T2k#154
A megújulók semmit sem változtatnak a kérdésen jelen pillanatban. A metanol gazdaságnak akkor lenne esélye, ha energiabőség lenne, olcsón szinte korlátlanul állna rendelkezésre energia amint gond nélkül lehetne elpazarolni akár metanol előállítására is. A helyzet viszont pontosan fordított és egyre rosszabb lesz ahogy a szénhidrogének gyorsuló ütemben esnek ki a rendszerből.
Pl. ha rendelkezésre áll 100 egységnyi primer energiaforrásod de 110 kellene az eddigi életvitel fedezésére akkor értelmes ember nem fogja azt a 100-at felhaszálni metanol előállítására, hogy aztán a kapott metanolt ami kb. 70 egységnyi energiát képvisel felhasználva ténylegesen hozzájusson úgy 30 egységnyihez.
A 110 kell de csak 100 van-hoz képest kifejezetten szar üzlet a 110 kellene és nagy küzdelemmel 30-at előállítok - és mindeközben 70-et elbaszok veszteségekre - típusú szenvedés (kivéve uwu-nak de azt már láttuk hogy ő egy teljesen más kategória ).
A megújulók egyik közös tulajdonsága, hogy bár potenciálisan nagyon nagy energiát képviselnek relatíve kicsi az energiasűrűségük, és jelenleg a felhasználásuk csak néhány %-os. A kis energiasűrűségből következik, hogy részarányukat nem lehet egyik napról a másikra jelentősen növelni, mert ehhez viszonylag nagy beruházások szükségesek amikhez csak lassan mennek. Sőt a helyzet még rosszabb, ugyanis még a meglevő igények növekedésével sem tudnak lépést tartani a megújulók, úgyhogy semmi esély arra, hogy a metanol előállításához hasonló, masszívan negatív energiamérlegű folyamatokra pazaroljuk azokat.
A metanol gazdaság is csatlakozik azon halott elképzelések népes táborához, amik csak arra jók, hogy egyes uwu-féle, gondolkodásra képtelen, a legelemibb ismeretekkel sem rendelkező oktondi fószerek büszkén verjék vele az asztalt, hogy "dehát ez Nóbel díjas gondolat, meg magyar gondolat, meg - a valójában nem létező - következtető-képességem is zseniális".
).