88
-
#48
"Kitt, én bemegyek, te maradj a kocsiban!"
-
#47
Szerintem Hendrix Stratocastere mindenkit megpicsázott volna 
-
#46
Egyébként mi itt tocsogunk a vörös sárban, meg földönkívüli civilizációkról ábrándozunk, közben meg a fejünk felett eldübörög a világ. -
#45
Szia!
Kár idegeskedned. Én már rég megfogadtam, hogy Molnival nem vitatkozom, mert annyi, mintha a rádióval vitatkoznék. Elismerem, hogy az egyes repcsik típusjelzéseit kívülről fújja, tehát, ha repcsilexikont írok valaha, akkor félretéve minden aggályom, felveszem vele a kapcsolatot.
A 1,5 hónapos szétkapásokról meg annyit, hogy Irak lerohanása nem egyenlő a győzelemmel. Afganisztáné dettó. Tökéletesen helyesen látod azt, hogy ezek nem csak katonai feladatok, komplex megközelítésre van szükség. Egyébként, Afganisztánban egyre inkább vereségről beszélnek. Az nem működik, hogy legyőzök egy diktatúrát, és a helyébe rakok egy másikat, esetleg még elmaradottabbat. Meg olyan, hogy Afganisztánban meghagyom a régi jogrendet, mely szerint, ha valakinél Bibliát találnak azt halállal büntetik, de az Európába érkező afgán menekültek mecsetet építenek maguknak.
Szóval, ezek olyan dolgok, amelyeket átfogó módon kell kezelni. Nos, erre az átfogó módra nem hogy a katonák, de még a mostani teszetosza, semmirekellő politikusaink sem képesek.
Végül, levezetésként egy szokásos hülye link tőlem: megtalálták a magyarok őshazáját. :-) -
#44
Figyuszka lehet ezt a tapló stílust csinálni, de én ma marhára nem vagyok vevő rá. Szal most egy darabig tőlem neked ez az utolsó hsz, oszd be magadnak.
SZU.
Hát nagy okosságokat mondasz, egyrészt utólag, másrészt olyan általánosságok, amit bármire rá lehet húzni. Kb ennyit is érnek. Én azért ajánlanám Paul Kennedy: Nagy hatalmak tündöklése és bukása c. művét, vagy Emmanuel Todd írásait.
"Ja igen, jenki fegyverről magyar rádióban a '80-as években? Te teljesen hülyének nézel? Ez a kijelentés az UL, de igazából vastagbőrős a javából.." Most ezt nem pontosan értem, de ha jól veszem ki a szavaidból most éppen le hazugoztál. Hát ha ez a véleményed, a magam részéről tartom magam a hsz-em bevezetőjéhez. Nem kell egymás idegeit feszegetnünk. Ettől ez még így volt.
"Mármont hol volt titok? Estleg nézd már meg a Tu-160 fejlesztésének dátum mérföldköveit..."
Őöö, most megint mire akarsz kilikadni? Azért családi hagyományaimból kifolyólag már akkor is elég közel voltam a sereghez, de elhiheted, hogy Mo-n kb 10 évvel régebbi orosz technikát ismertünk akkoriban, az is aki vele dolgozott, és az is nagyon titok volt. Mondjuk talán ezért is volt mindenki oda a nyugati technikáért, mert arról viszonylag szabadon lehetett infóhoz jutni. És egy F16 vs. Mig 23 összehasonlítás... nos ugye nem ugyan az a generáció, és hol tudtunk még akkor a Mig-29-ről!? Akkor láttunk modern orosz teknikát, amikor Klintísztvúd elcsórta a tűzrókát.:)
A cikkek így első ránézésre nagyon kircsik, jó lesz olvasni őket.
"Te meg szokás szerint hülységeket írsz. Már megszoktam."
Nos erről beszélek. Én viszont nem szoktam meg a tuskó, tapló stílusodat, szal, mint mondtam...
Ha nem tudsz ellene, vagy mellette érvet hozni, akkor azt is lehet ám írni.
Ettől még a tény tény marad, hogy közvetlen hatása annak, hogy leromboltak 1-2 hidat Belgrádban nem sok volt a népirtásra.
"Aha. Azétr mert perpillanat Afganisztánban vannak, akkor ez már determinálja, hogy soha semmiélyen más konfliktus nem lesz vagy nem is kell rá felkészülni?Atyaisten..."
Szerintem te marhára nem látod az összefüggést a politikai szándék és a fegyveres erők képességei között. Szóval javaslom, hogy mélyedj el az amcsik védelmi politikájában. Érdemes megnézni pl. pár apróságot, hogy az elmúlt háborúk költségei miatt, hány projektet, fejlesztést töröltek, csökkentettek, hány képességet veszített el az USA is. A katona csak azt csinálja amit a politikus mond, és abból amit erre kap, a hogyanba már lehet beleszólása, esetleg, talán.
(A végén látom a beszerzésről szóló linkeket, hát elég gáz, ha ilyeneket átolvasva sem jön át neked, hogy soxor ugyan arról beszélünk.)
"'91-ben elvi szinten erre volt felkészítve. Ehhez képest 4 hónapig telepített át haderőt és 1,5 hónapig tartott szépkapni az iraki haderőt."
És szerinted ez ma hogy nézne ki?
Költői kérdés volt, nem kell rá válaszolnod.
"Megint Aganisztánban a légierő 100%-nak bevetése sem érne el semmit, mert légierő területet nem tartott még ellenőrzése alatt soha..."
Asszem én is erre céloztam, de nem baj.
"...kevered a szezont a fazonnal."
Nem éppen, neked viszont szövegértésből egyes. Ha dislexiás vagy, mondd meg nyugodtan és akkor nem bántalak, de ettől még nem kel bunkózni.
"Ez kb. akkor bullshit duma, hogy az F-22 azért szar, mert nem vetették be Afganisztában. Mégis mi ellen? A légierőt mi ellen vessék be? A megfelelő On Call CAS képesség megvan. A probléma az, hogy túl drága. A modern vadászgépeket nem arra tervezték, hogy ilyen elhúzódó konflikutsban repüljenek intenzíven éveket. Nagyon drága multatság."
Jól elszórakozol saját magad gondolatmenetén látom.
"A probléma az, hogy az USAF-nak derogált - egészen mostanáig - COIN gépeket rendelni és rendszerbe állítani."
Na kb ez az amit mondani akarok: "Például úgy jön ide, hogy a fegyverek egyre drágábbá válnak, és árukhoz képest egyre kevésbé hatékonnyá."
Na leesett?
Amúgy a COIN gépek megfelelő szárazföldi jelenlét nélkül, max azt jelentik, hogy kevesebb pénzt szórnak ki a semmire, mert mint te is írtad a területet csak szárazföldi erővel lehet ellenőrizni, megtartani.
Ezzel zárom soraimat. Szóval hát iszonyat egy bunkó egy gyerek vagy, nem azért mert olyan vagy mint egy 3 ajtós szekrény bizti őr, hanem mert akkor is tuskóskodsz, amikor nem kéne. Jó persze ezzel én is így vagyok, de asszem nálam azért van némi önirónia, meg humor, legalább is törexem rá. Nálad viszont ... á hagyjuk.
Ne keress priviben sem, úgy sem válaszolok, csá. -
#43
Remek!De amúgy Afganisztánban miért is kéne egyetlen egy bevetést is SEAD feladatra elpazarolni!?
Aha. Azétr mert perpillanat Afganisztánban vannak, akkor ez már determinálja, hogy soha semmiélyen más konfliktus nem lesz vagy nem is kell rá felkészülni?Atyaisten...
Lehet itt rizsázni a csapásmérő képességről, de az USA hadereje '91-ben még 2,5 nagyobb konfliktussal birkózott meg a világban egy időben, jelenleg meg 0,5-tel sem bír el.
'91-ben elvi szinten erre volt felkészítve. Ehhez képest 4 hónapig telepített át haderőt és 1,5 hónapig tartott szépkapni az iraki haderőt.
Ma Afganisztánban a jenki Army nehézfegyverzet töredéke és hadrafogható USAF, Navy és USMC légierő kb. 3% vagy 4% van jelen. Erről ennyit. Megint Aganisztánban a légierő 100%-nak bevetése sem érne el semmit, mert légierő területet nem tartott még ellenőrzése alatt soha... kevered a szezont a fazonnal.
Ez kb. akkor bullshit duma, hogy az F-22 azért szar, mert nem vetették be Afganisztában. Mégis mi ellen? A légierőt mi ellen vessék be? A megfelelő On Call CAS képesség megvan. A probléma az, hogy túl drága. A modern vadászgépeket nem arra tervezték, hogy ilyen elhúzódó konflikutsban repüljenek intenzíven éveket. Nagyon drága multatság. A probléma az, hogy az USAF-nak derogált - egészen mostanáig - COIN gépeket rendelni és rendszerbe állítani.
Olvass.
Az Air Power blog, Fairboroug-i újdonságok bejegyzésben találhatod, hogy mit rendelt a USAF. -
#42
Miért omlott össze a SzU?
Mert a gazdasági rendszere és termékei egy fostalicska voltak.
Inkább az a kérdés, hogy miért nem omlott össze, amikor a 30-as években Sztálin millió számra hajtotta a gulágra az embereket, vagy mert éhinségek törtek ki (asszem eladta a búzát külföldre)? Miért nem omlott össze, amikor a Sztálini elnyomás közepette még a nácik is rájuk támadtak, és pillanatok alatt Moszkváig nyomultak?
Más gazdasági környezet volt. Tudod, akkor még tombolt a válság, mások sem álltak sokkal jobban, csak Sztálinnak nem kellett olyan problmákkal megküzdeni, mint másnak a diktatórikus berendezkedés miatt. A Honvédő háború is egészem más környezet volt, mint egy tartós, de törékeny béke.
Mondom ilyen urban legend dolgokban most nincs kedvem belemenni, amúgy szerintem valamikor a '80-as években hallottam a vasárnapi tudományos műsorban a Kossuthon először.
Ja igen, jenki fegyverről magyar rádióban a '80-as években? Te teljesen hülyének nézel? Ez a kijelentés az UL, de igazából vastagbőrős a javából..
Akkor ugye Tu-160 még nagyobb titok volt, mint a szovjet emberes holdprogram, szóval kizárásos alapon a B1-B-ről volt szó.
Mármont hol volt titok? Estleg nézd már meg a Tu-160 fejlesztésének dátum mérföldköveit...
A rakétás cikket majd elolvasom, biztos jól sikerült, köszi!
Rakétás? Két cikkem van eddig a HTKA-n, a harmadik kb. 60%-ban kész.
1.
2.
Így aztán megbombáztak Belgrádban 1-2 tv székházat, hidat, meg kórházat szokás szerint.
Te meg szokás szerint hülységeket írsz. Már megszoktam. -
#41
Remek!
De amúgy Afganisztánban miért is kéne egyetlen egy bevetést is SEAD feladatra elpazarolni!?
Lehet itt rizsázni a csapásmérő képességről, de az USA hadereje '91-ben még 2,5 nagyobb konfliktussal birkózott meg a világban egy időben, jelenleg meg 0,5-tel sem bír el.
Irakban 2003-ban a háború kezdetén csak azért nem volt hihetetlenül nagy veszteség, merthogy az ellenség már rég megadta magát, amikor bementek az országba. Minden felderítés nélkül nyomták előre a gl zászlóaljakat, mert a digitális felderítés elvileg mindet biztosított. Elvileg igen, csak gyakorlatilag voltak vakok, mert a hagyományos harcászati felderítő képességet nem lecserélték erre a "valós idejű digitálisra", hanem gyakorlatilag addigra elveszítették.
Lehet itt LOL hegyeket küldeni egymásnak, de azért azt ne feledjük el, hogy a fegyverek valójában csak játékszerek a politikusok kezében. Mi meg egyszerűen csak játékbuzik vagyunk.
Ezeknek a játékszereknek meg csak egy rendeltetése van, nem az hogy szépen repüljenek, meg gyorsan és messzire, mert ez csak a mi számunkra fontos, hanem hogy biztosítsák az, hogy ha egy politikus azt mondja, hogy márpedig ez meg ez így lesz, akkor úgy is legyen.
Na mostanában, vagy marhára nem az van a világban, amit a nyugati politikusok mondanak, vagy csak iszonyatosan jól titkolják, hogy mit akartak eredetileg.
-
#40
Miért omlott össze a SzU?
Inkább az a kérdés, hogy miért nem omlott össze, amikor a 30-as években Sztálin millió számra hajtotta a gulágra az embereket, vagy mert éhinségek törtek ki (asszem eladta a búzát külföldre)? Miért nem omlott össze, amikor a Sztálini elnyomás közepette még a nácik is rájuk támadtak, és pillanatok alatt Moszkváig nyomultak?
És aztán miért omlott össze, amikor egy a korábbi időszakokhoz képest viszonylagos jólét következett be?
Ezekre a dolgokra soha nem a pénz a válasz, nem a konfliktusok, a nehézségek, hanem az, ami miatt ezeket a nehézségeket az emberek vállalják, vagy elutasítják.
Lancer vs. Tu-160 személyzete kap fejfájást?
Mondom ilyen urban legend dolgokban most nincs kedvem belemenni, amúgy szerintem valamikor a '80-as években hallottam a vasárnapi tudományos műsorban a Kossuthon először. Akkor ugye Tu-160 még nagyobb titok volt, mint a szovjet emberes holdprogram, szóval kizárásos alapon a B1-B-ről volt szó.
Amúgy klafa kép!
F-108. Na ezért "imádok" veled beszélgetni, mert úgy vitatkozol, hogy közben ugyan azt írod, vagy nem ellenkezőjét, mint én, de azért beleraksz ilyeneket, hogy "de" "azonban" meg "viszont". Komolyan mondom változtass szakmát, mondjuk lehetnél hivatásos ellenzéki politikus.
A rakétás cikket majd elolvasom, biztos jól sikerült, köszi!
A titánról meg ötletelhetünk, hogy kinek mi a véleménye, de érdemes lenne legalább a wiki cikkét előbb elolvasnod, ha még nem tetted volna meg. Amúgy tényleg a nyolcadik vagy kilencedik leggyakoribb elem a földön. A fehér festékek gyakorlatilag mindegyik titán oxidot tartalmaznak. Az oroszok, habár repülőt nem építettek belőle, de atom-tengeralattjárót igen.
Ahogy olvasom a kémiai tulajdonságai miatt elég nehéz az előállítása, de pl az oxidjából elektrolízissel is lehet. Érdekes, hogy azt csak mostanában használják inkább. Az oroszok viszont továbbra is a legnagyobb titán előállítók, az amcsi kormányzat csak 2006. Körül kezdte a titánipar támogatását, miután a stratégiai tartalékai kimerültek.
Röviden.
Az EMP-vel az a gáz, hogy ha van egy bunkered, de a hegy tetején meg ott vannak a kommunikációs antennák akkor, azok bevezetik a berendezéseidbe, ha nem választod le, mondjuk egy optikai csatolással a dolgot, vagy valami ilyesmivel. Nem értek hozzá.
A koszovói háború egy jó nagy baromság volt. A politikusok eltöketlenkedték az időt, aztán jött Albright asszony és azt mondta, hogy minek vannak a fegyvereink, ha nem használjuk őket, a hülye p*csa! Így aztán megbombáztak Belgrádban 1-2 tv székházat, hidat, meg kórházat szokás szerint. Koszovóba a beszívott milicisták, meg tovább irtották az albánokat. Aztán a háborúnak vége lett, rá egy pár hónappal, meg Milosevics simán elvesztette a választásokat és ennyi. Értelme az egésznek nagyjából zéró volt. Végül az állította meg az öldöklést, hogy az albánokat is felfegyverezték.
Asszem utána csinálták az Amikor a farka csóválja c. filmet, ami az egész akkori szitu totális abszurditását nagyjából be is mutatta, Mónika Luinszkistől kezdve, azon keresztül, hogy mekkora egy média cirkusz volt az egész, egészen addig, hogy emellett az amcsik valójában marhára lexarják az egészet. -
#39
Például úgy jön ide, hogy a fegyverek egyre drágábbá válnak, és árukhoz képest egyre kevésbé hatékonnyá.
Ezt ugye viccnek szántad? Amire az ODS alatt ráküldtek 4 db F-16C/D-t buta bombákkal és SEAD kíséretet + vadász kíséretet - ez jellemzően 2 db F-4G és 2 db F-15C - arra ma elég egy F-16GC/DG csapásmérő, F-16CJ/DJ ad SEAD fedezetet és akár F-16CG/DG is lehet vadászkíséret.
Az 1991-es szintez képest a USAF és Navy is összement, de a géppark csapásmérő képessége sokszorosa a réginek.
Pl. mire ment az USA és a nyugat a csúcsfegyvereivel a 2010. 09. 11-es terror támadáskor, vagy az utána indított háborúkban?
Ez a legLoLabb benyögés, amit a sok idióta előad. A hagyományos harctéri fegyverekkel hogyan előzől meg egy terrorcselekményt? Ez olyan, mintha az lézerszikére azt mondanám, hogy szart sem ér, mert nem előzi meg a fejfájást. Azt nem is, de a daganat eltávolítható vele.
Röviden.
-
#38
Tu-160. Az az apróság a jelenlegi technika összehasonlításánál úgy látom nem zavar, hogy a SZU 91-ben összeomlott. Az oroszok számára ma a töredék erőforrás áll rendelkezésre a fejlesztésre, a gyártásra.
Miért is omlott össze? Mert versenyképtelen fostalicska cuccokat gyártott és a haverjai már nem fizettek érte olajdollárral - de inkább semmivel sem - egy idő után.
Mellesleg akkor mit hasonlítsak össze mivel és mikor? Az szovjet / orosz légierő általános technikai színvonala kb. a '60-as évek végén volt egyszinten a jenkivel. Belenko szökésénél álmulva nézték azt az elektronikát, amit ők már 10 éve kikuztátak a fenébe...
OK lemehetünk ilyen urban legend szintre is, csak éppen ezt a fejfájásos sztorit én a B-1B-vel kapcsolatban hallottam, és az oroszok mondták, hogy náluk ilyen nincs. Vagy te is így értetted, mert a szövegből ez nem derült ki.
A BONE-nal kacsolatban én nem hallottam sőt, a látogatásra érkező B-1 pilótáknak meséltek erről még 1990-es évek végén. Azóta persze ezt megoldhatták, de nem csak ez volt a kifogás a géppel kapcsolatban. A kondirendszerét is katasztrófának minősítették. Vagy megfagytak, vagy a kabinban levő elektronika túlfűttöte a gépet.
A dúrván 2X-es sebesség meg csak olyan apróságoknál jön jól, hogy a célt fele idő alatt éri el a gép, illetve fele annyi ideig tartózkodik az ellenséges légvédelem hatósugarában, meg egyéb ilyen számodra lényegtelen "apróságok".
A 2 Mach sebességet nagyon korlátozott ideig képes tartani és fel is kell gyorsulni. Mellesleg erre csak nagy magassában képes. Tudod ott, ahol a '60-as években ledurrantották az U-2-őt is. Persze van elektronikai védelme a gépnek, de azért a világ lenagyobb felszállótümegő bombázógépnek elég decens RCS értéke van...
Tény hogy a B-1B tényleg szebb röpcsi ezt el kell ismernem, szóval te győztél.:)
Nahát, nekem pont a Tu-160 tetszik jobban kivéve egy szögből, pont szemből. Ha már így szóba került, akkor egy szép kép. (Ez megvan ennél nagyobban és szebben is, de ezt találtam most így hirtelen.)
![]()
Amúgy mellesleg az amcsik elég korán elkezdtek a szuperszonikus orosz bombázógépek lelövésére szolgáló gépek kifejlesztését, pl a F-108 Rapier.
A gép a mock up (makett) fázisig jutott el. Lényegében csak egy ötlet volt, 1959-ben leállíották. Mellesleg akkor az F-102 már kb. 2,5 éve szolgálatban volt és az F-106 is közeledett afelé. Ergo erre nem túl nagy szükség volt, konkrtéan semekkora. (Ezt te is leírtad.) Ugyanis akkor még csak szubszonikus Bear létezett, meg Tu-16 Badger és Bison, amki viszont nem voltak teljesen interkontinentális bombázók. A Tu-22 sem volt az, és éppen csak első felszállásán volt túl. Nem is biztos, hogy a jenkik tudtak arról. A Tu-22 amúgy is egy eltolt konstrukció volt.
De az SR-71/A-12 is rendelkezett olyan változattal, amelyek erre szolgáló fegyverzetet hordoztak.
Igen, proto volt. Ennyi.
A Phoenix rakéta elődjét is az F-108-hoz fejlesztették ki, csak abba asszem még atomrobbanófejet terveztek.
Nem. Nagyon nem. Olvasd el a HTKA.hu oldalon az F-111 cikkemet. Volt még egy Douglas F6D Missileer neveztű dolog, aztán jött az F-111 flottavadász az AIM-54-gyel. A többit olvasd el abban.
Azonban ettől függetlenül még a tény tény marad, hogy csak az oroszok rendelkeztek abban az időben olyan szintű titán előállító képességgel, aminek segítségével egy ilyen vadászrepülő flottát lehetett volna építeni.
Tévedés, elegendő titánnal rendelkeztek és valszeg a technológiával is valamilyen szinten. A MiG-25 mégis inkább hőálló acélból készült és nem titánból. Hármat találhatsz, hogy miért.
A jenki is építetetett volna több SR-71-et, de nem volt rá szükség. Hogy az F-14 / F-15 gépekhez - és más vadászokhoz - honnan szereztek nagyobb mennyiségű titánt, azt nem tudom. Biztos van másnak is. Mondjuk az F-14 flottát ezért darabolták fel kivonás után, mert gazadaságilag megérte.
Mellesleg a titán ugye a Földön előforduló egyik leggyakoribb elem, de csak mert az oroszok valszeg stratégiai nyersanyagnak gondolták, így idejekorán kiépítették a titán előállító képességüket, az amcsik valamiért hanyagolták ezt a dolgot.
Ezt nem is tudtam. Akkor miért olyan drága? Mert valszeg hiába %-an a leggyakoribb, ha nagyon alacsony a koncentrációja a legtöbb helyen. Urán is nagyon gyakori elem. Pl. a tengervíz is tele van vele, csak borzalmasan kis koncentrációban.
1-2 ellenpéldát azért megoszthatnál, ha tudsz ilyet.
Pl. a NORAD főbb létesítményei. A vastag kőzet önmagában jól árénykol. Nem vagyok EMP szakember, de ha a brutálerős neutron sugárzást is megfog pár méter víz vagy ólóm, akkor gyanítom, hogy az EMP is árnyékolható, ahogy a számítógép háza is megfog bizonyos EM tartományt. (Faraday kalicka elv?)
Aztán úgy a hetvenes évekre kialakult egy hadászati erőegyensúly, illetve gyakorlatilag értelmetlenné vált az ilyen elvek alapján történő haderőfejlesztés, olyan mennyiségű pusztítóerőt halmoztak föl.
Most atompotenciálról van szó, vagy egy hagyományos fegyverekkel elképzelt háborúról? Mert ez utóbbiban eléggé megoszlanak a vélemények, hogy mi lett volna és mikor.
A koszovói háborúban csak az volt a gond, hogy nem voltak reális célpontok, attól hogy Belgrádot a földdel teszik egyenlővé Koszovóban még ugyan úgy irtják az albánokat a milíciák
Az El Dorado Canyon alatt volt az hosszú idő után először, hogy a barom politikusok csak a célt jelölt ki, a taktikai mevalósításba nem szóltak bele. Az ODS alatt sem. Az AF alatt viszont sajnos elfelejtették a leckét. Az eredmény ismert...
Hát ez egy jó indok, de semmiképpen nem ok. A harci helikoptereket azért tudtommal pont ilyen körülmények közé tervezték.
Igen. Viszont a '90-es években a Hidegháború végével senki sem akart Hidegháborús forgatókönyvekben elképzelt veszteséggel dolgozni és kockáztatni. Ez van. Lásd STS. Fura, hogy nem mernek kisebb kockázatot bevállalni, mint régen. Régen pl. pont azért volt festve a üzemanyagratály, hogy ne legyen gond a leváló szigetelés. Az tarotta egyben a szigetelést. Aztán súlycsökkentés miatt elhagyták. Azóta sem értem, hogy miért nem hozzák újra elő. Kis teljesítmény csökkenés, nagyobb biztonság. Százhuszonx misszióban elfogadható volt a kockázat most meg nem? Mi a pék...?
Az oroszok Afganisztánban a harci helikoptereknek kb 15-20%-át vesztették el.
Nem így kell vizsgálni a veszteséget. Mindig bevetésarányosan. A Vietnámi háborúban kb. 5000 heli veszett oda nagyságrendileg, nagy része UH-1-es volt. Iszonyatos szám. Nem tudom, hogy addig hány helit gyártottak le. Igenám, de kb. 40 millió bevetésből. Ez 8000 felszállásonként 1 heli. Ha egy átlagos bevetés 1 óra, akkor 100 ezer órára ez 12,5 gép. Régen békeidőben több vadászgép hullott le ennél 100 ezer óra alatt...
A gond az, hogy a "mi vagyunk a szupertechnikájú nyugati faszagyerekek" imidzsbe nem fért volna bele, ha a médiában ilyen arányú veszteségek jelennek meg.
Valószínűleg komoly részben politikai döntés volt az, hogy nem vetették be őket. Meg, ha emlkészel, akkor volt egy ütközéses baleset is, azután fújták le.
Az azonban reális gond volt, hogy az AH-64-ekre póttartályokat kellett volna rakni, mert jó pár száz km-t meg kellett volna tenni amíg a harctevékenység körzetébe érnek. Ez pedig jelentősen csökkentette volna a fegyverzet mennyiségét, mert a belső függesztési pontokat elfoglalta volna.
A 8 db Hellfire is elég erős fegyverzet lett volna. Ahogy már írtam, nem volt szárazföldi háború. Akkor meg a gépnek sem kellett volna olyan messzire menni. Nem volt igazi oka a bevetésnek. "Just in case" voltak ott.
És ettől még a tény tény marad, hogy az amcsik odavittek nagy dirrel-dúrral pár AH-64-est Albániába, aztán mégsem vetették be őket.
És? Nem ez az első eset a történeleben, hogy valamit nem használnak, mert nem éri meg a kockázatot. A német felszíni flotta hogyan is pusztult el a II.Vh alatt? A nagyobb hajók elég komoly részét a kikötőben bombáztákl szét. (Tirpitz, az egyik zsebcsatahajót és a Gneisenaut is.) -
#37
Például úgy jön ide, hogy a fegyverek egyre drágábbá válnak, és árukhoz képest egyre kevésbé hatékonnyá.
A fegyver ára már nem összevethető az általa okozható pusztítással, vagy azzal, hogy az elrettentő ereje folytán mekkora pusztítást képes megelőzni.
Pl. mire ment az USA és a nyugat a csúcsfegyvereivel a 2010. 09. 11-es terror támadáskor, vagy az utána indított háborúkban? -
#36
World War II casualties:
Country Population - Military deaths - Civil. - Jewish deaths - Total - Deaths as % of
1939
Hungary[42] 9,129,000 300,000 80,000 200,000 580,000 6.35
Germany[40] 69,310,000 5,533,000 900,000/3,170,000 160,000 6,593,000/ 8,863,000
SU 168,500,000 8,800,000/10,700,000 12,254,000/14,154,000 1,000,000 23,954,000 14.21
UK 47,760,000 382,700 67,100 449,800 0.94
USA 131,028,000 416,800 1,700 418,500 0.32
Link
No comment -
#35
Őszülj csak, én meg inkább vidulok rajtad.
Tu-160. Az az apróság a jelenlegi technika összehasonlításánál úgy látom nem zavar, hogy a SZU 91-ben összeomlott. Az oroszok számára ma a töredék erőforrás áll rendelkezésre a fejlesztésre, a gyártásra.
"A B-1B-nél meg az olcsóság miatt lemondtak a 2 Mach csúcssebességrők. A Tu-160-nál nem. Az megint vicces, hogy a gép eronómiája és belső tere olyan gány volt, hogy a '90-es években a pilóták gyakran panaszkodtak fejfájásra, mert akkor volt az EM és zajszint odabent..."
OK lemehetünk ilyen urban legend szintre is, csak éppen ezt a fejfájásos sztorit én a B-1B-vel kapcsolatban hallottam, és az oroszok mondták, hogy náluk ilyen nincs. Vagy te is így értetted, mert a szövegből ez nem derült ki.
Amúgy az oroszokat nem zavarta az ár, ha jól tudom a TU-160 többe kerül, mint a súlyának megfelelő arany.
A dúrván 2X-es sebesség meg csak olyan apróságoknál jön jól, hogy a célt fele idő alatt éri el a gép, illetve fele annyi ideig tartózkodik az ellenséges légvédelem hatósugarában, meg egyéb ilyen számodra lényegtelen "apróságok". Tény hogy a B-1B tényleg szebb röpcsi ezt el kell ismernem, szóval te győztél.:)
Amúgy mellesleg az amcsik elég korán elkezdtek a szuperszonikus orosz bombázógépek lelövésére szolgáló gépek kifejlesztését, pl a F-108 Rapier. De az SR-71/A-12 is rendelkezett olyan változattal, amelyek erre szolgáló fegyverzetet hordoztak. A Phoenix rakéta elődjét is az F-108-hoz fejlesztették ki, csak abba asszem még atomrobbanófejet terveztek. Csak aztán kiderült, hogy az oroszok nagyjából sehol sem tartanak ezekkel a stratégiai bombázókkal. Nagyon nem is nyomatták, mert a rakétákkal viszont elég jól álltak.
Így aztán az SR-71/A-12 kategóriájú vadászok is okafogyottá váltak.
Azonban ettől függetlenül még a tény tény marad, hogy csak az oroszok rendelkeztek abban az időben olyan szintű titán előállító képességgel, aminek segítségével egy ilyen vadászrepülő flottát lehetett volna építeni.
Mellesleg a titán ugye a Földön előforduló egyik leggyakoribb elem, de csak mert az oroszok valszeg stratégiai nyersanyagnak gondolták, így idejekorán kiépítették a titán előállító képességüket, az amcsik valamiért hanyagolták ezt a dolgot.
Az EMP hatáshoz meg csak annyit, hogy az IC-k 1-2 volt túlfeszültségtől behalnak, ha nem mikróáramköröket alkalmazunk, akkor azok a technikák valszeg jobban bírják az EMP hatást is.
Amúgy szerintem nem nagyon készültek pontos és összehangolt forgatókönyvek az atomháború megnyerésére, és így az EMP hatás árnyékolása sem volt alapvető szempont. Először minnél több bombát építettek, aztán minnél több rakétát. A többi fegyvernem/haderőnem meg csak statisztált volna egy ilyen háborúban. De még egyszer mondom szerintem az oroszok jobban álltak az eszközök ABV védelmében. 1-2 ellenpéldát azért megoszthatnál, ha tudsz ilyet.
Aztán úgy a hetvenes évekre kialakult egy hadászati erőegyensúly, illetve gyakorlatilag értelmetlenné vált az ilyen elvek alapján történő haderőfejlesztés, olyan mennyiségű pusztítóerőt halmoztak föl.
Utána viszont Reagenék elkezdtek filózni, kitalálták, hogy célzott gyors csapásokkal az atomütőerő jelentős részét ki lehet iktatni, a maradékot pedig egy védelmi pajzzsal felfogni. Ekkortól lehet szerintem olyan gépeket találni, mint a lopakodók, vagy, hogy az amcsik is gondolkodtak volna a fegyvereik nukleáris viszonyok között történő alkalmazására.
A koszovói háborúban csak az volt a gond, hogy nem voltak reális célpontok, attól hogy Belgrádot a földdel teszik egyenlővé Koszovóban még ugyan úgy irtják az albánokat a milíciák
"Az AH-64 meg azért nem azért ment be, mert túl nehéz Afganisztában is repülnek, pedig ott magasabb hegyek vannak. Azért nem mentek be, mert tartottak a MANPAD-től és a csöves légvédelemtől."
Hát ez egy jó indok, de semmiképpen nem ok. A harci helikoptereket azért tudtommal pont ilyen körülmények közé tervezték. Az oroszok Afganisztánban a harci helikoptereknek kb 15-20%-át vesztették el. A gond az, hogy a "mi vagyunk a szupertechnikájú nyugati faszagyerekek" imidzsbe nem fért volna bele, ha a médiában ilyen arányú veszteségek jelennek meg.
Az azonban reális gond volt, hogy az AH-64-ekre póttartályokat kellett volna rakni, mert jó pár száz km-t meg kellett volna tenni amíg a harctevékenység körzetébe érnek. Ez pedig jelentősen csökkentette volna a fegyverzet mennyiségét, mert a belső függesztési pontokat elfoglalta volna.
És ettől még a tény tény marad, hogy az amcsik odavittek nagy dirrel-dúrral pár AH-64-est Albániába, aztán mégsem vetették be őket. -
#34
Hát, igen ez az "arányaiban minimális" veszteség erős hmmm csúsztatás. Hiába voltak az angolok a győztes félen, gyakorlatilag az ő országuk is belerokkant a két háborúba. És amint mondtad, több millió életerős férfi halt meg, vagy vállt lehetetlenné. Abszolút számokban persze, a ruszkik alatt voltak, de arányaiban az angoloknak se volt valami nagy buli... -
#33
2440 kereskedelmi és százas nagyságrendű hadihajójuk süllyedt el. Több nagy csatahajó jellegű egység és rephordozó is. Ha ez neki semmi veszetés, akkor egy idiótával van dolgunk. Az I. VH 100 éve volt. Csak pár millióan haltak meg és nyomordtak meg az angolkonál és a franciákánl is. Ez nyugat... -
#32
ui:
Nagy-Britannia a 2. VH-ban olyan hatalmas veszteségeket szenvedett (presztízsben is), hogy gyakorlatilag 10-15 évig válságban volt az ország. Romhalmazok voltak a városok, gazdasági válság lépet föl. Tömegével vándoroltak el pl Ausztráliába meg Kanadába az emberek, mert egyszerűen nem volt munkahely. ÉS hát ilyenkortájt kezdett el a Birodalom is felbomlani, az első veszteség ugye India volt (1947), aztán ez elhúzódott 1997-ig. Hong Kong átaádásval hivatalosan is lezárult a birodlaom kora.
Szóval én nem mondanám, hogy ők nem kaptak. Nyilván kevesebbet, mint a ruszkik. De ez nem annak tudható be, hogy a Britek jobban harcoltak vagy a Németek a szép szemükért nem csesztették őket annyira. Oroszo. szteppéi gyakorlatilag Európa felét kiteszik, széles támadófelület. NBr. meg egy szigetország. Ilyen egyszerű. -
#31
"elenleg a stratégiai gondolkodásunkat (nem csak a katonai, hanem a gazdasági, környezeti meg akármilyen stratégiai gondolkodásunkat) olyan angolszász országokban felnőtt tudósok gondolatai uralják, ahova az utóbbi 100 évben nem tette be ellenséges katona a lábát, emberi vagy anyagi háborús veszteségeik arányaiban minimálisak voltak, a háború elvesztése nem fenyegetett soha az államok, és az azokban élő emberek közösségének, az kultúra totális megsemmisülésével."
Ezt az angolok nevében kikérem. Szerintem az angolok szívtak rendesen a második VH-ban. Gondolj csak az angliai csatára, London bombázására meg az u-boot blokádokra.
Az amerikaiak más tészta, ők 150 éve tényleg nem háborúztak. Ausztrália meg Új-Zéland (és Kanada) nem hiszem, hogy a világpolitikában nagy tényező lenne. -
#30
És ez hogyan jön ahhoz, hogy szerintetek az orosz technika a jobb nagy átlagban? 
-
#29
És akkor még egy gondolat.
Jelenleg a stratégiai gondolkodásunkat (nem csak a katonai, hanem a gazdasági, környezeti meg akármilyen stratégiai gondolkodásunkat) olyan angolszász országokban felnőtt tudósok gondolatai uralják, ahova az utóbbi 100 évben nem tette be ellenséges katona a lábát, emberi vagy anyagi háborús veszteségeik arányaiban minimálisak voltak, a háború elvesztése nem fenyegetett soha az államok, és az azokban élő emberek közösségének, az kultúra totális megsemmisülésével.
Ezzel szemben Kelet-Európában jó néhány országnak, az oroszoknak, vagy a világ jó pár országában szembe kellett nézni azzal, hogy olyan fejlettebb országok fenyegetik totális elpusztítással az adott országot, amelyek azonkívül, hogy esetleg nem győznek, nem kockáztatnak semmit.
Ezeknek a honvédő háborúknak van azonban 1-2 levonható tapasztalata.
1. Például, hogy bizony bármikor szembe kell nézni olyan szituációval, amikor a lakosság jelentős része áldozattá válik.
2. Aztán azzal is, hogy ez a nehéz krízis, nem jelent totális összeomlást (lásd pl. a Szu talpra állása a II. VH-ban).
3. És végül az is egy fajta általános elv, hogy a nyugati, a szabad piacba vetett hitre alapuló társadalmak konfliktusokat termelnek ki magukból. Csak mert a piac önszervező voltába vetett hit, felmenti a politikusokat a hosszútávra tervező racionális döntések alól, miközben a piac valójában idealisztikus, mert nem szabad és még csak nem is önszervező, hanem éppen egyre szélsőségesebb állapotokat idéz elő. -
#28
A Szu-t minden oldalról az amcsi érdekszférába tartozó országok vették körül, bárhonnan szárazföldi támadást indíthattak.
Tetszettek volna kivonulni Kelet-Európából és máris semleges országokkal lett volna határos a VSZ. Mert a SZU az VSZ országokkal és nem NATO országokkal volt határos nagyrészt, de oda se neki...Ki volt NATO ország és határos vele? Törökország, Norvégia és Alaszkában az USA. Hát kb. ennyi...
Mellesleg 1948 tájára szinte felszámolták a jenki jelenlétet, a SZU meg nagyon nem akart sehonnen elmenni. De szerintem menjünk át a HT vagy Hidegháború topikba. -
#27
A nyugati berendezésekben ilyen csak elvétve volt tudomásom szerint, viszont aszfalt úton roppant jó úttartással, szivargyujtóval és hamutartóval rendelkeztek a teherautók, amire a mondjuk egy légvédelmi rakéta irányító rendszerét rakták.
Rosszult tudod. Az atomháborúra valamilyen szintem minden főbb eszköz biztosítva volt, de egy korlátlanban ez tök lényegtelen lett volna. A végtelenségig nem maradhattak volna se PV kabinban, sem harckocsiban...
A Tu-160-as példát kicsit öngólnak érzem, csak mert a Tu-160 nagyobb sebességgel és hatótávolsággal rendelkezik, mint a B-1B amiről elvileg másolták. Az, hogy végül ki csodálkozott jobban a képeken én ezért vitatnám.
És ez miért meglepő egy olyan géptől, ami sokkal nagyobb? A B747 meg messzebre megy, mint egy A320. Tényleg. Nahát, ki gondolta volna... Mennyivel is nagyobb az egyik a másiknál?
Egy gép nem attól jó, hogy nagy és messzire repül. Ez csak egy tervezési szempont. Akkor mondok mást. 100 db B-1B készült. Tu-160-ból van kb. 16 és lényegében a '80-as évek szovjet szintjén vannak, minimális korszerűsítés volt. Azt, hogy a B-1 hol tart inkább ne részletezzük...
A B-1B-nél meg az olcsóság miatt lemondtak a 2 Mach csúcssebességrők. A Tu-160-nál nem. Az megint vicces, hogy a gép eronómiája és belső tere olyan gány volt, hogy a '90-es években a pilóták gyakran panaszkodtak fejfájásra, mert akkor volt az EM és zajszint odabent...
A titán kérdésbe szerintem megint ne menjünk bele, az amcsik az SR-71-eseikhez is az oroszoktól szerezték be. Gondolom, ha nagyobb mennyiségben tudnak előállítani, akkor az SR-71-ből sem mutatóban készül néhány darab.
Nem értem, hogy a megmunkálás és alkalmazott techológiához hogy jön oda, hogy honnan szerezték. Az, hogy az ország területén van titán, az csak szerencse kérdáse. Az, hogy meg tudod munkálni és építeni egy SR-71-et, az nem...
1. A híres szovjet elhárítást úgy átverték, hogy ehaj. Fedőcégeken keresztül szerezték be. Miért is adta vola el a SZU direktba a jenkiknek?
2. Egy speciális feladakörű felderítőből több nem nagyon kellett.
Szóval a technológia áramlását azért mindkét oldalon próbálták akadályozni. Bár azért a magyar honvédség is rendszeresített olyan számítógépet, ami cocom listás volt.
A jenkiket is kijátszották néha. Lásd a japán cégtől CNC gép beszerzést és hirtelen csendesebb szovjet tengók esetét.
Az összes olyan technológia, amelyet teleraktak IC-kel gyakorlatilag csak az első magaslégköri atomrobbantásig használhatók, az EMP hatás miatt.
Jah persze. Az árnyékolásról meg senki nem hallott semmit ugye? Ha meg már magaslégköri EMP van, akkor indulj el a temetőbe, hogy időben odaérj az ICBM-ek érkezése előtt.
Nem mellesleg a koszovói háborúban hiába volt ott a teljes NATO a légierejével, az albánokat sokáig nem tudták megvédeni. Pl Az AH-64-eket nem tudták alkalmazni, mert nem volt képes átrepülni a hegyeken, bár rengeteg elektronika van benne, meg sisakcélzó, meg amit akarsz.
Szerintem ne a blikkből tájékozódj, mert az ilyen szamárságok leírásához vezet. Az AF egy roppant korlátozott hadművelet volt. A napi bevetésszám átlagban a százat sem érte el. Ebben a legutolsó tankeről, a SEAD ls HAVCAP fedezettől az ügyeletes SARCAP heliig minden benne van. A tényleges csapásmérő erő alig napi 20-30 gép volt. Az Sivatagi Viharhoz képest 0 erőt vonultattak fel. Ez alapvető hiba volt.
Az AH-64 meg azért nem azért ment be, mert túl nehéz Afganisztában is repülnek, pedig ott magasabb hegyek vannak. Azért nem mentek be, mert tartottak a MANPAD-től és a csöves légvédelemtől.
Mellesleg miért is zavarná be egy csapattámogató taktikai helikopert, mikor szárazföldi háború nem is volt?
Tényleg megőszülök ezen a sok téveszmén amit itten összehordtok... -
#26
Én szerintem nem istenítettem az orosz technikát, csak leírtam, hogy milyen elvek szerint dolgoznak, mégegyszer írom soxor kényszerűségből, mert egyetlen céljuk egy esetleges háború inkább túlélése, mint megnyerése volt. Nézzük csak meg a térképeket. A Szu-t minden oldalról az amcsi érdekszférába tartozó országok vették körül, bárhonnan szárazföldi támadást indíthattak. Ezzel szemben az oroszoknak gyakorlatilag esélyük sem volt az USA-t szárazföldi erővel megtámadni és megszállni. Az oroszok számára egyetlen esély volt Európa teljes megszállása, ami esetleg túl jelentős veszteség lett volna ahhoz, így az amcsik valszeg békét ajánlanak, és nem igazán az volt a cél, hogy legyőzzék őket. Arra soha semmilyen esélyük sem volt, a hagyományos megszállós értelemben! Ennyit a hadászati szintről.
És akkor vissza a technikához, az oroszok mégegyszer írom, fegyvereket és olyan eszközöket gyártottak, amelyek egy bizonyos célnak nagyjából a nyugati szinten megfeleltek. Lexarták, hogy hány fok van egy műszerkocsiban, ha a berendezés 70 fokban is működött. Azonban lehet, hogy minden műszerkocsiban mégiscsak volt olyan levegő szűrő, ami atomháborúban is biztosította a személyzet túlélését. Nem emberbaráti okokból, csak hogy a rendszerek működőképesek maradjanak. A nyugati berendezésekben ilyen csak elvétve volt tudomásom szerint, viszont aszfalt úton roppant jó úttartással, szivargyujtóval és hamutartóval rendelkeztek a teherautók, amire a mondjuk egy légvédelmi rakéta irányító rendszerét rakták.
A Tu-160-as példát kicsit öngólnak érzem, csak mert a Tu-160 nagyobb sebességgel és hatótávolsággal rendelkezik, mint a B-1B amiről elvileg másolták. Az, hogy végül ki csodálkozott jobban a képeken én ezért vitatnám.
Amúgy a II. Vh-s géppel előjönni, nem igazán jó példa. Lehet, hogy nem volt nyilvánvaló amit írni akartam, de azért csak maradjunk az adott generáción belül. Én legalább is így értem.
Amúgy nem azt írtam, hogy kevesebb anyag kell az orosz cumókhoz, hanem hogy kevesebb erőforrást igényel a gyártás. Adott gépet aluminium ötvözetből legyártani valszeg azért egyszerűbb, mint kompozit anyagból, mégha a termék végül nagyobb tömeggel is rendelkezik.
Hát lehet itt jönni a statisztikákkal csak én nem ezt mondtam.
Hanem hogy mire mennek a jobb technikával. A németek elvesztették a háborút az oroszokkal szemben. A keleti fronton 10X akkora haderővel nem tudták az oroszokat tartani, amihez képest a nyugati frontokat 1/10-del meg nagyjából igen. Koreában nem tudtak győzni a nyugati szövetségesek, Vietnámban vesztettek, az iraki, afganisztáni hadszintéren a reguláris erőket lenyomják, de az egyetlen AK-val, meg RPG-vel felszerelt lázadók gyakorlatilag uralják a területet technológiai hátrányuk és óriási veszteségeik ellenére is.
A titán kérdésbe szerintem megint ne menjünk bele, az amcsik az SR-71-eseikhez is az oroszoktól szerezték be. Gondolom, ha nagyobb mennyiségben tudnak előállítani, akkor az SR-71-ből sem mutatóban készül néhány darab.
Szóval a technológia áramlását azért mindkét oldalon próbálták akadályozni. Bár azért a magyar honvédség is rendszeresített olyan számítógépet, ami cocom listás volt.
Az összes olyan technológia, amelyet teleraktak IC-kel gyakorlatilag csak az első magaslégköri atomrobbantásig használhatók, az EMP hatás miatt. Az régi orosz technológia sem teljesen védett ez ellen, de egy elektromechanikus, analog számítóegységgel felszerelt berendezés nagyobb valószínűséggel éleszthető fel, mint egy szilícium csoda. Az MH kb 91 környékén vonta ki az ilyen automatizált vadász rávezető rendszereit.
Ez kb. ugyan az a kérdés, mint most a UAV. Az UAV roppant költséghatékony légvédelemmel nem rendelkező ellenféllel szemben. De ugye pl a szerbek is tucatszám lőtték le őket, csak az nem kerül be a médiába.
Nem mellesleg a koszovói háborúban hiába volt ott a teljes NATO a légierejével, az albánokat sokáig nem tudták megvédeni. Pl Az AH-64-eket nem tudták alkalmazni, mert nem volt képes átrepülni a hegyeken, bár rengeteg elektronika van benne, meg sisakcélzó, meg amit akarsz. -
Thrawn #25 "Továbba azt sem szabadna elfelejteni, hogy a SS STS esetén a főhajtómű újrafelhasználható. A Buran / Energija esetén viszont tudommal a gyorsító rakéta teljesen kuka, a Burnano csak manőverező hajtóművek voltak. Komoly pályaváltoztatára alkalmatlan volt a rendszer."
A Shuttle is csak a manőverhajtóműveire támaszkodhat keringési pályán, a három főhajtómű csak a startnál működik a külső tartály üzemanyagát felhasználva. Tehát komoly pályaváltoztatásra szintúgy alkalmatlan. Nem a manőverhajtőművek kis teljesítménye, hanem a rendelkezésre álló üzemanyag mennyisége miatt. Ha egyszer feljutott, a manőverezéshez nem kell akkora kraft, csak legyen elég nafta. Márpedig abból szűkösek a készletek. -
#24
Mellesleg még azt tenném hozzá az első esethez, hogy egy besugárzás jelző nélküli tök egyenesen repülő gép leszedésében mégis mi a meglepő? Szerintem semmi... -
#23
Azon felül Alaszkában biztos gyalog, lovon és rénaszarvasháton jártak. Vajon hogyan is visheltek hadat a japánok ellen odafent északon? (Attu szigetek és társai.)
Áh... -
#22
Igazából megdöbbentő, hogy a HT alapjaival sincs tisztában, de azért próbálja a frankót mondani. Az F-117 annyra hasonlít a B-1-re, mint a stradpapucs egy surranóra. Mindkettőnek van talpa. A két gép is ilyen. Midkettőnek van szárnya. Kb. ennyi... -
#21
"Amúgy megnézném, hogy hány nyugati 1960-ban gyártot autó ment volna el akkor az orosz tajgán... ui. a lada a volga és társai gond nélkül mászkáltak ott."
Nem arra tervezték a cadillackeket hogy a szibériai büdös semmin mínusz hatvanban furikázzanak vele, úttalan utakon. Gondolom ha kellett volna az amiknak iylen kocsi - megoldják.
Your argument is invalid. -
#20
U2: okés, de amikor bevetették akkor meg nem néztek utánna, hogy időközben már van olyan fegyver ami leszedi. Ők feltételezték, hogy nincs.
Igen. A Hidegháború legsötétebb időszakában, mikor az elektronikai felderítés nem létezett, máholdak sem voltak biztos naprakészek voltak abból, hogy rendszerbe állt egy új szovjet rakéta. Te magadnál vagy? Egy olyan országról van szó, ahol az akkori világ legkeményebb diktatúrája volt talán.
1992 előtt konkrétan az Sivatagi Vihar alatt használták és Granadában pár darabot. Sokkal nagyobb számban és sokkal inkább kiépült légvédelem ellen, mint a szerb. A szerbek sikeren azon alapult, hogy tudták, hogy az irakikakat mivel verték laposra. A szerb légévdelem lényegében a túlélésre játszott. Nem is értem, hogy miért pont 1992-őt választottad, a gép már 1990 táján is ismert volt, csak képességei nem. A '80-as évek legvégén hozták nyilvánossára a létezését. A B-2 bemutatója, pl. nyilvános volt, akkor felesleges volt titkolni az egy generációval korábbi lopakodót...
Radar: mivel a hidegháborúban fejlesztették a SZU ellen ezért a hiba ott volt, hogy megint olyat feltételeztek ami nincs. A legnagyobb ellenségének régi radarjai voltak, tehát az F117A potenciális célpontá vált volna ha tényleg háborúra kerűl a sor. Oda se neki...
Akkoriban kezdtek átállni a méteres és deciméteres tartományról a kisebbre. Sz-300, Buk és társai. Szerintem előbb tájékozódj a légvédelem 2x2-je táján...
F117A: ahhoz képest a B1-et 1976-ba mutatták be ami az F117A továbbfejlesztése volt. Tehát lehet, hogy 1978-ban mutatták be az F117A, de a fejlesztése már a 60-as években elkezdődött, a Northop erősen foglalkozott a csupaszárny technológiával.
Komlyan mondom, hogy itt már az asztalt csapkodom a röhögéstől. A B-1 egy stratégiai bombázó ami atomfegyverek hordozására szolgált, az F-117 meg egy precíziós fegyverekkel ellátott taktikai csapásmérő, mint az F-111F. Igaz, hogy szubszonikus, de csökkentett észlelhetőségű.
A B-1B-t a SAC repülte, az F-117-et meg asszem a TAC. A Hidegháború alatt lényegében csak atomfegyverek bevetését gyakorolták a B-1B gépekkel. Az F-117 az új NATO doktrína szülötte volt, ami egy esetlegesen hagyományos fegyverekkel vívott háború nyitányában kellett, hogy az első lépcsős alakulatok mögött minden hidat és fő utánpótlási kapcsolatot leromboljon. A szovjetek mennyiségi fölénye az első napok után elolvad volna, mert az első egységek sem lőszert, sem ellátmányt, sem erősítést nem kaptak volna.
(Mellesleg a B-1 programot Carter elkaszálta és csak Reagen támasztotta fel. Lényegében az F-117 után áll nagy számban szolgáltba csak.)
Űrhajózás: azért a tény tény marad: az orosz technológiára támaszkodik az amerikai űrcsapat.
De nem azért, mert technológiailag rászorulnek. Ez egy idióta politikai döntés következménye. Nehéz a felfogásod?
Skylab: a MIR alatt is volt fokozott naptevékenység. Tudod a Skylab után 10-20 évvel nagyon könnyű okosnak lenni...
K: tudommal az AK megbízhatóságát még a nálunk okosabbak sem kérdőjelezik meg. Az amcsik csodafegyveri meg egy komolyabb homokviharban pusztulnak el.
Javaslom olvad végig a HT topikot, vagy kérdezd meg Cifu-t. Ahgy mondtam, nem 40 évvel ezelőtti hírekből táplálkozzál.
Amúgy megnézném, hogy hány nyugati 1960-ban gyártot autó ment volna el akkor az orosz tajgán...
Szerinted Kanadában és a Skandiván országokban mi a pékkel mászkált az erdész? Nehogy azt hidd már, hogy attól mert orosz bírja a telet. A szomszéd Ladáját konkrtéan mi toltuk be télen, mert az akksija a garázsban is lemerült télen néha...
ui. a lada a volga és társai gond nélkül mászkáltak ott.
Az álag szovjet embernek autója sem volt, de oda se neki...
Még egy apró HT vonal megjegyzés. Az F-15/16 gépekre adott szovjet gép a MiG-29 / Szu-27 volt. Kb. 10-12 évvel később, akkor érték el nagyjából a névelegesen a bevethető állapotot. Akkor sem érték el az 'A' verziók képességeit, mikor ezen gépekből már a fejlettebb 'C' verziók kezdtek elterjedni.
Lényegében az oroszok mindig csak válaszoltak a meglevő fenyegetésekre a '60-as évek után. Később jött a 4. generációs vadász, BGM-109 és AGM-86 és társaira a MiG-31 + R-33. Egy tisztességes rephordozó összerakására is képtelenek voltak, mikor a jenki már 35-40 éve szuperhordozókat gyárott.
Komolyan mondom egyszerűen nevetésges a feltételezés orosz technológiai fölényről beszélni. Akkor nem omlott volna össze a SZU, mert tudtak volna versenyképes terméket gyártni és dollárért eladni. Ma is miből élnek? Azt adják el, ami a földjük alatt van. Olaj, gáz, urán. Hozzáadott érték szinte 0... -
MacropusRufus #19 U2: okés, de amikor bevetették akkor meg nem néztek utánna, hogy időközben már van olyan fegyver ami leszedi. Ők feltételezték, hogy nincs.
F117: bocsi a véta nem azon volt, hogy 3000:1 hanem azon, hogy a ruszki azért szar mert. Erre írtam, hogy leszedték. Nem érdekel, hogy hányadikra. Amúgy az első éles bevetések egyikén szedték le ui. 1992 elött nem nagyon volt nyílvános bevetése az F117A-nak, ergo: 92 elötről sok infó nincs a bevetéseiről. Viszont az irakban lekapták az első valamelyik bevetésén.
Radar: mivel a hidegháborúban fejlesztették a SZU ellen ezért a hiba ott volt, hogy megint olyat feltételeztek ami nincs. A legnagyobb ellenségének régi radarjai voltak, tehát az F117A potenciális célpontá vált volna ha tényleg háborúra kerűl a sor. Oda se neki...
F117A: ahhoz képest a B1-et 1976-ba mutatták be ami az F117A továbbfejlesztése volt. Tehát lehet, hogy 1978-ban mutatták be az F117A, de a fejlesztése már a 60-as években elkezdődött, a Northop erősen foglalkozott a csupaszárny technológiával.
"Az űrállomáson meg azért nincs 386nál fejlettebb, mert az űrben levő részecskék a csíkszélesség vagy mi miatt megzavarják a CPU működését. "
pnotsan, ez az az eset amikor az egyszerübb jobb. Tudod, te kértél példás: "Azt is megkérdezném, hogy az egyszerűbb mitől jobb? "
Kraz: az egy harci helyzetre kifejlesztett vas. Nem teherautó. Az, hogy lett belőle az is, más lapra tartozik. Harci körülmények közt meg az kell. Nézzél meg egy H1 katonai verzitót belül. Van olyan sit mint a Kraz.
De nem ez a lényeg. Hanem, hogy még most is megy, holott legalább 40-45 évesek.
Űrhajózás: azért a tény tény marad: az orosz technológiára támaszkodik az amerikai űrcsapat.
Viszont nagyra törő álmaik vannak: ember a Holdra. Jelneleg nincs is az emberiségnek olyan rakétája ami eljutna a Holdig. (illetve van, de az is interkontinentálisnak van beállítva)
Skylab: a MIR alatt is volt fokozott naptevékenység. Mit értek az amcsik a Skylab-al? Semmit, hiszen lejött a vas. Kénytelenek voltak az orosz MIR-en gyakorlatozni. Tehát a fölény továbbra is megmaradt: egészen az ISS beüzemeléséig CSAK az orszoknak volt fent űrálomásuk, ráadásúl 15 évig. Ekkora fölény nem elég? :)
Jelneleg meg ha az orosz beint még az űrhajósukat sem tudják visszahozi ui. az űreppülőt ki kell vonni a koruk miatt, viszont utód még nincs.
AK: tudommal az AK megbízhatóságát még a nálunk okosabbak sem kérdőjelezik meg. Az amcsik csodafegyveri meg egy komolyabb homokviharban pusztulnak el. De ha még sem: egy AK igen komoly ellenfél tud lenni bárkivel szemben, még akkor is ha a technika legalább 40-50 éves.
AK. vs. M16:
Az AK-et 1947-ben gyártották, az M16-ot meg 60-ban.
AK / M16
tűzgyorsaság: 600 lövés/perc 750 lövés/perc
torkolati seb.: 715lövés/perc 884-900m/sec
Nos a két fegyver közt 20 év telt el. Az eltérések nem jelentősek.
Erősen sarkosítva azt kell, hogy mondjam, hogy AK kb. 10 évvel megelőzte az M16-ot....
de én nem azt mondom, hogy szeretni kell a ruszki technológiát, csak azt, hogy azért amiért ruszki, még nem biztos, hogy gagyi is.
Amúgy megnézném, hogy hány nyugati 1960-ban gyártot autó ment volna el akkor az orosz tajgán... ui. a lada a volga és társai gond nélkül mászkáltak ott.
Továbbá ajánlom figylemedbe az időjárási szélsőségegről szóló NG műsort: -42 fokban a nyugati terepjáró meghalt, ui. belefagyott a gázolaj. Az oroszba is belefagyott, de neki van egy trückje: nyílt lánggal melegíthető mint a karter mint a difi. Mert szar....
-
#18
Öööö, mert az U2-őt még akkor tervezték, amikor tudták, hogy a magassága megvédi. Az ember onnan tudja meg, hogy nem jó a "pácélja", amikor éppen átütik. Szar ügy. Utána nem is használták a jenkik eredeti feladatkörében jenki pilótával, csak Kuba felett, mert nagyon muszáj volt...
De emlegethetném az F117A vs. 60-es évekbeli orosz radar esetét.
3000 ezer bevetésből sikerült egyszer tudással, jenki elkúrással - a gép 4. napon is pontosan azon a folyosón ment be, mint az első 3 napon - és iszonyatos szerencsével EGYETLEN EGY gépet leszedni. Bocs, de az annyi, minhalottnak a csók. Mellesleg a szoksásos hibát elkövetted. Szép, hogy az n+1 éves felderítő radar deciméteres hullámhosszon dolgozik és emiatt jobban látja az F-117-et, csak éppen a modern tűzvezető radarok más hullámhosszon dolgoznak. Oda se neki...
Az F-117 a '70-es évek legvégén lett félelmetesen gyorsan összerakva. Ahhoz képest, hogy forradalmi volt olyan sebességgel készült, hogy szinte csak "összedobták". Több meglévő elemet 1:1-ben átvettek más gépekről. F-18 hajtómű utánégető néklül, F-16 és F-15 orffutó és több fedélzeti rendszeri + display, stb.
Az űrállomáson meg azért nincs 386nál fejlettebb, mert az űrben levő részecskék a csíkszélesség vagy mi miatt megzavarják a CPU működését. A számítási teljesítmény megfelel, de az üzembiztosság miatt használják azt. Ha több kraft kell, akkor több proci, de újabbat a fizikai korlátok miatt cinkes betenni. Random hibákat produkálhat a CPU. Ergo ez egy hatalmas kapufa volt részedről...
A Kraz idézet egy olyantól van, akinak sajnos szerelni üzemeltetni és néha vezetni is kellett az a szarkupacot. Igen, ezek az ő szavai. (Vagy a lemilen vagy milstoryon olastam. Vagy egy "főkefés" videó kapcsán.) Trabant fanok is vannak, de attól a Trabant egy hulladék autó marad...
Az, hogy orosz űrhajókkal mennek azt politikai megfontolásból van. Ma is van asztronauta, aki felmenne STS rendszerrel, de még egy rendszer elvesztésétől való félelem miatt nem merik ezt bevállalni a politikusok. Mellesleg az agyonsztárolt Szojuzokkal is haltak meg emberek, annak is rögös útja volt, amíg oda jutott ahova. Továbba megjegyzem, hogy az orosz hajók, ha két embert felvisznek, akkor a haszons tehet valahol 100-200 kiló táján van. Döbbetenesen kevés ugye? Én sem akatam elhinni, Cifu homályosított fel erről annno. Maradjunk annyiba, ha nincs STS, akkor ma nek járna fel sehova orosz Szojuz, mert nem lenne ISS sem...
A Skylab a fokzott Naptevékenyés miatt jött le hamar, amit nem tudtak előrejelezni. Drága tananyag volt annyi szent. Egyébként mikor is küldtek fel akkora állomást az orszok, mint a Skylab két indításból? Jaaaaaaaaaaa, hogy soha...?! Na, annyit a fölényről...
Az AK régen volt megbízjatóságban előnyben. Ma már bármelyik komoly karabély felveszi vele a versenyt, de inkább le is nyomja. Nem 40-50 éves sztorikból kellene építkezni.
Azon tényleg röhögök, hogy szerinted attól jó egy fegyver, mert sokszor van filmben? Öcsém, akkor az F-14 a világ legcoooooooooooooooolabb fegyvere, mert két mozi is elég rendesen rágyúrt. De orosz repülőgéphordozót sem láttam még mozifilmben, stb.
Atyaisten... -
MacropusRufus #17 okés.
ilyenek én is tudok: a dragonlady-t a hidegháború alatt SZU felet simán leszedték. Egészen addíg az amcsik teljesen megvoltak győződve arról, hogy odáig nem tudnak fellőni. Feltudtak.
At SR71-et meg szintén a ruszik ellen fejlesztették ui. egészen addíg az amcsik nem rendelkeztek olyan felderítő géppel ami képes a hagnsebesség 3x-val repálni, az oroszok meg rendelkeztek olyan elfogó vadásszal ami gond nélkűl repűl a dragonlady repülési magasságában, csak 3x gyorabban mint a hang.
"Esetleg részlezzem azt, hogy a szovjet/ orosz vadászgépek műszerezettésge és fedélzeti rendszereik milyen szinten voltak?"
részletezd. Én csak azt tudom, hogy sok szovijet harcigéppel vígan meg lehetett azt csinálni amit az amerikai agyonelektronizált vasak emberbaráti szeretetből alapból nem engedtek. Lásd mit műveltek az orosz pilótűk a SZU27-es géppel.
De emlegethetném az F117A vs. 60-es évekbeli orosz radar esetét. Ui. az amik a modern radarokra méretezték a radarárnyékolását annak a gépnek. Viszont az orosz radarok kissebb mikrókén működtek, már ami a teljesítményét illeti. Gond nélkűl kibőkte. Mint ahhogy kibökte a madár rajt is, ui. ott még nem szűrt semmi. A kezelőnek kellett szűrnie. Tapasztalatből. Az alapvető gond ott van amit te is említettél: 25 év. Az F117A bőven a 60-as években lett kifejlesztve. Akkor amikor a jenkiknek már kompakt radarjaik voltak, az ellensége még ezekkel az energiazabáló nagyhatótávolságú monstrumokkal dolgoztak.
"Azt is megkérdezném, hogy az egyszerűbb mitől jobb? "
példa: az űrálomás feldélzetén nincs 386-os gépnél nagyob integrításu áramkőr... A miértre 1xű a válasz: ott az a legjobb, azért mert pici az integrítása. Néha az 1xübb a jobb.
Korea: hmm. a koreai repülők hiába voltak ugyan olyan jók (v. jobbak) mint az amiké, ha a pilóta egy nulla volt. Aztán jöttek a kiképzett mig pilóták és a légiharcok komoly fordulatott vettek.
Kraz: kérdés az, hogy mikor kellett használnod. Mennyél fel a netre és nézegessél Kraz fan oldalt. Aztán gondolt újra, hogy mikor milyen vas kell.
Háborúban olyan vas kell ami igénytelen, de megbízható. És nem preciziós műszer.
Ami meg a jenkik űrfölényét jelzi: jelneleg orosz űrhajokkal mennek az emberkék az űrálomásra. És amióta van űrálomás, az utánpótlást orosz vasakkal végzik, autotmatikus dokkolással.
Az oroszoknak 15 évig volt fent a MIR, a jenkiknek pár napig a SKylab, ami mellesleg vagy 2x akkora volt mint a MIR.
Ja: és a MIR tényleg gány volt. Meg is tanúltak rendesen szerelni a srácok a világűrben, sőt rakat speckó szerszámot is kifejlesztettek. Ja és a MIR az 1xüsége ellenére is 15 évig volt fent, a Skylab-ot meg hagyták elégni a légtrébe...
Mert ugye az oroszok csórók, tehát addíg húzzák amíg lehet, az amik meg habzsi-dőzsi és mehet a levesbe.
Ja még valami: az összes ami filmben feltűnik az AK, mint fegyver... Ennél jobb reklám nem kell a gyárnak.
-
MacropusRufus #16 részletezd pls. had sírjak én is.
-
#15
Komolyan mondom az orosz technika istenítésénl már sírok. Csak egy példa, de szemléletes.
Mikor a Tu-160-ról az első fotó ismertté vált nyugaton, akkor az oroszok először kémre gyanakodtak, aki egy épület tetejéről fotózótt. A gond az volt, hogy nem volt olyan épület, ami a fotó szögének megfelelt volna. Kénytelenek voltak belátni, hogy - valszeg egy Kh-11 - kapta le. Ez mutatta kb. azt a digitális (?) képfeldolgozási szintet, amit a nyugat kb. 25 éve elért. Az oroszokban addig fel sem merült, hogy olyan minőségű képet tud a jenki technika és mutatta, hogy az orosz hírszerző tisztek milyen szintez szoktak hozzá...
Esetleg részlezzem azt, hogy a szovjet/ orosz vadászgépek műszerezettésge és fedélzeti rendszereik milyen szinten voltak?
Azt is megkérdezném, hogy az egyszerűbb mitől jobb? A II.Vh-s Mosquito radarja tényleg egyszerű egy mai radarhoz képest, de attól még nem lesz jobb.
Kevesebb anyag? Minden orosz gép sajátossága, hogy alapvetően szerettek bele anyagot tenni rendesen.
Még példa.
A koreai háborúban a számszerű fölényben levő ellent elég jól elkalapálta a főleg jenkikből álló ENSZ haderő, aztán jött a status quo. Mellesleg a jet vadászok közötti első harcban kb. 7-8:1 arányban a MiG-15 maradt alul az F-86 és más gépekkel szemben. A MiG-15 gyártása annyira pontatlan és gány volt, hogy a szárnyak eltérő mérete és profilozása miatt 700-800 km/h sebesség táján a gép billegve tudott csak repülni.
A KraZ teherautót is túlnyomó részt az isteníti, akinek nem kellett azt a vackot használni.
n+1 példát tudok hozni, ami nevetségessé teszi a kijelentésedet. Nagyon kevés olyan terület volt, ahol az oroszok jártak elől, de aztán ott is lemaradtak. Egy ideig ilyen volt rakétatechnika. A titán hegesztésben ott voltak a szeren - bár azért az SR-71 sem éppen egy gány valami - és a hagyományos tüzérségi fegyvereik sem volt rosszak. A MiG-29 és Szu-27 aerodinamikailag tényleg meseterdarab. Ettől függetlenül elektronikában és egyéb iparágakban sehol nem voltak. A Szu-27 pl. eleinte önzáró üzemanyag tartály nélkül készült, mert a szükséges anyag vagy technológia sem állt ipari szintet rendelkezésre. (Éljen a COCOM lista...)
Maga a COCOM lista a bizonyítéka annak, hogy nem a "fejlett szovjet / orosz" technológia terjedését kellett védeni, hanem a többiek féltették titkaikat a keleti blokktól... -
osztmivan #14 kurblis vagy berúgós? -
#13
szerintem a oroszok itt és verték a jenkiket. (mint úgy általában mindenben ami haditechnika...)
A második résznél úgy nagy átlagban kiestem a székből és fetrengtem a röhögéstől. Részletezzem? Nagyon nem vagy képben a jelekt szerint... -
#12
Az Enyergia/Buran rendszer teljesen folyékony hajtóanyagú rendszer. A fő hajtómű hidrogén + oxigén, a gyorsítók kerozinosak. A hatásfoka így magasabb, mint az STS rendszeré, aminek a fő hajtóművei ugyan folyékony hidrogén + oxigén, de a gyorsítók jóval alacsonyabb hatásfokú, ráadásul nehezen szabályozható, veszélyesebb szilárd rakéták. Az STS rendszer összhatásfoka így olyan, mintha az egészet kerozinosra tervezték volna.
Az Enyergia rendszer gyorsítói is újrafelhasználhatóra lettek tervezve, de ez az első indításoknál, még nem került alkalmazásra.
Ha jól tudom a Burán repülése során valójában nem opcionális volt, hogy automatikusan, vagy emberesen hajtja végre a repülést. Csak azért mert a kabin és a műszerfal még nem volt kész, így emberes repülésre talán nem is volt alkalmas.
Az orosz haditechnika soxor tényleg jobb és egyszerűbb mint az amcsi, de főleg kényszerűségből. És itt tényleg haditechnikáról van szó, nem olyan valamiről, aminek az élettartama 30-50 év, üzemeltetése marha gazdaságos és felhasználó barát, illetve előállításakor a környezetet sem szennyezi, de emellett rengeteg különleges anyagra és technológiára van szükség.
Az orosz technika ezzel szemben elő állítás szempontjából alacsonyabb erőforrás igényű, kevesebb különleges anyagot tartalmaz, de mellette legalább olyan paramétereket hoz, üzemeltetése viszont nem gazdaságos, és ráadásul környezetszennyező is lehet, és egyáltalán nem felhasználó barát. Csak mert a háborúban a nagy mennyiség elve érvényesül előállítás szempontjából, a környezetvédelmi, gazdaságossági elvek szintén jelentősen háttérbe szorulnak (gyak xarnak rá), az ergonómia meg azért nem szempont, mert bizony a katona csak alkatrésze ezeknek az eszközöknek, amelyek élettartama meglehetősen korlátozott, így az emberé is.
Az amerikaiak technológiai/gazdasági erőfölényre épülő hadviselését a csendes-óceáni térségben még tudták érvényesíteni, de ugyan eben a háborúban a németek az oroszokkal szemben már nem. A koreai/vietnami háború is a technológiai fölény egyfajta kudarcával zárult, mint ahogy a jelenlegi aszimmetrikus háborúkban sem nyújt abszolút előnyt a technológia. -
MacropusRufus #11 egy kiss összehasonlítás:
- A Buran automatikusan landol orbitális pályáról az űrrepülőtér aszfaltjára. (Megjegyzem, az átépítés óta erre az amerikai űrsiklók is képesek, ám ott csupán a tartalék szerepét töltik be, ha az emberi irányítás valamilyen okból nem működhet - a Buran esetében az ember a tartalék!)
- Gyökeresen eltérő a főhajtómű kialakítása. Az Enyergija hordozórakéta saját főhajtóművel rendelkezik, így képes 120 tonnát az űrbe juttatni (szemben a Shuttle-k 30 tonna hasznos terhelhetőségével!). A Shuttle-k főhajtóműve a siklón található, a "hordozórakéta" tulajdonképpen egy egyszerű üzemanyagtartály. Így a kilövéskor A Buran esetében az igen nagy tömegű Enyergija emeli a relatíve kisebb tömegű siklót, a Shuttle esetében ez fordított (a két szilárd hajtóanyagú fokozat leválása után).
- A Buran High-Lift aránya 6.5, a Shuttle-ké 5.5 (Ez egy nehezen magyarítható arányszám, az előre és felfelé történő mozgás hányadosából áll össze. Minél magasabb a szám, adott sebességnél annál nagyobb emelkedésre képes a légijármű).
- Az orosz sikló 30 tonna hasznos teherrel képes landolni, a Shuttle-k csupán 20 tonnával térhetnek vissza.
- A hővédő bevonat mintázata a lehető legoptimálisabban kialakított, és ortogonálisan helyezkedik el a hőbelépés vonalára (Huh, ez is lefordíthatatlan emberi nyelvre. A lényeg, hogy optimálisan és egyenletesen képes elvezetni a hőt). Nincsenek éles törésvonalak a bevonat illeszkedésében, a törzs és az orr bevonatának illeszkedési mintázata a lehető legoptimálisabb.
- A hét személyes Shuttle-kkel szemben a Buran a végleges tervek alapján akár tíz fős személyzettel repülhet.
szerintem a oroszok itt és verték a jenkiket. (mint úgy általában mindenben ami haditechnika...)
és ugye a 100tonna az nem 30. És a landolásnál 30t az meg nem 20....
Szóval kicsit durvább cucc a Buran/Energija mint az amcsik STS rendszere.
-
#10
Itt vannak adatok a rakétáról.
Csak éppen az Buran cipelése esetén s Buran tömege szerintem lejön, mert az is fel kell vinnie, mert az "holttömeg"...
Eszerint a Bruan elvben 30 tonna táját vitt fel volna maximálisan. -
#9
Honnan van az adat? Az SS STS LEO pályára olyan 25 tonnát tud, a geoszinronhoz közeli pálya esetén 4 tonna táján.
Buranra így hirtelen nem találtam semmit, de erős kétségeim vannak az általad leírtak felől. Az meg, hogy jobb lenne végépp nem biztos ugyanis soha nem használták üzemszerűen. Lényegében prototípus szinten volt az egész. Az áltagos megbízhatóságról semmiféle adat nincs...
Továbba azt sem szabadna elfelejteni, hogy a SS STS esetén a főhajtómű újrafelhasználható. A Buran / Energija esetén viszont tudommal a gyorsító rakéta teljesen kuka, a Burnano csak manővereő hajtóművek voltak. Komoly pályaváltoztatára alkalmatlan volt a rendszer.
Az automatikus landolást a nyugatiak is képesek megvalósítani igény esetén. Az szovjeteknek viszont parancsba adták, hogy így kell kipróbálni, mert nem engedtehették meg azt a presztízsveszteséget, hogy elveszítsenek űrhajósokat. (Amúgy is hullottak a kiképzett Buran pilóták különféle balesetekben és betegségekben.)
