Megérkezett az űrállomásra a digitális Szojuz
← ElőzőOldal 2 / 2
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#38
Tu-160. Az az apróság a jelenlegi technika összehasonlításánál úgy látom nem zavar, hogy a SZU 91-ben összeomlott. Az oroszok számára ma a töredék erõforrás áll rendelkezésre a fejlesztésre, a gyártásra.
Miért is omlott össze? Mert versenyképtelen fostalicska cuccokat gyártott és a haverjai már nem fizettek érte olajdollárral - de inkább semmivel sem - egy idõ után.
Mellesleg akkor mit hasonlítsak össze mivel és mikor? Az szovjet / orosz légierõ általános technikai színvonala kb. a '60-as évek végén volt egyszinten a jenkivel. Belenko szökésénél álmulva nézték azt az elektronikát, amit õk már 10 éve kikuztátak a fenébe...
OK lemehetünk ilyen urban legend szintre is, csak éppen ezt a fejfájásos sztorit én a B-1B-vel kapcsolatban hallottam, és az oroszok mondták, hogy náluk ilyen nincs. Vagy te is így értetted, mert a szövegbõl ez nem derült ki.
A BONE-nal kacsolatban én nem hallottam sõt, a látogatásra érkezõ B-1 pilótáknak meséltek errõl még 1990-es évek végén. Azóta persze ezt megoldhatták, de nem csak ez volt a kifogás a géppel kapcsolatban. A kondirendszerét is katasztrófának minõsítették. Vagy megfagytak, vagy a kabinban levõ elektronika túlfûttöte a gépet.
A dúrván 2X-es sebesség meg csak olyan apróságoknál jön jól, hogy a célt fele idõ alatt éri el a gép, illetve fele annyi ideig tartózkodik az ellenséges légvédelem hatósugarában, meg egyéb ilyen számodra lényegtelen "apróságok".
A 2 Mach sebességet nagyon korlátozott ideig képes tartani és fel is kell gyorsulni. Mellesleg erre csak nagy magassában képes. Tudod ott, ahol a '60-as években ledurrantották az U-2-õt is. Persze van elektronikai védelme a gépnek, de azért a világ lenagyobb felszállótümegõ bombázógépnek elég decens RCS értéke van...
Tény hogy a B-1B tényleg szebb röpcsi ezt el kell ismernem, szóval te gyõztél.😊
Nahát, nekem pont a Tu-160 tetszik jobban kivéve egy szögbõl, pont szembõl. Ha már így szóba került, akkor egy szép kép. (Ez megvan ennél nagyobban és szebben is, de ezt találtam most így hirtelen.)
Amúgy mellesleg az amcsik elég korán elkezdtek a szuperszonikus orosz bombázógépek lelövésére szolgáló gépek kifejlesztését, pl a F-108 Rapier.
A gép a mock up (makett) fázisig jutott el. Lényegében csak egy ötlet volt, 1959-ben leállíották. Mellesleg akkor az F-102 már kb. 2,5 éve szolgálatban volt és az F-106 is közeledett afelé. Ergo erre nem túl nagy szükség volt, konkrtéan semekkora. (Ezt te is leírtad.) Ugyanis akkor még csak szubszonikus Bear létezett, meg Tu-16 Badger és Bison, amki viszont nem voltak teljesen interkontinentális bombázók. A Tu-22 sem volt az, és éppen csak elsõ felszállásán volt túl. Nem is biztos, hogy a jenkik tudtak arról. A Tu-22 amúgy is egy eltolt konstrukció volt.
De az SR-71/A-12 is rendelkezett olyan változattal, amelyek erre szolgáló fegyverzetet hordoztak.
Igen, proto volt. Ennyi.
A Phoenix rakéta elõdjét is az F-108-hoz fejlesztették ki, csak abba asszem még atomrobbanófejet terveztek.
Nem. Nagyon nem. Olvasd el a HTKA.hu oldalon az F-111 cikkemet. Volt még egy Douglas F6D Missileer neveztû dolog, aztán jött az F-111 flottavadász az AIM-54-gyel. A többit olvasd el abban.
Azonban ettõl függetlenül még a tény tény marad, hogy csak az oroszok rendelkeztek abban az idõben olyan szintû titán elõállító képességgel, aminek segítségével egy ilyen vadászrepülõ flottát lehetett volna építeni.
Tévedés, elegendõ titánnal rendelkeztek és valszeg a technológiával is valamilyen szinten. A MiG-25 mégis inkább hõálló acélból készült és nem titánból. Hármat találhatsz, hogy miért.
A jenki is építetetett volna több SR-71-et, de nem volt rá szükség. Hogy az F-14 / F-15 gépekhez - és más vadászokhoz - honnan szereztek nagyobb mennyiségû titánt, azt nem tudom. Biztos van másnak is. Mondjuk az F-14 flottát ezért darabolták fel kivonás után, mert gazadaságilag megérte.
Mellesleg a titán ugye a Földön elõforduló egyik leggyakoribb elem, de csak mert az oroszok valszeg stratégiai nyersanyagnak gondolták, így idejekorán kiépítették a titán elõállító képességüket, az amcsik valamiért hanyagolták ezt a dolgot.
Ezt nem is tudtam. Akkor miért olyan drága? Mert valszeg hiába %-an a leggyakoribb, ha nagyon alacsony a koncentrációja a legtöbb helyen. Urán is nagyon gyakori elem. Pl. a tengervíz is tele van vele, csak borzalmasan kis koncentrációban.
1-2 ellenpéldát azért megoszthatnál, ha tudsz ilyet.
Pl. a NORAD fõbb létesítményei. A vastag kõzet önmagában jól árénykol. Nem vagyok EMP szakember, de ha a brutálerõs neutron sugárzást is megfog pár méter víz vagy ólóm, akkor gyanítom, hogy az EMP is árnyékolható, ahogy a számítógép háza is megfog bizonyos EM tartományt. (Faraday kalicka elv?)
Aztán úgy a hetvenes évekre kialakult egy hadászati erõegyensúly, illetve gyakorlatilag értelmetlenné vált az ilyen elvek alapján történõ haderõfejlesztés, olyan mennyiségû pusztítóerõt halmoztak föl.
Most atompotenciálról van szó, vagy egy hagyományos fegyverekkel elképzelt háborúról? Mert ez utóbbiban eléggé megoszlanak a vélemények, hogy mi lett volna és mikor.
A koszovói háborúban csak az volt a gond, hogy nem voltak reális célpontok, attól hogy Belgrádot a földdel teszik egyenlõvé Koszovóban még ugyan úgy irtják az albánokat a milíciák
Az El Dorado Canyon alatt volt az hosszú idõ után elõször, hogy a barom politikusok csak a célt jelölt ki, a taktikai mevalósításba nem szóltak bele. Az ODS alatt sem. Az AF alatt viszont sajnos elfelejtették a leckét. Az eredmény ismert...
Hát ez egy jó indok, de semmiképpen nem ok. A harci helikoptereket azért tudtommal pont ilyen körülmények közé tervezték.
Igen. Viszont a '90-es években a Hidegháború végével senki sem akart Hidegháborús forgatókönyvekben elképzelt veszteséggel dolgozni és kockáztatni. Ez van. Lásd STS. Fura, hogy nem mernek kisebb kockázatot bevállalni, mint régen. Régen pl. pont azért volt festve a üzemanyagratály, hogy ne legyen gond a leváló szigetelés. Az tarotta egyben a szigetelést. Aztán súlycsökkentés miatt elhagyták. Azóta sem értem, hogy miért nem hozzák újra elõ. Kis teljesítmény csökkenés, nagyobb biztonság. Százhuszonx misszióban elfogadható volt a kockázat most meg nem? Mi a pék...?
Az oroszok Afganisztánban a harci helikoptereknek kb 15-20%-át vesztették el.
Nem így kell vizsgálni a veszteséget. Mindig bevetésarányosan. A Vietnámi háborúban kb. 5000 heli veszett oda nagyságrendileg, nagy része UH-1-es volt. Iszonyatos szám. Nem tudom, hogy addig hány helit gyártottak le. Igenám, de kb. 40 millió bevetésbõl. Ez 8000 felszállásonként 1 heli. Ha egy átlagos bevetés 1 óra, akkor 100 ezer órára ez 12,5 gép. Régen békeidõben több vadászgép hullott le ennél 100 ezer óra alatt...
A gond az, hogy a "mi vagyunk a szupertechnikájú nyugati faszagyerekek" imidzsbe nem fért volna bele, ha a médiában ilyen arányú veszteségek jelennek meg.
Valószínûleg komoly részben politikai döntés volt az, hogy nem vetették be õket. Meg, ha emlkészel, akkor volt egy ütközéses baleset is, azután fújták le.
Az azonban reális gond volt, hogy az AH-64-ekre póttartályokat kellett volna rakni, mert jó pár száz km-t meg kellett volna tenni amíg a harctevékenység körzetébe érnek. Ez pedig jelentõsen csökkentette volna a fegyverzet mennyiségét, mert a belsõ függesztési pontokat elfoglalta volna.
A 8 db Hellfire is elég erõs fegyverzet lett volna. Ahogy már írtam, nem volt szárazföldi háború. Akkor meg a gépnek sem kellett volna olyan messzire menni. Nem volt igazi oka a bevetésnek. "Just in case" voltak ott.
És ettõl még a tény tény marad, hogy az amcsik odavittek nagy dirrel-dúrral pár AH-64-est Albániába, aztán mégsem vetették be õket.
És? Nem ez az elsõ eset a történeleben, hogy valamit nem használnak, mert nem éri meg a kockázatot. A német felszíni flotta hogyan is pusztult el a II.Vh alatt? A nagyobb hajók elég komoly részét a kikötõben bombáztákl szét. (Tirpitz, az egyik zsebcsatahajót és a Gneisenaut is.)
Miért is omlott össze? Mert versenyképtelen fostalicska cuccokat gyártott és a haverjai már nem fizettek érte olajdollárral - de inkább semmivel sem - egy idõ után.
Mellesleg akkor mit hasonlítsak össze mivel és mikor? Az szovjet / orosz légierõ általános technikai színvonala kb. a '60-as évek végén volt egyszinten a jenkivel. Belenko szökésénél álmulva nézték azt az elektronikát, amit õk már 10 éve kikuztátak a fenébe...
OK lemehetünk ilyen urban legend szintre is, csak éppen ezt a fejfájásos sztorit én a B-1B-vel kapcsolatban hallottam, és az oroszok mondták, hogy náluk ilyen nincs. Vagy te is így értetted, mert a szövegbõl ez nem derült ki.
A BONE-nal kacsolatban én nem hallottam sõt, a látogatásra érkezõ B-1 pilótáknak meséltek errõl még 1990-es évek végén. Azóta persze ezt megoldhatták, de nem csak ez volt a kifogás a géppel kapcsolatban. A kondirendszerét is katasztrófának minõsítették. Vagy megfagytak, vagy a kabinban levõ elektronika túlfûttöte a gépet.
A dúrván 2X-es sebesség meg csak olyan apróságoknál jön jól, hogy a célt fele idõ alatt éri el a gép, illetve fele annyi ideig tartózkodik az ellenséges légvédelem hatósugarában, meg egyéb ilyen számodra lényegtelen "apróságok".
A 2 Mach sebességet nagyon korlátozott ideig képes tartani és fel is kell gyorsulni. Mellesleg erre csak nagy magassában képes. Tudod ott, ahol a '60-as években ledurrantották az U-2-õt is. Persze van elektronikai védelme a gépnek, de azért a világ lenagyobb felszállótümegõ bombázógépnek elég decens RCS értéke van...
Tény hogy a B-1B tényleg szebb röpcsi ezt el kell ismernem, szóval te gyõztél.😊
Nahát, nekem pont a Tu-160 tetszik jobban kivéve egy szögbõl, pont szembõl. Ha már így szóba került, akkor egy szép kép. (Ez megvan ennél nagyobban és szebben is, de ezt találtam most így hirtelen.)
Amúgy mellesleg az amcsik elég korán elkezdtek a szuperszonikus orosz bombázógépek lelövésére szolgáló gépek kifejlesztését, pl a F-108 Rapier.
A gép a mock up (makett) fázisig jutott el. Lényegében csak egy ötlet volt, 1959-ben leállíották. Mellesleg akkor az F-102 már kb. 2,5 éve szolgálatban volt és az F-106 is közeledett afelé. Ergo erre nem túl nagy szükség volt, konkrtéan semekkora. (Ezt te is leírtad.) Ugyanis akkor még csak szubszonikus Bear létezett, meg Tu-16 Badger és Bison, amki viszont nem voltak teljesen interkontinentális bombázók. A Tu-22 sem volt az, és éppen csak elsõ felszállásán volt túl. Nem is biztos, hogy a jenkik tudtak arról. A Tu-22 amúgy is egy eltolt konstrukció volt.
De az SR-71/A-12 is rendelkezett olyan változattal, amelyek erre szolgáló fegyverzetet hordoztak.
Igen, proto volt. Ennyi.
A Phoenix rakéta elõdjét is az F-108-hoz fejlesztették ki, csak abba asszem még atomrobbanófejet terveztek.
Nem. Nagyon nem. Olvasd el a HTKA.hu oldalon az F-111 cikkemet. Volt még egy Douglas F6D Missileer neveztû dolog, aztán jött az F-111 flottavadász az AIM-54-gyel. A többit olvasd el abban.
Azonban ettõl függetlenül még a tény tény marad, hogy csak az oroszok rendelkeztek abban az idõben olyan szintû titán elõállító képességgel, aminek segítségével egy ilyen vadászrepülõ flottát lehetett volna építeni.
Tévedés, elegendõ titánnal rendelkeztek és valszeg a technológiával is valamilyen szinten. A MiG-25 mégis inkább hõálló acélból készült és nem titánból. Hármat találhatsz, hogy miért.
A jenki is építetetett volna több SR-71-et, de nem volt rá szükség. Hogy az F-14 / F-15 gépekhez - és más vadászokhoz - honnan szereztek nagyobb mennyiségû titánt, azt nem tudom. Biztos van másnak is. Mondjuk az F-14 flottát ezért darabolták fel kivonás után, mert gazadaságilag megérte.
Mellesleg a titán ugye a Földön elõforduló egyik leggyakoribb elem, de csak mert az oroszok valszeg stratégiai nyersanyagnak gondolták, így idejekorán kiépítették a titán elõállító képességüket, az amcsik valamiért hanyagolták ezt a dolgot.
Ezt nem is tudtam. Akkor miért olyan drága? Mert valszeg hiába %-an a leggyakoribb, ha nagyon alacsony a koncentrációja a legtöbb helyen. Urán is nagyon gyakori elem. Pl. a tengervíz is tele van vele, csak borzalmasan kis koncentrációban.
1-2 ellenpéldát azért megoszthatnál, ha tudsz ilyet.
Pl. a NORAD fõbb létesítményei. A vastag kõzet önmagában jól árénykol. Nem vagyok EMP szakember, de ha a brutálerõs neutron sugárzást is megfog pár méter víz vagy ólóm, akkor gyanítom, hogy az EMP is árnyékolható, ahogy a számítógép háza is megfog bizonyos EM tartományt. (Faraday kalicka elv?)
Aztán úgy a hetvenes évekre kialakult egy hadászati erõegyensúly, illetve gyakorlatilag értelmetlenné vált az ilyen elvek alapján történõ haderõfejlesztés, olyan mennyiségû pusztítóerõt halmoztak föl.
Most atompotenciálról van szó, vagy egy hagyományos fegyverekkel elképzelt háborúról? Mert ez utóbbiban eléggé megoszlanak a vélemények, hogy mi lett volna és mikor.
A koszovói háborúban csak az volt a gond, hogy nem voltak reális célpontok, attól hogy Belgrádot a földdel teszik egyenlõvé Koszovóban még ugyan úgy irtják az albánokat a milíciák
Az El Dorado Canyon alatt volt az hosszú idõ után elõször, hogy a barom politikusok csak a célt jelölt ki, a taktikai mevalósításba nem szóltak bele. Az ODS alatt sem. Az AF alatt viszont sajnos elfelejtették a leckét. Az eredmény ismert...
Hát ez egy jó indok, de semmiképpen nem ok. A harci helikoptereket azért tudtommal pont ilyen körülmények közé tervezték.
Igen. Viszont a '90-es években a Hidegháború végével senki sem akart Hidegháborús forgatókönyvekben elképzelt veszteséggel dolgozni és kockáztatni. Ez van. Lásd STS. Fura, hogy nem mernek kisebb kockázatot bevállalni, mint régen. Régen pl. pont azért volt festve a üzemanyagratály, hogy ne legyen gond a leváló szigetelés. Az tarotta egyben a szigetelést. Aztán súlycsökkentés miatt elhagyták. Azóta sem értem, hogy miért nem hozzák újra elõ. Kis teljesítmény csökkenés, nagyobb biztonság. Százhuszonx misszióban elfogadható volt a kockázat most meg nem? Mi a pék...?
Az oroszok Afganisztánban a harci helikoptereknek kb 15-20%-át vesztették el.
Nem így kell vizsgálni a veszteséget. Mindig bevetésarányosan. A Vietnámi háborúban kb. 5000 heli veszett oda nagyságrendileg, nagy része UH-1-es volt. Iszonyatos szám. Nem tudom, hogy addig hány helit gyártottak le. Igenám, de kb. 40 millió bevetésbõl. Ez 8000 felszállásonként 1 heli. Ha egy átlagos bevetés 1 óra, akkor 100 ezer órára ez 12,5 gép. Régen békeidõben több vadászgép hullott le ennél 100 ezer óra alatt...
A gond az, hogy a "mi vagyunk a szupertechnikájú nyugati faszagyerekek" imidzsbe nem fért volna bele, ha a médiában ilyen arányú veszteségek jelennek meg.
Valószínûleg komoly részben politikai döntés volt az, hogy nem vetették be õket. Meg, ha emlkészel, akkor volt egy ütközéses baleset is, azután fújták le.
Az azonban reális gond volt, hogy az AH-64-ekre póttartályokat kellett volna rakni, mert jó pár száz km-t meg kellett volna tenni amíg a harctevékenység körzetébe érnek. Ez pedig jelentõsen csökkentette volna a fegyverzet mennyiségét, mert a belsõ függesztési pontokat elfoglalta volna.
A 8 db Hellfire is elég erõs fegyverzet lett volna. Ahogy már írtam, nem volt szárazföldi háború. Akkor meg a gépnek sem kellett volna olyan messzire menni. Nem volt igazi oka a bevetésnek. "Just in case" voltak ott.
És ettõl még a tény tény marad, hogy az amcsik odavittek nagy dirrel-dúrral pár AH-64-est Albániába, aztán mégsem vetették be õket.
És? Nem ez az elsõ eset a történeleben, hogy valamit nem használnak, mert nem éri meg a kockázatot. A német felszíni flotta hogyan is pusztult el a II.Vh alatt? A nagyobb hajók elég komoly részét a kikötõben bombáztákl szét. (Tirpitz, az egyik zsebcsatahajót és a Gneisenaut is.)
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#37
Például úgy jön ide, hogy a fegyverek egyre drágábbá válnak, és árukhoz képest egyre kevésbé hatékonnyá.
A fegyver ára már nem összevethetõ az általa okozható pusztítással, vagy azzal, hogy az elrettentõ ereje folytán mekkora pusztítást képes megelõzni.
Pl. mire ment az USA és a nyugat a csúcsfegyvereivel a 2010. 09. 11-es terror támadáskor, vagy az utána indított háborúkban?
A fegyver ára már nem összevethetõ az általa okozható pusztítással, vagy azzal, hogy az elrettentõ ereje folytán mekkora pusztítást képes megelõzni.
Pl. mire ment az USA és a nyugat a csúcsfegyvereivel a 2010. 09. 11-es terror támadáskor, vagy az utána indított háborúkban?
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#36
World War II casualties:
Country Population - Military deaths - Civil. - Jewish deaths - Total - Deaths as % of
1939
Hungary<42> 9,129,000 300,000 80,000 200,000 580,000 6.35
Germany<40> 69,310,000 5,533,000 900,000/3,170,000 160,000 6,593,000/ 8,863,000
SU 168,500,000 8,800,000/10,700,000 12,254,000/14,154,000 1,000,000 23,954,000 14.21
UK 47,760,000 382,700 67,100 449,800 0.94
USA 131,028,000 416,800 1,700 418,500 0.32
Link
No comment
Country Population - Military deaths - Civil. - Jewish deaths - Total - Deaths as % of
1939
Hungary<42> 9,129,000 300,000 80,000 200,000 580,000 6.35
Germany<40> 69,310,000 5,533,000 900,000/3,170,000 160,000 6,593,000/ 8,863,000
SU 168,500,000 8,800,000/10,700,000 12,254,000/14,154,000 1,000,000 23,954,000 14.21
UK 47,760,000 382,700 67,100 449,800 0.94
USA 131,028,000 416,800 1,700 418,500 0.32
Link
No comment
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#35
<#nyes>
Õszülj csak, én meg inkább vidulok rajtad.
Tu-160. Az az apróság a jelenlegi technika összehasonlításánál úgy látom nem zavar, hogy a SZU 91-ben összeomlott. Az oroszok számára ma a töredék erõforrás áll rendelkezésre a fejlesztésre, a gyártásra.
"A B-1B-nél meg az olcsóság miatt lemondtak a 2 Mach csúcssebességrõk. A Tu-160-nál nem. Az megint vicces, hogy a gép eronómiája és belsõ tere olyan gány volt, hogy a '90-es években a pilóták gyakran panaszkodtak fejfájásra, mert akkor volt az EM és zajszint odabent..."
OK lemehetünk ilyen urban legend szintre is, csak éppen ezt a fejfájásos sztorit én a B-1B-vel kapcsolatban hallottam, és az oroszok mondták, hogy náluk ilyen nincs. Vagy te is így értetted, mert a szövegbõl ez nem derült ki.
<#hehe>
Amúgy az oroszokat nem zavarta az ár, ha jól tudom a TU-160 többe kerül, mint a súlyának megfelelõ arany.
A dúrván 2X-es sebesség meg csak olyan apróságoknál jön jól, hogy a célt fele idõ alatt éri el a gép, illetve fele annyi ideig tartózkodik az ellenséges légvédelem hatósugarában, meg egyéb ilyen számodra lényegtelen "apróságok". Tény hogy a B-1B tényleg szebb röpcsi ezt el kell ismernem, szóval te gyõztél.😊
Amúgy mellesleg az amcsik elég korán elkezdtek a szuperszonikus orosz bombázógépek lelövésére szolgáló gépek kifejlesztését, pl a F-108 Rapier. De az SR-71/A-12 is rendelkezett olyan változattal, amelyek erre szolgáló fegyverzetet hordoztak. A Phoenix rakéta elõdjét is az F-108-hoz fejlesztették ki, csak abba asszem még atomrobbanófejet terveztek. Csak aztán kiderült, hogy az oroszok nagyjából sehol sem tartanak ezekkel a stratégiai bombázókkal. Nagyon nem is nyomatták, mert a rakétákkal viszont elég jól álltak.
Így aztán az SR-71/A-12 kategóriájú vadászok is okafogyottá váltak.
Azonban ettõl függetlenül még a tény tény marad, hogy csak az oroszok rendelkeztek abban az idõben olyan szintû titán elõállító képességgel, aminek segítségével egy ilyen vadászrepülõ flottát lehetett volna építeni.
Mellesleg a titán ugye a Földön elõforduló egyik leggyakoribb elem, de csak mert az oroszok valszeg stratégiai nyersanyagnak gondolták, így idejekorán kiépítették a titán elõállító képességüket, az amcsik valamiért hanyagolták ezt a dolgot.
Az EMP hatáshoz meg csak annyit, hogy az IC-k 1-2 volt túlfeszültségtõl behalnak, ha nem mikróáramköröket alkalmazunk, akkor azok a technikák valszeg jobban bírják az EMP hatást is.
Amúgy szerintem nem nagyon készültek pontos és összehangolt forgatókönyvek az atomháború megnyerésére, és így az EMP hatás árnyékolása sem volt alapvetõ szempont. Elõször minnél több bombát építettek, aztán minnél több rakétát. A többi fegyvernem/haderõnem meg csak statisztált volna egy ilyen háborúban. De még egyszer mondom szerintem az oroszok jobban álltak az eszközök ABV védelmében. 1-2 ellenpéldát azért megoszthatnál, ha tudsz ilyet.
Aztán úgy a hetvenes évekre kialakult egy hadászati erõegyensúly, illetve gyakorlatilag értelmetlenné vált az ilyen elvek alapján történõ haderõfejlesztés, olyan mennyiségû pusztítóerõt halmoztak föl.
Utána viszont Reagenék elkezdtek filózni, kitalálták, hogy célzott gyors csapásokkal az atomütõerõ jelentõs részét ki lehet iktatni, a maradékot pedig egy védelmi pajzzsal felfogni. Ekkortól lehet szerintem olyan gépeket találni, mint a lopakodók, vagy, hogy az amcsik is gondolkodtak volna a fegyvereik nukleáris viszonyok között történõ alkalmazására.
A koszovói háborúban csak az volt a gond, hogy nem voltak reális célpontok, attól hogy Belgrádot a földdel teszik egyenlõvé Koszovóban még ugyan úgy irtják az albánokat a milíciák
"Az AH-64 meg azért nem azért ment be, mert túl nehéz Afganisztában is repülnek, pedig ott magasabb hegyek vannak. Azért nem mentek be, mert tartottak a MANPAD-tõl és a csöves légvédelemtõl."
Hát ez egy jó indok, de semmiképpen nem ok. A harci helikoptereket azért tudtommal pont ilyen körülmények közé tervezték. Az oroszok Afganisztánban a harci helikoptereknek kb 15-20%-át vesztették el. A gond az, hogy a "mi vagyunk a szupertechnikájú nyugati faszagyerekek" imidzsbe nem fért volna bele, ha a médiában ilyen arányú veszteségek jelennek meg.
Az azonban reális gond volt, hogy az AH-64-ekre póttartályokat kellett volna rakni, mert jó pár száz km-t meg kellett volna tenni amíg a harctevékenység körzetébe érnek. Ez pedig jelentõsen csökkentette volna a fegyverzet mennyiségét, mert a belsõ függesztési pontokat elfoglalta volna.
És ettõl még a tény tény marad, hogy az amcsik odavittek nagy dirrel-dúrral pár AH-64-est Albániába, aztán mégsem vetették be õket.
Õszülj csak, én meg inkább vidulok rajtad.
Tu-160. Az az apróság a jelenlegi technika összehasonlításánál úgy látom nem zavar, hogy a SZU 91-ben összeomlott. Az oroszok számára ma a töredék erõforrás áll rendelkezésre a fejlesztésre, a gyártásra.
"A B-1B-nél meg az olcsóság miatt lemondtak a 2 Mach csúcssebességrõk. A Tu-160-nál nem. Az megint vicces, hogy a gép eronómiája és belsõ tere olyan gány volt, hogy a '90-es években a pilóták gyakran panaszkodtak fejfájásra, mert akkor volt az EM és zajszint odabent..."
OK lemehetünk ilyen urban legend szintre is, csak éppen ezt a fejfájásos sztorit én a B-1B-vel kapcsolatban hallottam, és az oroszok mondták, hogy náluk ilyen nincs. Vagy te is így értetted, mert a szövegbõl ez nem derült ki.
<#hehe>
Amúgy az oroszokat nem zavarta az ár, ha jól tudom a TU-160 többe kerül, mint a súlyának megfelelõ arany.
A dúrván 2X-es sebesség meg csak olyan apróságoknál jön jól, hogy a célt fele idõ alatt éri el a gép, illetve fele annyi ideig tartózkodik az ellenséges légvédelem hatósugarában, meg egyéb ilyen számodra lényegtelen "apróságok". Tény hogy a B-1B tényleg szebb röpcsi ezt el kell ismernem, szóval te gyõztél.😊
Amúgy mellesleg az amcsik elég korán elkezdtek a szuperszonikus orosz bombázógépek lelövésére szolgáló gépek kifejlesztését, pl a F-108 Rapier. De az SR-71/A-12 is rendelkezett olyan változattal, amelyek erre szolgáló fegyverzetet hordoztak. A Phoenix rakéta elõdjét is az F-108-hoz fejlesztették ki, csak abba asszem még atomrobbanófejet terveztek. Csak aztán kiderült, hogy az oroszok nagyjából sehol sem tartanak ezekkel a stratégiai bombázókkal. Nagyon nem is nyomatták, mert a rakétákkal viszont elég jól álltak.
Így aztán az SR-71/A-12 kategóriájú vadászok is okafogyottá váltak.
Azonban ettõl függetlenül még a tény tény marad, hogy csak az oroszok rendelkeztek abban az idõben olyan szintû titán elõállító képességgel, aminek segítségével egy ilyen vadászrepülõ flottát lehetett volna építeni.
Mellesleg a titán ugye a Földön elõforduló egyik leggyakoribb elem, de csak mert az oroszok valszeg stratégiai nyersanyagnak gondolták, így idejekorán kiépítették a titán elõállító képességüket, az amcsik valamiért hanyagolták ezt a dolgot.
Az EMP hatáshoz meg csak annyit, hogy az IC-k 1-2 volt túlfeszültségtõl behalnak, ha nem mikróáramköröket alkalmazunk, akkor azok a technikák valszeg jobban bírják az EMP hatást is.
Amúgy szerintem nem nagyon készültek pontos és összehangolt forgatókönyvek az atomháború megnyerésére, és így az EMP hatás árnyékolása sem volt alapvetõ szempont. Elõször minnél több bombát építettek, aztán minnél több rakétát. A többi fegyvernem/haderõnem meg csak statisztált volna egy ilyen háborúban. De még egyszer mondom szerintem az oroszok jobban álltak az eszközök ABV védelmében. 1-2 ellenpéldát azért megoszthatnál, ha tudsz ilyet.
Aztán úgy a hetvenes évekre kialakult egy hadászati erõegyensúly, illetve gyakorlatilag értelmetlenné vált az ilyen elvek alapján történõ haderõfejlesztés, olyan mennyiségû pusztítóerõt halmoztak föl.
Utána viszont Reagenék elkezdtek filózni, kitalálták, hogy célzott gyors csapásokkal az atomütõerõ jelentõs részét ki lehet iktatni, a maradékot pedig egy védelmi pajzzsal felfogni. Ekkortól lehet szerintem olyan gépeket találni, mint a lopakodók, vagy, hogy az amcsik is gondolkodtak volna a fegyvereik nukleáris viszonyok között történõ alkalmazására.
A koszovói háborúban csak az volt a gond, hogy nem voltak reális célpontok, attól hogy Belgrádot a földdel teszik egyenlõvé Koszovóban még ugyan úgy irtják az albánokat a milíciák
"Az AH-64 meg azért nem azért ment be, mert túl nehéz Afganisztában is repülnek, pedig ott magasabb hegyek vannak. Azért nem mentek be, mert tartottak a MANPAD-tõl és a csöves légvédelemtõl."
Hát ez egy jó indok, de semmiképpen nem ok. A harci helikoptereket azért tudtommal pont ilyen körülmények közé tervezték. Az oroszok Afganisztánban a harci helikoptereknek kb 15-20%-át vesztették el. A gond az, hogy a "mi vagyunk a szupertechnikájú nyugati faszagyerekek" imidzsbe nem fért volna bele, ha a médiában ilyen arányú veszteségek jelennek meg.
Az azonban reális gond volt, hogy az AH-64-ekre póttartályokat kellett volna rakni, mert jó pár száz km-t meg kellett volna tenni amíg a harctevékenység körzetébe érnek. Ez pedig jelentõsen csökkentette volna a fegyverzet mennyiségét, mert a belsõ függesztési pontokat elfoglalta volna.
És ettõl még a tény tény marad, hogy az amcsik odavittek nagy dirrel-dúrral pár AH-64-est Albániába, aztán mégsem vetették be õket.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#34
Hát, igen ez az "arányaiban minimális" veszteség erõs hmmm csúsztatás. Hiába voltak az angolok a gyõztes félen, gyakorlatilag az õ országuk is belerokkant a két háborúba. És amint mondtad, több millió életerõs férfi halt meg, vagy vállt lehetetlenné. Abszolút számokban persze, a ruszkik alatt voltak, de arányaiban az angoloknak se volt valami nagy buli...
... Alea iacta est - Veni, vidi, vici ...
#33
2440 kereskedelmi és százas nagyságrendû hadihajójuk süllyedt el. Több nagy csatahajó jellegû egység és rephordozó is. Ha ez neki semmi veszetés, akkor egy idiótával van dolgunk. Az I. VH 100 éve volt. Csak pár millióan haltak meg és nyomordtak meg az angolkonál és a franciákánl is. Ez nyugat...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#32
ui:
Nagy-Britannia a 2. VH-ban olyan hatalmas veszteségeket szenvedett (presztízsben is), hogy gyakorlatilag 10-15 évig válságban volt az ország. Romhalmazok voltak a városok, gazdasági válság lépet föl. Tömegével vándoroltak el pl Ausztráliába meg Kanadába az emberek, mert egyszerûen nem volt munkahely. ÉS hát ilyenkortájt kezdett el a Birodalom is felbomlani, az elsõ veszteség ugye India volt (1947), aztán ez elhúzódott 1997-ig. Hong Kong átaádásval hivatalosan is lezárult a birodlaom kora.
Szóval én nem mondanám, hogy õk nem kaptak. Nyilván kevesebbet, mint a ruszkik. De ez nem annak tudható be, hogy a Britek jobban harcoltak vagy a Németek a szép szemükért nem csesztették õket annyira. Oroszo. szteppéi gyakorlatilag Európa felét kiteszik, széles támadófelület. NBr. meg egy szigetország. Ilyen egyszerû.
Nagy-Britannia a 2. VH-ban olyan hatalmas veszteségeket szenvedett (presztízsben is), hogy gyakorlatilag 10-15 évig válságban volt az ország. Romhalmazok voltak a városok, gazdasági válság lépet föl. Tömegével vándoroltak el pl Ausztráliába meg Kanadába az emberek, mert egyszerûen nem volt munkahely. ÉS hát ilyenkortájt kezdett el a Birodalom is felbomlani, az elsõ veszteség ugye India volt (1947), aztán ez elhúzódott 1997-ig. Hong Kong átaádásval hivatalosan is lezárult a birodlaom kora.
Szóval én nem mondanám, hogy õk nem kaptak. Nyilván kevesebbet, mint a ruszkik. De ez nem annak tudható be, hogy a Britek jobban harcoltak vagy a Németek a szép szemükért nem csesztették õket annyira. Oroszo. szteppéi gyakorlatilag Európa felét kiteszik, széles támadófelület. NBr. meg egy szigetország. Ilyen egyszerû.
... Alea iacta est - Veni, vidi, vici ...
#31
"elenleg a stratégiai gondolkodásunkat (nem csak a katonai, hanem a gazdasági, környezeti meg akármilyen stratégiai gondolkodásunkat) olyan angolszász országokban felnõtt tudósok gondolatai uralják, ahova az utóbbi 100 évben nem tette be ellenséges katona a lábát, emberi vagy anyagi háborús veszteségeik arányaiban minimálisak voltak, a háború elvesztése nem fenyegetett soha az államok, és az azokban élõ emberek közösségének, az kultúra totális megsemmisülésével."
Ezt az angolok nevében kikérem. Szerintem az angolok szívtak rendesen a második VH-ban. Gondolj csak az angliai csatára, London bombázására meg az u-boot blokádokra.
Az amerikaiak más tészta, õk 150 éve tényleg nem háborúztak. Ausztrália meg Új-Zéland (és Kanada) nem hiszem, hogy a világpolitikában nagy tényezõ lenne.
Ezt az angolok nevében kikérem. Szerintem az angolok szívtak rendesen a második VH-ban. Gondolj csak az angliai csatára, London bombázására meg az u-boot blokádokra.
Az amerikaiak más tészta, õk 150 éve tényleg nem háborúztak. Ausztrália meg Új-Zéland (és Kanada) nem hiszem, hogy a világpolitikában nagy tényezõ lenne.
... Alea iacta est - Veni, vidi, vici ...
#30
És ez hogyan jön ahhoz, hogy szerintetek az orosz technika a jobb nagy átlagban? <#fejvakaras>
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#29
És akkor még egy gondolat.
Jelenleg a stratégiai gondolkodásunkat (nem csak a katonai, hanem a gazdasági, környezeti meg akármilyen stratégiai gondolkodásunkat) olyan angolszász országokban felnõtt tudósok gondolatai uralják, ahova az utóbbi 100 évben nem tette be ellenséges katona a lábát, emberi vagy anyagi háborús veszteségeik arányaiban minimálisak voltak, a háború elvesztése nem fenyegetett soha az államok, és az azokban élõ emberek közösségének, az kultúra totális megsemmisülésével.
Ezzel szemben Kelet-Európában jó néhány országnak, az oroszoknak, vagy a világ jó pár országában szembe kellett nézni azzal, hogy olyan fejlettebb országok fenyegetik totális elpusztítással az adott országot, amelyek azonkívül, hogy esetleg nem gyõznek, nem kockáztatnak semmit.
Ezeknek a honvédõ háborúknak van azonban 1-2 levonható tapasztalata.
1. Például, hogy bizony bármikor szembe kell nézni olyan szituációval, amikor a lakosság jelentõs része áldozattá válik.
2. Aztán azzal is, hogy ez a nehéz krízis, nem jelent totális összeomlást (lásd pl. a Szu talpra állása a II. VH-ban).
3. És végül az is egy fajta általános elv, hogy a nyugati, a szabad piacba vetett hitre alapuló társadalmak konfliktusokat termelnek ki magukból. Csak mert a piac önszervezõ voltába vetett hit, felmenti a politikusokat a hosszútávra tervezõ racionális döntések alól, miközben a piac valójában idealisztikus, mert nem szabad és még csak nem is önszervezõ, hanem éppen egyre szélsõségesebb állapotokat idéz elõ.
Jelenleg a stratégiai gondolkodásunkat (nem csak a katonai, hanem a gazdasági, környezeti meg akármilyen stratégiai gondolkodásunkat) olyan angolszász országokban felnõtt tudósok gondolatai uralják, ahova az utóbbi 100 évben nem tette be ellenséges katona a lábát, emberi vagy anyagi háborús veszteségeik arányaiban minimálisak voltak, a háború elvesztése nem fenyegetett soha az államok, és az azokban élõ emberek közösségének, az kultúra totális megsemmisülésével.
Ezzel szemben Kelet-Európában jó néhány országnak, az oroszoknak, vagy a világ jó pár országában szembe kellett nézni azzal, hogy olyan fejlettebb országok fenyegetik totális elpusztítással az adott országot, amelyek azonkívül, hogy esetleg nem gyõznek, nem kockáztatnak semmit.
Ezeknek a honvédõ háborúknak van azonban 1-2 levonható tapasztalata.
1. Például, hogy bizony bármikor szembe kell nézni olyan szituációval, amikor a lakosság jelentõs része áldozattá válik.
2. Aztán azzal is, hogy ez a nehéz krízis, nem jelent totális összeomlást (lásd pl. a Szu talpra állása a II. VH-ban).
3. És végül az is egy fajta általános elv, hogy a nyugati, a szabad piacba vetett hitre alapuló társadalmak konfliktusokat termelnek ki magukból. Csak mert a piac önszervezõ voltába vetett hit, felmenti a politikusokat a hosszútávra tervezõ racionális döntések alól, miközben a piac valójában idealisztikus, mert nem szabad és még csak nem is önszervezõ, hanem éppen egyre szélsõségesebb állapotokat idéz elõ.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#28
A Szu-t minden oldalról az amcsi érdekszférába tartozó országok vették körül, bárhonnan szárazföldi támadást indíthattak.
Tetszettek volna kivonulni Kelet-Európából és máris semleges országokkal lett volna határos a VSZ. Mert a SZU az VSZ országokkal és nem NATO országokkal volt határos nagyrészt, de oda se neki...Ki volt NATO ország és határos vele? Törökország, Norvégia és Alaszkában az USA. Hát kb. ennyi...
Mellesleg 1948 tájára szinte felszámolták a jenki jelenlétet, a SZU meg nagyon nem akart sehonnen elmenni. De szerintem menjünk át a HT vagy Hidegháború topikba.
Tetszettek volna kivonulni Kelet-Európából és máris semleges országokkal lett volna határos a VSZ. Mert a SZU az VSZ országokkal és nem NATO országokkal volt határos nagyrészt, de oda se neki...Ki volt NATO ország és határos vele? Törökország, Norvégia és Alaszkában az USA. Hát kb. ennyi...
Mellesleg 1948 tájára szinte felszámolták a jenki jelenlétet, a SZU meg nagyon nem akart sehonnen elmenni. De szerintem menjünk át a HT vagy Hidegháború topikba.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#27
A nyugati berendezésekben ilyen csak elvétve volt tudomásom szerint, viszont aszfalt úton roppant jó úttartással, szivargyujtóval és hamutartóval rendelkeztek a teherautók, amire a mondjuk egy légvédelmi rakéta irányító rendszerét rakták.
Rosszult tudod. Az atomháborúra valamilyen szintem minden fõbb eszköz biztosítva volt, de egy korlátlanban ez tök lényegtelen lett volna. A végtelenségig nem maradhattak volna se PV kabinban, sem harckocsiban...
A Tu-160-as példát kicsit öngólnak érzem, csak mert a Tu-160 nagyobb sebességgel és hatótávolsággal rendelkezik, mint a B-1B amirõl elvileg másolták. Az, hogy végül ki csodálkozott jobban a képeken én ezért vitatnám.
És ez miért meglepõ egy olyan géptõl, ami sokkal nagyobb? A B747 meg messzebre megy, mint egy A320. Tényleg. Nahát, ki gondolta volna... Mennyivel is nagyobb az egyik a másiknál?
Egy gép nem attól jó, hogy nagy és messzire repül. Ez csak egy tervezési szempont. Akkor mondok mást. 100 db B-1B készült. Tu-160-ból van kb. 16 és lényegében a '80-as évek szovjet szintjén vannak, minimális korszerûsítés volt. Azt, hogy a B-1 hol tart inkább ne részletezzük...
A B-1B-nél meg az olcsóság miatt lemondtak a 2 Mach csúcssebességrõk. A Tu-160-nál nem. Az megint vicces, hogy a gép eronómiája és belsõ tere olyan gány volt, hogy a '90-es években a pilóták gyakran panaszkodtak fejfájásra, mert akkor volt az EM és zajszint odabent...
A titán kérdésbe szerintem megint ne menjünk bele, az amcsik az SR-71-eseikhez is az oroszoktól szerezték be. Gondolom, ha nagyobb mennyiségben tudnak elõállítani, akkor az SR-71-bõl sem mutatóban készül néhány darab.
Nem értem, hogy a megmunkálás és alkalmazott techológiához hogy jön oda, hogy honnan szerezték. Az, hogy az ország területén van titán, az csak szerencse kérdáse. Az, hogy meg tudod munkálni és építeni egy SR-71-et, az nem...
1. A híres szovjet elhárítást úgy átverték, hogy ehaj. Fedõcégeken keresztül szerezték be. Miért is adta vola el a SZU direktba a jenkiknek?
2. Egy speciális feladakörû felderítõbõl több nem nagyon kellett.
Szóval a technológia áramlását azért mindkét oldalon próbálták akadályozni. Bár azért a magyar honvédség is rendszeresített olyan számítógépet, ami cocom listás volt.
A jenkiket is kijátszották néha. Lásd a japán cégtõl CNC gép beszerzést és hirtelen csendesebb szovjet tengók esetét.
Az összes olyan technológia, amelyet teleraktak IC-kel gyakorlatilag csak az elsõ magaslégköri atomrobbantásig használhatók, az EMP hatás miatt.
Jah persze. Az árnyékolásról meg senki nem hallott semmit ugye? Ha meg már magaslégköri EMP van, akkor indulj el a temetõbe, hogy idõben odaérj az ICBM-ek érkezése elõtt.
Nem mellesleg a koszovói háborúban hiába volt ott a teljes NATO a légierejével, az albánokat sokáig nem tudták megvédeni. Pl Az AH-64-eket nem tudták alkalmazni, mert nem volt képes átrepülni a hegyeken, bár rengeteg elektronika van benne, meg sisakcélzó, meg amit akarsz.
Szerintem ne a blikkbõl tájékozódj, mert az ilyen szamárságok leírásához vezet. Az AF egy roppant korlátozott hadmûvelet volt. A napi bevetésszám átlagban a százat sem érte el. Ebben a legutolsó tankerõl, a SEAD ls HAVCAP fedezettõl az ügyeletes SARCAP heliig minden benne van. A tényleges csapásmérõ erõ alig napi 20-30 gép volt. Az Sivatagi Viharhoz képest 0 erõt vonultattak fel. Ez alapvetõ hiba volt.
Az AH-64 meg azért nem azért ment be, mert túl nehéz Afganisztában is repülnek, pedig ott magasabb hegyek vannak. Azért nem mentek be, mert tartottak a MANPAD-tõl és a csöves légvédelemtõl.
Mellesleg miért is zavarná be egy csapattámogató taktikai helikopert, mikor szárazföldi háború nem is volt?
Tényleg megõszülök ezen a sok téveszmén amit itten összehordtok...
Rosszult tudod. Az atomháborúra valamilyen szintem minden fõbb eszköz biztosítva volt, de egy korlátlanban ez tök lényegtelen lett volna. A végtelenségig nem maradhattak volna se PV kabinban, sem harckocsiban...
A Tu-160-as példát kicsit öngólnak érzem, csak mert a Tu-160 nagyobb sebességgel és hatótávolsággal rendelkezik, mint a B-1B amirõl elvileg másolták. Az, hogy végül ki csodálkozott jobban a képeken én ezért vitatnám.
És ez miért meglepõ egy olyan géptõl, ami sokkal nagyobb? A B747 meg messzebre megy, mint egy A320. Tényleg. Nahát, ki gondolta volna... Mennyivel is nagyobb az egyik a másiknál?
Egy gép nem attól jó, hogy nagy és messzire repül. Ez csak egy tervezési szempont. Akkor mondok mást. 100 db B-1B készült. Tu-160-ból van kb. 16 és lényegében a '80-as évek szovjet szintjén vannak, minimális korszerûsítés volt. Azt, hogy a B-1 hol tart inkább ne részletezzük...
A B-1B-nél meg az olcsóság miatt lemondtak a 2 Mach csúcssebességrõk. A Tu-160-nál nem. Az megint vicces, hogy a gép eronómiája és belsõ tere olyan gány volt, hogy a '90-es években a pilóták gyakran panaszkodtak fejfájásra, mert akkor volt az EM és zajszint odabent...
A titán kérdésbe szerintem megint ne menjünk bele, az amcsik az SR-71-eseikhez is az oroszoktól szerezték be. Gondolom, ha nagyobb mennyiségben tudnak elõállítani, akkor az SR-71-bõl sem mutatóban készül néhány darab.
Nem értem, hogy a megmunkálás és alkalmazott techológiához hogy jön oda, hogy honnan szerezték. Az, hogy az ország területén van titán, az csak szerencse kérdáse. Az, hogy meg tudod munkálni és építeni egy SR-71-et, az nem...
1. A híres szovjet elhárítást úgy átverték, hogy ehaj. Fedõcégeken keresztül szerezték be. Miért is adta vola el a SZU direktba a jenkiknek?
2. Egy speciális feladakörû felderítõbõl több nem nagyon kellett.
Szóval a technológia áramlását azért mindkét oldalon próbálták akadályozni. Bár azért a magyar honvédség is rendszeresített olyan számítógépet, ami cocom listás volt.
A jenkiket is kijátszották néha. Lásd a japán cégtõl CNC gép beszerzést és hirtelen csendesebb szovjet tengók esetét.
Az összes olyan technológia, amelyet teleraktak IC-kel gyakorlatilag csak az elsõ magaslégköri atomrobbantásig használhatók, az EMP hatás miatt.
Jah persze. Az árnyékolásról meg senki nem hallott semmit ugye? Ha meg már magaslégköri EMP van, akkor indulj el a temetõbe, hogy idõben odaérj az ICBM-ek érkezése elõtt.
Nem mellesleg a koszovói háborúban hiába volt ott a teljes NATO a légierejével, az albánokat sokáig nem tudták megvédeni. Pl Az AH-64-eket nem tudták alkalmazni, mert nem volt képes átrepülni a hegyeken, bár rengeteg elektronika van benne, meg sisakcélzó, meg amit akarsz.
Szerintem ne a blikkbõl tájékozódj, mert az ilyen szamárságok leírásához vezet. Az AF egy roppant korlátozott hadmûvelet volt. A napi bevetésszám átlagban a százat sem érte el. Ebben a legutolsó tankerõl, a SEAD ls HAVCAP fedezettõl az ügyeletes SARCAP heliig minden benne van. A tényleges csapásmérõ erõ alig napi 20-30 gép volt. Az Sivatagi Viharhoz képest 0 erõt vonultattak fel. Ez alapvetõ hiba volt.
Az AH-64 meg azért nem azért ment be, mert túl nehéz Afganisztában is repülnek, pedig ott magasabb hegyek vannak. Azért nem mentek be, mert tartottak a MANPAD-tõl és a csöves légvédelemtõl.
Mellesleg miért is zavarná be egy csapattámogató taktikai helikopert, mikor szárazföldi háború nem is volt?
Tényleg megõszülök ezen a sok téveszmén amit itten összehordtok...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#26
Én szerintem nem istenítettem az orosz technikát, csak leírtam, hogy milyen elvek szerint dolgoznak, mégegyszer írom soxor kényszerûségbõl, mert egyetlen céljuk egy esetleges háború inkább túlélése, mint megnyerése volt. Nézzük csak meg a térképeket. A Szu-t minden oldalról az amcsi érdekszférába tartozó országok vették körül, bárhonnan szárazföldi támadást indíthattak. Ezzel szemben az oroszoknak gyakorlatilag esélyük sem volt az USA-t szárazföldi erõvel megtámadni és megszállni. Az oroszok számára egyetlen esély volt Európa teljes megszállása, ami esetleg túl jelentõs veszteség lett volna ahhoz, így az amcsik valszeg békét ajánlanak, és nem igazán az volt a cél, hogy legyõzzék õket. Arra soha semmilyen esélyük sem volt, a hagyományos megszállós értelemben! Ennyit a hadászati szintrõl.
És akkor vissza a technikához, az oroszok mégegyszer írom, fegyvereket és olyan eszközöket gyártottak, amelyek egy bizonyos célnak nagyjából a nyugati szinten megfeleltek. Lexarták, hogy hány fok van egy mûszerkocsiban, ha a berendezés 70 fokban is mûködött. Azonban lehet, hogy minden mûszerkocsiban mégiscsak volt olyan levegõ szûrõ, ami atomháborúban is biztosította a személyzet túlélését. Nem emberbaráti okokból, csak hogy a rendszerek mûködõképesek maradjanak. A nyugati berendezésekben ilyen csak elvétve volt tudomásom szerint, viszont aszfalt úton roppant jó úttartással, szivargyujtóval és hamutartóval rendelkeztek a teherautók, amire a mondjuk egy légvédelmi rakéta irányító rendszerét rakták.
A Tu-160-as példát kicsit öngólnak érzem, csak mert a Tu-160 nagyobb sebességgel és hatótávolsággal rendelkezik, mint a B-1B amirõl elvileg másolták. Az, hogy végül ki csodálkozott jobban a képeken én ezért vitatnám.
Amúgy a II. Vh-s géppel elõjönni, nem igazán jó példa. Lehet, hogy nem volt nyilvánvaló amit írni akartam, de azért csak maradjunk az adott generáción belül. Én legalább is így értem.
Amúgy nem azt írtam, hogy kevesebb anyag kell az orosz cumókhoz, hanem hogy kevesebb erõforrást igényel a gyártás. Adott gépet aluminium ötvözetbõl legyártani valszeg azért egyszerûbb, mint kompozit anyagból, mégha a termék végül nagyobb tömeggel is rendelkezik.
Hát lehet itt jönni a statisztikákkal csak én nem ezt mondtam.
Hanem hogy mire mennek a jobb technikával. A németek elvesztették a háborút az oroszokkal szemben. A keleti fronton 10X akkora haderõvel nem tudták az oroszokat tartani, amihez képest a nyugati frontokat 1/10-del meg nagyjából igen. Koreában nem tudtak gyõzni a nyugati szövetségesek, Vietnámban vesztettek, az iraki, afganisztáni hadszintéren a reguláris erõket lenyomják, de az egyetlen AK-val, meg RPG-vel felszerelt lázadók gyakorlatilag uralják a területet technológiai hátrányuk és óriási veszteségeik ellenére is.
A titán kérdésbe szerintem megint ne menjünk bele, az amcsik az SR-71-eseikhez is az oroszoktól szerezték be. Gondolom, ha nagyobb mennyiségben tudnak elõállítani, akkor az SR-71-bõl sem mutatóban készül néhány darab.
Szóval a technológia áramlását azért mindkét oldalon próbálták akadályozni. Bár azért a magyar honvédség is rendszeresített olyan számítógépet, ami cocom listás volt.
Az összes olyan technológia, amelyet teleraktak IC-kel gyakorlatilag csak az elsõ magaslégköri atomrobbantásig használhatók, az EMP hatás miatt. Az régi orosz technológia sem teljesen védett ez ellen, de egy elektromechanikus, analog számítóegységgel felszerelt berendezés nagyobb valószínûséggel éleszthetõ fel, mint egy szilícium csoda. Az MH kb 91 környékén vonta ki az ilyen automatizált vadász rávezetõ rendszereit.
Ez kb. ugyan az a kérdés, mint most a UAV. Az UAV roppant költséghatékony légvédelemmel nem rendelkezõ ellenféllel szemben. De ugye pl a szerbek is tucatszám lõtték le õket, csak az nem kerül be a médiába.
Nem mellesleg a koszovói háborúban hiába volt ott a teljes NATO a légierejével, az albánokat sokáig nem tudták megvédeni. Pl Az AH-64-eket nem tudták alkalmazni, mert nem volt képes átrepülni a hegyeken, bár rengeteg elektronika van benne, meg sisakcélzó, meg amit akarsz.
És akkor vissza a technikához, az oroszok mégegyszer írom, fegyvereket és olyan eszközöket gyártottak, amelyek egy bizonyos célnak nagyjából a nyugati szinten megfeleltek. Lexarták, hogy hány fok van egy mûszerkocsiban, ha a berendezés 70 fokban is mûködött. Azonban lehet, hogy minden mûszerkocsiban mégiscsak volt olyan levegõ szûrõ, ami atomháborúban is biztosította a személyzet túlélését. Nem emberbaráti okokból, csak hogy a rendszerek mûködõképesek maradjanak. A nyugati berendezésekben ilyen csak elvétve volt tudomásom szerint, viszont aszfalt úton roppant jó úttartással, szivargyujtóval és hamutartóval rendelkeztek a teherautók, amire a mondjuk egy légvédelmi rakéta irányító rendszerét rakták.
A Tu-160-as példát kicsit öngólnak érzem, csak mert a Tu-160 nagyobb sebességgel és hatótávolsággal rendelkezik, mint a B-1B amirõl elvileg másolták. Az, hogy végül ki csodálkozott jobban a képeken én ezért vitatnám.
Amúgy a II. Vh-s géppel elõjönni, nem igazán jó példa. Lehet, hogy nem volt nyilvánvaló amit írni akartam, de azért csak maradjunk az adott generáción belül. Én legalább is így értem.
Amúgy nem azt írtam, hogy kevesebb anyag kell az orosz cumókhoz, hanem hogy kevesebb erõforrást igényel a gyártás. Adott gépet aluminium ötvözetbõl legyártani valszeg azért egyszerûbb, mint kompozit anyagból, mégha a termék végül nagyobb tömeggel is rendelkezik.
Hát lehet itt jönni a statisztikákkal csak én nem ezt mondtam.
Hanem hogy mire mennek a jobb technikával. A németek elvesztették a háborút az oroszokkal szemben. A keleti fronton 10X akkora haderõvel nem tudták az oroszokat tartani, amihez képest a nyugati frontokat 1/10-del meg nagyjából igen. Koreában nem tudtak gyõzni a nyugati szövetségesek, Vietnámban vesztettek, az iraki, afganisztáni hadszintéren a reguláris erõket lenyomják, de az egyetlen AK-val, meg RPG-vel felszerelt lázadók gyakorlatilag uralják a területet technológiai hátrányuk és óriási veszteségeik ellenére is.
A titán kérdésbe szerintem megint ne menjünk bele, az amcsik az SR-71-eseikhez is az oroszoktól szerezték be. Gondolom, ha nagyobb mennyiségben tudnak elõállítani, akkor az SR-71-bõl sem mutatóban készül néhány darab.
Szóval a technológia áramlását azért mindkét oldalon próbálták akadályozni. Bár azért a magyar honvédség is rendszeresített olyan számítógépet, ami cocom listás volt.
Az összes olyan technológia, amelyet teleraktak IC-kel gyakorlatilag csak az elsõ magaslégköri atomrobbantásig használhatók, az EMP hatás miatt. Az régi orosz technológia sem teljesen védett ez ellen, de egy elektromechanikus, analog számítóegységgel felszerelt berendezés nagyobb valószínûséggel éleszthetõ fel, mint egy szilícium csoda. Az MH kb 91 környékén vonta ki az ilyen automatizált vadász rávezetõ rendszereit.
Ez kb. ugyan az a kérdés, mint most a UAV. Az UAV roppant költséghatékony légvédelemmel nem rendelkezõ ellenféllel szemben. De ugye pl a szerbek is tucatszám lõtték le õket, csak az nem kerül be a médiába.
Nem mellesleg a koszovói háborúban hiába volt ott a teljes NATO a légierejével, az albánokat sokáig nem tudták megvédeni. Pl Az AH-64-eket nem tudták alkalmazni, mert nem volt képes átrepülni a hegyeken, bár rengeteg elektronika van benne, meg sisakcélzó, meg amit akarsz.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#25
"Továbba azt sem szabadna elfelejteni, hogy a SS STS esetén a fõhajtómû újrafelhasználható. A Buran / Energija esetén viszont tudommal a gyorsító rakéta teljesen kuka, a Burnano csak manõverezõ hajtómûvek voltak. Komoly pályaváltoztatára alkalmatlan volt a rendszer."
A Shuttle is csak a manõverhajtómûveire támaszkodhat keringési pályán, a három fõhajtómû csak a startnál mûködik a külsõ tartály üzemanyagát felhasználva. Tehát komoly pályaváltoztatásra szintúgy alkalmatlan. Nem a manõverhajtõmûvek kis teljesítménye, hanem a rendelkezésre álló üzemanyag mennyisége miatt. Ha egyszer feljutott, a manõverezéshez nem kell akkora kraft, csak legyen elég nafta. Márpedig abból szûkösek a készletek.
A Shuttle is csak a manõverhajtómûveire támaszkodhat keringési pályán, a három fõhajtómû csak a startnál mûködik a külsõ tartály üzemanyagát felhasználva. Tehát komoly pályaváltoztatásra szintúgy alkalmatlan. Nem a manõverhajtõmûvek kis teljesítménye, hanem a rendelkezésre álló üzemanyag mennyisége miatt. Ha egyszer feljutott, a manõverezéshez nem kell akkora kraft, csak legyen elég nafta. Márpedig abból szûkösek a készletek.
#24
Mellesleg még azt tenném hozzá az elsõ esethez, hogy egy besugárzás jelzõ nélküli tök egyenesen repülõ gép leszedésében mégis mi a meglepõ? Szerintem semmi...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#23
Azon felül Alaszkában biztos gyalog, lovon és rénaszarvasháton jártak. Vajon hogyan is visheltek hadat a japánok ellen odafent északon? (Attu szigetek és társai.)
Áh...
Áh...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#22
Igazából megdöbbentõ, hogy a HT alapjaival sincs tisztában, de azért próbálja a frankót mondani. Az F-117 annyra hasonlít a B-1-re, mint a stradpapucs egy surranóra. Mindkettõnek van talpa. A két gép is ilyen. Midkettõnek van szárnya. Kb. ennyi...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#21
"Amúgy megnézném, hogy hány nyugati 1960-ban gyártot autó ment volna el akkor az orosz tajgán... ui. a lada a volga és társai gond nélkül mászkáltak ott."
Nem arra tervezték a cadillackeket hogy a szibériai büdös semmin mínusz hatvanban furikázzanak vele, úttalan utakon. Gondolom ha kellett volna az amiknak iylen kocsi - megoldják.
Your argument is invalid.
Nem arra tervezték a cadillackeket hogy a szibériai büdös semmin mínusz hatvanban furikázzanak vele, úttalan utakon. Gondolom ha kellett volna az amiknak iylen kocsi - megoldják.
Your argument is invalid.
... Alea iacta est - Veni, vidi, vici ...
#20
U2: okés, de amikor bevetették akkor meg nem néztek utánna, hogy idõközben már van olyan fegyver ami leszedi. Õk feltételezték, hogy nincs.
Igen. A Hidegháború legsötétebb idõszakában, mikor az elektronikai felderítés nem létezett, máholdak sem voltak biztos naprakészek voltak abból, hogy rendszerbe állt egy új szovjet rakéta. Te magadnál vagy? Egy olyan országról van szó, ahol az akkori világ legkeményebb diktatúrája volt talán.
1992 elõtt konkrétan az Sivatagi Vihar alatt használták és Granadában pár darabot. Sokkal nagyobb számban és sokkal inkább kiépült légvédelem ellen, mint a szerb. A szerbek sikeren azon alapult, hogy tudták, hogy az irakikakat mivel verték laposra. A szerb légévdelem lényegében a túlélésre játszott. Nem is értem, hogy miért pont 1992-õt választottad, a gép már 1990 táján is ismert volt, csak képességei nem. A '80-as évek legvégén hozták nyilvánossára a létezését. A B-2 bemutatója, pl. nyilvános volt, akkor felesleges volt titkolni az egy generációval korábbi lopakodót...
Radar: mivel a hidegháborúban fejlesztették a SZU ellen ezért a hiba ott volt, hogy megint olyat feltételeztek ami nincs. A legnagyobb ellenségének régi radarjai voltak, tehát az F117A potenciális célpontá vált volna ha tényleg háborúra kerûl a sor. Oda se neki...
Akkoriban kezdtek átállni a méteres és deciméteres tartományról a kisebbre. Sz-300, Buk és társai. Szerintem elõbb tájékozódj a légvédelem 2x2-je táján...
F117A: ahhoz képest a B1-et 1976-ba mutatták be ami az F117A továbbfejlesztése volt. Tehát lehet, hogy 1978-ban mutatták be az F117A, de a fejlesztése már a 60-as években elkezdõdött, a Northop erõsen foglalkozott a csupaszárny technológiával.
Komlyan mondom, hogy itt már az asztalt csapkodom a röhögéstõl. A B-1 egy stratégiai bombázó ami atomfegyverek hordozására szolgált, az F-117 meg egy precíziós fegyverekkel ellátott taktikai csapásmérõ, mint az F-111F. Igaz, hogy szubszonikus, de csökkentett észlelhetõségû.
A B-1B-t a SAC repülte, az F-117-et meg asszem a TAC. A Hidegháború alatt lényegében csak atomfegyverek bevetését gyakorolták a B-1B gépekkel. Az F-117 az új NATO doktrína szülötte volt, ami egy esetlegesen hagyományos fegyverekkel vívott háború nyitányában kellett, hogy az elsõ lépcsõs alakulatok mögött minden hidat és fõ utánpótlási kapcsolatot leromboljon. A szovjetek mennyiségi fölénye az elsõ napok után elolvad volna, mert az elsõ egységek sem lõszert, sem ellátmányt, sem erõsítést nem kaptak volna.
(Mellesleg a B-1 programot Carter elkaszálta és csak Reagen támasztotta fel. Lényegében az F-117 után áll nagy számban szolgáltba csak.)
Ûrhajózás: azért a tény tény marad: az orosz technológiára támaszkodik az amerikai ûrcsapat.
De nem azért, mert technológiailag rászorulnek. Ez egy idióta politikai döntés következménye. Nehéz a felfogásod?
Skylab: a MIR alatt is volt fokozott naptevékenység. Tudod a Skylab után 10-20 évvel nagyon könnyû okosnak lenni...
K: tudommal az AK megbízhatóságát még a nálunk okosabbak sem kérdõjelezik meg. Az amcsik csodafegyveri meg egy komolyabb homokviharban pusztulnak el.
Javaslom olvad végig a HT topikot, vagy kérdezd meg Cifu-t. Ahgy mondtam, nem 40 évvel ezelõtti hírekbõl táplálkozzál.
Amúgy megnézném, hogy hány nyugati 1960-ban gyártot autó ment volna el akkor az orosz tajgán...
Szerinted Kanadában és a Skandiván országokban mi a pékkel mászkált az erdész? Nehogy azt hidd már, hogy attól mert orosz bírja a telet. A szomszéd Ladáját konkrtéan mi toltuk be télen, mert az akksija a garázsban is lemerült télen néha...
ui. a lada a volga és társai gond nélkül mászkáltak ott.
Az álag szovjet embernek autója sem volt, de oda se neki...
Még egy apró HT vonal megjegyzés. Az F-15/16 gépekre adott szovjet gép a MiG-29 / Szu-27 volt. Kb. 10-12 évvel késõbb, akkor érték el nagyjából a névelegesen a bevethetõ állapotot. Akkor sem érték el az 'A' verziók képességeit, mikor ezen gépekbõl már a fejlettebb 'C' verziók kezdtek elterjedni.
Lényegében az oroszok mindig csak válaszoltak a meglevõ fenyegetésekre a '60-as évek után. Késõbb jött a 4. generációs vadász, BGM-109 és AGM-86 és társaira a MiG-31 + R-33. Egy tisztességes rephordozó összerakására is képtelenek voltak, mikor a jenki már 35-40 éve szuperhordozókat gyárott.
Komolyan mondom egyszerûen nevetésges a feltételezés orosz technológiai fölényrõl beszélni. Akkor nem omlott volna össze a SZU, mert tudtak volna versenyképes terméket gyártni és dollárért eladni. Ma is mibõl élnek? Azt adják el, ami a földjük alatt van. Olaj, gáz, urán. Hozzáadott érték szinte 0...
Igen. A Hidegháború legsötétebb idõszakában, mikor az elektronikai felderítés nem létezett, máholdak sem voltak biztos naprakészek voltak abból, hogy rendszerbe állt egy új szovjet rakéta. Te magadnál vagy? Egy olyan országról van szó, ahol az akkori világ legkeményebb diktatúrája volt talán.
1992 elõtt konkrétan az Sivatagi Vihar alatt használták és Granadában pár darabot. Sokkal nagyobb számban és sokkal inkább kiépült légvédelem ellen, mint a szerb. A szerbek sikeren azon alapult, hogy tudták, hogy az irakikakat mivel verték laposra. A szerb légévdelem lényegében a túlélésre játszott. Nem is értem, hogy miért pont 1992-õt választottad, a gép már 1990 táján is ismert volt, csak képességei nem. A '80-as évek legvégén hozták nyilvánossára a létezését. A B-2 bemutatója, pl. nyilvános volt, akkor felesleges volt titkolni az egy generációval korábbi lopakodót...
Radar: mivel a hidegháborúban fejlesztették a SZU ellen ezért a hiba ott volt, hogy megint olyat feltételeztek ami nincs. A legnagyobb ellenségének régi radarjai voltak, tehát az F117A potenciális célpontá vált volna ha tényleg háborúra kerûl a sor. Oda se neki...
Akkoriban kezdtek átállni a méteres és deciméteres tartományról a kisebbre. Sz-300, Buk és társai. Szerintem elõbb tájékozódj a légvédelem 2x2-je táján...
F117A: ahhoz képest a B1-et 1976-ba mutatták be ami az F117A továbbfejlesztése volt. Tehát lehet, hogy 1978-ban mutatták be az F117A, de a fejlesztése már a 60-as években elkezdõdött, a Northop erõsen foglalkozott a csupaszárny technológiával.
Komlyan mondom, hogy itt már az asztalt csapkodom a röhögéstõl. A B-1 egy stratégiai bombázó ami atomfegyverek hordozására szolgált, az F-117 meg egy precíziós fegyverekkel ellátott taktikai csapásmérõ, mint az F-111F. Igaz, hogy szubszonikus, de csökkentett észlelhetõségû.
A B-1B-t a SAC repülte, az F-117-et meg asszem a TAC. A Hidegháború alatt lényegében csak atomfegyverek bevetését gyakorolták a B-1B gépekkel. Az F-117 az új NATO doktrína szülötte volt, ami egy esetlegesen hagyományos fegyverekkel vívott háború nyitányában kellett, hogy az elsõ lépcsõs alakulatok mögött minden hidat és fõ utánpótlási kapcsolatot leromboljon. A szovjetek mennyiségi fölénye az elsõ napok után elolvad volna, mert az elsõ egységek sem lõszert, sem ellátmányt, sem erõsítést nem kaptak volna.
(Mellesleg a B-1 programot Carter elkaszálta és csak Reagen támasztotta fel. Lényegében az F-117 után áll nagy számban szolgáltba csak.)
Ûrhajózás: azért a tény tény marad: az orosz technológiára támaszkodik az amerikai ûrcsapat.
De nem azért, mert technológiailag rászorulnek. Ez egy idióta politikai döntés következménye. Nehéz a felfogásod?
Skylab: a MIR alatt is volt fokozott naptevékenység. Tudod a Skylab után 10-20 évvel nagyon könnyû okosnak lenni...
K: tudommal az AK megbízhatóságát még a nálunk okosabbak sem kérdõjelezik meg. Az amcsik csodafegyveri meg egy komolyabb homokviharban pusztulnak el.
Javaslom olvad végig a HT topikot, vagy kérdezd meg Cifu-t. Ahgy mondtam, nem 40 évvel ezelõtti hírekbõl táplálkozzál.
Amúgy megnézném, hogy hány nyugati 1960-ban gyártot autó ment volna el akkor az orosz tajgán...
Szerinted Kanadában és a Skandiván országokban mi a pékkel mászkált az erdész? Nehogy azt hidd már, hogy attól mert orosz bírja a telet. A szomszéd Ladáját konkrtéan mi toltuk be télen, mert az akksija a garázsban is lemerült télen néha...
ui. a lada a volga és társai gond nélkül mászkáltak ott.
Az álag szovjet embernek autója sem volt, de oda se neki...
Még egy apró HT vonal megjegyzés. Az F-15/16 gépekre adott szovjet gép a MiG-29 / Szu-27 volt. Kb. 10-12 évvel késõbb, akkor érték el nagyjából a névelegesen a bevethetõ állapotot. Akkor sem érték el az 'A' verziók képességeit, mikor ezen gépekbõl már a fejlettebb 'C' verziók kezdtek elterjedni.
Lényegében az oroszok mindig csak válaszoltak a meglevõ fenyegetésekre a '60-as évek után. Késõbb jött a 4. generációs vadász, BGM-109 és AGM-86 és társaira a MiG-31 + R-33. Egy tisztességes rephordozó összerakására is képtelenek voltak, mikor a jenki már 35-40 éve szuperhordozókat gyárott.
Komolyan mondom egyszerûen nevetésges a feltételezés orosz technológiai fölényrõl beszélni. Akkor nem omlott volna össze a SZU, mert tudtak volna versenyképes terméket gyártni és dollárért eladni. Ma is mibõl élnek? Azt adják el, ami a földjük alatt van. Olaj, gáz, urán. Hozzáadott érték szinte 0...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
U2: okés, de amikor bevetették akkor meg nem néztek utánna, hogy idõközben már van olyan fegyver ami leszedi. Õk feltételezték, hogy nincs.
F117: bocsi a véta nem azon volt, hogy 3000:1 hanem azon, hogy a ruszki azért szar mert. Erre írtam, hogy leszedték. Nem érdekel, hogy hányadikra. Amúgy az elsõ éles bevetések egyikén szedték le ui. 1992 elött nem nagyon volt nyílvános bevetése az F117A-nak, ergo: 92 elötrõl sok infó nincs a bevetéseirõl. Viszont az irakban lekapták az elsõ valamelyik bevetésén.
Radar: mivel a hidegháborúban fejlesztették a SZU ellen ezért a hiba ott volt, hogy megint olyat feltételeztek ami nincs. A legnagyobb ellenségének régi radarjai voltak, tehát az F117A potenciális célpontá vált volna ha tényleg háborúra kerûl a sor. Oda se neki...
F117A: ahhoz képest a B1-et 1976-ba mutatták be ami az F117A továbbfejlesztése volt. Tehát lehet, hogy 1978-ban mutatták be az F117A, de a fejlesztése már a 60-as években elkezdõdött, a Northop erõsen foglalkozott a csupaszárny technológiával.
"Az ûrállomáson meg azért nincs 386nál fejlettebb, mert az ûrben levõ részecskék a csíkszélesség vagy mi miatt megzavarják a CPU mûködését. "
pnotsan, ez az az eset amikor az egyszerübb jobb. Tudod, te kértél példás: "Azt is megkérdezném, hogy az egyszerûbb mitõl jobb? "
Kraz: az egy harci helyzetre kifejlesztett vas. Nem teherautó. Az, hogy lett belõle az is, más lapra tartozik. Harci körülmények közt meg az kell. Nézzél meg egy H1 katonai verzitót belül. Van olyan sit mint a Kraz.
De nem ez a lényeg. Hanem, hogy még most is megy, holott legalább 40-45 évesek.
Ûrhajózás: azért a tény tény marad: az orosz technológiára támaszkodik az amerikai ûrcsapat.
Viszont nagyra törõ álmaik vannak: ember a Holdra. Jelneleg nincs is az emberiségnek olyan rakétája ami eljutna a Holdig. (illetve van, de az is interkontinentálisnak van beállítva)
Skylab: a MIR alatt is volt fokozott naptevékenység. Mit értek az amcsik a Skylab-al? Semmit, hiszen lejött a vas. Kénytelenek voltak az orosz MIR-en gyakorlatozni. Tehát a fölény továbbra is megmaradt: egészen az ISS beüzemeléséig CSAK az orszoknak volt fent ûrálomásuk, ráadásúl 15 évig. Ekkora fölény nem elég? 😊
Jelneleg meg ha az orosz beint még az ûrhajósukat sem tudják visszahozi ui. az ûreppülõt ki kell vonni a koruk miatt, viszont utód még nincs.
AK: tudommal az AK megbízhatóságát még a nálunk okosabbak sem kérdõjelezik meg. Az amcsik csodafegyveri meg egy komolyabb homokviharban pusztulnak el. De ha még sem: egy AK igen komoly ellenfél tud lenni bárkivel szemben, még akkor is ha a technika legalább 40-50 éves.
AK. vs. M16:
Az AK-et 1947-ben gyártották, az M16-ot meg 60-ban.
AK / M16
tûzgyorsaság: 600 lövés/perc 750 lövés/perc
torkolati seb.: 715lövés/perc 884-900m/sec
Nos a két fegyver közt 20 év telt el. Az eltérések nem jelentõsek.
Erõsen sarkosítva azt kell, hogy mondjam, hogy AK kb. 10 évvel megelõzte az M16-ot....
de én nem azt mondom, hogy szeretni kell a ruszki technológiát, csak azt, hogy azért amiért ruszki, még nem biztos, hogy gagyi is.
Amúgy megnézném, hogy hány nyugati 1960-ban gyártot autó ment volna el akkor az orosz tajgán... ui. a lada a volga és társai gond nélkül mászkáltak ott.
Továbbá ajánlom figylemedbe az idõjárási szélsõségegrõl szóló NG mûsort: -42 fokban a nyugati terepjáró meghalt, ui. belefagyott a gázolaj. Az oroszba is belefagyott, de neki van egy trückje: nyílt lánggal melegíthetõ mint a karter mint a difi. Mert szar....
F117: bocsi a véta nem azon volt, hogy 3000:1 hanem azon, hogy a ruszki azért szar mert. Erre írtam, hogy leszedték. Nem érdekel, hogy hányadikra. Amúgy az elsõ éles bevetések egyikén szedték le ui. 1992 elött nem nagyon volt nyílvános bevetése az F117A-nak, ergo: 92 elötrõl sok infó nincs a bevetéseirõl. Viszont az irakban lekapták az elsõ valamelyik bevetésén.
Radar: mivel a hidegháborúban fejlesztették a SZU ellen ezért a hiba ott volt, hogy megint olyat feltételeztek ami nincs. A legnagyobb ellenségének régi radarjai voltak, tehát az F117A potenciális célpontá vált volna ha tényleg háborúra kerûl a sor. Oda se neki...
F117A: ahhoz képest a B1-et 1976-ba mutatták be ami az F117A továbbfejlesztése volt. Tehát lehet, hogy 1978-ban mutatták be az F117A, de a fejlesztése már a 60-as években elkezdõdött, a Northop erõsen foglalkozott a csupaszárny technológiával.
"Az ûrállomáson meg azért nincs 386nál fejlettebb, mert az ûrben levõ részecskék a csíkszélesség vagy mi miatt megzavarják a CPU mûködését. "
pnotsan, ez az az eset amikor az egyszerübb jobb. Tudod, te kértél példás: "Azt is megkérdezném, hogy az egyszerûbb mitõl jobb? "
Kraz: az egy harci helyzetre kifejlesztett vas. Nem teherautó. Az, hogy lett belõle az is, más lapra tartozik. Harci körülmények közt meg az kell. Nézzél meg egy H1 katonai verzitót belül. Van olyan sit mint a Kraz.
De nem ez a lényeg. Hanem, hogy még most is megy, holott legalább 40-45 évesek.
Ûrhajózás: azért a tény tény marad: az orosz technológiára támaszkodik az amerikai ûrcsapat.
Viszont nagyra törõ álmaik vannak: ember a Holdra. Jelneleg nincs is az emberiségnek olyan rakétája ami eljutna a Holdig. (illetve van, de az is interkontinentálisnak van beállítva)
Skylab: a MIR alatt is volt fokozott naptevékenység. Mit értek az amcsik a Skylab-al? Semmit, hiszen lejött a vas. Kénytelenek voltak az orosz MIR-en gyakorlatozni. Tehát a fölény továbbra is megmaradt: egészen az ISS beüzemeléséig CSAK az orszoknak volt fent ûrálomásuk, ráadásúl 15 évig. Ekkora fölény nem elég? 😊
Jelneleg meg ha az orosz beint még az ûrhajósukat sem tudják visszahozi ui. az ûreppülõt ki kell vonni a koruk miatt, viszont utód még nincs.
AK: tudommal az AK megbízhatóságát még a nálunk okosabbak sem kérdõjelezik meg. Az amcsik csodafegyveri meg egy komolyabb homokviharban pusztulnak el. De ha még sem: egy AK igen komoly ellenfél tud lenni bárkivel szemben, még akkor is ha a technika legalább 40-50 éves.
AK. vs. M16:
Az AK-et 1947-ben gyártották, az M16-ot meg 60-ban.
AK / M16
tûzgyorsaság: 600 lövés/perc 750 lövés/perc
torkolati seb.: 715lövés/perc 884-900m/sec
Nos a két fegyver közt 20 év telt el. Az eltérések nem jelentõsek.
Erõsen sarkosítva azt kell, hogy mondjam, hogy AK kb. 10 évvel megelõzte az M16-ot....
de én nem azt mondom, hogy szeretni kell a ruszki technológiát, csak azt, hogy azért amiért ruszki, még nem biztos, hogy gagyi is.
Amúgy megnézném, hogy hány nyugati 1960-ban gyártot autó ment volna el akkor az orosz tajgán... ui. a lada a volga és társai gond nélkül mászkáltak ott.
Továbbá ajánlom figylemedbe az idõjárási szélsõségegrõl szóló NG mûsort: -42 fokban a nyugati terepjáró meghalt, ui. belefagyott a gázolaj. Az oroszba is belefagyott, de neki van egy trückje: nyílt lánggal melegíthetõ mint a karter mint a difi. Mert szar....
#18
Öööö, mert az U2-õt még akkor tervezték, amikor tudták, hogy a magassága megvédi. Az ember onnan tudja meg, hogy nem jó a "pácélja", amikor éppen átütik. Szar ügy. Utána nem is használták a jenkik eredeti feladatkörében jenki pilótával, csak Kuba felett, mert nagyon muszáj volt...
De emlegethetném az F117A vs. 60-es évekbeli orosz radar esetét.
3000 ezer bevetésbõl sikerült egyszer tudással, jenki elkúrással - a gép 4. napon is pontosan azon a folyosón ment be, mint az elsõ 3 napon - és iszonyatos szerencsével EGYETLEN EGY gépet leszedni. Bocs, de az annyi, minhalottnak a csók. Mellesleg a szoksásos hibát elkövetted. Szép, hogy az n+1 éves felderítõ radar deciméteres hullámhosszon dolgozik és emiatt jobban látja az F-117-et, csak éppen a modern tûzvezetõ radarok más hullámhosszon dolgoznak. Oda se neki...
Az F-117 a '70-es évek legvégén lett félelmetesen gyorsan összerakva. Ahhoz képest, hogy forradalmi volt olyan sebességgel készült, hogy szinte csak "összedobták". Több meglévõ elemet 1:1-ben átvettek más gépekrõl. F-18 hajtómû utánégetõ néklül, F-16 és F-15 orffutó és több fedélzeti rendszeri + display, stb.
Az ûrállomáson meg azért nincs 386nál fejlettebb, mert az ûrben levõ részecskék a csíkszélesség vagy mi miatt megzavarják a CPU mûködését. A számítási teljesítmény megfelel, de az üzembiztosság miatt használják azt. Ha több kraft kell, akkor több proci, de újabbat a fizikai korlátok miatt cinkes betenni. Random hibákat produkálhat a CPU. Ergo ez egy hatalmas kapufa volt részedrõl...
A Kraz idézet egy olyantól van, akinak sajnos szerelni üzemeltetni és néha vezetni is kellett az a szarkupacot. Igen, ezek az õ szavai. (Vagy a lemilen vagy milstoryon olastam. Vagy egy "fõkefés" videó kapcsán.) Trabant fanok is vannak, de attól a Trabant egy hulladék autó marad...
Az, hogy orosz ûrhajókkal mennek azt politikai megfontolásból van. Ma is van asztronauta, aki felmenne STS rendszerrel, de még egy rendszer elvesztésétõl való félelem miatt nem merik ezt bevállalni a politikusok. Mellesleg az agyonsztárolt Szojuzokkal is haltak meg emberek, annak is rögös útja volt, amíg oda jutott ahova. Továbba megjegyzem, hogy az orosz hajók, ha két embert felvisznek, akkor a haszons tehet valahol 100-200 kiló táján van. Döbbetenesen kevés ugye? Én sem akatam elhinni, Cifu homályosított fel errõl annno. Maradjunk annyiba, ha nincs STS, akkor ma nek járna fel sehova orosz Szojuz, mert nem lenne ISS sem...
A Skylab a fokzott Naptevékenyés miatt jött le hamar, amit nem tudtak elõrejelezni. Drága tananyag volt annyi szent. Egyébként mikor is küldtek fel akkora állomást az orszok, mint a Skylab két indításból? Jaaaaaaaaaaa, hogy soha...?! Na, annyit a fölényrõl...
Az AK régen volt megbízjatóságban elõnyben. Ma már bármelyik komoly karabély felveszi vele a versenyt, de inkább le is nyomja. Nem 40-50 éves sztorikból kellene építkezni.
Azon tényleg röhögök, hogy szerinted attól jó egy fegyver, mert sokszor van filmben? Öcsém, akkor az F-14 a világ legcoooooooooooooooolabb fegyvere, mert két mozi is elég rendesen rágyúrt. De orosz repülõgéphordozót sem láttam még mozifilmben, stb.
Atyaisten...
De emlegethetném az F117A vs. 60-es évekbeli orosz radar esetét.
3000 ezer bevetésbõl sikerült egyszer tudással, jenki elkúrással - a gép 4. napon is pontosan azon a folyosón ment be, mint az elsõ 3 napon - és iszonyatos szerencsével EGYETLEN EGY gépet leszedni. Bocs, de az annyi, minhalottnak a csók. Mellesleg a szoksásos hibát elkövetted. Szép, hogy az n+1 éves felderítõ radar deciméteres hullámhosszon dolgozik és emiatt jobban látja az F-117-et, csak éppen a modern tûzvezetõ radarok más hullámhosszon dolgoznak. Oda se neki...
Az F-117 a '70-es évek legvégén lett félelmetesen gyorsan összerakva. Ahhoz képest, hogy forradalmi volt olyan sebességgel készült, hogy szinte csak "összedobták". Több meglévõ elemet 1:1-ben átvettek más gépekrõl. F-18 hajtómû utánégetõ néklül, F-16 és F-15 orffutó és több fedélzeti rendszeri + display, stb.
Az ûrállomáson meg azért nincs 386nál fejlettebb, mert az ûrben levõ részecskék a csíkszélesség vagy mi miatt megzavarják a CPU mûködését. A számítási teljesítmény megfelel, de az üzembiztosság miatt használják azt. Ha több kraft kell, akkor több proci, de újabbat a fizikai korlátok miatt cinkes betenni. Random hibákat produkálhat a CPU. Ergo ez egy hatalmas kapufa volt részedrõl...
A Kraz idézet egy olyantól van, akinak sajnos szerelni üzemeltetni és néha vezetni is kellett az a szarkupacot. Igen, ezek az õ szavai. (Vagy a lemilen vagy milstoryon olastam. Vagy egy "fõkefés" videó kapcsán.) Trabant fanok is vannak, de attól a Trabant egy hulladék autó marad...
Az, hogy orosz ûrhajókkal mennek azt politikai megfontolásból van. Ma is van asztronauta, aki felmenne STS rendszerrel, de még egy rendszer elvesztésétõl való félelem miatt nem merik ezt bevállalni a politikusok. Mellesleg az agyonsztárolt Szojuzokkal is haltak meg emberek, annak is rögös útja volt, amíg oda jutott ahova. Továbba megjegyzem, hogy az orosz hajók, ha két embert felvisznek, akkor a haszons tehet valahol 100-200 kiló táján van. Döbbetenesen kevés ugye? Én sem akatam elhinni, Cifu homályosított fel errõl annno. Maradjunk annyiba, ha nincs STS, akkor ma nek járna fel sehova orosz Szojuz, mert nem lenne ISS sem...
A Skylab a fokzott Naptevékenyés miatt jött le hamar, amit nem tudtak elõrejelezni. Drága tananyag volt annyi szent. Egyébként mikor is küldtek fel akkora állomást az orszok, mint a Skylab két indításból? Jaaaaaaaaaaa, hogy soha...?! Na, annyit a fölényrõl...
Az AK régen volt megbízjatóságban elõnyben. Ma már bármelyik komoly karabély felveszi vele a versenyt, de inkább le is nyomja. Nem 40-50 éves sztorikból kellene építkezni.
Azon tényleg röhögök, hogy szerinted attól jó egy fegyver, mert sokszor van filmben? Öcsém, akkor az F-14 a világ legcoooooooooooooooolabb fegyvere, mert két mozi is elég rendesen rágyúrt. De orosz repülõgéphordozót sem láttam még mozifilmben, stb.
Atyaisten...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
okés.
ilyenek én is tudok: a dragonlady-t a hidegháború alatt SZU felet simán leszedték. Egészen addíg az amcsik teljesen megvoltak gyõzõdve arról, hogy odáig nem tudnak fellõni. Feltudtak.
At SR71-et meg szintén a ruszik ellen fejlesztették ui. egészen addíg az amcsik nem rendelkeztek olyan felderítõ géppel ami képes a hagnsebesség 3x-val repálni, az oroszok meg rendelkeztek olyan elfogó vadásszal ami gond nélkûl repûl a dragonlady repülési magasságában, csak 3x gyorabban mint a hang.
"Esetleg részlezzem azt, hogy a szovjet/ orosz vadászgépek mûszerezettésge és fedélzeti rendszereik milyen szinten voltak?"
részletezd. Én csak azt tudom, hogy sok szovijet harcigéppel vígan meg lehetett azt csinálni amit az amerikai agyonelektronizált vasak emberbaráti szeretetbõl alapból nem engedtek. Lásd mit mûveltek az orosz pilótûk a SZU27-es géppel.
De emlegethetném az F117A vs. 60-es évekbeli orosz radar esetét. Ui. az amik a modern radarokra méretezték a radarárnyékolását annak a gépnek. Viszont az orosz radarok kissebb mikrókén mûködtek, már ami a teljesítményét illeti. Gond nélkûl kibõkte. Mint ahhogy kibökte a madár rajt is, ui. ott még nem szûrt semmi. A kezelõnek kellett szûrnie. Tapasztalatbõl. Az alapvetõ gond ott van amit te is említettél: 25 év. Az F117A bõven a 60-as években lett kifejlesztve. Akkor amikor a jenkiknek már kompakt radarjaik voltak, az ellensége még ezekkel az energiazabáló nagyhatótávolságú monstrumokkal dolgoztak.
"Azt is megkérdezném, hogy az egyszerûbb mitõl jobb? "
példa: az ûrálomás feldélzetén nincs 386-os gépnél nagyob integrításu áramkõr... A miértre 1xû a válasz: ott az a legjobb, azért mert pici az integrítása. Néha az 1xübb a jobb.
Korea: hmm. a koreai repülõk hiába voltak ugyan olyan jók (v. jobbak) mint az amiké, ha a pilóta egy nulla volt. Aztán jöttek a kiképzett mig pilóták és a légiharcok komoly fordulatott vettek.
Kraz: kérdés az, hogy mikor kellett használnod. Mennyél fel a netre és nézegessél Kraz fan oldalt. Aztán gondolt újra, hogy mikor milyen vas kell.
Háborúban olyan vas kell ami igénytelen, de megbízható. És nem preciziós mûszer.
Ami meg a jenkik ûrfölényét jelzi: jelneleg orosz ûrhajokkal mennek az emberkék az ûrálomásra. És amióta van ûrálomás, az utánpótlást orosz vasakkal végzik, autotmatikus dokkolással.
Az oroszoknak 15 évig volt fent a MIR, a jenkiknek pár napig a SKylab, ami mellesleg vagy 2x akkora volt mint a MIR.
Ja: és a MIR tényleg gány volt. Meg is tanúltak rendesen szerelni a srácok a világûrben, sõt rakat speckó szerszámot is kifejlesztettek. Ja és a MIR az 1xüsége ellenére is 15 évig volt fent, a Skylab-ot meg hagyták elégni a légtrébe...
Mert ugye az oroszok csórók, tehát addíg húzzák amíg lehet, az amik meg habzsi-dõzsi és mehet a levesbe.
Ja még valami: az összes ami filmben feltûnik az AK, mint fegyver... Ennél jobb reklám nem kell a gyárnak.
ilyenek én is tudok: a dragonlady-t a hidegháború alatt SZU felet simán leszedték. Egészen addíg az amcsik teljesen megvoltak gyõzõdve arról, hogy odáig nem tudnak fellõni. Feltudtak.
At SR71-et meg szintén a ruszik ellen fejlesztették ui. egészen addíg az amcsik nem rendelkeztek olyan felderítõ géppel ami képes a hagnsebesség 3x-val repálni, az oroszok meg rendelkeztek olyan elfogó vadásszal ami gond nélkûl repûl a dragonlady repülési magasságában, csak 3x gyorabban mint a hang.
"Esetleg részlezzem azt, hogy a szovjet/ orosz vadászgépek mûszerezettésge és fedélzeti rendszereik milyen szinten voltak?"
részletezd. Én csak azt tudom, hogy sok szovijet harcigéppel vígan meg lehetett azt csinálni amit az amerikai agyonelektronizált vasak emberbaráti szeretetbõl alapból nem engedtek. Lásd mit mûveltek az orosz pilótûk a SZU27-es géppel.
De emlegethetném az F117A vs. 60-es évekbeli orosz radar esetét. Ui. az amik a modern radarokra méretezték a radarárnyékolását annak a gépnek. Viszont az orosz radarok kissebb mikrókén mûködtek, már ami a teljesítményét illeti. Gond nélkûl kibõkte. Mint ahhogy kibökte a madár rajt is, ui. ott még nem szûrt semmi. A kezelõnek kellett szûrnie. Tapasztalatbõl. Az alapvetõ gond ott van amit te is említettél: 25 év. Az F117A bõven a 60-as években lett kifejlesztve. Akkor amikor a jenkiknek már kompakt radarjaik voltak, az ellensége még ezekkel az energiazabáló nagyhatótávolságú monstrumokkal dolgoztak.
"Azt is megkérdezném, hogy az egyszerûbb mitõl jobb? "
példa: az ûrálomás feldélzetén nincs 386-os gépnél nagyob integrításu áramkõr... A miértre 1xû a válasz: ott az a legjobb, azért mert pici az integrítása. Néha az 1xübb a jobb.
Korea: hmm. a koreai repülõk hiába voltak ugyan olyan jók (v. jobbak) mint az amiké, ha a pilóta egy nulla volt. Aztán jöttek a kiképzett mig pilóták és a légiharcok komoly fordulatott vettek.
Kraz: kérdés az, hogy mikor kellett használnod. Mennyél fel a netre és nézegessél Kraz fan oldalt. Aztán gondolt újra, hogy mikor milyen vas kell.
Háborúban olyan vas kell ami igénytelen, de megbízható. És nem preciziós mûszer.
Ami meg a jenkik ûrfölényét jelzi: jelneleg orosz ûrhajokkal mennek az emberkék az ûrálomásra. És amióta van ûrálomás, az utánpótlást orosz vasakkal végzik, autotmatikus dokkolással.
Az oroszoknak 15 évig volt fent a MIR, a jenkiknek pár napig a SKylab, ami mellesleg vagy 2x akkora volt mint a MIR.
Ja: és a MIR tényleg gány volt. Meg is tanúltak rendesen szerelni a srácok a világûrben, sõt rakat speckó szerszámot is kifejlesztettek. Ja és a MIR az 1xüsége ellenére is 15 évig volt fent, a Skylab-ot meg hagyták elégni a légtrébe...
Mert ugye az oroszok csórók, tehát addíg húzzák amíg lehet, az amik meg habzsi-dõzsi és mehet a levesbe.
Ja még valami: az összes ami filmben feltûnik az AK, mint fegyver... Ennél jobb reklám nem kell a gyárnak.
részletezd pls. had sírjak én is.
#15
Komolyan mondom az orosz technika istenítésénl már sírok. Csak egy példa, de szemléletes.
Mikor a Tu-160-ról az elsõ fotó ismertté vált nyugaton, akkor az oroszok elõször kémre gyanakodtak, aki egy épület tetejérõl fotózótt. A gond az volt, hogy nem volt olyan épület, ami a fotó szögének megfelelt volna. Kénytelenek voltak belátni, hogy - valszeg egy Kh-11 - kapta le. Ez mutatta kb. azt a digitális (?) képfeldolgozási szintet, amit a nyugat kb. 25 éve elért. Az oroszokban addig fel sem merült, hogy olyan minõségû képet tud a jenki technika és mutatta, hogy az orosz hírszerzõ tisztek milyen szintez szoktak hozzá...
Esetleg részlezzem azt, hogy a szovjet/ orosz vadászgépek mûszerezettésge és fedélzeti rendszereik milyen szinten voltak?
Azt is megkérdezném, hogy az egyszerûbb mitõl jobb? A II.Vh-s Mosquito radarja tényleg egyszerû egy mai radarhoz képest, de attól még nem lesz jobb.
Kevesebb anyag? Minden orosz gép sajátossága, hogy alapvetõen szerettek bele anyagot tenni rendesen.
Még példa.
A koreai háborúban a számszerû fölényben levõ ellent elég jól elkalapálta a fõleg jenkikbõl álló ENSZ haderõ, aztán jött a status quo. Mellesleg a jet vadászok közötti elsõ harcban kb. 7-8:1 arányban a MiG-15 maradt alul az F-86 és más gépekkel szemben. A MiG-15 gyártása annyira pontatlan és gány volt, hogy a szárnyak eltérõ mérete és profilozása miatt 700-800 km/h sebesség táján a gép billegve tudott csak repülni.
A KraZ teherautót is túlnyomó részt az isteníti, akinek nem kellett azt a vackot használni.
n+1 példát tudok hozni, ami nevetségessé teszi a kijelentésedet. Nagyon kevés olyan terület volt, ahol az oroszok jártak elõl, de aztán ott is lemaradtak. Egy ideig ilyen volt rakétatechnika. A titán hegesztésben ott voltak a szeren - bár azért az SR-71 sem éppen egy gány valami - és a hagyományos tüzérségi fegyvereik sem volt rosszak. A MiG-29 és Szu-27 aerodinamikailag tényleg meseterdarab. Ettõl függetlenül elektronikában és egyéb iparágakban sehol nem voltak. A Szu-27 pl. eleinte önzáró üzemanyag tartály nélkül készült, mert a szükséges anyag vagy technológia sem állt ipari szintet rendelkezésre. (Éljen a COCOM lista...)
Maga a COCOM lista a bizonyítéka annak, hogy nem a "fejlett szovjet / orosz" technológia terjedését kellett védeni, hanem a többiek féltették titkaikat a keleti blokktól...
Mikor a Tu-160-ról az elsõ fotó ismertté vált nyugaton, akkor az oroszok elõször kémre gyanakodtak, aki egy épület tetejérõl fotózótt. A gond az volt, hogy nem volt olyan épület, ami a fotó szögének megfelelt volna. Kénytelenek voltak belátni, hogy - valszeg egy Kh-11 - kapta le. Ez mutatta kb. azt a digitális (?) képfeldolgozási szintet, amit a nyugat kb. 25 éve elért. Az oroszokban addig fel sem merült, hogy olyan minõségû képet tud a jenki technika és mutatta, hogy az orosz hírszerzõ tisztek milyen szintez szoktak hozzá...
Esetleg részlezzem azt, hogy a szovjet/ orosz vadászgépek mûszerezettésge és fedélzeti rendszereik milyen szinten voltak?
Azt is megkérdezném, hogy az egyszerûbb mitõl jobb? A II.Vh-s Mosquito radarja tényleg egyszerû egy mai radarhoz képest, de attól még nem lesz jobb.
Kevesebb anyag? Minden orosz gép sajátossága, hogy alapvetõen szerettek bele anyagot tenni rendesen.
Még példa.
A koreai háborúban a számszerû fölényben levõ ellent elég jól elkalapálta a fõleg jenkikbõl álló ENSZ haderõ, aztán jött a status quo. Mellesleg a jet vadászok közötti elsõ harcban kb. 7-8:1 arányban a MiG-15 maradt alul az F-86 és más gépekkel szemben. A MiG-15 gyártása annyira pontatlan és gány volt, hogy a szárnyak eltérõ mérete és profilozása miatt 700-800 km/h sebesség táján a gép billegve tudott csak repülni.
A KraZ teherautót is túlnyomó részt az isteníti, akinek nem kellett azt a vackot használni.
n+1 példát tudok hozni, ami nevetségessé teszi a kijelentésedet. Nagyon kevés olyan terület volt, ahol az oroszok jártak elõl, de aztán ott is lemaradtak. Egy ideig ilyen volt rakétatechnika. A titán hegesztésben ott voltak a szeren - bár azért az SR-71 sem éppen egy gány valami - és a hagyományos tüzérségi fegyvereik sem volt rosszak. A MiG-29 és Szu-27 aerodinamikailag tényleg meseterdarab. Ettõl függetlenül elektronikában és egyéb iparágakban sehol nem voltak. A Szu-27 pl. eleinte önzáró üzemanyag tartály nélkül készült, mert a szükséges anyag vagy technológia sem állt ipari szintet rendelkezésre. (Éljen a COCOM lista...)
Maga a COCOM lista a bizonyítéka annak, hogy nem a "fejlett szovjet / orosz" technológia terjedését kellett védeni, hanem a többiek féltették titkaikat a keleti blokktól...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#14
kurblis vagy berúgós?
#13
szerintem a oroszok itt és verték a jenkiket. (mint úgy általában mindenben ami haditechnika...)
A második résznél úgy nagy átlagban kiestem a székbõl és fetrengtem a röhögéstõl. Részletezzem? Nagyon nem vagy képben a jelekt szerint...
A második résznél úgy nagy átlagban kiestem a székbõl és fetrengtem a röhögéstõl. Részletezzem? Nagyon nem vagy képben a jelekt szerint...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#12
Az Enyergia/Buran rendszer teljesen folyékony hajtóanyagú rendszer. A fõ hajtómû hidrogén + oxigén, a gyorsítók kerozinosak. A hatásfoka így magasabb, mint az STS rendszeré, aminek a fõ hajtómûvei ugyan folyékony hidrogén + oxigén, de a gyorsítók jóval alacsonyabb hatásfokú, ráadásul nehezen szabályozható, veszélyesebb szilárd rakéták. Az STS rendszer összhatásfoka így olyan, mintha az egészet kerozinosra tervezték volna.
Az Enyergia rendszer gyorsítói is újrafelhasználhatóra lettek tervezve, de ez az elsõ indításoknál, még nem került alkalmazásra.
Ha jól tudom a Burán repülése során valójában nem opcionális volt, hogy automatikusan, vagy emberesen hajtja végre a repülést. Csak azért mert a kabin és a mûszerfal még nem volt kész, így emberes repülésre talán nem is volt alkalmas.
Az orosz haditechnika soxor tényleg jobb és egyszerûbb mint az amcsi, de fõleg kényszerûségbõl. És itt tényleg haditechnikáról van szó, nem olyan valamirõl, aminek az élettartama 30-50 év, üzemeltetése marha gazdaságos és felhasználó barát, illetve elõállításakor a környezetet sem szennyezi, de emellett rengeteg különleges anyagra és technológiára van szükség.
Az orosz technika ezzel szemben elõ állítás szempontjából alacsonyabb erõforrás igényû, kevesebb különleges anyagot tartalmaz, de mellette legalább olyan paramétereket hoz, üzemeltetése viszont nem gazdaságos, és ráadásul környezetszennyezõ is lehet, és egyáltalán nem felhasználó barát. Csak mert a háborúban a nagy mennyiség elve érvényesül elõállítás szempontjából, a környezetvédelmi, gazdaságossági elvek szintén jelentõsen háttérbe szorulnak (gyak xarnak rá), az ergonómia meg azért nem szempont, mert bizony a katona csak alkatrésze ezeknek az eszközöknek, amelyek élettartama meglehetõsen korlátozott, így az emberé is.
Az amerikaiak technológiai/gazdasági erõfölényre épülõ hadviselését a csendes-óceáni térségben még tudták érvényesíteni, de ugyan eben a háborúban a németek az oroszokkal szemben már nem. A koreai/vietnami háború is a technológiai fölény egyfajta kudarcával zárult, mint ahogy a jelenlegi aszimmetrikus háborúkban sem nyújt abszolút elõnyt a technológia.
Az Enyergia rendszer gyorsítói is újrafelhasználhatóra lettek tervezve, de ez az elsõ indításoknál, még nem került alkalmazásra.
Ha jól tudom a Burán repülése során valójában nem opcionális volt, hogy automatikusan, vagy emberesen hajtja végre a repülést. Csak azért mert a kabin és a mûszerfal még nem volt kész, így emberes repülésre talán nem is volt alkalmas.
Az orosz haditechnika soxor tényleg jobb és egyszerûbb mint az amcsi, de fõleg kényszerûségbõl. És itt tényleg haditechnikáról van szó, nem olyan valamirõl, aminek az élettartama 30-50 év, üzemeltetése marha gazdaságos és felhasználó barát, illetve elõállításakor a környezetet sem szennyezi, de emellett rengeteg különleges anyagra és technológiára van szükség.
Az orosz technika ezzel szemben elõ állítás szempontjából alacsonyabb erõforrás igényû, kevesebb különleges anyagot tartalmaz, de mellette legalább olyan paramétereket hoz, üzemeltetése viszont nem gazdaságos, és ráadásul környezetszennyezõ is lehet, és egyáltalán nem felhasználó barát. Csak mert a háborúban a nagy mennyiség elve érvényesül elõállítás szempontjából, a környezetvédelmi, gazdaságossági elvek szintén jelentõsen háttérbe szorulnak (gyak xarnak rá), az ergonómia meg azért nem szempont, mert bizony a katona csak alkatrésze ezeknek az eszközöknek, amelyek élettartama meglehetõsen korlátozott, így az emberé is.
Az amerikaiak technológiai/gazdasági erõfölényre épülõ hadviselését a csendes-óceáni térségben még tudták érvényesíteni, de ugyan eben a háborúban a németek az oroszokkal szemben már nem. A koreai/vietnami háború is a technológiai fölény egyfajta kudarcával zárult, mint ahogy a jelenlegi aszimmetrikus háborúkban sem nyújt abszolút elõnyt a technológia.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
egy kiss összehasonlítás:
- A Buran automatikusan landol orbitális pályáról az ûrrepülõtér aszfaltjára. (Megjegyzem, az átépítés óta erre az amerikai ûrsiklók is képesek, ám ott csupán a tartalék szerepét töltik be, ha az emberi irányítás valamilyen okból nem mûködhet - a Buran esetében az ember a tartalék!)
- Gyökeresen eltérõ a fõhajtómû kialakítása. Az Enyergija hordozórakéta saját fõhajtómûvel rendelkezik, így képes 120 tonnát az ûrbe juttatni (szemben a Shuttle-k 30 tonna hasznos terhelhetõségével!). A Shuttle-k fõhajtómûve a siklón található, a "hordozórakéta" tulajdonképpen egy egyszerû üzemanyagtartály. Így a kilövéskor A Buran esetében az igen nagy tömegû Enyergija emeli a relatíve kisebb tömegû siklót, a Shuttle esetében ez fordított (a két szilárd hajtóanyagú fokozat leválása után).
- A Buran High-Lift aránya 6.5, a Shuttle-ké 5.5 (Ez egy nehezen magyarítható arányszám, az elõre és felfelé történõ mozgás hányadosából áll össze. Minél magasabb a szám, adott sebességnél annál nagyobb emelkedésre képes a légijármû).
- Az orosz sikló 30 tonna hasznos teherrel képes landolni, a Shuttle-k csupán 20 tonnával térhetnek vissza.
- A hõvédõ bevonat mintázata a lehetõ legoptimálisabban kialakított, és ortogonálisan helyezkedik el a hõbelépés vonalára (Huh, ez is lefordíthatatlan emberi nyelvre. A lényeg, hogy optimálisan és egyenletesen képes elvezetni a hõt). Nincsenek éles törésvonalak a bevonat illeszkedésében, a törzs és az orr bevonatának illeszkedési mintázata a lehetõ legoptimálisabb.
- A hét személyes Shuttle-kkel szemben a Buran a végleges tervek alapján akár tíz fõs személyzettel repülhet.
szerintem a oroszok itt és verték a jenkiket. (mint úgy általában mindenben ami haditechnika...)
és ugye a 100tonna az nem 30. És a landolásnál 30t az meg nem 20....
Szóval kicsit durvább cucc a Buran/Energija mint az amcsik STS rendszere.
- A Buran automatikusan landol orbitális pályáról az ûrrepülõtér aszfaltjára. (Megjegyzem, az átépítés óta erre az amerikai ûrsiklók is képesek, ám ott csupán a tartalék szerepét töltik be, ha az emberi irányítás valamilyen okból nem mûködhet - a Buran esetében az ember a tartalék!)
- Gyökeresen eltérõ a fõhajtómû kialakítása. Az Enyergija hordozórakéta saját fõhajtómûvel rendelkezik, így képes 120 tonnát az ûrbe juttatni (szemben a Shuttle-k 30 tonna hasznos terhelhetõségével!). A Shuttle-k fõhajtómûve a siklón található, a "hordozórakéta" tulajdonképpen egy egyszerû üzemanyagtartály. Így a kilövéskor A Buran esetében az igen nagy tömegû Enyergija emeli a relatíve kisebb tömegû siklót, a Shuttle esetében ez fordított (a két szilárd hajtóanyagú fokozat leválása után).
- A Buran High-Lift aránya 6.5, a Shuttle-ké 5.5 (Ez egy nehezen magyarítható arányszám, az elõre és felfelé történõ mozgás hányadosából áll össze. Minél magasabb a szám, adott sebességnél annál nagyobb emelkedésre képes a légijármû).
- Az orosz sikló 30 tonna hasznos teherrel képes landolni, a Shuttle-k csupán 20 tonnával térhetnek vissza.
- A hõvédõ bevonat mintázata a lehetõ legoptimálisabban kialakított, és ortogonálisan helyezkedik el a hõbelépés vonalára (Huh, ez is lefordíthatatlan emberi nyelvre. A lényeg, hogy optimálisan és egyenletesen képes elvezetni a hõt). Nincsenek éles törésvonalak a bevonat illeszkedésében, a törzs és az orr bevonatának illeszkedési mintázata a lehetõ legoptimálisabb.
- A hét személyes Shuttle-kkel szemben a Buran a végleges tervek alapján akár tíz fõs személyzettel repülhet.
szerintem a oroszok itt és verték a jenkiket. (mint úgy általában mindenben ami haditechnika...)
és ugye a 100tonna az nem 30. És a landolásnál 30t az meg nem 20....
Szóval kicsit durvább cucc a Buran/Energija mint az amcsik STS rendszere.
#10
Itt vannak adatok a rakétáról.
Csak éppen az Buran cipelése esetén s Buran tömege szerintem lejön, mert az is fel kell vinnie, mert az "holttömeg"...
Eszerint a Bruan elvben 30 tonna táját vitt fel volna maximálisan.
Csak éppen az Buran cipelése esetén s Buran tömege szerintem lejön, mert az is fel kell vinnie, mert az "holttömeg"...
Eszerint a Bruan elvben 30 tonna táját vitt fel volna maximálisan.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#9
Honnan van az adat? Az SS STS LEO pályára olyan 25 tonnát tud, a geoszinronhoz közeli pálya esetén 4 tonna táján.
Buranra így hirtelen nem találtam semmit, de erõs kétségeim vannak az általad leírtak felõl. Az meg, hogy jobb lenne végépp nem biztos ugyanis soha nem használták üzemszerûen. Lényegében prototípus szinten volt az egész. Az áltagos megbízhatóságról semmiféle adat nincs...
Továbba azt sem szabadna elfelejteni, hogy a SS STS esetén a fõhajtómû újrafelhasználható. A Buran / Energija esetén viszont tudommal a gyorsító rakéta teljesen kuka, a Burnano csak manõvereõ hajtómûvek voltak. Komoly pályaváltoztatára alkalmatlan volt a rendszer.
Az automatikus landolást a nyugatiak is képesek megvalósítani igény esetén. Az szovjeteknek viszont parancsba adták, hogy így kell kipróbálni, mert nem engedtehették meg azt a presztízsveszteséget, hogy elveszítsenek ûrhajósokat. (Amúgy is hullottak a kiképzett Buran pilóták különféle balesetekben és betegségekben.)
Buranra így hirtelen nem találtam semmit, de erõs kétségeim vannak az általad leírtak felõl. Az meg, hogy jobb lenne végépp nem biztos ugyanis soha nem használták üzemszerûen. Lényegében prototípus szinten volt az egész. Az áltagos megbízhatóságról semmiféle adat nincs...
Továbba azt sem szabadna elfelejteni, hogy a SS STS esetén a fõhajtómû újrafelhasználható. A Buran / Energija esetén viszont tudommal a gyorsító rakéta teljesen kuka, a Burnano csak manõvereõ hajtómûvek voltak. Komoly pályaváltoztatára alkalmatlan volt a rendszer.
Az automatikus landolást a nyugatiak is képesek megvalósítani igény esetén. Az szovjeteknek viszont parancsba adták, hogy így kell kipróbálni, mert nem engedtehették meg azt a presztízsveszteséget, hogy elveszítsenek ûrhajósokat. (Amúgy is hullottak a kiképzett Buran pilóták különféle balesetekben és betegségekben.)
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#8
A sojuzok es a progress-ek mindig is automata dokkolast hasznaltak. A mir-nel egyszer valtottak kezire es a progress ki is bontotta az allomas oldalat. A valtozas annyi, hogy elotte egy analog dokkolo rendszert hasznaltak, sima differencialis visszacsatolassal. Most kapott a rendszer egy uj szamitogepet es szebb (digitalis) kijelzoket. Az amerikaiaknak jelenleg meg analog rendszeruk sincs. Az europaiak is az orosz rendszert masoltak, csak modernebb digitalis mevalositasban es ez tetszett meg az oroszoknak.
#7
Jah, az az érdekes ,hogy a Buran-t is koppintották még is jobban sikerült mint az eredeti. 2X nagyobb hasznos tömeg, és automatikus landolással büszkélkedett. Nagy kár volt érte.
Emlékszem, amikor az ELITE-ben végre meg tudtam venni a docking computer-t 😊 Addig volt pár baleset és visszatöltés 😉
#5
EU is kéne.... jó lenne😄
Armin & Ayu fan
#4
Az EU után könnyül villantani.... Ez is koppintás sajna hogy le ne maradjanak....
#3
Hm... Négy résztvevõs ûrverseny lenne szép (USA - orosz - kínai - japán, esetleg még india). De álmodozok. Nem éri meg senkinek. <#rinya>
... Alea iacta est - Veni, vidi, vici ...
#2
Tudnak ezek az oroszok!
#1
Polo motor, GPS, alufelni, meg Wunderbaum a Trabantba.
A Klipper meg vajon hol van?
A Klipper meg vajon hol van?
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
← ElőzőOldal 2 / 2