-
#38
Tu-160. Az az apróság a jelenlegi technika összehasonlításánál úgy látom nem zavar, hogy a SZU 91-ben összeomlott. Az oroszok számára ma a töredék erőforrás áll rendelkezésre a fejlesztésre, a gyártásra.
Miért is omlott össze? Mert versenyképtelen fostalicska cuccokat gyártott és a haverjai már nem fizettek érte olajdollárral - de inkább semmivel sem - egy idő után.
Mellesleg akkor mit hasonlítsak össze mivel és mikor? Az szovjet / orosz légierő általános technikai színvonala kb. a '60-as évek végén volt egyszinten a jenkivel. Belenko szökésénél álmulva nézték azt az elektronikát, amit ők már 10 éve kikuztátak a fenébe...
OK lemehetünk ilyen urban legend szintre is, csak éppen ezt a fejfájásos sztorit én a B-1B-vel kapcsolatban hallottam, és az oroszok mondták, hogy náluk ilyen nincs. Vagy te is így értetted, mert a szövegből ez nem derült ki.
A BONE-nal kacsolatban én nem hallottam sőt, a látogatásra érkező B-1 pilótáknak meséltek erről még 1990-es évek végén. Azóta persze ezt megoldhatták, de nem csak ez volt a kifogás a géppel kapcsolatban. A kondirendszerét is katasztrófának minősítették. Vagy megfagytak, vagy a kabinban levő elektronika túlfűttöte a gépet.
A dúrván 2X-es sebesség meg csak olyan apróságoknál jön jól, hogy a célt fele idő alatt éri el a gép, illetve fele annyi ideig tartózkodik az ellenséges légvédelem hatósugarában, meg egyéb ilyen számodra lényegtelen "apróságok".
A 2 Mach sebességet nagyon korlátozott ideig képes tartani és fel is kell gyorsulni. Mellesleg erre csak nagy magassában képes. Tudod ott, ahol a '60-as években ledurrantották az U-2-őt is. Persze van elektronikai védelme a gépnek, de azért a világ lenagyobb felszállótümegő bombázógépnek elég decens RCS értéke van...
Tény hogy a B-1B tényleg szebb röpcsi ezt el kell ismernem, szóval te győztél.:)
Nahát, nekem pont a Tu-160 tetszik jobban kivéve egy szögből, pont szemből. Ha már így szóba került, akkor egy szép kép. (Ez megvan ennél nagyobban és szebben is, de ezt találtam most így hirtelen.)
![]()
Amúgy mellesleg az amcsik elég korán elkezdtek a szuperszonikus orosz bombázógépek lelövésére szolgáló gépek kifejlesztését, pl a F-108 Rapier.
A gép a mock up (makett) fázisig jutott el. Lényegében csak egy ötlet volt, 1959-ben leállíották. Mellesleg akkor az F-102 már kb. 2,5 éve szolgálatban volt és az F-106 is közeledett afelé. Ergo erre nem túl nagy szükség volt, konkrtéan semekkora. (Ezt te is leírtad.) Ugyanis akkor még csak szubszonikus Bear létezett, meg Tu-16 Badger és Bison, amki viszont nem voltak teljesen interkontinentális bombázók. A Tu-22 sem volt az, és éppen csak első felszállásán volt túl. Nem is biztos, hogy a jenkik tudtak arról. A Tu-22 amúgy is egy eltolt konstrukció volt.
De az SR-71/A-12 is rendelkezett olyan változattal, amelyek erre szolgáló fegyverzetet hordoztak.
Igen, proto volt. Ennyi.
A Phoenix rakéta elődjét is az F-108-hoz fejlesztették ki, csak abba asszem még atomrobbanófejet terveztek.
Nem. Nagyon nem. Olvasd el a HTKA.hu oldalon az F-111 cikkemet. Volt még egy Douglas F6D Missileer neveztű dolog, aztán jött az F-111 flottavadász az AIM-54-gyel. A többit olvasd el abban.
Azonban ettől függetlenül még a tény tény marad, hogy csak az oroszok rendelkeztek abban az időben olyan szintű titán előállító képességgel, aminek segítségével egy ilyen vadászrepülő flottát lehetett volna építeni.
Tévedés, elegendő titánnal rendelkeztek és valszeg a technológiával is valamilyen szinten. A MiG-25 mégis inkább hőálló acélból készült és nem titánból. Hármat találhatsz, hogy miért.
A jenki is építetetett volna több SR-71-et, de nem volt rá szükség. Hogy az F-14 / F-15 gépekhez - és más vadászokhoz - honnan szereztek nagyobb mennyiségű titánt, azt nem tudom. Biztos van másnak is. Mondjuk az F-14 flottát ezért darabolták fel kivonás után, mert gazadaságilag megérte.
Mellesleg a titán ugye a Földön előforduló egyik leggyakoribb elem, de csak mert az oroszok valszeg stratégiai nyersanyagnak gondolták, így idejekorán kiépítették a titán előállító képességüket, az amcsik valamiért hanyagolták ezt a dolgot.
Ezt nem is tudtam. Akkor miért olyan drága? Mert valszeg hiába %-an a leggyakoribb, ha nagyon alacsony a koncentrációja a legtöbb helyen. Urán is nagyon gyakori elem. Pl. a tengervíz is tele van vele, csak borzalmasan kis koncentrációban.
1-2 ellenpéldát azért megoszthatnál, ha tudsz ilyet.
Pl. a NORAD főbb létesítményei. A vastag kőzet önmagában jól árénykol. Nem vagyok EMP szakember, de ha a brutálerős neutron sugárzást is megfog pár méter víz vagy ólóm, akkor gyanítom, hogy az EMP is árnyékolható, ahogy a számítógép háza is megfog bizonyos EM tartományt. (Faraday kalicka elv?)
Aztán úgy a hetvenes évekre kialakult egy hadászati erőegyensúly, illetve gyakorlatilag értelmetlenné vált az ilyen elvek alapján történő haderőfejlesztés, olyan mennyiségű pusztítóerőt halmoztak föl.
Most atompotenciálról van szó, vagy egy hagyományos fegyverekkel elképzelt háborúról? Mert ez utóbbiban eléggé megoszlanak a vélemények, hogy mi lett volna és mikor.
A koszovói háborúban csak az volt a gond, hogy nem voltak reális célpontok, attól hogy Belgrádot a földdel teszik egyenlővé Koszovóban még ugyan úgy irtják az albánokat a milíciák
Az El Dorado Canyon alatt volt az hosszú idő után először, hogy a barom politikusok csak a célt jelölt ki, a taktikai mevalósításba nem szóltak bele. Az ODS alatt sem. Az AF alatt viszont sajnos elfelejtették a leckét. Az eredmény ismert...
Hát ez egy jó indok, de semmiképpen nem ok. A harci helikoptereket azért tudtommal pont ilyen körülmények közé tervezték.
Igen. Viszont a '90-es években a Hidegháború végével senki sem akart Hidegháborús forgatókönyvekben elképzelt veszteséggel dolgozni és kockáztatni. Ez van. Lásd STS. Fura, hogy nem mernek kisebb kockázatot bevállalni, mint régen. Régen pl. pont azért volt festve a üzemanyagratály, hogy ne legyen gond a leváló szigetelés. Az tarotta egyben a szigetelést. Aztán súlycsökkentés miatt elhagyták. Azóta sem értem, hogy miért nem hozzák újra elő. Kis teljesítmény csökkenés, nagyobb biztonság. Százhuszonx misszióban elfogadható volt a kockázat most meg nem? Mi a pék...?
Az oroszok Afganisztánban a harci helikoptereknek kb 15-20%-át vesztették el.
Nem így kell vizsgálni a veszteséget. Mindig bevetésarányosan. A Vietnámi háborúban kb. 5000 heli veszett oda nagyságrendileg, nagy része UH-1-es volt. Iszonyatos szám. Nem tudom, hogy addig hány helit gyártottak le. Igenám, de kb. 40 millió bevetésből. Ez 8000 felszállásonként 1 heli. Ha egy átlagos bevetés 1 óra, akkor 100 ezer órára ez 12,5 gép. Régen békeidőben több vadászgép hullott le ennél 100 ezer óra alatt...
A gond az, hogy a "mi vagyunk a szupertechnikájú nyugati faszagyerekek" imidzsbe nem fért volna bele, ha a médiában ilyen arányú veszteségek jelennek meg.
Valószínűleg komoly részben politikai döntés volt az, hogy nem vetették be őket. Meg, ha emlkészel, akkor volt egy ütközéses baleset is, azután fújták le.
Az azonban reális gond volt, hogy az AH-64-ekre póttartályokat kellett volna rakni, mert jó pár száz km-t meg kellett volna tenni amíg a harctevékenység körzetébe érnek. Ez pedig jelentősen csökkentette volna a fegyverzet mennyiségét, mert a belső függesztési pontokat elfoglalta volna.
A 8 db Hellfire is elég erős fegyverzet lett volna. Ahogy már írtam, nem volt szárazföldi háború. Akkor meg a gépnek sem kellett volna olyan messzire menni. Nem volt igazi oka a bevetésnek. "Just in case" voltak ott.
És ettől még a tény tény marad, hogy az amcsik odavittek nagy dirrel-dúrral pár AH-64-est Albániába, aztán mégsem vetették be őket.
És? Nem ez az első eset a történeleben, hogy valamit nem használnak, mert nem éri meg a kockázatot. A német felszíni flotta hogyan is pusztult el a II.Vh alatt? A nagyobb hajók elég komoly részét a kikötőben bombáztákl szét. (Tirpitz, az egyik zsebcsatahajót és a Gneisenaut is.)
