A topikban a személyeskedés, trollkodás nem elfogadott. A téma a magyar őstörténelem!
Mindenki szíveskedjen forrást, bizonyítást bemutatni az érvelésénél. (az értelmetlen vitákat kiküszöböli)
Akit sérelem ért, az lehetőleg ne álljon le vitázni a másik féllel, hanem írjon nekem (Zenty) privát üzenetet.
-
#3632
Az időszámításunkat megelőző évezredekből származó magyar szövegek feltűnő jó magyarsággal szólnak hozzánk. Pl. az 1055-ös tihanyi alapító oklevélben FEHERU UARU REA MENEH HODU UTU REA található (Fehérvárra menő hadi útra). De ha az időben nem sokkal későbbi Halotti Beszédre gondolunk, ott az írás grafikája a képzőket és ragokat a maguk helyén tünteti fel, összeforrasztva a szók tövével.
A titok abban rejlik, hogy a 11. század folyamán a rovásírás a kereszténységre való áttéréssel fokozatosan háttérbe szorult a latin betűs írás mellett. Az írnok, aki a fentidézett magyar kifejezést beiktatta latin szövegébe még a rovás szellemében gondolkodott és tökéletesen annak szellemében írta le mondanivalóját ábécés írásjegyekkel a mássalhangzós elemekre építve grafikáját.
A tihanyi alapítólevél példája átírás előtt: Fe-He-Ru Va-aR-Ra Me-Ne-H Ho-Da iT-UR-A és ennek szabályos kiolvasása pontosan ’Fehérvárra menő hadi útra’.
"És mi akkor a magyarázat arra, hogy ebből a korszakból nem nagyon van rovásírásos emlékünk (vagy legalábbis én nem tudok róla)? Mert akkor a Latin átírásos magyarázat csak úgy állná meg a helyét, ha párhuzamosan mindkettő fellelhető."
Épp ezen dolgozom. De én a kőkorszakból merítek. Ezeket a magyar nyelvű a rovásleleteket, mivel a pusztítás idején még a föld rejtekében nyugodtak, nem tudták megsemmisíteni.