#27A nyugati berendezésekben ilyen csak elvétve volt tudomásom szerint, viszont aszfalt úton roppant jó úttartással, szivargyujtóval és hamutartóval rendelkeztek a teherautók, amire a mondjuk egy légvédelmi rakéta irányító rendszerét rakták.
Rosszult tudod. Az atomháborúra valamilyen szintem minden főbb eszköz biztosítva volt, de egy korlátlanban ez tök lényegtelen lett volna. A végtelenségig nem maradhattak volna se PV kabinban, sem harckocsiban...
A Tu-160-as példát kicsit öngólnak érzem, csak mert a Tu-160 nagyobb sebességgel és hatótávolsággal rendelkezik, mint a B-1B amiről elvileg másolták. Az, hogy végül ki csodálkozott jobban a képeken én ezért vitatnám.
És ez miért meglepő egy olyan géptől, ami sokkal nagyobb? A B747 meg messzebre megy, mint egy A320. Tényleg. Nahát, ki gondolta volna... Mennyivel is nagyobb az egyik a másiknál?
Egy gép nem attól jó, hogy nagy és messzire repül. Ez csak egy tervezési szempont. Akkor mondok mást. 100 db B-1B készült. Tu-160-ból van kb. 16 és lényegében a '80-as évek szovjet szintjén vannak, minimális korszerűsítés volt. Azt, hogy a B-1 hol tart inkább ne részletezzük...
A B-1B-nél meg az olcsóság miatt lemondtak a 2 Mach csúcssebességrők. A Tu-160-nál nem. Az megint vicces, hogy a gép eronómiája és belső tere olyan gány volt, hogy a '90-es években a pilóták gyakran panaszkodtak fejfájásra, mert akkor volt az EM és zajszint odabent...
A titán kérdésbe szerintem megint ne menjünk bele, az amcsik az SR-71-eseikhez is az oroszoktól szerezték be. Gondolom, ha nagyobb mennyiségben tudnak előállítani, akkor az SR-71-ből sem mutatóban készül néhány darab.
Nem értem, hogy a megmunkálás és alkalmazott techológiához hogy jön oda, hogy honnan szerezték. Az, hogy az ország területén van titán, az csak szerencse kérdáse. Az, hogy meg tudod munkálni és építeni egy SR-71-et, az nem...
1. A híres szovjet elhárítást úgy átverték, hogy ehaj. Fedőcégeken keresztül szerezték be. Miért is adta vola el a SZU direktba a jenkiknek?
2. Egy speciális feladakörű felderítőből több nem nagyon kellett.
Szóval a technológia áramlását azért mindkét oldalon próbálták akadályozni. Bár azért a magyar honvédség is rendszeresített olyan számítógépet, ami cocom listás volt.
A jenkiket is kijátszották néha. Lásd a japán cégtől CNC gép beszerzést és hirtelen csendesebb szovjet tengók esetét.
Az összes olyan technológia, amelyet teleraktak IC-kel gyakorlatilag csak az első magaslégköri atomrobbantásig használhatók, az EMP hatás miatt.
Jah persze. Az árnyékolásról meg senki nem hallott semmit ugye? Ha meg már magaslégköri EMP van, akkor indulj el a temetőbe, hogy időben odaérj az ICBM-ek érkezése előtt.
Nem mellesleg a koszovói háborúban hiába volt ott a teljes NATO a légierejével, az albánokat sokáig nem tudták megvédeni. Pl Az AH-64-eket nem tudták alkalmazni, mert nem volt képes átrepülni a hegyeken, bár rengeteg elektronika van benne, meg sisakcélzó, meg amit akarsz.
Szerintem ne a blikkből tájékozódj, mert az ilyen szamárságok leírásához vezet. Az AF egy roppant korlátozott hadművelet volt. A napi bevetésszám átlagban a százat sem érte el. Ebben a legutolsó tankeről, a SEAD ls HAVCAP fedezettől az ügyeletes SARCAP heliig minden benne van. A tényleges csapásmérő erő alig napi 20-30 gép volt. Az Sivatagi Viharhoz képest 0 erőt vonultattak fel. Ez alapvető hiba volt.
Az AH-64 meg azért nem azért ment be, mert túl nehéz Afganisztában is repülnek, pedig ott magasabb hegyek vannak. Azért nem mentek be, mert tartottak a MANPAD-től és a csöves légvédelemtől.
Mellesleg miért is zavarná be egy csapattámogató taktikai helikopert, mikor szárazföldi háború nem is volt?
Tényleg megőszülök ezen a sok téveszmén amit itten összehordtok...
#27