A hûtés helyreállítása Fukusima egyetlen esélye

Elõször is nem neveztelek sötétzöldnek. Azt mondtam csak, hogy õk mit fognak csinálni. Sajnálom ha félreérthetõ voltam.
Másodszor, szeretnék pontos értékeket kapni, hogy mit detektáltak azokon a hangszereken. Izotóp, aktivitás, de legalább aktivitás értékeket. Ezen kívül szeretném azt is tudni, hogy hány vakriasztás van átlagosan. A "nem jellemzõ" kevés.
Az 1mSv természetesen /év értentõ, így vonatkozik a dóziskorlát. A spenótban 50 kBq/kg-ot találtak, ami becsléssel kb. annyi, mint amennyit én is mondtam.
Ezt leosztva 12-vel 4 kBq-t kapunk, kb. 2 kg lehet ebbõl a spenótból egy emberben egyszerre dúsulás után (anyagcsere is van), így a belsõ sugárterhelést kb. megkétszereztük (a bomlási energia nincs nagyon messze a K-40-tõl). A belsõ terhelés ad kb. 30%-ot, ami durván ~1mSv, tehát valóban a lakossági dóziskorlátnál vagyunk.
És ismétlem ez a szennyezett élelmiszer folyamatos fogyasztása esetén!
Nem vitatom, hogy baleset volt, helytelen volt, lesz következménye, de nem kell rettegni, és abban sem kételkedem, hogy a zöldek messze el fogják túlozni (ahogy már teszik is).
Álljon még itt huszadszor is, hogy egy ekkora csapást nem kellett ennek az erõmûnek kibírnia, nem volt rá felkészítve. Majd a következõk fel lesznek, de a 10 évvel fitalabb másik fukushimai erõmûnél is megoldották a helyzetet, semmilyen kibocsátás nem történt, pedig õk is kaptak 12m-es cunamit, pedig 6 méterre sem tervezték.
Ezért kell fejleszteni, új, biztonságosabb blokkokat építeni. Még azt is merem állítani, hogy ha csernobil után nem áll le az erõmûépítés, akkor ez a baleset könnyen lehet hogy elkerülhetõ lett volna! Már rég lennének harmadik generációs reaktoraink, ezeket pedig nem hezitálták volna leszerelni.
Kár lenne egy 40 éves erõmû balszerencsés esetébõl messzemenõ következtetéseket levonni az atomerõmûvek általános biztonságosságát illetõen, fõleg az új blokkokra vonatkozólag, ahol szempont volt a korábbi generációk hiányosságainak kiküszöbölése. Többek között a dízelgenerátorok is!
Illetve azt azért érdemes, hogy nyugaton nagyon jól tették, hogy mindig építettek containmentet... egy paksi típusú lokalizációs torony semmit nem ért volna egy ilyen helyzetben.

"1) A nukleáris méréstechnikák a legérzékenyebbek amit ismerünk. Más módszerrel lehetetlen mennyiségû mintát lehet kimutatni radioizotópokból. Alfa-spektrometriával mili Bq aktivitások is SIMÁN mérhetõek (megfelelõ elõkészítés után természetesen), még egy ember átlagos aktivitása 10 kilo Bq körül van... fõként kálium 40 miatt, amihez semmi köze az atomenergiának. Én tera Bq-es forrással is találkoztam már (testközelbõl). A kettõ között 15 nagyságrend van, de még az ember és a mérhetõ közt is 6. Azért nagyon nem mindegy."

Megint szép terítés. :S
Mennyi ember is jár-kel azon a repülõtéren? Furcsa mód nem jellemzõ hogy a riasztó beindul. Most mégis megtörtént. Nem mondom hogy mostantól ott is katasztrófahelyzetet kell jelenteni, de azért jelzés értékû, hogy a katasztrófát 350 Km-re megközelítõ hangszerek beriasztottak...


"2) Az egészségügyi határértéket úgy állapítják, hogy a LEHETÕ LEGROSSZABB forgatókönyv szerint se léphesse valaki túl az 1 mSv-et. "
Percenként vagy évente? Mert nagyon nem mindegy...


"Ezt persze szeretik a sötétzöldek megszorozni a teljes lakossággal és máris kijön, hogy 8000 embert ölt meg az atomenergia... az elborult agyukban legalábbis."

Ki itt a sötétzöld? Megromlottál? Nem az atomerõmûvek hasznosságát reklamálom, hanem hogy még mindig nem tudjuk kontrollálni a hasonló eseteket, amelyek nem 1-2 emberre és a reaktorteremre vannak hatással, hanem kicsit nagyobb területre, sõt nem csak az emberekre.

De azért remélem két dologgal tisztában van:
1) A nukleáris méréstechnikák a legérzékenyebbek amit ismerünk. Más módszerrel lehetetlen mennyiségû mintát lehet kimutatni radioizotópokból. Alfa-spektrometriával mili Bq aktivitások is SIMÁN mérhetõek (megfelelõ elõkészítés után természetesen), még egy ember átlagos aktivitása 10 kilo Bq körül van... fõként kálium 40 miatt, amihez semmi köze az atomenergiának. Én tera Bq-es forrással is találkoztam már (testközelbõl). A kettõ között 15 nagyságrend van, de még az ember és a mérhetõ közt is 6. Azért nagyon nem mindegy.
2) Az egészségügyi határértéket úgy állapítják, hogy a LEHETÕ LEGROSSZABB forgatókönyv szerint se léphesse valaki túl az 1 mSv-et. Vagyis jelen esetben ez azt jelenti, hogy ha egész évben azt a spenótot enné (ami folyamatosan olyan szennyezett maradna, mint most), és semmi mással nem táplálkozna, akkor kapna 12 mSv dózist. Ez a 12x-es határérték túllépés. Hogy mi került ki, azt nem tudjuk, a jód-131 biztosan, az már elhangzott, hogy ez néhány hét alatt teljesen elfogy. A cézium-137 az "tartósabb", arra jópár évtized kell.
De ismét hangsúlyozom, hogy ha valaki ezek szerint azt a spenótot enné éjjel-nappal, akkor 0.06%-ban növekedne meg nála a rák kockázata. Ezt persze szeretik a sötétzöldek megszorozni a teljes lakossággal és máris kijön, hogy 8000 embert ölt meg az atomenergia... az elborult agyukban legalábbis.

Végre, a nuki téma visszahozta azt a halgtyót, akik sok sok éve megismertem itt az sg-n! :)
Tényszerû, tudományos posztok.

Tudod te, hogy hány kockázatot vállal be és ki úgy, hogy nem értesítenek és fingod sincs róla? Tudod te, hogy nap mint nap hány veszély leslkedik rád, ami messze veszélyesebb, mint az atomenergia...?

Továbbra is a nagy semmit küldözgeted.

Na jó, akkor még:

"... továbbá a szomszédos Ibakari prefektúrából származó spenót radioaktivitása a megengedettnél tizenkétszer magasabb volt. "

"Ma a japán hatóságok elrendelték az atomerõmûben dolgozó munkások evakuálását, miután szürke füst kezdett terjengeni a sérült hármas blokk felett. A mûszerek már azelõtt a nyomás emelkedését regisztrálták a sérült reaktorblokkban. A szóvivõ szerint a munkásoknak nem volt más választásuk, mint felhagyni a hûtési munkákkal és visszavonulni a legveszélyesebb zónákból."

Persze az is hatékonyan megjeleníti a helyzetet, hogy 18-én már újra tudják indítani a zárt rendszerû vízhûtést. Most 21-e van, de még nem jött össze. Ez jelenti a tiszta és biztonságos jelzõket?
Vagy beszéljünk a határértékekrõl? Törvényben elõírtakról... A baj eszkalálódása folyamán hirtelen emelkedett a szint. Na ez is milyen tudományos alapon történhetett.
Azért a hangszerek sugárzása is elgondolkoztató, hogyan lehet ha 350 Km távolságra voltak az eseménytõl. Persze biztos a fránya terroristák okozták. Ha nem akkor pedig nem is olyan minimális a probléma már most sem.

Továbbra is kiemelném, nem számít mi volt a baj okozója, a következményeket még 10 nappal késõbb is csak becslésekre támaszkodva saccolják. Ez az a nagy tudás ami elõsegíti az atomerõmûvek tisztaságát és biztonságosságát?
A következõ évszázadban pedig már bõven nem lesz gazdaságosan kitermelhetõ, a fûtõelemekhez szükséges ásvány. Persze lehet valamit tudsz, amit senki más...

Bár nem vita indikálás kedvéért megjegyezném, ismét szép indokrendszert vonultattál fel, de valahogy megint kimaradt a Föld életképessége, a környezetszennyezés, csak az a lényeg hogy áram azaz energia kell bármi áron. Majd ha nem lesz élettér a hasonló katasztrófák miatt, akkor mit kezdünk az energiával? :(((

Ps. és OFF: azt hiszem nagyon fiatal lehetsz, remélem megéred még azt a kort amikor az iható víz nagyobb érték lesz minthogy a "jólmenõ átlagember" légkondi bekapcsolására gondolna. Majd emlékezz vissza a szópárbajunkra.
Nagyon halkan jegyzem meg, pár évtizeddel ezelõtt még a felsõ vízrétegek is ihatóak voltak, sõt néhol (pl. Erdély) még a patakokból is lehetett inni mindenféle károsodás nélkül. Most pedig lassan ott tartunk, hogy a mélyrétegekben levõ vizeink is fertõzõdnek. Nincs szükség ehhez még a sugárzásra sem, de láthatóan többet árt mint segít.

"komplexebb minthogy az atomerõmûvek mindent meg tudjanak oldani"

Nem írtam sehol, hogy az atomerõmûvek mindent meg tudnak oldani.
Egy dolgot tudnak megoldani: villamos energiát tudnak termelni.
(Továbbá, nagy neutronfuxussal tudnak besugarazni bizonyos dolgokat, pl. Pakson az ezredforduló környékén tervezték a Co60 izotóp gyártását, nem tudom lett-e belõle valami. Ha pedig megvalósulnak a szaporító reaktorok, akkor azzal a neutronfelesleggel már a kiégett fûtõelemek problémája is tisztásn megoldható. Ez azért nem kevés!)

Az emberiség energiaigénye a következõ évszázadban akkor is növekedni fog, ha az ipari termelés hasonló szerkezetû és mennyioségû maradna, mint most.
Egyszerûen azért, mert pár évtized múlva a tiszta vízzel is gondok lesznek, és ahol nem lehet esõvizet tározókba gyûjteni (pl. észak-Afrika) ott bizony tengervizet kell sótalanítani. Aztán ott van a "hulladék" reciklálása, ami általában energiaigényesebb lesz, mint a mostani bányászás-felhasználás-eldobás. Mégis ezt kell majd csinálni, mert elõbb-utóbb elfogynak az ércek is. Továbbá egyre kisebb koncentrációjú kõzetekbõl kell majd kivonni a krómot, rezet, nikkelt, molibdént, wolframot, stb... Ehehz pedig több energia kell, ha addig nem találnak ki valami nagyon okosat.

Vagyis ne becsüljük le ezt a képességet: villamos energiát tudnak termelni olaj nélkül, és az idõben egyenletesen, nem aszerint hogy épp fúj-e a szél

Én felhoztam egyetlen példát, Te pedig túlragoztad:
"Mert ugye ha 2 óra, akkor jól élünk, ha viszont 2 nap, akkor rosszul"

Ez is egy eleme az életminõségnek, sok egyéb mellett.
Én korábbi életemben éveken át utazgattam tömegközlekedéssel, valszeg többet utaztam sok olyan embernél, akik most nagy arccal próbálják osztani az észt és másokra ráerõszakolni a tömegnyomor-közlekedés használatát.
De ismétlem, ez csak egy elem. Aki úgy tudta megszervezni az életét, hogy nem kell jármûvel közlekednie, az az igazán boldog ember! (Ebbõl az 1 szempontból)

Más. A gazdaságosságról érintõlegesen szóló soraimat nem értetted alapjaiban.
Ennek az oka szerintem az, hogy manapság van egy általánosan elfogadott nyelvezet, amit valakik nagy erõvel rátukmáltak a köztudatra, és ami nem fejezhetõ ki ezzel a nyelvezettel, az szinte nincs is.

A gazdaságosság alatt én nem a pénzügyi gazdaságosságot értettem! A pénz csak egy szar, egy jelkép, annyit ér, amennyi hasznos dolgot meg lehet kapni érte, egy iciri-picirivel sem többet.
Sajnos, manapság teljesen eluralta a köztudatot ez a pénzközpontúság, mintha a pénz önálló életre kelne, és a legfopntosabb dolog volna a világon.

A gazdaságosság alatt azt értettem, amit pl. az a farkas, amelyik 10 km futás után megfog egy nyulat, amelyból annyi energiát nyer, hogy csak 2 km-t futhat belõle. Vagyis nem volt neki "gazdaságos"
Milyen szót tudnátok a "gazdaságos" helyett?
Én semmilyen szót nem tudok.

Vagy például a fúziós kutatások... ugye sokszor elhangzik, hogy több pénzt kellene rá fordítani. Én nem mondok ilyet, mert nem szeretem ezt a "pénzt" kifejezést. Ha pl. nincs elegendõ szakember, aki a témával foglalkozzon, akkor feldughatják maguknak a pénzt! Én mindig úgy próbálok fogalmazni, hogy több erõfeszítést, több kutatói és ipari kapacitást, stb... de NEM úgy, hogy "több pénzt"

Valakik létrehoztak egy nyelvezetet, amely segítségével az õ filozófiájuk, életszemléletük, véleményük jól megfogalmazható (frappánsan, precizen, a közember számára is felfoghatóan, hosszas magyarázgatások nélkül),
a velü ellentétes életszemlélet és vélemények pedig szinte sehogyan (hosszas magyarázkodással)
Ez messzire vezet, ezért itt abbahagyom.

Visszatérve a "gazdaságosságra"
A gazdaságosságot megpróbáltam megmagyarázni a mérleggel.
Azt könnyû belátni, hogyha a kibányászott uránércbõl hatalmas mennyiségû felhasznált munka és energia árán (szándékosan NEM használom a "magas költségek" kifjezést!) kivont urán NEM fedezi azt a ráfordított energiát, akkor úgy jártunk, mint az elõzõ példabeli farkas a soványka nyúllal.
Ez a természtei törvények közvetlen következménye.

Ha az elõbb említett kivont urán (pontosabban hasadóanyag) mennyiség energiáját hirtelen 140-szeresére növelnénk valami varázslattal, akkor a "gazdaságosság" (tényleg jó lenne valami speciális szó ide) teljesen megváltozik.
Ezt akartam érzékeltetni.

"A piacon feltûntek a sugárfertõzött élelmiszerek: spenótban és tejben mértek eddig jelentõsebb sugárszennyezést. "
"The IAEA has received information from the Japanese Ministry of Health, Labor and Welfare regarding the presence of Iodine-131 in three milk samples tested in the town of Kawamata. The concentration is reported to be above allowed levels. Cesium-137 was detected in one sample, though in concentration below allowed levels."
Forrás: IAEA Update on Japan Earthquake
1. Kawamata városa Fukushima prefektúrában található az erõmûtõl 40 km-re.
2. Három tejmintában mutattak ki az engedett értéknél nagyobb jód-131-es izotópot, aminek a felezési ideje 8 nap - tehát kis idõn belül múlva teljesen el fog tûnni a környezetbõl.
Ennek megelõzésére adják a kálium-jódid tablettát (jelenleg legalábbis Japánban, máshol felesleges, sõt veszélyes is a szedése).
3. Egy tejmintában mutattak ki cézium-137 izotóp egészségügyi határérték alatti jelenlétét.
4. Természetes, hogy a leveles zöldségekben és a tejben mutatták ki az emelkedett radioaktivitást, hisz ezek az indikátorai.

"A tajvani hatóságok is jelezték, hogy sugárzást mértek a japánból érkezett élelmiszerekben. A BBC zenekarának hangszerei pedig megszólaltatták a londoni reptér riasztóit, pedig a csoport 350 kilométerre buszozott el a helyszíntõl."
De mekkora a sugárzás mértéke? Mert egy reptéri riasztó lehet hogy jóval az egészségügyi határérték alattira is jelez, hogy egy elrejtett nukleáris fegyvert is kiszúrhasson. Így eléggé bulvár-szagú a "hír".

"A sugárzás növekedése még a 220 kilométerre található Tokió csapvízben is mérhetõ volt. Igaz, a hatóságok azt állították, hogy a dózis mértéke az egészségügyi határérték alatt maradt."
"According to the Nuclear Safety Division, Ministry of Education, Culture, Sports, Science and Technology (MEXT) analysis for Iodine-131 and Cesium-137 in tap water from 46 locations yielded the majority of samples as non-detects. Only six out of 46 exhibited any iodine-131, though the concentration was reported to be below levels allowed by the Japanese food hygiene law for emergency monitoring criteria for drinking water."
...
"Radiation levels near Fukushima Daiichi and beyond have elevated since the reactor damage began. However, dose rates in Tokyo and other areas outside the 30-kilometre zone remain below levels which would require any protective action. In other words they are not dangerous to human health.

Dose rates have been provided by Ministry of Education, Culture, Sport, Science and Technology for 47 cities and town representing a comprehensive nationwide monitoring network. The data set covers the period from 15 March, 08:00 UTC to 20 March, 17:00 UTC with an hourly sampling frequency. No significant changes of dose rates have been observed if compared to previous day data.

At the Fukushima Daiichi nuclear plant, radiation levels spiked three times since the earthquake, but have stabilized since 16 March at levels which are, although significantly higher than the normal levels, within the range that allows workers to continue onsite recovery measures. Two new on-site environmental monitoring locations have been added to the monitoring network. "
Forrás: IAEA Update on Japan Earthquake

Tehát:
1. Az erõmû 30 kilométeres körzetén kívül a sugárzás szintje az egészségügyi határérték alatt van.
2. Március 15 és március 20 közötti 47 városban végzett mérés nem mutat szignifikáns változást.
3. 46 vízmintából 6-ban találtak jód-131 izotóp (8 napos felezési idõ) egészségügyi határérték alatti jelenlétét.

Illetve: még egyszer nyomatékosítanám: Japánban olyan természeti katasztrófa történt, amit a reaktor biztonsági rendszerei a helyzet súlyosságához képest jól lekezeltek, és a helyzet egyre stabilizálódó képet mutat.

Kis további adalék a "tiszta és biztonságos" titulus mellé:

"A helyzet nem csak az erõmû környezetében, hanem egész Japánban feszült. A piacon feltûntek a sugárfertõzött élelmiszerek: spenótban és tejben mértek eddig jelentõsebb sugárszennyezést. A sugárzás növekedése még a 220 kilométerre található Tokió csapvízben is mérhetõ volt. Igaz, a hatóságok azt állították, hogy a dózis mértéke az egészségügyi határérték alatt maradt.

A tajvani hatóságok is jelezték, hogy sugárzást mértek a japánból érkezett élelmiszerekben. A BBC zenekarának hangszerei pedig megszólaltatták a londoni reptér riasztóit, pedig a csoport 350 kilométerre buszozott el a helyszíntõl. Hétfõn érkezett a helyszínre a WHO szakértõcsapata, hogy vizsgálja az élelmiszerek fertõzöttségét."

Pl. amit privátban írtam neked, az akkor most már rendben van? Hoztam fel konkrét példát egy cikkre hivatkozva, hogy mit jelent az, mikor a politikai és gazdasági érdekeltségek biztonságosnak minõsítenek egy atomerõmûvet. Nem a technológia biztonságosságáról van szó, hanem az ALKALMAZOTT technológia biztonságosságáról! Az EMBER alkalmazza a technológiát, tehát NEM ELMÉLETI, hanem GYAKORLATI biztonságosságról van szó! Valamint nem a halálozási statisztikák érdekelnek, hanem az, hogy eltérés van a politikai/gazdasági érdekeltségek által kommunikált biztonságosság, és a valós biztonságosság között.

Itt hozom a konkrét példát: Atomenergia - #266.

Azt elfogadom, ha valaki ismeri a konkrét esetet, és cáfolni tudja a hivatkozott cikkben állítottakat, azaz ezt:
Back in 1996 amid a reactor accident in Ibaraki province, the government never admitted that radioactive fallout had drifted over the northeastern suburbs of Tokyo. Our reporters got confirmation from monitoring stations, but the press was under a blanket order not to run any alarming news, the facts be damned.

Ha ez nem cáfolható, akkor ez egy példa arra, hogy a mi a különbség az elmélet és a gyakorlat között, és arra is példa, hogy hogyan reagálnak a politikai/gazdasági érdekeltsége egy krízishelyzetre (nekiállnak sumákolni).

Az sem érdekel, hogy mekkora volt a sugárdózis. Ami érdekel, az az, hogy helyettem bevállalják-e a kockázatokat azért, mert õk úgy ítélik meg, hogy nincs kockázat. Nem az õ hatáskörük az én életemmel kapcsolatos kockázatok bevállalása. Az az én hatásköröm. És olyan nincs, hogy dehát azért kell susmusolni, mert akkor a buta tudatlan mindentõl megijedõ félõs tömegek így megnyugtathatóak, és így megy tovább az élet a rendezett mederben. Nem érdekel az õ elképzeléseik szerinti rendezett meder.

Minek kellen átjönni? Nem fogja fel, hogy az atom tiszta biztonságos. Itt a gyakorlati példa. Hogyan cifrázzam még?

"Kinek van leginkább szüksége az atomenergiára? Pont a kisembernek! A dolgozó középosztálynak. Azoknak az embereknek, akiknek az életminõsége az elmúlt pár évszázadban olyan szintre emelkedett, amely szint korábban csak az uralkodóknak volt, vagy még azoknak sem. (Én pl. kb. 2 óra alatt el tudok jutni Budapestrõl Szegedre, Debrecenbe, Bécsbe, stb. A középkori királyok (!!!) számára ez abszolút megvalósíthatatlan lett volna)"

A középkori király (már amelyik) még tudta mi az, hogy életszínvonal. Mára nekünk már csak ennyi maradt, hogy "hány óra alatt érek le Szegedre". Mert ugye ha 2 óra, akkor jól élünk, ha viszont 2 nap, akkor rosszul. És ebbõl, a világgal kapcsolatban lineáris törvényszerûségeket megalkotó elme számára következik, hogy majd ha 2 perc lesz, akkor azt már úgy fogjuk hívni, hogy Kánaán. Igaz? Mégiscsak egyetértek azzal, amikor xrt azt írja, hogy: T. halgatyó, figyeld meg mindig csak a gazdaságosságra meg fenntartható életszínvonalra hivatkozol. Az élet nem ilyen primitív. Némileg komplexebb minthogy az atomerõmûvek mindent meg tudjanak oldani...

Mindezzel nem akarok senkit se bántani, vagy kritizálni. Mindössze arra hívnám fel a figyelmet, hogy anélkül, hogy ez leesne neked és Molnibalage-nak, teljesen másról beszéltek. Amíg semmi se megy át abból, amit xrt ír, addig nem fogsz tudni érdemben válaszolni a felvetéseire.

Mint ahogy már a másik cikknél írtam már: Az ilyen és hasonló hozzászólások pedig meggyõztek. Már tudom neked talán a 8 általánost sikerült befejezned, igazán meggyõzõen tudsz érvelni...

Ezt továbbra is fenntartom. Minden nekem címzett megjegyzésedben ilyeneket írsz:

"Olyan hülye vagy, hogy az már nekem fáj."

Nos ezzel bizonyítod, hogy lövésed nincs ahhoz amit itt te érvnek titulálsz.

Én ezekhez a dolgokhoz nem értek. Azt próbáltam felvetni, hogy a cikk szerint a kínaiaknak rengeteg tapasztalatuk és tudásuk van a nukleáris katasztrófákkal kapcsolatban. Ennyi. Más is hallott valamit errõl? Nem? Sebaj.

A cikk le is írta, hogy a Kína fel is ajánlotta a segítségét, meg azt is leírta, hogy az USA is felajánlotta, csak utóbb a CIA-val összefüggésbe hozható szervezet embereit akarta odaküldeni "segítségként" (???)... (A hivatkozott cikkbõl egy idézet: The White House sent in a team to consult withe US-friendly Naoto Kan government. Instead of dispatching in experts from the Department of Energy, Nuclear Safety Agency and Health Department, President Obamas sent representatives of USAID, which is cover for the CIA.)

Mindezt, ha tényleg így van, érdekesnek tartottam.

Mennyit? Hányszor kell még leírni, hogy az a TOP 3. földrengés miatt sem halt meg senki és csak ott dolgozó kapott számottevõ többletdózist? Tényleg ennyire kibaszottul gyengeelméjû vagy? Éppen most mondta be a hírek, hogy 27 pakisztáni szénbányász meghalt egy bányarobbanásban...

(Persze a katonai célú atomenergia termelés nem publikus, szóval akár lehet duplája is.)

Ez mit jelent? Nincs olyan, hogy katonai célú. A katonai rendszereknél alapvetõ, hogy háború estén nem a civil hálózatról mennek, saját független áramforással bírnak, mert egy ellenfél elsõ körben a bemenõ táp szétkapásával megfektetné a rendszert....

A "lehet a duplája" megjegyzés mutatja azt hogy lövésed sincs arról, hogy egy erõmû terveése, engedélyezése és üzemeltetése hogyan zajlik.

Olyan hülye vagy, hogy az már nekem fáj.

"Mi az, hogy nem ilyen mértékben? Az elektromosság kevesebb mint 15%-át állítjuk elõ atomenergiával, még ezt is csökkenteni akarod?"

És azért a 15%-ért kockáztatunk ennyit? Mennyi atomerõmû is van a Földön? Csak japánban 54, ami az elektromos áram 32%-át termeli ott. Mo-n csak egy van, és az áramhasználat 40%-át biztosítja. (Persze a katonai célú atomenergia termelés nem publikus, szóval akár lehet duplája is.)

Szóval 1 ilyen esemény mennyi embernek teszi lehetetlenné az életét (függetlenül mi okozta)? Mennyi a környezetre gyakorolt hatása? Tényleg az atomenergia a jövõ? Persze lehet, de ahhoz meg kellene tanulnia az emberiségnek kezelni az ilyen eseteket. Nem elég azt sulykolni mindig, hogy ez tiszta (ez a csúcs számomra, persze a több százezer évig sugárzó (!) hulladékról mindenki elfelejtkezik...) és biztonságos. Persze, amíg nincs semmi hiba addig biztonságos. Mondhatni amíg nem robban fel egy bomba addig biztonságos. :S

"Not surprisingly, Miyagi and Fukushima are completely N/A, as every single reading is Under Survey, also known as censored.nGy/h (nano- Grays per hour)Ishikawa is reported also as Under Survey"
"Not surprisingly"/"also known as censored" - a cikk írója máris hiteltelen összeesküvés-elmélet hívõvé vált, ugyanis "nem meglepõnek" meg "tudvalevõleg cenzorlátnak" tartja a Miyagi és Fukushima felöl nem érkezõ adatokat. Arra persze már nem számít, hogy a távközlési hálózatot is megrongálta a természeti csapás. Illetve hogy mások - például a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség - is mérik a sugárzási szinteket.

"Azt a gõzt késõbb pedig kiengedték/kiengedik a környezetbe, elkerülendõ egy nagyobb robbanást. A legtöbb szennyezés így került már most is a környezetbe."
A hermetiikus térbõl kiengedett gõzmennyiség nem okozott volna akkora problémát. A nagyobb gondot az okozza hogy a reaktorépület fala megsérült, így a pihentetõmedencében levõ kazetták is felszínre kerültek.

Mi az, hogy nem ilyen mértékben? Az elektromosság kevesebb mint 15%-át állítjuk elõ atomenergiával, még ezt is csökkenteni akarod?

Valóban. Sokkal nagyobb mértékben kell rá támaszkodni.

Egy, azaz egy ember halt meg. Az sem a sugárzás miatt. De azért szajkózza csak tovább a sok marha, hogy veszélyes az atomenergia. Az õk kezükbe biztos az lenne. Hála istennek nem olyan vadmarhák foglalkoznak vele, mint õk...

Gyakorlati példa mutatja, hogy nem. Egyetlen erõmûvel volt baj, amit éppen készültek amúgy is leállítani. Az persze neketek fel sem tûnik, hogy a többi erõmû mûködik? Szerintetek mitõl van még ott áramszolgáltatás...?

Látom nehéz a felfogásod. Minden idõk legerõsebb földrengése a legrosszabb helyen levõ és legöregebb reaktort sem tudta teljesen megfektetni, Cseronbilhoz mérhetõ szennyezésrõl szó sincs. A probléma lokális.

Az erõmû kibírt egy olyan hatást amire kibaszottul nem volt méretezve és jött egy cunami amire szintén nem volt. Csak az fektette meg. Minden az erõmû ellen játszott és még így sem lett tragédia, csak hatalmas anyagi kár. Nulla ember halt bele az atomenergia alkalmazásába. Mai szemmel nézve ez egy kõkorszaki erõmûkonstrukció volt.

Ha ez neked nem biztonságos, akkor mi a kisfaszom az...?

Nézzük, hm, mire is kellhet egy kísérleti atomrobbantás?? Nagy a választék, na még gondolkodom rajta, bár az ugrik be egybõl, hogy a szélgépre kerestek alternatívát, vagy a sütõre..., de nem kapkodom el a választ.

Csak a te kedvedért. Ez egy 2008-as kommentem szerkesztett változata.

Régen tényleg kicsit túl sok atomfegyert halmoztak fel, de ennek oka is volt. A kölcsönös elrettentésre való képességet akkor is meg kell õrizni, ha valamiért az ellenfél elsõ meglepetésszerû csapása sikerülne is. Tehát egy támadást elszenvedve és túlélve is képesnek kell lenni az ellenfélnek olyan veszteséget okozni, hogy még akkor se érje meg neki az egész akció. Ehhez kell egy két dolog.

Három fõ fegyvernem képes startégiai atomcsapásra. Interkontinentális bombázók, ICBM-ek silókban, mobil MRBM és ICBM és atomtengeralattjárókról indított ballisztikus rakéták. Namármost még Robert McNamara idején úgy alakították ki ezt az erõtriászt, hogy bármelyik fegyvernem képes legyen - a bombázóknál remeg a léc, de erõsen - elpusztítani s SZU iparának, lakosságának és fegyveres erejének legalább 50%-át. Ehhezelég decens számú robbanófej kell. (Tudni kell még, hogy egy város pl. hatékonyabban pusztítható 3 db 300 kt-ás robbanófejjel, mint 1 db 1 Mt-sal. Itt jó a MIRV, lásd késõbb)


1. Tengók.

Ez utóbiak kezdetben "csak" 3000-4000 km-re tudtak ellõni, viszonylag közel kellett menni a céponthoz. Ma már ez sem kell, azok is elröppennek 8-9 ezer km-re. Gyakorlatilag azonnal indíthatók kihajózás után. A tengók alapvetõen a hazai vizek környékén (Barnets-tenger és Mexikói-öböl és Barmudák környéke) vagy az Északi-sark jege alatt õrjáratoznak. Ezek biztonságos vizek és igen jól elrejthetõek a tengók. Igazából ezek a legnagyobb elrettentõ erõvel bíró hordozóeszközök.

Ennek megfelelõen kiemelten kezelik õket, még ma is titkosak a rendszerek valós képességei. Még ma a US Navy sem tudja po tosan, hogy adott pillanatban hol van a saját hajója, õrjárati terület van kijelölve. A vadász tengeralattjárók száma kb. kétszeresen múlta felül az ellenfél rakétahordozóiét. Folyamatosan követik az ellent váltásban és egy részük meg óvja a sajátokat.


2. Bombázók

A bombázóerõk kezdetben B-36, B-47 és B-52 gépek voltak ('50-es évek). Az 60-es évektõl már csak B-52. Ekkor még csak gravitációs bombákkal mértek volna csapást. A '60-as években a rakétás légvédelmi rendszerek (SA-2, SA-5) és nagy sebsségû elfogóvadászok miatt (Szu-15, MiG-25, Yak-28) szükségessé vált már valamiféle hosszabb kard ezekre is. Ilyen volt szuperszonikus a Hound Dog rakéta vagy angol gépeken a Blue Steel és Blue Danube. Még ezeken is Mt nagyságrenû töltet volt, de ez már 200-300 km-rõl indítható volt. Elsõ lépésnek jó volt. A '70-es évek végén '80-as évek elején már ez sem volt elég.

A nagy magassában repülõ bombázók sebezhetõek voltak. Ennek eredménye lett a B-1 Lancer, ez alacsonyan (30 m!)közelítette volna meg a SZU-t a sarkivédken kereszetül ahogy többi gép is. (Nézzétek meg Google Earth-tel vagy földgömbön, hogy mi a legrövidebb út a USA-ból a SZU fele. A szovjet radarhálózat, légvédelem és reptér hálózat itt fimonan szólva foghíjas volt.

(Titokban a Hidegháborúban nagyon mélyen berepültek a jenkik, errõl a mai napig alig tudni valamit.)

A támadófegyverzet is más volt már. Szubszonikus, de alacsonyan repülõ manõverezõ szárnyabombák, BGM-109 Tomahawk, AGM-86, stb. Ezt szokták "robotrepülõnek" vagy "cirkáló rakétának" hívni tévesen. Nem repülõ mert egyszer használatos és nem raktéták, mert gázturbinás hajómûvûk van, mint a repülõgépeknek. Angol kifejezés a "cruise missile"

Na ezekbõl vittek / visznek forgótárban a B-1-es gépek asszem 12 db-ot, de a régebbi B-52 is vihet ilyen természetesen. Ezek már 1500 km-rõl is indíthatók és 2500 km-ert is képesek repülni akár tehát nem kell nyílegyenes
repülniük, bújkálhatnak a domborzat segítségével. Nehéz levadászni õket, ezek ellen lett a MiG-31 létrehozva.


3. ICBM

Az elsõ ICBM-ek körkörös szórása még 8 km (!) volt, tehát ennyivel is mellémehett a célnak. Ezért akkor még elég masszív hatóerejû robbanófejek voltak, megatonnás kategória és 1 db volt egy raktétán. A körkörös szórás a '80-as évek óta már 80 méter környékén van! Ilyen közelrõl már rakétasilók sem nyújtanak kellõ védelmet...A '70-es évek közepe óta már a MIRV-ök korát érjük. Egy rakétában több robbanófej van (ajkár 6-12 db is!). Az ilyen rakétával csak viszonylag közeli célok támadhatóak (500-600 km). Elõny viszont, hogy egyetlen támadórakétával az ellenfél arzenáljának töredékét el lehet pusztítnai. Ha ez ellenfél rakétái is MIRV-vel rendelkeznek ez az jelenti, hogy egyetlen támadórakéta feláldozásával az ellenfél igen tekinytélyes számú tobbanófeje pusztítható el. Bátorít az elsõ csapásra.


Namármost egy meglepetésszerû támadás esetén pesszimista szemlélettel az egyes fegyvernemek indítás elõtti vesztesége akár 90% is lehet. Tehát ennyi hordozóeszköz elpusztul (vagy robbanófej). Na akkor a legyártott robbanófejebõl amik stratégiai rakétákon vagy ilyen hordozóeszközökön van. 10'000 esetén marad 900 db. Elsõ hallásra még ez is sok. Viszont van ellentevékenység és mûszaki hiba is. USA becslése szerint a hordozóezköz már sikeresen elhagyó robbanófejek cirka 25%-a nem ért volna célba, vagy nem detonált volna a robbanófej.


Miért? Nott itt jön végre a lényeg. A robbanófajet is öregszenek, a bennük levõ Pu bomlása hõt fejleszt. A precíziós részeket egy idõ után tönreteszi maga a hasadóanyag, de a folyamatos bomblás miatt a hasadóanyag mennyisége is csökken. A hagyományos bombáknak is van élettartama, a nukleáris fegyvereknek is.

Viszont látod, hogy a technika folyamatosan fejlõdött, n+1 fajta robbanófejet fejlesztettek ki és állítottak hadrembe. Viszont ki kellett próbálni x idõnként mindegyikbõl egyet, hogy vajon tényleg mûködnek -e. Volt olyan, ami nem pukkant el elsõre. Ez nem volt akkor modellezhetõ. Most már igen, mert van kellõ adatbázis.

A másik ok amiért sokat robbantottak, mérési adatok magáról a bombák hatóerejérõl és kifejetett pusztító hatásról, hogy numerikusan modellezni lehessen a folyamatot. Ezért elvben ma már nem kell robbantani, hogy egy új fegyver képességeirõl nagyjából képet alkothass. A franciák utolsó robbantási sorozata is ezekrõl a mérési adatokról szólt, hogy validálhassák a saját modelljeiket.

Így már világos mirõl is van szó? A legtöbb ember nem látja ezt át és nem is tud errõl.

Van egy igen figyelemreméltó összehasonltó adat, amit valami miatt (na vajon miért?) nem emlegetnek gyakran. Sõt, még ritkán sem.

Ez pedig az, hogy bizonyos történelmi korokban élõ embereknek az életminõsége hány virtuális rabszolga munkájábal biztosítható.

Valahol azt olvastam, hogy a ma embere olyan életminõséget tudhat magáénak, amely olyan, mintha folyamatosan 33 ember dolgozna a jóléte érdekében.

Nem tudom, hogy ez az adat hogyan jött ki, gondolom valamilyen súlyozással meg agyalással, de körülbelül igaz. Ha valaki más nem 33-at hoz ki, hanem mondjuk 20-at vagy 50-et, az a lényegen NEM változtat.

Ez a virtuális 33 ember dolgozik nekünk, kimossa ruhánkat (egész nap csapkodja egy lapos fával a patakparton), viszi a vállán a gyaloghintónkat futva, stb.

Anélkül, hogy ezt a 33 embert rabszogaként kelljen egész nap verni és megalázni, úgy, hogy az élete kevesebbet érjen a semminél!
Az igencsak érdekelne, hogy az atomellenes zöldek hová, milyen társadalmi státuszba képzelik magukat abban az általuk megálmodott világban. Gondolom, nem õk lennének azok, akik egész nap ruhát csapkodnak a patakparton. Hatalmasat fognak csalódni, mert az uralkodó osztály létszáma igen kicsi, bizony nem fér oda be minden agyament.

Asszem, van egy gyakori félreértés sok emberben az atomenergiát védõkrõl. Sokan azt hiszik, hogy 1.) elbagatellizáljuk a veszélyeket, 2.) és ki akarjuk irtani a fél emberiséget néhány dúsgazdag ember még több profitja érdekében.

A helyzet azonban ezzel pontosan ellentétes

1.) Az atomipar védõi nem bagatellizálják el a veszélyeket, sõt. Az elmúlt években óriási volumenû fejlesztõ munka folyt az atomenergetika biztonságosabbá tétele érdekében. Ennek eredményei vannak, mégha ezek a nagyközönség számára nem is láthatóak.

Sajnos, ezek a kérdések mindig akkor kerülnek terítékre, amikor valami baleset történik. Ilyenkor -- a sajtó alaptermészetébõl és a pénz-alapú társadalom-gazdaság alaptörvényeibõl következõen -- a baleseti helyzetet percrõl-percre, napokon át nyomatják a hírekben.
Emiatt valóságos katasztrófahangulat alakul ki, ami aztán termékeny táptalajt jelent az atomenergia ellenzõinek a demamgógiájához.

2.) Kinek van leginkább szüksége az atomenergiára?

Pont a kisembernek! A dolgozó középosztálynak. Azoknak az embereknek, akiknek az életminõsége az elmúlt pár évszázadban olyan szintre emelkedett, amely szint korábban csak az uralkodóknak volt, vagy még azoknak sem. (Én pl. kb. 2 óra alatt el tudok jutni Budapestrõl Szegedre, Debrecenbe, Bécsbe, stb. A középkori királyok (!!!) számára ez abszolút megvalósíthatatlan lett volna)

Ez az életminõség azonban mostanában veszélybe került. Ugyanis ez az életminõség (amit az emberiség tengernyi vér és verejték árán ért el!!!) alapvetõen az olajon alapul.

A "megújuló" energiaforrások kizárólagossá válása esetén annak a kisszámú gazdag és hatalmas embernek az életminõsége nem csökken, akik most a csúcson vannak. A többieké viszont drasztikusan!

Ma még el sem tudják sokan képzelni, hogy mit jelent az az irtózatos nyomor, ami az utódainkra vár (és az itt jelenlévõk egy részére is, akik elég fiatalok), ha a zöldek által megálmodott de nagyon-nagyon NEM reklámozott világ eljönne valami szörnyû társadalmi földcsuszamlás következtében.

Alapvetõen igazad van, egy kis pontosítás talán nem árt, egy pár mondat félreérthetõ. A "fehérvérûség" szót általában félre szokták érteni.
Azért írom le, mert nem baj ha minél többen és több helyen olvassák.
(Ha a 109. hozzászólásban belinkelt hanguletkeltõ mocsokfilmet nem néztem volna meg, akkor ez a hozzászólás meg sem született volna. De sajnos abból a filmból is látható, hogy mekkora hangulatkeltõ férgekkel kell -- sajnos -- folyamatosan küszködni)

Az ionizáló sugárzásra az egyik legérzékenyebb szervünk a csontvelõ. Ez kétféle: a lapos csontokban (lapocka, medencecsont) található sötét színû termeli a vörös vértesteket, míg a hosszú üreges csontokban található világos színû a fehérvérsejteket.

A csontvelõk károsodása a vér alakos elemeinek a termelõdését csökkenti. Megjegyzem, a trombociták száma is csökken kicsivel nagyobb dózis hatására, emiatt lép fel a vérzékenység nagyobb dózisoknál.

A vér alakos elemeinek a csökkenése az, amit itt "fehérvérûségnek" hívnak, és NEM A RÁK! Az egy TELJESEN MÁSIK betegség, az esélye igen alacsony még baleseti nagyságú dózisoknál is.

Vagyis a balestei jellegû besugárzás után jelentkezõ "fehérvérûség" egy determinisztikus hatás, küszöbdózissal, míg a tényleges -- rákos jellegû -- fehérvérûség egy sztochasztikus, késõi hatás.

Megjegyzem, hogy az összes késõi rákos eset (amelyek közül csak az egyik a leukémia) valószínûsége kb. 1% Sievertenként.
Ez az 1% azonban a munkaszintû besugárzási élethelyzetekre érvényes. A baleseti helyzetekben a Gy-->Sv átváltási faktor kicsivel alacsonyabb a kutatásk szerint.

Az 1Sv eléggé nagy dózis, nem gyakori hogy valaki ennyit kapjon. Az az 50 ember, akik a kritikus idõszakban ott dolgoztak a sérült erõmûben, õk kaphattak ennyit. Valószínû, hogy késõbb megtudjuk a pontosabb dózisokat is.

Írod, hoyg "a baleseti helyzetben kapható maximum 1 mSv dózis" ennél jóval több engedélyezhetõ baleseti helyzetben a világon mindenütt. A Paksi Atomerõmû Sugárvédelmi Szabályzatában az állt (2002-ig, akkor jöttem el onnan) hogy 250mSv kapható baleseti kárelhárító munkáknál egyszer a dolgozó élete során (kicsivel jogászibb nyelven volt megfogalmazva, de ez a lényeg)
Ez persze csak az elmélet. A világ más tájain bekövetkezett sugárbalesetek (általában nem atomerõmûvi, hanem egészségügyi, ipari, stb. azt mutatják, hogy egy balesetben nem igazán lehet elõre meghatározni hogy ki mennyi kaphat, és vannak önfeláldozó emberk is.)

"Elsõ dolog: mivel "félelmetesebb" a radioaktív sugárzás, mint a kipufogógáz, cigarettafüst, alkohol, gyomirtó, stb.
Ezek SOKKAL veszélyesebbek még egy baleseti helyzetben is maximálisan kapható +1 mSv többletdózisnál! Mégsem tüntetnek annyira hevesen ezek ellen, mint az atomenergia ellen.
Miért? Mert vannak akik szerint nincs szükség az atomenergiára. Márpedig de, szükség van, és épp most van a legnagyobb szükség rá.
Akik ez ellen tiltakoznak, azok nincsenek tisztában a sugárzás élõ szervezetkre gyakorolt hatásaival."

Ennyi erõvel a grillparty-t vagy az egészségtelen ételeket is szerepeltethetted volna a listában. Szép terítése a problémának, csak nem összehasonlítható.
Te vagy a következõ aki szépen levezeti, hogy atomenergia már pedig kell, és különben is semmi bajt sem okozhat, végülis nem is szennyez, stb. Persze persze, látjuk.
Egyébként igen szerintem is kell atomenergia, de nem ilyen mértékben. Nem ennek kellene lenni az egyetlen iránynak. A gazdaságosan kibányászható hasadóanyag is el fog fogyni. Ha ilyen mértékben atomenergiára épít a világ akkor egyszer jön a kopp, pedig akkor is nagy szükség lesz energiára, már ha marad annyi életterünk hogy még szükség legyen rá.

Már megint bebizonyítod, hogy tulajdonképpen nincs is probléma itt, minden a határérték alatt van, avagy minden nagyon szép minden nagyon jó, mindennel meg vagy elégedve.

Csak kiragadva, idézetek nélkül:
Azt a gõzt késõbb pedig kiengedték/kiengedik a környezetbe, elkerülendõ egy nagyobb robbanást. A legtöbb szennyezés így került már most is a környezetbe.
A tengervízzel locsolás nem ad 100%-os megoldást, ráadásul a szennyezett tengervíz szerinted hova jut? Hisz nem zárt rendszerû hûtést jelent...

"Not surprisingly, Miyagi and Fukushima are completely N/A, as every single reading is Under Survey, also known as censored.nGy/h (nano- Grays per hour)Ishikawa is reported also as Under Survey"

Also known as cesored... Érted? Ha itt ez van, szerinted nem játszák el máshol is?

Hiába akarjuk tartani a jelenlegi életszínvonalat, ha a Föld nem bírja. Atomerõmûvek nélkül sokkal nehezebb áthidaló megoldásokat találni, de élhetõ Föld nélkül viszont nem lesz élet sem, így az atomra épülõ energiatermelésre sem lesz szükség.
Noha senki sem tudja mikor érjük el a kritikus szennyezési szintet, de már most (ha jól emlékszem az értékre) minden embernek átlagosan 1.4-szer akkora az ökológiai lábnyoma mint amit a környezet reprodukálni tudna.
A 4-edik generációs erõmûvekrõl még korai beszélni lévén még csak kutatási koncepció, ennyi erõvel arról is gyõzködhetnél akkorra már mindenki a saját ûrhajójában fog repkedni a galaxisok között. Egyik sem zárható ki hogy létezni fog, de az sem hogy nem lesz ilyen.

Az hogy egyenlõre minimális eltérések mutatkoznak a sugárzás területén, még nem jelenti hogy ez a normális állapot. Ráadásul nem olyan régen történt hogy rögtön katasztrófát okozzon mindenütt, de jelzés értékû a jövõre nézve.

Azért néhány dolgot szeretném, ha a kommentelõk tisztáznának magukban.
Elsõ dolog: mivel "félelmetesebb" a radioaktív sugárzás, mint a kipufogógáz, cigarettafüst, alkohol, gyomirtó, stb.
Ezek SOKKAL veszélyesebbek még egy baleseti helyzetben is maximálisan kapható +1 mSv többletdózisnál! Mégsem tüntetnek annyira hevesen ezek ellen, mint az atomenergia ellen.
Miért? Mert vannak akik szerint nincs szükség az atomenergiára. Márpedig de, szükség van, és épp most van a legnagyobb szükség rá.
Akik ez ellen tiltakoznak, azok nincsenek tisztában a sugárzás élõ szervezetkre gyakorolt hatásaival.
Ezekbõl most egy kis ízelítõ:
Sugárzás hatása kettõs. Determinisztikus hatás: egyszeri, nagy adag besugárzás. A sejtpusztulással van összefüggésben. Egy bizonyos küszöbdózis fölött mindenképpen bekövetkezik, a hatás egyre nagyobb, ahogy haladunk felfele.
A tudomány jelen állása szerint a tömegegységben elnyelt energiával arányos (sejtpusztulás), ennek mértékegysége Gray(Gy, J/kg). Fehérvérûség jelentkezik 1 Gy körül, 4 Gy a félhalálos dózis, 8-10 Gy-en szinte már mindenki meghal. Küszöbdózis alatt nem lép hatás.
Ez egyébként a dózis megszerzése után rövid idõn belül jelentkezik.
A Gray-rõl még annyit kell tudni, hogy béta és gamma sugárzás esetén megegyezik a Sievert-el.
Determinisztikus dózist ESÉLYE nincs kapni valakinek, aki nem dolgozik ott közvetlenül. Aki ott dolgozik, neki is úgy van megállapítva a dóziskorlátja, hogy determinisztikus hatás ne érhesse, ekkor be kell fejezni a munkát.
A másik a sztochasztikus hatás, ez a rákosodás. Ez már nem csak az energiától függ, hanem attól is, hogy milyen sugárzás (testen belül alfa a legveszélyesebb) és hogy hol éri az embert. Gyorsan megújuló sejtek a legveszélyeztetebbek.
A sztochasztikus hatás elenyészõ. +5% / Sievert a rák kockázata. A lakosság max. 1 mSv-et kaphat, ennek ezred részét, ezek közül is úgy számolnak, hogy aki az atomerõmû kerítésénél reggelizik, meg a folyóból fogja a halat, akkor se kaphasson 1 mSv-et.
Mirõl is beszélünk akkor? NOx, SOx, O3 nem veszélyes? Nem a frászt nem, de a kocsiról nem mondana le senki...
Másik dolog: NEM AKAROM VÉDENI A JAPÁNOKAT, mert amit történt, annak nem lett volna szabadna megtörténnie. Ezt a katasztrófát el lehetett volna kerülni. Állítólag azért hezitáltak a tengervízzel való elárasztással, mert a cég még szerette volna használni a blokkokat... ha ez tényleg így van, akkor fejek fognak hullani, nagyon is jogosan.
Addig, amíg nem tudjuk pontosan mi történt, még ne vonjunk le súlyos következtetéseket, de utána mindenképpen.
Harmadik: Nem hülyék tervezték ezeket a reaktorokat, tisztában voltak vele, hogy a dízellel hajtott aktív biztonsági rendszer okozhat problémákat. A következõ generációt annyira überbiztosra tervezték már, hogy áram nélkül, természetes cirkulációval is megoldható legyen a hûtés.
Még ebbe a generációba tartozó, másik fukushimai erõmû gond nélkül megvan! Az 10 évvel fiatalabb. De ez az erõmû is kibírta volna, amit ki kellett bírnia, még többet is! Szerencsére itt még nem a költséghatékonyság volt a szempont...
Négy: kiégett fûtõelemek elásása. Nem kell azokat kilõni az ûrbe, egyrészt drága, másrészt felesleges. Be kell üvegezni, abból olyan lassan tud csak kiszökni, hogy nem tehet kárt semmiben. De terveznek más megoldásokat is, pl. transzmutáció, de engem ez nem gyõzött meg.
Öt: fúzió. TFTR 10.6 MW 1994, JET 16 MW 1997. ITER 500 MW 2025?. Eléggé iparinak mondható teljesítmények szerintem, de ezek a berendezések hetvenes évek beli tervek alapján készültek. Azóta gyakorlatilag áll a fúziós kutatás, új berendezés alig van.
A De-Li forrás csak tengervízbõl kivonva tart sokáig, D-D, D-He-3-ra kell törekedni. A tokamakokkal ezen reakciók megvalósítása nagyon távolinak tûnik, ott max. a D-T, amiben lehet gondolkodni, de az meg 1000 sebbõl vérzik technológiailag. A stellarátorok, tükrök jobb esélyt mutatnak, de valamiért sokkal kevesebben foglalkoznak velük.
Tehát hiába lesz meg az ITER, nem fog választ adni a fõ problémáinkra. Olcsó biztosan nem lesz a fúziós energia. De ez persze nem az egyetlen szempont. Lásd, szélerõmû is van, pedig nem olcsó.
A stellarátorokról még annyi, hogy a németek elsõ gépe, amit már számítógéppel részlegesen optimalizáltak a W7-AS volt. Olyan eredményei voltak, hogy ma is csak nézik! (1998-ban zárták be azt hiszem, de még mindig dolgoznak az eredmények kiértékelésén)
A következõ a W7-X lesz, elvileg 2015-ös indulással, 30 perces tervezett kisüléssel. Kíváncsian várjuk az eredményeit. De ez attól tartok, túl kevés, túl késõn. Százával kellene építeni a különbözõ konfigurációjú berendezéseket, míg megtaláljuk a legjobb megoldást.

Azért szerintem is volt itt mérnöki hiba rendesen.

A mostani forgatókönyv nem kellett volna nagy meglepetés legyen. Eléggé evidens, hogy egy tengerpartra épített erõmû egy rohadt nagy földrengés után jó eséllyel rövid idõn belül egy tsunamit is el kell viseljen, pláne Japánban. Az, hogy a vészhûtés nem volt vízállóra megoldva, mindenképp tervezési probléma.

Mentségükre legyen mondva, az erõmû az egyik legrégebbi konstrukció. Azóta valószínûleg jobbakat csinálnak, és ezek után nyilván az esetbõl is tanulni fognak. Technológiánk trial-and-error útján is fejlõdik.

Vagyük már azt is figyelembe, hogy a szökõárban már tízezer felett van a halottak száma. Ezek mellett az erõmûben meghalt munkások száma plusz a környezeti terhelés miatt várható halottak száma eltörpül, lényegtelen, marginális. Ezzel az erõvel a világ mondjuk a Fukushima-Tokió autópálya hatvannegyedik kilométerénél levõ felüljáróval is foglalkozhatna intenzíven, mert ott is meghalt ugyanennyi ember. Persze annak nincs hírértéke.

Hogy ez a helyzet atomerõmûvek leállítását eredményezi Németországban, csak az ember hülyeség kolosszális iskolapéldájának tudom minõsíteni.

Az atomenergiával szemben nincs alternatívánk. Akit bõvebben érdekel, egy kimerítõ, nagyon jó és világos könyv a világ egyik legokosabb emberétõl, ingyen letölthetõ:

http://www.withouthotair.com/download.html

A brit helyzetre van kihegyezve, de kis változtatásokkal Magyarországra is alkalmazható.

"Nem mindegy mi okozta?"
Nem mindegy. Ugyanis a súlyosságához képest jelentõs természeti katasztrófa súlyos, de kezelhetõ nukleáris problémákat okozott.

"Nem mûködtek a tartalék rendszerek (na jó mintegy 55 percig igen...)."
Ergó mûködtek. Sõt az igen jelentõs cunami (és utórengések) után is mûködtek biztonsági rendszerek (a reaktortérbõl egy hermetikus térbe kiengedték a gõzt lehûteni).

"mi van az USA keleti partvidékén megemelkedett sugárzással (igaz még csak minimális mértékben)"
Minimális mértékben!

"Stabilizálódó állapot, hogy két napja nem tudják beüzemelni a vízhûtést annak ellenére, hogy már van áram? Továbbra is tengervízzel locsolják a blokkokat mintegy utolsó utáni mentõakció keretében."
Tengervízzel hûtik = tehát hûtés van (annak ellenére, hogy a természeti katasztrófa az áramellátást tönkretette).

"Mi van a Tokio felett mért eü. határérték 20-szorosát elérõ sugárzással (igaz, azóta változott a szélirány), mi van az USA keleti partvidékén megemelkedett sugárzással (igaz még csak minimális mértékben), mi van a pl. Tokióban és más területeken is az ivóvízhálózatban megjelent megemelkedett sugárzási szinttel?"
"Radiation levels have risen in the capital Tokyo, 240km (150 miles) to the south, but officials say the amounts found are not harmful.
...
Traces of radioactive iodine have also been found in tapwater in Tokyo and five other prefectures, officials said on Saturday."
Forrás: BBC- Power hopes rise at Japan plant

"The IAEA radiation monitoring team took measurements at seven different locations in Tokyo and in the Kanagawa and Chiba Prefectures. Dose rates were well below those which are dangerous to human health.

Radiation levels near Fukushima Daiichi and beyond have elevated since the reactor damage began. However, dose rates in Tokyo and other areas outside the 30-kilometre zone remain far from levels which would require any protective action. In other words they are not dangerous to human health."
Forrás: IAEA Briefing on Fukushima Nuclear Emergency (19 March 2011, 14:00 UTC)

"Részleges leolvadás már tény az ottani szakemberek szerint."
És? Belül van a reaktoron, nem "folyt el".

"Persze, elássuk jó mélyre, hogy ne látszódjon. De még mindig ott van a probléma, ki mondja meg hogy mondjuk 50 ezer év múlva nem kerül-e valami miatt a felszínre?"
Ha otthagytuk volna az uránbányában akkor is elõkerülne 50000 év múlva.
30 év múlva meg már elindítják a 4. generációs atomerõmûveket - addig a fúziós reaktorok még álmok maradnak.

Ha a jelenlegi létszinvonalat tartani akarjuk, szükségünk lesz nukleáris reaktorokra. A tisztán megújuló energiaforrások nem képesek stabilan biztosítani energiaellátásunkat.

Japánnak nyilván sok energiára van szüksége, de azért nem felelõtlenség (egy cseppet) ennyi atomerõmûvet építeni egy földrengésektõl ennyire sújtott országban?

Engem nem nagyon érdekel, hogy milyen különleges körülmények vezettek oda, hogy nem igazán urai a helyzetnek odaát. Talán lenne jó kifogás a sok-sok ezer (millió?) ember (és mindenfajta élõlény) pusztulását okozó atomkatasztrófára?
"Ja, bocs, nem ekkora cunamira terveztük az erõmûvet."
Ugyan már! Vagy legyen 100%-osan biztonságos egy erõmû, vagy meg se építsék!

"...És a japánok a helyzet súlyosságához képest eléggé gyorsan egyre inkább stabilizálodó állapotba juttatják a dolgokat."

Innen még lemaradt: Stabilizálódó állapot, hogy két napja nem tudják beüzemelni a vízhûtést annak ellenére, hogy már van áram? Továbbra is tengervízzel locsolják a blokkokat mintegy utolsó utáni mentõakció keretében.
Részleges leolvadás már tény az ottani szakemberek szerint. Persze ha a leolvadás folyamata stabilizációnak nevezhetõ, hát...

"Tehát nem a "nem tudjuk kontrollálni" itt a gond, hanem jöhetnek természeti csapások.
És a japánok a helyzet súlyosságához képest eléggé gyorsan egyre inkább stabilizálodó állapotba juttatják a dolgokat."

Nem mindegy mi okozta? Nem mûködtek a tartalék rendszerek (na jó mintegy 55 percig igen...). Az utána történõ eseményeket nem tudták Japánban kontrollálni. (Megjegyzendõ nem egy elmaradott kõbaltát használó néprõl beszélünk.) Szóval igenis ez a legnagyobb probléma.


Azt írod: "...az erõmû környékére korlátozódó problémákat. ..."
Mi van a Tokio felett mért eü. határérték 20-szorosát elérõ sugárzással (igaz, azóta változott a szélirány), mi van az USA keleti partvidékén megemelkedett sugárzással (igaz még csak minimális mértékben), mi van a pl. Tokióban és más területeken is az ivóvízhálózatban megjelent megemelkedett sugárzási szinttel? Stb. stb. stb. Ha szerinted a Föld az erõmû környéke, akkor persze jogos amit leírsz...


"Lásd behogy a radioaktív hulladék kezelésére van megoldás, a 4. generációs reaktorok beüzemelésével pedig megoldható lesz a radioaktív hulladék újrahasznosítása is."

Persze, elássuk jó mélyre, hogy ne látszódjon. De még mindig ott van a probléma, ki mondja meg hogy mondjuk 50 ezer év múlva nem kerül-e valami miatt a felszínre? Pedig ennyi idõ múlva még mindig jelentõs károkat tud okozni. Persze kezeljük... De hogy ez megoldás lenne, kötve hiszem.
A majd egyszer pedig legalább olyan mint ha azt mondhatnánk hogy majd egyszer lesz hatékonyabb energiatermelési lehetõség is mint az atomenergia. Biztos, csak kérdés hogy addig meg tudjuk-e õrizni a Föld életképességét...

"Pedig még nem régen kezdõdött. Tiszta energia, mindaddig amíg nincs probléma. :P"
Vedd észre, hogy itt egy súlyos természeti csapás történt (a 20. és 21. század földrengései közül a 4. helyen végzett),

Vedd észre továbbá hogy a vártnál (amire az erõmûvet tervezték) sokkal nagyobb földrengést az említett erõmû a biztonsági rendszerei rendesen lekezelték (reaktorok leálltak, hûtés elkezdõdött, az áram megszüntekor mûködésbe léptek a dízelgenerátorok), csak amikor a vártnál ugyancsak sokkalta nagyobb szökõár kiiktatta az összes dízelgenerátort, akkor a még mindig üzemelõ biztonsági rendszerek mûködése ellenére következett be lokális, az erõmû környékére korlátozódó problémákat. Tehát nem a "nem tudjuk kontrollálni" itt a gond, hanem jöhetnek természeti csapások.
És a japánok a helyzet súlyosságához képest eléggé gyorsan egyre inkább stabilizálodó állapotba juttatják a dolgokat.

Értsd meg, hogy az atomenergia a TWh-ra vetített halálesetek számából ítélve a legbiztonságosabb.

Lásd behogy a radioaktív hulladék kezelésére van megoldás, a 4. generációs reaktorok beüzemelésével pedig megoldható lesz a radioaktív hulladék újrahasznosítása is.

"Olvasd vissza az atomenergia topikot és az másik atomos hírt is."

Végigolvastam, sõt nem csak az SG híreit olvasom. Javaslom neked is hogy széleskörûbben tájékozódj mielõtt eldöntöd hogy a bináris hozzáállásoddal valami 0 vagy 1, vagy esetleg nem csak két lehetõség van. :P

Nézzük, hm, mire is kellhet egy kísérleti atomrobbantás?? Nagy a választék, na még gondolkodom rajta, bár az ugrik be egybõl, hogy a szélgépre kerestek alternatívát, vagy a sütõre..., de nem kapkodom el a választ.

Ja, nem bizonyított, hogy technológiailag és gazdaságosan megvalósítható a fúziós erõmû, csak éppen már építik, és 10 milliárd eurót fognak beleölni. Tuti csak úgy nekiláttak aztán lesz ami lesz:)

Akkora hülyék, nemhogy molnibalage-ot kérdezték volna meg elõbb...

Olvasd vissza az atomenergia topikot és az másik atomos hírt is.

"Szerintem picit tanuljál, mert annyit nem tudsz az atomenergiáról, mint egy tájékozott 18 éves..."

Szerintem olvasd el az elmúlt szûk két hét híreit, és cáfolj.
Ha elfogynak az érvek, jön a sértegetés. Milyen igaz. :S

"Ha ennyire sötét vagy, fulladj a szarodba!"

Mindenki magából indul ki.


Mint már említettem, nem zárkózom el az atomenergia használatától, de jelenleg nem tudjuk kontrollálni. Ráadásul közel sem annyira tiszta energia mint azt az alábbi kommentek alapján sokan álmodják.

Szerintem picit tanuljál, mert annyit nem tudsz az atomenergiáról, mint egy tájékozott 18 éves...

Az ûrbe biztosan nem. Értelme sem lenne. A ma hulladéknak számító hasadóanyag a jövõ erõmûiben üzemanyag lehete.

Már bocsánat.
(Szar alatt a kibocsájtott szén-dioxidot értem.)

Te nagyon tájékozatlan avgy a témában, mégis ontod a kommenteket... nem Hollandiában vették észre elõször, hanem Norvégiában, vagy Svédországban, nem emlékszem pontosan, de nem Hollandiában.

Látom nem bírod felfogni: senki sem állította, hogy az atomerõmûvekben nem keletkezik hulladék, káros anyag, de a hagyományos erõmûvekben milliószor, millárdszor több! A világ pedig a mai formájában nem lenne képes annyi elektromos árammal mûködni, amit atomerõmûvek nélkül termelnénénk. Az olaj, földgáz és szén sokkal több káros anyagot bocsájt ki. Itt nem egy-kétszer annyiról van szó: egy kétgrammos uránpasztilla egy magyar háztartás energiaszükségeletét fedezi egy teljes éven át! Hány tonna kõszén kellene ehhez? (Kerestem a pontos adatot, de ráuntam, úgysem hat meg téged.)

Ha ennyire sötét vagy, fulladj a szarodba!

"Az atomenergia jár a legkevesebb gondal, gyakorlatilag csak a hulladékkal kell valamit kezdeni, annak meg "van hely bõven" , ha másnem majd kidobják az ûrbe azt kész ^^ Csak megszabadulunk olyan anyagoktól, amik sugároznak, rengeteg haszonnal."

Válasz erre:
"A francia atomenergia-ügynökség, az IRSN mérései szerint már az Atlanti-óceán nyugati partján, vagyis Amerika keleti partvidékén is jelezték a mûszerek a Japánból származó radioaktív szennyezõdést a levegõben. A sugárzás emelkedése a nyugati partihoz hasonlóan extrém alacsony. (AFP)"

http://www.targetmap.com/viewer.aspx?reportId=4870
Kiemelendõ: "Not surprisingly, Miyagi and Fukushima are completely N/A, as every single reading is Under Survey, also known as censored.nGy/h (nano- Grays per hour)Ishikawa is reported also as Under Survey"


Pedig még nem régen kezdõdött. Tiszta energia, mindaddig amíg nincs probléma. :P
Van hely a hulladéknak, de meddig? Azt sem tudjuk a Föld meddig bírja a garázdálkodásunkat. Az atomerõmûveket nem tudjuk kontrollálni, de használjuk, mert állítólag gazdaságos.


"Nem csak a kozmikus sugárzás az, ami "sugároz", ott van pl. a radon, ami gyakorlatilag mindenhol megtalálható, ..."

Azért nagy botorság ezt a sugárzást egy atomerõmûvel összehasonlítani. Olyan ez mint (némi túlzással) egy gyufa fellobbanásának kártékony hatását hasonlítanánk egy atombomba robbanásának hatásaihoz. :P

Nincsen olyan energiatermelés, ami megfelelõ hatékonyság mellett teljesen ártalmatlan lenne a környezet számára. Az atomenergia jár a legkevesebb gondal, gyakorlatilag csak a hulladékkal kell valamit kezdeni, annak meg "van hely bõven" , ha másnem majd kidobják az ûrbe azt kész ^^ Csak megszabadulunk olyan anyagoktól, amik sugároznak, rengeteg haszonnal.

Nem csak a kozmikus sugárzás az, ami "sugároz", ott van pl. a radon, ami gyakorlatilag mindenhol megtalálható, és ha valami segítségével (dohány, vagy más aeroszol anyagok) belülre kerül és nem lélegezzük ki, szépen sugároz belül, genetikai sérüléseket okozva (növelve a rák kockázatát). Mi bennünk is vannak olyan anyagok, amik idõnként elbomlanak, és sugárzunk, saját magunknak is okozhatunk rákot. Ezekhez képest elenyészõ az, ami normális esetben egy atomerõmûnél keletkezik.

"... akkor itt elvesztetted valamennyi hitelességedet a témában!"
"Azzol szoktak példálózni, hogy Csernobil után mennyien betegedtek meg pajzsmirigyrákban. Ez igaz, de az nem haladta meg a statisztikákat: azelõtt is annyian betegedtek meg pajzsmirigyrákban ..."

Nem akarom a teljes hsz-edet idézni, de ez kifejezi amit mondani akarsz. Ha valaki felveti hogy az atomenergia nem maga az egészség, már elborultan magyarázza hogy de mégis. Azért furcsa, hogy elõször Hollandiában vették észre, hogy nagy katasztrófa történt, lévén ott figyeltek fel elõször a jelentõsen megemelkedett sugárzásra. Biztos azért volt ez annó hír mert csupa egészség egy kis többletsugárzás...