Útra kelt az első kínai női űrhajós

AAkkor csak annyit, hogy ez sem képes a tervek szerint 10 Machnál többre. Van egy torlósugár hajtása, és amikor azzal elérik a maximumot, mert vagy beömlõ levegõ van elég, de akkor nagy a közehellenállás, vagy feljebb megy, hogy ritkább legyen a légkör, akkor meg ugye az a hajtómûhöz kevés. Meg van egy elektromos hajtása, ahol valami mágneses megoldással a magával vitt hajtóanyagot hajigálja ki hátul, de ennek is kicsi a teljesítménye. A tömegénél kisebb a tolóereje, így a légkörben kell maradnia, az meg közegellenállás.
Szóval ez is csak a harmadára képes a keringési pálya sebességének.

Ha ez a mágneses hajtómû nagyobb teljesítményû lenne, akkor valóban képes lenne pályára állni. Na de itt jön az, amit állítottam. Nagyobb tolóerõ kell, mint a jármû súlya.

Totálisan igazad van, amiket írsz. A repülõgépek nagy magasságban nem annyira azért nem mennek gyorsabban, mert megállíccsa õket a légellenállás. Hanem mert kifogy a szufla a hajtómûbõl. Egy utasszállító bazi nagy ventilátora is csak annyi tolóerõt biztosít, hogy az utazómagasság felsõ határán éppen hogy az evolutív sebesség/átesés határán manõverez mûszer szerinti sebesség szerint, miközben adott viszonyok között ez már igen csak a hangsebesség határa. Szal ezek az utasszállítók szinte egyszerre repülnek a megengedett legkisebb és a megengedett legnagyobb sebességgel minimális tolóerõ többlet mellett.
Az a csoda, hogy nem esnek le gyakrabban.

A témához visszatérve az látszik, hogy mindíg megpróbálják rárakni a gépre a hagyományos jet hajtómûvek valamilyen változatát. Teljesen logikus, hiszen fel kell gyorsítani a gépet kb hangsebességig, na de ezt a továbbiakban cipelni fel az ûrbe, tök pénzkidobás.

A StratoLaunch óriágépe pl. pont jó lenne egy indító platformnak, egy 100%-ig újrahasznosítható +hiperzonikus scramjet/rakéta ûrrepülõhöz.
Az hogy rakétát indítanak róla, gyakorlatilag olyan hibrid módszer, ami a jelentõsen csökkenti a hasznos terhet, hiszen egyrészt a gép sem bír el akármekkora rakétát, a rakéta tömegének viszont jelentõs része az oxidálószer.
Ez a rendszer 220 t-ás légi indítású rakétával egy kb 6 tonnás ûrhajót juttat fel.
A Szojúz rendszer pl 300 t-ás vertikálisan induló rakétája 7 t-ás ûrhajót.
Szignifikáns elõny ehhez képest nincs, csak megbonyolítottuk a rendszert egy bazi szállítógéppel.

A StratoLaunch óriásgépe alá egy 200 t-ás scramjet jármûvet rakva saccra akár 20-30 t is pályára állíthatóvá válna.
Szerintem

Az Ajax nekem is újdonság volt, már megérte vitatkozni, ha utána nézel rengeteg iromány vann fenn vele kapcsolatban a neten. A hidegháború után az oroszok szinte minden titkukat kiadták, az amcsi x programok jelentõs részérõl viszont elég kevés technikai infó van, csak marketing anyagok.

Ez az Ajax érdekes, eddig nem hallottam róla, és a wiki szerint a Russian Födöration most is reszelgeti, jelentsen ez bármi is.

Azt viszont nem teljesen értem, miért érdekes a tolóerõ/tömeg arány egy hiperszónikus eszköznél. Repülõgépnél az adott magasságon értett végsebességet a repülõgép szilárdsági, kormányozhatósági, hõterhelhetõségi, nyomásállósági, hajtómû-mûködési jellemzõi, valamint a mindenkori légellenállás/tolóerõ viszony korlátozza. Bár nyilván könnyebb a tömeget kiolvasni a wikibõl, mint kiszámolni a légellenállást az adott magasságon, tömeggel, sebességgel. (Egyébként milyen tömegrõl is van szó? Felszálló, vagy az utazómagasságra belépéskori tüzamaradékkal érettre? Vagy az utazósebességen értett átlagos tömeg? Milyen magasságon, sebességnél mért tolóerõrõl beszélünk? A kétáramú utánégetõs gázturbinák tolóereje 12-14 km magasságban, vagyis általában a 4. generációs katonai repcsik abszolút maximális sebességének térségében kb. tizede a földközelben mérhetõnek. A kis és közepes magasságon 1 feletti, vagy földközelben, nagy sebesség mellett a 2 közeli tolóerõ/tömeg viszony magasan lehet 0,1 is.)

Nem szerencsés vérre menõ harcot vívni pár sarokszám alapján, mély szakmai ismeretek és évtizedes tapasztalat nélkül rosszul fog mûködni az intuníció.

Célszerûbb abból kiindulni, ha egyszerû volna ilyen eszközöket létrehozni, nem harminc éve fejlesztenék a Hotol/SkyLon hajtómûvét. S ez csak a hajtómû.

Miért hülyeség pl, az oroszok tervezete?

Lord Kelvin nem tudta bebizonyítani, hogy miért mondott hülyeséget. Te viszont nem tudod bebizonyíteni, hogy miért lenne igazad.

Ja értem.
Mivel a hiperszonikus repülés még gyerekcipõben jár, nincs bizonyíték, ezért az itt felvázolt dolgok, azok a szabályok, amelyekre ezek az eszközök alapulnak baromságok!

„A levegõnél nehezebb tárgyak sohasem fognak repülni.” Lord Kelvin, kémikus, 1885.
<#papakacsint>

Öcsém meg nem valósult koncepciótervekkel érvelsz...

Röhej...

"Akármilyen ritka légkörbe mész, a 10% tolóerõsúlyarány az kevés a 20 Machra."

Nem ragaszkodnék a 10%-hoz, bár volt rá történelmi példa. Azonban továbbra is fenntartom, hogy nem kell a 1-es, vagy nagyobb tolóerõ/súly arány.

Itt van egy jó kis példa, jó szájenszfiksön. Elvileg az oroszok még a csillagháború idején kezdték el fejleszteni az amcsi Aurórára válaszul: Ajax - MHD hajtómûves hiperszonikus szállító

Mûhold indításra, meg utasszállítónak, meg ilyeneknek tervezték fejlett plazmatechnikával megfûszerezve.
A kisebbik 200 t-ás változat is 4x25 tonnás jet, illetve 6/14 tonnás tolóerejû nagy sebességû MHD hatómûvel rendelkezik, az még mindig csak 0,42-es tolóerõ arány ha jól számolom.

Részemrõl befejeztem.
Nem kell megköszönnöd a sok infót, amit itt elszórtam neked.

Mondtam már, hogy szánalmas tetûtahóság felsorolni az általános iskolai tananyagot, mintha a másik nem tudná, ha a fele nem is a témához kapcsolódik, a másik fele meg pont nem téged támaszt alá az érvelésben, de azt ugye minek, ha másról beszélünk?

Akármilyen ritka légkörbe mész, a 10% tolóerõsúlyarány az kevés a 20 Machra.

Nem hobbyból szóltam, hanem azért, hogy hülyeséget már ne terjessz! Ötletnek jó volt, csak ugye, ha sántít akkor dobja az ilyesmit az ember. A normális. Te meg itt geciskedsz, csúsztatsz, terelesz, mellébeszélsz. Vedd már észre, hogy tök átlátszó vagy, és senki nem szopja be ezt a technikádat. Amit elérsz, hogy ilyenkor rádhagyják, mert egy köcsög tahó vagy. Feltûnt, hogy senki nem írja, hogy igazad van?

#154: Én akkor néznék nagyot, ha már nem lopták volna el régesrég..

#153: Bazz, ráhibáztál a titkos költségcsökkentõ stratégia kulcsmomentumára: nem kell kaját vinni..<#eljen>

Ahhoz azért fejleszteni is kellene, a jelenleginél kicsit intenzívebben.

De addig, amíg az õs-Szojuz tervei alapján épített (fõ különbség: telepakolták LCD monitorokkal) ûrhajóval repkednek egy szintén nagyrészt Szojuzról koppintott rakéta orrán egy Szaljut másolathoz, addig a Mars, de még a Hold is nagyon messze van nekik...
Az ûrtechnológiájuk jelenlegi fejlettségi szintjén max. ezt tudják majd ismételgetni, illetve a Szaljut-szerû moduljaikkal lehetõségük van egy MIR-szerû ûrállomást megépíteni. Kb. eddig juthatnak az Oroszoktól vásárolt tervekkel, innét már nekik kellene felmutatni valami komolyabb újítást...

Nagyot nézni akkor lehetne, ha megvennék a Energija-Buran rendszer terveit 😊

Amire a nyugat elér a marsra addigra minimum ott lesz egy kínai büfé 😄

<#kocsog>
(Csak hogy azonos viszonyban maradjunk a beszélgetés alatt).
Van fogalmad arról, hogy mi az a légkör, meg meddig terjed? Marha sokáig, olyan 1000 km-ig, csak hogy tudd. Azonban 3/4-es része a troposzférában van, az az 11 km-alatt. 100 km magasan, a termoszférában meg 0.001 hPa a nyomás, amivel ugye összefügg a sûrûség is. (A felszínen csak emlékeztetõül 1013 hPa a standard szerint). Ilyen nyomású/sûrûségû valamiben aztán nagy ellenállás kell amíg mozogsz, mert tudod mi a nyomás?!
És most figyelj: a levegõ molekulák véletlenszerû ütközése a tárgyak felszínével. Na, jó mi! Általánosban tanultam!
Vagy is kisebb nyomás, amit a mûszeren leolvasol az kevesebb levegõmolekulát jelent. Gondoltad volna, agyam eldobom!?<#hehe>
Szal milyen lehet egy a felszínitõl töredék sûrûségû közegben mozogni?

Lejjebb kifejtettem, hogy a legerõsebb repcsik sem mennek még 2 M-mel sem a tengerszinten, mert mondjuk leszakadna a szárnyuk meg elégnének. Szal igazad van, mármint itt a te kis szinteden, ez való neked! De itt most 100 km magasról beszélünk ott a 24 M az olyan mint a földön néhány száz km/h bizonyos szempontból, a gépen a hagyományos sebességmérõ is valszeg ennyi IAS-t mutatna.

"Különben is 24 Mach az elméleti maximuma, a még csak ötletszinten létezõ screamjetnek, de a keringési pályához ennél többre van szükség."
És mennyivel is? Csak kérdem?

"Tele van ellentmondásokkal az ötleted. Eleve, ha kicsi a tolóerõ, akkor nem tudod te sokáig gyorsítani a jármûvet, mert hamar eléri a közegellenállást a tolóerõ. A screamjet csak addig mûködik, amíg van légkör. Ja meg van légkör, akkor nem tudod átlépni a keringési sebesséhet. Azt csak ott lehet, ahol nincs légkör."
Tele van ellentmondásokkal, mert az élet ellentmondásos. Sajnos a légkör vége táblát hiába keresed, ilyen nincs. A nemzetközi ûrállomás is vastagon a légkörben kering ám, ezért idõrõl idõre vissza kell emelni magasabb pályára, mert lassul.
Persze az amit a te hétköznapi fizikai tudásod mond, az már rég ûr a számodra, ha kiraknád a kezedet az ablakon a szél nem fújná meg pedig megy vagy mennyivel is? 28 000 km/h-val😄
Hú, kapaszkodjatok asztronauták!<#nevetes1>

Ja és még egy, screamjet tényleg nem létezik még papíron sem. Max én kapok tõled sikítófrászt nem a hajtómû!😄
Az scramjet te idióta, legalább azt tanuld meg mielött vitatkozol!

A 10% tényleg elég csutka. Igazából csak példának írtam, azonban nem kevés ha lenne olyan hajtómûvünk, ami ezt 0-tól 100 ezer méterig adja, 0-20 M-ig.
Az utasszállító korszak kezdetén is csak ez a 10% volt 0-800 km/h-ig, meg 0-13 km között, amennyit a Comet tudott.
Jelenleg sajnos nincs ilyen képességû ezen a szélesebb területen, a scramjet talán lesz olyan, meg jobb is.

Pöcsöcske

"Az a gond, hogy ezexerint az áltiskban nem taniccsák az ájrodinamikát, tudod. Mert ott akkor kijönne az, hogy a sebesség függvényében a SZÁRNYON keletkezik a légerõ, amelynek két komponense a légellenállás, és a felhajtóerõ. A hajtómûnek csak a légellenállást kell tudnia legyõznie, a felhajtóerõ viszont a gravitáció ellenében tartja fenn a gépet. Induljunk ki tehát ebbõl.
wiki
Ha a fenti dolog ne adj isten igaz lenne és nem esne ránk az a sok vas az égbõl egyszercsak, amelyek naponta szelik át széphazánk kisegét, akkor ez azt jelenti, hogy szárnnyal rendelkezõ gépezetek MEGFELELÕ aerodinamika kialakítás esetén az un. Kármán-határig biztosíthatják, hogy a tolóerõnek ne kelljen nagyobbnak lennie a gépre a gravitáció miatt ható súlyerõnél."

Oké, ignorálnivaló idióta vagy.
20-30 Machról beszélünk. Akármilyen aerodinamikai kialakítása lehet, ekkora sebességnél 400-900-szor nagyobb a közegellenállás, mint hangsebességen. Úgyhogy vastagon nem elég a súly 10%-a tolóerõnek, mint ahogyan azt az elején felvetetted. Különben is 24 Mach az elméleti maximuma, a még csak ötletszinten létezõ screamjetnek, de a keringési pályához ennél többre van szükség.

Tele van ellentmondásokkal az ötleted. Eleve, ha kicsi a tolóerõ, akkor nem tudod te sokáig gyorsítani a jármûvet, mert hamar eléri a közegellenállást a tolóerõ. A screamjet csak addig mûködik, amíg van légkör. Ja meg van légkör, akkor nem tudod átlépni a keringési sebesséhet. Azt csak ott lehet, ahol nincs légkör. Ott meg már nincs felhajtóerõ, tehát a jármû nem tudna tovébb emelkedni, csak a súkyánál nagyobb tolóerõvel. Eleve el sem juthatna idáig, ha kisebb lenne. Mert te a súly 10%-át vetetted fel. Hát azzal, sétarepülõzni lehet. Egy Chesnának is van vlgsebessége. Nincs olyan baszod, hogy hát akkor majd jó sokáig gyorsulunk vele, és átlépjük a hangsebességet, majd a5 Machot, majd a 20-at, végül 30 Mach-al Föld körüli pályára álunk. és hogy kapjunk levegõt, szkafandernek jó lesz egy búvárruha, meg palack.

Tiszta szégyeb vagy, ahogyan kötöd az ebet a karóhoz, egy félresiklott ötletelésed után. A 10% tolóerõ/súly arány az kurva kevés. AZ ötleted nem mûködik. Az a szörnyû, hogy ezt te is tudod, de itt rágod a szart a mellébeszéléssel. Szégyen vagy ember.

"A repülõ eszköz légellenállása ekkora valószínûleg nagyobb erõ, mint a jármû saját súlya. --> 1 feletti t/w kell."

Khm....
A repülõgépen, szárnyán nem külön felhajtóerõ és külön légellenállás keletkezik, hanem egy egységes erõ, amit csak mi bontunk két vektorra. Ha az lenne a helyzet, hogy "hálaistennek" megfelelõen nagy légellenállásom lenne, akkor a felhajtóerõvel sem lenne gond.

A Kármán-határon a 24M nem a megengedett legnagyobb, hanem az abszolút minimális sebesség, ahol akkora légerõ keletkezik, ami a gépet még a levegõben tartja.

"Az X-15 107 km-re emelkedett, de az elsõ hõálló festék még így is leolvadt róla. Pedig szutyok 7 Mach-hal repült csak. Alig várom annak kifejtését, hogy milyen szárnyakkal rendelkezõ eszköz csinálja meg azt, hogyaerodinamikau felhajtóerõ mellett gyorsít fel 24 Mach-ra..."
Pontosítsunk: az X-15 VAGY felment 107 km-re, VAGY ment szutyok 7 M-mel. A két esemény még ha hasonló paraméterek is voltak egy adott repülés során nem esett egybe. Konkrétabban: nem a pálya csúcspontján volt 7M a sebessége (ott talán nem volt 0), hanem lejjebb a sokkal sûrûbb atmoszférában.
A nagysebességû repülések, a 7 M-esek 30 000 m körül zajlottak.

Az X-15 sárkányszerkezetének lemezeit is kikezdte, helyenként átlyukadás szintjéig elhordta a nagy sebességû és hõmérsékletû áramlás..

Fenti szemléltetésére kerestem képet, közben találta ezt:

NASA E-Books

Van egy 644 oldalas könyv a NASA X-15 programjáról is, jó mulatást.

LEO pályán lehetsz akár a legmagasabb utadba esõ hegycsúcsok felett 1 méterrel is, ugyanis a pálya elérésének egyáltalán nem a magasság a feltétele: csakis a sebesség. Csak ugye nem lenne praktikus a dolog.

A Kármán-vonal csak egy elméleti érték, amolyan ideális esetre vonatkozik, 100km-t még csak meg sem közelítették tisztán aerodinamikai alapokon történõ repüléssel. Minimálisan állandó magasságú és sebességû repülés képességét értem ez alatt, de a LEO eléréséhez még az is kevés. Ugyanakkor 100km-en még mindig nem elhanyagolható a légellenállás, az 1. kozmikus sebesség fenntartása nagy energiát igényel. Sebességben és magasságban van egy nem kicsi hézag, amit mindenképp át kellene ugrani, de erre a scramjetek sem képesek: a kellõ sebesség eléréséhez mindenképp levegõre van szükségük (még ha nagyon ritkára is), de akkora teljesítménnyel nem rendelkeznek, hogy annak a ritka légkörnek a súrlódása mellett egyáltalán megközelítsék a 24 Mach sebességet, a teljesítményen túl a tartósan fennálló súrlódási hõvel sem tudnak megbirkózni.
Ezt a "hézagot" jelenleg egyetlen módon vagyunk képesek átlépni: rakétával...

Ja, az X-15 a Kármán vonal táján / felett volt. LEO pálya közelében sem volt.

A repülõ eszköz légellenállása ekkora valószínûleg nagyobb erõ, mint a jármû saját súlya. --> 1 feletti t/w kell.

Egyébként meg alacsonyan nem tudsz olyan gyorsan repülni, hogy elérd a 20 Mach-ot. Az X-15 107 km-re emelkedett, de az elsõ hõálló festék még így is leolvadt róla. Pedig szutyok 7 Mach-hal repült csak. Alig várom annak kifejtését, hogy milyen szárnyakkal rendelkezõ eszköz csinálja meg azt, hogyaerodinamikau felhajtóerõ mellett gyorsít fel 24 Mach-ra...

"Olyan tolóerõvel, ami jóval meghaladhja a jármû súlyát. Így le sem esik, és gyorsul is, mert a tolóerõnek a függõleges vetülete a gravitáció ellen hat, a vízszintes meg a keringéshez szükséges sebesség elérését is biztosítja az emelkedés közben. Zudod, vektorok, pithagoras háromszöge, két egymásra merõleges befogó, meg az átfogó... Szerintem általános iskolai fizika. Vagy gimis elsõ, ami most 9-ik."

Az a gond, hogy ezexerint az áltiskban nem taniccsák az ájrodinamikát, tudod. Mert ott akkor kijönne az, hogy a sebesség függvényében a SZÁRNYON keletkezik a légerõ, amelynek két komponense a légellenállás, és a felhajtóerõ. A hajtómûnek csak a légellenállást kell tudnia legyõznie, a felhajtóerõ viszont a gravitáció ellenében tartja fenn a gépet. Induljunk ki tehát ebbõl.
wiki
Ha a fenti dolog ne adj isten igaz lenne és nem esne ránk az a sok vas az égbõl egyszercsak, amelyek naponta szelik át széphazánk kisegét, akkor ez azt jelenti, hogy szárnnyal rendelkezõ gépezetek MEGFELELÕ aerodinamika kialakítás esetén az un. Kármán-határig biztosíthatják, hogy a tolóerõnek ne kelljen nagyobbnak lennie a gépre a gravitáció miatt ható súlyerõnél.


"Ha 24 Machra képes, akkor tuti, hogy a tolóerõ/súly arány sokkal nagyobb egynél. Megint csak fizika 9-ik osztály, a közegellenállás négyzetesen arányos a sebességgel. Szóval az, hogy te 10% tolóerõ/súly aránnyal felgyorsulsz ötletet felvetetted, az annyira kibaszottul nem áll meg a te 24 Machos elméletis screamjetedre, hogy azt elmondani is felesleges bazdmeg!"

Ez azért nem ilyen egyszerû. Vegyünk egy Mig-29-est, ami bizonyos esetekben 1,1 tolóerõ/súly aránnyal rendelkezik, meg az elõbb említett SR-71-est, ami 0,5-tel. Ha áltisk fizikával gondolkodunk, akkor a Mig-29 biztos megy vagy 6 M-mel.<#nyes>

Az a helyzet, hogy bármilyen szuperszonikus gépet veszed, akkor annak a földközeli max sebessége, max tolóerõvel és fogyasztással általában olyan 1,2-1,4 M. És nem olyan általános az 1 fölötti ilyen arány, csak azoknál, amelyeket direkt bemutatózásra esetleg közel légiharcra terveztek😉.
Megoldás, hogy följebb kell emelkedni, mert a magasság növekedésével a levegõ sûrûsége csökken, ennek következménye azonban, hogy a hajtómû is kisebb tömegû levegõt tud bezabálni és kifújni, de ennek inkább a hangsebesség fölötti légáramlás megváltozása az oka. A hajtómûvek/beömlõnyílások is más más magasságra sebességre vannak optimalizálva ahol a max tolóerõt adják le. Van ami direkt földközeli repülésre a jobb manõverezés biztosítására, lásd elõbb.
A scramjet esetében nem jelent gondot a szuperszonikus áramlás mert a hajtómûvön belül is ilyen áramlás van. Tehát mondjuk így a legkevésbé korlátozott magasság és sebesség szerint.
A legfontosabb paraméter a gépnél ebben az esetben nekünk az un IAS (indicated airspeed) sebesség érték. Ez azt mutatja, hogy a gépünk a tengerszinten kalibrált nyomásviszonyokhoz képest hogy megy. Na most valójában az a szitu, hogy ez még 3 M esetében 30 000 méteren sem fogja túllépni azt, mint amit földközelbe mutat, mert kb. ugyan akkora tolóerõre van szükségünk a repüléshez, mint a földközelben 1 M körül.

Na és itt van nekünk megint ez a fránya Kármán-vonal. Eszerint ugye aerodinamikai erõ már nem képes fenntartani a gépet. Jó jó nem képes, de mint láttuk a sebesség itt fontos, szal milyen sebességgel nem képes. És itt jön a képbe a Kármán-vonal korrektebb definíciója, mégpedig, hogy ezen a határon a repülõgép levegõben tartásához el kell érnie az elsõ kozmikus sebességet. Oppá!!!
Szal nem arról van szó, hogy megy a gép, igyekszik, nagyon igyekszik, aztán eléri a Kármán-határt, ami fölött már nem képes a kis szárnyait használni. Na de az ûr még hol van és oda hogy fog kijutni!? Kell egy bazi rakéta és azzal talán?
Nem kell, ha valamilyen röpcsi felrepül a Kármán-vonalra, akkor az gyak már orbitális pályán van, csak kicsit alacsonyan.
<#papakacsint>

"Az egyszerû konstrukció azon alapult, hogy a fúvócsõ hossz/átmérõ arányát 8,7/1 értékre tervezték, ezzel a fúvócsõben létrejövõ nyomáslengések rezonanciába kerültek a gerjesztõ égés-impulzusokkal és stabil 42 hertz frekvenciájú pulzálást eredményeztek. A hajtómû 2200 N statikus tolóerõt és körülbelül 3300 N tolóerõt szolgáltatott repülés közben." Wiki

Csak hogy még keresnie se kelljen.

Rezonátor...
Mielõtt ilyen stílusban vitatnád a leírtakat, legyél szíves utána nézni a mûködésének, az információkat lehetõleg ne valami vérpistike által összeollózott, vagy amatõr történészek oldaláról szerezd, hanem olyanról, ami sokkal inkább a technológiával foglalkozik...

Akármennyire fáj ez neked, képzeld el, hogy van szelep nélküli is és az is mûködik. Kompresszor és torlónyomás nélkül. Elõbb az angol Wiki, majd a Youtube keresõjébe írd be: pulsejet. Az ismerkedés kezdetének ez pont megfelel.

Különféle pulsejet konstrukciókat világszerte amatõrök ezrei építettek már meg sokféle méretben és építették repülõmodellbe, kerékpárra, gokartra, stb, vagy csak úgy satuba fogva szórakoztak vele... Õk vaszleg nem aludtak fizika órán és nem is maradtak távol...

"Jó de akkor vezesd le nekem fizikailag, amikor a keringés egyetlen kritériuma, hogy legyen egy felszínre érintõleges kb 28 000 km/h sebessége a testnek. Azt hogy éred el. Verne ágyújával, elektromágneses gyorsítással, rakétával, vagy ilyen göbzivel az mindegy."

Olyan tolóerõvel, ami jóval meghaladhja a jármû súlyát. Így le sem esik, és gyorsul is, mert a tolóerõnek a függõleges vetülete a gravitáció ellen hat, a vízszintes meg a keringéshez szükséges sebesség elérését is biztosítja az emelkedés közben. Zudod, vektorok, pithagoras háromszöge, két egymásra merõleges befogó, meg az átfogó... Szerintem általános iskolai fizika. Vagy gimis elsõ, ami most 9-ik.

"Miért? Fejtsd ki. A SCRAM jet 24 M-ig kb 1. kozmikus sebességig tud gyorsulni, persze apró szépséghiba, hogy ilyet még nem építettek, ami erre képes lenne. "

Ha 24 Machra képes, akkor tuti, hogy a tolóerõ/súly arány sokkal nagyobb egynél. Megint csak fizika 9-ik osztály, a közegellenállás négyzetesen arányos a sebességgel. Szóval az, hogy te 10% tolóerõ/súly aránnyal felgyorsulsz ötletet felvetetted, az annyira kibaszottul nem áll meg a te 24 Machos elméletis screamjetedre, hogy azt elmondani is felesleges bazdmeg!

Felszáll, megtakolja magát, és elrepül Novoszibirszkbe vagy a fasztuggya hova, és menet közben ha kell, akkor hullámvasutazik. Már mi a faszért nem tehetné?

A Concorde egyetlen balesete felszálláskor történt, a Tu-144-es két baleseténél sem volt kabin kihermetizálás. Így nem volt soha szükség szkafanderre a fedélzeten.

Bár egyes történetek szerint mindkét gép berepülés közben használt szkafandert biztonság okokból a személyzet.

Lenne egy kérdésem: Mi a lóf@sz nyomja be a levegõt a rezgõszelepen át az égéstérbe, ha nincs sem a menetszél okozta torlónyomás, vagy mesterséges(kompresszoros) nyomás? Megkérik, ugyan másszon már be?

Ha nem mozog az a nyavalyás hajtómû, akkor nincs ami kinyissa a szelepet!

Ami pedig a wikis leírásaitokat illeti mind hibásak. A suliban megépítettük a V-1 hajtómûvének 1:6-os makettjét, és nem indult be, illetve nem mûködött megfúvatás nélkül!

V1 pulsejet mukodese:
-uzemanyagot kevernek a csoben talalhato levegobe
-begyujtjak
-a robbanas ereje bezarja az elso szelepeket, a tulnyomas hatul tavozik
-a kiaramlo gazok toloerot generalnak
-leesik a nyomas legkori szintre
-kinyilik a szelep, elolrol es hatulrol levego aramlik be
-ismetles

Igazabol mukodne akkor is ha a szelepet zarva tartanak, csak akkor joreszt az egestermekeit szivna vissza, mig igy a menetszel miatt joreszt friss levego aramlik be. A menetszel hatasa gyakorlatilag ugyanaz, mint egy robbanomotornal a turbofeltolto.

A sugarhajtomuvek annyival jobbak, hogy a folyamatos eroltetett tulnyomas es az egester formai kialakitasa miatt a gazok szelepek hasznalata nelkul indulnak meg hatulra. A torlosugarhajtomuvek (ramjet-ek) ugyanezt csinaljak, de akkora sebessegen, hogy mar nem szukseges a kompresszor, viszont meg hangsebesseg folott is hangsebesseg kozeli a levego bearamlasa. A scramjet-ek hasonloan mukodnek, de hangsebesseg folott aramlik be a levego es ezert hangsebesseg folott kell elegetni azt.

"Egyáltalán, hogy nézett ki Concorde-val egy vészsüllyedés M 2 18 k környezetben?"

Hangsebesseggel sullyedtek volna. Az oxigenmaszkok csak a reszleges dekompressziora jok, tehat amikor szokik a levego, de relative lassan. Egy mai utasszallito nagy magassagon teljes dekompresszio eseten darabokra szakadna, mivel a tulnyomast is kihasznaljak a szerkezeti merevseg megtartasahoz. Egyszeruen van nehany hibajelenseg, amire semmilyen biztositast nem epitenek be a gepekbe. (pl. az uj airbus-on a hidraulika nem duplazott, csak keresztezett, tehat 1 hajtomu elvesztese eseten 50%-os, mig ket eltero oldali hajtomu elvesztese eseten 100%-os a hidraulikai rendszer leallasa, mig a villanymotoros tartalek rendszer 10%-os kormanyozhatosagot tud biztositani, persze csak ha van aram es nem annak hibaja miatt alltak le a hajtomuvek is)

The engine produced 500 lbf (2,200 N) of static thrust and approximately 750 lbf (3,300 N) in flight.

Ez mit is jelent??? Állóhelyben képes a tolóerõ 2/3-ára. Ebbõl is látszik, hogy a mûködése egyáltalán nem a torlónyomáson alapul, az csak fokozza a tolóerejét, de nem létszükséglet számára.

Minden forrás szerint, de a metszeteken is látható: ún. valved design , azaz alkalmaz szelepet, méghozzá rengeteg REED szelepet.

A kompresszoros megfúvás csak az indításhoz kell, ha stabilan mûködik (kell neki néhány sec.) onnantól már szívja magától is a levegõt. Ahhoz hogy ne olyan "bágyadtan" mûködjön, mint a bemutatott videón, meg kell várni, hogy bemelegedjen kissé (néhányszor 10 sec.).

Címezd Teddynek, tisztában vagyok vele. Az oxigénmaszk a normál utasszállítón jelent elégséges megoldást.

Egyáltalán, hogy nézett ki Concorde-val egy vészsüllyedés M 2 18 k környezetben?

Az oxigémaszk semmit sem segít azon, hogy a tested körül akkor a légnyomás, hogy a szervezetben lecsökkenve a nyomás eléri azt, ahol a víz 37 fokon forr..

Kapsz levegõt, miközben elforr a véred és minden testnedved . Zsír..

Oxigénmaszkot viszont kapsz, ezzel kihúzod amíg a gép lejjebb kacsázik.

Minõségileg más, amikor a füled pattog az alacsony vérnyomástól, meg amikor a füled pattog és a véred forr. Utóbbi kicsit kínosabb.

Talán azért mondja, mert õ legalább használja a fejét. Ha már nem repülõgépmérnök, hanem folyamattervezõ és áramlástechnikai mérnök.

Ami azt illeti, a normál utasszállítóknál is megfulladsz, ha az utazómagasságon kihermetizálódik a kabin, mégsem kapsz szkafandert. Meg ejtõernyõt sem osztogatnak, ha zuhan a gép.

Öö, LOL. Kihermetizálódás esetén pedig köszönjük, hogy minket választottak..?

Bameg Molni!

Te is nagyon jól tudod, hogy faxságot beszélnek, miért adod a lovat alájuk!?

EZ NEM TORLÓSUGÁRHAJTÓMÛ, VAZZE.
Ha szerinted is az akkor nincs mirõl beszélnünk!

http://www.youtube.com/watch?v=cEB9c1b6CHo&feature=related

7:45-nél, M2.0, 60 k láb. Az beza 18 km...

A videón a 3. perc után a cucc elé raknak valami berendezést. Vagy nagynyomású venti, vagy valami kis kompresszor. Na, ez modellezi menetszél általi sûrítést és ellennyomást, amit te is említesz. A szerkezeten a képek alapján is látszik, hogy a többi esetben csak mûködik a hajtómû, de tolóerõ nemigen van. Azt eléteszed és egybõl jobban remeg és mocorog a cucc, mert van tolóerõ.


Tehát szerintem neked van igazad, a földön beröffentették a hajtómûvet, és felgyorsították, hogy legyen neki tolóerje, hogy fent is maradjon.

Az, hogy a hajtómû ühzemel és az, hogy használató tolóerõt ad le, az kurvára nem ugyanaz barátom... 20-22 km-en még éppenhogy elkaristol mondjuk egy F100-PW100, de félig-meddig már csak a dinamikis elõsûrítés és a lendületbõl való repülés tartja életben. Tolóereje szinte semmi nincs. Nincs flameout, tehát ha lentebb mész, akkor még nem kell újraindítani.

A V1-es videón csak azt látod, hogy beindítani be lehetett, de fel kellett gyorsítani, hogy tolóerõt is adjon...

"Érteni nem értek hozzá, csak tanultam, meg a szakmám."

Nem úgy veszem észre. Alapvetõ hibákat vétesz. Ha tényleg tanultál aerodinamikát, az nem látszik.

"És akkor mégegyszer megkérdem, hogy a lófaxba van, hogy állóhelyzetben próbapadon megy, lásd a beszúrt videó?????
Az nem 1/6-os modellnek, hanem 1/1-nek látszik mellesleg.
A wikin leírják, hogy mûködik, tudod hangolt rezgéscsõ meg ilyenek téged ne zavarjon, faxikám. Tudod az elektronok nem kis bolygók a mag körül ám."

Van valahol egy sûrített levegõt szállító csõ is ott, csak nem látod. Anélkül tudod nem megy. A németek a kilövés elõtt egy nagyobb átmérõjû csövet illesztettek a hajtómû elejéhez, ami a katapult végénél levált. Akkor, amikor már elég gyorsan repült a folyamatos mûködéshez.
Különben, ha igazad lenne, nem lett volna szükség a katapultra sem, mert szimplán felszállhatott volna egy kifutóról, ahogy a mostani drónok teszik.

Az elektronoknak meg mi köze egy hajtómûhöz?

"Még egyster mondom. Keringési pályára csak a jármû súlyát meghaladó tolóerõvel lehet. Ha összeszarod magad az igyekezettõl, hogy mindenféle sületlenséget összehordj, és szorosan nem, de lazán igen a témához kapcsolódó dolgokkal mellébeszélj, akkor is."

Jó de akkor vezesd le nekem fizikailag, amikor a keringés egyetlen kritériuma, hogy legyen egy felszínre érintõleges kb 28 000 km/h sebessége a testnek. Azt hogy éred el. Verne ágyújával, elektromágneses gyorsítással, rakétával, vagy ilyen göbzivel az mindegy.

"Az elején felvetetted, hogy kisebb tolóerõvel a légköri felhajtóerõt kihasználva fel lehet gyorsítani egy eszközt a keringési pálya eléréséig.

Nem lehet és kész. És ahelyett, hogy belátnád, hogy elrugaszkodott volt az ötleted, és egy tévedés becsúszott a gondolatkísérletedbe, itt bonyolítod magad mellébeszéléssel."

Miért? Fejtsd ki. A SCRAM jet 24 M-ig kb 1. kozmikus sebességig tud gyorsulni, persze apró szépséghiba, hogy ilyet még nem építettek, ami erre képes lenne.

Komolyam mondom ami itt folyik az ...!
<#nyes>

"Tényleg nem értesz az aerodinamikához. Fõleg nem a szuperszonikus sebességtartományú részhez. Na akkor utoljára még elmagyarázom, olyan szinten, hogy egy értelmesebb bölcsész is megértse."
Érteni nem értek hozzá, csak tanultam, meg a szakmám.

"A V-1 beömlõnyílásán a sebesség okozza a levegõsûrítést, éppen ezért bizonyos sebesség alatt nem tud mûködni. Szakaszosnak meg azért szakaszos a mûködése, mert a hajtóanyag-keverék égése gyorsabb, mint amilyen sebességgel a levegõ beömlik az elején..."
És akkor mégegyszer megkérdem, hogy a lófaxba van, hogy állóhelyzetben próbapadon megy, lásd a beszúrt videó?????<#falbav>
Az nem 1/6-os modellnek, hanem 1/1-nek látszik mellesleg.
A wikin leírják, hogy mûködik, tudod hangolt rezgéscsõ meg ilyenek téged ne zavarjon, faxikám. Tudod az elektronok nem kis bolygók a mag körül ám.

"Ami pedig a szuperszonikus tartományban mûködõ torlósugár-hajtómûvet illeti, abban a belsõ áramlási sebesség már meghaladja az égési sebességet, így egy folyamatos égési frontot alakul ki benne. Így már nem szakaszos a mûködése. Viszont a beömlõnyílás kialakításától függ, hogy milyen sebességtõl képes a megfelelõ nyomású levegõt elõállítani, és az is a kialakítástól függ, hogy ez mekkora sebességig tudja elõállítani."
Mármint a SCRAM jet esetében van így, mert a "hagyományos" torlósugár-hajtómûvesnél a hajtómûvön belüli áramlás 1 M alatti, és ezért is képes "csak" max 5-6 M-re, afölött kell az a SCRAM jet.

A hõterhelés tök jogos, de ezért kellenek olyan anyagok, amelyek ezt tartósan kibirják, vagy hûtés, vagy olyan repülési profil ami ezt csökkenti.

Tévedsz. Az SR-71 vezetésérõl minden pilóta úgy nyilatkozott, hogy nagyon precízen be kellett tartani a sebességi és magassági szintet, mert zabálta az üzemanyagot, és amennyiben eltérnek a repülési tervtõl nem tudtak volna találkozni az utántöltõ géppel. Annál a sebességnél egy kis kitérõ jó pár tucat kilométeres eltérést jelent.
Egy normál repülés alatt többször is fel kellett tankolniuk, például azért is, mert nem tudott a gép teli tankkal felszállni. Az túl nagy terhelés lett volna szerkezetének.

Ráadásul egy felderítõgépnek tartani kell az egyenletes magasságát, különben használhatatlanok lesznek a fényképei, és a mért adatok.

Jó abban igazad van, hogy nem ment fel a Concorde 20 km-ig, mert 18 300 méter volt a csúcsmagassága.

Ami a V-1 hajtómûvét illeti, hányszor kell elmondanom, hogy nem rezgõszelepes? Az a rács, ami az elején, a beömlõnyílás után van benne, tulajdonképp az üzemanyag-befecskendezõ rendszer, egyrészt merev, nincs mozgó eleme, másrészt nem is zárja le a hengeres nyílást teljesen, mert négyszögletes.

Ami pedig a rezgõszelepes hajtómûvet illeti, mond mi a fene nyitja ki a szelepeket, ha nem a túlnyomás? Ehhez viszont vagy mozgatod, hogy a menetszél torlónyomást hozzon létre, vagy álló helyzetben megfúvatod az egészet. Mi is egy Rakéta porszívóval fúvattok meg indítás elõtt a modell motorját.

"Nem hallottam még arról, hogy az SR-71-es kacsázna, de kizártnak tartom. Ilyen sebesség mellett az egyenletes repülésre kell törekedni, mert a sebességvekor irányának kis mértékû elmozdulása is nagy túlterheléssel jár, emellet gyanítom, a hajtómûvek sem bírnák ki röhögés nélkül a viszonylag gyors megfúvás-változást. Az SR-71-esre jobb, ha úgy tekintünk, mint egy rendkívül gondosan kezelendõ eszközre, aminek a létezése csoda, részint mûszaki szempontból az, részint abból a szempontból, hogy volt, aki kifizette a megépítését."

Akkor hullámvasutazás, tökmindegy hogy nevezzük, de használja ezt a módszert, amikor gyorsan akar repülni.

#109: M 2-nél 100-120 fokra melegszik ar orrkúp, belépõél, stb. A Concorde nem repült 20 km-en, 14 km rémlik. 20 km-en vastagon szkafander kell, lévén a vér egy esetleges kihermetizálódásnál 18 km környékén uralkodó nyomásnál már felforr, 21 km-en szublimál. MiG-23 csúcssebessége lejjebb adódik, a gép képes üzemszerûen 20 km-re - a gyakorlatban feljebb is - emelkedni, ugrásban, vízszintes gyorsítás után, de itt a mozgási energia konvertálódik helyzetire, 20 km-en már nem M 2 a sebesség.
Ez a tartomány as SR-71, MiG-25, MiG-31 játszótere, amelyeket ennek megfelelõen titán és hõálló acél ötvözetbõl építettek, az aluötvözetek ilyen hõmérsékleten a szilárdságuk jelentõs részét elvesztik.
A hajtómûben keletkezõ lökéshullám bedugította szívócsatorna, meg a visszagyulladás inkább a pompázs jelenségre jellemzõ, ami a sugárhajtómûvek egy nem kívánatos instabil mûködési módja.

#114: Nem néztem utána, de úgy rémlik, elcsattogott az álló helyében is, pont a rezgõ szelep miatt. Ergo volt volt benne ilyen alkatrész, ha olvasol háborús visszaemlékezést, ki is emelik a szakaszos üzem zaját, és ugye akkor kellett megijedni, ha hirtelen elhallgatott, mert ekkor jött a becsapódás. Azért megijedni kellett, mert normális fedezéket keresni, pláne óvóhelyre menni nem maradt idõ.
Szóval beindították a startálláson, ha minden klappolt, akkor jött a startrakétás kilövés, és közben az imádkozás, hogy ha le is esik ez az egész hóbelebanc, akkor ne a startállás elé essen közvetlenül, mert az még a kezelõi bunkerben is kellemetlen élmény volt.

#115: Nem hallottam még arról, hogy az SR-71-es kacsázna, de kizártnak tartom. Ilyen sebesség mellett az egyenletes repülésre kell törekedni, mert a sebességvekor irányának kis mértékû elmozdulása is nagy túlterheléssel jár, emellet gyanítom, a hajtómûvek sem bírnák ki röhögés nélkül a viszonylag gyors megfúvás-változást. Az SR-71-esre jobb, ha úgy tekintünk, mint egy rendkívül gondosan kezelendõ eszközre, aminek a létezése csoda, részint mûszaki szempontból az, részint abból a szempontból, hogy volt, aki kifizette a megépítését.

Scramjettel az orbitra témához: pár hónapos hír az M 20 sebességû amerikai kísérleti drón, ami valami ballisztikus rakéták használatát tiltó egyezmény megkerülésére kitalált interkontinentális, vagy inkább globális csapásmérõ eszköz demonstrátora. Az ezzel kapcsolatos nehézségekbõl vonjuk le a következtetéseket. Hasonló elgondolás az ágyúval orbitra. Összefoglalás: lehet, hogy megvalósítható, de bármely technológiai szinten biztosan kínálkozik rá egyszerûbb, olcsóbb alternatíva.

Bakter, a V1 hajtómûve úgy mûködött, hogy egy szaros lemezek figyeltek az elején, mint egy postaláda fedele. Befújt a menetszél, amihez üzemagyagot kevertek, begyújtották, és a robbanás visszavágta a kis fedeleket, miközben a hátulján szabadon távozhatott.

Tehát gyakorlatilag a menetszél az, ami a hajtómûbe juttatja a levegõt, ugyanúgy, mint egy torlósugaras rendszernél.

" Mint írtam az elsõ jeteknél a tolóerõ tömeg viszony kb 0,1 körül volt, az SR-71-nél 0,5 körül van. Csak a nagy manõverezõképességû vadászgépeknél haladja meg az 1-et. És mint írtam természetesen a rakétáknál, ahol nincs felhatóerõt biztosító aerodinamikai felület, népies nevén szárny."

Igen, ezért nem képesek keringési pályára állni. Errõl beszélünk...

Igen, a muzulmánok, a szikhek, a keresztények és a buddhisták tagadjaák a kasztrendszert, de aki hindu vallásos, az nem. Néhol megrepedezett már, és lehet vagyonra szert tenni a felsõ két kaszton kívülinek is, csak az alsó kasztbelieknek nem sikerül valahogy soha sem.

Fizikából bukta. Sajnálom, ez van. Hol hülyeségeket, hol meg mellé beszélsz.

Még egyster mondom. Keringési pályára csak a jármû súlyát meghaladó tolóerõvel lehet. Ha összeszarod magad az igyekezettõl, hogy mindenféle sületlenséget összehordj, és szorosan nem, de lazán igen a témához kapcsolódó dolgokkal mellébeszélj, akkor is.

Ha összeszarod magad, akkor is kell a tömegtoloerõarány megfelelõ nagysága.

Az elején felvetetted, hogy kisebb tolóerõvel a légköri felhajtóerõt kihasználva fel lehet gyorsítani egy eszközt a keringési pálya eléréséig.

Nem lehet és kész. És ahelyett, hogy belátnád, hogy elrugaszkodott volt az ötleted, és egy tévedés becsúszott a gondolatkísérletedbe, itt bonyolítod magad mellébeszéléssel.

Egyébként az SR-71 ott jött a képbe, hogy az egy olyan eszköz, ami tipikusan a kacsázással képes elérni a legbagyobb sebességét.