Útra kelt az első kínai női űrhajós
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#64
Ez így azért túlzás szerintem. Egyrészt a "szûk réteg" is több százmilliós, másrészt a többiek is relatíve jobban élnek, mint 20-30-40 éve. Nem a nyugat a reális összehasonlítási alap, egy indiai falusi és egy kínai falusi közül melyik él jobban? Inkább a kínaira szavaznék, bár az indiai politikailag nagyobb szabadságot élvez.
Kisebb lázadások vannak, bár szó sincs róla, hogy ezeket mind csendben vérbe lehetne fojtani, nincs már teljes elszigeteltségben Kína (a külvilágtól és egymástól sem), kikerül minden elõbb-utóbb, hiába cenzúrázzák a netet stb.
A tibetiek és az ujgurok ellen valóban durva elnyomás van és alacsony intenzitású gerillaháború folyik egyes vidékeken.
Kisebb lázadások vannak, bár szó sincs róla, hogy ezeket mind csendben vérbe lehetne fojtani, nincs már teljes elszigeteltségben Kína (a külvilágtól és egymástól sem), kikerül minden elõbb-utóbb, hiába cenzúrázzák a netet stb.
A tibetiek és az ujgurok ellen valóban durva elnyomás van és alacsony intenzitású gerillaháború folyik egyes vidékeken.
#63
Ez csak Kína kis részére igaz, fõleg az ország szélein lévõ városias, iparosodott területeire. Kína belsõ tartományaiban gyakoriak az éhséglázadások, amit a hadsereg szép csendben vérbe folyt. Az ország egy szûk rétege élvezi a jólétet, vagy az alsó középosztálybeli "nem éhezünk" színvonalat. A többiek azt sem tudják mi az a fizetés! Szóval éljen Kína, ahol a korrupció olyan magas, hogy már régóta nem beszélhetünk semmiféle ideológiáról...
Most már háromszor.
Ha idéztem volna, akkor meg négyszer.
Ha idéztem volna, akkor meg négyszer.
"Egyébként, ha egy jármû végig csak függõlegesen emelkedve távolodik a földtõl, akkor mindig visszahullana? Akkor is, ha egészen a geostacionárius pályáig megy? (ahol ugye a vízszintes sebesség megegyezik a Föld forgásával, az pedig eleve megvolt a gépnek induláskor) Vagy azt el sem érheti?
Gondolok itt egy ilyen elméleti hajtómûre, ami nagyon sokáig tudna folyamatos tolóerõt leadni, ami épp ellesúlyozza a Föld gravitációjának erejét és ezenfelül egy kevés pluszt is ad, így emelkedhetne elvileg akármeddig."
Visszapottyanna. A Geostac pályán a kerületisebességnek vagy 30-szor nagyobbnak kell lennie, mint az egyenlítõ kerületi sebességének. A föld sugara 6500 km. A geostac pálya meg 36000 km magasan van. Ha a felszínnel látszólagosan együtt halad, akkor a földsugár plusz geostac pélya per földsugár a négyzetenszer nagyobb a kerületi sebessége. Hiszen csak a szögsebesség azonos, a kerületi nem, mert jóval nagyobb sugár mentén halad.
Visszatérve a kérdésedre, az ûrállomáson is hat a gravitáció. Azért érzékeljük látszólagosan súlytalanságnak, mert az ûrállomás folyamatosan zuhan, pont ugyanúgy, ahogyan a belsejében egy tárgy. AZ ûrhajó azért kering, mert a földfelszín nem sak, hanem görbe. Pont annyit repül arrébb, hogy hogy amennyit zuhan, annyit mélyül alatta a felszín. Ez most nem volt elég szakszerû, de legalább érthetõ. Tehát azért kering egy úrhajó, mert marha gyorsan repül oldalra. Ha egy ilyen liftszerûen emelkedõ szerkezetet építenénk, mint egy ûrléghajó, ami nem ballonnal emelkedne, hanem a gravitáción felül termelne egy kis tolóerõt, mondjuk valami antigravitációs elméleti szerkentyûvel, akkor annak nem lenne oldalirányú sebessége, ami a pályára álláshoz kell. Ha elérnénk a szökési sebességet, mert addig gyorsítaná a jármûvet, akkor már nem esne vissza, de nem is állna pályára, hanem eltûnne a végtelenben, vagy amíg neki nem megy valami égitestnek. Ha fix sebességgel emelkedne, úgy haladna, mint egy bicikli, akkor viszont addig emelkedne, míg a hajtómûve mûködne, utána zuhanna.
Gondolok itt egy ilyen elméleti hajtómûre, ami nagyon sokáig tudna folyamatos tolóerõt leadni, ami épp ellesúlyozza a Föld gravitációjának erejét és ezenfelül egy kevés pluszt is ad, így emelkedhetne elvileg akármeddig."
Visszapottyanna. A Geostac pályán a kerületisebességnek vagy 30-szor nagyobbnak kell lennie, mint az egyenlítõ kerületi sebességének. A föld sugara 6500 km. A geostac pálya meg 36000 km magasan van. Ha a felszínnel látszólagosan együtt halad, akkor a földsugár plusz geostac pélya per földsugár a négyzetenszer nagyobb a kerületi sebessége. Hiszen csak a szögsebesség azonos, a kerületi nem, mert jóval nagyobb sugár mentén halad.
Visszatérve a kérdésedre, az ûrállomáson is hat a gravitáció. Azért érzékeljük látszólagosan súlytalanságnak, mert az ûrállomás folyamatosan zuhan, pont ugyanúgy, ahogyan a belsejében egy tárgy. AZ ûrhajó azért kering, mert a földfelszín nem sak, hanem görbe. Pont annyit repül arrébb, hogy hogy amennyit zuhan, annyit mélyül alatta a felszín. Ez most nem volt elég szakszerû, de legalább érthetõ. Tehát azért kering egy úrhajó, mert marha gyorsan repül oldalra. Ha egy ilyen liftszerûen emelkedõ szerkezetet építenénk, mint egy ûrléghajó, ami nem ballonnal emelkedne, hanem a gravitáción felül termelne egy kis tolóerõt, mondjuk valami antigravitációs elméleti szerkentyûvel, akkor annak nem lenne oldalirányú sebessége, ami a pályára álláshoz kell. Ha elérnénk a szökési sebességet, mert addig gyorsítaná a jármûvet, akkor már nem esne vissza, de nem is állna pályára, hanem eltûnne a végtelenben, vagy amíg neki nem megy valami égitestnek. Ha fix sebességgel emelkedne, úgy haladna, mint egy bicikli, akkor viszont addig emelkedne, míg a hajtómûve mûködne, utána zuhanna.
"A légköri pálya repülõgépszerû lenne, egy booster-rel fel kéne gyorsítani valszeg majd 1 Mach-ra és felemelni a sztratoszférába, de ott jelentõsen csökkene a légellenálás és a torlósugárhajtómû is hatékonyabban mûködhetne, itt többszörös hangsebességet ér el, majd tovább gyorsul és emelkedik. De mivel kicsi a tolóerõ egy nagyon szûk repülési profillal lesz képes ezt megvalósítani akár több óra alatt. A lényeg, hogy a tolóerõ mindig nagyobb legyen, mint ami az adott magasságon a légellenállás legyõzésével állandó sebességgel történõ repüléshez szükséges. Amíg ez adott addig gyorsul. A Kármán-vonal közelében pedig áttér a rakéta hajtásra, vagy ballisztikus pályán visszatér és a légkörben gyorsít tovább."
Na itt már kapisgálod, hogy kell oda tolóerõ, ami egy hagyományos rakéta.
Na itt már kapisgálod, hogy kell oda tolóerõ, ami egy hagyományos rakéta.
"Nem feltétlenül tévedek. A gépnek van sebessége, a ritkább légrétegekben A Kármán-határ felett már remélhetõleg nagyobb. És igen egy jobbára ballisztikus pályán halad ettõl kezdve, ahogy te is írod, mert nem termelõdik már jelentõs felhajtóerõ, de ez nem azt jelenti, hogy függõlegesen zuhan és a "farkára kell állítani.
A keringõ jármû is folyamatosan zuhan (ettõl van súlytalanság benne), csak a zuhanás közben nem keresztezi a légkört és a felszínt.
Ennél a jármûnél innen a rakétahajtás bekapcsolásával lehet tovább gyorsítani, illetve amikor esetleg még is visszatér a sûrûbb légkörbe azt is ki lehet használni, szinte kacsázni a sûrûbb légkörön, amíg el nem éri a kellõ sebességet."
Feltétlenül tévedsz. Amikor elfogy a légkör, onnantól kezdve nem képes tovább emelkedni, ha a tolóerõ kisebb, mint a jármû tömege. A kacsázás miért nem mûködik, abba ne menjünk bele. Elég annyi, hogy a sebességgel négyzetesen nõ a közegellenállás, és amikor a kacsázás alsó fázisába érne a gép, akkor elvesztené a sebességtöbletét, amit összeszedett. Magyarán egy szûk sávban tudna kacsázni.
***************************
"Pályára állásról meg nem is beszélhetünk, mert oda nem elég csak a gravitációt legyõzni, vízszintesben is gyorsításra van szükség."
????
Ezt magyarázd már el!
*************************************
Ha készítenénk egy antigravitációs eszközt, és az mondjuk a mindenkori gravitációs erõ felett 10%-al egy ellentétes erõt fejtene ki, akkor azzal nem lehetne pályára állítani egy jármûvet. Ha bekapcsolod, akkor emelkedne, ha lekapcsolod, akkor meg zuhanna. Ha fel is emelkedne egy mûhold pályájára, mondjuk 10km-re, akkor a mûholdak elrepülnének mellette, nem velük keringene.
Na ezért van szükség pályára állításhoz a jármû súlyánál jóval nagyobb tolóerõre, hogy a pályára állításhoz szükséges sebességet oldalirányban is elérje a jármû, ne csak megemelje az úrhajót. Magyarán nem csak magasra kell eljutni, hanem keringeni is kell. Ebben az esetben meg a tolóerõ vektorának a függõleges vetületének is meg kell haladnia a jármû súlyát. Tehát nem elég, ha csak nagyobb, hanem sokkal nagyobbnek kell lennie.
A keringõ jármû is folyamatosan zuhan (ettõl van súlytalanság benne), csak a zuhanás közben nem keresztezi a légkört és a felszínt.
Ennél a jármûnél innen a rakétahajtás bekapcsolásával lehet tovább gyorsítani, illetve amikor esetleg még is visszatér a sûrûbb légkörbe azt is ki lehet használni, szinte kacsázni a sûrûbb légkörön, amíg el nem éri a kellõ sebességet."
Feltétlenül tévedsz. Amikor elfogy a légkör, onnantól kezdve nem képes tovább emelkedni, ha a tolóerõ kisebb, mint a jármû tömege. A kacsázás miért nem mûködik, abba ne menjünk bele. Elég annyi, hogy a sebességgel négyzetesen nõ a közegellenállás, és amikor a kacsázás alsó fázisába érne a gép, akkor elvesztené a sebességtöbletét, amit összeszedett. Magyarán egy szûk sávban tudna kacsázni.
***************************
"Pályára állásról meg nem is beszélhetünk, mert oda nem elég csak a gravitációt legyõzni, vízszintesben is gyorsításra van szükség."
????
Ezt magyarázd már el!
*************************************
Ha készítenénk egy antigravitációs eszközt, és az mondjuk a mindenkori gravitációs erõ felett 10%-al egy ellentétes erõt fejtene ki, akkor azzal nem lehetne pályára állítani egy jármûvet. Ha bekapcsolod, akkor emelkedne, ha lekapcsolod, akkor meg zuhanna. Ha fel is emelkedne egy mûhold pályájára, mondjuk 10km-re, akkor a mûholdak elrepülnének mellette, nem velük keringene.
Na ezért van szükség pályára állításhoz a jármû súlyánál jóval nagyobb tolóerõre, hogy a pályára állításhoz szükséges sebességet oldalirányban is elérje a jármû, ne csak megemelje az úrhajót. Magyarán nem csak magasra kell eljutni, hanem keringeni is kell. Ebben az esetben meg a tolóerõ vektorának a függõleges vetületének is meg kell haladnia a jármû súlyát. Tehát nem elég, ha csak nagyobb, hanem sokkal nagyobbnek kell lennie.
#58
A fizetesukrol meg csak annyit, hogy Kinaban a minimalber 30000-40000 forint kozott ingadozik, az a penz viszont ott tobbet er, mint az itteni minimalber.
Bocsanat, ez ketszer lett leirva.
Bocsanat, ez ketszer lett leirva.
#57
Ja bocs nem láttam, hogy meg is válaszolták a kérdésemet közben 😊
#56
Egyébként, ha egy jármû végig csak függõlegesen emelkedve távolodik a földtõl, akkor mindig visszahullana? Akkor is, ha egészen a geostacionárius pályáig megy? (ahol ugye a vízszintes sebesség megegyezik a Föld forgásával, az pedig eleve megvolt a gépnek induláskor) Vagy azt el sem érheti?
Gondolok itt egy ilyen elméleti hajtómûre, ami nagyon sokáig tudna folyamatos tolóerõt leadni, ami épp ellesúlyozza a Föld gravitációjának erejét és ezenfelül egy kevés pluszt is ad, így emelkedhetne elvileg akármeddig.
Gondolok itt egy ilyen elméleti hajtómûre, ami nagyon sokáig tudna folyamatos tolóerõt leadni, ami épp ellesúlyozza a Föld gravitációjának erejét és ezenfelül egy kevés pluszt is ad, így emelkedhetne elvileg akármeddig.
#55
"Alig várom, amikor majd egy komcsi korrupt vezetés mondhja meg, hogy hány gyerekem legyen meg más dolgokat is."
Itt nem szabja meg az allam, hogy hany gyereked lehet, migsem vallal szinte senki 1-nel tobbet. Egyebkent nem igaz, hogy egy gyereked lehet. A lakossag tobb mint 50%-at jelento falusiakat nem korlatozzak, sem a kisebbsegieket. Sot varoson is, ha az elso gyerek lany, akkor vallahat masodikat.
A fizetesukrol meg csak annyit, hogy Kinaban a minimalber 30000-40000 forint kozott ingadozik, az a penz viszont ott tobbet er, mint az itteni minimalber. A fizetesukrol meg csak annyit, hogy Kinaban a minimalber 30000-40000 forint kozott ingadozik, az a penz viszont ott tobbet er, mint az itteni minimalber.
A demokriaciaban meg mi a jobb? Az hogy szavazhatsz? Az orszag 50-60%-a nem megy el szavazni.
Van egy olyan mondas (nem tudom pontosan hogy hangzik), mi szerint a demokracia es a diktatura kozott annyi a kulonbseg, hogy az elobbit 4 evente ujravalasztjuk.
Itt nem szabja meg az allam, hogy hany gyereked lehet, migsem vallal szinte senki 1-nel tobbet. Egyebkent nem igaz, hogy egy gyereked lehet. A lakossag tobb mint 50%-at jelento falusiakat nem korlatozzak, sem a kisebbsegieket. Sot varoson is, ha az elso gyerek lany, akkor vallahat masodikat.
A fizetesukrol meg csak annyit, hogy Kinaban a minimalber 30000-40000 forint kozott ingadozik, az a penz viszont ott tobbet er, mint az itteni minimalber. A fizetesukrol meg csak annyit, hogy Kinaban a minimalber 30000-40000 forint kozott ingadozik, az a penz viszont ott tobbet er, mint az itteni minimalber.
A demokriaciaban meg mi a jobb? Az hogy szavazhatsz? Az orszag 50-60%-a nem megy el szavazni.
Van egy olyan mondas (nem tudom pontosan hogy hangzik), mi szerint a demokracia es a diktatura kozott annyi a kulonbseg, hogy az elobbit 4 evente ujravalasztjuk.
#54
És ha már a magyar vonatkozását nézzük. Akkor igen, anno a bödöskádárrendszerben magyar állampolgárként a szovjet elvtársak voltak szívesek a Bercinket fellõni.
Ma kit fog és kicsoda fellõni a kishazánkból?
Vagy Simonyi Csárli a minta? Fiatal kimegy, gennyesre keresi kint magát és turistaként felmegy, mert ezt sajna itthon nem lehet kitermelni, sem állami, sem magán szinten!?
<#nemtudom>
Ma kit fog és kicsoda fellõni a kishazánkból?
Vagy Simonyi Csárli a minta? Fiatal kimegy, gennyesre keresi kint magát és turistaként felmegy, mert ezt sajna itthon nem lehet kitermelni, sem állami, sem magán szinten!?
<#nemtudom>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#53
A különbség az, hogy a szocik is tudják, hogy végsõ soron a demográfia old meg mindent. A Kínaiak ezért jók most, egy egyszerû ténybõl következõen, hogy sokan vannak és egy egységes törvényi szabályozás hatalmas munkaerõpiacot és most már felvevõ piacot is jelentenek. Azonban a kínai elvtársak azt is tudták, ha elszabadul a népesség növekedés, akkor beszopnak, ezt meg is akadályozták, ami miatt viszont megint csak beszopnak majd.
Na most a Kádár rendszerben is volt hatékonyan mûködõ népességpolitika, nem a mostani kormányok vették észre, hogy balhé lesz, ha elöregszik a társadalom. Ezért 70-80 között egy bébiboom-ot generáltak. Ekkor építettek rengeteg lakótelepet, a fiatalok lakáshoz jutása megoldott volt.
Ma a modern elõrelátó kormányok valahogy nem tudnak hatékony népesedéspolitikát folytatni, a társadalom elöregedésére a nyugdíjkorhatár emelésével, és a nyugdíjak elvételével válaszolnak. Hiába áll a rahedli új lakás, ingatlan üresen, a fiataloknak esélyük sincs, hogy beköltözzenek. Illetve aki eljutott odáig, az most próbálja a frank-hitelét valahogy túlélni.
És igen a 70-es/80-as években született, akkor tizenéves lúrkók, akiknek a szülei az akkori középosztályhoz tartoztak sokat tudnak mindenféle rózsaszín álmokról, vélt valóságról beszélni.
Ugyan ez a 2010-es évek hasonló korosztályáról sajna nem lesz elmondható, de csak mert ilyen középosztályban felnövõ korosztály gyakorlatilag szinte nincs is!
Na most a Kádár rendszerben is volt hatékonyan mûködõ népességpolitika, nem a mostani kormányok vették észre, hogy balhé lesz, ha elöregszik a társadalom. Ezért 70-80 között egy bébiboom-ot generáltak. Ekkor építettek rengeteg lakótelepet, a fiatalok lakáshoz jutása megoldott volt.
Ma a modern elõrelátó kormányok valahogy nem tudnak hatékony népesedéspolitikát folytatni, a társadalom elöregedésére a nyugdíjkorhatár emelésével, és a nyugdíjak elvételével válaszolnak. Hiába áll a rahedli új lakás, ingatlan üresen, a fiataloknak esélyük sincs, hogy beköltözzenek. Illetve aki eljutott odáig, az most próbálja a frank-hitelét valahogy túlélni.
És igen a 70-es/80-as években született, akkor tizenéves lúrkók, akiknek a szülei az akkori középosztályhoz tartoztak sokat tudnak mindenféle rózsaszín álmokról, vélt valóságról beszélni.
Ugyan ez a 2010-es évek hasonló korosztályáról sajna nem lesz elmondható, de csak mert ilyen középosztályban felnövõ korosztály gyakorlatilag szinte nincs is!
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#52
Nem feltétlenül tévedek. A gépnek van sebessége, a ritkább légrétegekben A Kármán-határ felett már remélhetõleg nagyobb. És igen egy jobbára ballisztikus pályán halad ettõl kezdve, ahogy te is írod, mert nem termelõdik már jelentõs felhajtóerõ, de ez nem azt jelenti, hogy függõlegesen zuhan és a "farkára kell állítani.
A keringõ jármû is folyamatosan zuhan (ettõl van súlytalanság benne), csak a zuhanás közben nem keresztezi a légkört és a felszínt.
Ennél a jármûnél innen a rakétahajtás bekapcsolásával lehet tovább gyorsítani, illetve amikor esetleg még is visszatér a sûrûbb légkörbe azt is ki lehet használni, szinte kacsázni a sûrûbb légkörön, amíg el nem éri a kellõ sebességet.
"Pályára állásról meg nem is beszélhetünk, mert oda nem elég csak a gravitációt legyõzni, vízszintesben is gyorsításra van szükség."
????
Ezt magyarázd már el!
Ha a Föld felszínére érintõleges vektorral elindítunk egy tárgyat 8 km/s-cel az keringeni fog elvileg. Két dolog miatt nem fog ez gyakorlatilag mûködni. Az elsõ a légkör, mert 28 000 km/h-nál egyszerûen elég, illetve lelassul. A másik meg, hogy ha 0-ról ekkora sebességre akarjuk felgyorsítani mondjuk 1 sec alatt akkor 800 g erõ hat rá. Ezt az ember elég nehezen, meg a technikai eszközök sem igen viselik el.
"Az ûrhajók indításakor a folyamatos gyorsítási szakaszt több percnyire nyújtják, ezért terheli az ûrhajósokat csak néhány g gyorsulás."
Wikike
Itt a gyorsítás nem percek, hanem esetleg órák alatt zajlik le, értelem szerûen még ennél is jelentõsen kisebb gyorsulással.
A légköri pálya repülõgépszerû lenne, egy booster-rel fel kéne gyorsítani valszeg majd 1 Mach-ra és felemelni a sztratoszférába, de ott jelentõsen csökkene a légellenálás és a torlósugárhajtómû is hatékonyabban mûködhetne, itt többszörös hangsebességet ér el, majd tovább gyorsul és emelkedik. De mivel kicsi a tolóerõ egy nagyon szûk repülési profillal lesz képes ezt megvalósítani akár több óra alatt. A lényeg, hogy a tolóerõ mindig nagyobb legyen, mint ami az adott magasságon a légellenállás legyõzésével állandó sebességgel történõ repüléshez szükséges. Amíg ez adott addig gyorsul. A Kármán-vonal közelében pedig áttér a rakéta hajtásra, vagy ballisztikus pályán visszatér és a légkörben gyorsít tovább.
A keringõ jármû is folyamatosan zuhan (ettõl van súlytalanság benne), csak a zuhanás közben nem keresztezi a légkört és a felszínt.
Ennél a jármûnél innen a rakétahajtás bekapcsolásával lehet tovább gyorsítani, illetve amikor esetleg még is visszatér a sûrûbb légkörbe azt is ki lehet használni, szinte kacsázni a sûrûbb légkörön, amíg el nem éri a kellõ sebességet.
"Pályára állásról meg nem is beszélhetünk, mert oda nem elég csak a gravitációt legyõzni, vízszintesben is gyorsításra van szükség."
????
Ezt magyarázd már el!
Ha a Föld felszínére érintõleges vektorral elindítunk egy tárgyat 8 km/s-cel az keringeni fog elvileg. Két dolog miatt nem fog ez gyakorlatilag mûködni. Az elsõ a légkör, mert 28 000 km/h-nál egyszerûen elég, illetve lelassul. A másik meg, hogy ha 0-ról ekkora sebességre akarjuk felgyorsítani mondjuk 1 sec alatt akkor 800 g erõ hat rá. Ezt az ember elég nehezen, meg a technikai eszközök sem igen viselik el.
"Az ûrhajók indításakor a folyamatos gyorsítási szakaszt több percnyire nyújtják, ezért terheli az ûrhajósokat csak néhány g gyorsulás."
Wikike
Itt a gyorsítás nem percek, hanem esetleg órák alatt zajlik le, értelem szerûen még ennél is jelentõsen kisebb gyorsulással.
A légköri pálya repülõgépszerû lenne, egy booster-rel fel kéne gyorsítani valszeg majd 1 Mach-ra és felemelni a sztratoszférába, de ott jelentõsen csökkene a légellenálás és a torlósugárhajtómû is hatékonyabban mûködhetne, itt többszörös hangsebességet ér el, majd tovább gyorsul és emelkedik. De mivel kicsi a tolóerõ egy nagyon szûk repülési profillal lesz képes ezt megvalósítani akár több óra alatt. A lényeg, hogy a tolóerõ mindig nagyobb legyen, mint ami az adott magasságon a légellenállás legyõzésével állandó sebességgel történõ repüléshez szükséges. Amíg ez adott addig gyorsul. A Kármán-vonal közelében pedig áttér a rakéta hajtásra, vagy ballisztikus pályán visszatér és a légkörben gyorsít tovább.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
Ezt tudom cáfolni. 13-14 évesen már volt fogalmam arról, hogy máshol vannak választások, itt meg a Kádár lebetonozott székem ül évtizedek óta.
#50
Szerintem egy átlagos gyerek nem sok mindent vesz észre a rendszerbõl. Általában akkor kezdenek az embernek feltûnni az ilyen dolgok, amikor nagykorúvá válik, és dolgozni kezd.
Mondjuk lehet, hogy Kína kicsit durvább, de nagyon szélsõséges körülmények/történések híján (pl. elviszik az apját munkatáborba, katonának, kivégezni stb.) a gyerek akkor is gyerek marad, és többé-kevésbé normálisan nõ fel.
Mondjuk lehet, hogy Kína kicsit durvább, de nagyon szélsõséges körülmények/történések híján (pl. elviszik az apját munkatáborba, katonának, kivégezni stb.) a gyerek akkor is gyerek marad, és többé-kevésbé normálisan nõ fel.
#49
Alig várom, amikor majd egy komcsi korrupt vezetés mondhja meg, hogy hány gyerekem legyen meg más dolgokat is.
Fura módod diktatúrákat tömbbnyire azok éltetik, akiknek nem kellett szopni bennük... A nicked és életkorod alapján éltél egyben már viszonylag értelmesebb korodban. Ennyire jó volt?
Fura módod diktatúrákat tömbbnyire azok éltetik, akiknek nem kellett szopni bennük... A nicked és életkorod alapján éltél egyben már viszonylag értelmesebb korodban. Ennyire jó volt?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
Csak én gondolom úgy, hogy ez egy kínai állami közlemény szószerinti fordítása, és nem egy cikk, ezért olyan a hangulata, mint egy ötvenes évekbeli pravda vezércikk a traktorista lányokról, és a csillió vagon kitermelt vasércrõl?
Most vagy írunk valamit, hogy milyen a hajtómû, miben tér el más ûreszközöktól, mekkora költsége volt, stb, de kutyába nem kellene lemenni. Jó, hogy rizsszedõ parasztlányokról, nem mutogattok képeket, akik kitörõ lelkesedéssel üdvözölték a jeles eseményt.
Most vagy írunk valamit, hogy milyen a hajtómû, miben tér el más ûreszközöktól, mekkora költsége volt, stb, de kutyába nem kellene lemenni. Jó, hogy rizsszedõ parasztlányokról, nem mutogattok képeket, akik kitörõ lelkesedéssel üdvözölték a jeles eseményt.
"Kínáról példát vehetne az egész felfuvalkodott nagyképû liberális áldemokráciás haldokló nyugati civilizáció."
Hát igen, bebizonyosodott, hogy nem szabad az átlag szavazópolgár kedvében járva hiteleket felvennie a kormányoknak, hogy jóléti rendszereket finanszírozzanak. 0%-os költségvetési hiány és 5-10 év alatt mindenki visszafizeti az államadósságot. Helyette megy a szarakodás, hogy most 3 vagy 4 legyen, meg mi ösztönzi a növekedést, és a büdös életben nem fogy el. AZ egész fejlett nyugatnak ez a problémája. Persze, gyanítom, hogy te lennél a legnagyobb hõbörgõ, ha meg is csinálnák.
Hát igen, bebizonyosodott, hogy nem szabad az átlag szavazópolgár kedvében járva hiteleket felvennie a kormányoknak, hogy jóléti rendszereket finanszírozzanak. 0%-os költségvetési hiány és 5-10 év alatt mindenki visszafizeti az államadósságot. Helyette megy a szarakodás, hogy most 3 vagy 4 legyen, meg mi ösztönzi a növekedést, és a büdös életben nem fogy el. AZ egész fejlett nyugatnak ez a problémája. Persze, gyanítom, hogy te lennél a legnagyobb hõbörgõ, ha meg is csinálnák.
#46
Inkább nem kéne. Összedõlõ épületek, mert silány anyagokkal dolgoznak, beszakadó utak, mert nincs talajvizsgálat, csak uccu neki, élelmiszer hamisítások, gyerekmunka, éhbér, rabszolgaság. Kína azért tud fejlõdni, mert van milliárdnyi ember akiket kizsigerelhet.
Már bocs, de tévedsz. Ahol a légkör elfogy, ott már a jármû alakja nem termel felhajtóerõt, magyarán a szárnyakkal segget lehet törölni. Onnantól kezdve a gép tömegével egyenértékû hajtóerõ is kevés, mert ha a zuhanást elakarjuk kerülni, akkor güggõlegesbe kell állni, de akkor is csak lebegne. Pályára állásról meg nem is beszélhetünk, mert oda nem elég csak a gravitációt legyõzni, vízszintesben is gyorsításra van szükség. Ha tetszik, ha nem, annak van igaza, aki rávilágított, hogy a 0,1 tolóerõ/tömeg arányos felvetésed hallva született ötlet.
#44
Kínáról példát vehetne az egész felfuvalkodott nagyképû liberális áldemokráciás haldokló nyugati civilizáció.
Core Ultra 7 265K Corsair DDR5 2x16G 6000MHz Asus Tuf Gaming 5060TI 16G
#43
"Az utasszállítót, de még a vadászgépet sem lehet egy rakétához hasonlítani."
Jogos. Ez a jármû amirõl én beszélek inkább egy ürrepülõgép lenne, mint egy rakéta.
"Az aprócska gond az, hogy valahogyan el kellene érni az orbitális sebességet, ami a leggyorsabb vadászgépek sebességével sincs még köszönõ viszonyban sem..."
Persze, mert egy vadászgépet a légkör sûrûbb részeiben való repülésre használnak/terveznek.
Ennek a gépnek a lelke egyfajta elektromos torló-sugárhajtómû/rakétahajtómû lehetne, aminél nem követelmény, hogy a légkör oxigénje biztosítsa a hajtómû mûködését, mint pl a Skylonnál, itt nincs égés. Valószínûleg teljesen más repülési profilja lenne, esetleg órákig tartana a LEO elérése, szemben a rakéták, vagy akár a Skylon szinte néhány perces repülési idejével.
A magasabb légkörben jelentõsen csökkenne a légellenállás, de ez azt jelenti, hogy ugyan akkora hajtómû teljesítménnyel egyre gyorsulna, a nagyobb sebesség biztosítaná viszont a beáramló levegõmennyiség állandó szintjét. Mivel nem kell az égést biztosítani, ezért a légkör sokkal ritkább rétegei is még használhatók erre, és a rakéta meghajtásra gyakorlatilag folyamatosan lehetne áttérni, Nem jelentene lényegesen más üzemmódot.
"De az sem midegy, mekkora ez a gyorsulás: amíg szárnyakkal alacsony tolóerõ/tömeg aránnyal is viszonylag könnyen leküzdötted a Föld gravitációs erejét, addig LEO-ra álláshoz már min. 2-3g gyorsulás kell."
Az orbitális pálya kritériuma a sebesség, ha ezt a sebességet zéróról 10 perc alatt akarjuk elérni akkor pár g-vel kell gyorsítani a jármûvet, ha 1-2 óra alatt akkor töredék gyorsulás elegendõ, pont akkora, amekkorát a VASIMR tud biztosítani.
"Amíg valamilyen antigravitációs, vagy más sci-fi -be illõ megoldást ki nem találnak, vagy amíg újra nem írják a fizika könyveket, nem úszod meg a rakétás gyorsítást, kellõ sûrûségû levegõ nélkül kizárólag a hatás-ellenhatás elvére támaszkodhatsz, ha viszont jelen van a sûrûbb levegõ az orbitális sebességtõl kell messze lenned. Így a rakétás gyorsítás kezdetén még messze vagy az orbitális sebességtõl, ezért rengeteg üzemanyagot kell addig is magaddal cipelni, többszörösét, mint a gyorsítandó szerkezet "üres" tömege: csak így érheted el a hatás-ellenhatás elvével a kívánt sebességet."
A torló-sugárhajtómû, vagy a normál jet hajtómû is a rakétaelvet használja, az elöl bejövõ tömeget tovább gyorsítja és úgy "dobja ki" hátul. Értelem szerûen a Föld felszín közelében nem érdemes 8 km/s-re gyorsítani a testet, a ritkább magasabb légkör viszont alkalmas arra, hogy az 1. kozmikus sebességre gyorsítsunk egy repülõt. Ilyen elven mûködött (volna) az X-30, de akár a Skylon is. A hagyományos kémiai üzemanyagot használó rakéták elõnye és hátránya ugyan az. Rövid idõ alatt nagy impulzus, de ehhez rengeteg üzemanyagot használnak el roppant gyorsan, ehhez alakították ki ezeknek a jármûveknek a repülési profilját. Az eletromos-ramjet hajtómûvel értelem szerûen más profilt kéne követni, ennyi.
Ja, meg ha pl az X-30, x-33 projekteket elkaszálták a drágaságuk, túl újszerû technológiájuk miatt, akkor egy ilyen nukleáris elektromos projekt maga a technológiai/pénzügyi rémálom.
<#nyes>
Jogos. Ez a jármû amirõl én beszélek inkább egy ürrepülõgép lenne, mint egy rakéta.
"Az aprócska gond az, hogy valahogyan el kellene érni az orbitális sebességet, ami a leggyorsabb vadászgépek sebességével sincs még köszönõ viszonyban sem..."
Persze, mert egy vadászgépet a légkör sûrûbb részeiben való repülésre használnak/terveznek.
Ennek a gépnek a lelke egyfajta elektromos torló-sugárhajtómû/rakétahajtómû lehetne, aminél nem követelmény, hogy a légkör oxigénje biztosítsa a hajtómû mûködését, mint pl a Skylonnál, itt nincs égés. Valószínûleg teljesen más repülési profilja lenne, esetleg órákig tartana a LEO elérése, szemben a rakéták, vagy akár a Skylon szinte néhány perces repülési idejével.
A magasabb légkörben jelentõsen csökkenne a légellenállás, de ez azt jelenti, hogy ugyan akkora hajtómû teljesítménnyel egyre gyorsulna, a nagyobb sebesség biztosítaná viszont a beáramló levegõmennyiség állandó szintjét. Mivel nem kell az égést biztosítani, ezért a légkör sokkal ritkább rétegei is még használhatók erre, és a rakéta meghajtásra gyakorlatilag folyamatosan lehetne áttérni, Nem jelentene lényegesen más üzemmódot.
"De az sem midegy, mekkora ez a gyorsulás: amíg szárnyakkal alacsony tolóerõ/tömeg aránnyal is viszonylag könnyen leküzdötted a Föld gravitációs erejét, addig LEO-ra álláshoz már min. 2-3g gyorsulás kell."
Az orbitális pálya kritériuma a sebesség, ha ezt a sebességet zéróról 10 perc alatt akarjuk elérni akkor pár g-vel kell gyorsítani a jármûvet, ha 1-2 óra alatt akkor töredék gyorsulás elegendõ, pont akkora, amekkorát a VASIMR tud biztosítani.
"Amíg valamilyen antigravitációs, vagy más sci-fi -be illõ megoldást ki nem találnak, vagy amíg újra nem írják a fizika könyveket, nem úszod meg a rakétás gyorsítást, kellõ sûrûségû levegõ nélkül kizárólag a hatás-ellenhatás elvére támaszkodhatsz, ha viszont jelen van a sûrûbb levegõ az orbitális sebességtõl kell messze lenned. Így a rakétás gyorsítás kezdetén még messze vagy az orbitális sebességtõl, ezért rengeteg üzemanyagot kell addig is magaddal cipelni, többszörösét, mint a gyorsítandó szerkezet "üres" tömege: csak így érheted el a hatás-ellenhatás elvével a kívánt sebességet."
A torló-sugárhajtómû, vagy a normál jet hajtómû is a rakétaelvet használja, az elöl bejövõ tömeget tovább gyorsítja és úgy "dobja ki" hátul. Értelem szerûen a Föld felszín közelében nem érdemes 8 km/s-re gyorsítani a testet, a ritkább magasabb légkör viszont alkalmas arra, hogy az 1. kozmikus sebességre gyorsítsunk egy repülõt. Ilyen elven mûködött (volna) az X-30, de akár a Skylon is. A hagyományos kémiai üzemanyagot használó rakéták elõnye és hátránya ugyan az. Rövid idõ alatt nagy impulzus, de ehhez rengeteg üzemanyagot használnak el roppant gyorsan, ehhez alakították ki ezeknek a jármûveknek a repülési profilját. Az eletromos-ramjet hajtómûvel értelem szerûen más profilt kéne követni, ennyi.
Ja, meg ha pl az X-30, x-33 projekteket elkaszálták a drágaságuk, túl újszerû technológiájuk miatt, akkor egy ilyen nukleáris elektromos projekt maga a technológiai/pénzügyi rémálom.
<#nyes>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#42
Az utasszállítót, de még a vadászgépet sem lehet egy rakétához hasonlítani.
Addig, amíg aerodinamika (azaz szárnyak) alapjain repül, a tolóerõ/tömeg arányának nincs nagy jelentõsége: egy bizonyos minimum felett képes folyamatosan a levegõben maradni a repülõ a sûrûbb légkörben. Az aprócska gond az, hogy valahogyan el kellene érni az orbitális sebességet, ami a leggyorsabb vadászgépek sebességével sincs még köszönõ viszonyban sem... De ha még el is érne 3-4 Mach sebességet 30km magasság körül, onnét megállna a tudomány: tovább kellene gyorsítani legalább 2-3g -vel, miközben a magasság is növekszik. Itt jön a képbe a Skylon elve: itt is az üzemanyagról szól minden, a jármû tömegének és térfogatának nagy része üzemanyag. Ha már nincs a szárnyak és a hajtómû számára több levegõ, rakéta kell...
Ha fogyóban a felhajtóerõ, akkor a gyorsulás már nem lehet tetszõlegesen alacsony: egy folyamatosan változó (a sebesség miatt "elnyúló") parabola pályára kell állnod, ahhoz viszont gyorsulni kell. De az sem midegy, mekkora ez a gyorsulás: amíg szárnyakkal alacsony tolóerõ/tömeg aránnyal is viszonylag könnyen leküzdötted a Föld gravitációs erejét, addig LEO-ra álláshoz már min. 2-3g gyorsulás kell. Amíg valamilyen antigravitációs, vagy más sci-fi -be illõ megoldást ki nem találnak, vagy amíg újra nem írják a fizika könyveket, nem úszod meg a rakétás gyorsítást, kellõ sûrûségû levegõ nélkül kizárólag a hatás-ellenhatás elvére támaszkodhatsz, ha viszont jelen van a sûrûbb levegõ az orbitális sebességtõl kell messze lenned. Így a rakétás gyorsítás kezdetén még messze vagy az orbitális sebességtõl, ezért rengeteg üzemanyagot kell addig is magaddal cipelni, többszörösét, mint a gyorsítandó szerkezet "üres" tömege: csak így érheted el a hatás-ellenhatás elvével a kívánt sebességet.
Addig, amíg aerodinamika (azaz szárnyak) alapjain repül, a tolóerõ/tömeg arányának nincs nagy jelentõsége: egy bizonyos minimum felett képes folyamatosan a levegõben maradni a repülõ a sûrûbb légkörben. Az aprócska gond az, hogy valahogyan el kellene érni az orbitális sebességet, ami a leggyorsabb vadászgépek sebességével sincs még köszönõ viszonyban sem... De ha még el is érne 3-4 Mach sebességet 30km magasság körül, onnét megállna a tudomány: tovább kellene gyorsítani legalább 2-3g -vel, miközben a magasság is növekszik. Itt jön a képbe a Skylon elve: itt is az üzemanyagról szól minden, a jármû tömegének és térfogatának nagy része üzemanyag. Ha már nincs a szárnyak és a hajtómû számára több levegõ, rakéta kell...
Ha fogyóban a felhajtóerõ, akkor a gyorsulás már nem lehet tetszõlegesen alacsony: egy folyamatosan változó (a sebesség miatt "elnyúló") parabola pályára kell állnod, ahhoz viszont gyorsulni kell. De az sem midegy, mekkora ez a gyorsulás: amíg szárnyakkal alacsony tolóerõ/tömeg aránnyal is viszonylag könnyen leküzdötted a Föld gravitációs erejét, addig LEO-ra álláshoz már min. 2-3g gyorsulás kell. Amíg valamilyen antigravitációs, vagy más sci-fi -be illõ megoldást ki nem találnak, vagy amíg újra nem írják a fizika könyveket, nem úszod meg a rakétás gyorsítást, kellõ sûrûségû levegõ nélkül kizárólag a hatás-ellenhatás elvére támaszkodhatsz, ha viszont jelen van a sûrûbb levegõ az orbitális sebességtõl kell messze lenned. Így a rakétás gyorsítás kezdetén még messze vagy az orbitális sebességtõl, ezért rengeteg üzemanyagot kell addig is magaddal cipelni, többszörösét, mint a gyorsítandó szerkezet "üres" tömege: csak így érheted el a hatás-ellenhatás elvével a kívánt sebességet.
#41
A project rover legerosebb hajtomuve 5200 MW-ot produkalt kobmeterenkent. Ez nagyjabol kis meretu es eros reaktort jelent, persze mindezt csak relative rovid ideig tudta teljesiteni. Viszont az urhajokhoz kivalasztott masodik legerosebb is 4100 MW-ot produkalt a legkor elhagyasahoz szukseges ideig. Ha a jarmu tomeget az uzemanyag elhagyasa miatt 95%, de inkabb csak 90%-al lehet csokkenteni, akkor a saturn 5 kivalthato lenne kb. 2 phoebus hajtomuvel. Egy ilyen hajtomu kb. akkora mint egy shuttle fohajtomu, tehat a jarmu merete toredeke lenne a mostaniaknak. Ha a hatekonysag csak 2/3-a a kozvetlen futesu rendszereknek, akkor is 3 reaktorral, tehat kb. egy shuttle szintu hajtomu csoporttal kepesek lennenk elhagyni a legkort. Mindezt kulso uzemanyag tartalyok es gyorsito raketak nelkul. Az ara mondjuk mar mas kerdes...
#40
Nem baj ha álmodozunk, de a valóság az, hogy egyelõre semmiféle szuperhajtómû NINCS. Még a mûszaki elvek szintjén sem.
A világûrben, ahol nem kell erõs (úgyértem kb. földfelszíni) gravitációval megküzdeni, kiváló lenne az elektromosan mûködõ (mini atomreaktorra alapozott) hajtómû, amely igen kicsiny tömegáram/idõegység mellett igen nagy kiáramlási sebességet ad.
Nagyobb tömegáramhoz akkora óriási elektromos teljesítmény kellene, hogy az ahhoz szükséges vastag rézdrót nem férne el az ûrhajón<#vigyor4>.
(A szupravezetõk meg nem terhelhetõk meg túl nagy árammal)
Egy földfelszínrõl felszállni képes rakéta viszonylag hatalmas tömegáram/idõegység mellett viszonylag kicsi kiáramlási sebességet nyújt.
Nem tudom elképzelni azt a mûszaki megoldást, amely egyszerre képes lenne mind a kettõre.
A világûrben, ahol nem kell erõs (úgyértem kb. földfelszíni) gravitációval megküzdeni, kiváló lenne az elektromosan mûködõ (mini atomreaktorra alapozott) hajtómû, amely igen kicsiny tömegáram/idõegység mellett igen nagy kiáramlási sebességet ad.
Nagyobb tömegáramhoz akkora óriási elektromos teljesítmény kellene, hogy az ahhoz szükséges vastag rézdrót nem férne el az ûrhajón<#vigyor4>.
(A szupravezetõk meg nem terhelhetõk meg túl nagy árammal)
Egy földfelszínrõl felszállni képes rakéta viszonylag hatalmas tömegáram/idõegység mellett viszonylag kicsi kiáramlási sebességet nyújt.
Nem tudom elképzelni azt a mûszaki megoldást, amely egyszerre képes lenne mind a kettõre.
#39
"Itt egy megfelelõ repülõgépszerû kialakítással a levegõben tartást a sebesség következtében létrejövõ tolóerõ biztosíthatja."
Bocs, helyesen: felhajtóerõ biztosítja.
Bocs, helyesen: felhajtóerõ biztosítja.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#38
Azért vegyük figyelembe, hogy a Saturn-5-nél a hatalmas induló fokozat arra kell, hogy az ûrhajó 95%-át kitevõ hajtóanyagot a levegõbe emelje.
Az elektromos-nukleáris aerodinamikai gyorsításnál nem szükséges a saját sújt meghaladó tolóerõ biztosítása! Itt egy megfelelõ repülõgépszerû kialakítással a levegõben tartást a sebesség következtében létrejövõ tolóerõ biztosíthatja.
Egy gyorsító booster azért valószínûleg kellene neki, de ugyan az a probléma, ami a Staurn-5-öt hatalmassá teszi fordított eredményt is hozhat. A problémára a megoldást a repülõgép tömegének és hajtómû teljesítményének növelése mellett a repülõgép tömegének/hajtómû teljesítményének csökkenése is jelentheti.
Pl az elsõgenerációs Comet jet-utasszállító/vagy más nagyobb elsõgenerációs repülõgépek meglepõen alacsony tömeg/tolóerõ viszonnyal rendelkeztek, 1/10-hez kb.
Namost egy ilyen nukleáris-elektromos meghajtásnál valszeg elég lenne ugyan ez. Azonban ellentétben eggy ilyen utasszállítóval nagyobb magasságokban a megfelelõ aerodinamikai kialakítással tovább gyorsulhatna, illetve a hajtómûbõl sem fogyna ki a szufla a magasság/sebesség növekedésével.
Saccra kb egy 300 t-ás nukleáris repülõgép már képes lehet ilyen ûrhajóként funkcionálni.
Az elektromos-nukleáris aerodinamikai gyorsításnál nem szükséges a saját sújt meghaladó tolóerõ biztosítása! Itt egy megfelelõ repülõgépszerû kialakítással a levegõben tartást a sebesség következtében létrejövõ tolóerõ biztosíthatja.
Egy gyorsító booster azért valószínûleg kellene neki, de ugyan az a probléma, ami a Staurn-5-öt hatalmassá teszi fordított eredményt is hozhat. A problémára a megoldást a repülõgép tömegének és hajtómû teljesítményének növelése mellett a repülõgép tömegének/hajtómû teljesítményének csökkenése is jelentheti.
Pl az elsõgenerációs Comet jet-utasszállító/vagy más nagyobb elsõgenerációs repülõgépek meglepõen alacsony tömeg/tolóerõ viszonnyal rendelkeztek, 1/10-hez kb.
Namost egy ilyen nukleáris-elektromos meghajtásnál valszeg elég lenne ugyan ez. Azonban ellentétben eggy ilyen utasszállítóval nagyobb magasságokban a megfelelõ aerodinamikai kialakítással tovább gyorsulhatna, illetve a hajtómûbõl sem fogyna ki a szufla a magasság/sebesség növekedésével.
Saccra kb egy 300 t-ás nukleáris repülõgép már képes lehet ilyen ûrhajóként funkcionálni.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#37
Aztán ha valami balul sülne el, akkor ázunk majd egy kicsit a nukleáris esõben <#zavart1>
#36
Mondjuk az elõzõ példám nem túl jó... Az arányokat jól mutatja, de a Saturn-5 -tel nem jó példálózni... A számokat elosztva 10-el, már inkább hasonlít a helyzet a "mai" rakétákhoz...
#35
#32, #33: ezt alapvetõen én is így tudtam, ezért csodálkoztam KVP úr postjában írtakon, hiába skálázható jól a vasimr, hiába használhatja a légköri gázokat munkaközegként, jelenleg nincs megfelelõ tömeghatékonyságú energiaforrás hozzá. Itt jönne képbe a Polywell, aminek van esélye elég kicsinek és könnyûnek lenni egy ilyen ûrhajóhoz. Már amennyiben a Polywellbõl valha sikerül nettó energiatermelõ eszközt készíteni, nem csupán egy technikai délibáb az egész.
#34
"Egy közepes rakéta indulásakor is többtíz Gigawatt teljesítmény kell a megemelkedéshez."
Kémiai hajtõmûvel, tolóerõbõl visszafejtett számítással... A hatásfok, azaz a veszteségek, még nincsenek ebben. A Saturn-5 S1C fokozata tudomásom szerint valami 120GW körül játszott, ami cirka 60 - írd és mondd: HATVAN - Paks...
A jelenleg mûködõképes VASIMR -bõl kiindulva cca. 1300 - azaz ezerháromszáz - Paks...
Kémiai hajtõmûvel, tolóerõbõl visszafejtett számítással... A hatásfok, azaz a veszteségek, még nincsenek ebben. A Saturn-5 S1C fokozata tudomásom szerint valami 120GW körül játszott, ami cirka 60 - írd és mondd: HATVAN - Paks...
A jelenleg mûködõképes VASIMR -bõl kiindulva cca. 1300 - azaz ezerháromszáz - Paks...
#33
Nem csak...
1: A VASIMR egy már mûködõ dolog, de nem éppen a Föld elhagyására találták ki. Nem csak az eddig megépített változatok tolóerejével van a gond: ha létezne akkora teljesítményû, amivel el is lehetne hagyni a Földet, ahhoz több Paksot kellene a hátán cipelnie... és ugye itt jön az ellentmondás...
2: Energiaellátás: kellõen nagy teljesítményû, "röpképes" reaktorokat nem csak a sarki boltban nem árulnak, de még "demó" változat sincs belõle (RTG nem keverendõ ide, az igényektõl messze áll: légpuskagolyó vs. Saturn-5)...
1: A VASIMR egy már mûködõ dolog, de nem éppen a Föld elhagyására találták ki. Nem csak az eddig megépített változatok tolóerejével van a gond: ha létezne akkora teljesítményû, amivel el is lehetne hagyni a Földet, ahhoz több Paksot kellene a hátán cipelnie... és ugye itt jön az ellentmondás...
2: Energiaellátás: kellõen nagy teljesítményû, "röpképes" reaktorokat nem csak a sarki boltban nem árulnak, de még "demó" változat sincs belõle (RTG nem keverendõ ide, az igényektõl messze áll: légpuskagolyó vs. Saturn-5)...
#32
A több Paksnyi méretû erõmû ami a rakéta felemeléséhez szükséges teljesítményt adja, meg egy akkora fejlesztésik költség amivel a Marsot oda-vissza kétszer megjárod kémiai meghajtással. Meg úgy nagyjából minden...
Egy közepes rakéta indulásakor is többtíz Gigawatt teljesítmény kell a megemelkedéshez. Egy paksi blokk meg 500 MW.
Egy közepes rakéta indulásakor is többtíz Gigawatt teljesítmény kell a megemelkedéshez. Egy paksi blokk meg 500 MW.
#31
Pedig úgyrémlik valahonnan korábbról, hogy már évtizedek óta kisérleteznek már nukléáris elven mûködõ rakéta-hajtómûvel.
NERVA - Nuclear Rocket Engine
NERVA - Nuclear Rocket Engine
#30
Vagyis pusztan elhatarozaa es penz hianyzik ehhez?
#29
2017-ben még csak egy automata minta-visszaküldõ füldetést terveznek, nem is értem honnan jött a 2016-os dátum.
\"-Az út elvezet a végtelenbe, majd visszahoz. Sokszor megjártam az utat, ültem a verandán, játszottam, voltam kutya, minden, még madárijesztő is.\"
#28
A vasimr hasznalhato fisszios hajtomuvel is, tehat mar letezik hozza elegseges energiat termelni kepes aramforras. A vasimr masik fontos tulajdonsaga, hogy a hajtashoz felhasznalt reaktiv gaz tomegaranyanak novelesevel a tomeg-toloero hatekonysag csokkenese aran azonos energiaszinttel lehet novelni a toloerot. Ez legkori felszallasnal azt jelenti, hogy legkori gazokat kell beszivni, a mikohullamu egyseggel ionizalni, majd felgyorsitani. Igy a jarmunek nem kell a felszallashoz szukseges gazt magaval vinnie, hanem a legkort haszalhatja egyfajta mikrohullamu ramjet-kent. A general eletric fele hajtomu erre anno kepes volt, csak nem mikrohullamu hutokoros, hanem kozvetlen legkor futessel, ezert nem csak siman ionizalt gazcsovat lovellt ki, hanem erosen radioaktiv inonizalt gazcsovat. A vasimr pont jo lenne ebbol a szempontbol, mivel az energiatermelo rendszer hutokozegenek hutesere es a gaz elomelegitesere alkalmazhato egy hocserelo, mig a munka homersekletre melegitest mar a mikrohullamu egyseg vegezheti, igy elkerulheto a reaktor komponenseinek tulzott hoterhelese, ami lehetove teszi olcsobb es konnyebb anyagok hasznalatat.
#27
No, akkor kiegészítem.
Válasszuk ketté: a VASIMR 35 éve fejlesztés alatt álló, laborban mûködõ technológia, az ISS felszerelése egy ilyen hajtómûvel élõ projekt.
A fúziós kütyü fejlesztése is zajlik, de úgy ítélem meg, még az alapkutatások szintjén tartanak, ez a koncepció sajnos még nem tudta igazolni a nettó effektív energiamérlegû fúziós folyamat megvalósítására való alkalmasságát.
Az eredeti kérdés a nem kémiai hajtómûvekre vonatkozott, erre a válasz: van a világûrben elégséges tolóerõt elõállító elektromos hajtómû, de a Földrõl felszállásra jelenleg sajnos csak kémiai hajtómûvekkel van lehetõség. Ismereteim szerint a hatás-ellenhatás jelenségén kívül nincs más szóba jöhetõ alternatíva, középtávon is csak a hajtóanyag felgyorsításának módszere változhat majd meg.
Kézenfekvõ, bevált és jelenleg egyedüli a kémiai hajtómû alkalmazása, itt jelentõs elõrelépést jelentene, ha a levegõ oxigén tartalmát a felszállás kezdeti fázisában valahogyan az üzemanyag elégetésére lehetne fordítani, ennek üzembiztos, költséghatékony, esetleg többször felhasználható megvalósítása súlyos mûszaki nehézségekkel jár, hívószavak: ramjet, scramjet, SABRE.
Elvi szinten lehetséges volna valamilyen, az energiát maghasadás útján nyerõ hordozórakéta építése is, de ez részint a hasadóanyagok jelenlétébõl fakadó mûszaki nehézségek és kockázatok, részint a hajtómû mûködésével járó környezeti sugárterhelés miatt eddig nem valósult meg.
A szent grál - mint minden más területen - egy, az energiát magfúzióból nyerõ eszközre alapuló meghajtás volna, ezzel elvileg lehet építeni olyan ûrhajót, amely elektromos hajtómûve a felszálláshoz elegendõ ideig megfelelõ tolóerõt biztosít.
Válasszuk ketté: a VASIMR 35 éve fejlesztés alatt álló, laborban mûködõ technológia, az ISS felszerelése egy ilyen hajtómûvel élõ projekt.
A fúziós kütyü fejlesztése is zajlik, de úgy ítélem meg, még az alapkutatások szintjén tartanak, ez a koncepció sajnos még nem tudta igazolni a nettó effektív energiamérlegû fúziós folyamat megvalósítására való alkalmasságát.
Az eredeti kérdés a nem kémiai hajtómûvekre vonatkozott, erre a válasz: van a világûrben elégséges tolóerõt elõállító elektromos hajtómû, de a Földrõl felszállásra jelenleg sajnos csak kémiai hajtómûvekkel van lehetõség. Ismereteim szerint a hatás-ellenhatás jelenségén kívül nincs más szóba jöhetõ alternatíva, középtávon is csak a hajtóanyag felgyorsításának módszere változhat majd meg.
Kézenfekvõ, bevált és jelenleg egyedüli a kémiai hajtómû alkalmazása, itt jelentõs elõrelépést jelentene, ha a levegõ oxigén tartalmát a felszállás kezdeti fázisában valahogyan az üzemanyag elégetésére lehetne fordítani, ennek üzembiztos, költséghatékony, esetleg többször felhasználható megvalósítása súlyos mûszaki nehézségekkel jár, hívószavak: ramjet, scramjet, SABRE.
Elvi szinten lehetséges volna valamilyen, az energiát maghasadás útján nyerõ hordozórakéta építése is, de ez részint a hasadóanyagok jelenlétébõl fakadó mûszaki nehézségek és kockázatok, részint a hajtómû mûködésével járó környezeti sugárterhelés miatt eddig nem valósult meg.
A szent grál - mint minden más területen - egy, az energiát magfúzióból nyerõ eszközre alapuló meghajtás volna, ezzel elvileg lehet építeni olyan ûrhajót, amely elektromos hajtómûve a felszálláshoz elegendõ ideig megfelelõ tolóerõt biztosít.
#26
Mint mondtam, egyelõre nem tudnak elég nagy tolóerõt produkálni. Nem elég a hajtómû saját tömegénél nagyobb tolóerõt elõállítani, az egész jármû tömegét meghaladó tolóerõ kell a felszálláshoz, és olyan hosszú ideig, hogy az alatt pályára is álljon. Meg persze némi hasznos terhet is magával kéne hogy vigyen.
Na, ilyen szinten teljesítõ ion-hajtómû nincs még. Sõt, az általad említett fúziós ion-hajtómû is csak a tervekben létezik.
Na, ilyen szinten teljesítõ ion-hajtómû nincs még. Sõt, az általad említett fúziós ion-hajtómû is csak a tervekben létezik.
#25
Miért gondolom az ötéves tervekben volt az is, hogy letiporják a világgazdaságot.
És elég jól haladnak a teljesítésével.
<#papakacsint>
És elég jól haladnak a teljesítésével.
<#papakacsint>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#24
Valaki itt említette - KVP úr talán..? - a VASIMR a PolyWell fúziós eljárással kombinálva elegendõ ideig képes a saját tömegénél nagyobb tolóerõt adni, hogy alkalmas legyen bolygóról felszállásra is.
A felszállás nyilván lassabb folyamat volna a jelenlegi rakétás eljárásnál, lassú, akár órákig tartó emelkedéssel a jármû eléri a világûrt, majd a tolóerõ vektort némileg elfordítva az eddig emelkedésre használt komponens elvégzi a pályára álláshoz szükséges gyorsítást. Ilyen módon a jármûnek nem kell különösebben áramvonalasnak vagy erõsnek lennie.
Hamarosan egy VASIMR hajtómûvet szeretlnek az ISS-re, és a jövõben azzal végzik a pályamódosításait. A PolyWell pedig 2008 óta az amerikai haditengerészet kutatási projektje. Még nem hallottam, hogy elérték volna a nettó energiatermelés szintjét, mindenesetre, ha ez megtörténik, kíváncsi leszek az ITER pártolóinak arcára, meg úgy általában minden potentátéra a tágabb értelemben vett energiaszektorban, élen az olajiparral..:-D
A felszállás nyilván lassabb folyamat volna a jelenlegi rakétás eljárásnál, lassú, akár órákig tartó emelkedéssel a jármû eléri a világûrt, majd a tolóerõ vektort némileg elfordítva az eddig emelkedésre használt komponens elvégzi a pályára álláshoz szükséges gyorsítást. Ilyen módon a jármûnek nem kell különösebben áramvonalasnak vagy erõsnek lennie.
Hamarosan egy VASIMR hajtómûvet szeretlnek az ISS-re, és a jövõben azzal végzik a pályamódosításait. A PolyWell pedig 2008 óta az amerikai haditengerészet kutatási projektje. Még nem hallottam, hogy elérték volna a nettó energiatermelés szintjét, mindenesetre, ha ez megtörténik, kíváncsi leszek az ITER pártolóinak arcára, meg úgy általában minden potentátéra a tágabb értelemben vett energiaszektorban, élen az olajiparral..:-D
#23
Kínai büfé?
<#nyes>
<#nyes>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#22
"Azért egy 2025-ös Holdra szállás már reális."
A cikk szerint 2016-ban akarnak Holdra szállni.
Kínában meg az ötéves terv szent.
Annál csak jobbat lehet csinálni, ami abban szerepel.
A cikk szerint 2016-ban akarnak Holdra szállni.
Kínában meg az ötéves terv szent.
Annál csak jobbat lehet csinálni, ami abban szerepel.
#21
Ez sajnos csak elmélet, nincs bizonyítva.
Viszont létezik az ion-hajtómû. Igaz, még nincs akkora tolóereje, hogy a földfelszínrõl is fel tudjon szállni vele egy jármû. Viszont az ûrben elõnyösen lehet használni.
Viszont létezik az ion-hajtómû. Igaz, még nincs akkora tolóereje, hogy a földfelszínrõl is fel tudjon szállni vele egy jármû. Viszont az ûrben elõnyösen lehet használni.
#20
Ûrkonyha?
A heavy cost. I pay it gladly.
#19
Azért nem rohannak lóhalálában, évente egy indítás nem valami sok, remélem gyorsítanak a dolgokon. Azért egy 2025-ös Holdra szállás már reális.
\"-Az út elvezet a végtelenbe, majd visszahoz. Sokszor megjártam az utat, ültem a verandán, játszottam, voltam kutya, minden, még madárijesztő is.\"
#18
De van.
Ez a tudományos elmélete a warp hajtómûnek.
Sajna kicsit jelentõs az energia igénye, úgy egy galaxis teljes tömegével egyenértékû energiát követel a mûködése, meg tachionokat, meg ilyen sci-fi dolgokat. De elméletileg lehetséges.
<#papakacsint>
Ez a tudományos elmélete a warp hajtómûnek.
Sajna kicsit jelentõs az energia igénye, úgy egy galaxis teljes tömegével egyenértékû energiát követel a mûködése, meg tachionokat, meg ilyen sci-fi dolgokat. De elméletileg lehetséges.
<#papakacsint>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#17
De most tényleg....nincs valami kreatívabb hajtási módszer?
Csak ilyen, hogy veszem A anyagot, elégetem Oxigén jelenlétében, ad toló erõt oszt megyünk felfelé?
Tök...primitív. A vezérlése és a módszerek, hogy ne posszanjon el azonnal a cucc, biztos nem egyszerû, de az alapelv primitív.
Csak ilyen, hogy veszem A anyagot, elégetem Oxigén jelenlétében, ad toló erõt oszt megyünk felfelé?
Tök...primitív. A vezérlése és a módszerek, hogy ne posszanjon el azonnal a cucc, biztos nem egyszerû, de az alapelv primitív.
#16
Ez a hordozórakéta a Long March (Chang Zheng, Hosszú Menetelés) család tagja, ami elég régen használt, bevált és megbízható, kereskedelmi mûholdak indítására. Igaz, történt már katasztrófa (a 2E verzióval, ami az ûrhajót szállító 2F-hez hasonló), egyszer egy falura hullott a rakéta.
Ez a rakétasorozat egyébként kínai fejlesztés, legalábbis nem direkt másolata semmi külföldinek, az ûrhajó már más kérdés, az erõsen Szojuz utánérzés, bár annál fejlettebb bizonyos szempontból (picivel nagyobb is annál).
Nekem nem úgy tûnik, hogy rohannának a kínaiak, kényelmesen, óvatosan haladnak, anno az ûrverseny idején az amerikaiak és az oroszok is jóval gyorsabb tempóban fejlesztettek. Mivel a példák már elõttük állnak, nem hiszem hogy a fejlesztéssel lennének akkora gondjaik, inkább a költségvetésük korlátozott. Szerintem a kínai vezetés meggondolja, hogy mennyit érdemes áldozni erre.
Ez a rakétasorozat egyébként kínai fejlesztés, legalábbis nem direkt másolata semmi külföldinek, az ûrhajó már más kérdés, az erõsen Szojuz utánérzés, bár annál fejlettebb bizonyos szempontból (picivel nagyobb is annál).
Nekem nem úgy tûnik, hogy rohannának a kínaiak, kényelmesen, óvatosan haladnak, anno az ûrverseny idején az amerikaiak és az oroszok is jóval gyorsabb tempóban fejlesztettek. Mivel a példák már elõttük állnak, nem hiszem hogy a fejlesztéssel lennének akkora gondjaik, inkább a költségvetésük korlátozott. Szerintem a kínai vezetés meggondolja, hogy mennyit érdemes áldozni erre.
#15
Na megelõztél!
<#papakacsint>
<#papakacsint>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs