a hõpajzsukat, és a meteoritek is több mint 100 kilométer magasságban kezdenek égni.

Na csak hogy tisztázzunk valamit!
A V-1 nem torlósugárhajtómûves, hanem pulzáló sugárhajtómûves volt. Nem azért kellett neki gyorsítás mert a hajtómû nem mûködött 300 alatt, hanem mert nem volt elég tolóerõ a felszálláshoz. Amúgy a pulzáló sugárhajtómû már állóhelyzetben is elpöfögött, de a beindításához tényleg sûrített levegõt használtak.

A scramjet nem az én kitalációm, wiki és az elméleti max sebesség tényleg 24M (nem 28), ami már elég a pályára álláshoz.

"Ami pedig a tolóerõ/súly arányt illeti, mindenképp jobbnak kell lennie mint 1. Ugyanis csak így tud a szerkezet felemelkedni."
Pontosabban egy rakéta így tud csak felemelkedni. Mint írtam az elsõ jeteknél a tolóerõ tömeg viszony kb 0,1 körül volt, az SR-71-nél 0,5 körül van. Csak a nagy manõverezõképességû vadászgépeknél haladja meg az 1-et. És mint írtam természetesen a rakétáknál, ahol nincs felhatóerõt biztosító aerodinamikai felület, népies nevén szárny.<#papakacsint>

"Az aerodinamikai eszmefuttatásodat meg felejtsd el. Az csak az elsõ fokozathoz jó." Mert?
<#nemtudom>

Különben tényleg elavult és akadályozza a modern életmódot, de ezt egy vallásnál nem lehet értelmezni.

Vagy csak nem akarják elismerni. Szégyenlik. Különben õk már azzal is súlyosan vétkeztek a hindu vallással szemben, hogy idejöttek. A kasztrendszer törvényei lehetetlenné teszik a változtatást, és a felemelkedést. A kasztok és a hindu vallás épp olyan egység, mint ahogy a katolikus vallás is elválaszthatatlan a bibliától és a kereszteléstõl.

Van nehany hindu ismerosom. Oszerintuk mar India (nagyon) nagy reszen nincs kasztrendszer, az elavult.
De biztos rosszul tudjak, majd megmondom nekik.

Ebben egyetertunk. En csupan a szokesi sebessegrol beszeltem. Azt allitottam, hogy annal lassabban is el lehet(ne) hagyni a bolygo legkoret. Ennyi.

Na hogy tisztázzunk valamit. A torlósugár-hajtómû csak egy szûk sebességtartományban mûködõképes.
Vegyük példának a V-1-et. Kilövésnél azért kellett az a hatalmas katapult, hogy minél elõbb elérje a minimálisan szükséges sebességet. Ép ezért a beindításkor sûrített levegõvel fújták meg a hajtómûvet. Olyan 5-600 km/ó sebességet ért el, de 300 körül már leállt a hajtómûve.

Ami pedig a kitalációdat illeti, az csak alacsonyabb sebességtartományban megy. A legutóbbi torlósugaras kísérletnél kb. 8 Machot értek el, de azt is csak pár másodpercig. Ez sehol sincs a keringési pályához szükséges 28 Machhoz.

Ami pedig a tolóerõ/súly arányt illeti, mindenképp jobbnak kell lennie mint 1. Ugyanis csak így tud a szerkezet felemelkedni. Az aerodinamikai eszmefuttatásodat meg felejtsd el. Az csak az elsõ fokozathoz jó.

A gravitáció legyõzéséhez vagy a gravitációnál nagyobb gyorsító erõ kell (ahhoz, hogy egy rakéta elinduljon ennek kell fennállnia, mert nincs szárnya ugye). Ha van egy ilyen hatalmas erõforrásod, akkor a rakétát a farkára állítva bármeddig eltolhatod, amíg a szükséges erõ fennáll.

Azonban ballisztikus pályán maradva a felszín elhagyásánál egyetlen dolog számít: a sebesség. Ráadásul alapvetõen a sebesség felszínnel párhuzamos összetevõje, aminek változtatására nem kell a gravitációt figyelembe venni!!!
A rakéta miután elindult (nagynehezen), szépen a Föld felszínével egyre párhuzamosabb pályára áll, és persze mellesleg eléri a kívánt magasságot is. De nem ennek elérése a nagyobb feladat, hanem annak a 28 000 km/h sebességéé, ami az orbitális pályán maradást biztosítja. Lásd hogy az ûrugrásokat milyen pöcsnyi szerkezetekkel csinálják ahhoz képest, ami akár ugyan annak az ûrhajónak a LEO pályára állítása igényel.

Egy ûrrepülõ eleve vízszintesen indulunk, a kezdeti tolóerõnek nem kell meghaladni a gép súlyát (kisebb hajtómû/ kevesebb üzemanyag -> még kisebb hajtómû/mégkevesebb üzemanyag), ráadásul ha a nukleáris-elektromos meghajtásnál a 100 km közelében is még jelentõs mértékben fel tudjuk használni a levegõt, akkor a gyorsítási szakasz itt még sokáig, alacsony tolóerõvel is folytatódhat, szemben a normál torlósugaras hajtómûvel, vagy a Sabréval, ami 6 M-ig történõ gyorsításra ad lehetõséget.
A fejlesztés alatt álló scramjet hajtómû elvileg gyorsíthat 28 000 km/h ig is. Tehát a légkörben repülõgépként repülve is elérhetjük ezzel az elsõ kozmikus sebességet, anélkül, hogy a tolóerõ valaha is meghaladná a jármû aktuális tömegét, mert a repülõgép szárnya biztosítja a gép repülését a Kármán határig.

Én meg ennyit tudok az ált isk fizikai/technikai tudásommal mondani.

<#papakacsint>

Megértettem, csak nem értettem vele egyet.

"Nem igaz bazzeg, hogy ennyire értetlenek vagytok. Annyit állítók, hogy a hajtómû tolóerejének meg kell haladnia az ûrhajó súlyát. Mi az emi neked ebbõl nem világos?"

Ezt meg hol olvastad?
<#nemtudom>

Na most, hogy jön ide az SR-71!? Az messze nem arra lett tervezve, hogy még csak az ûr közelébe is menjen, bár vannak olyan mítoszok, amelyek szerint a hivatalosan közzétett repülési sebesség 1,5-2X-esére volt képes, egészen 6M-ig. Ez nem kevés, csak éppen még mindig nagyon messze van attól. hogy ez a gép kimenjen az ûrbe, LEO-ra álljon.

Azonban amirõl beszélek az a NASP, HOTOL, vagy a Boeing esetleg a Rockwell Star-raker tervével analog, csak a meghajtás más. Egy hatalmas "utasszállító", amely repülõtérrõl indul és a hajtómûve képes hagyományos jet/torlósugaras/rakéta meghajtásra. De ugyan ez a koncepció a Skylon is.

Na most ezt képzeld el nukleáris/elektromos meghajtással. Megvan?
Gratulálok!

Nem érti még az általános iskolás fizikát sem ezek szerint T barátunk...

Sajnos nem értetted meg a hasonlatot...

?

Hiába van örök 1 N tolóerõd, attól nem tudsz végtelen messze elmenni, ha nem tudod legyõzni a gravitációs vonzást...

De, pont ilyen. Semmit sem változott. Azok hordják össze a sok zagyvaságot, mint te, akik nem tudnak különbséget tenni a hinduizmus és a buddhizmus között.
Merthogy a buddhisták aránya egy százalék alatt van Indiában. Talán kereszténybõl is több van.

Nem igaz bazzeg, hogy ennyire értetlenek vagytok. Annyit állítók, hogy a hajtómû tolóerejének meg kell haladnia az ûrhajó súlyát. Mi az emi neked ebbõl nem világos?

Maga a vallás nem változott már vagy 2000 éve. És ha tetszik neked, ha nem, a páriának született indiaiakból nem lesz például hindu pap sohasem. De eszükbe sem jut az ilyesmi. A társadalmi szokások lehetetlenségnek tekintik.

A politikusok is fõleg a felsõbb kasztokból jönnek, brahmanák, vagy a ksatriják, esetleg valamelyik magasabb kasztbeli.
Ami azt illeti Mahátma Gandhi például banija kasztbéli volt, azaz kereskedõ.

A mai hinduizmus nem ilyen.

De ha pl. folyamatos 100km/h sebesseggel tavolodna a Foldtol (vagy olyan gyorsulasa lenne, ami ezt a sebesseget csak orak alatt erne el), az eleg lenne ahhoz es nem kene a szokesi sebesseget elernie.

"Ha orok toloeronk lenne, akkor nem kene semmilyen hatarsebesseget elerni. Anelkul is elhagyhato lenne a Fold legkore, a Naprendszer stb.
Persze, nincs orok toloeronk. "

Mondjuk 10 grammnyi örök tolóerõvel soha az életben nem hagyná el a Földet egy 100 tonnás ûrhajó.

A hindu vallás a legdurvább elõírásokat tartalmazza a kasztoknak. Nemcsak származás, hanem életkor és nem szerint is. Hogy mit ehetsz, hogy milyen munkát végezhetsz. Nem véletlen, hogy semmilyen térítést nem végeznek. Ugyanis a nem hinduk a kasztrendszeren kívüliek, és a kasztok között felfelé vándorolni sem lehet. A kasztokba csak születni lehet, és ezért csak az lehet hindu, aki annak születik.

Nem, nem gyorsítható, ha a tolóerõ a gépjármû súlya alatt van. Ahogy az SR-71 sem képes keringési pályára állni. Jacsázni azt tud, de amikor visszatér a sûrûbb légkörbe azonnal visszalassul. Úgyhogy nem lehet pályára állni a légkörben kis tolóerõvel jó sokáig gyorsítunk elven. Úgyhogy nem igaz, amit felvetettél, és nem is értem, hogy miért ragazkodsz hozzá.

"Ha ott leállítanád a hajtómûveket, akkor a lendületed elfogyása után ugyanúgy függõlegesen, 1g gyorsulással elindulnál a Föld felé..."

Hát 1g-vel azért nem, mert azon a távolságon kisebb lenne a nehézségi erõ.
Viszont ezen a ponton javítanám magam, mert én is tévedtem a geo pálya kerületi sebességén. A sugárarányok négyzetével számítottam, pedig egyenes az arányosság.

A születésszámot nem elsõsorban a társadalmi berendezkedés befolyásolja, hanem az azt kontrolláló eszközök elérhetõsége és hatékonysága! Magyarországon a születésszám 1975-ben kezdett el csökkenni, miután 1973-ban bevezették a hormonális fogamzásgátlókat.

http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Hungary_vital_stat.png&filetimestamp=20100422183047

Azért vezették be, mert úgy gondolták, hogy az évi 200000 abortusz az túl sok. (és jaj istenem mi lesz szerencsétlen nõkkel!!!) Ma ez csak évi 80000. A baj csak az, hogy a kettõ együtt egyszerûen túlságosan hatékony. Dönteniük, kellett volna, hogy vagy egyik, vagy másik. Ezt nem tették meg. Ezért fogyik a népesség már 40 éve.

Persze, lehet azt mondani, hogy a családbarát politikával ezt a problémát át lehet hidalni, de nem egy fogyasztói társadalomban. Hogy miért? Azért mert a fogyasztói társadalomban a termékek egymással versenyeznek. Egy autó márkának nem csak egy másik autómárka a konkurenciája, hanem minden más is. Pl.-motorcsónak Mivel nincs végtelen mennyiségben jelen a pénz, ezért évrõl-évre mindenki döntést hoz, hogy mire költ.

Új autót veszek, vagy lakásfelújítás, vsgy horvátországi nyaralás, vagy okostelefon, vagy évente 200000-et költök el cigarettára és piára.

Ilyen értelemben ma nem csak a termékek, hanem az életstílusok is versenyeznek ezáltal. Nagycsaládot akarok, vagy jólétet, méghozzá azonnal, munka nélkül és lehetõleg hitelbõl. Azután jönnek azzal hogy ilyen körülmények között nem lehet gyereket vállalni. Szánalmas. A törököknek megy? Na és a nigériaiaknak? Hm?

Ezért is fontos kérdés az értékrendek megváltozása amirõl általában csak okostojás bölcsészek szoktak csevegni néha. A mi torkunkon egy az egyben lenyomtak egy olyan értékrendet, ahol az anyagi javak minden esetben csak egy hajszálnyival elõrébb vannak, mint a család.

A GDP az egy eleg torz vagy inkabb hamis adat, a jolet meresere.
Sajnos 0% esely van Magyarorszag gazdasagan javitani. Mar az elso lepesnel megbukik a dolog: Hogy ossze kene fognunk, magyaroknak.

Na igen. Kinaban olcsobb az elet Szo szerint es atvitt ertelemben is.
A kerdes az, hogy egy europai akar-e ott elni? Mert gyorsvasut es a modern varosi kornyezet mellett a BMW kinai valtozata vagy a minden szerveshulladekbol kajat keszito konyha azert nem megszokott egy europainak.

Egy politikai/gazdasági rendszer hatékonyságát nem lehet pusztán azon lemérni, hogy milyen kocsikat gyárt. A szoc táborban 1970-tõl gyártották a 3 évvel korábban az év autója címet elnyert Fiat 124-est. Vagy a románok a Renault 12-õt. Ez olyan mintha manapság É-Koreában viszonylag nagy számban nyomatnák mondjuk a 2009-ben díjnyertes Opel Insigniát.

Más kérdés, hogy ez viszonylag egyedülálló dolog volt, utána évtizedekig nem volt látszatja a komolyabb együttmûködésnek.

Azonban a Fiat 124 változatát a Seat is gyártotta jó sokáig, vagy pl Törökország is. Inkább hozzájuk álltunk mi közelebb, mint Németországhoz. Pláne, hogy pl Franco szélsõjobb diktatúrája 1975-ig kitartott és csak fokozatosan tértek át a demokratikus útra.

De ott van a kedve3ncem Szingapúr, ahol elvileg parlamentáris demokrácia van, meg kapitalizmus, meg ott a világon az egyik legmagasabb az egy fõre jutó GDP. Apró kis szépséghiba, hogy ez gyak egypártrendszert jelent, illetve olyan apró kis vétségekért, mint az utcán történõ szemetelésért, WC-zésért súlyos büntetést kap az ember. Hát ez az ára a paradicsomnak.

Aztán, hogy tovább színesítsük a dolgot a Kádár-rendszer alatt olyan szociális, oktatási és egészségbiztosítási rendszer került kialakításra, ami kb a mostani skandináv országokra jellemzõ. A rendszerváltás utáni kormányok vastagon megéltek abból, hogy ez a rendszer jelentõsen tompította a társadalmi feszültségeket és még közben bõven lehetett is lefaragni belõle. Ennek az útnak kb most értünk a végére. Most már valami nagyon kapitalista, nagyon hatékonyat is ki kéne találni.
Várom az ötletedet erre, de nem csak én hanem az egész kormányzat szerintem!
<#papakacsint>

Ha orok toloeronk lenne, akkor nem kene semmilyen hatarsebesseget elerni. Anelkul is elhagyhato lenne a Fold legkore, a Naprendszer stb.
Persze, nincs orok toloeronk.

A hozzaszolasaidat is lehetne igy minositeni. Fingod sincs arrol, amirol beszelsz.
A muszlimokra tenyleg ne terjel ki, csak szajkoznad a cionista propaganda szoveget.
Az indiai csaladnevek egy nagyon kis reszeben maradt meg a kaszti hovatartozas.
Egesz Del es Kozep-Indiaban pedig a szuleto gyermek csaladnevkent kapja apja keresztnevet, a keresztnevet pedig ugy valasztjak.
Azelott a hazak neveit kaptak csaladnevnek de az okiratokat ugy keszitik meg sok helyen ma is, hogy megkerdezik az illetot az adairol es beirjak azt.
Ennyi.
A hindu vallasuak nagyon bekes emberek. A muzulmanok tobbsege sem problemas, ok a keresztenyekkel is megfernek.

"Na itt már kapisgálod, hogy kell oda tolóerõ, ami egy hagyományos rakéta."

Nem kapisgálom, hanem kvp ötletét továbbgondolva folyamatosan ezt pofizom!

Valamit nagyon félreértesz, én soha nem mondtam, hogy az elég ha adott magasságra, de zérõ (de minden esetre az elsõ kozmikus sebességet el nem érõ) felszinhez, vagy a tömegközépponthoz viszonyított sebességgel felvisznek egy jármûvet.

Én pont azt mondom, hogy fel kell gyorsítani erre a sebességre! Azonban ehhez a sebességhez tartozik egy vektor is, ami a föld felszínére nézve érintõ irányú. Ez jó, mert egy repülõgép gyorsítható a légkörben ilyen irányon, miközben a felhajtóerõ miatt nem kell a gép tömege által keltett súlyerõ ellensúlyozására külön impulzust/energiát fordítani.

Indiában nincs már kasztrendszer hivatalosan. Nem hivatalosan persze élnek a hagyományok. De legalsóbb kasztbeli is lehet államfõ is akár.
India demokrácia, többpárti választásokkal, kormányváltásokkal, stb. Más kérdés, hogy elmaradott sok tekintetben az ország.

Igen, hülyeséget mondtam, kevertem a szögsebességet a sebességgel.
Azt viszont nem tudom, hogy ilyen módon el lehetne-e hagyni a Föld gravitációs terét? Mert elvileg csak a szökési sebességgel lehet, de tegyük fel, hogy csak "ellentartva" a gravitációs térnek távolodunk folyamatosan... Akkor is meg lehet "szökni"?

Nyilván, mivel mindenkitõl azt halljuk. Fõleg a nagyszülõktõl. 😊

"Indításkor azért emelkedik függõlegesen a rakéta, mert a légkör sûrû rétegén a lehetõ leghamarabb át kell jutni."

Nem egészen, amit írtál, "mindössze" a ballisztikus pálya következménye...

Az egyetlen "komolyabb" HOTOL terv, a Skylon is olyan módon emelkedne, hogy a lehetõ leghamarabb átálljon a ballisztikus pályára. A Földrõl min. LEO-ra ez az egyetlen járható út, ettõl bármilyen módon is eltérsz, az energiaszükséglet a csillagos egekbe szökik...

"Tehát felmennek 20-40 km-ig és ott kezdenek kicsit fordulni és magasság mellett sebességet is gyûjteni."

Nem 20-40 km-tõl, hanem gyakorlatilag a torony elhagyása után néhány sec.el kezdik a dõlést, azaz néhány száz méter magasságban, 40km-em már sokkal nagyobb vízszintes sebességgel rendelkeznek, mint a függõlegessel...

Amúgy az ûrrepülõ SRB-je jó ellenpélda a felvetésedre: 44km magasan választották le, lendületbõl, parabolapályán elérte a 67km-t, majd a starthelytõl 240km-re esett az óceánba. Ebbõl már saccolhatsz egy dõlésszöget 44km magasságban (amihez hozzá kell tenni, hogy ezt folyamatosan éri el)...

Ha függõlegesen emelkednél, azaz csak a gravitáció közvetlen legyõzésére törekednél, akkor a magasság növelésével "lemaradnál" a Föld forgásától is: 36000km magasságban a kerületi sebességed cca. hatoda lenne, mint a GEO pályán keringõ (látszólag álló) mûholdaké... Ha ott leállítanád a hajtómûveket, akkor a lendületed elfogyása után ugyanúgy függõlegesen, 1g gyorsulással elindulnál a Föld felé...

Akkor figyelmedbe ajánlanám, hogy a lakosság hindu és muzulmán, hogy mennyire szeretik egymást. A muzulmán vallásra nem térnék ki, a hindunak meg érdemes lenne utánanézned, hogy az is mennyire gusztustalan. Vallási alapon kasztrendszer mûködik. A családnevekbe kódolva van, hogy milyen tevékenységek azok, amiket elvégezhetsz. Hát mit ne mondjak, közük sincs a demokráciához, hiába vannak választások. Idiótának is tartom a sok barmot, aki oda jár ki mindenféle bölcs guruhoz megvilágosodni. Úgy ahogy van, az egész vallásuk egy merõ okádék.

Nem ezt kérdezte.

"Nem a nyugat a reális összehasonlítási alap, egy indiai falusi és egy kínai falusi közül melyik él jobban? Inkább a kínaira szavaznék, bár az indiai politikailag nagyobb szabadságot élvez."

Igaz! Az indiai gazdasag messze alatta van a kinainak, pedig ok is mar majdnem annyian vannak es ott demokracia van. Szoval nem lehet csak arra fogni a kinai fellendulest, hogy sokan vannak.

Indításkor azért emelkedik függõlegesen a rakéta, mert a légkör sûrû rétegén a lehetõ leghamarabb át kell jutni. A nagy légellenállás miatt nem tudsz gyorsulni, mert nincs elég kraft. Még, ha lenne is mi bír ki alacsonyan nagy sebességet? Semmi. Vagy szétesne vagy elégne.

Tehát felmennek 20-40 km-ig és ott kezdenek kicsit fordulni és magasság mellett sebességet is gyûjteni.

A baj az, hogy mivel ebben a demokratikus országban élsz, a jelek szerint el sem tudod képzelni azt, hogy ez jól mûködõ is lehet. Tudod az NDK Trabantot meg Wartburgot gyártott, az NSZK meg Mercedest, BMW-t, Opelt meg Audit. Autó, autó. Vagy nem.

Remélem érted a hasonlatot...