164
-
Bannedusermail #84 A hindu vallás a legdurvább előírásokat tartalmazza a kasztoknak. Nemcsak származás, hanem életkor és nem szerint is. Hogy mit ehetsz, hogy milyen munkát végezhetsz. Nem véletlen, hogy semmilyen térítést nem végeznek. Ugyanis a nem hinduk a kasztrendszeren kívüliek, és a kasztok között felfelé vándorolni sem lehet. A kasztokba csak születni lehet, és ezért csak az lehet hindu, aki annak születik. -
Bannedusermail #83 Nem, nem gyorsítható, ha a tolóerő a gépjármű súlya alatt van. Ahogy az SR-71 sem képes keringési pályára állni. Jacsázni azt tud, de amikor visszatér a sűrűbb légkörbe azonnal visszalassul. Úgyhogy nem lehet pályára állni a légkörben kis tolóerővel jó sokáig gyorsítunk elven. Úgyhogy nem igaz, amit felvetettél, és nem is értem, hogy miért ragazkodsz hozzá. -
Bannedusermail #82 "Ha ott leállítanád a hajtóműveket, akkor a lendületed elfogyása után ugyanúgy függőlegesen, 1g gyorsulással elindulnál a Föld felé..."
Hát 1g-vel azért nem, mert azon a távolságon kisebb lenne a nehézségi erő.
Viszont ezen a ponton javítanám magam, mert én is tévedtem a geo pálya kerületi sebességén. A sugárarányok négyzetével számítottam, pedig egyenes az arányosság. -
ostoros #81 A születésszámot nem elsősorban a társadalmi berendezkedés befolyásolja, hanem az azt kontrolláló eszközök elérhetősége és hatékonysága! Magyarországon a születésszám 1975-ben kezdett el csökkenni, miután 1973-ban bevezették a hormonális fogamzásgátlókat.
http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Hungary_vital_stat.png&filetimestamp=20100422183047
Azért vezették be, mert úgy gondolták, hogy az évi 200000 abortusz az túl sok. (és jaj istenem mi lesz szerencsétlen nőkkel!!!) Ma ez csak évi 80000. A baj csak az, hogy a kettő együtt egyszerűen túlságosan hatékony. Dönteniük, kellett volna, hogy vagy egyik, vagy másik. Ezt nem tették meg. Ezért fogyik a népesség már 40 éve.
Persze, lehet azt mondani, hogy a családbarát politikával ezt a problémát át lehet hidalni, de nem egy fogyasztói társadalomban. Hogy miért? Azért mert a fogyasztói társadalomban a termékek egymással versenyeznek. Egy autó márkának nem csak egy másik autómárka a konkurenciája, hanem minden más is. Pl.-motorcsónak Mivel nincs végtelen mennyiségben jelen a pénz, ezért évről-évre mindenki döntést hoz, hogy mire költ.
Új autót veszek, vagy lakásfelújítás, vsgy horvátországi nyaralás, vagy okostelefon, vagy évente 200000-et költök el cigarettára és piára.
Ilyen értelemben ma nem csak a termékek, hanem az életstílusok is versenyeznek ezáltal. Nagycsaládot akarok, vagy jólétet, méghozzá azonnal, munka nélkül és lehetőleg hitelből. Azután jönnek azzal hogy ilyen körülmények között nem lehet gyereket vállalni. Szánalmas. A törököknek megy? Na és a nigériaiaknak? Hm?
Ezért is fontos kérdés az értékrendek megváltozása amiről általában csak okostojás bölcsészek szoktak csevegni néha. A mi torkunkon egy az egyben lenyomtak egy olyan értékrendet, ahol az anyagi javak minden esetben csak egy hajszálnyival előrébb vannak, mint a család. -
#80
A GDP az egy eleg torz vagy inkabb hamis adat, a jolet meresere.
Sajnos 0% esely van Magyarorszag gazdasagan javitani. Mar az elso lepesnel megbukik a dolog: Hogy ossze kene fognunk, magyaroknak. -
#79
Na igen. Kinaban olcsobb az elet Szo szerint es atvitt ertelemben is.
A kerdes az, hogy egy europai akar-e ott elni? Mert gyorsvasut es a modern varosi kornyezet mellett a BMW kinai valtozata vagy a minden szerveshulladekbol kajat keszito konyha azert nem megszokott egy europainak. -
#78
Egy politikai/gazdasági rendszer hatékonyságát nem lehet pusztán azon lemérni, hogy milyen kocsikat gyárt. A szoc táborban 1970-től gyártották a 3 évvel korábban az év autója címet elnyert Fiat 124-est. Vagy a románok a Renault 12-őt. Ez olyan mintha manapság É-Koreában viszonylag nagy számban nyomatnák mondjuk a 2009-ben díjnyertes Opel Insigniát.
Más kérdés, hogy ez viszonylag egyedülálló dolog volt, utána évtizedekig nem volt látszatja a komolyabb együttműködésnek.
Azonban a Fiat 124 változatát a Seat is gyártotta jó sokáig, vagy pl Törökország is. Inkább hozzájuk álltunk mi közelebb, mint Németországhoz. Pláne, hogy pl Franco szélsőjobb diktatúrája 1975-ig kitartott és csak fokozatosan tértek át a demokratikus útra.
De ott van a kedve3ncem Szingapúr, ahol elvileg parlamentáris demokrácia van, meg kapitalizmus, meg ott a világon az egyik legmagasabb az egy főre jutó GDP. Apró kis szépséghiba, hogy ez gyak egypártrendszert jelent, illetve olyan apró kis vétségekért, mint az utcán történő szemetelésért, WC-zésért súlyos büntetést kap az ember. Hát ez az ára a paradicsomnak.
Aztán, hogy tovább színesítsük a dolgot a Kádár-rendszer alatt olyan szociális, oktatási és egészségbiztosítási rendszer került kialakításra, ami kb a mostani skandináv országokra jellemző. A rendszerváltás utáni kormányok vastagon megéltek abból, hogy ez a rendszer jelentősen tompította a társadalmi feszültségeket és még közben bőven lehetett is lefaragni belőle. Ennek az útnak kb most értünk a végére. Most már valami nagyon kapitalista, nagyon hatékonyat is ki kéne találni.
Várom az ötletedet erre, de nem csak én hanem az egész kormányzat szerintem!
-
#77
Ha orok toloeronk lenne, akkor nem kene semmilyen hatarsebesseget elerni. Anelkul is elhagyhato lenne a Fold legkore, a Naprendszer stb.
Persze, nincs orok toloeronk. -
#76
A hozzaszolasaidat is lehetne igy minositeni. Fingod sincs arrol, amirol beszelsz.
A muszlimokra tenyleg ne terjel ki, csak szajkoznad a cionista propaganda szoveget.
Az indiai csaladnevek egy nagyon kis reszeben maradt meg a kaszti hovatartozas.
Egesz Del es Kozep-Indiaban pedig a szuleto gyermek csaladnevkent kapja apja keresztnevet, a keresztnevet pedig ugy valasztjak.
Azelott a hazak neveit kaptak csaladnevnek de az okiratokat ugy keszitik meg sok helyen ma is, hogy megkerdezik az illetot az adairol es beirjak azt.
Ennyi.
A hindu vallasuak nagyon bekes emberek. A muzulmanok tobbsege sem problemas, ok a keresztenyekkel is megfernek.
-
#75
"Na itt már kapisgálod, hogy kell oda tolóerő, ami egy hagyományos rakéta."
Nem kapisgálom, hanem kvp ötletét továbbgondolva folyamatosan ezt pofizom!
Valamit nagyon félreértesz, én soha nem mondtam, hogy az elég ha adott magasságra, de zérő (de minden esetre az első kozmikus sebességet el nem érő) felszinhez, vagy a tömegközépponthoz viszonyított sebességgel felvisznek egy járművet.
Én pont azt mondom, hogy fel kell gyorsítani erre a sebességre! Azonban ehhez a sebességhez tartozik egy vektor is, ami a föld felszínére nézve érintő irányú. Ez jó, mert egy repülőgép gyorsítható a légkörben ilyen irányon, miközben a felhajtóerő miatt nem kell a gép tömege által keltett súlyerő ellensúlyozására külön impulzust/energiát fordítani. -
fonak #74 Indiában nincs már kasztrendszer hivatalosan. Nem hivatalosan persze élnek a hagyományok. De legalsóbb kasztbeli is lehet államfő is akár.
India demokrácia, többpárti választásokkal, kormányváltásokkal, stb. Más kérdés, hogy elmaradott sok tekintetben az ország. -
fonak #73 Igen, hülyeséget mondtam, kevertem a szögsebességet a sebességgel.
Azt viszont nem tudom, hogy ilyen módon el lehetne-e hagyni a Föld gravitációs terét? Mert elvileg csak a szökési sebességgel lehet, de tegyük fel, hogy csak "ellentartva" a gravitációs térnek távolodunk folyamatosan... Akkor is meg lehet "szökni"? -
#72
Nyilván, mivel mindenkitől azt halljuk. Főleg a nagyszülőktől. :)
-
llax #71 "Indításkor azért emelkedik függőlegesen a rakéta, mert a légkör sűrű rétegén a lehető leghamarabb át kell jutni."
Nem egészen, amit írtál, "mindössze" a ballisztikus pálya következménye...
Az egyetlen "komolyabb" HOTOL terv, a Skylon is olyan módon emelkedne, hogy a lehető leghamarabb átálljon a ballisztikus pályára. A Földről min. LEO-ra ez az egyetlen járható út, ettől bármilyen módon is eltérsz, az energiaszükséglet a csillagos egekbe szökik...
"Tehát felmennek 20-40 km-ig és ott kezdenek kicsit fordulni és magasság mellett sebességet is gyűjteni."
Nem 20-40 km-től, hanem gyakorlatilag a torony elhagyása után néhány sec.el kezdik a dőlést, azaz néhány száz méter magasságban, 40km-em már sokkal nagyobb vízszintes sebességgel rendelkeznek, mint a függőlegessel...
Amúgy az űrrepülő SRB-je jó ellenpélda a felvetésedre: 44km magasan választották le, lendületből, parabolapályán elérte a 67km-t, majd a starthelytől 240km-re esett az óceánba. Ebből már saccolhatsz egy dőlésszöget 44km magasságban (amihez hozzá kell tenni, hogy ezt folyamatosan éri el)... -
llax #70 Ha függőlegesen emelkednél, azaz csak a gravitáció közvetlen legyőzésére törekednél, akkor a magasság növelésével "lemaradnál" a Föld forgásától is: 36000km magasságban a kerületi sebességed cca. hatoda lenne, mint a GEO pályán keringő (látszólag álló) műholdaké... Ha ott leállítanád a hajtóműveket, akkor a lendületed elfogyása után ugyanúgy függőlegesen, 1g gyorsulással elindulnál a Föld felé... -
Bannedusermail #69 Akkor figyelmedbe ajánlanám, hogy a lakosság hindu és muzulmán, hogy mennyire szeretik egymást. A muzulmán vallásra nem térnék ki, a hindunak meg érdemes lenne utánanézned, hogy az is mennyire gusztustalan. Vallási alapon kasztrendszer működik. A családnevekbe kódolva van, hogy milyen tevékenységek azok, amiket elvégezhetsz. Hát mit ne mondjak, közük sincs a demokráciához, hiába vannak választások. Idiótának is tartom a sok barmot, aki oda jár ki mindenféle bölcs guruhoz megvilágosodni. Úgy ahogy van, az egész vallásuk egy merő okádék. -
Bannedusermail #68 Nem ezt kérdezte. -
blitzkrieg1 #67 "Nem a nyugat a reális összehasonlítási alap, egy indiai falusi és egy kínai falusi közül melyik él jobban? Inkább a kínaira szavaznék, bár az indiai politikailag nagyobb szabadságot élvez."
Igaz! Az indiai gazdasag messze alatta van a kinainak, pedig ok is mar majdnem annyian vannak es ott demokracia van. Szoval nem lehet csak arra fogni a kinai fellendulest, hogy sokan vannak. -
#66
Indításkor azért emelkedik függőlegesen a rakéta, mert a légkör sűrű rétegén a lehető leghamarabb át kell jutni. A nagy légellenállás miatt nem tudsz gyorsulni, mert nincs elég kraft. Még, ha lenne is mi bír ki alacsonyan nagy sebességet? Semmi. Vagy szétesne vagy elégne.
Tehát felmennek 20-40 km-ig és ott kezdenek kicsit fordulni és magasság mellett sebességet is gyűjteni. -
#65
A baj az, hogy mivel ebben a demokratikus országban élsz, a jelek szerint el sem tudod képzelni azt, hogy ez jól működő is lehet. Tudod az NDK Trabantot meg Wartburgot gyártott, az NSZK meg Mercedest, BMW-t, Opelt meg Audit. Autó, autó. Vagy nem.
Remélem érted a hasonlatot... -
fonak #64 Ez így azért túlzás szerintem. Egyrészt a "szűk réteg" is több százmilliós, másrészt a többiek is relatíve jobban élnek, mint 20-30-40 éve. Nem a nyugat a reális összehasonlítási alap, egy indiai falusi és egy kínai falusi közül melyik él jobban? Inkább a kínaira szavaznék, bár az indiai politikailag nagyobb szabadságot élvez.
Kisebb lázadások vannak, bár szó sincs róla, hogy ezeket mind csendben vérbe lehetne fojtani, nincs már teljes elszigeteltségben Kína (a külvilágtól és egymástól sem), kikerül minden előbb-utóbb, hiába cenzúrázzák a netet stb.
A tibetiek és az ujgurok ellen valóban durva elnyomás van és alacsony intenzitású gerillaháború folyik egyes vidékeken. -
Irasidus #63 Ez csak Kína kis részére igaz, főleg az ország szélein lévő városias, iparosodott területeire. Kína belső tartományaiban gyakoriak az éhséglázadások, amit a hadsereg szép csendben vérbe folyt. Az ország egy szűk rétege élvezi a jólétet, vagy az alsó középosztálybeli "nem éhezünk" színvonalat. A többiek azt sem tudják mi az a fizetés! Szóval éljen Kína, ahol a korrupció olyan magas, hogy már régóta nem beszélhetünk semmiféle ideológiáról... -
Bannedusermail #62 Most már háromszor.
Ha idéztem volna, akkor meg négyszer. -
Bannedusermail #61 "Egyébként, ha egy jármű végig csak függőlegesen emelkedve távolodik a földtől, akkor mindig visszahullana? Akkor is, ha egészen a geostacionárius pályáig megy? (ahol ugye a vízszintes sebesség megegyezik a Föld forgásával, az pedig eleve megvolt a gépnek induláskor) Vagy azt el sem érheti?
Gondolok itt egy ilyen elméleti hajtóműre, ami nagyon sokáig tudna folyamatos tolóerőt leadni, ami épp ellesúlyozza a Föld gravitációjának erejét és ezenfelül egy kevés pluszt is ad, így emelkedhetne elvileg akármeddig."
Visszapottyanna. A Geostac pályán a kerületisebességnek vagy 30-szor nagyobbnak kell lennie, mint az egyenlítő kerületi sebességének. A föld sugara 6500 km. A geostac pálya meg 36000 km magasan van. Ha a felszínnel látszólagosan együtt halad, akkor a földsugár plusz geostac pélya per földsugár a négyzetenszer nagyobb a kerületi sebessége. Hiszen csak a szögsebesség azonos, a kerületi nem, mert jóval nagyobb sugár mentén halad.
Visszatérve a kérdésedre, az űrállomáson is hat a gravitáció. Azért érzékeljük látszólagosan súlytalanságnak, mert az űrállomás folyamatosan zuhan, pont ugyanúgy, ahogyan a belsejében egy tárgy. AZ űrhajó azért kering, mert a földfelszín nem sak, hanem görbe. Pont annyit repül arrébb, hogy hogy amennyit zuhan, annyit mélyül alatta a felszín. Ez most nem volt elég szakszerű, de legalább érthető. Tehát azért kering egy úrhajó, mert marha gyorsan repül oldalra. Ha egy ilyen liftszerűen emelkedő szerkezetet építenénk, mint egy űrléghajó, ami nem ballonnal emelkedne, hanem a gravitáción felül termelne egy kis tolóerőt, mondjuk valami antigravitációs elméleti szerkentyűvel, akkor annak nem lenne oldalirányú sebessége, ami a pályára álláshoz kell. Ha elérnénk a szökési sebességet, mert addig gyorsítaná a járművet, akkor már nem esne vissza, de nem is állna pályára, hanem eltűnne a végtelenben, vagy amíg neki nem megy valami égitestnek. Ha fix sebességgel emelkedne, úgy haladna, mint egy bicikli, akkor viszont addig emelkedne, míg a hajtóműve működne, utána zuhanna. -
Bannedusermail #60 "A légköri pálya repülőgépszerű lenne, egy booster-rel fel kéne gyorsítani valszeg majd 1 Mach-ra és felemelni a sztratoszférába, de ott jelentősen csökkene a légellenálás és a torlósugárhajtómű is hatékonyabban működhetne, itt többszörös hangsebességet ér el, majd tovább gyorsul és emelkedik. De mivel kicsi a tolóerő egy nagyon szűk repülési profillal lesz képes ezt megvalósítani akár több óra alatt. A lényeg, hogy a tolóerő mindig nagyobb legyen, mint ami az adott magasságon a légellenállás legyőzésével állandó sebességgel történő repüléshez szükséges. Amíg ez adott addig gyorsul. A Kármán-vonal közelében pedig áttér a rakéta hajtásra, vagy ballisztikus pályán visszatér és a légkörben gyorsít tovább."
Na itt már kapisgálod, hogy kell oda tolóerő, ami egy hagyományos rakéta. -
Bannedusermail #59 "Nem feltétlenül tévedek. A gépnek van sebessége, a ritkább légrétegekben A Kármán-határ felett már remélhetőleg nagyobb. És igen egy jobbára ballisztikus pályán halad ettől kezdve, ahogy te is írod, mert nem termelődik már jelentős felhajtóerő, de ez nem azt jelenti, hogy függőlegesen zuhan és a "farkára kell állítani.
A keringő jármű is folyamatosan zuhan (ettől van súlytalanság benne), csak a zuhanás közben nem keresztezi a légkört és a felszínt.
Ennél a járműnél innen a rakétahajtás bekapcsolásával lehet tovább gyorsítani, illetve amikor esetleg még is visszatér a sűrűbb légkörbe azt is ki lehet használni, szinte kacsázni a sűrűbb légkörön, amíg el nem éri a kellő sebességet."
Feltétlenül tévedsz. Amikor elfogy a légkör, onnantól kezdve nem képes tovább emelkedni, ha a tolóerő kisebb, mint a jármű tömege. A kacsázás miért nem működik, abba ne menjünk bele. Elég annyi, hogy a sebességgel négyzetesen nő a közegellenállás, és amikor a kacsázás alsó fázisába érne a gép, akkor elvesztené a sebességtöbletét, amit összeszedett. Magyarán egy szűk sávban tudna kacsázni.
***************************
"Pályára állásról meg nem is beszélhetünk, mert oda nem elég csak a gravitációt legyőzni, vízszintesben is gyorsításra van szükség."
????
Ezt magyarázd már el!
*************************************
Ha készítenénk egy antigravitációs eszközt, és az mondjuk a mindenkori gravitációs erő felett 10%-al egy ellentétes erőt fejtene ki, akkor azzal nem lehetne pályára állítani egy járművet. Ha bekapcsolod, akkor emelkedne, ha lekapcsolod, akkor meg zuhanna. Ha fel is emelkedne egy műhold pályájára, mondjuk 10km-re, akkor a műholdak elrepülnének mellette, nem velük keringene.
Na ezért van szükség pályára állításhoz a jármű súlyánál jóval nagyobb tolóerőre, hogy a pályára állításhoz szükséges sebességet oldalirányban is elérje a jármű, ne csak megemelje az úrhajót. Magyarán nem csak magasra kell eljutni, hanem keringeni is kell. Ebben az esetben meg a tolóerő vektorának a függőleges vetületének is meg kell haladnia a jármű súlyát. Tehát nem elég, ha csak nagyobb, hanem sokkal nagyobbnek kell lennie. -
blitzkrieg1 #58 A fizetesukrol meg csak annyit, hogy Kinaban a minimalber 30000-40000 forint kozott ingadozik, az a penz viszont ott tobbet er, mint az itteni minimalber.
Bocsanat, ez ketszer lett leirva. -
fonak #57 Ja bocs nem láttam, hogy meg is válaszolták a kérdésemet közben :) -
fonak #56 Egyébként, ha egy jármű végig csak függőlegesen emelkedve távolodik a földtől, akkor mindig visszahullana? Akkor is, ha egészen a geostacionárius pályáig megy? (ahol ugye a vízszintes sebesség megegyezik a Föld forgásával, az pedig eleve megvolt a gépnek induláskor) Vagy azt el sem érheti?
Gondolok itt egy ilyen elméleti hajtóműre, ami nagyon sokáig tudna folyamatos tolóerőt leadni, ami épp ellesúlyozza a Föld gravitációjának erejét és ezenfelül egy kevés pluszt is ad, így emelkedhetne elvileg akármeddig. -
blitzkrieg1 #55 "Alig várom, amikor majd egy komcsi korrupt vezetés mondhja meg, hogy hány gyerekem legyen meg más dolgokat is."
Itt nem szabja meg az allam, hogy hany gyereked lehet, migsem vallal szinte senki 1-nel tobbet. Egyebkent nem igaz, hogy egy gyereked lehet. A lakossag tobb mint 50%-at jelento falusiakat nem korlatozzak, sem a kisebbsegieket. Sot varoson is, ha az elso gyerek lany, akkor vallahat masodikat.
A fizetesukrol meg csak annyit, hogy Kinaban a minimalber 30000-40000 forint kozott ingadozik, az a penz viszont ott tobbet er, mint az itteni minimalber. A fizetesukrol meg csak annyit, hogy Kinaban a minimalber 30000-40000 forint kozott ingadozik, az a penz viszont ott tobbet er, mint az itteni minimalber.
A demokriaciaban meg mi a jobb? Az hogy szavazhatsz? Az orszag 50-60%-a nem megy el szavazni.
Van egy olyan mondas (nem tudom pontosan hogy hangzik), mi szerint a demokracia es a diktatura kozott annyi a kulonbseg, hogy az elobbit 4 evente ujravalasztjuk.
-
#54
És ha már a magyar vonatkozását nézzük. Akkor igen, anno a bödöskádárrendszerben magyar állampolgárként a szovjet elvtársak voltak szívesek a Bercinket fellőni.
Ma kit fog és kicsoda fellőni a kishazánkból?
Vagy Simonyi Csárli a minta? Fiatal kimegy, gennyesre keresi kint magát és turistaként felmegy, mert ezt sajna itthon nem lehet kitermelni, sem állami, sem magán szinten!?
-
#53
A különbség az, hogy a szocik is tudják, hogy végső soron a demográfia old meg mindent. A Kínaiak ezért jók most, egy egyszerű tényből következően, hogy sokan vannak és egy egységes törvényi szabályozás hatalmas munkaerőpiacot és most már felvevő piacot is jelentenek. Azonban a kínai elvtársak azt is tudták, ha elszabadul a népesség növekedés, akkor beszopnak, ezt meg is akadályozták, ami miatt viszont megint csak beszopnak majd.
Na most a Kádár rendszerben is volt hatékonyan működő népességpolitika, nem a mostani kormányok vették észre, hogy balhé lesz, ha elöregszik a társadalom. Ezért 70-80 között egy bébiboom-ot generáltak. Ekkor építettek rengeteg lakótelepet, a fiatalok lakáshoz jutása megoldott volt.
Ma a modern előrelátó kormányok valahogy nem tudnak hatékony népesedéspolitikát folytatni, a társadalom elöregedésére a nyugdíjkorhatár emelésével, és a nyugdíjak elvételével válaszolnak. Hiába áll a rahedli új lakás, ingatlan üresen, a fiataloknak esélyük sincs, hogy beköltözzenek. Illetve aki eljutott odáig, az most próbálja a frank-hitelét valahogy túlélni.
És igen a 70-es/80-as években született, akkor tizenéves lúrkók, akiknek a szülei az akkori középosztályhoz tartoztak sokat tudnak mindenféle rózsaszín álmokról, vélt valóságról beszélni.
Ugyan ez a 2010-es évek hasonló korosztályáról sajna nem lesz elmondható, de csak mert ilyen középosztályban felnövő korosztály gyakorlatilag szinte nincs is! -
#52
Nem feltétlenül tévedek. A gépnek van sebessége, a ritkább légrétegekben A Kármán-határ felett már remélhetőleg nagyobb. És igen egy jobbára ballisztikus pályán halad ettől kezdve, ahogy te is írod, mert nem termelődik már jelentős felhajtóerő, de ez nem azt jelenti, hogy függőlegesen zuhan és a "farkára kell állítani.
A keringő jármű is folyamatosan zuhan (ettől van súlytalanság benne), csak a zuhanás közben nem keresztezi a légkört és a felszínt.
Ennél a járműnél innen a rakétahajtás bekapcsolásával lehet tovább gyorsítani, illetve amikor esetleg még is visszatér a sűrűbb légkörbe azt is ki lehet használni, szinte kacsázni a sűrűbb légkörön, amíg el nem éri a kellő sebességet.
"Pályára állásról meg nem is beszélhetünk, mert oda nem elég csak a gravitációt legyőzni, vízszintesben is gyorsításra van szükség."
????
Ezt magyarázd már el!
Ha a Föld felszínére érintőleges vektorral elindítunk egy tárgyat 8 km/s-cel az keringeni fog elvileg. Két dolog miatt nem fog ez gyakorlatilag működni. Az első a légkör, mert 28 000 km/h-nál egyszerűen elég, illetve lelassul. A másik meg, hogy ha 0-ról ekkora sebességre akarjuk felgyorsítani mondjuk 1 sec alatt akkor 800 g erő hat rá. Ezt az ember elég nehezen, meg a technikai eszközök sem igen viselik el.
"Az űrhajók indításakor a folyamatos gyorsítási szakaszt több percnyire nyújtják, ezért terheli az űrhajósokat csak néhány g gyorsulás."
Wikike
Itt a gyorsítás nem percek, hanem esetleg órák alatt zajlik le, értelem szerűen még ennél is jelentősen kisebb gyorsulással.
A légköri pálya repülőgépszerű lenne, egy booster-rel fel kéne gyorsítani valszeg majd 1 Mach-ra és felemelni a sztratoszférába, de ott jelentősen csökkene a légellenálás és a torlósugárhajtómű is hatékonyabban működhetne, itt többszörös hangsebességet ér el, majd tovább gyorsul és emelkedik. De mivel kicsi a tolóerő egy nagyon szűk repülési profillal lesz képes ezt megvalósítani akár több óra alatt. A lényeg, hogy a tolóerő mindig nagyobb legyen, mint ami az adott magasságon a légellenállás legyőzésével állandó sebességgel történő repüléshez szükséges. Amíg ez adott addig gyorsul. A Kármán-vonal közelében pedig áttér a rakéta hajtásra, vagy ballisztikus pályán visszatér és a légkörben gyorsít tovább. -
Bannedusermail #51 Ezt tudom cáfolni. 13-14 évesen már volt fogalmam arról, hogy máshol vannak választások, itt meg a Kádár lebetonozott székem ül évtizedek óta. -
#50
Szerintem egy átlagos gyerek nem sok mindent vesz észre a rendszerből. Általában akkor kezdenek az embernek feltűnni az ilyen dolgok, amikor nagykorúvá válik, és dolgozni kezd.
Mondjuk lehet, hogy Kína kicsit durvább, de nagyon szélsőséges körülmények/történések híján (pl. elviszik az apját munkatáborba, katonának, kivégezni stb.) a gyerek akkor is gyerek marad, és többé-kevésbé normálisan nő fel.
-
#49
Alig várom, amikor majd egy komcsi korrupt vezetés mondhja meg, hogy hány gyerekem legyen meg más dolgokat is.
Fura módod diktatúrákat tömbbnyire azok éltetik, akiknek nem kellett szopni bennük... A nicked és életkorod alapján éltél egyben már viszonylag értelmesebb korodban. Ennyire jó volt? -
Bannedusermail #48 Csak én gondolom úgy, hogy ez egy kínai állami közlemény szószerinti fordítása, és nem egy cikk, ezért olyan a hangulata, mint egy ötvenes évekbeli pravda vezércikk a traktorista lányokról, és a csillió vagon kitermelt vasércről?
Most vagy írunk valamit, hogy milyen a hajtómű, miben tér el más űreszközöktól, mekkora költsége volt, stb, de kutyába nem kellene lemenni. Jó, hogy rizsszedő parasztlányokról, nem mutogattok képeket, akik kitörő lelkesedéssel üdvözölték a jeles eseményt. -
Bannedusermail #47 "Kínáról példát vehetne az egész felfuvalkodott nagyképű liberális áldemokráciás haldokló nyugati civilizáció."
Hát igen, bebizonyosodott, hogy nem szabad az átlag szavazópolgár kedvében járva hiteleket felvennie a kormányoknak, hogy jóléti rendszereket finanszírozzanak. 0%-os költségvetési hiány és 5-10 év alatt mindenki visszafizeti az államadósságot. Helyette megy a szarakodás, hogy most 3 vagy 4 legyen, meg mi ösztönzi a növekedést, és a büdös életben nem fogy el. AZ egész fejlett nyugatnak ez a problémája. Persze, gyanítom, hogy te lennél a legnagyobb hőbörgő, ha meg is csinálnák. -
#46
Inkább nem kéne. Összedőlő épületek, mert silány anyagokkal dolgoznak, beszakadó utak, mert nincs talajvizsgálat, csak uccu neki, élelmiszer hamisítások, gyerekmunka, éhbér, rabszolgaság. Kína azért tud fejlődni, mert van milliárdnyi ember akiket kizsigerelhet. -
Bannedusermail #45 Már bocs, de tévedsz. Ahol a légkör elfogy, ott már a jármű alakja nem termel felhajtóerőt, magyarán a szárnyakkal segget lehet törölni. Onnantól kezdve a gép tömegével egyenértékű hajtóerő is kevés, mert ha a zuhanást elakarjuk kerülni, akkor güggőlegesbe kell állni, de akkor is csak lebegne. Pályára állásról meg nem is beszélhetünk, mert oda nem elég csak a gravitációt legyőzni, vízszintesben is gyorsításra van szükség. Ha tetszik, ha nem, annak van igaza, aki rávilágított, hogy a 0,1 tolóerő/tömeg arányos felvetésed hallva született ötlet.