22410
banner
A Wargaming új MMO játéka
  • strikt99
    #7864
    valószínűleg így szocializálódtál. Megértem
  • DantesHUN
    #7863
    A régi mondást idézve: ha a kacsa nem tud úszni, nem a víz a hülye.
  • Master91
    #7862
    te vagy a király igazad van
  • StrikeFor
    #7861
    megmondtam már párszor én nem fogok a lemingekkel fosimanóként a sarokba bújni..........ha kell megyek harcolni egyedül! az játék,hogy ott baszod magad a kezdőn 11 percig?

    15 perc alatt meglett nekik az 1000 mert a mieink nem csináltak semmit...........én legalább próbálkoztam és lebontottam 3 hajót....sajnos egyet sem teljesen,de ha a csapatom nem fosógépekből áll simán kiszedhette volna őket...........

    ami meg a CV-k OP-ságát illeti az no komment,pedig ebben a körben nem ők szedtek ki...én legalább harcoltam
    Utoljára szerkesztette: StrikeFor, 2015.09.03. 12:39:12
  • StrikeFor
    #7860
    nem fogok a kezdőn ülni és ha ellenfél jön akkor elindulni az ellenkező irányba.....azt csinálom!
  • Master91
    #7859
    válogatott faszkalapok


    mit csinálsz a válogatott faszkalapoktól 20-30km-re egyedül ?
  • PrasCo
    #7858
    Tehát... átmentél a Two Brothers-en a középcsatornán. Teljesen egyedül. Csatahajóval. A foglalási körzetükbe. ...és meglepődtél, hogy visszafordultak kilőni?
    Utoljára szerkesztette: PrasCo, 2015.09.03. 12:29:06
  • StrikeFor
    #7857
    és a végeredmény.....pofám leszakad! a WG leírta magát! ez nem hajós játék ez egy kibaszott anyahajó szimulátor............örülök neki,hogy a peccs jól sikerült és végre nem csak a CV-k élvezik a játékot...ja de...........külön gratuláció az ellenfél CV-nek aki 4 hajót úgy kitudott szedni,hogy egymás seggében ült a mieink tömkelege és 5-6 AA lőtte a torpedóvető rajokat,de sok effektivitást még így se mutattak! fasza a rendszer! még egyszer gratula WG!!!




    Utoljára szerkesztette: StrikeFor, 2015.09.03. 12:27:12
  • StrikeFor
    #7856
    11 perce megy a meccs..........vállogatott faszkalapok a csapatomban természetesen

    az is sokat elmond a játékosokról,hogy 7!!!! ellenfél fordult vissza,hogy engem kilőjjön......mert ott is fosik az összes ahogy kell


    Utoljára szerkesztette: StrikeFor, 2015.09.03. 12:20:07
  • StrikeFor
    #7855
    akkor eez megint egy kibaszott nagy random lesz ahogy látom..,mert nekem eddig basznak eltalálni bármit is rendesen pedig duplán fejlesztve van a másodlagos tüzérségem
  • seepheeerd
    #7854
    Ez pedig a csata egyik rombolójának története
    SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
    USS Johnston[edit]
    At 0700, Commander Ernest E. Evans of the destroyer Johnston, in response to incoming shell fire bracketing carriers of the group he was escorting, began laying down a protective smokescreen and zigzagging. At about 0710, Gunnery Officer Robert Hagen began firing at the closest attackers, then at a range of 18,000 yards (16,000 m) and registered several hits on the leading heavy cruisers. The Japanese targeted the Johnston and soon shell splashes were bracketing the ship. In response and without consulting with his commanders, Evans ordered the Johnston to "flank speed, full left rudder", beginning an action that earned him the Medal of Honor.[8]
    Johnston, still making smoke and zigzagging, accelerated to flank speed towards the Japanese. Its crew looked on in disbelief - equally shocked at the appearance of the Japanese fleet and the fact that they were attacking it.
    One gunnery advantage the Americans had was the radar-controlled Mark 37 Gun Fire Control System. The brains of the system was the Ford Mark I Fire Control Computer, which provided coordinated automatic firing solutions for her 5-inch guns merely by pointing the gun director at the target. Crude by comparison, the Japanese used optical range finders aided by splash color dye markers in each shell, color-coded to the firing ship. At this point, the Japanese were unable to find the range of their attacker.
    At 0715, Hagen concentrated his fire on the leading cruiser squadron's flagship, the heavy cruiser Kumano.[9] At the 5-inch gun's maximum range of 10 nmi (12 mi; 19 km), Johnston fired, scoring several hits on the Kumano's superstructure, which erupted into flame and smoke.[10]
    At 0716, Sprague ordered Commander William Dow Thomas aboard the Hoel, in charge of the small destroyer screen, to attack. Struggling to form an attack formation, their astonished crews reacting to the rapidly unfolding events, the three small ships (Hoel, Heermann, Samuel B. Roberts) began their long sprint to get into firing position for their torpedoes. The Johnston pressed its attack, firing more than two hundred shells as it followed an evasive course through moderate swells, making it a difficult target.[9] The Johnston closed to within maximum torpedo range, and at 9,000 yards (8,200 m) she fired a full salvo of ten torpedoes.[11] At 0724, two or three struck, blowing the bow off the Kumano.[10] Minutes later, 0733, the Kongo was forced to turn away north to avoid four torpedoes.[12] The heavy cruiser Suzuya, suffering damage from air attacks, was also taken out of the fight, as she stopped to assist the Kumano. The effect of the Johnston's attack was to generate confusion in the minds of the Japanese commanders, who thought they were being engaged by American cruisers. Evans then reversed course and, under cover of his smoke screen, opened the range between his ship and the enemy.
    At 0730, three 14 in (360 mm) shells from the battleship Kongo, at a range of 7 nmi (8.1 mi; 13 km), passed through the deck of the Johnston and into her portside engine room, cutting the destroyer's speed in half to 17 kn (20 mph; 31 km/h) and disrupting electric power to her aft gun turrets. Moments later three 6 in (150 mm) shells — possibly from the Yamato — struck Johnston's bridge, causing numerous casualties and severing the fingers of Commander Evans's left hand. The ship was mangled badly, with dead and dying sailors strewn across her bloody decks—but the Johnston did not sink. Her stores of fuel were seriously depleted before the battle, saving her from a catastrophic explosion.[13] The ship found sanctuary in rain squalls where the crew had time to repair damage, restoring power to two of the three aft turrets. The Johnston's search radar was destroyed, toppled to the deck in a tangled mess. The fire control radar was damaged, but was quickly returned to service. Only a few minutes were required to bring the Johnston's main battery and radar online, and from its hidden position in the rain, Johnston fired several dozen rounds at a destroyer leader at 10,000 yards (9,100 m) (beginning approximately at 0735). Fire was then shifted to the cruisers approaching from the east. Several dozen more rounds were fired at the closest target at 11,000 yards (10,000 m).[9][10][14]
    At 0737, Commodore Thomas ordered a torpedo attack via voice radio. The Johnston and the Heermann acknowledged.[15] As the Johnston continued its course away from the Japanese, it came upon the charging screening force, led by the damaged Hoel. Evans then had the Johnston rejoin the attack to provide gun support to Commander Thomas' small squadron on their torpedo run. Attacking the Tone, the leading heavy cruiser to the east of the formation, the Johnston closed to 6,000 yards (5,500 m), now firing with reduced efficiency due to her lost SC radar, yet still registering many hits.[16][17]
    At 0750, the sea and sky above were aflame with burning ships, explosions, and whirling aircraft. All available fighters and bombers from the Taffys were overhead converging on the Japanese fleet. The attacking fleets were now a confused mob taking desperate evasive action to avoid what must have seemed to be a sea full of deadly torpedoes, exploding shells and charging ships. At 0810, moving erratically through the smoke and rain, the Johnston avoided the Heermann by the narrowest of margins.[18][19] Heermann was "within potato range" at one point (between 0808 and 0825) of a Japanese destroyer for several minutes, before being separated by the smoke.[20]
    During the battle, Evans engaged in several duels with much larger Japanese opponents. At 0820, emerging through smoke and rain squalls, the Johnston was confronted by the Kongo, a 36,600-ton battleship. The Johnston fired at least 40 rounds, and more than 15 hits on the battleship's superstructure were observed. The Johnston reversed course and disappeared in the smoke, avoiding the Kongo's 14-inch return fire. At 0826 and again at 0834, Commander Thomas requested an attack on the heavy cruisers to the east of the carriers.[15] Responding at 0830, the Johnston bore down on a huge cruiser firing at the helpless Gambier Bay, then closed to 6,000 yards (5,500 m) and fired for ten minutes at a heavier and better-armed opponent, possibly the Haguro, scoring numerous hits.[21]
    At 0840, a much more pressing target appeared astern. A formation of seven Japanese destroyers in two columns was closing in to attack the carriers.[9][10][22][23][24] Reversing course to intercept, Evans maneuvered the Johnston in an attempt to pass in front of the formation, crossing the "T", a classical naval maneuver which put the force being "crossed" at a great disadvantage. Evans ordered the Johnston‍ '​s guns to fire on this new threat. The Japanese destroyers returned fire, striking the Johnston several times. Perhaps seeing his disadvantage, the commander of the lead destroyer turned away to the west. From as close as 7,000 yards (6,400 m), Hagen fired and scored a dozen hits on the destroyer leader before it turned away. He shifted fire to the next destroyer in line, scoring five hits before it too turned away. Amazingly, the entire squadron turned away west to avoid the Johnston's fire. At 0920, these destroyers finally managed to fire their torpedoes from extreme range, 10,500 yd (9,600 m).[9] Several torpedoes were detonated by strafing aircraft or defensive fire from the carriers, and the rest failed to strike a target.
    Now the Japanese and American ships were intertwined in a confused jumble. Gambier Bay and Hoel were sinking. Finding targets was not difficult. After 0900, with Hoel and Roberts out of the fight, the crippled Johnston was an easy target. Fighting with all she had, she exchanged fire with a swarm of enemy ships, four cruisers and numerous destroyers.
    The Johnston continued to take hits from the Japanese, which knocked out the number one gun turret, killing many men. By 0920, forced from the bridge by exploding ammunition, Evans was commanding the ship from the stern by shouting orders down to men manually operating the rudder. Shell fire knocked out the remaining engine, leaving the Johnston dead in the water at 0940. As her attackers gathered around the vulnerable ship, they concentrated fire on her rather than the fleeing carriers. The Johnston was hit so many times that one survivor recalled "they couldn't patch holes fast enough to keep her afloat."
    At 0945, Evans finally gave the order to abandon ship. The Johnston sank 25 minutes later with 186 of her crew. Evans abandoned ship with his crew, but was never seen again. He was posthumously awarded the Medal of Honor. However, it was the Japanese themselves that first recognized the Johnston‍ '​s incredible actions that day: As a destroyer from the opposing fleet cruised slowly by, Robert Billie and several other crewmen watched as the Japanese captain saluted the sinking Johnston.
  • seepheeerd
    #7853
    Tudják ők, csak hát akkor közelítenénk a valósághoz, többek között egy DD nem játszhatná el azt, hogy 700m-ről indít torpedót.

    SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!

    Battle off Samar (A Leyte-öböl körzetében folyó csaták legfontosabb része)
    Three destroyers and four smaller destroyer escorts had been tasked to protect the escort carriers from aircraft and submarines. The three Fletcher-class destroyers—affectionately nicknamed "tin cans" because they lacked armor—were fast enough to keep up with a fast carrier task force. They had five single 5 in (130 mm) guns and light antiaircraft guns which were not designed to take on armored warships. Only their ten 21 in (530 mm) Mark-15 torpedoes—housed in two swiveling five-tube launchers amidships—posed a serious threat to battleships and cruisers. Destroyer escorts like the Samuel B. Roberts were even smaller and slower, since they had been designed to protect slow freighter convoys against submarines. These destroyer escorts had two 5 in (130 mm) guns without automatic fire control, they carried only three torpedoes, and their crews were rarely trained for torpedo attacks. Since the torpedoes only had a range of about 5.5 nmi (6.3 mi; 10.2 km), they were best used at night. During daylight, an attacker would have to pass through a gauntlet of shellfire that could reach out to 25 nmi (29 mi; 46 km). In this battle, they would be launched against a fleet led by the largest battleship in history.
    After laying down smoke to hide the carriers from Japanese gunners, they were soon making desperate torpedo runs. The ship profiles and aggressiveness caused the Japanese to think they were cruisers and full-sized destroyers. Their lack of armor tended to aid clean penetration of armor piercing rounds before Japanese gunners switched to high-explosive shells, which caused much more extensive damage. Their speed and agility enabled some ships to dodge shellfire completely before launching torpedoes. Effective damage control and redundancy in propulsion and power systems kept them running and fighting even after absorbing dozens of hits before sinking, although the decks would be littered with the dead and seriously wounded. Destroyers from Taffy 2 to the south also found themselves under shellfire, but as they were spotted by Gambier Bay, which had signaled for their assistance, they were ordered back to protect their own carriers.
  • Kotomicuki
    #7852
    "(Pedig közvetlen irányzás esetén (ha a távolságot jól mérte be) nincs mellélövés)"

    Ezt magyarázd el a wg-nek is, pls!
  • seepheeerd
    #7851
    Öröm nézni ahogy lőnek :D

    (Pedig közvetlen irányzás esetén (ha a távolságot jól mérte be) nincs mellélövés)
  • seepheeerd
    #7850
    Multkor egy romboló iszkolt felém (Langley), mögötte egy negyed életes csatahajó. Az végig engem lőtt, a DD pedig elszaladt, ahelyett hogy megfordul és oldalba lövi a BB-t, aki nyilvánvalóan velem volt elfoglalva...
  • seepheeerd
    #7849
    :)
  • StrikeFor
    #7848
    fasza a BB buff! 56 2ndry lövésből 4 HIT 594 dmg.....anyád WG
  • Master91
    #7847
    Veszélyes helyre indulsz!
  • aru
    #7846
    A "random battle" gombon a háromszögben lévő felkiátójel mit jelent?
  • andriska97
    #7845
    Micsoda csapatmunka van ebben a játékban, langley-val 3 DD-t kellett kitorpedóznom (1-et közvetlen közel a hajómhoz), mert a barmoknak nehezére esik a pálya közepén átjövő ellent lelőni illetve nyerni 1 oldalon. Persze vereség lett.
  • DasIsFuck
    #7844
    Hamburgi Hajógyárból
  • LeWyTy
    #7843
    Akkor én meg erre
  • strikt99
    #7842
    én erre a csatahajóra gyúrok

    http://edition.cnn.com/2015/09/02/politics/britain-warship-of-the-future/index.html

  • Pluskast
    #7841
    Én is tudom :) Iowa-m van. Ahogy írtam nem is azért raktam be mert kritikát akartam megfogalmazni, hanem mert egyszerűen humoros :)
  • seepheeerd
    #7840
    Néha beállítok cik-cakkot a térképen, csak ugye azt meg hamar lefutja

    Így aztán marad a figyelés, időben fordulás:
    - torpedóvető gépek lözül a legközelebbi század kijelölése/vadász felküldése, fordulás amint 5km alá érnek, fék, issoráz
    - rombolók figyelése, fordulás, lassítás, gyorsítás, kilőni belőlük a meleg szart is :)

  • StrikeFor
    #7839
    humoros meg minden,de üljetek be egy BB-be és nézzétek meg hogyan lehet vele mozogni......az nem úgy van,hogy fogod magad és szlalomozni kezdesz.....aki komolyan tolja BB-vel az tudja,hogy a hajót közel 1 percre "ELŐRE az IDŐBE" manőverezed.....ergó úgy haladsz,hogy az éppen aktuális kormánymozdulatod az a következő percre fog beérni.......peace
  • pxxl
    #7838


    btw nem szoktam egyenesen menni, de most sikerült. nem jó ez az óceán pálya :)

    azt nem szeretem mikor "lavírozok" (jah...szóval próbálok fordulni) a repcsik ellen, és 2-3x sikerül, akkor jön és 2 oldalról egyszerre szóra/szórják rám az áldást :D
  • StrikeFor
    #7837
    :D :D :D :D
  • Pluskast
    #7836
    Ne értsd félre nem bántásból raktam be de erre a témára vonatkozóan ezt muszáj volt beraknom :)

  • pxxl
    #7835
    tudom, én szúrtam el :)
  • StrikeFor
    #7834
    azért ez nagyon a te hülyeséged volt.....ha látod a DD-t mindig figyelj milyen távol van tőled! így hasonló balgaság miatt nem halsz meg
  • pxxl
    #7833
    Tegnap egy mocsok DD ugy kapta ki a wyomingemet az oceanon hogy utolso lehelletevel elinditotta a virsliket a palya vegerol es pont belesetaltam. Lattam h jon de mondom ahhh nem er el idaig...NEM er el idaig...NEEEE NEM ER EL IDAIG...paff 1 talalat = sullyedes :/ qvaanyad :D
  • horika
    #7832
    Egyedül lévő BB-t simán betámadom én is, sőt addig megyek pont fele nézve, kicsit cikázva míg el nem lövi magát, olyan szögből jó eséllyel nem szed ki, és onnantól van 30mp-em kb. minél közelebb érni és széttorpedózni. Ha nem számítanak rád, 1 sorozatot tudnak lőni, mire olyan közel érsz, hogy szinte biztos legyen a találat (2-3km, bár már innen is sikerült mellé lőnöm... ), csak ügyelni kell ilyenkor, hogy biztosan elsüllyedjen, mert ha nem, akkor mire eliszkolsz tőle elég meleg lesz a pite (esetleg ilyenkor el lehet nyomni a füstöt ha épp megvan még).
  • Master91
    #7831
    Torpedózás tényleg más tészta, tudom mert mostanában csak DD-vel megyek :D

    van hogy már a csata elejétől kezdve akciózok, van hogy vagy 10 percig csak úszok az árral mire az utolsó pár hajóhoz oda tudok kerülni hogy szórjam a palackokat

    cirkálókat messziről kerülöm, mert 50x meg fordul a hajóval az ellenfél mire oda ér a torpedó, ő meg 1-2 sorozattal szét szed rögtön röhögve. Nehéznek mondanám, sőt, azt mondom hogy nehéz jónak lenned folyamatosan.

    Volt hogy csapatból jött velem egy oldalra egy cirkáló azon a köcsög pályán ahol 2 nagy sziget van középen egy csatornával, és ketten lezúztunk egy oldalt, de volt olyan is hogy kicsit elkalkuláltam a dolgokat, és 2 perc múlva már a halakkal beszéltem

    Első skillnek minden féle képpen a körtét húzd ki, és tudd, hogy a repülő és a hajó az ellenféltől hány km-re tud téged ki spottolni.

    6.4km ha jól emlékszem a 4-es japó DD ahol spottolják, 7km-ig úszik a palack. Szóval 600métered van rá fordulni az ellenfélre és bemérni a lövést

    azt szeretem mikor találok egy olyan BB-t ami pont a másik irányba néz az ágyúval, és egyedül is van, akkor oda merek menni hozzá 5-6 km-re hogy kioldjam a gombot, aztán meg csak jöhet a dmg
  • aru
    #7830
    Mivel nem vagyok büszke a WoT eredményemre és még sok idő amíg számomra elfogadhatót mutat (olyat, mint a másik acc amit magam tesztelésére csináltam) ezért nem mondom a nevem. :/

    Ebben a játékban még meg kell tanulnom használni a torpedókat mert az nagyon nem megy. A csatahajó eredményemet is igyekszem felfelé húzni.


    Utoljára szerkesztette: aru, 2015.09.01. 22:10:45
  • seepheeerd
    #7829
    Olvasgatok :)
    Szóval ez a hajó jobb, mint a másik (ami ugyan paramétereiben jobb, de sikerült kilőni). Arra senki nem gondol, hogy ki ül a másik monitor előtt?
    Technikai adatok: szép-szép, csak itt valahogy játszani kellett ha mással nem is (de mással is) az idővel.


    Mai észrevétel: Tirpitzen nem lehetett citadelt lőni, de a 7 találattól süllyedt (egy negyed HP-ja volt kb.)
  • DantesHUN
    #7828
    Mi a neved a játékban?
  • aru
    #7827
    Engem meg pont a WoTos féle nem érdekel, mert olyat nem tud mutatni ami érdekes lenne számomra csata közben. Majd ha megoldják, hogy az éppen aktuális csatában lévő tankokra írja a statot...
  • DantesHUN
    #7826
    Mindegy nem kínlódok ilyen ostobasággal. A Wot-hoz van normális stat-oldal, ha ilyen lesz belenézek. De ez a vacak nem érdekel
  • DantesHUN
    #7825
    Most már angol de az előbb orosz volt. De így se értem mit kell csinálni. Telepítettem valamit Chrome-ra meg Opera-ra is, de semmi nem történt