A magyar őstörténelem

Végül is igazad van, sokan nem tudják, csak nekem magától értetődő, mert szakmába vág :)
fizika def.
biológia def.

Mikor arról beszél hogy ítéljük meg társadalmilag a múltat az is irreleváns. A történészek akik a múltat kutatják egyáltalán nem ilyen szempontok alapján vizsgálódnak mint amiket leír. Korábban linkeltem egy videót ahol egy történész azon töpreng mi is a történelem, megtalálhatjuk-e az igazságot, és ez szöges ellentétben áll azzal amit G.A. állít, nem véletlen, szándékosan helyezkedik szembe ezzel.
Pont olyan szempontrendszerről beszél ami eltávolodik a tudományos szemlélettől. Neki is az a fontos hogy épp milyen fényt vet ránk egy-egy történelmi esemény, nem adatokból építkezik, hanem az építményéhez válogat adatokat. Ez az alapvető hiba látható majdnem minden alternatív elméletben, ettől lesz áltudományos egy írás.

Forrást miert lenne téves.

Azért vannak meredek kijelentések benne amit annak a számlájára lehet írni, hogy nem ért ahhoz amiről beszél.
Konkrétan arra gondolok ahol a materialista nézetet és a fizikát összeköti., a biológiáról meg mint valami egész más dologról beszél.
Tárgyi tévedésekből von le téves következtetéseket, ugyanis mindkét tudomány materialista szemléleten alapul, más a tárgyuk, de szorosan összefüggenek.

Van egy jó írás, amiben valóban kiválóan össze van szedve minden fontos dolog, forrásokkal együtt.
Kissé felsorolás szerű, de mindenképp alapmű és sok kényes kérdésre világos választ ad: Történelmünk központi titkai

Mindenki tartozkodjon az offtol

Első felszólítás

Tényleg van esetleg uj ősnyelv videód?

Pedig a te fajtád tudja hogy ez nem így van :)

"Ti magyarok vagytok a legősibb nemzet, minden ma élő nemzet közül.
Ezt mi, zsidók, nagyon jól tudjuk. Még a kivonulás előtt, Egyiptomban,
már ott is megjelentek lovasaitok, és tudtuk rólatok, hogy ősidők óta léteztek...."

Drechsler Miksa, temesvári főrabbi 1910

Szerintem olyan házigazda kéne, aki rendszeresen jár ide, és tényleg csak a személyeskedő hsz-eiket törli.
A túlbuzgó hazafiak sajnos kiesnek a szórásból alkalmasság terén. Tényleg tiszteletreméltó hogy így szívükön viselik a nemzeti öntudat erősítését, de van egy bizonyos határ amit szerintem nem kéne átlépni. Teljesen felesleges azon fáradozni, hogy ebben a topikban úgy tűnjön, hogy van létjogosultsága olyan elméletnek amit nem a tényfeltárás vezérel, főleg nem cáfoló hsz-ek törlésével.

Nem kell HG váltás...

Nagyon jó, hogy belinkelted. Ez is bizonyítja, hogy a Kárpát-medence ősnyelve a magyar, vagyis annak elődje, archaikus formája.
Mint írtam a #5256 -ban is. A finnekkel senki nem vitatja a nyelvi kapcsolatot, de ez csak egy szelete ennek: A mozaik egy másik darabkája.
Nem az Ural mellett szedtük velük a bogyót, hanem egykor ők éltek őseinkhez közelebb.
Nagyon sok európai nyelv legrégebbi alapszókincsével megfigyelhetők a párhuzamok.

Micsoda véletlen egyezés.
Jég alatt télen eleven halak úszkálnak.
Jään alla talvella elävät kalat uiskentelevat.

Kivistä verinen oli vävyn käsi.
Kövektől véres volt veje keze.

Árva szeme könnyel tele.
Orvon silmä kyyneliä täynnä.

Ken meni meidän edessämme?
Ki ment mi előttünk?

Miniäni antoi voita.
Menyem adott vajat.

innen

Nemrég összeszedtem pár dolgot a #5256 -ban. Ezt kiegészíteném:
Radics Géza fogalmazott jól, amikor azt mondta, hogy a Finnugor elmélet már ott a baj, hogy "feltételezett uráli őshaza", tehát nem tudják. Ha feltételezett, akkor hadd lehessen már mást is feltételezni. Ahogy mostanában egyre több külföldi kutató is azt vallja, amit mi magyarok mindig is tudtunk a finnugor elmélet előtti krónikáinkban, szájhagyományban, népművészetben, vagy amiről a törökök által elmentett, azóta elveszett őskrónika, a Tarihi Üngürüsz is szól. Semmiféle régi irományunkban meg sem említik a finneket, mint legközelebbi rokonok.

Csak a Zenty, a trollok menjenek haza innen :)

Nem kell hg váltás,hanem minden troll húzzon el innen,mert nagyon idegesítőek az ostobaságaikkal !

Nem kell HG váltás.

Neked, és a többször kitiltott, majd újraregelt barátaidnak nem tetszik csak az itteni HG.
Egyértelműen topikot rombolni járkáltok ide és még ti sírtok a moderátoroknak.

Jelenleg -a topik szerint- a hivatalos történelem (szándékos) tévúton jár, hazugságot terjesztve, így a hivatalos álláspontot képviselők legfőbb érve, miszerint ők a "hivatalos", nem érv, hanem érvelési hiba.
Így alap, hogy úgy véljük, az alternatív történelemben kell keresni az igazságot -persze azt is szűrni, rendszerezni kell- ami csak kisebbség az erős prop mainstream mellett.

Alkalmas ha bannolna téged végleg, ahogy tehetné. ;-)

Nah jo elegem lett belőled nem fogok állandóan törölgetni miattad. Mostantól csak magyar őstörtenelem a téma. Ha ez a komment után offolsz meg trollkodsz a sziriuszal stb megy a moderátorhoz és mész zeró után banolva.

Az pedig evidens hogy eneffék "sziriuszal" csak kijátszani akarták a szabályzatot és trollkodni akartak. Az ilyesmik továbbra sem lesznek engedve. Akár beavatkozik a moderátor akar nem.

Szerintem fogadjuk meg a moderátor tanácsát és szavazzuk meg, hogy Zenty alkalmas-e házigazdának?

Ahogy Eneff sem offolhat igy te sem. Tehát nem kell a nyilvános kamu púder, hogy diktátor lennék tarsd be a szabályokat nem vagy kivétel... ha meg személyes problémád van írj privát üzenetett. Jah hogy senki sem privatizok? Érdekes módon mindenki egyszerre itt rinyál meg a módi topicban aki engem valamiert nem bír... Szóval azert csinálod mert engem is el akarnál üldözni mint remarkot? Ez nem fog összejönni... Mellesleg ugyanazt mondod mint uwu, vagy tdantes. Ez nem forrás ez nem bizonyítható... Üdv a klubjukban.. és tudod mit mondtam nekik erre? Hogy nem ők döntik el mi a forrás és mi bizonyítható. Ilyen alapon csak finnugor elmelet lehetne a topicban mert az a hivatalos.... Nah de ha további panasz van akkor azt privátban, senki sem kivétel

Milyen forrást? Még azt a rohadt forrást is én adtam meg, ahonnan ez az egész agymenés elindult, nevezetesen Paál Zoltán Arvisurája. Hát ennyit ért az a link... Amúgy egy link beírása és a bizonyítás nem egy és ugyanaz. A diktátorkodásból meg vegyél vissza!

Már mondtam trollkodtál, topicot hergelted de privátban írj elég volt az offból

Ha megfelelő volt, akkor miért törölted?

Eneff forrást adott a sziriuszira tehát megfelelő volt a kommentje a szabalyzat szerint.Ugy hogy nem tudom miről beszélsz. Ez nem propaganda forum ami neked megfelelő és csak az lehet. Ez egy őstöri forum ha nem vetted volna észre. Ha nem tetszik neked egy őstöri elmélet az a maganügyed de attól még a témához tartozik. Nah de ne offolj te sem.

A finnugort bizonyítsa az, aki propagálja. Te inkább felelj meg a saját követelményeidnek!

Ha bizonyitod a finnugort akkor én is fordítók rá időt

Ha nincs vele bajod, akkor bizonyítsd!

Mellesleg nekem nincs bajom a sziriuszi elmélettel. A finnugor elmelet is csak egy elmélet és ha az maradhat a topicban akkor a sziriusz is. Tehàt nem az elmélet miatt volt törlés, hanem a trollkodás miatt.

Javaslom mindenkinek a topic visszaolvasását. Nem kell mindet, elég az elejétől pár oldalt. Érdekes és sokat lehet belőle tanulni, jó megerősítésnek és emlékezett frissítésnek is. Akár úgy is, hogy a önmagát olvassa vissza az ember.

A kikeresztelkedés problematikája
Grün átmegy panaszkodni a szomszédjához, Kohnhoz:
- Ismered a fiamat?
- Hát persze, együtt játszott az utcában az én gyerekeimmel.
- Képzeld, elküldtem Jeruzsálembe, hogy kitanulja a kereskedést. Egy évet ott töltött, és mikor visszajött, kikeresztelkedett.
- Szörnyűség. Itt csak a rabbi segíthet. Gyere el velem hozzá, talán ő tud valami okosat.
Elmennek Mózes rabbihoz. Ott Grün elmondja bánatát. A rabbi türelmesen végighallgatja őket, majd megkérdezi:
- Ismeritek a fiamat?
- Hát persze, együtt játszott az utcában a mi gyerekeinkkel.
- Nos, én is elküldtem őt Jeruzsálembe, a rabbiiskolába. Egy hónapot ott töltött, és mielőtt visszajött, ott helyben kikeresztelkedett.
- Szörnyűség! Most mit tegyünk? Ez nem mehet így tovább. Itt már csak Isten segíthet.
- Gyertek el velem hozzá, talán ő tud nekünk tanácsolni valami okosat.
Elmennek Isten elé, és először Grün, majd a rabbi is elmondja nagy bánatát. Az Isten türelmesen végighallgatja őket, majd megszólal:
- Ismeritek a fiamat... <#vigyor5>

Az általad választott ábrán magad is láthatod -bár az elágazásoknak sem a mérete, sem időrendisége nem megfelelő- , hogy a finn nyelvnek annyi köze van az ugorhoz, hogy abból mintegy mellékágként leágazik, s valamikor sok különböző nyelvi ráhatás után felvette jelen állapotát. A magyar viszont még ezen ábrán is jól láthatóan az ugor főág, azaz a törzs folytatása, vagyis végkifejlete, amely ezer évek óta alig változott, s ennek az ősiségnek, nyelvtani sajátosságnak következtében lehet a világon egyedülálló nyelvünkben több mint kétmillió különböző, de érthető, értelmezhető magyar szó, mely tényt nem vitatja egyetlen "szakértő" sem.
Ami köze a finn nyelvnek a magyarhoz lehet, az az, hogy az ugor "ősnyelv" átvett az ősnyelv magyarból amit csak tudott, s az e hasonulás nyomán az ugor nyelvcsalád ferdehajtásán korcsosult, -itt már bátran finnugornak nevezhető- finn nyelv kialakulhatott, s felejtődhetett, változhatott tovább mai állapotáig. De kétség nem férhet ahhoz, hogy egy esetleges több száz éves finn nyelven írott leletet egy mai finn átlagember nem tudhat elolvasni, sem értelmezni.
Tehát az ábra helyesen rajzolva a következőképpen nézhetne ki: Gyökér nyelv a magyar, azaz a világ egyik, de legfejlettebb és legelterjedtebb ősnyelve. Ebből ágaznak el a többi nyelvek közül a legtöbben. Ide sorolható az ugor is, majd az abból kifejlődött finnugor, később a finn. Ennyire egyszerű levezetni. A magyar nyelv, s így a magyar nép is európai eredetű, innen vándorlásai, kirajzásai elsősorban nyugati irányba mutatnak. Hogy Atilláék mégis kelet felől érkeztek vissza, az azt jelzi, néhány évezred alatt körbeértek a Földön. Ezt pedig nem viccnek szántam! Éppen a nyelvészet az egyik tudományág, amely e tényt még ma is bizonyítani képes és bizonyítja is.

Ez jobb. :)

Götz László (1934-1992) a magyar emigráció õstörténetkutatóihoz tartozik. 1956-ban hagyta el az országot, és élete végéig Ausztriában élt, ahol a 60-as években fordult az érdeklõdése - az amúgy bõrgyógyász végzettséggel rendelkezõ orvosnak - a magyarság ázsiai eredete, illetve õshazája felé. Ennek érdekében a bécsi egyetemen régészeti és õstörténeti tanulmányokat folytatott. Fõ mûve a Keleten kél a Nap címû ötkötetes tanulmány (az elsõ kötete 1981-ben jelent meg), ahol népünk és nyelvünk eredetével, illetve az ún. sumér népnek az európai nyelvek kialakulására tett hatását vizsgálja. Elméletéhez felhasználja a legújabb nemzetközi archeológiai kutatások eredményeit, elsõsorban a német nyelven íródottakat.
A szerteágazó, több tudományterületet érintõ könyv alkotója hihetetlen mennyiségû háttéranyagot dolgozott fel ahhoz, hogy ez a megdöbbentõ, de korántsem radikális mû létrejöhessen. Állíthatom ezt annak ellenére, hogy gondolkodásmódjában szöges ellentétben áll a hazai akadémikus elméletekkel: elveti többek között a magyarság genetikai értelemben vett finnugor származását, ugyanakkor a magyar és a finnugor nyelvek közti nyelvrokonságot természetesen nem tagadja.
Itt azonban meg kell említenem egy másik tényt is, amit a hazai, csak finnugor nyelvcsaládban gondolkodni tudó nyelvészek állandóan az ellentábor szemére vetnek, mégpedig, hogy azok addig mennek el, hogy még ezt az utóbbi tényt is tagadják. Ez természetesen nem felel meg a valóságnak, mert még a legradikálisabbnak számító Badiny Jós Ferenc sem veti el ezt.
Götz könyvének központi magját a sumér nyelv és nép, illetve ezeknek az európai kultúra kialakulásában elfoglalt elsõrendû szerepe alkotja. Lényegében azt állítja, hogy az összes európai nép kultúrájának forrását a sumérban kell keresnünk, aminek az alapjaként egy összetett elvándorlási és gyarmatosítási folyamatot jelõl meg. Ennek értelmében az ún. "termékeny félhold" területén alakult ki az elsõ élelemtermelõ kultúra, ahonnan a sumérok õsei Mezopotámiába a Tigris és az Eufrátesz közé vándoroltak. A sumérok pedig innen rajzottak ki a Kaukázus hegységen és Anatólián keresztül Ázsia déli részére, Kelet-Európába, a Kárpát-medencébe, illetve a Földközi-tengeren át Krétára, Itáliába valamint az Ibér-félszigetre, sõt egészen Nyugat-Európáig is eljutottak. Keleti irányú terjeszkedésükkel pedig a mai Irán északi részén át egészen Ázsia közepéig hatoltak. Eközben mindenhol otthagyva a nyomukat és óriási hatást gyakorolva a helyi primitív körülmények között élõ népekre.
Nyelvi szempontból is elsõrendû fontosságúnak tartja a sumér nyelvet. Elmélete kialakításában óriási jelentõsége van az orosz N. Sz. Trubeckoj areális nyelvkiegyenlítõdési tézisének, ami lényegében azt jelenti, hogy a nyelvek nem egy meghatározott õsnyelvbõl fejlõdnek ki, hanem ellenkezõleg több kisebb nyelv - szorosabb együttélésük alkalmával - egymáshoz hasonul, és a kevésbé fejlett a fejlettebbtõl átvesz szavakat, sõt nyelvi szerkezeteket is. Ennek alapján maga a sumér nyelv is egy ilyen nyelvkiegyenlítõdés során alakult ki. Ehhez hozzáveszi még az indogermanisztika legújabb elképzelését is, miszerint az indoeurópai nyelvcsalád korábban Kr.e. 6000-re datált kialakulását mára már Kr.e. 2000 környékére redukálták, illetve azt a számunkra is nagyon fontos tényt, hogy ugyanezek a nyelvészek az indoeurópai nyelvcsalád kialakulásának módját Trubeckoj elmélete alapján képzelik el, mégpedig úgy, hogy az az altáji, a szemita és a finnugor nyelvcsaládok, illetve egy eddig ismeretlen nyelv találkozása alkalmával areálisan egyenlítõdött ki. Götz ebben az ismeretlen nyelvben a sumért látja.
Elméletével kapcsolatban néhány pontot érdemes kiemelni: elõször is azt állítja, hogy a jelenleg is elfogadott szoros nyelvcsaládfák képzete elfogadhatatlan, mert abban a korban, amikor ezeknek ki kellett volna alakulniuk, az emberek még nem élhettek a mai értelemben vett társadalmakban, hiszen a vadász-halász létfokon élõ népesség népsûrûsége nem engedte volna meg ezt. Ilyen körülmények között a népsûrûség ugyanis csak 0,07-0,09 km²/fõ lehetett, míg a sûrûbb népesség kialakulása egyértelmûen a földmûvelés és az állattenyésztés elterjedésével következhetett be. Ennek értelmében létjogosultságát veszti az ún. uráli, finnugor és ugor alapnyelv tézise, ami lényegében eddig is csak az ún. csillagos (vagyis kikövetkeztetett, de a valóságban nem létezõ) szavakból állt. Ehhez jön még az a lehetetlenség is, hogy a mi ún. legközelebbi nyelvrokonaik, a vogulok és az osztjákok genetikai rokonságban álljanak velünk, hiszen míg azok egyértelmûen a mongoloid rasszba tartoznak, addig mi az europid-turanoid típust képviseljük.
A finnugor nyelvcsalád nyelveinek kialakulására viszont felállít egy nagyon érdekes elméletet: szerinte a magyar nyelv volt az, ami ezeknél a nyelveknél elindította azt az areális nyelvkiegyenlítõdési folyamatot, melynek végeredményeként létrejöttek azok. A magyar nyelv kialakulásánál viszont szerinte a sumér nyelvnek volt óriási szerepe.
Megjegyezném, hogy nála sokkal radikálisabb elképzelés is létezik: Badiny Jós Ferenc pl. odáig megy, hogy magyar-sumér nyelvazonosságról beszél, ahol a sumérokat mahgarnak nevezi, azt állítva, hogy a sumérok így nevezték magukat.
E rövid összefoglalásban lehetetlenség kitérni a könyv összes részletére, hiszen az 1100-1200 oldalt ölel fel, de aki érdeklõdik a magyarság eredete és õstörténete iránt, annak ajánlanám, mint alapmûvet. Götz - alapos elemzései mellett - igazán olvasmányos, közvetlen, sõt humoros, néhol szarkasztikus stílusát is élvezni fogja mindenki, aki rászánja az idõt. Higgyék el nekem, megéri!
Bencsik Éva

így tehát arra a következtetésre jutottak, hogy a finnugor alapnyelv
nagyjából egykorú volt a közös indogermán õsnyelvvel, s kettéosztódását
sem tehetjük sokkal késõbbre az indogermán alapnyelv felbomlásának
idejénél. Azaz a finnugrisztikának az uráli-finnugor nyelvcsalád szétága-
zódásáról s a finnugor nyelvek idõbelileg szemlélt "szabályos" hangvál-
tozásairól vallott idõrendi elképzelései - történelmi adatok és nyelvemlé-
kek teljes hiányában - kizárólag az indogermán nyelvekbõl a finnugor
alapnyelvbe állítólag átvett ezen jövevényszavak ún. "hangtaná"ra épül-
nek, pontosabban mondva azokra a hipotétikus indogermán alapnyelvi
hangalakokra, amelyeket a 19. századi indogermán nyelvtudomány azok-
kal a "módszerek"-kel következtetett ki, amelyeket 1. könyvünk 2. és 3.
fejezetében részletesen bemutattunk.

Magyarán mondva ez azt jelenti - s erre a körülményre, különösen
nem-szaknyelvész olvasóink tájékoztatása érdekében igen nagy nyoma-
tékkal rá kell mutatnunk -, hogy a finnugor nyelvek idõrendjének hang
fejlõdésének, történeti kapcsolatainak tisztázása - éppen az ortodox
finnugrisztika módszereinek értelmében - lehetetlen az indogermán nyel-
vek kialakulásának, kronológiájának, hangtörténetének és történelmi
összefüggéseinek alapos vizsgálata és megvilágítása nélkül. Hiszen a
finnugor nyelvek egykori egységének, majd szétválásának magyarázatá-
ra felállított egész idõrendi konstrukció hitele - beleértve ebbe a finnugor
nyelvekben feltételezett szabályos hangfejlõdések idõbeli egymásutánjá-
ról vallott kronológiai nézeteket is, amelyek mindettõl elválaszthatatla-
nok - végeredményben azon múlik, volt-e valaha egyáltalán közös indo-
germán ösnyelv, s ha volt, mikor létezett ez az alapnyelv.

Az alábbiakban meglátjuk, hogy a modem indogermanisztika nem is
vallja már ezen "alaptételeket".
Nézzük meg most közelebbrõl, hogyan alalakult ki a magyar nyelvrõl
ez az elképzelés.

Amikor Hunfalvy és Budenz megkezdték a magyar és finn-vogul
nyelvek széleskörû, részletes, rendszeres összehasonlítását, csakhamar
kitûnt, hogy a magyar egyezések, illetve párhuzamok száma az egyes
finn, valamint a vogul-osztják nyelvekben nagyon különbözõ. De hason-
ló volt a helyzet a finn nyelvek egymás közötti egyezéseinél is. Ebbõl a
jelenségbõl arra következtettek, hogy az egyes finn-vogul népek, népcso-
portok (ez lenne a helyes megnevezés, mivel az "ugor" népnév belekeve-
rése a finn nyelvek közé teljesen indokolatlan és önkényes terminológia,
amelynek semmi tudományos létjogosultsága nincs; 1. II. könyv 270-272.
old.) szakaszonként váltak ki egy egységesnek vélt õsnépbõl, illetve
nyelveik fokozatosan különültek el valamiféle közös õsnyelvtõl.
így született meg, ismét csak szorosan a korabeli indogermanisztika
nyelvcsaládjának sémájához kapcsolódva - amelynek egyes nyelvei kö-
zött az egyezések tekintetében mindenben a fent vázolthoz nagyon ha-
sonló állapotok uralkodtak - az egységes .urali'' õsnép hipotézise, közös
"uráli" alapnyelvvel.
Ezek az "õsuráliak" azután - a feltételezés szerint - szétváltak volna,
elõször a szükebb értelemben vett "finnugorok"-ra és a szamojédokra.
Ezt az elszakadást általában Kr. e. 4000 körülre teszik, de inkább valami-
vel korábbra, az 5. évezred második felébe. A szamojédok különválása
után azzal számolnak, hogy az ún. .finnugor" õsnép még jó ideig együtt,
illetve szorosan egymás mellett élt, s az egyes csoportok nyelvjárásai is
többé-kevésbé azonosak voltak. Ezt a hipotétikus nyelvi állapotot neve-
zik "finnugor" alapnyelvnek.
A "finnugor" egység, a nyelvészet véleménye szerint, az idõk folya-
mán egyes törzsek terjeszkedése, kisebb-nagyobb vándorlások következ-
tében egyre lazábbá vált és kb. Kr.e. 2000 körül befejezõdott a keleti tör-
zsek, az ún. .ugorok" teljes elkülönülése a "finn-permi" csoporttól, amely
utóbbi a késõbbi idõkben maga is "balti-finn", "volgai-finn" és "permi"
alcsoportokra oszlott.
A kivált "ugor" õsnép pedig - a séma szerint - ismét jó ideig, kb. 1000
évig, az ún. "ugor" egységet alkotta volna, megint csak közös "ugor" alap-
nyelvvel. Ezen "ugor" egység felbomlását nyelvészetunk Kr. e. 10OO-re,
esetleg valamivel késõbbre, a Kr. e. I. évezred elsõ felébe teszi, amikoris az
ún "elõmagyarok" elszakadtak volna a többi "ugor" -tól, azaz a voguloktói
és az osztjákoktól, akiket közös néven "obi-ugorok"-nak neveznek.

Ezek bizony meglehetõsen imponáló, de egyben igen meghökkentõ
idõrendi számok is, különösen akkor, ha összehasonlításképpen emléke-
zetünkbe idézünk egy-két párhuzamba állítható, konkrét és cáfolhatatlan
nyelvtörténeti adatot. A germán nyelvek elkülönülésének idejét a germa-
nisztika Kr. u. 4. évszázadra teszi, a neolatin nyelvek pedig a romanisz-
tika szerint a Kr. u. 4-8. század között önállósultak. Elismerjük, a magyar
és a vogul párhuzamos szavai, nyelvszerkezete között nagyobb a különb-
ség, mint mondjuk a német és az angol szómegfelelések, nyelvtani ele-
mek között, de mégsem annyira, hogy ez megengedhetõvé tenné elválá-
suk idejének megkétszerezését, azaz az eltérõ irányú nyelvi fejlõdés idõ-
tartamának 1500-ról 3000 évre való megnyújtását. Helyesen jegyzi meg
ezzel kapcsolatban Szabédi Lászlo "A magyar nyelv östörténete" címü
könyvében: .Miért akarják a finnugristák elhitetni, hogy a magyar és a
vogul már harmadfélezer vagy éppen háromezer évvel ezelõtt elkülönült
egymástól? Az egyezõ szavak hangtani arculata nem nagyon támasztja
alá ezt a feltevést. A magyar név, húsz, jég, víz, hím és a vogul nam, chus,
jank, vit, chum közt nem nagyobb a hangtani eltérés, mint a francia nom,
vingt, glace, onde, on és az olasz nome, venti, ghiaccio, onda, uomo közt.
Ha a VIII. és IX. század fordulóján a francia és az olasz még jószerével
egy nyelvnek számított, nem egészen érthetõ, hogy miért nem számítha-
tott volna ugyanakkor egy nyelvnek vagy egyazon nyelv két nyelvjárásá-
nak a magyar és a vogul." (id. m. 31. old.)
Szabédi e feltevésévei most nem foglalkozhatunk bõvebben. De
egyébként is, ezúttal nem az a kérdés lényege, hogy vajon a magyar és a
vogul csak a Kr. u. 1. évezred második felében különült-e el egymástól
vagy elõbb - ha ugyan valaha is egy közös õsnyelvet alkottak, ami azon-
ban igen valószÍnûtlen. A fõ hangsúly jelenleg azon van, hogyan is jutott
ezekhez a fantasztikus idõrendi feltevésekhez a finnugrisztika, egy olyan
nyelvcsalád esetében, amelynek legrégibb nyelvemIékei alig ezer évesek?
Nos, ennek megvan a maga alapos oka. Ismeretes, hogy a finnugor és
az indogermán nyelvekben egy sor olyan azonos jelentésû és párhuzamos
hangalakú szó található, amelyek majdnem minden finnugor nyelvben, s
ugyanakkor az indogermán nyelvek nagy részében is elõfordulnak. E sza-
vakról a klasszikus indogermanisztika még a 19. század derekán megál-
lapította, hogy az indogermán nyelvek alaprétegébe tartoznak, s a hang-
alakjaik alapján csakis az ún. õsindogermán nyelvközÖsség idején kerül-
hettek át a finnugorokhoz, mégpedig - általános elterjedettségük követ-
keztében ez utóbbi nyelvekben - a kölcsönzésnek a közös finnugor alap-
nyelv korában kellett bekövetkeznie.

Akkor egy kis ízelítõ, akit érdekel a téma, mindenképpen érdemes megvenni!

Tartalom

Boncold csak nyelvész

1. fejezet

MAGYAR NYELV ÉS ETNIKUM FINNUGOR SZÁRMAZÁSÁNAK ELMELETE A MODERN NEMZETKÖZI NYELV-ES
ÕSTÖRTÉNETKUTATÁS TÜKRÉBEN

A uráli-finnugor nyelvcsalád idõrendje

A magyarban és a különbözö, a 19. században urálinak (finnugornak) el-
nevezett nyelvekben nagy számban található szótári egyezések, párhuza-
mok, valamint a nyelvtan, a szóképzés közös elemei kétségtelenül arra
vallanak, hogy a magyar és az említett nyelvek egykor igen szoros kap-
csolatban álltak egymással. Az sem vitatható, hogy világosan felismerhe-
tõ nyelvrokonság mutatható ki közöttük. Magát a nyelvi rokonság tényét
- ezt mindjárt elöljáróban, félreértések elkerülése végett nyomatékosan
kiemeljük - a legcsekélyebb mértékben sem akarjuk kétségbe vonni.
Semmiképpen sem érthetünk azonban egyet azzal a nyelvtudomá-
nyunkban általános an uralkodó hallgatólagos felfogással, amely a ma-
gyar nyelv finnugor rokonsága és származása közé szinte automatikusan
egyenlõségjelet tesz; éspedig oly módon, hogy nevezetesen a magyar
nyelvet és etnikumot az ún. "uráli" , majd a "finnugor", végül az "ugor"
alapnyelvekbõl és õsnépektõl származtatják, amely népek az évezredek
folyamán egymástól elválva és nyelvileg is mindinkább elkülönülve ala-
kították volna ki a ma beszélt finnugor nyelveket.
Ez az elsõ pillantásra valóban tetszetõs séma azonban semmivel sem
bizonyítható. Egyszerûen hinni kell benne, mint az egyházak dogmáiban.

Az alábbiakban kimutatjuk, hogy semmiféle olyan szilárd megalapozása
sincs amely a módszeres tudományos kritikát kiállaná.
E hipotézist a 18. század végén Schlözer állította fel, majd a 19. század
közepén az akkori indogermán nyelv tudomány mindenben hasonló
nyelvcsaládfa-elméletéhez teljes mértékben illeszkedve, kü1földön az ún .
göttingai iskola (Schlözer követõi), nálunk pedig fõleg Hunfalvy Pál és - a
szintén göttingából érkezett - Budenz József öntötték végleges, tudomá-
nyos axiómaszerû formába. A finnugor nyelvhasonlítás munkamódszere
ennek következtében hajszálpontosan ugyanazon a két "alapvetõ tétel" -en
nyugszik, amelyekrõl - az indogermanisztika vonatkozásában - már az I.
könyvben szóltunk. Ezen alaptételek O. Schrader megfogalmazásában így
festenek:
1. Az indogermán nyelvek rokonsága csakis (!) egy közös ösnyelv
feltételezésével magyarázható.
2. Ezen indogermán õsnyelv feltételezése szükségszerûen bizonyít-
ja (!) egy indogermán õsnép létezését (1. 1. könyv 66. old., ill. O.
Schrader: Sprachvergleichung und Urgeschichte, 155 OLD.).

Annakidején nyomatékosan rámutattunk arra, hogy amilyen "alapve-
tõek" ezek a tételek, éppoly alapvetõen hibásak is:

1. Két vagy több nyelv rokonsága nem "csakis" egy közös õsnyelv
feltételezésévei magyarázható.
2. Semmiféle feltevés sem bizonyíthat - még mindközönségesen
sem, nemhogy "szükségszerûen" - semmit.

A Bocskai koronáról lett volna egy kép,csak szarul raktam be :/

?

Na nekem nem jött be a kép,de jó :/

Bocskai István korona

Valaki csak elolvassa.
Látom, hogy pár hsz megint gyomlálva lett az unatkozó hülye gyerek színvonal miatt.

Ha visszaolvastok, akkor láthatjátok, hogy Eneff meg hihy egy troll.
A kérdés az, hogy mit csinál a moderátor? Tán nyaral?