A magyar őstörténelem

Az év végi 5-öst megéri a videjó<#eljen><#nevetes1>

<#taps><#eljen> ( végig rázott a hideg!! )

kik is voltak a pártusok? egy kis szemléltetõ videó mennyire hasonlítottak hozzánk és mennyire a perzsa irániakhoz!

Nah még egy külföldi aki bizonyítja a magyar történelmet. Giovanni Brizzi ( biztos õ is turbó magyar, mi más lenne..)

"A pártus és a szkíta õseink semmisítették meg a római szuper-légiókat


Hova lett az Augustus császár korában a Pannóniában is állomásozó IX. Hispana légió? Ötezer római katonának veszett nyoma, pedig az ókori alakulat legyõzhetetlennek számított. A nagy létszámú, rövid karddal, hajítódárdával, vérttel és pajzzsal felfegyverzett katonákból egy csontdarab sem maradt fenn.

"Mivel nem itt haltak meg. A kis-ázsiai Kappadókiában a pártusok hadicsellel fogták körbe, és semmisítették meg a IX. légiót 161-ben"- állítja Giovanni Brizzi ókori hadtörténész. A bolognai egyetem professzora kijelentését egy sírral bizonyítja. A IX. légió egyik centuriójának maradványait a mai Törökország területén találta meg. "Abban egyetértek kollégáimmal, hogy a légiót csellel sikerült megsemmisíteni. Ez történt a XXI. Rapax légióval is, melyet Domitianus korában a szarmaták vertek szét a magyar alföldön" - mondta Brizzi a Corriere della Serának."
Hunhír.info

A politikai!A legundorítobb szakma a világon.

Hadd kérdezzek rá még egyszer a tankönyvkérdésre, mert hátha csak elsikkadt a csörték zajában.

Nincs véletlen valakinek információja, tapasztalata azzal kapcsolatban, hogy miként lehetne beleszólni abba, hogy mit tegyenek a tankönyvekbe?

Kicsit OFF, mert nem õs-, de magyar és történelem: 150 éves térképet húztak a google mapsre. Nagy-Magyarországon lehet nézelõdni, mai helység és utcanevekre keresni. Érdekes.

Annál kopogtatok a részleteket illetõen, aki az adott javaslattal hozzám fordult.

Ennél nyomatékosabb megfogalmazás és a lobbizással kapcsolatos további diskurzus úgy érzem nem való ide. Ez egy jó topik, "ártana az ügynek" a további vita.

Mindenesetre köszönöm, hogy leírtad a véleményedet.

Nem én vagyok eme ügy szószólója, szóval rossz helyen kopogtatsz. De azért leírom a véleményemet: Én a kiadóhoz fordulnék, bemutatnám, hogy a könyve hol és miért hibás, mi legyen ott helyette, majd mennék magasabb fórumra, amire hivatkozik. Mert nyilván fog...
A lobbizásról beszélni lehet, de olyan izé ezzel nyitni. Mint amikor ül egy fiatal gyerek az új bmw-ben és az irigykedõ tömeg egybõl azt kiáltja, hogy biztos az apjától kapta. Az általánosítás és a prejudikáció épp annyira negatív tulajdonság, mint az igazság tagadása és elhallgatása. Magyarul lesüllyedsz a szintjükre 😉

Mi számít "hivatalos megkeresésnek"? És miért a történelemkönyv kiadókhoz intéznéd? Mit kérdeznél tõlük?

A lobbizásról miért ne beszéljünk? (Nem azt állítom, hogy beszélni kellene róla, hanem a te indokaidra vagyok kíváncsi.)

Megegyeztünk😊 Én meg azért kérek elnézést hogy ha esetleg durván letámadtalak😊

Nem franciákat kellett volna odaírnom, hanem francia nyelvet. Ezt a marha nagy hibát ügyesen észrevetted, egyébként 2971-ben már leírtam a tévedést. De ha ettõl jobban leszel, akkor elnézést kérek, hogy hülyeséget írtam. Megfelel vagy ragozzuk tovább?

Lehet arról volt szó, engem nem az érdekelt, hanem az hogy franciának nevezted a normannokat 1000 körüli idõben😄DD ez annyira orbitális hülyeség hogy majd kicsapta a szememet, azért bátorkodtam kijavítani eme böszmeséget.

Nem értjük egymást, de ez nem is baj... én elmondtam amit akartam! 😉

Szerintem mindenképpen érdemes lenne néhány hivatalos megkeresést tenni történelemkönyv kiadókhoz. A prekoncepciód -függetlenül annak vélt vagy valós mivoltától- hangoztatása szerintem csak árt az ügynek.

Próbálj szöveget értelmezni! Arról volt szó, hogy milyen behatások érték az angol nyelvet. Volt francia beütés vagy sem? Volt. Az indiait te keverted ide valami beta verziós logika alapján...

Logikátlan pl. Gyõrött - Pesten. Pécsre - Adonyba. Ló-lovak. Juteszembe: ha meghallgatod a belinkelt Édes, ékes apanyelvünket, ott is találsz jópárat 😉

"Ezidáig nem érkezett megkeresés az oktatási államtitkársághoz azzal kapcsolatban, hogy a magyarság finnugortól eltérõ eredetére jutó õstörténet-kutatások eredményei beépüljenek a hazai oktatásba."

Nem érkezett? Ha én megkeresem õket, hogy ugyanmár tegyék be az oktatásba az ismert történelmi TÉNYEKET, akkor be fogják tenni? Vagy hogyan müködik mindez?

Egyébként se értem a szituációt egészen. A tankönyvekbe csak az kerül bele, amivel kapcsolatban megkeresik az államtitkárságot? (Laikus vagyok.)

És ez a "megkeresés" ez mondjuk lehet lobbizás is? Aki a "megkeresése" mellé nagyobb zsák lóvét tesz le, annak az elmélete kerül be a tankönyvekbe, vagy micsoda?

Jó mindegy, te csak nyelvileg vizsgálod, tehát szerinted egy Magyarországra költözött Indiai magyar lesz, mert megtanul magyarul, gratulálok, nincs több hozzáfûzni valóm.

Én sem, de nem is ez a lényeg. Nem kell nyelvésznek lenni ahhoz, hogy az ember ezeknek ráérezzen az ízére.

Mondj valamit, ami szerinted logikátlan a magyar nyelvben. Biztos van ilyen, csak kíváncsi vagyok mire gondolsz...

A külön szó külön dolgokra nem logikátlan, de a külön szó egy azon dologra az már az. A NAP-os példám pedig ilyen... 😊

A magyar nyelv egy élõ rend-szer, kristály tiszta logikával... csak nézd meg, hogy a "szer" gyöknek milyen és hány jelentése van, és mégis EGY. PÉLDA

A szék vs asztal példádra inkább nem reagálnék, ha nem veszed zokon! 😊 Nem igazán ide illõ felvetés... akkor lenne jogos, ha a funkciójuk megegyezne. A játék kedvéért nézd meg, hogy a "szék"-bõl és annak funkciójából mi vihetõ tovább... szék-ely, szék-hely, szék-el...

Vagy nézd meg, hogy a "szab"-ból hány olyan szót tudsz generálni, aminek köze van a vágáshoz...

Mivel az anyanyelvünk egy élõ rendszer, így ez is fejlõdik, vagy leépül. Egy a lényeg, hogy, ha elméleteket, felvetéseket "gyártunk", akkor a szabályokat betartsuk. Ilyen téren totál mindegy, hogy a mai, vagy 1000 évvel ezelõtti nyelvrõl beszélünk. A tihanyi apátság alapítólevelében, amiben elõször található magyar szó latin betûvel leírva, jórészt földrajzi nevek vannak... például:

BALATIN
SUMIG
ZILU KUT
MORTIS

Emlékszel a szabályra? Mássalhangzó ( vagy mássalhangzó kategória ) kötött, állapotot jelöl, a magánhangzó pedig szabadon mozoghat, életet lehel a szóba. ( 24 mássalhangzónk van... 2x12... a 12 állapotból álló állat(állapot)öv gondolom mond valamit... 14 magánhangzónk van... 2x7... gondolom a hét bolygó ( bolyongó ) rendszer is mond valamit! 😊 )

No, a kalandból visszatérve nézzük a fentebb idézet szavakat a szabály szerint:

BALATIN - BLTN - BaLaToN
SUMIG - SMG - SoMoG(Y)
ZILUKUT - ZLKT - SZiLLKuT
MORTIS - MRTS - MaRToS

Mindez ezer év után... szépen látható, hogy lényeg ( a mássalhangzó bokor ) változatlan, csak a magánhangzók bolyonganak... ilyen téren tök mindegy, hogy õSTeN, vagy iSTeN, SZeGeD, vagy SZöGöD, stb...

A többire reagált Viper kolléga úr! 😊

Böszmeség vagy sem, keverék népek mentek át. Nyilván volt a katonák közt ilyen is-olyan is, keverék is. De mindez lényegtelen. Én a nyelvi beütésrõl beszéltem és az pedig kõkeményen francia, hiába pörögsz ezen. De ha jobban esik, leírhatom, hogy nem franciák voltak a normann hódítók. Legalábbis mai értelemben véve nem azok.
Ez is megérne egy misét, hogy ki tekinthetõ egy nemzet tagjának...

1066-körül (hastingsi-csata) bizonyára franciául beszéltek, a több száz év megtette a hatását, ezt nem vitatom! De nem véletlenül hívták õket Normannak, nem Franknak(!)
Viking uralkodó osztály leuralta ott a kelta és germán eredetû népeket.
A vikingek hódítási szokásai abban tértek el, pl a magyar hadjáratoktól hogy õk vittek oda telepeseket(köznép) is, ezért még abban az idõszakban (1000 körül) egy Normandiából jövõ emberrõl böszmeség azt állítani hogy francia(!) csupán azért mert franciául(is-vagy) beszél.

Nem jön be a cikk, csak a cím. Késõbb ránézek majd...

Nagy "T"-vel. 😊

Nálam így nézne ki a normális fórumozás. Lehetnek vélemény ütközések, de nem tapossuk egymást.
Nagy klasszikus Sinkovitstól <#eljen>.

"így aztán a régi nyelv logikusabb volt, a mai meg szabatosabb"
Erre jó példa ez a régi rovásemlék Székely tamástól 1515-bõl, (a lap alján)
itt olvasható.
Nagyon szépen alkalmazza a magánhangzó kihagyás (különösen az e-k) nyelvünkre épülõ szabályait.

Számomra meg az IS logikus, hogy két fogalmat két szóval jelölök. Még akkor is, ha van köztük kapcsolat. Az is szót nem véletlenül írtam nagybetûvel. Ugyanis logikus a ti verziótok is. Nem akarom degradálni a nyelvünket, sõt valójában csodálatosnak tartom (kis mellékszál, de nagyon klassz: Édes, ékes apanyelvünk Sinkovits Imre elõadásában, isten nyugosztalja). Ebben nincs köztünk vita. Arra reagáltam, hogy erõltetettnek érzem azt az ok-okozatot, amit kiemeltem az elsõ hozzászólásomban.
A cz-zés és a dagályoskodás két külön ismérv lett volna. Voltaképp az is logikátlanság, hogy eltér az írt és a beszélt szöveg (így aztán a régi nyelv logikusabb volt, a mai meg szabatosabb)... Persze ahogy elõtört az írott szövegek fontossága, úgy kellett a sok szabály. Bár errõl is lehetne vitatkozni.

"Van a magyar nyelvben is logikátlanság"
Van talán néhány, de amiben logika van azt ne bántsuk, azt könnyû észrevenni.
Amit Solt hozott példát a nap szóra az pl. logikus. A te példád a székre és asztalra kitekert, erõltetett, mert bár összetartoznak, de funkciójukban nem igazán.
A cz-zõ alak nem dagályoskodásból ered, hanem abból, hogy nem voltak kõbe vésett nyelvtani szabályok, mint ma. Ahol használták régen, nagyrészt egy halk gyenge "z" hang még ma is van az élõ nyelvben is, fõleg ha gyorsan ejted. Nem tiszta "c", ahogy leírod.
Mondd csak ki gyorsan pl. az utca szót ahogy leírod (beleakad a nyelved), vagy így: ucca ucza. Az élõ beszédben a "t" ki sem hallik, noha az útból ered maga a szó.
Ha még régebbi szöveget nézel, sokkal több kiejtés szerinti írásmódot találsz.

Nem vagyok nyelvész. Nem tudok minden kérdésre válaszolni. Mellesleg nem is akarok 😊 Van a magyar nyelvben is logikátlanság.
Külön szavak külön dolgokra szerintem nem logikátlan. Ennyi erõvel lehetne a szék és az asztal is egy szó, mert összetartoznak, aztán majd kiderül a szövegkörnyezetbõl, hogy mit akarok mondani.
Ráadásul mi a mostani modern magyar nyelvbõl indulunk ki, nem pedig régies, fölöslegesen cz-zõ, dagályosabból.

"Halkan megsúgom"

Ne is kiabáld...

"Történészek kimutatták, hogy a Hódító Vilmossal Angliába érkezett normannak hitt családok legtöbbje nem normann eredetû volt. Ebben az idõben a „normann” szó már Normandiából származó francia embert jelentett."

Mivel asszimilálódtak az eredetileg északról jött hódítók. Franciául is beszéltek. És mivel a téma a nyelv, ezért semmi gond nincs azzal, amit írtam...

"Hiszen éltek ott kelták, rómaiak, szászok, de volt, hogy a vikingek foglalták el jórészét, majd a normannok jöttek (franciák)."

A normannok mióta franciák?

Halkan megsúgom: normann = Észak-frank területekre letelepedett viking😄
a normannoknak annyi közük van a franciákhoz mint a románoknak a rómaiakhoz😄

EZ meg a ráadás..

De az angolon látszik, hogy egy logikátlan ostoba nyelv. Nem véletlenül világnyelv... "going to stop"... mit lehet erre mondani? 😄 A magyarral összevetve olyan, mintha az aranyat hasonlítanád egy kupac kakához! És ez nem lekezelés...

A latin messze értelmesebb, logikusabb nyelv, és még az is hol van a magyarhoz!?

Benne van ezek közül bármelyikben a dopler effekt? ( eRRe - aRRa, iDe - oDa ) Vagy ott van az STN amit említettem... ha közelítek a teremtõhöz, akkor iSTeN, ha távolodom tõle akkor SáTáN...

Tudsz nekem mondani olyan élõ nyelvet, amikben ezek a dolgok benne vannak? És akkor még a 24 mássalhangzó + 14 magánhangzó számbeli jelentését még szóba sem hoztam...

De mondom, nézd meg a videót... nem akarok idegen tollakkal ékeskedni.

1: Bizonyosság... még a fizika is bizonytalan... mit akarsz a történelemtõl? Azt a pontot kell keresni, ami felé több irányból mutatnak dolgok. A nagy "sumerológusok" sumér jeleknek vélték a tatárlakai korongon található írásjeleket... olyan szép öngól volt...

2: Kettõt mondtam, mert mint, ahogy írtam is, az idézet egy régebbi vitából van, és oda ez az érvelés kellett... ráadásul a latin azért van említve, mert elég régi nyelv, és számtalanszor ér minket az a vád, hogy onnan is loptunk... ha sok helyrõl lopok sok apró dolgot, akkor abból nem szerves egész van, hanem katyvasz. A magyar nyelv pedig szerves egész... minél régebbi változatát nézzük, ez annál igazabb... a vallási, és a természeti kifejezéseinkre ez hatványozottan igaz. Elég csak a TESTVÉR-re ( az én testem, az én vérem... ki is mondta? ), vagy a folyóra gondolni.

Persze lehet, hogy van még olyan nyelv, ahol úgy van mint a magyarban, de egy biztos, azok közül egyikben sincs így, ahonnan állítólag mi lopkodtunk... Ha meg találsz valahol ilyen nyelvi logikát, akkor az tuti, hogy valami nagyon régi "történet"...

3: Kifinomultság az, hogy külön szavak vannak ilyen alap dolgokra? Én inkább logikátlanságnak nevezném... A természet rend-szer-ben mûködik ok-okozati alapon, nem pedig szer-telenségben... ugye tudod mit jelent a szer? 😊

Nem arról van szó, hogy tagadom szavak átvételét! Vannak átvett szavaink... de ezek nem alap szavak, és fõleg nem vallási, mezõgazdasági szavak, mint ahogy azt a magyartalanító akadémián állítják...

Kedvencem a rádióban nem egyszer elhangzó: Ma Jolán napja van. A Jolán görög eredetû keresztnév, jelentése jó-lány. Mit lehet erre mondani?

Egy apróság viszont tény marad: a kupán vág régies alak pont azt a területet jelölöli, amit kell 😊

Egyébként ha már az angolt felhoztad -ugyan félig off, de talán mégsem-, az az igazán keverék eredetû nyelv. Hiszen éltek ott kelták, rómaiak, szászok, de volt, hogy a vikingek foglalták el jórészét, majd a normannok jöttek (franciák). És mindegyikbõl maradt egy kicsi.
Ha megnézzük, totális a párhuzam: a mi õseink vándoroltak, de pusztított minket tatár, török, orosz, német, szláv. És hát miért ne hagytak volna hátra ilyen nyomokat is?
Ha megnézel egy vikingek korabeli szöveget leírva, hiába tudsz ma angolul, nem fogod tudni lefordítani.

Nem vagyok ezen elméletek ellensége, mielõtt félreértenél.
A nap: égitest, idõ témához: szép, amit mondasz, de (csak a vita kedvéért 😉 ):
1. a sumér szavakra és jelentéseikre csak elméletek vannak, semmi bizonyosság.
2. nem tudom hány nyelv van a világon, de mondtál kettõt, ahol nem úgy van, ahogy nálunk és ahogy a sumért véljük. Ezzel nem cáfoltad meg, hogy nincs még egy (vagy több) ilyen.
3. Hogy a két dolgot egy szóval jelöljük lehet egy õsi múlt és gyökerek hagyatéka, de lehet, hogy csak a másik nyelv annyival kifinomultabb lett, hogy õk külön szót alkottak rá.

Mindettõl függetlenül a magyar nyelv csodálatos és az teljesen bizonyos, hogy távoli múltra tekint vissza. De tagadni szavak átvételét ugyanolyan szemellenzõsség, mint tagadni az õsiséget.

Tekintettel arra, hogy még a drága jó római-katolikus egyháznak köszönhetõen is évszázadok óta pusztítanak mindent ami a múltunkkal kapcsolatos ( például a rováspálcák ), mára nem maradt más, csak elméletek, felvetések, azon kevés tényre alapozva, ami megmaradt.

A lényeg annyi, hogy nyitottnak kell lenni arra, hogy az ember az elsõre vadnak hangzó dolgoknak is utánajárjon, azokat több oldalról vizsgálja, és ne féljen levonni a logikus következtetéseket.

Ha már a latinnál járunk, egy régebbi vitából származó idézet tõlem:

"És akkor még egy finomság a "nap"-hoz. Hozza a sumér példát, hogy a nap jelnek több jelentése is lehet. Például fény, idõ. Melyik az a nyelv, ami a sumér jel mintájára egy szóval, azzal, hogy nap, fényt is, idõt is mond? Csak a magyar! Hiszen mi ezzel a szóval kifejezzük az égitestet ami a fény forrása, és kifejezzük az idõt is! Amikor azt mondjuk ez a nap is elment, akkor szó szerint is elment egy Nap (égitest)! Na, de mit mondana az angol haverunk? Nap (égitest) = sun, nap (idõegység) = day. Vegyük az angol nyelv alapját, a latint. Azt a nyelvet, amibõl elég gyakran akarnak szavakat ránk erõltetni, hogy mi azokat onnan vettük át. Mit mondana egy latin? Nap ( égitest ) = sol, nap (idõegység) = dies. A Nap is, az Idõ is elég régi "dolgok"! A három felsorolt nyelv (magyar, angol, latin) közül logikailag melyik lehet a régebbi? Az amelyik a mai napig egy szóban (vagy rovás jelben) kifejezi a fényt adó égitestet, ami egyben idõkeretet is határról, méghozzá önmagából, ahogy elmúlik egyszer a "fény", úgy elmegy egy nap(nyi) idõ, vagy azok a nyelvek amelyek erre mind írásjelileg, mind kiejtés szerint más-más kifejezéseket használnak? Melyiknél van az embernek olyan érzése, hogy annak a gyökerei nagyon messze nyúlnak, mert õsi tudást (logikus természeti megfigyeléseket) tükröz? Megint a véletlenek igaz?"

Egy ilyen nyelv, valóban összelopkodott lenne? Ha igen, akkor az õseink tolvaj géniuszok voltak... a sok összelopkodott apró dolog nálunk állt össze egy értelmes egésszé. Csak tudnám, hogy akiktõl loptuk, miért nem tudják használni azt, amit elvileg mi loptunk el tõlük...

Természetesen nem egyenértékûek, hisz annyit gondolkodtam rajta, amennyi ideig leírni tartott. No mindegy is... mint elmélet, érdekes.

Hát, ha úgy gondolod, hogy ezek egyenértékûek a kupa - kapu - koponya - Koppány vonallal, akkor lelked rajta.

Egyébként amiket írtál csak arra bizonyíték, hogy mennyire zseniális a magyar nyelv... Nézd meg az elõadást amit linkeltem.

Biztos nehezen egyeztethetõ össze az eddigi világképeddel amiket leírtunk, ezért a szójátékok neked meggyõzõbbek. A szláv eredetre viszont még logika sem húzható rá.

Most komolyan vessek ide elméleteket? 😊
Hát jó, de csak hevenyészve, mert annyi idõt nekem nem ér meg. A kép szó a képes szótöve, ami utalhat arra, hogy Koppány képes volt valamire, valami õsi tudásra, ami ma nem ismert.
Vagy: Koppány volt a kopó, aki nyugati keresztények koponyáit gyûjtötte, mert az õsi magyar hit ellenségei voltak. Felkutatta és megfosztotta õket életüktõl, majd egy szertartás keretében a koponyáikat összegyûjtötte. Ez egyben utalás a golgotára is...
De lehet, hogy szimplán egy nagy kópé volt <#wink>

EZT pedig javaslom megnézni. Szerintem zseniális dolgokat mond.

És akkor még ott a KiPa, meg a KaPPa... a kipát gondolom nem kell megmagyarázzam mi az, és, hogy hova teszik! 😄

KaPPának hívják azt a "valamit" amit a király fejére tettek mielõtt ráhelyezték a Szent Koronát... mivel ugye a Szent Korona jóval nagyobb mint egy átlag emberi fej, a fül meg nem azért van, hogy egy arany koronát megtartson.

A képre, a kópéra, vagy a kopóra milyen elméletet húzol rá?

A KaPu mint átjáró, analóg a KuPával, ami a KoPonya azon részét jelöli, amit "meglékeltek", hogy az illetõ nyitottabb legyen ( kinyitották a KaPuját - Kupáját ) a teremtõ energiákra.

Megtudod ezt csinálni az általad sorolt szavakkal úgy, hogy köze legyen az õsvalláshoz, és minden szó analóg legyen, miközben a lentebb említett szabályokat is megtartod? Kétlem...

De tovább megyek... ha ezek a szavak ilyen tartalom béli egyezéssel bírnak magyarul, akkor mégis a kupa, a koponya, a kapu, és a Koppány vajon milyen eredetûek lehetnek? Egy biztos... szláv és latin tuti nem...

"kupa - kapu - koppány vonal elég egyértelmû szerintem"

nekem nem. Lehetne kép, kapa, kópé, kopó is. Hogy csak néhány példát hozzak hirtelen. És mindegyikre kivétel nélkül rá lehetne húzni egy elméletet.

"Ha azt akarod vizsgálni, hogy egy szó honnan ered, akkor mindig azt kell nézni, hogy adott szónak, adott nyelven van a tartalmi mondanivalója"

ehhez ugye anyanyelvi szinten kellene ismerni a többi nyelvet is. Ráadásul minden nyelv alakul, változik. Az õsmagyar annak ellenére, hogy viszonylag érthetõ, marha messze van a mostani nyelvjárástól. Más nyelvek pedig van, hogy még többet alakultak, lásd angolok, akik még a középkorú õseiket se értenék meg. A szlávban ez a koponya téma nem tûnik idegennek. De annyira nem vagyok expert, hogy ezt biztosan állítsam.

A szláv átvétel önmagában vicc. A szlávból eredeztetett szavak döntõ többségének semmi értelme szláv nyelven, míg magyarul "szarrá" ragozható... például szabja. ( vagy akinek jobban tetszik, szablya )

Nem egészen. Nem kell ahhoz írott forrás, hogy az anyanyelvünket átérezzük. Ha azt akarod vizsgálni, hogy egy szó honnan ered, akkor mindig azt kell nézni, hogy adott szónak, adott nyelven van a tartalmi mondanivalója. A kupa - kapu - koppány vonal elég egyértelmû szerintem.

Itt elég, ha csak a kocsi szóra gondolunk. Minden latin nyelvben benne van, mégis magyar szó.

Nem akarlak meggyõzni, elég, ha elgondolkodsz.
A szlávból átvettre nincs logika, a magyarra van. Maradok ennél, te maradj amannál. Ezen nem veszünk össze 😊

Pedig logikus, ha ismered a "szabályokat". E szerint a magyar nyelvben a mássalhangzó a fix pont, a magánhangzó pedig megadja a szó értelmét. ( rovás írás is így mûködik, hiszen anno csak a mássalhangzókat rótták )

Példa: SáTáN - iSTeN

A mássalhangzó bokor ugyanaz, mégis gyökeresen más a jelentés... ilyen formán a KaPu - KuPa felvetés helytálló.

Ezen túl ott van a mássalhangzók hangképzés alapján történõ csoportosítása.

1. J, L, R,Ly - "JeLes"

2. T, D, Ty - "TuDós"

3. K, H, G, Gy - "KöHöGõs"

4. B, P, V, F - "PöFöGõs"

5. M, N, Ny - "NYaMMogós"

6. S, Sz, Zs, Z, és C, Cs, Dz, Dzs - "SZiSZegõs"

Tehát adott hangcsoporton belül a mássalhangzó is felcserélhetõ. Ilyen formán a szár - zár párhuzam szintén helytálló, és ez nem szétválasztás.

Nem gyõztél meg. Mert ennyi erõvel logikus a másik magyarázat is. De bizonyára vannak régi írott forrásaid a kupára illetve a koponyára... várom õket.
Hogy mi mire hasonlít, nem adja azt, hogy a leírt alak is hasonlít. Ugye nem kell egy rakás példát hoznom hozzá?
Ha figyelmen kívül hagyjuk a kupa-koponya vonalat, mit mondasz a szár-zár-ra? A rovásírásban az sz betû nem kettõs betû. Hogy választjuk hát szét?
Ha a zárból jön a kapu, abból a Koppány, akkor közbevethetjük a kapa szót is és Koppány vezérbõl máris mezõgazdász lesz. Játék a szavakkal, alap nélkül.