6424



A topikban a személyeskedés, trollkodás nem elfogadott. A téma a magyar őstörténelem!
Mindenki szíveskedjen forrást, bizonyítást bemutatni az érvelésénél. (az értelmetlen vitákat kiküszöböli)



Akit sérelem ért, az lehetőleg ne álljon le vitázni a másik féllel, hanem írjon nekem (Zenty) privát üzenetet.
  • ManoNegra
    #5774
    Ezt nem találtam, de Bonfini azt például leírja, hogy Velence Buda és Székesfehérvár között fekszik...
  • fonak
    #5773
    Egy lépcső azért nem akkora truváj, mondjuk talán szerzetesek éltek az erdőben, és építettek maguknak lépcsőt, hogy könnyebben közlekedhessenek.
  • szenyor Lopez
    #5772
    Én csak egy hivatalos véleményt kértem volna ki, mivel néhány amatőr talált egy lépcsőt. Ha arra a nagy hivatal azt mondja, hogy sokkal később keletkezett, mint az amatőrök gondolják, az sem baj. Csak mondják. Én csak ennyit kérdeztem, hogy van e valami hivatalos álláspont, miért vannak lépcsők a hegyekben...
  • szenyor Lopez
    #5771
    "Bonfini leírja, hogy miután Mátyás király Visegrádról kihajózott és a mai Budára indult, Fehérváron még ki tudott kötni és itt töltött el néhány napot. "

    Nem kötekedésképp, de erre van forrás? Mert ez igencsak autentikus forrás lehetne.
  • fonak
    #5770
    Na nem azért, de kimehetünk ide a budai hegyekbe csak a közigazgatási határon belül, és mutatok neked régi lépcsőt, elpusztult épületek alapjait, köveket, szobor darabokat is akár. Csak ezekre senki nem akarja ráfogni, hogy középkori vagy honfoglalás kori maradványok.
  • szenyor Lopez
    #5769
    Szinte sejtettem, hogy megint a részletekben van a kutya elásva, nagyon kell figyelni, hogy mit írsz ;)

    "Oláh Miklós és eva Cselebi nem sok idő eltéréssel írnak ugyanúgy Pestről"

    Csak csekély 120-130 év telik el közben, a szabályozatlan Duna pedig úgy terül el, váj új utakat, ahogy akar. Ha szabályozatlanul folyik, akkor egy éven belül is óriási eltérés lehet, hogy épp mikor nézed.

    A híres katonai térkép:
    Budapest 150 éve és ma
    "Nem sok idő eltéréssel" az 1800-as évek és ma. Van különbség. És gondolom másfelé még több van, eddigre már budát és pestet jócskán többen lakják, mint az 1500-as években.
  • Csaba vezér
    #5768
    A hivatalos válasz, hogy nincs ott semmi.
  • Savaran
    #5767
    Ami nem illik bele a hivatalos dogmákba azt megsemmisítik, vagy nem vesznek tudomást róla.
  • szenyor Lopez
    #5766
    Ha ilyent talál valaki, akkor miért nincs hivatalos régészeti feltárás? Vagy legalább valami vélemény, hogy mi lehetett az? Egy ilyen lépcső azért nem egy agyagcserép darab, amit bárki odavihetett... Vagy van hivatalos válasz, csak én nem ismerem?
  • DantesHUN
    #5765
    Ez így van, ép most olvastam valamelyik kisebb folyóról, hogy a medre pár száz méterrel arrébb volt. Éppen ezért írtam azt, hogy 500 éve vagy régebben, X település nem úgy nézett ki mint ma, nem olyan helyzetben feküdt a folyóhoz képest mint ma, az nem feltétlenül azt jelenti, hogy a város nem volt a helyén, csak évszázadok alatt változik a táj.
  • Csaba vezér
    #5764
    Megcsinyátam.
  • szenyor Lopez
    #5760
    Köszi. Nincs meg. De meg lesz ;)
  • e57
    #5759
    "Na most, a középkorban, lehetséges, hogy a Duna egyik szigetén feküdt a cikk szerint. Hát aki manapság Pest nyomait a Duna egyik szigetén keresné...sose taláná meg!"

    A mai európai embereknek nem sok fogalma van arról, hogy hogyan él egy szabályozatlan folyó. Ma a Dunának rögzített medre van. Ez a szabályozás előtt nem így volt. Gyakorlatilag - főleg az alföldön - a folyó a bal partján akár 15-25 km széles is lehetett. Ez nem azt jelenti, hogy ilyen szélességű víztükör volt, hanem ilyen szélességű területen fordulhatott elő a folyóvíz. Szinte biztosan több ágra szakadva, amelyek néha elzáródtak, néha megnyíltak, vándoroltak. Így elég nagy mennyiségű, és nagy méretű sziget lehetett. Pest is lehetett egy ilyenen. Aztán az évszázadok alatt kitudja, hogy miként változott körülötte a víz. Biztos volt idő, amikor nem is volt körülötte.

    De ez le is van írva az általad linkelt szövegben:
    "Némelykor ha a Duna megárad a vár falait verdesi, azért árokra szükség nincs. A száraz felől a földből metszett sekély árka van, de ez nagyon széles, sőt a régi időben a Duna körítette, a minek a jelei most is láthatók."


    A szabályozatlan Duna előtti időkből most is vannak "emlékek". Vannak az alföldön csatornák, amit népiesen Dunának hívnak. Aztán a jobbantudás egyetemén végzettek megpróbálják elmagyarázni a parasztnak, hogy az nem a Duna, hanem XY csatorna. Pedig teljesen jogos a Duna megnevezés, hiszen az a szabályozás előtt egy Duna ág volt, amit aztán csatornának alakítottak át. A Duna, és az ilyen csatorna közötti részt szokták .... szigetnek is hívni.
  • Csaba vezér
    #5758
    Buzinkay Géza: kő sem mutatja helyét A királysírok pusztúlása c. könyvében található meg. Corvina, 1986
    Ha megvan a könyv én is kíváncsi vagyok a részletekre. :)
  • DantesHUN
    #5757
    Ja, állítólag magyar volt. Hát...nekem kicsit erőltetett, hogy Tyrker=türk=magyar. De elméletileg igaz is lehet. Végülis lehetséges.
  • ManoNegra
    #5756
    Tyrker a pusztai hajós, avagy egy magyar viking tanulságos históriája ;-)

    szerk, látom már linkelted. :-)
    Utoljára szerkesztette: ManoNegra, 2014.08.18. 20:46:59
  • Csaba vezér
    #5755
    A 3. oldalon metszetén lévő belső vár és a műholdfelvételen kirajzolódó belső várrész azonossága egyértelmű. Ha valaki nem látná miről beszélek a műholdképen megrajzolom neki a falak vonalát.
  • Csaba vezér
    #5754
    Fehérvár alapjai már megvannak, úgy abban a formában ahogy a metszetek ábrázolják. :)
    Fehérvár, Ősbuda a Pilisben.
  • Savaran
    #5753
    Van egy egykori nagy viking város Svédországban, "Birka" volt a neve, ott találtak magyar eredetű tárgyakat, szabját például! Ide csatolnák egy kis olvasmányt egy XI. századi magyar "viking" története akit megörökítettek a viking sagákban :) Tyrker a pusztai hajós
    Utoljára szerkesztette: Savaran, 2014.08.18. 20:18:36
  • DantesHUN
    #5752
    A vikingek szinte az akkor számukra elérhető világ minden részével kereskedtek. A kiveji Russz is nekik köszönhető. Ha pedig eljutottak Kijevig, sőt délebbre is, és a magyarok is eljutottak Kijevig ,akkor ügye nyílvánvaló.
  • DantesHUN
    #5751
    http://dunaiszigetek.blogspot.hu/2014/07/elhagyott-duna-medret-rejthet-pesti.html

    Ezt ahhoz, hogy hol volt, hol nem volt Székesfehérvár, Buda eredetileg, meg mi volt a Pilisben.

    Azért jó ez a példa, mert nézzétek meg: Pestről két ábrázolás, az egyik szerint van vizesárka, másik szerint nincs.

    Vagyis, a metszetek...hát nem biztos hogy megbízhatóak.

    Oláh Miklós és eva Cselebi nem sok idő eltéréssel írnak ugyanúgy Pestről, és már nem teljesen azonos dolgot. Vagyis, egy város régi leírása, ábrázolása igen változatos lehet! Itt van Pest. Na most, a középkorban, lehetséges, hogy a Duna egyik szigetén feküdt a cikk szerint. Hát aki manapság Pest nyomait a Duna egyik szigetén keresné...sose taláná meg!

    Tehát egy város kinézete , elhelyezkedése nagyon sokat változik! A középkori leírás alapján szinte alig lehet ráismerni a mai formájára!

    Nem csoda, hogy se (ős)Buda se Fehérvár leírásai, ábrázolásai, nem stimmelnek azzal amit ma ismerünk. De ez még nem jelenti azt hogy nem léteztek, vagy nem ott vannak ahol. Elvégre Pest is a mai helyén volt mindig is, csak épp víz vette körbe(talán), és ha ehhez hozzávesszük a középkori krónikák pontatlanságát, (és nem mondom hogy hamisak, csak nem mindig pontosak, és nem hiszem ,hogy akad itt bárki akkora zseni, hogy el tudja dönteni mi pontos és mi nem! )hát.. én azt mondom: ebből eldönteni és megállapítani nem lehet semmit.

    Ha lenne egy nagy régészeti feltárás, ha kerülnének elő hitelesebb térképek, de leginkább egy feltárás lenne kézzel fogható, akkor kiderülne az igazság.
  • Savaran
    #5750
    Létezett olyan hogy kijevi magyar fémművesség :) még Szent István után is jártunk oda kardokért :) Meg még Árpád és Álmos előtt a vikingekkel kereskedni! Bizony!
  • DantesHUN
    #5749
    Ha már orosz tankönyv, azt tudtad, hogy lehetséges, hogy magyarok még a honfoglalás előtt megjárták Kijevet és egy időre elfoglalták/kifoszthatták?
  • Savaran
    #5748
    Valamiféle orosz tankönyv(?) félébe botlottam, magyar lovasokat ábrázol a tizedik századból! A vengerszkit azt felismertem :) tehát valóban magyarok! Érdemes összevetni az ábrázolást a magyar tankönyvekével! Valaki nem tud véletlenül oroszul? Esetleg ha lenne szíves lefordítani nekem azt megköszönném :)

    Utoljára szerkesztette: Savaran, 2014.08.18. 17:30:01
  • szenyor Lopez
    #5746
    "Egy 1543-as török levél megemlíti, hogy miután Szulejmán elfoglalta Fehérvárt, ő maga is lement az egy napi járóföld hosszúságú alagútrendszerbe"

    Erre hivatkoztál már többször is. Olvasható valahol ez a levél? Próbáltam keresni, de nem találtam.
  • Csaba vezér
    #5745
    Íme azok a bizonyos lépcsők, amiket nem szoktak a semmi közepébe megépíteni. Olyan helyre építik ahol gyakran járnak-kelnek az emberök.

    Utoljára szerkesztette: Csaba vezér, 2014.08.17. 10:20:20
  • Savaran
    #5744
    A hadtörténelem az egyik hobbim, szakértő nem vagyok csak lelkes amatőr aki az átlagnál jobban foglalkozik a témával, az ősember bunkójától a rómaiak pajzsán, Mátyás király lovagjain keresztül a lézer vezérlésű bombákig minden érdekel :)
  • L Viper #5743
    Az, hogy te mit tartasz hiteles forrásnak, annak fényében, hogy leírom már sokadjára is: folyamatosan kerülnek elő onnan a tárgyi leletek !!! Ez remélem bizonyító erejű. Azt a szerzőt én sem tekintem elég meggyőzően hitelesnek, aki csak egyedüliként állít valamit (noha lehetséges, hogy valóst állít), de ismételten jelzem, ebben az esetben, több egymástól független forrás állítja ugyanazt.
  • Solt
    #5742
    Én a koronázási palástra gondoltam... :) Ruhákban, fegyverekben nem vagyok otthon...

    "Szakterületemnek" a Szent Koronát tartom, bár ez így elég nagyképűen hangzik. :)
  • Csaba vezér
    #5741
    Bakay Kornél és Lánszki Imre, Ősbuda nyomában
    Második rész.
  • Csaba vezér
    #5739
    "A palást is megérne pár szót, ha arra gondoltál."
    Igen a ruhára gondoltam, de szerintem tunika vagy kaftán. Ez viszont keleti jellegre utal, így valószínű, hogy a szobor magyar harcost ábrázol.


    Kérdés, hogy ez a könnyű viselet miképpen egyeztethető össze egy harci sisakkal.
    Egyébként neked szakterületed a fegyver- fegyverzet ismeret?
  • Solt
    #5738
    Na igen... A palást is megérne pár szót, ha arra gondoltál. :)
  • Savaran
    #5737
    :D ja most részemről fail, mert a szobor a késő középkorban is épülhetett tehát Barbuta sisak is lehet!
  • Savaran
    #5736


    Volt ám ilyen viking sisak is.
    Utoljára szerkesztette: Savaran, 2014.08.16. 18:21:18
  • Savaran
    #5732
    Avar kori szerintem! Bizáncinak tippelném de avar sisakok között is volt hasonló!
  • Csaba vezér
    #5731
    Kellene egy ruhaszakértő is.
  • Solt
    #5730
    Hivatalosan neked mi a státuszod? Történész vagy? Ha igen, segíthetnél abban, hogy jelenleg mi a hivatalos álláspont Szent Korona ügyben.
  • Csaba vezér
    #5729
    1400-as évek még simán belefér. :)
  • Csaba vezér
    #5728
    Ha ezt ötvözzük az orrvédőssel már meg is van. :D 15.századi Armet sisak.


    Utoljára szerkesztette: Csaba vezér, 2014.08.16. 16:56:27
  • Csaba vezér
    #5727
    A szobron lévő sisak orrvédőjének a vége szabadon "lóg". A viking nem hasonlít rá, állvédője sincs.
    Közben keresgéltem én is. :) Erről mi a véleményed? Mikori lehet? Ugyan állvédő itt sincs, de közel azonos.