A magyar őstörténelem

Témától eltérõ böfögés-provokálás, témához csekély hozzáadás ( azt is másik által leírt sablon copy szövegekkel) tehát 0 saját gondolkodás, értelmezés, kifejtés.
Az ilyesmi viselkedés, semmivel sem jobb egy uwu félénél.

Ezért a jövõben nem látom értelmét, hogy olvassam a kommenteidet és válaszoljak rá.

Ezt hogy' érted? 😊

írd be youtube keresõbe h onogurs XD , ilyen számlám is van ?😄
uwu? <#kocsog>

nah a tartalmilag 0 gyerek is visszatért 😊
Már csak uwu hiányzik

Magyarul persze te is megtanulhatnál.

Nah ide 😄

Régen láttam a filmet és erre nem emlékeztem. A "honfoglaló" filmbe végig hazatérésrõl beszélnek és Attila õsök. Csak a film cimét cseszték el( hazatérésnek kellene lennie), de a tartalomról kijelenthetõ, hogy király. 😄

TÓT TÖRI XD

mit erõlködsz itt zsidó? nem tûnt fel hogy molylepkének rangsoroltunk be? tudod az a kis ízeltlábú alacsonyabb rendû élõlény ami zakót eszik! XD

mi ez a Schindler listája?😄

Kaba. <#nevetes1>

gráciász Kaba vezér

A harmadfélszáz az 16-ot jelent?

Ez pedig a módosított térkép hozzá!

A szélsõségesen magyargyûlölõ askenázi Hóman Bálint élete végóráiban, megbánván a valódi kiválasztott nép elleni bûneit, kiadta Õsemberek és Õsmagyarok címû munkásságát, ahol a barszil népre felépített uráli maszlag helyett, már szabírokról és onogurokról írt. Kürt -Gyarmat törzs neve sem jelentett semmi egyebet, mint Kürt vezér gyarmatát...

Íme a pokol tornácán meg rogyott cionista mûvének egy részlete:

KÜRT ONOGUR-BOLGÁR BIRODALMA

A Türk Birodalom belsõ zavarait Attila fia, Irnik egyik kitûnõ ivadéka maga és népe hasznára gyümölcsöztette. Az onogurok (uturgurok) a türkök megjelenése elõtt húsz éven át voltak a bizánci császár szövetségesei a bolgárokkal (kuturgurokkal) szemben. Késõbb – a türk uralom idején – az õ soraikból kerültek ki a perzsák és avarok ellen római részen harcoló türk segítõcsapatok. Félszázados szövetséges viszony fûzte õket Bizánchoz. Hérakleiosz császár idején ez a viszony még szorosabbá vált.

A hun Gyula nemzetségbõl sarjadt Kürt onogur fejedelem (619–678) túszként hosszabb ideig tartózkodott Konstantinápolyban, ott 619-ben megkeresztelkedett, s a császárral barátságos viszonyt tartott fenn. Hazájába visszatérve kiragadta a hatalmat a türk fejedelem kegyelmébõl uralkodó Ermi nemzetség kezébõl. Alattvalóit felszabadította a türk uralom alól, részben keresztény hitre térítette, s ezek az alánokkal szomszédos bolgárok és ugurok a 680 táján bekövetkezett kazár hódoltság idejéig keresztények is maradtak. 630–635 táján a Donon inneni kuturgur-bolgárok is meghódoltak Kürtnek, aki a császárral szorosabb szövetségre lépett, egyfelõl az avarokkal, másfelõl a Perzsa Birodalmat megdöntõ, s annak kaukázusi tartományait is meghódító mohamedán arabokkal szemben.

Az avarok félelmetes hatalma ez idõben már leáldozóban volt. A nyugati tartományban – a mai Ausztria, Morva- és Csehország területén – a frank Samo szervezte meg az arab uralom alól szabadult szlovének szétszórt nemzetségeit, s önálló fejedelemséget alapított. Ugyanebben az idõben a pannóniai bolgárok – az avarokkal idesodródott bolgár töredékek – is mozgolódni kezdtek, fellázadtak az avar kagán ellen, s helyére „saját népükbõl” akartak uralkodót emelni. E lázadás hátterében Hérakleiosz és Kürt alakjai tûnnek fel. A császár ez idõben kezdte meg az avarok elszigetelését. 630 táján telepítette le az avarok délnyugati határára az Odera-Elba vidékérõl behívott horvát és szerb törzseket. Öt évvel késõbb pecsételte meg a császár és az onogur fejedelem régi szövetségét a szoros fegyverbarátság megkötésére. E frigykötést két esztendõ múlva követte a pannóniai bolgárok lázadása, s vele egyidejûleg vagy talán már 630-ban az onoguroknak, a kuturgur-bolgároknak és a Volga-Don közi saragur-bolgároknak egy birodalomban, Kürt Onogur-bolgár Birodalmában való egyesítése.

Kürt restaurálta Irnik Don-vidéki birodalmát. Keze mindenesetre benne volt a pannóniai bolgár töredék lázadásában is, mely saját vérébõl való uralkodó után vágyva bizonyára Kürtre gondolt. Célja – úgy látszik – a családja õseként tisztelt Attila egykori birodalmának helyreállítása volt. Szempontjai közt talán ott szerepelt a hatalmukban meggyengülve is veszedelmes türk-kazárok és a Kaukázusban mozgolódó arabok közelébõl való elköltözés gondolata is. Törekvése megértésre és helyeslésre talált császári szövetségesénél, aki bizonyára szívesebben látta volna a vele szövetséges keresztény Kürtöt Pannónia és Dákia birtokában a birodalomnak sok bajt és gondot okozó pogány avar kagánnal szemben. Az avarok a Morva-mezõtõl és a Bécsi-erdõtõl nyugatra és a Kárpátoktól keletre esõ tartományaikat végleg elvesztették, de Duna–Tisza-vidéki bolgár alattvalóikon gyõzedelmeskedtek.

Az avar gyõzelemmel Kürt nagyra törõ álmai szertefoszlottak. Néhány évtizeddel késõbb birodalma is megdõlt, a kazárok támadása következtében. A nyugati Türk Birodalomból kivált chazarok, vagy kazárok 670 és 680 közt uralmuk alá vetették az ez idõ tájt elhunyt Kürt birodalmának keleti tartományait, majd a Don folyón is átkelve megalapították harmadfélszáz évig virágzó Volga–Dnyeper közi birodalmukat.

Kagánjuk a Volga deltájában – a szavirok földjének elfoglalás után – I. Kosru perzsa király által épített, Itil, vagy Kazaran városából kormányozta a 8. század végén már az Urál folyótól a Dnyeperig, a Szura felsõ folyásától a Kaukázusig terjedõ birodalmát. Saját népén túl neki hódoltak a Kaukázus-vidéki alánok, a szavirok és más kis népek, a volgai bolgároktól délre, a Volga jobb parti erdõvidékén élõ burtászok, a mordvinok és a cseremiszek õsei, s a dnyeperi szlávok. Ezektõl délkeletre, a Don két partján tûnnek fel a 9. században az ugyancsak kazár birodalmi kötelékben élõ magyarok, akiket a görögök a kazárok régi nevén „türk”, a szlávok és nyugati népek „ungri” vagyis „onogur”, az arabok „besgur” vagy „baskír” és „madsar” néven emlegetnek, s akiknek még a régi „szavir” neve sem merült feledésbe.

A magyarság a kazár uralom idején szorosabb kapcsolatba került több türk-kazár törzzsel, melyek közül a Kürt törzs – úgy látszik – a magyar Gyarmat törzzsel lépett életközösségre, a „kabarok” három törzse pedig a „hétmagyar” nép nyugatra költözése után csatlakozott nyolcadik törzsként annak népéhez.

A türk-kazár korszak emlékét a Bizáncban divatos „türk” népnév, a 10. századi magyar nép kétnyelvûségérõl szóló értesítés, a kazár eredetû „kende” vagy „kundu” méltóságnév, Anonymusnak Mén-Marót Kazárországáról szóló elbeszélése s a magyar nyelv honfoglalás elõtti köztörök, vagyis türk-kazár jövevényszavai tartották fenn. Míg a magyar nép egykori hun-bolgár kapcsolatainak az emléke az alán-szavir kapcsolatokéval együtt az Árpád-ház keletrõl hozott õsi eredetmondájában és nyelvünk bolgár-török jövevényszavaiban maradt fenn. A magyar fejedelmi család Attila hun királyban és Magyar onogur királyban tisztelte õseit, de arra is emlékezett, hogy egykor az alánokkal és a bolgárokkal együtt éltek, és velük össze is házasodtak. A névadó õsök a mondában Dula alán király vitézei Belár, vagyis Bulgár király leányait rabolták el és vették nõül.

Na ez már sokkal korrektebb megnyilvánulás. Nem feltétlenül kell, hogy nehézlovasságról beszéljünk, ha a toprongyosság ellentét keressük. Pl. lásd a kuruc reguláris erõk... És sajnos volt egy réteg, akik fõképp habsburg hibából pénz híján a végeken nélkülözve kellett, hogy küzdjenek. Õrájuk illhet a leírás, hogy nincs egységes öltözet, stb. De itt sem a vitézséget fikázzák a történészek...

Persze lehet, hogy mindez a római birodalom és kultúra hatása volt, hiszen a tröténetek szerint Aineasz trója pusztulásának napjn 20 hajóval indult útnak és végül Itáliában állapodott meg. Pl. Julius Cezar is tõle származtatta le magát....

Szal érdekes.

Nem ehhez a hsz-hez kapcsolódik, de lusti vagyok keresgetni....
Érdekes volt az Õs-Budáról szóló írás (még nem olvastam teljesen végig).
Máshol is olvastam róla, hogy vannak legendák, melyek szerint trójaiak vonultak észak felé. Többek közt a francia királyokat is trójai vértõl származtatták. Ezek szerint feltételezik, hogy a régi Magyarország területén is áthaladtak, sõt lehet, hogy le is telepedtek? Vagy csak mítosz?

A fekete sereg az más, azt azért nem merik kikezdeni ott a huszárok az alábbi képen látható módon keményen be voltak vasalva. Csak azért voltak fürgébbek mert nem gótikus lovagi páncélban voltak mint a lovagok,
Néhány akkori európai országban örültek volna ha a saját lovagjaik elérték volna a magyar huszár "könnyûlovas" szintjét páncélzatban. A Hunyadi féle nehézlovasságról nem is beszélve, csak a gazdagabb eu-s királyok/országok engedhették meg maguknak, franciák, németek, velenceiek és nem utolsósorban magyarok....

igen a gerilla hadviselés jó módszer ha toprongyos a sereg lásd vlachok gyõzelme 1330-ban a magyarok felett. (nyílt csatában esélytelenek)

ezekkel én is tisztában vagyok, csak nagyon sokszor általánosítanak

Nem igaz. A pontos megfogalmazás az, hogy néhol toprongyosnak írták (pl.egyes végvárak), néhol pedig jó kiállású vitézeknek (pl.fekete sereg, mohácsi csata, egyes más végvárak). És tény, hogy voltak gerilla hadviselést felvonultató csaták Magyarországon, ahol néhány valóban toprongyos egyén elpáholta a jól felszerelt ellenséget. Mi ezzel a gond?

A török korról hadászatilag toprongyos stílusban írnak, például ilyen beskatulyázások történnek magyar huszár=könnyûlovas, lengyel huszár=nehézlovas, holott az egész hóbelebancot Báthory István csinálta a lengyeleknek(õk ezt tudják is és büszkék Istvánra) Báthory pár száz székely "könnyûlovassal" ment át királynak...

Nem érdekel a honfoglalás jelen pillanatban. A török hódoltsági idõkrõl beszéltünk. Arról löktél egy képet is (hagyományõrzõk).
Nem vagyok finnugor hívõ. Sõt -veletek ellentétben- semmilyen hívõ...

fényévekkel vagy lemaradva, olvasd vissza az összes hozzászólást!
a toprongyos stílusú írás amblokk igaz mindkét vizsgált korra. Zenty írta is hogy ugye a finnugrer stílus magában foglalja a fürdõköpeny prémsapka vonulatot is, És ha jól tudom a töri könyvekben nemcsak a honfoglalásról írnak, nem tudom mit kötözködsz csak gondolkodnod kéne, tudom nem egyszerû sokaknak.

"keress egy tankönyvboltot és nézd meg a "honfoglalókról" mit írnak"

Gratulálok a történelem tudásodhoz. Igazán nagyot alkottál. Arról az igazán apró csúsztatásról azért ne feledkezzünk meg, hogy a XVI-XVII.századról volt szó.

Az nem elég kihívás hogy megmagyaráztd mi okból kéne a történészeknek csdak szépet és jót találni a múltban?

Igaz... kéne már valami kihívás. 😄

Te igazán kedves vagy Zenty.

Dehogy vagyunk egy súlycsoportban. Néha az udvari bohócom vagy és akkor ember számba veszlek. Egyébként nem 😄

Az utódaink arany betûkkel fogják köpni a nebed vagy mi.

Arany pofám, ha még 10 évig itt trolkodsz, akkor se lesz annyi mondanivalód, mint amit én eddig itt ( is ) elõvezettem... 😉

És most pusszantás, ennyi pont elég volt belõled uwu xyz 816... 😄

Látom te gondolkozni jársz ide.
Látszik is az írásaidon, csak meg ne szakadj az erõlködésbe.

Inkább arra, hogy reménytelen vagy... csak fújod a magadét mint a pereces, de gondolkozni fáj...

mármint halandó

Rájöttél hogy haéandó vagyok mi?

Igen, én már a helyeden kezellek... 😄

Látod hogy vannak akik még hisznek benne, hogy egy súlycsoportban vagyunk😄
Látom te már bölcsbb lettél.

Róna Tas! <#duma><#help><#banplz>

Jó, de ennek már semmi sport értéke nincs... 😄

Õstörténelemmel kapcsolatba egyébként: Sándor Klára, Róna-Tas András, Szörényi László, Bóna István.

Attól hogy ezt írod, még nem lesz igaz. Itt többen is vannak akik tudnak olvasni.

unatkoztam és gondoltam lealázom, sikerült megint. Innentõl kezdve levegõ 😄

Mit foglalkoztok még mindig vele? Komolyan nem értem...

"Rájuk gyújtanád a házat mi?"
Õket nem ismerem. Magyarok? 😊

Rájuk gyújtanád a házat mi?

Most tényleg nem értetted amit írtam, vagy csak úgy teszel, mert kellemetlen?

Gondoltam, hogy nem fogsz tudni példát írni, mert nincs is. Tehát a lenti állításom igaz. És a történelemhamisitás, amit mûvelnek az nem tudomány. Szóval ismét le lettél alázva és marha jól érzem magam ezért 😄

"A tudósokat nem igazán érdekli kinek mi tetszik, csak próbálják kideríteni mi, és hogy történt régen."
Neveket. Kik próbálják?

A dícsérõs részt már ti kisajátítottátok.
A tudósokat nem igazán érdekli kinek mi tetszik, csak próbálják kideríteni mi, és hogy történt régen.
Sajnos ilyesmit nem fogsz találni, mintahogy az ellenkezõjét sem.
Az érzelmek felkorbácsolása nem lehet része egy tudományos anyagnak, mert azon nyomban tudománytalanná válik. Ezért nincs hiteletek.