6424
A topikban a személyeskedés, trollkodás nem elfogadott. A téma a magyar őstörténelem!
Mindenki szíveskedjen forrást, bizonyítást bemutatni az érvelésénél. (az értelmetlen vitákat kiküszöböli)
Akit sérelem ért, az lehetőleg ne álljon le vitázni a másik féllel, hanem írjon nekem (Zenty) privát üzenetet.
-
#5679
Bonfini leírja, hogy miután Mátyás király Visegrádról kihajózott és a mai Budára indult, Fehérváron még ki tudott kötni és itt töltött el néhány napot.
Egy 1543-as török levél megemlíti, hogy miután Szulejmán elfoglalta Fehérvárt, ő maga is lement az egy napi járóföld hosszúságú alagútrendszerbe, ahol még látta az itt eltemetett magyar királyok szarkofágjait, és a sírokkal szemben felállított királyszobrokat.
Székesfehérváron se Dunát se alagutat nem találtak eleddig. :D
Utoljára szerkesztette: Csaba vezér, 2014.08.16. 09:49:18 -
ManoNegra #5678 III. Béla esetében inkább valami Bizáncból származó ékszerről lehet szó. -
#5677
Érdekes még, hogy a csuklya rá van húzva a sisakra. -
fonak #5676 Az a gyűrű lehetett zsákmány valamelyik keresztes hadjáratból is arra nem gondolsz? Másfelől meg miért hamisított volna valaki egy rakás királysírt oda? -
#5675
Amit én látok. Nagyjából ilyen lehet a sisak.
![]()
-
#5674
Megpróbálok nézelődni ez ügyben
Utoljára szerkesztette: Savaran, 2014.08.15. 22:07:32 -
#5673
5609-nél van még két kép róla, ha esetleg nem láttad. :) Ott látszik, hogy a fején csukja van. Szemből pedig jól látható, az orr- és állvédő. Csak találni kell egy hasonló formájú harci sisakot és meglenne a szobor kifaragásának az időpontja. -
#5672
Az a szoborfej érdekes! -
#5671
A Csillaghegyen talált vörösmárvány.
![]()
![]()
-
#5670
Melyik törzs? :D -
#5669
Fehéregyháza darabjai? /Pilis/
![]()
-
#5668
A szobor és egyéb díszes faragványok megtalálása.
![]()
-
Solt #5667 A társaság törzstagjai nagyon jókat írnak... rengeteg a hasznos új infó, nagyon jó ez a topik Uraim! :) -
#5666
A továbbiakban az általam hozott hivatkozásokat, idézeteket, nyelvemlékeket és az újonnan feltárt pilisi leletek képeit csakis az értelemmel bíró, az új bizonyítékokat figyelembe vevő fórumtagoknak ajánlom. -
#5665
Csaba vezér is remek dolgakat ír ide, sok újat olvasok ki mondani valójából, csak úgy látszik pont a "vita partnerei" nem olvassák mit ír le, így tök fölösleges bármit is ide pingálni...
Utoljára szerkesztette: Savaran, 2014.08.15. 21:42:39 -
#5664
Igen tudom én is :) Deja Vu érzésem van mindíg mikor megjelennek itt :) Mindíg ugyanazok a dolgok jönnek vissza évről évre :) -
#5663
Igen, hozhatunk neki bármit (el se olvassa) ugyanazokat a gyenge, lábakon már nem is álló tételeket szajkózza és teszi fel az ostoba "minek kővár?" kérdéseit. -
Solt #5662 Én már megfutottam vele ezeket a köröket évekkel ezelőtt... oldalakat írtam neki, jött rá valami pár soros válasz, majd eltűnt. Aztán pár hét, hónap múlva kezdte előröl... Ezért próbálok most kimaradni ebből. :) -
#5661
Ja :) Csak én az a makacs fajta vagyok, nem hódolok be sose senkinek csak azért hogy béke legyen :) -
#5660
Savaran #5612
Értelmezem neked mire gondoltam mert úgy látszik nem megy.
Rávilágítottam eme nép amit ma magyarnak neveznek hogy mennyire fejlett volt minden téren! Írtam rá egy példát hogy a fémművesség milyen fejlett volt, külső görög források igazolják hogy elődeink építkeztek is... tehát hibás az állításod, hogy nem tudtak egy nyavalyás erődöt felhúzni -
#5659
Érdekes, hogy több helyen felbukkan az a bizonyos vár a Pilisben. (Anonymus, Kézai, Tarihi Üngürüsz, stb...)
Ma ott lépcsőket ásnak ki, szobortöredéket, fal maradványokat találnak.
Na ez a bizonyíték, nem a mindent tagadásod. -
#5658
"Hogy mi? Már hogy tehát a következőt állítod, hogy a hunok építették a várat, és idegenből jöttek közéjük a mesteremberek? Mégis honnan? Az ellenséges Rómából? Vagy az ellenséges Bizáncból? És mégis minek jöttek volna? Minek a nomád életmódot folytató népnek kővár?!"
Nem én állítom, hanem a lentebb idézett irományok. Képzeld az ellenséggel kereskedtek is, de nagy ellenségek voltak. :D
Hogy minek kővár? Hát dísznek. Mondom a sok kő szanaszét hevert gondoltak egyet ez így nem mehet tovább, hát összehordták és ebből lett a vár. Ostoba kérdésre, ostoba válasz. :D
Szerinted várakat mire használták?
Utoljára szerkesztette: Csaba vezér, 2014.08.15. 21:20:25 -
#5657
Lentebb már kifejtettem hogy valótlanok a feltételezéseid, ezek szerint nem olvastad el :) -
#5656
"Akkor hogy került Szent István és rajta kívül igen sok Árpádházi királyunk sírhelye a mai Székesfehérvárra, ha egyszer a mai Székesfehérvár nem azonos a régivel?"
Be van bizonyítva, hogy azok az egy halomba hányt csontok az Árpád-házi királyoké? Segítek. Nincs. III. Béla koporsójának a felnyitásakor egyebek mellet találtak egy gyűrűt, melybe keleti granát van foglalva, a gyűrűn pedig arab betűkkel a következő felirat olvasható: Abdallah ben Mohammed; azaz Abdallah, Mohammed fia.
A keresztény magyar király, III. Béla, aki Mohamed fia. :D Már itt bukik az egész, ide temetkeztek a magyar királyok mese.
Utoljára szerkesztette: Csaba vezér, 2014.08.15. 21:03:27 -
Solt #5655 Figyelj oda, mert érv csak az "aha... persze" lehet... 
-
DantesHUN #5654 Az nem érv, hogy azért hibás mert neked nem tetszik. Egyrészt.
Másrészt: a Tabula Hungariae nem tézis, hanem egy kézzel fogható térkép, forrás, dokumentum, és cáfolja az egészet. Ennyi. -
#5653
Ez nem igaz! HIBÁS A TÉZISED NE SZAJKÓZD MINDÍG UGYANAZT -
DantesHUN #5652 -Hogy mi? Már hogy tehát a következőt állítod, hogy a hunok építették a várat, és idegenből jöttek közéjük a mesteremberek? Mégis honnan? Az ellenséges Rómából? Vagy az ellenséges Bizáncból? És mégis minek jöttek volna? Minek a nomád életmódot folytató népnek kővár?!
Emlékeztetlek IV. Béláig a magyarok is csak elvétve ! építettek kővárakat. És nem magyarázat az hogy de félnomád. A hunok és honfoglaláskori magyarok életmódjának alapja, az állattartás. Legeltetik és vándorolnak a szarvasmarhákkal, a ménessel. A hegyes vidék erre alkalmatlan. Épp ezért az Alföldet népesítették be a magyarok. Olyanyanyira, hogy például a Szepességben ami igencsak hegyvidék, soha nem is éltek magyarok, mindössze egy igen kis százaléktől eltekintve. De ez csak az egyik fele.
A kő vár értelme az, hogy védi az útvonalakat, védelmet ad a helyi lakosságnak. A környező falvaknak. A környező falvak népe pedig a vár működéséhez szükséges dolgokat biztosítja. A vár csak a letelepült lakosságnak nyújt védelmet. A nomád harcmodor ezzel teljesen ellentétes.
A harcmodorul lényege, az agresszív, gyors támadás, nem a védekezés kőfalak mögött. Támadásuk alapja a lovasságuk, aminek semmi értelme kőfalak mögött. Ha pedig a nomád nép támadása kudarcott vall: másfele vándorolnak, támadnak legközelebb.
Az hogy volt ott egy esetleges vár, vagy város, vagy bármi, nos: inkább építhették a rómaiak. Akik mindenfelé erősségeket, erődőket, várakat, stb. emeltek.
Vagy a koraárpádkorban épült, a már letelepedett magyarok korában. Mind a kettő hihető és logikus. De, hogy a nem letelepült nép, várat épít? Abszurd.
Nem mondtam, hogy a hunok vagy magyarok csak állattartásból éltek. Növényt is termesztettek, halásztak, stb. A legfőbb viszont az állattartás volt.
Priszkosz rhetor, se írt kővárakat építő hunokről.
Bíborbanszületett Konstantintől sokat tudunk a honfoglalás előtti magyarokról, akik ügye ugyanolyan életmódot folytattak mint a hunok korábban. Ez már csak eléggé kézzel fogható. (továbbá: Magyarország története az előidőktől, Magyarország története, Kristó, Győrffy, Fodor, stb, szerzők könyvei ,cikkei)
Más. És ez a lényeg az egészben!!!
Tudod mi az a Tabula Hungariae? Az első nyomtatott térkép Magyarországról. 1528-körül keletkezett. És bizony Székesfehérvár is a mai helyén van. Bizony Buda is a mai helyén van, és Pilisben meg nincs semmi, legalábbis olyasmi amit te állítasz.
Na ez hogy lehet? Lehet itt okoskodni, jobbra -balra. Tudod mit, legyen az hogy én tévedek, de a Tabula Hungariae tény. Kézzel fogható. És cáfol téged. Nekem, a Tabula Hungariae elég bizonyíték. Ha igazad lenne, akkor a térkép is ezt mutatná.
http://nyelvemlekek.oszk.hu/ism/tabula_hungariae_lazarfele_terkep
http://resources21.kb.nl/gvn/KONB01/KONB01_1049B10_045_X.jpg
Itt meg egy másik 1600-as évekből. Itt is minden a helyén van. Ennél kevesebb kézzel fogható dolog kell.
Utoljára szerkesztette: DantesHUN, 2014.08.15. 19:35:14 -
Solt #5651
Könyv a témában... -
DantesHUN #5650 Nem azonos Székesfehérvár? Aha. Akkor hogy került Szent István és rajta kívül igen sok Árpádházi királyunk sírhelye a mai Székesfehérvárra, ha egyszer a mai Székesfehérvár nem azonos a régivel? -
#5649
Nem meglepő, hogy nem szeretik sokan ezeket a dolgokat tudomásul venni. Nagyon fáj az igazság, meg ugye a mundér becsülete forog kockán.
Utoljára szerkesztette: L Viper, 2014.08.15. 18:52:58 -
BladeW #5648 Abszolút komoly hangvételű, nem egy Brian élete :) -
e57 #5647 Köszi.... pont a Monty Pythontól tanuljak Attiláról? 
Mondjuk, ha be tudom szerezni, akkor meg nézem, mert szeretem a humorát.
Egyébként komolyan veszi a témát, vagy el van humorizálva?
-
#5646
"Pierre de Choque a bretonnak nevezett francia (Abban az időben /1502/ Francois-nak hívták e népet) lovag írja, hogy a régi Buda körbe fogta Sicambriát = Atilla királyunk városát. Megközelítőleg 30 évvel korábbi Franciscus Iustinianus velencei katonadiplomata feljegyzése is tartalmaz ismereteket a városról és Alba Ecclesiaról, amikor Mátyás regnálása alatt járt itt. Azt írja: Sicambria városa egy a Duna fölé magasodó sziklás hegyen áll, amit akkor a franciák laktak, amikor Tróját felégették és ide száműzettek (ide menekültek)."
Utoljára szerkesztette: Csaba vezér, 2014.08.15. 10:38:18 -
BladeW #5645 Témában ajánlom: Terry Jones: Barbárok
Az egyik része pont Attiláról szól. -
e57 #5644 Ez az írás mondjuk önmagában is ellentmondásos. Vagy félrefordított, vagy ha nem, akkor meg egy korabeli propagandaírás.
Teljesen mindegy kiről írták, egy ilyen nép, akire ez mind jellemző nem létezhetett, mert önellentmondásos tulajdonságokat ír le.
-
#5643
Mahmud Terdzsüman, I. Szulejmán tolmácsának írása a Tarih-i Üngürüszből:
„A régi időkben a tenger partján egy Trója nevű híres és hatalmas vár volt. Azután egy Elejna nevű asszony miatt egy hatalmas ellenség támadta meg, s a várat rontás döntötte és elpusztította… Azután annak a várnak egy padisahja volt, akit Paradisznak hívtak. Ennek a Paradisznak volt egy fia, akinek Firanko volt a neve. Amikor atyja, Paradisz elfoglalta a trónt, Firanko egy csomó katonájával elindult Panonijja tartományába. Ezt a tartományt kellemesnek találták. Széltében-hosszában bejárták azt a vidéket, ettek, ittak, sétálva tették meg az utat (…)Egy nap a Duna folyó partján egy hegy tetejére értek, mely Szikara néven volt ismeretes (…) Ezt a paradicsomi vidéket ő azonnal megkedvelte, és megparancsolta, hogy a Szikan hegy tetejére egy hatalmas várat építsenek. Azután egy szerencsés órában felhúzták a várfalakat és tornyokat. Jó ideig dolgoztak, végül is [a vár] készen lett… Azután, mivel Firanko azt a várost a Szikara hegy tetején építette fel, mert annak a hegynek Szikara volt a neve, azt találta megfelelőnek, hogy a városnak Szikamberijja nevet adja.” A Krónika szerint Kattar fővezér halála után 387-ben Atillát királlyá koronázták így ő lett Szikambria ura, azaz Pannónia királya. Ezt követően Atilla egy új székhely építését kezdte el. Így ír erről a krónika: „Egy nap lóra ült, és elindult, hogy körülnézzen [a környéken]. A Tuna mellett felüdülve, az említett folyó partján egy magas helyre ért, ahonnan az egész környéket megszemlélhette. Ezt a helyet nagyon kellemesnek találta és megszerette. Látta, hogy onnan nagyon szép kilátás nyílik [a vidékre], és körös-körül kellemes, üdítő és gyönyörű részei vannak (…) Arra a helyre [vonatkozólag pedig], mely megragadta a szívét, parancsot adott, hogy az összes építészek legyenek készültségben, és az építéshez szükséges dolgokat készítsék elő, és várják meg a szerencsés órát [az építés megkezdésére]. Egy nap, Nazret-i Iszá születése után a háromszázkilencvenkilencedik évben egy szerencsés óra tiszteletére azt a helyet felépítették. Hosszú ideig fáradoztak, amíg befejezték, és a régi székhelyet átköltöztették erre a helyre, és ezt a helyet jelölték ki székvárosnak. 'Mivel az ő neve Atilusz volt, a felépített [szék] helynek Atil nevet adta, és ez a mostani Budin [nevű] székváros.”
Az ógermán Nibelung ének is megemlíti Atilla király fehér várát: „A gazdag Ezele maga húzatta fel szorgalmat kívánó nagy munkával a palotát, tornyokat, szobák hosszú sorát egy fehér várban és egy pompás csarnokban.”
Anonymus, a Gesta Hungarorum című művében így ír az Atilla vezette hunok Kárpát-medencei bevonulásáról: ”Kinek is nemzetségéből származott azon nagy híres és hatalmas Athila király, ki az úr születésének 451. esztendejében a scythia földről kiszállva hatalmas erővel Pannónia földjére jőve, s a rómaiakat megfutamítva, az országot elfoglaló, és királyi lakot alkota magának a Duna mellett, a hév vizek fölött, és minden régi műveket, melyeket ott talált, megújíttató és körül igen erős kőfallal megépíté, melyet magyar nyelven most Budavárnak, a németek pedig Eczilburgunak neveznek.” Később ebbe, az Atilla által felépített fehér várba vonult be Árpád a magyar sereg élén, a dunai átkelés utáni napon. Anonymus szerint: „Átkelvén a Dunán, tábort ütének (Árpád és a honfoglaló magyarok) a Duna mellett a felhévízekig. S ennek hallatára a Pannónia földjén lakó rómaiak mind futással menték életöket. Másnap pedig Árpád vezér és minden előkelői, Magyarország minden vitézivel egyben, bémenének Athila király városába, és megnéznék mind a királyi palotákat, némelyeket földig rontva, némelyeket nem, és szerfölött bámulják vala mindazon kőépületeket, és kimondhatatlanul örvendének, mivelhogy harcz nélkül bévenniük sikerült Athila király városát kinek nemzetségéből származott vala Árpád vezér.”
De a nagy tudású Dantes szerint a hunok nem költöztek be a hegyekbe.
Utoljára szerkesztette: Csaba vezér, 2014.08.15. 09:08:23 -
uwu401 #5641 A sztyeppei népekről mindenfélét összehordtak. Ez a római a hunokról ír, de később a nyugatiak ugyanígy álltak a magyarokhoz is.
Attól még hogy nem voltak szó szerint a rokonaink, ez pl. közös bennünk, nem szerettek minket sem, és hantáztak össze vissza :)
(Ammianus Mareellinus: Rerum gestarum libri XXXI. 2)
A hunok nemzete, amelyről régi kútfőink csak keveset tudnak, a Maeotis ingoványain túl a Jeges-tenger felé lakik. Vadsága meghalad minden képzeletet. Gyermekeiknek mindjárt születésükkor mélyen behasítják orcáikat, hogy a forradások ráncai megakasszák a szőrnek a maga idején meginduló serkedését; így vén korukig szakáll nélkül és minden kellem nélkül maradnak, mint a heréitek.
Mindnyájan tagbaszakadt, hatalmas, vállas emberek, ijesztő torzalakok, úgy hogy kétlábú állatoknak tarthatná őket az ember, vagy emberi formára durván kifaragott tuskóknak, amilyeneket hidak karfáira szoktak alkalmazni. Rút, de mégis emberi alakjuk mellett oly durváknak mutatkoznak, hogy nincs szükségük sem tűzre, sem ízletesen elkészített ételekre, hanem vadon termő növények gyökereivel és mindenféle állatok nyers húsával táplálkoznak, amelyet combjuk alá, lovuk hátára tesznek és így egy kissé megmelegítenek. Soha fedél nincs fejük fölött; a házakat úgy kerülik, mintha a közhasználattól elvont sírok volnának.
Még náddal fedett kunyhót sem lehet náluk találni. Kóborolva bejárják a hegyeket és erdőket, s kisded koruktól fogva megszokják a hideg, az éhség és szomjúság elviselését. Idegen országban is csak a legnagyobb szükségben lépnek be valamely házba, mert fedél alatt nem érzik magukat biztonságban.
Öltözetük vászonból készül, vagy erdei egerek összetűzött gereznáiból; nincs más öltözetük sem otthon, sem a házon kívül, hanem ha egyszer belebújtak egy ilyen fakószínű ingbe, nem teszik le és nem is váltják előbb, míg a hosszú kopástól rongyokká nem szakad és le nem hull testükről. Fejüket görbe süveggel födik, szőrös lábszáraikat kecskebőrbe bújtatják; lábbelijük nincsen semmi mértékhez szabva, ennélfogva nem is léphetnek szabadon.
Azért gyalogszerrel alig használhatók a harcban, hanem mintha odanőttek volna kitartó, de rút lovaikhoz, amelyeket olykor nők módjára ülnek meg, így végzik mindennapi teendőjüket. Ennél a népnél mindenki éjjel-nappal lóháton van; így vásárol és árul, eszik és iszik, és paripája keskeny nyakára dőlve oly mély álomba merül, hogy még álmodik is mindenféléről. Ha komoly dolgokról tanácskozás van hirdetve, így jelennek meg és tárgyalják a közügyeket. Nem királyok szigorú parancsa hajtja őket, hanem beérik törzsfőik alkalmi vezetésével és így rontanak keresztül mindenen, ami útjukba akad.
Olykor, ha ingerük őket, csatába szállnak és ék alakú tömegekben indulnak szörnyű csatakiáltással a küzdelembe. Mozdulataik fürgék és ki nem számíthatók; készakarva szétrebbennek, azután hirtelen megint erőre kapnak és rendetlen tömegekben rácsapnak különféle pontokon, nagy vérengzést okozva, az ellenségre. E szertelen gyorsaságuk következtében észre sem veszik őket, mikor máris valamely sáncot ostromolnak, vagy ellenséges tábort fosztogatnak.
Valamennyi közt azért lehetne őket a legkeményebb harcosoknak mondani, mivel távolról, nyilakkal kezdik a harcot, amelyeknek hegye élesre fent, csodálatos ügyességgel odaillesztett csontból készült; azután előreszáguldanak és nem kímélve magukat, kézitusában karddal küzdenek. Míg az ellenségük csak arra vigyáz, hogy kardcsapás ne érje, amazok összecsavart pányvákkal úgy bekerítik, hogy tagjaik rugdalódzásaik közben mindjobban belebonyolódnak és sem lóháton, sem gyalog nem tudnak már mozdulni. Náluk senki sem műveli a földet és sohasem fogja az eke szarvát.
Nincs állandó lakóhelyük, sem házi tűzhelyük vagy törvényük, és biztos élelem nélkül örökös földönfutókként szerte kóborolnak szekereiken, amelyeken tanyáznak. Feleségeik ott szövik számukra otromba öltözeteiket, ott közösülnek férjeikkel, ott szülnek és nevelik fel serdült korukig gyermekeiket. Náluk senki sem felelhet arra a kérdésre, hogy hol született, mivel másutt fogantatott, távol onnan született, még távolabb nevelkedett.
Ha pihen a fegyverük, megbízhatatlanok, állhatatlanok és mihelyt valami újabb remény szellője mutatkozik, mód felett ingatagok és mindenben csak féktelen dühükre hallgatnak.
Oktalan állatok módjára nem tudnak semmit sem erkölcsről vagy erkölcstelenségről; beszédjük kétértelmű és alattomos; semmiféle vallás vagy babona tisztelete nem köti őket; az aranyra szertelen hévvel vágyódnak; véleményüket oly könnyen változtatják és oly könnyen gyúlnak haragra, hogy sokszor egy és ugyanazon a napon majd elszakadnak szövetségeseiktől anélkül, hogy valaki okot adott volna rá, majd meg kibékülnek, anélkül, hogy valaki engesztelte volna őket.
-
#5640
"A kora árpádkorban, a magyar várakat, templomokat, mind idegenből jött mesteremberek építették. Egyszerűen, nem voltak még ilyen szakemberek a magyarok között. A hunok között honnan lettek volna?"
Onnan, hogy idegenből jöttek mesteremberek. :)
De tudod annak idején jártak keltek az emberek, nagyjaink is. Voltak mesterképző iskolák, egyetemek is.
"1447-ben a magyar humanizmus gerince Pier Paolo Vergerio tanácsára Janus Guarino Veronese ferrarai magániskolájába került.[6] Guarinónál együtt nevelkedett a korabeli itáliai ifjúság színe-javával, s a koraérett gyermekben hihetetlenül gyorsan bontakozott ki a költői tehetség. Guarino nemcsak latinra, de görögre is tanította.
1454-ben Padovában jogi tanulmányokba kezdett.[6] A kánonjogot négy év alatt, meglepő gyorsasággal végezte el."
Biztos vagyok benne, hogy nem ő volt az egyetlen magyar ember aki külföldön szerezte meg a tudását. Egy-két magyar legény az idehozott mesteremberektől, de akár a nyugati neves iskolákban is megtanulhatták az építészet minden fogását.
"Meg, mégis minek építettek volna várat a hegyekbe? A magyarok, is csak az Alföldet lakták be. Mert nagy csordáik, méneseik voltak, az állatok legeltetéséhez, nem jó a hegyvidék. Nem költöztek be a hegyekbe. A hunok miért tették volna? Nem volt alkalmas a Pilis a hunok életmódjához."
Ezekre a buta állításokra, te módszeredet használva korabeli forrást, dokumentumokat kérek. Tehát arra, hogy hun ember nem élt a hegyek között, illetve, hogy a hunok csak állatokat legeltettek. -
#5639
"tudod hogy nézett ki az az Alföld árpádék idejében? Mint a Bakony erdősége hegyek nélkül viszont sok mocsárral amíg a szem ellát, kisebb szárazabb szigetecskékkel"
"Ezt írtad. Ha nem akarod, hogy ezt értsék alatta, akkor fogalmazz máshogy szerintem. Én semmit sem sarkítottam, te írtál szigeteket és mocsarakat míg a szem ellát. Gondolatolvasó meg nem vagyok."
A szövegértés tanulható. "...erdősége hegyek nélkül, kisebb szárazabb szigetecskék, sok mocsár míg szem ellát."
Én értettem mit írt Savaran persze nem azért mert tudtam róla. A szöveg sehol sem állítja, hogy csak mocsár volt az Alföldön. A "sok mocsár míg a szem ellát" mondatrész csak a mocsár területi nagyságára utal az erdők és a szigetek nagyságával szemben.
