387
  • Juszufka
    #307
    Szerinted a Wikipedia történelmét veled korszakolják? Te vagy a milliós felhasználótáborban az egyetlen fényes csillag? A Wikipédián csak addig voltak jó cikkek, amíg te írtad őket? Azóta a Wikipedia rossz? Magyarországon egyedül te vagy elég képzett és bölcs ahhoz, hogy a Wikipediára cikkeket írj? El is olvastad az összes cikket, és ennek ismeretében mondod, hogy csak a te cikkeid voltak jók?

    Az önértékelés ilyen mértékű torzulásából kizárt, hogy legyen visszaút. Mivel kvázi istennek hiszed magad, nyilván neked nem is adhat senki tanácsot, hiszen nálad mindenki butább. Úgyhogy most csak szapulni akarlak, nem kell válaszolnod.

    Minél nagyobb tudásra tesz szert valaki, annál visszafogottabb, óvatosabb, ha véleményt kell alkotni valamiről. Egy ilyen felfuvalkodott hólyag beszólás után csak arra következtethetek, hogy esetleges olvasottságod mellett azért elég osotoba vagy. Szégyelld magad!
  • Epikurosz
    #306
    Hozzád képes még mindig én vagyok a Cimborazzo.
  • ilf667
    #305
    a te színvonalad már rég a wikipedia alá ment
    a sületlenségeidet,félretájékoztatásaidat jobb is ha mindenki messze elkerüli
  • djhambi
    #304
    Én is több helyről szerzek információkat, és máshol is utánaérdeklődtem a folyamatnak. A közös metszet megmarad. :)
  • Epikurosz
    #303
    Csak voltak, amíg én is írtam őket.
  • Juszufka
    #302
    Anélkül, hogy bárkit meg akarnék bántani, én kapásból nem tanulnék meg semmit, amit ezen a fórumon olvasok. Kiindulásnak kezdd el a Wikipedia cikkeit olvasni, azok jól érthető, pontos írások.
  • Epikurosz
    #301
    Valami történt ezen a téren is, mert a mobiltelefontöltöm régebben 50 deka volt, ma pedig kb. 5 deka.
  • djhambi
    #300
    Köszönöm szépen a kielégítő megfogalmazást.

    Thiz is Spaataa! (300)
  • szivar
    #299
    Hihihi. Egy menetben megtanulni mindent? :)

    "Először egy dióda abszolút értékbe rakja a szinuszt..."
    Gondolkodj inkább négy diódában, manapság már inkább az használatos (kivéve a feszültségsokszorozókat, meg egyéb egzotikus dolgokat) lsd.: Graetz-híd. :) [Valahogy nem értem én ezt az abszolút értéket, de valami rémlik a szinuszhullám és az egyenfeszültség közti különbségről, meg valami területekről, átlagról, meg ilyen fasságokról - én gyakorlati oldalról jegyzem meg a dolgokat. OutU=inU * 1.41, oszt' jó napot. Végül is a szinuszhullámok csúcsfeszültsége is ~325V, de... Na inkább hagyjuk.]

    Ez a lüktető egyenfeszültség alapesetben egy kondenzátort tölt, amely mintegy 'kisímítja' a rendelkezésre álló egyenáramot. Lényegében a kondenzátor fokozatosan töltődik fel nullától a lüktető egyenáram csúcsfeszültségéig. Üresjáratban (azaz ha egyáltalán nem vesz fel delejt az ember a kondiból), akkor ez az érték a meghatározó, de ezért má' kár is tápegységet készíteni. Valahol a kondenzátor utáni résztől számolhatunk valóban egyenfeszültséggel. A kivehető maximális áramerősséget a graetz-híd előtt lévő váltakozó feszültségű áramforrás belső ellenállása (hálózat esetében ez közelít a nullához), illetve a 'simító' kondenzátor kapacitása határozza meg. Meg az, hogy a graetz-híd diódáiból mikor jön ki a füst - az amperek hatására. :)

    Terhelés hatására valami olyasmi lesz a jelalak, hogy egy vonyáson sok bumszli, jóval a nulla potenciál felett. Ötven hertzes váltakozó feszültség esetén másodpercenként mintegy 100 bumszli fog keletkezni. Ezt nevezik brummnak, vagy minek. Ellenben ha lóbaszó kondit rak az ember egy minimális terhelés elé, egy elég alacsony belő ellenállású áramforrással, akkor simán ki lehet spórolni a feszültségszabályzó elektronikát. Elméletben. De gyakorlatban többnyire kelletik.


    No, a feszültségszabályzó elektronika az megint egy más tészta. :S Kapcsolóüzemű vagy disszipatív? Ezeregyféle módja van a megoldásoknak. Erősen függ attól, hogy mekkora áramerősség kelletik, mekkora feszültség, mekkora brumm megengedett, mekkora zaj megengedett a tápban, mekkora helyre kell bezsúfolni, mennyibe kerüljön, ésatöbbi. Meg kell találni az optimális megoldást.

    Meg lehet úgy is oldani, hogy egy tranzisztoron átfolyó áram erősségét változtatván töltjük a második bufferkondit, illetve be és ki kapcsoljuk azt az ominózus tranzisztort, ezáltal tartjuk egy szinten a kondenzátor feszültségét. Ezen eseteknek szinte mindegyikében mintegy le lesz vágva a bumszlikkal tarkított egyenáram teteje. Az első verzióban nagyrészt el lesz fűtve a felesleg, a másodikban meg nem kerül a helyére a felesleg - ez utóbbi energiatakarékosabb. Remélem érthetőn sikerült megfogalmaznom. :S

    A 'modern' tápegységekben is használnak transzformátort ha alacsonyabb feszültség kelletik. Ezt a trafót cicerélik a változó kitöltésű négyszögjlekkel, és a másik 'oldalon' ösmét egyenirányítják, szűrik, stabilizálják. A trafó meg minimum élet és vagyonvédelmi szempontokból kelletik. :) Még a mobiltöltőben is van...

    Na nem ragozom tovább, mert úgy is csak hobbyként kezdtem neki a hülyeségeknek, s nem ezt tanultam.
  • szivar
    #298
    Én is köszönöm a választ, mert nekem egy kissé nehezebben ment volna a megfogalmazása (nagyon).
  • Epikurosz
    #297
    csucsuka, mit pusmogtok ti itt?
  • djhambi
    #296
    Kárpótol az esze. Lehet használni Wikipedia helyett. :)
  • philcsy
    #295
    A fizikai kémia labor szintjét messze veri. :)
    A biológiai labor az már keményebb falat de az átlagot ott is hozza. :)

    Sry ha valaki megsértettem de ezek keményebb tények mint az energiamegmaradás. :)
  • djhambi
    #294
    Szerintem elég csinos a 300-hoz is. Bár egyre többet nézve, előtűnik, hogy előreugrik az álla, és ráncos a bőre. És az a fura formájú orr... xD
  • djhambi
    #293
    Na, azt hiszem, helyre lett téve a dolog. Először egy dióda abszolút értékbe rakja a szinuszt, ezért lesz 0 és 325 V között. Aztán egy másik dióda csak a felfutó ágat tartja meg, a lefutóág pedig 0 lesz, így cápafog jel alakul ki. Ez egy kondenzátort tölt fel, és a másik oldalán terhelés van, ami folyamatosana résekben kisüti, ami exponenciálisansül ki, szóval lényegében egy vicces cápafog alakul ki. Erre még ráraknak egy komparáló áramkört, hogy maximálisan a szükséges feszültségérték alakuljon ki, ami, persze nem lehet nagyobb a vicces cápafog minimum értékénél. A modern tápegységekben a trafót kihelyettesítik egy digitális áramkörrel, ami négyszögjlet hoz létre magas frekvencián, de a kitöltési tényezővel lehet változtatni a négyszögjel nyitottságát. Ha valaki hibát lát a folyamatban, kérem jelezze! Nem akarom hibásan megtanulni.
  • Epikurosz
    #292
    Off
    Vettem egy ilyen analóg időkapcsolót.
    Hogy kell ezt beállítani?
  • Epikurosz
    #291
    ez a fotó téged ábrázol?
    Egész normálisnak nézel ki, ahhoz képest, hogy milyen gyatra hsz-aid vannak itt.
  • Epikurosz
    #290
    OFF
    (csucsuka, nyalni akarsz?)
  • djhambi
    #289
    Köszönöm szépen.
  • duke
    #288
    "Akkor ezt valaki magyarázza el nekem tudományosan! Tökre érdekel, hogy hogyan nőmeg az amplitudó egy félperiódusra,"

    A halozati valtoaram( valtofeszultseg :) ) az ugy nezki:hogy 0-tol 325 voltig novekszik a feszultseg,0.005 masodperc alatt,majd a 325 voltnal elkezd csokkeni 0 voltig.Ez utan forditott polaritassal ugyanez tortenik,es ez egy teljes periodus.
    230 voltnak meg azert nevezik az ilyen 0-tol 325 voltig sinuszfuggvenynek megfeleloen valtozo feszultseget,mert az energia tartalma megegyezik 230 volt stabil egyenfeszultsegevel.Az energia tartalom nem a legjobb kifejezes,de lenyeg,ha egy fix ellenallast melegitunk,egy ilyen 0-325 voltig valtozo feszultseggel,akkor az ellenallas pontosan annyira fog melegedni,mintha 230 volt egyenarammal taplalnank.Roviden a 230 volt,a 325 volt valtozo feszultseg valamilyen atlaga.
  • djhambi
    #287
    "Sok féltudáshoz még több hang társul nálad." Fórum ártalom.
  • djhambi
    #286
    Mindent megmagyaráz. :)
  • djhambi
    #285
    Akkor ezt valaki magyarázza el nekem tudományosan! Tökre érdekel, hogy hogyan nőmeg az amplitudó egy félperiódusra, ugyanakkora görbe alatti terület mellett sznuszból konstans lett, és miért nem csökkent?
  • ilf667
    #284
    na te szamár epikurosz, megint jól felsültél
    tőled eddig sem várt senki helyes válaszokat
    meg itt nem is szorul rá senki
    természetes napfény led mi?
  • Juszufka
    #283
    A 230V az effektív érték. Sok féltudáshoz még több hang társul nálad.
  • Epikurosz
    #282
    Igen, mert helytelenül ez került bele az Angol-magyar műszaki szótárba.

    A tűz, tüzelés egy szűkebb kifejezés, az üzemanyag sokkal általánosabb, és ez nem csak gépkocsik hajtására szolgál.
    Olyan anyag, amivel üzemel egy rendszer. Még az emberi sejtekre is elmondható, hogy egyik fontos üzemanyaguk a szőlőcukor (ill. ennek bomlásterméke).
  • philcsy
    #281
    "http://fuelcell.hu/fuelcells.php"
    Eszerint az oldal szerint már túlléptek a hidrogén a platina elektródon oxidálódik és jön az áram alapötleten.

    "Az akkumulátoroktól eltérően a tüzelőanyag-cellákból nem a kémiai formában tárolt elektromos energia szabadul fel, hanem valamilyen, sok hidrogént tartalmazó tüzelőanyagot alakít át elektromos árammá és addig mûködik, amíg tüzelőanyagot táplálnak be. A lehetséges szénhidrogén tüzelőanyagok közé tartozik a földgázon kívül a szénből készíthető úgynevezett szintézisgáz, a hulladéklerakókból nyerhető biogáz, valamint olyan egyszerû alkoholok, mint a metanol."

    "A foszforsavas tüzelőanyag-cellák (PAFC)2 technológiája a legkiérleltebb a stabil (helyhez kötött) áramtermeléshez. Kulcsrakész, 200 kW-os üzemeket a világon már több mint hetven helyen szereltek fel és üzemeltetnek. Mivel 200 Celsius-fok körül mûködnek, hulladékhőt is termelnek, amelyet vízmelegítésre és fûtésre lehet felhasználni. Az üzemanyagra számított elektromos hatásfokuk 40% felett van, de ha a teljes hulladékhőt is hasznosítják, hatásfokuk 80%-nál is jobb."

    "Az olvadt karbonátos tüzelőanyagcellákból (MCFC)3 álló 250 kW-os áramtermelők bemutató példányait most tesztelik. Hatásfokuk az elektromosáram-termelésre megközelíti az 50%-ot. Magas, 650 Celsius-fokos üzemelési hőmérsékletük következtében az ilyen cellákból álló telepek alkalmasak kombinált ciklusú alkalmazásokra, amelyekben a cellák által kibocsátott hő (gázáram) felhasználható egy turbina (és természetesen a rákapcsolt generátor) meghajtására. Ilyen, kombinált ciklusú mûködtetés esetén elektromos hatásfokuk megközelítheti a 60-65%-ot."

    Ez nem az áhított tiszta energiaforrást jelenti csak a fosszilis energiahordozók nagyobb hatásfokú felhasználását.
  • philcsy
    #280
    Ezt ne tőlem kédezd. Talán szakfordítók szerint ez a legpontosabb fordítása a "fuel cell"-nek. A linkelt oldalon azt írják hogy az üzemanyagcella kifejezés az gépjárműveknél lehetne használatos(üzemanyag-gépjármű), a tüzelőanyagelem viszont ennél általánosabb. A cellából pedig azért lett elem (szerintem) mert a cella (elektrokémiai cella) a folyamat megfordíthatóságát is magába foglalja. Szénhidrogénekkel működő esetben viszont ez nem teljesül.

    Úgyis az lesz a neve amit majd a legtöbben használnak.
  • Epikurosz
    #279
    és mitől hivatalos?
  • philcsy
    #278
    http://fuelcell.hu/fuelcells.php
    Itt azt írják hogy a hivatlos megnevezés : tüzelőanyag-elem
  • philcsy
    #277
    "higanygőz lámpa is UV-t adna, ami szénné égetné a szemet"
    És még még olvasni sem lehet UV-fényben.
  • philcsy
    #276
    Én úgy tudom hogy a tüzelőanyagcella is használatos, főleg amióta szénhidrogénekkel is véghezvitték a folyamatot. Az üzemanyagcella viszont biztos hogy a legkorrektebb (legtudományosabb) megnevezés erre. De azérte ez nem egy szigorlat.
  • philcsy
    #275
    A napfény első közelítésre hősugárzás, a nap felszínének megfelelő hőmérsékletű feketetest sugárzás.
  • szivar
    #274
    Én nem értek az ilyen képletekhez meg mianevékhez, de ha egy graetz-híddal egyenirányít az ember valami szinuszos váltakozó feszt, akkor az biza gyök kettővel való szorzás. Meg lüktető egyenáram a végeredmény. De lehet még variálni az egyenirányítást is (feszültségsokszorozó), úgy az egyenirányított kimenő feszültség lehet akár 10kV is. :)
  • Epikurosz
    #273
    ...ntional tungsten bulbs and three times more efficient than the unpopular fluorescent low-energy versions.

    Read more: http://www.dailymail.co.uk/sciencetech/article-1131183/Scientists-invent-2-bulb-60-years--theyre-greener-eco-bulbs.html?ITO=1490#ixzz0c6GhmBZi
  • Epikurosz
    #272
    "A lighting revolution is on the way that could end at the flick of a switch the battle between supporters of conventional bulbs and the eco-friendly variety.
    Cambridge University researchers have developed cheap, light-emitting diode (LED) bulbs that produce brilliant light but use very little electricity. They will cost £2 and last up to 60 years.
    Despite being smaller than a penny, they are 12 times more efficient than conve

    Tyű!
  • Epikurosz
    #271
    Brit tudós:
    "Professor Humphreys says the LED bulbs developed at the centre are three times more efficient than the unpopular fluorescent low-energy bulbs

    Read more: http://www.dailymail.co.uk/sciencetech/article-1131183/Scientists-invent-2-bulb-60-years--theyre-greener-eco-bulbs.html?ITO=1490#ixzz0c6FcfxTa"
  • Epikurosz
    #270
    Még egy év, és gyű a 600 ft-os szuperled:
  • Epikurosz
    #269
    Philcsy, ott a lényeg, nálad.
    A LED-eknél a fehér színt jellemzően nem RGB módszerrel (ammeg mi? - mondanák az okostónik) keverik ki, hanem fluoreszcens anyagok alkalmazásával. Ősrégi technika; a higanygőz lámpa is UV-t adna, ami szénné égetné a szemet, de fluoreszcens réteggel, lám, tök jó világítást ad nékünk.
    Egyébként, a módszernek, természetesen, hátrányai is vannak, mert 1. drágább, 2. melegedik, hővé alakul az energia, így már levésbé gazdaságos, de még mindig hatékonyabb, mint más fényforrások. Az erős fehérfényű ledeket emiatt hűteni kell valamilyen módon.
  • Epikurosz
    #268
    Ki a búbánatos francot érdekelnek a semmitmondó linkjeid okostóni?
    És nem tüzelőanyagcella, hanem - lassan mondom -: ü z e m a n y a g cella.