A fizika és csillagászat közös témái
-
polarka #688 "Érdekes hogy ennyi maradt meg benned, hogy "feltételezésen alapszik"."
Érdekes, h úgy véled, h ennyi maradt meg.
"...az mennyiben feltételezés?"
Többségük bizonyítatlan szövegelés, ergo feltételezés legfeljebb (lehet nem túl sok egzakt bizonyításon rágtad át magad az életed során?).
"Vagy milyen relációban van az a feltételezésen alapuló világnézettel?"
Képezheti egy világnézet részét (mivel mindenről nem szóltak).
"Arra viszont kíváncsi lennék, hogy a definíción és (a világ korlátolt ismeretén alapuló) logikán kívül van-e bármi nyomós érv arra, ami "bizonyítja", hogy az egyik ember által a fejében hordozott modell tényeken alapul (valós?) a másik által hordozott modell pedig feltételezésen alapul (valótlan?)?"
Amit "nyomós érv"-nek nevezel és ki akarsz zárni pont az mutatja, h nem létezik ilyen megkülönböztetés. Ha azt kizárod, akkor meg pont lehetne.
"Épp egy "új rendszerben" vagy benne derékig. Nézz körül, látni fogod, amint félreteszed a prekoncepcióidat azzal kapcsolatban, hogy miként kell kinéznie egy "új rendszernek"."
Halmazelméleti megalapozásról volt szó. Rendszert nem alkothatsz axiómák nélkül és azoknak nem kell jól látható közük legyen ahhoz, amit körülöttem látok. Ha pedig nem értetlenségből írtad, akkor legyél szíves mellőzni a szavak irodalmias kiforgatását.
"Az eredeti felvetés szempontjából azt kellene megvizsgálnod, hogy van-e különbség aközött, aki mindezt "szimplán látja" és aközött, aki le tudja vezetni számodra is elfogadható formalizált módon?"
A "mindez"-en alatt felteszem, h a világot érted.
"szimplán látja", mint kifejezés onnan eredhet, h ha vki ért vmit, akkor azt gyakran vizualizálja vhogy képzeletben, tehát érti a dolgokat. Értés alatt pedig azt értem, h látja összefüggéseiben.
így világosan így tudom értelmezni a kérdést:
Van-e különbség a közt, aki (születetten/magától/tanulás nélkül) érti a világot és aki ezt formalizáltan le tudja vezetni másoknak?
Tfh. nincsen különbség, akkor az illető ismeri a nyelvet és képes kifejteni és levezetni, amikre rá akar világítani. Persze itt feltesszük, h a világnak van még olyan része, amelyről beszélni kíván és szavakba is önthető. Ha nem volna ilyen része, akkor miért akarna róla beszélni? Hiszen tudná, h nem tudja szavakba önteni.
Tfh. van különbség, ekkor aki érti a világ összefüggéseit, nem ismeri a nyelvet és nem tudja kifejezni az összefüggéseket, amiket ért. Ez már önmagában ellentmond az alapfeltevésnek.
De nézzük, úgyh a nyelvet vmiért nem ismerheti kellően (ami hülyeség, mert ha rendszerében ismeri a világot, akkor nem kéne megerőltető legyen, h akár új nyelvezetet definiáljon). Ekkor még mindig képes volna olyan jelenségeket, eszközöket... mutatni, amiket a többiek nem ismernek, így bizonyítván, h vmit tud.
""ha a világ valóban ok-okozati (és nem csak a lokálisan tapasztalható részben"
Nem akarlak félreérteni, és nem tudom, hogy ezek a kifejezések mit takarnak "hivatalosan" (ahogy gondolom te ezeket a kifejezéseket használod). Adsz valami linket, ahol elolvashatom a jelentéseket?"
Ezen szövegemben már hallgatólagosan elfogadottnak vettem, h amiket közösen láthatunk/tapasztalhatunk az a valóság része (legalább szimulációs átverés révén). Amiket mi(emberiség) tapasztalhatunk, azok a lokálisan tapasztalhatók (van, amiket mondjuk tér vagy időbeli távolságok miatt nem tapasztalhatunk). Az ok-okozati összefüggésekre rávilágítás egy kis történeti áttekintéssel:
A tárgy leesik a földre, oka:
- hivilág alapján, mert vmelyik lény (istenség, félistenség...) ezért felelős
- szofista módon mindenki ezt mondaná
- platónian meg vmi idea teszi lehetővé
- arisztotelészien a föld elemek törekednek lefelé a többi föld elemhez
- Galilei idején a lejtős kísérletekkel már más szabályosság (gyorsulás állandó) is előjön
- Newton, gravitációs hatás, ami a bolygómozgásokra is alkalmazható
- Einstein, térgörbület miatt
Tehát az látható, h nem minden össze-vissza történik (a tárgyak nem esnek felfelé, oldalra). Ami korábban látszólag összevisszaságnak tűnt ott is sikerült ilyen szabályokat megfigyelni. Az okok pedig általában vmilyen tulajdonságban rejlenek (tudjuk vmi tulajdonságait, akkor tudjuk, hogyan fog viselkedni adott körülmények közt, ez ok-okozat; "azért viselkedik úgy, mert..."), ezen tulajdonságok különbözőségeinek okaira is többször sikerült már más, mélyebb tulajdonságra rávilágítani. Erre példa, ami már szóba került, h a tehetetlen és súlyos tömeg más-más ok lehetne, de azt figyelték meg, h értékre azonosak, ha pedig feltették, h azok is és a tér görbületét jellemzik, akkor pontosabb eredményre jutottak. Úgymond 2 oknak egy oka lett. Vagy a newtoni és arisztotelészi magyarázatokra is lehet hasonlót. Az arisztotelészi nagyon jó okokat adott bizonyos dolgokra, a newtoni még többre adott és pontosabbat is. (Úgy tűnhet, h minden 1 okra szűkül, de nem ez a helyzet.)
Megjegyezném:
1. nem vagyok filozófus, nem is leszek valszeg
2. ismereteim töri könyv szélén levő filozófiai idézetekből és abból a kevés filozófiából van, amit idén hallgattam; továbbá saját végiggondolásokból
3. tisztességes, filozófia témájú könyvekben ezek a dolgok végig vannak tárgyalva, biztos még jobban és több oldalról, mint én tettem
4. Tényleg nem szeretnék ezekről írogatni, mert számomra elég, amit eddig tudok egyelőre és mással kéne foglalkozzak, ráadásul újat biztosan nem mondok, lásd 3. És még a hosszú hsz.-dat sem tudom mikor fogom elolvasni.