Lítium-levegő akkukkal váltanák fel a benzint
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#137
Nem kötözködöm, csak a nyelvtan alapvetõ (nyilván ez a lektoráció hiányát vagy elsietettségét jelenti, nem pedig helyesírási ismerethiányokat, vagy: helyesírásiismeret-hiányokat, ebben az esetben mindkettõ helyes). Jó a cikk, csak bántja szemem a mondatszerkezeti hiba:
"egy szerves polimer elválasztóhártyával a levegõbõl történõ oxigén ellátás elõsegítéséhez."
Helyesen: "... oxigénellátás elõsegítéséhez"
"Az Argonne számos akkumulátor technika kutatásában és fejlesztésében vett részt..."
Helyesen: "... számos akkumulátortechnika(i áttörés) kutatásában és fejlesztésében vett részt..." vagy ha azt akarta mondani, akkor: "számos akkumulátortechnika-kutatásban és -fejlesztésben vett részt" vagy "az akkumulátortechnika számos generációjának kutatásában és fejlesztésében vett részt".
("négy fõ kihívásnak", kettõspont, felsorolás)
Csak azért szóltam, hogy senki ne mondhassa: az olvasók tojnak rá hogy jó-e a lektorálás vagy a helyesírás. 😊
"egy szerves polimer elválasztóhártyával a levegõbõl történõ oxigén ellátás elõsegítéséhez."
Helyesen: "... oxigénellátás elõsegítéséhez"
"Az Argonne számos akkumulátor technika kutatásában és fejlesztésében vett részt..."
Helyesen: "... számos akkumulátortechnika(i áttörés) kutatásában és fejlesztésében vett részt..." vagy ha azt akarta mondani, akkor: "számos akkumulátortechnika-kutatásban és -fejlesztésben vett részt" vagy "az akkumulátortechnika számos generációjának kutatásában és fejlesztésében vett részt".
("négy fõ kihívásnak", kettõspont, felsorolás)
Csak azért szóltam, hogy senki ne mondhassa: az olvasók tojnak rá hogy jó-e a lektorálás vagy a helyesírás. 😊
#136
Én nem, mert nem vagyok a kérdés szakértõje, de többek között Pl. Egely György tudna néhány példát mutatni, amikor nem teljesül a törvény.
Remélem azért nem akarod azt bemagyarázni, hogy 500 év óta szinte csak az energiamegmaradás törvényének újra meg újra történõ bizonygatásával töltötték azt a "felfoghatatlan mennyiségû kutatómunka"-t.
"Aztán jön egy eretnek sügér, aki hírnevet akar szerezni, és ezért olyan dolgokat ír le könyvekbe, melyet az emberek akarnak hallani, és nem azt, ami a valóság."
Ilyen "eretnek sügér" már jónéhány tucat volt az elmúlt 300 évben de egyiknek sam az volt a célja, hogy hírnevet szerezzen, sõt.
"Pl. Egely könyve azért támadható, mert matematikával próbálja alátámasztni, hibás matematikával!
http://video.google.com/videoplay?docid=7397590593850413123#"
Megnéztem ezt a video-t és egyáltalán nem volt meggyõzõ, sõt inkább szánalmas. Orosz László kifejezetten gyenge elõadó, Ádámtól Évától kezdve mindenféle értelmetlen körökkel elcseszte az idõt aztán amikor a lényegre kellett volna térni akkor 28x elmondta, hogy óóóh hát erre sajnos már nincs idõ de olyan sokat mondott volna. <#zavart2> A nagy cáfolatból annyi maradt, hogy egy esetben muatott rá egy - szerinte - hibára. Abból a zavaros fóliarángatásból amit elõadott én nem tudom megítélni hogy jogos-e az észrevétel vagy sem, de nem is ez a lényeg, mert még ha az elmélet nem is jó, attól a kimért effektus még létezhet csak a magyarázat nem jó hozzá. Ilyen a fizikában milliószor elõfordult már, ettõl még nem áltudományos és nem sarlatánság (vagy ha igen, akkor gyakorlatilag szinte minden az ami a fizikában eddig történt).
"És kléptünk a mechanikából, kiterjesztettük a tudásunat a hõtanra. Az elektromágneses tér energiáját azért vezettük be a fiikafejlõdés során, hogy ne sérüljön az energiamegmradás. Aztán a uszadik századbn kiderült, hogy a fotonnak h*f enrgiája van. ... És a többi száz Nobel-díjas fizikus, 500 év kísérletezés, számoás, kutatás mehet el a mocsárba."
Akkor nem értetted meg az egész lényegét. Nem az az állítás, hogy minden úgy szar ahogy van és lehet az egészet kidobni a mocsárba, hanem az, hogy találhatók olyan esetek amikor a ma elfogadott elmélet nem tudja leírni a valóságot. Elvileg nincs kizárva egy olyan elmélet megkonstruálása (a régi alkalmas kiterjesztésével), ami minden ismert esetet jól leír, és az eddigi elmélet az újnak egy speciális esete.
Remélem azért nem akarod azt bemagyarázni, hogy 500 év óta szinte csak az energiamegmaradás törvényének újra meg újra történõ bizonygatásával töltötték azt a "felfoghatatlan mennyiségû kutatómunka"-t.
"Aztán jön egy eretnek sügér, aki hírnevet akar szerezni, és ezért olyan dolgokat ír le könyvekbe, melyet az emberek akarnak hallani, és nem azt, ami a valóság."
Ilyen "eretnek sügér" már jónéhány tucat volt az elmúlt 300 évben de egyiknek sam az volt a célja, hogy hírnevet szerezzen, sõt.
"Pl. Egely könyve azért támadható, mert matematikával próbálja alátámasztni, hibás matematikával!
http://video.google.com/videoplay?docid=7397590593850413123#"
Megnéztem ezt a video-t és egyáltalán nem volt meggyõzõ, sõt inkább szánalmas. Orosz László kifejezetten gyenge elõadó, Ádámtól Évától kezdve mindenféle értelmetlen körökkel elcseszte az idõt aztán amikor a lényegre kellett volna térni akkor 28x elmondta, hogy óóóh hát erre sajnos már nincs idõ de olyan sokat mondott volna. <#zavart2> A nagy cáfolatból annyi maradt, hogy egy esetben muatott rá egy - szerinte - hibára. Abból a zavaros fóliarángatásból amit elõadott én nem tudom megítélni hogy jogos-e az észrevétel vagy sem, de nem is ez a lényeg, mert még ha az elmélet nem is jó, attól a kimért effektus még létezhet csak a magyarázat nem jó hozzá. Ilyen a fizikában milliószor elõfordult már, ettõl még nem áltudományos és nem sarlatánság (vagy ha igen, akkor gyakorlatilag szinte minden az ami a fizikában eddig történt).
"És kléptünk a mechanikából, kiterjesztettük a tudásunat a hõtanra. Az elektromágneses tér energiáját azért vezettük be a fiikafejlõdés során, hogy ne sérüljön az energiamegmradás. Aztán a uszadik századbn kiderült, hogy a fotonnak h*f enrgiája van. ... És a többi száz Nobel-díjas fizikus, 500 év kísérletezés, számoás, kutatás mehet el a mocsárba."
Akkor nem értetted meg az egész lényegét. Nem az az állítás, hogy minden úgy szar ahogy van és lehet az egészet kidobni a mocsárba, hanem az, hogy találhatók olyan esetek amikor a ma elfogadott elmélet nem tudja leírni a valóságot. Elvileg nincs kizárva egy olyan elmélet megkonstruálása (a régi alkalmas kiterjesztésével), ami minden ismert esetet jól leír, és az eddigi elmélet az újnak egy speciális esete.
#135
Hát igen.
A lényeg, hogy tudja a sok topikoló gyilkolászni egymást, hogy melyikük a hülye dilettáns. :-)
A lényeg, hogy tudja a sok topikoló gyilkolászni egymást, hogy melyikük a hülye dilettáns. :-)
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#134
Nem értem, hogy lett a cikk ennyire felpontozva, hiszen semmitmondó és rizsa az egész. Talán a doktornõ miatt pontozták fel. 😊
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#133
Okés. Azt mondtam, érdekes dolog, hogy megpróbálta körbejárni Istent. Ez olyan pozitívum, érdekes, interesting, de semmi több. Ne forgasd ki szavaimat, kérlek.
Amit írtál az energiamegmaradásról, az körülbelül a legegyszerûbb középiskolás megfogalmazása, és mást modanék. De nem bizonyították, mert nem lehet bizonítani, nem levezethetõ matematikai úton! Ugyanis általánosítás! Ez a lényege az általánosításnak! Az álalános törvénybõl haladunk az egyedi alkalmazás felé. Így tervez meg a mérnök egy bonyolult készüléket a fizika egyszerû törvényeibõl. A fizikus fordítva halad. Veszi az egyedi jelenségeket, és ezekbõl ténymegállapításokat tesz, és általánosít, mire eljut olyan egyszerû képletekig, mint a Newton axiómák, a Maxwell-egyenletek, a Termodinamika törvények, vagy az Einstein posztulátumok. Ezeket egyedi kísérletek alapján határozták meg mindet, de mint említettem, mert eddig mindig felkelt a nap, logikailag nem következik, hogy holnap is fel fog. Fizetek neked tízezret, ha mutatsz egy bizonyítást az energiamegmaradásra, vagy a Newton axiómákra stb... Ezek kísérleti, tapasztalati tények, melyek annyira vannak, hogy az életemet is fel merem tenni rá. Mikor azt mondod, hogy számtalanszor bizonyították, az azt jelenti, hogy számtalanszor próbálták megcáfolni, de még sohasem sikerült! Ez az esszenciája a dolognak! Ezekolyan törvények, melyek a világmindenség sajátjai, ezek vannak, de nem bizonyíthatjuk, hogy a világmindenség olyan, hogy van energiamegmaradás. Mert a világmindenség sajátosságai felettünk állnak. Simán elképzelehtõ lenne egy olyan világmindenség, ahol nem igaz. Ezt kell megérteni, hogy nem bizonyítható, logikailag nem levezethetõ a világminenség ezen törvényszerûségei, mert nem így rendszerezõdik. Viszont ezekbõl az egyszerû törvényekbõl le tudom vezetni a villanymotort, (lásd aláírásom) levezethetõ az épület statikája. Ahhoz, hogy a matematiában valamit kimondjunk, és bizonyítsunk, elõtte definiálni kell dolgokat. Pl. definiálm a potot, élt, gráfot, fát, elõre él, vissza él, stb. Utána kimondok egy tételt, hogy a Kuskal algoritmus megadja a gráf minimális feszítõfáját, és azt bebizonyítom logikai úton, transzformációkkal, direkt, indirek módon, vagy indukcióval, lényegtelen. A világmindenséget a Teremtõ definiálta a fizika egyszerû alaptörvényeivel, ilyen pl. a fent említett energiamegmaradás, a Newton axiómák, a Maxwell-egyenletek, a posztulátumok, meg a termodinamikai törvények, meg kvantummechanikai alapegyenletek, schrödinger, stb... És ezekbõl az egyszerû alaptörvényekbõl tudjuk kimondani a tételeket, hogy az út az a sebesség idõ szerinti integrálja. Csak a megismerési folyamatunk olyan, hogy tapastzaljuk, hogy igaz a Kruskal tétel, igaz a Négyszíntétel, ezekre sok gráfot rajzoltunk föl, és tapasztalati törvénynek elfogadjuk, akkor általánosítunk, és megmondjuk, hogy gárf és pont és él.
Ha ezzel nem érted meg a mondanivalóm lényegét, én tovább nem tudom magyarázni, elveszett ember vagy, javaslom, elõtte tanulj fizikát, és utána szólj a témához!
"Ingyen energia nincs, mert csak úgy nem keletkezhet, ha több energia keletkezik, mint amennyinek kellene, akkor valami kimaradt a kiindulási egyenletbõl."
Ezt mondom két napja. Még az áltudományos mechnika c. szkeptikus konferencia elõdást is belinkeltem. De ez nem változtat azon, hogy a fizika egyszerû törvényei nem bionyított állítások, hanem tapasztalati tények, törvények. Ebbõl nem adok lejjebb. Ezt z Orosz tanárúr is gondolom elmondta az elõadáson, meg lehetnézni, 56 perc, abból megérthetõ, mert világosan fogalmaz.
Amit írtál az energiamegmaradásról, az körülbelül a legegyszerûbb középiskolás megfogalmazása, és mást modanék. De nem bizonyították, mert nem lehet bizonítani, nem levezethetõ matematikai úton! Ugyanis általánosítás! Ez a lényege az általánosításnak! Az álalános törvénybõl haladunk az egyedi alkalmazás felé. Így tervez meg a mérnök egy bonyolult készüléket a fizika egyszerû törvényeibõl. A fizikus fordítva halad. Veszi az egyedi jelenségeket, és ezekbõl ténymegállapításokat tesz, és általánosít, mire eljut olyan egyszerû képletekig, mint a Newton axiómák, a Maxwell-egyenletek, a Termodinamika törvények, vagy az Einstein posztulátumok. Ezeket egyedi kísérletek alapján határozták meg mindet, de mint említettem, mert eddig mindig felkelt a nap, logikailag nem következik, hogy holnap is fel fog. Fizetek neked tízezret, ha mutatsz egy bizonyítást az energiamegmaradásra, vagy a Newton axiómákra stb... Ezek kísérleti, tapasztalati tények, melyek annyira vannak, hogy az életemet is fel merem tenni rá. Mikor azt mondod, hogy számtalanszor bizonyították, az azt jelenti, hogy számtalanszor próbálták megcáfolni, de még sohasem sikerült! Ez az esszenciája a dolognak! Ezekolyan törvények, melyek a világmindenség sajátjai, ezek vannak, de nem bizonyíthatjuk, hogy a világmindenség olyan, hogy van energiamegmaradás. Mert a világmindenség sajátosságai felettünk állnak. Simán elképzelehtõ lenne egy olyan világmindenség, ahol nem igaz. Ezt kell megérteni, hogy nem bizonyítható, logikailag nem levezethetõ a világminenség ezen törvényszerûségei, mert nem így rendszerezõdik. Viszont ezekbõl az egyszerû törvényekbõl le tudom vezetni a villanymotort, (lásd aláírásom) levezethetõ az épület statikája. Ahhoz, hogy a matematiában valamit kimondjunk, és bizonyítsunk, elõtte definiálni kell dolgokat. Pl. definiálm a potot, élt, gráfot, fát, elõre él, vissza él, stb. Utána kimondok egy tételt, hogy a Kuskal algoritmus megadja a gráf minimális feszítõfáját, és azt bebizonyítom logikai úton, transzformációkkal, direkt, indirek módon, vagy indukcióval, lényegtelen. A világmindenséget a Teremtõ definiálta a fizika egyszerû alaptörvényeivel, ilyen pl. a fent említett energiamegmaradás, a Newton axiómák, a Maxwell-egyenletek, a posztulátumok, meg a termodinamikai törvények, meg kvantummechanikai alapegyenletek, schrödinger, stb... És ezekbõl az egyszerû alaptörvényekbõl tudjuk kimondani a tételeket, hogy az út az a sebesség idõ szerinti integrálja. Csak a megismerési folyamatunk olyan, hogy tapastzaljuk, hogy igaz a Kruskal tétel, igaz a Négyszíntétel, ezekre sok gráfot rajzoltunk föl, és tapasztalati törvénynek elfogadjuk, akkor általánosítunk, és megmondjuk, hogy gárf és pont és él.
Ha ezzel nem érted meg a mondanivalóm lényegét, én tovább nem tudom magyarázni, elveszett ember vagy, javaslom, elõtte tanulj fizikát, és utána szólj a témához!
"Ingyen energia nincs, mert csak úgy nem keletkezhet, ha több energia keletkezik, mint amennyinek kellene, akkor valami kimaradt a kiindulási egyenletbõl."
Ezt mondom két napja. Még az áltudományos mechnika c. szkeptikus konferencia elõdást is belinkeltem. De ez nem változtat azon, hogy a fizika egyszerû törvényei nem bionyított állítások, hanem tapasztalati tények, törvények. Ebbõl nem adok lejjebb. Ezt z Orosz tanárúr is gondolom elmondta az elõadáson, meg lehetnézni, 56 perc, abból megérthetõ, mert világosan fogalmaz.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#132
Mivel a cikkben nem volt kifejtve az új akkumulátor mûködési elve, csak annyit tudnék hozzá fûzni, hogy Lynn Trahey kutatónõt sunáznám az elektródámmal. :-)
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#131
Iván Gábor nem bizonyította Isten fizikai létét. Csak összefoglalta, hogy az emberek hogyan próbálják meghatározni. Tömegpszichológia, nem fizikai bizonyítás.
Az energiamegmaradás törvényének legegyszerûbb, de talán legpontosabb meghatározása: Energia nem keletkezik, nem is semmisül meg, csak átalakul egyik formájából a másikba.
Ezt viszont már sokszor bizonyították. Nem tudom, miért nem tudjátok felfogni.
Ingyen energia nincs, mert csak úgy nem keletkezhet, ha több energia keletkezik, mint amennyinek kellene, akkor valami kimaradt a kiindulási egyenletbõl.
Ezt kéne már felfogni!!!
Az energiamegmaradás törvényének legegyszerûbb, de talán legpontosabb meghatározása: Energia nem keletkezik, nem is semmisül meg, csak átalakul egyik formájából a másikba.
Ezt viszont már sokszor bizonyították. Nem tudom, miért nem tudjátok felfogni.
Ingyen energia nincs, mert csak úgy nem keletkezhet, ha több energia keletkezik, mint amennyinek kellene, akkor valami kimaradt a kiindulási egyenletbõl.
Ezt kéne már felfogni!!!
#130
Mondom. Nincs bizonyítva. De van és kész. El kell fogani. Így lett megteremtve a világ Nagy Bumm által, vagy a Teremtõ által. És logikailag azért nem lehet bizonyítani, mert intuitív módon általánosított dolog, amit a kísérletekbõl tettek. De az igazolja létjogosultságát, hogy 500 év alatt senki se tudta még megcáfolni! Például abból, hogy minden reggl felel a Nap, még nem következik logikailag, hogy holnap reggel is fel fog kelni. De tudjuk, hogy holnap is fel fog kelni, és ezért hat órára húzzuk fel az órát. Fogadjunk egy ezresben, hogy fel fog kelni! Nem mersz, mi? Na ezért marad meg a zárt rendszer összenergiája.
A Föld lapossága teljesen hamis párhuzam, amibõl látszik, hogy nem értesz hozzá. Hány kísérletet végeztek a Föld laposságának kiderítéséhez? Egyet se! Azért volt a Föld lapos, mert kigondoltk a viágot, és nem megismerték. És te pont ugyanezt teszed. Rámondták, és kész. Aztán jött Magellán, és megcáfolta.
De a görögök is tudták, hogy gömböyû, õk kiokoskodták, mert látták, hogy nem nagyobbodik a hajó, hanem az árbóca emelkedik ki a tengerbõl. A görögök pedig köztudottan nem mértek, hanem töprengtek.
A Föld lapossága teljesen hamis párhuzam, amibõl látszik, hogy nem értesz hozzá. Hány kísérletet végeztek a Föld laposságának kiderítéséhez? Egyet se! Azért volt a Föld lapos, mert kigondoltk a viágot, és nem megismerték. És te pont ugyanezt teszed. Rámondták, és kész. Aztán jött Magellán, és megcáfolta.
De a görögök is tudták, hogy gömböyû, õk kiokoskodták, mert látták, hogy nem nagyobbodik a hajó, hanem az árbóca emelkedik ki a tengerbõl. A görögök pedig köztudottan nem mértek, hanem töprengtek.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#129
Actually, az energiamegmaradás fizikai tövény, elfogadtuk, de nem bizonyítottuk, csak azt tapasztaltuk, hogy van, és kész. Hogy miért így van, azt megkérdezni hülyeség, ennyi erõvel azt is kérdezhetnénk, hogy miért léteznek színek, és miért nem léteznek lúdvércek? Azért, mert így osztották le a lapokat. Ezt rábízzuk a filozófusokra.
Isten létével kapcsolatban van egy érdekesség. Iván Gábor megpróbálta definiálni Istent, és annyi volt a módszere, hogy a legtágabb olyan halmazt kereste, ami a világ összes emberének Isten fogalmának közös metszete. Ja, és aért definiálni próbálta és nem kiszámítani, mert Isten közvetlen hatásait nem lehet mérni (csak közvetetteket). Remélem érthetõ volt az utolsó gondolat.
Isten létével kapcsolatban van egy érdekesség. Iván Gábor megpróbálta definiálni Istent, és annyi volt a módszere, hogy a legtágabb olyan halmazt kereste, ami a világ összes emberének Isten fogalmának közös metszete. Ja, és aért definiálni próbálta és nem kiszámítani, mert Isten közvetlen hatásait nem lehet mérni (csak közvetetteket). Remélem érthetõ volt az utolsó gondolat.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#128
Az energiamegmaradás szó helyére helyettesíts be bármi mást. Ugyanezt a hülyeséget fogod kapni. Nem attól lesz valami igaz, hogy isteni kinyilatkoztatásképpen sokszor leírod hogy igaz.
Nem is olyan régen ugyanezzel a technikával vették tutira, hogy a Föld lapos és állatok hátán dekkol, majd hogy a Föld a világegyetem közepe meg hogy a Nap a világegyetem közepe (és még kismillió más példát is lehetne mondani) mégis mindegyik úgy volt hülyeség ahogy van.
A "sokan viszonylag régóta nem tudták cáfolni" nem elegendõ egy állítás igazságának bizonyításához.
Nem is olyan régen ugyanezzel a technikával vették tutira, hogy a Föld lapos és állatok hátán dekkol, majd hogy a Föld a világegyetem közepe meg hogy a Nap a világegyetem közepe (és még kismillió más példát is lehetne mondani) mégis mindegyik úgy volt hülyeség ahogy van.
A "sokan viszonylag régóta nem tudták cáfolni" nem elegendõ egy állítás igazságának bizonyításához.
#127
Pakson azzal, mármint urániummal fûtenek, azaz a lakótelepet az atomerõmû hulladékhõjével fûtik. <#hehe>
#126
Ha elfogynak az érvek jön a csúsztatás, ugye?
A mûtrágya van hogy melléktermék, van hogy a végtermék. Elõbbi esetben nem mindig akarjuk, hogy létre jöjjön, de ha már van akkor felhasználjuk. Mert ha nem akkor pazaroltunk. Az ammónium-nitrát például lehet mûtrágya, de lehet vegyipari köztes termék is. Csinálhatnak belõle robbanóanyagot is. Energia persze kell hozzá, de nem mindig kõolaj, vagy földgáz.
Ami az atomerõmûvet illeti, az hogy jön ide? Geotermikus mellékhatásról volt szó, nem a csernobili balfaszkodásról. Hajánál fogva rángattad elõ, nem illik ide.
Az energiamegmaradás fizikai törvény, bebizonyították, elfogadtuk. Isten meg egy olyan fogalom, aminek a létét még nem tudták igazolni. Legfeljebb te nem hiszel benne. Ez viszont csak téged minõsít.
A mûtrágya van hogy melléktermék, van hogy a végtermék. Elõbbi esetben nem mindig akarjuk, hogy létre jöjjön, de ha már van akkor felhasználjuk. Mert ha nem akkor pazaroltunk. Az ammónium-nitrát például lehet mûtrágya, de lehet vegyipari köztes termék is. Csinálhatnak belõle robbanóanyagot is. Energia persze kell hozzá, de nem mindig kõolaj, vagy földgáz.
Ami az atomerõmûvet illeti, az hogy jön ide? Geotermikus mellékhatásról volt szó, nem a csernobili balfaszkodásról. Hajánál fogva rángattad elõ, nem illik ide.
Az energiamegmaradás fizikai törvény, bebizonyították, elfogadtuk. Isten meg egy olyan fogalom, aminek a létét még nem tudták igazolni. Legfeljebb te nem hiszel benne. Ez viszont csak téged minõsít.
#125
Ecsém...<#eplus2>
itt mindenki atomfizikus...
Gyémánttal, meg urániummal kéne füteni.
az kedvezõ<#eplus2><#eplus2><#zavart2>
itt mindenki atomfizikus...
Gyémánttal, meg urániummal kéne füteni.
az kedvezõ<#eplus2><#eplus2><#zavart2>
by: the original one Gery Boro
#124
Ja, és az energiavitátokhoz még ennyit:
Egy topicon belül sem képes megegyezni tíz ember. HOGY VÁRHAT EZEK UTÁN EREDMÉYT BÁRKI EGY KLÍMAKONFERENCÁTÓL? Kollgák, ez egy lassú, hosszú folyamat lesz. Senki se siet sehová.
Egy topicon belül sem képes megegyezni tíz ember. HOGY VÁRHAT EZEK UTÁN EREDMÉYT BÁRKI EGY KLÍMAKONFERENCÁTÓL? Kollgák, ez egy lassú, hosszú folyamat lesz. Senki se siet sehová.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#123
3. Most mindenkinek fel kéne fedezni a tüzet hogy higyjünk benne? Akkor hogy fejlõdnénk? Tanulás, az a móka!
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#122
Ja, és félreérted. Mikor azt montam, hogy amit nem lehet mérni, az nincs, akkor nem gyakorlati példára gondoltam. Amit nem lehet elméletben mérni, az nincs hatással az embrre közvetve,vagy közvelenül, ezért nem kell vele számolni. Pl. a pozitivsta fizika nem tudja mérni Isent, ezért nem számolunk mondjuk a tömegével, és nincsenek a fizika tankönyvekben idézetek a Bibliából. Ezért ha hõmérdéklet megváltozását lehet mérni mondjuk 0.001 pontossággal, akkor azzal mérünk, tudjuk mérni a változást, akkor valaminek kölcsönahtás során létre kellett hoznia azt a változást. És akkor az a valami létezik.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#121
Bocsánat. A fizika lényege a mérés. Ebbõl indul ki, és ide lyukad ki. Nem akármiért kísérleti tudomány matematikai nyelvvel. Mert csak mérések alapján bizonyosodhatunk meg arról a fizkáról, amit kigondolunk. Ezért van CERN. Persze régen fordítva volt, egyedi kísérletekközött találunk összefüggéseket, és ezt általánosítottuk.
Persze ki lehet találni egy fizikát, amiben a csatolt rezgéseknél "csak össze kell adni a tagokat", de az nem felel meg a mi világunknak. Persze abban a világban nem is teljesül emiatt az energiamegmaradás.
Ezért kellenek a kísérletek. Nem lehet nélkülük a helyes fizikát leírni.
Persze ki lehet találni egy fizikát, amiben a csatolt rezgéseknél "csak össze kell adni a tagokat", de az nem felel meg a mi világunknak. Persze abban a világban nem is teljesül emiatt az energiamegmaradás.
Ezért kellenek a kísérletek. Nem lehet nélkülük a helyes fizikát leírni.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#120
1. Ha kinézünk a Szaharába, akkor ott tökig álunk a szilícium-dioxidba. De abból a kurva sok szilícium-dioxidból nem lesz napelem, meg pentiumnégy ha csak elássuk vagy ha nézzük. Ezt fel is kell dolgozni, ennek az energia az ára. Az erdõbõl sem lesz gyémánt, pedig mennyi szén van ott... Nagyjából ez fedi a valóságot a mûtrágyákkal kapcsolatban is. Istállótrágya- muhhahaha... Nem egyszerûbb elcipelni a szart a szántóra, oszt'beforgatni, mintsem hogy bevinni valami gyárba ahol finomítják, lepárolják, blablabla, zacskózzák és eladják? A legtöbb mûtrágya szintetikus úton készül. Jobb ha hozzászoksz a gondolathoz. Ez utóbbi sorokat nem sértésnek szánom.
2. Az atomerõmûveknél sem szándékosan keletkezik üzemzavar. De ott legalább látszik hogy mi zajlik. De 2-3-10 kilométer a föld alatt? Sacc/kb.
3. Rafinált megfogalmazás. 😊 De az energiamegmaradással és társaival is ez a helyzet. Olvastál róla, de nem tapasztaltad meg azt valójában. Csak hiszed hogy az amit leírtak, az úgy van. Muhhahhhahaha. Sokezer év óta nem változott semmi sem. 😊
2. Az atomerõmûveknél sem szándékosan keletkezik üzemzavar. De ott legalább látszik hogy mi zajlik. De 2-3-10 kilométer a föld alatt? Sacc/kb.
3. Rafinált megfogalmazás. 😊 De az energiamegmaradással és társaival is ez a helyzet. Olvastál róla, de nem tapasztaltad meg azt valójában. Csak hiszed hogy az amit leírtak, az úgy van. Muhhahhhahaha. Sokezer év óta nem változott semmi sem. 😊
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius
#119
Jó sok hsz született rövid idõ alatt. Most csk a kritikákra reagálok(1).<#smile>
"Nem tudom hogy jelen pillanatban mennyi is a trágya|mûtrágya aránya szerte a világon, de azt tudom hogy a mûtrágya elõállítása többnyire kõolajszármazékok felhasználásával történik."
No. Egyrészt lehet helyettesíteni a kõolajszármazékokat(írták is fölötted), másrészt elõ is lehet állítani hasonlókat nem kõolajból, hanem pl kõszénbõl.
Vegyipar megoldja.
A bioüzemanyagok elõállítása is sokféleképpen történhet, nem muszáj mûtrágya, de még csak termõföld sem(algoil).
Lesznek visszalépések, meg nehézségek az biztos, de azért megoldható, hogy ne omoljon össze a kártyavár.
"Nem tudom hogy jelen pillanatban mennyi is a trágya|mûtrágya aránya szerte a világon, de azt tudom hogy a mûtrágya elõállítása többnyire kõolajszármazékok felhasználásával történik."
No. Egyrészt lehet helyettesíteni a kõolajszármazékokat(írták is fölötted), másrészt elõ is lehet állítani hasonlókat nem kõolajból, hanem pl kõszénbõl.
Vegyipar megoldja.
A bioüzemanyagok elõállítása is sokféleképpen történhet, nem muszáj mûtrágya, de még csak termõföld sem(algoil).
Lesznek visszalépések, meg nehézségek az biztos, de azért megoldható, hogy ne omoljon össze a kártyavár.
#118
1. A kohósalak például melléktermék. Azzal, hogy felhasználjuk, csak azt érjük el, hogy nem szennyezi a talajt. Az istállótrágya is melléktermék, mert állatot a húsáért, tejéért, vagy a tojásáért, esetleg a bõréért-szõréért tartjuk.
Ami a többit illeti, akad közöttük melléktermék, de olyasmi is amit direkt ilyen célra állítanak elõ. Az, hogy közben mennyi energiát használnak fel, az változó. Melléktermékeknél nem mérvadó, mert a fõ termék elõállításához mindenképp szükség lenne rá. Például a kohóban a vasgyártáshoz.
2. Ahol nincs törésvonal, ott nem lesz földrengés, akkor sem a a fenekedet a földhöz verdesed. Gyakran még ott sem, ahol van. Mert a felgyülemlett feszültségre is szükség van, az oldódik ki a rengésben.
3. OK! Bizonyítsd be! És fizikai tényekkel, ne pedig azzal, hogy leírták! Az csak egy írás, nem tény! Az sem bizonyíték, ha te hiszel benne! Hinni bármiben lehet.
Ha hitelt érdemlõen bebizonyítod, én is tudni, nem hinni, fogom hogy létezik.
Ami a többit illeti, akad közöttük melléktermék, de olyasmi is amit direkt ilyen célra állítanak elõ. Az, hogy közben mennyi energiát használnak fel, az változó. Melléktermékeknél nem mérvadó, mert a fõ termék elõállításához mindenképp szükség lenne rá. Például a kohóban a vasgyártáshoz.
2. Ahol nincs törésvonal, ott nem lesz földrengés, akkor sem a a fenekedet a földhöz verdesed. Gyakran még ott sem, ahol van. Mert a felgyülemlett feszültségre is szükség van, az oldódik ki a rengésben.
3. OK! Bizonyítsd be! És fizikai tényekkel, ne pedig azzal, hogy leírták! Az csak egy írás, nem tény! Az sem bizonyíték, ha te hiszel benne! Hinni bármiben lehet.
Ha hitelt érdemlõen bebizonyítod, én is tudni, nem hinni, fogom hogy létezik.
#117
Ez az egész dolog nem fog addig megoldódni, amíg az olajban pénz van (ergó el nem fogy) ekkora már annyira qrva szar lesz az egész klima, hogy tökmind1 micsinálunk beszopjuk.
Elfogadhatóvá kell tenni azoknak az embreknek (olajmágnások, stb.) ezt a dolgot hogy ugyan ugy keressenek rajta. Máskülönben kurvára nem fognak egy tollvonást sem tenni az érdekében hogy a robbanó motoros dolgokt elektromossá, stb. megváltoztassák. Pénz beszél, ezvan.
Elfogadhatóvá kell tenni azoknak az embreknek (olajmágnások, stb.) ezt a dolgot hogy ugyan ugy keressenek rajta. Máskülönben kurvára nem fognak egy tollvonást sem tenni az érdekében hogy a robbanó motoros dolgokt elektromossá, stb. megváltoztassák. Pénz beszél, ezvan.
#116
1. Tudod hogy mennyi energia kell a mûtrágya elõállításához? Mert én nem, de legyen az foszfátos, nitrogénes vagy bármilyen mûtrágya, bizton állíthatom hogy nem kevés. S mivel szinte a teljes gazdaságunk meg miegyébb fosszilis energiahordozókra épül, így nem kevés energia megy erre az 'apóságra' el. Erre próbáltam meg célzást tenni.
2. Itt minálunk felé is lehetséges a geotermikus energia kinyerése. Viszont véleményem szerint az nem mindegy, hogy terawattokat próbálunk-e kisajtolni egy négyzetkilométernyi területbõl, vagy esetleg ugyanezt próbáljuk-e meg kinyerni (mittomén) százezer négyzetkilométeren?
3.
"A tudományban mindig annak kell bizonyítania, aki állít valamit. És vannak olyan alaptörvények, amit már sokszor bizonyítottak. Az energiamegmaradás is ezek közé tartozik.
Ha tagadod, téged terhel a bizonyításkényszer."
Isten létezik. Na bumm. :] Nagyon gonosz húzás a lentebb leírtak alapján?
2. Itt minálunk felé is lehetséges a geotermikus energia kinyerése. Viszont véleményem szerint az nem mindegy, hogy terawattokat próbálunk-e kisajtolni egy négyzetkilométernyi területbõl, vagy esetleg ugyanezt próbáljuk-e meg kinyerni (mittomén) százezer négyzetkilométeren?
3.
"A tudományban mindig annak kell bizonyítania, aki állít valamit. És vannak olyan alaptörvények, amit már sokszor bizonyítottak. Az energiamegmaradás is ezek közé tartozik.
Ha tagadod, téged terhel a bizonyításkényszer."
Isten létezik. Na bumm. :] Nagyon gonosz húzás a lentebb leírtak alapján?
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius
#115
Adott egy mezei digitális lázmérõ. Ha a 36.8 után a 36.9 következik az azt jelenti hogy a két érték közt nincs semmi, vagy azt hogy a mérõmûszer esetleg nem teljesen mûködik az elvárások szerint? Egyik sem, ámde mindkettõ. Hivatkozni a mérés eredményére (neadjisten valami fizikai izével kapcsolatban) nem ildomos - csak az orvosnál.
Amúgy az érzések sem mérhetõek. Tán nem léteznek? 😛
Amúgy az érzések sem mérhetõek. Tán nem léteznek? 😛
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius
#114
Azt amit élünk, amit megértünk. Azt fogadhatjuk el valóságként, sem többet sem kevesebbet. Jelenleg ott tartunk hogy nyolcszor nyolc az hatvannégy. Ezt felfoghatjuk egy alaptételként is. Ámde az nincs leszögezve minden ember tudatában hogy ez hányas számrendszerben is értendõ?
A többivel nagyrészt egyetértek. 😊
A többivel nagyrészt egyetértek. 😊
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius
#113
Hát tényleg nem értem. Ezt dobta ki.<#nemtudom>
De ez nagyon szar.
De ez nagyon szar.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#112
Amúgy, stílus ide vagy oda, roliika a 62-esben annyi fanyalgó hülyeséget írt, hogy csak na.
De nem akartam én szólni neki, mert érzékeny a lelkem. :-D
De nem akartam én szólni neki, mert érzékeny a lelkem. :-D
Kara kánként folytatom tanításom.
#111
Ne lopj, tõlem!
Kara kánként folytatom tanításom.
#110
1. Láttál már trágyaszórást? Vagy egyáltalán neveltél már növényt? Ha csak cserepes virágot? Mert ha igen, akkor ilyesmit nem kérdezel.
2. A termál-energia szokásos hordozója a forróvíz(ritkán gõz). Ott lehet igénybe venni, ahol a Föld belsejébõl sok hõ áramlik fel. Például a törésvonalaknál(Izland, Kamcsatka), vagy ahol vékonyabb a földkéreg, mint nálunk. És nem mindig jár rengéssel. Sõt, a legtöbb helyen nem is lesz soha rengés emiatt. Ahol meg igen, ott nem vettek figyelembe valamit, mondjuk azt, hogy két kõzetlemez között lehet feszültség, ami kioldódik, ha vízbefecskendezéssel csökkentjük a kettõ közötti súrlódást.
3. A tudományban mindig annak kell bizonyítania, aki állít valamit. És vannak olyan alaptörvények, amit már sokszor bizonyítottak. Az energiamegmaradás is ezek közé tartozik.
Ha tagadod, téged terhel a bizonyításkényszer.
2. A termál-energia szokásos hordozója a forróvíz(ritkán gõz). Ott lehet igénybe venni, ahol a Föld belsejébõl sok hõ áramlik fel. Például a törésvonalaknál(Izland, Kamcsatka), vagy ahol vékonyabb a földkéreg, mint nálunk. És nem mindig jár rengéssel. Sõt, a legtöbb helyen nem is lesz soha rengés emiatt. Ahol meg igen, ott nem vettek figyelembe valamit, mondjuk azt, hogy két kõzetlemez között lehet feszültség, ami kioldódik, ha vízbefecskendezéssel csökkentjük a kettõ közötti súrlódást.
3. A tudományban mindig annak kell bizonyítania, aki állít valamit. És vannak olyan alaptörvények, amit már sokszor bizonyítottak. Az energiamegmaradás is ezek közé tartozik.
Ha tagadod, téged terhel a bizonyításkényszer.
#109
Ezt írd be a gugliba hátha kiadja a választ (bár szerintem azt sem értenéd meg). <#hehe>
#108
Annyira forradalmian új, hogy én évekkel ezelõtt írtam itt róla.
Lehet, hogy a feltaláló innen koppintotta.
Én meg az angol wikirõl.
Lehet, hogy a feltaláló innen koppintotta.
Én meg az angol wikirõl.
Kara kánként folytatom tanításom.
#107
Az lehet a háttérben, hogy te csak a flém kedvéért írsz.
Néha tényleg szórakoztató, de egy idõ után tök gáz. Nem ciki, hogy úgy tekintenek rád az emberek mint más fogyatékkal élõkre, és szarba se veszik a mit mondasz. Megéri?
Végül is, ha errõl ismerni meg téged akkor nem gáz a te szemszögedbõl. Vannak ilyen arcok, csakhát ez olyan fórumsöpredéke szinvonal. Szemmel láthatóan jól elvagy így is.
Néha tényleg szórakoztató, de egy idõ után tök gáz. Nem ciki, hogy úgy tekintenek rád az emberek mint más fogyatékkal élõkre, és szarba se veszik a mit mondasz. Megéri?
Végül is, ha errõl ismerni meg téged akkor nem gáz a te szemszögedbõl. Vannak ilyen arcok, csakhát ez olyan fórumsöpredéke szinvonal. Szemmel láthatóan jól elvagy így is.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#106
Honnan lesz áram?
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#105
Mondj már egy példát ahol nem érvényes!
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#104
3. Amit nem lehet mérni, az nincs. Függetlenül attól, hogy az az abszolút valóságban van-e, mivel rám nincs hatással se közvetlenül, se közvetetten, nem létezik a fizika számára. Ami nem mérhetõ az nem létezik. Ingyenenergiát még nem mértek. Vagyis az energimegmaradás nem sérült.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#103
OK, ez eddig is nyilvánvaló volt hogy az vagy de mi lesz a válaszokkal? Nem tudsz vagy nem akarsz válaszolni? Hogy nem tudsz azt megértem, de miért nem akarsz? <#hehe>
#102
"Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézõpont, nem a valóság."
- Marcus Aurelius
Vagyis nincs abszolút igazság. De akkor mit fogadjuk el ebbõl az ellentmondásos világból?
A fizika felépítésének módja miatt ez az a vélemény, ami a legközelebb a valósághoz. Minden ettõl elérõ dolog csillagászati nagy valószínûséggel és hosszútávon rontja a valóságmodellt. A világ megismerhetõ, csak az emberiség az életében soha nem fogja tudni megismerni. Itt a lényeg a megismerésen van. Ennek módja a mérés. Ki mérte le Galilei vagy Newton korában, hogy nagy sebeségekre nem igaz a klasszikus fizika? Nem volt gond, kegészítették az eddigi képüket, és nem lerombolták. Mert a fizika a kor elõrehaladtával megismerés módja miatt építkezik, és nem átíródik.
Válaszolva a kérdésedre: mivel az ember nem tudja 100%-ban lemodellezi a valóságot, mert ahhoz végtelen sok idõre lenne szükség, és erre csk Isten képes, ezért nem tudok én se hozni példát hipertökéletesen zárt rendszerre, ami megfelel 100%ban a valóságnak. Ennek ellenére tudom, hogy a fizikai modellemben, amint (ahogy a klasszikus fizikában a Newton axiómák) az energiamegmaradás sohasem fog sérülni, mert ha lenne ilyen mérés, mint ahogy volt rá példa, a fizikát kibõvítik, és majd igaz marad az energiamegmaradás továbbra is.
Ezért nem lesz soha 300%-os hatásfokú vízautó. Csak mechanikai oldalról nézve egy felakasztott mágnesre ragasztott mágnes is ingyenergia, de a modell nem elég tág. Az energiamegmaradás törvényét soha sem lehet bizonyítani, mert intuitív módon alkották meg, de tudjuk, hogy soha nem fog sérülni, mert bár falszifikálható, még soha, senkinek sem sikerült megcáfolnia. És ha találunk egy mérhetõ ingyenenerga-forrást, azt bevesszük a rendszerbe, és rájövünk, hogy az mától vett el energiát.
Ha az univerzum egészére nem lenne igaz a törvény, akkor hosszútávon eltûnne minden energia az univerzumból, vagy végelen sok energia lenne benne. Érdekes eszmefuttatás, de korai még ezen rágódni.
- Marcus Aurelius
Vagyis nincs abszolút igazság. De akkor mit fogadjuk el ebbõl az ellentmondásos világból?
A fizika felépítésének módja miatt ez az a vélemény, ami a legközelebb a valósághoz. Minden ettõl elérõ dolog csillagászati nagy valószínûséggel és hosszútávon rontja a valóságmodellt. A világ megismerhetõ, csak az emberiség az életében soha nem fogja tudni megismerni. Itt a lényeg a megismerésen van. Ennek módja a mérés. Ki mérte le Galilei vagy Newton korában, hogy nagy sebeségekre nem igaz a klasszikus fizika? Nem volt gond, kegészítették az eddigi képüket, és nem lerombolták. Mert a fizika a kor elõrehaladtával megismerés módja miatt építkezik, és nem átíródik.
Válaszolva a kérdésedre: mivel az ember nem tudja 100%-ban lemodellezi a valóságot, mert ahhoz végtelen sok idõre lenne szükség, és erre csk Isten képes, ezért nem tudok én se hozni példát hipertökéletesen zárt rendszerre, ami megfelel 100%ban a valóságnak. Ennek ellenére tudom, hogy a fizikai modellemben, amint (ahogy a klasszikus fizikában a Newton axiómák) az energiamegmaradás sohasem fog sérülni, mert ha lenne ilyen mérés, mint ahogy volt rá példa, a fizikát kibõvítik, és majd igaz marad az energiamegmaradás továbbra is.
Ezért nem lesz soha 300%-os hatásfokú vízautó. Csak mechanikai oldalról nézve egy felakasztott mágnesre ragasztott mágnes is ingyenergia, de a modell nem elég tág. Az energiamegmaradás törvényét soha sem lehet bizonyítani, mert intuitív módon alkották meg, de tudjuk, hogy soha nem fog sérülni, mert bár falszifikálható, még soha, senkinek sem sikerült megcáfolnia. És ha találunk egy mérhetõ ingyenenerga-forrást, azt bevesszük a rendszerbe, és rájövünk, hogy az mától vett el energiát.
Ha az univerzum egészére nem lenne igaz a törvény, akkor hosszútávon eltûnne minden energia az univerzumból, vagy végelen sok energia lenne benne. Érdekes eszmefuttatás, de korai még ezen rágódni.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#101
1. Tehát ha jól értem szavaidat, akkor csak szétszórják a földeken a kohósalakot és az ásványi anyagokat, majd felszántják a földeket. Így egyszerre kerül be a földbe az a sok foszfát és a levegõ nitrogénje. Ez csak szerintem nem ilyen egyszerû?
2. Eszembe jutott: Bázel. Viszont ahol nincs közel egymáshoz a két kõzetlemez, ott nem is éri meg a getormikus energiaát megcsapolni?
3. Egy fizikai folyamat bizonyítása nem abból áll hogy: márpedig így van, mert csak. A termodinamika fõtételei márpedig csak kijelentések, melyek jó eséllyel ábrázolják azt a valóságtól teljes mértékben elszigetelt modellt, mely ábrázolni hivatott a valóságot. Vajon egy edény tekinthetõ-e teljesen zárt rendszernek? S az univerzum? Valami mindent hitelt megérdemlõ, kikezdhetetlen és bármikor reprodukálható mérés van-e ezen kijelentésekkel kapcsolatban? Esetleg ezen hipotetikus rendszerben végzett mérés nem befolyásolja-e a mért dolgokat a szánk íze szerint? A másik végrõl is ugyanezekre a 'bizonyításokra' lennék kíváncsi.
2. Eszembe jutott: Bázel. Viszont ahol nincs közel egymáshoz a két kõzetlemez, ott nem is éri meg a getormikus energiaát megcsapolni?
3. Egy fizikai folyamat bizonyítása nem abból áll hogy: márpedig így van, mert csak. A termodinamika fõtételei márpedig csak kijelentések, melyek jó eséllyel ábrázolják azt a valóságtól teljes mértékben elszigetelt modellt, mely ábrázolni hivatott a valóságot. Vajon egy edény tekinthetõ-e teljesen zárt rendszernek? S az univerzum? Valami mindent hitelt megérdemlõ, kikezdhetetlen és bármikor reprodukálható mérés van-e ezen kijelentésekkel kapcsolatban? Esetleg ezen hipotetikus rendszerben végzett mérés nem befolyásolja-e a mért dolgokat a szánk íze szerint? A másik végrõl is ugyanezekre a 'bizonyításokra' lennék kíváncsi.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius
#100
Ez fizika, nem matematika. Egy fizikai folyamat tagadása nem az, hogy az nincs.
Különben már sokszor bebizonyították az energiamegmaradás törvényét, így ez alaptörvény. Ha valamiért nem tûnik igaznak, akkor csak azzal lehet feloldani a helyzetet, hogy valamilyen tényezõt nem vettél figyelembe.
Különben már sokszor bebizonyították az energiamegmaradás törvényét, így ez alaptörvény. Ha valamiért nem tûnik igaznak, akkor csak azzal lehet feloldani a helyzetet, hogy valamilyen tényezõt nem vettél figyelembe.
#99
Földrengést vízbetáplálással a törésvonalak mentén lehet elõidézni, mert így csökkenteni lehet a súrlódást a két kõzetlemez között. Így azok könnyebben el tudnak mozdulni egymáshoz képest.
#98
A mûtrágya eredete fajtánként változik. A többségének nem a kõolaj a kiindulási forrása.
Foszfátok=többnyire kohósalak, a vaskohókból.
Ammónium-nitrát= a levegõ nitrogénja, meg ásványi anyagok.
Kálisó= ásványi anyagok
stb...
Foszfátok=többnyire kohósalak, a vaskohókból.
Ammónium-nitrát= a levegõ nitrogénja, meg ásványi anyagok.
Kálisó= ásványi anyagok
stb...
#97
Az a termálvíz elpocsékolása. Tényleg fel kéne használni, ha egyszer már van.
#96
Megpróbálok tömör lenni.
Idióta!
Idióta!
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#95
"Mondj egy ilyen esetet! De ne a Rémusz bácsi meséibõl!"
Volt ilyen eset. Valami repedések mentén plántálták le a vizet a föld mélyébe, és erõs rengések voltak közben. Helyszín és idõpont sajnos nem jut eszembe. Viszont ugyanolyan valós a dolog, mint a bazi nagy duzzasztógátaknál elõforduló földrengések.
Volt ilyen eset. Valami repedések mentén plántálták le a vizet a föld mélyébe, és erõs rengések voltak közben. Helyszín és idõpont sajnos nem jut eszembe. Viszont ugyanolyan valós a dolog, mint a bazi nagy duzzasztógátaknál elõforduló földrengések.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius
#94
"Úwazzz....nézz utána inkább.
Nap...napcella hatásfoka tudod mekkora? Jó ha 10%, és koszolódik...majd te tisztogatod. 😄 Mellesleg amennyi energia kell az elõállításához, és a mögöttes berendezésekhez, annyi energiát az nem fog soha elállítani(plusz karbantartás is kell neki)."
Kispajtás, mielõtt másnak javaslod hogy nézzen utána a dolgoknak azelõtt inkább neked kellene ugyanezt megtenned, hogy el tudd kerülni azt amit most nem sikerült: hogy totális hülyét csinálj magadból. <#ravasz1>
A manapság kereskedelmi forgalomba kapható napelemek döntõ többségének hatásfoka a <8%..23%>-os intervallumba esik (az átlag valahol 15% körül lehet, tehát ez nagyon csúnyán nem jött be.
Mellesleg ha bejött is volna és csak alig 10%-os napelemeket lehetne kapni abból sem következne az amit sugalsz. Kb. annyi köze van a kérdéshez az irományodnak mintha azt mondtad volna "a nap n-betûvel kezdõdik tehát a napelem nem megoldás és wazzzz különbenis nézz utánna" <#idiota>
Tekintve hogy a Föld felszínére érkezõ napsugárzás energiája sokszázszorosa az emberiség jelenlegi összenergiafogyasztásának, ezért akár csak néhány %-os napelemhatásfok is elegendõ lenne az igények kielégítésére, ennél viszont már ma is sokkal jobban állunk, úgyhogy itt a második szõrös bunkód.
Igen évente néhányszor nem árt letisztítani, ezzel messze kevesebb karbantartást igényel mint BÁRMI MÁS. (3. szõrös bunkó)
A napelemek EROI-jének átlaga 8-10 körül alakul (http://www.theoildrum.com/node/3910) <#nezze>, így gyönyörûen megszerezted a 4. szõros bunkódat is.
Az azért 1 mondattal 4x fejbelõni magad az már nem semmi teljesítmény!<#mf1>
"Szél...nem occsó móka egy szélerõmû cserébe viszont lehet hogy sose térül meg."
Ez is úgy hülyeség ahogy van. Lsd. elõzõ link-et.
"Víz...és hol? Duna? 😄 árapály meg egyéb marhaságok...nemtom szerintem nincs tengerünk."
A Duna magyarországi szakaszán van kb. 900 MW-nyi kiaknázható erõmûvi teljesítmény. Majd ha a Dunakörös faszkalapok elhúznak a rákba ahova valók, és végre szembe lehet nézni azzal, hogy az utóbbi 50 év egyik legnagyobb melléfogása volt a nagymarosi vízlépcsõ visszacsinálása, akkor talán meg is valósulhat valami belõle.
Mellesleg nem csak abszurdisztánról volt szó, hanem az egész bolygóról és a ott vannak tengerek is meg óceánok is.
"Geotermikus energia..erre mondok egy jó poént...veszélyes! Tecciktudni lehûti azt a részt ahova a hûvös vizet lenyomják hogy gõz legyen belõle, és nem egyszer okozott már ez a móka földrengést!!!"
Aha tényleg jó poén volt, sõt szétfeszíti a kérget és szétrobban az egész bolygó tõle! <#idiota>
Mondj egy ilyen esetet! De ne a Rémusz bácsi meséibõl! <#hehe>
"A szenes erõmûvek egy része csak távhõt ad."
Lsd. mint elõbb, csak 1 példát mutass erre! <#lama>
Nap...napcella hatásfoka tudod mekkora? Jó ha 10%, és koszolódik...majd te tisztogatod. 😄 Mellesleg amennyi energia kell az elõállításához, és a mögöttes berendezésekhez, annyi energiát az nem fog soha elállítani(plusz karbantartás is kell neki)."
Kispajtás, mielõtt másnak javaslod hogy nézzen utána a dolgoknak azelõtt inkább neked kellene ugyanezt megtenned, hogy el tudd kerülni azt amit most nem sikerült: hogy totális hülyét csinálj magadból. <#ravasz1>
A manapság kereskedelmi forgalomba kapható napelemek döntõ többségének hatásfoka a <8%..23%>-os intervallumba esik (az átlag valahol 15% körül lehet, tehát ez nagyon csúnyán nem jött be.
Mellesleg ha bejött is volna és csak alig 10%-os napelemeket lehetne kapni abból sem következne az amit sugalsz. Kb. annyi köze van a kérdéshez az irományodnak mintha azt mondtad volna "a nap n-betûvel kezdõdik tehát a napelem nem megoldás és wazzzz különbenis nézz utánna" <#idiota>
Tekintve hogy a Föld felszínére érkezõ napsugárzás energiája sokszázszorosa az emberiség jelenlegi összenergiafogyasztásának, ezért akár csak néhány %-os napelemhatásfok is elegendõ lenne az igények kielégítésére, ennél viszont már ma is sokkal jobban állunk, úgyhogy itt a második szõrös bunkód.
Igen évente néhányszor nem árt letisztítani, ezzel messze kevesebb karbantartást igényel mint BÁRMI MÁS. (3. szõrös bunkó)
A napelemek EROI-jének átlaga 8-10 körül alakul (http://www.theoildrum.com/node/3910) <#nezze>, így gyönyörûen megszerezted a 4. szõros bunkódat is.
Az azért 1 mondattal 4x fejbelõni magad az már nem semmi teljesítmény!<#mf1>
"Szél...nem occsó móka egy szélerõmû cserébe viszont lehet hogy sose térül meg."
Ez is úgy hülyeség ahogy van. Lsd. elõzõ link-et.
"Víz...és hol? Duna? 😄 árapály meg egyéb marhaságok...nemtom szerintem nincs tengerünk."
A Duna magyarországi szakaszán van kb. 900 MW-nyi kiaknázható erõmûvi teljesítmény. Majd ha a Dunakörös faszkalapok elhúznak a rákba ahova valók, és végre szembe lehet nézni azzal, hogy az utóbbi 50 év egyik legnagyobb melléfogása volt a nagymarosi vízlépcsõ visszacsinálása, akkor talán meg is valósulhat valami belõle.
Mellesleg nem csak abszurdisztánról volt szó, hanem az egész bolygóról és a ott vannak tengerek is meg óceánok is.
"Geotermikus energia..erre mondok egy jó poént...veszélyes! Tecciktudni lehûti azt a részt ahova a hûvös vizet lenyomják hogy gõz legyen belõle, és nem egyszer okozott már ez a móka földrengést!!!"
Aha tényleg jó poén volt, sõt szétfeszíti a kérget és szétrobban az egész bolygó tõle! <#idiota>
Mondj egy ilyen esetet! De ne a Rémusz bácsi meséibõl! <#hehe>
"A szenes erõmûvek egy része csak távhõt ad."
Lsd. mint elõbb, csak 1 példát mutass erre! <#lama>
#93
Visszafordítom a kérdésedet||válaszodat. Te voltál a legutolsó hozzászóló a témában - legfelül. 😊 Mondj egy olyan gyakorlati példát, ahol egy tökéletesen zárt rendszerrõl van szó. Ráadásul olyat, ahol már beállt a 'tökéletes' termodinamikai egyensúly, ahol a rendszer rendezetlensége elérte a maximumot. Amennyiben ez sikerül, akkor garantált a Nobel-díj. De addig egy axióma az csak az ami.
Megkövetvén tégedet, azért még hozzátenném azt hogy a fizika törvényeit nem Egely Gy. alkotja, meg nem is a MTA. Legfeljebb így meg úgy magyarázhatják, ámde a legtöbb esetben csak megközelíthetik a valóságot.
Megkövetvén tégedet, azért még hozzátenném azt hogy a fizika törvényeit nem Egely Gy. alkotja, meg nem is a MTA. Legfeljebb így meg úgy magyarázhatják, ámde a legtöbb esetben csak megközelíthetik a valóságot.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius
#92
"Élelemellátás még megoldható kõolaj nélkül is, lásd biodiesel ..."
No. Szántás, vetés. Eddig jó a gondolatmenet. De talán nem ártana trágyázni sem azt a nyüves földet hogy ne merüljön ki. Nem tudom hogy jelen pillanatban mennyi is a trágya|mûtrágya aránya szerte a világon, de azt tudom hogy a mûtrágya elõállítása többnyire kõolajszármazékok felhasználásával törpénik. Ha nincs tápanyag a földben, akkor nincs búza meg ilyesmi, s akkor nincs állattenyésztés sem. A bioüzemanyag elõállítása ezen utóbbi szempontból negatív energiamérleggel zárul, bárhonnan is nézzük a dolgot. Vagy esetleg megkockáztathatunk egy olyan dolgot is, hogy kimerül a termõföld, és utána azon még a kaktusszal keresztezett parlagfû sem terem meg. Nagyon leegyszerûsítve.
No. Szántás, vetés. Eddig jó a gondolatmenet. De talán nem ártana trágyázni sem azt a nyüves földet hogy ne merüljön ki. Nem tudom hogy jelen pillanatban mennyi is a trágya|mûtrágya aránya szerte a világon, de azt tudom hogy a mûtrágya elõállítása többnyire kõolajszármazékok felhasználásával törpénik. Ha nincs tápanyag a földben, akkor nincs búza meg ilyesmi, s akkor nincs állattenyésztés sem. A bioüzemanyag elõállítása ezen utóbbi szempontból negatív energiamérleggel zárul, bárhonnan is nézzük a dolgot. Vagy esetleg megkockáztathatunk egy olyan dolgot is, hogy kimerül a termõföld, és utána azon még a kaktusszal keresztezett parlagfû sem terem meg. Nagyon leegyszerûsítve.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius
#91
Nos, mondj egy példát, mikor az energiamegmaradás nem volt igaz! E mellett az egyszerû törvény mellett 500 év kísérletei, tapasztaltai állnak, számolások, felfoghatatlan mennyiségû kutatómunka. Aztán jön egy eretnek sügér, aki hírnevet akar szerezni, és ezért olyan dolgokat ír le könyvekbe, melyet az emberek akarnak hallani, és nem azt, ami a valóság. A gyanútlan és kényelmes olvasó meg inkább hisz, mint gondokodik, utánaszámol, ellenõrz. Pl. Egely könyve azért támadható, mert matematikával próbálja alátámasztni, hibás matematikával!
http://video.google.com/videoplay?docid=7397590593850413123#
"Dehát a fizikát meg kell tanulni errõl nem tehet az ember."
És akkor nem fog bedõlni minden áltudományos póbálkozásnak. Az emberek azért dõlnek be nekik mert az energa nehezen megfoható dolog, nem könnyû megérteni, és annyira általános, hogy a galaxisoktól az elektronokig igaz. Az enrgiaszemlélet hosszú évek alatt alakul ki, nem lehet csak elolvasni. Mivel az energiamegmaradás általánosított dolg, amit az egyes kísérltekbõl vezettünk le, intutív módon hoztuk létre, nem bizonyítható, axióma módjára mondjuk ki. És ezt próbálják kihasnálni, keresnek olyan spciáls helyzeteket, ahol látszólag nem érvényesül. Tipikus példa, hogy hógoyót vágok a falnk, akkor elvszik a mozgási eergiája. Hova tûnt? Hát átadta a hógolyó részecskéi a mozgási energiájukat a fal részecskéinek, vagyis nõtt a belsõ energiája. És kléptünk a mechanikából, kiterjesztettük a tudásunat a hõtanra. Az elektromágneses tér energiáját azért vezettük be a fiikafejlõdés során, hogy ne sérüljön az energiamegmradás. Aztán a uszadik századbn kiderült, hogy a fotonnak h*f enrgiája van. Angliában mindnre lehet fogadni, olyan fogadóirodák is vannak. De ha valaki egy penny-t feltenne az energiamegmaradás ellen, és nyerne, abból csilliárdos lenne. És akkor jön egy félmûvelt gépészmérnök, hogy majd feltalálja a tuit. És a többi száz Nobel-díjas fizikus, 500 év kísérletezés, számoás, kutatás mehet el a mocsárba.
http://video.google.com/videoplay?docid=7397590593850413123#
"Dehát a fizikát meg kell tanulni errõl nem tehet az ember."
És akkor nem fog bedõlni minden áltudományos póbálkozásnak. Az emberek azért dõlnek be nekik mert az energa nehezen megfoható dolog, nem könnyû megérteni, és annyira általános, hogy a galaxisoktól az elektronokig igaz. Az enrgiaszemlélet hosszú évek alatt alakul ki, nem lehet csak elolvasni. Mivel az energiamegmaradás általánosított dolg, amit az egyes kísérltekbõl vezettünk le, intutív módon hoztuk létre, nem bizonyítható, axióma módjára mondjuk ki. És ezt próbálják kihasnálni, keresnek olyan spciáls helyzeteket, ahol látszólag nem érvényesül. Tipikus példa, hogy hógoyót vágok a falnk, akkor elvszik a mozgási eergiája. Hova tûnt? Hát átadta a hógolyó részecskéi a mozgási energiájukat a fal részecskéinek, vagyis nõtt a belsõ energiája. És kléptünk a mechanikából, kiterjesztettük a tudásunat a hõtanra. Az elektromágneses tér energiáját azért vezettük be a fiikafejlõdés során, hogy ne sérüljön az energiamegmradás. Aztán a uszadik századbn kiderült, hogy a fotonnak h*f enrgiája van. Angliában mindnre lehet fogadni, olyan fogadóirodák is vannak. De ha valaki egy penny-t feltenne az energiamegmaradás ellen, és nyerne, abból csilliárdos lenne. És akkor jön egy félmûvelt gépészmérnök, hogy majd feltalálja a tuit. És a többi száz Nobel-díjas fizikus, 500 év kísérletezés, számoás, kutatás mehet el a mocsárba.
„[…] – a tiszta lelkiismeret zálogára a tudományban!” IV. ∮Bdl ≡ μ∑\'I+μεd/dt∫EdA » rotH ≡ J+∂D/∂t
#90
www.rdha.hu [bf 80k] [bf2 100k] KisKöcsögkör FTW! \"Az ország azé, aki teliszüli.\"
#89
Amúgy ezzel az artézi fûtéssel csak annyi baj van ,hogy hülyék hozzák a törvényeket.Miskolcon a Selyemréti fürdõben kb 60-70C°-os víz tör fel,az bele a medencébe és utána ki a patakba ,mert ott nem lehet fûtésként használni(nemtudom hogy miért),pedig azzal végig lehetne fûteni pár panelt.
Minnél több időt töltök emberek között , annál jobban szeretem a kutyámat.
#88
Inkább a felszínen mért éves átlaghõmérséklet. Ami Magyarországon úgy 12 fok körül.
Ettõl függetlenül létezik az artézi-kutas fûtésmód, ami pont ezt használja ki. Hõszivattyúval.
Az Operát, és az Országházat is így légkondicionálták az eredeti megépítésük után, mindkettõ fõleg a talajt használta alagutak segítségével, és egy kis rásegítéssel.
Ettõl függetlenül létezik az artézi-kutas fûtésmód, ami pont ezt használja ki. Hõszivattyúval.
Az Operát, és az Országházat is így légkondicionálták az eredeti megépítésük után, mindkettõ fõleg a talajt használta alagutak segítségével, és egy kis rásegítéssel.