A topikban a személyeskedés, trollkodás nem elfogadott. A téma a magyar őstörténelem!
Mindenki szíveskedjen forrást, bizonyítást bemutatni az érvelésénél. (az értelmetlen vitákat kiküszöböli)
Akit sérelem ért, az lehetőleg ne álljon le vitázni a másik féllel, hanem írjon nekem (Zenty) privát üzenetet.
-
e57 #5759 "Na most, a középkorban, lehetséges, hogy a Duna egyik szigetén feküdt a cikk szerint. Hát aki manapság Pest nyomait a Duna egyik szigetén keresné...sose taláná meg!"
A mai európai embereknek nem sok fogalma van arról, hogy hogyan él egy szabályozatlan folyó. Ma a Dunának rögzített medre van. Ez a szabályozás előtt nem így volt. Gyakorlatilag - főleg az alföldön - a folyó a bal partján akár 15-25 km széles is lehetett. Ez nem azt jelenti, hogy ilyen szélességű víztükör volt, hanem ilyen szélességű területen fordulhatott elő a folyóvíz. Szinte biztosan több ágra szakadva, amelyek néha elzáródtak, néha megnyíltak, vándoroltak. Így elég nagy mennyiségű, és nagy méretű sziget lehetett. Pest is lehetett egy ilyenen. Aztán az évszázadok alatt kitudja, hogy miként változott körülötte a víz. Biztos volt idő, amikor nem is volt körülötte.
De ez le is van írva az általad linkelt szövegben:
"Némelykor ha a Duna megárad a vár falait verdesi, azért árokra szükség nincs. A száraz felől a földből metszett sekély árka van, de ez nagyon széles, sőt a régi időben a Duna körítette, a minek a jelei most is láthatók."
A szabályozatlan Duna előtti időkből most is vannak "emlékek". Vannak az alföldön csatornák, amit népiesen Dunának hívnak. Aztán a jobbantudás egyetemén végzettek megpróbálják elmagyarázni a parasztnak, hogy az nem a Duna, hanem XY csatorna. Pedig teljesen jogos a Duna megnevezés, hiszen az a szabályozás előtt egy Duna ág volt, amit aztán csatornának alakítottak át. A Duna, és az ilyen csatorna közötti részt szokták .... szigetnek is hívni.