A fizika és csillagászat közös témái
-
forrai #385 A matematika a logika tudománya- mondják.
Igen, de a logika olyan univerzális, hogy bármely alapon képes épitkezni. Ezért filozófiai alapról kell induljon. Az axiomáktól.
Márpedig a mai matematikának nincs filozófiai alapja. A Peáno féle axiommák nem azok.
Maguknak a számoknak sincs definiciója. Vagyis a mai matematika a levegőbe épül.
Pedig a számok definiciója szerintem nagyon egyszerű (az is kell, hogy legyen)!
"A számok a tudatos létezés megismerhető (megismerhetetlen) egyedei"
Ennyi a számok definiciója! A többi minden más ebből kell következzen! Persze így is tudni kell definiálni egy sor más dolgot is, ami ebben szerepel. Csak sajnos- a filozófia, akinek ezt tennie kéne- nincs sehol! El lett söpörve, mint felesleges! Így azután nem tudjuk mi a megismerhetőség definiciója (pedig a Biblia is azzal kezdi,...). Nem tudunk az Egyediség törvényéről, ami a Számvektor Algebra egyik alap törvénye, és ami miatt a köbgyök 1 a három egységgyök szorzata, és nem 1*1*1
Valójában nem tudjuk, hogy milyen ("piaci") feltételek között érvényes maga az "egyszer egy" is?
A matematika a felhőben levegő önálló csipkézett légvárakhoz hasonlít, amelyeket a matematikusok elkeseredetten próbálnak közös alapra tenni!
Ebből azt már sikerült A. Wilesnek bizonyítania, hogy egyes elliptikus egyenletek, és a moduláris formák között milyen kapcsolat van.
Azonban azt soha nem tudná a mai matematika megmutatni hogy az egyszerű, és a vektor algebra között milyen a kapcsolat?
Nem is fogja soha, mert nincs hozzá alapja. És még milliárd évig is így létezhet, további csipkés tornyokat eregetve, amelyeknek nincs alapja. Míg egy kisgyerek meg nem szólal majd: jé- milyen fura léggömb?