commissioner#923
Rájöttem, hogy mit nem értesz. Bucsernak igaza vagyon! :)
A kutya ott van elásva, hogy te abból indulsz ki, hogy csak egy kereskedelmi bank van a gazdaságban. Sokkal könnyebben megérthető az egész folyamat, ha több bankot feltételezel (lehetőleg minél többet).
Kezdődik azzal a folyamat, h az "első" banknál letétbe kerül pl. 100 egység pénz (ez "high powered money"). Bankunk betartja a szabályokat, így a kötelező pl. 20%-os tartalékrátának megfelelően 20 egységet küld tartalékba. Marad neki 80, ennyit kihelyezi hitelként (nem többet). Ezután jön képbe a "második" bank, akinél később letétbe helyezik a 80-at. Ez is betartja a szabályokat, a 80-nak a 20%-a, vagyis 16 egység megy tartalékba, a maradék 64-et folyósítja hitelként (és nem többet). Jön a "harmadik" bank, amely beveszi a 64 egység betétet, ő is levonja a 20%-ot, a többi megy hitelbe. Majd a "negyedik" bank... és így tovább.
Ha már sok bankon keresztülment a pénz, és összegezzük az egyes bankokban elhelyezett betéteket, akkor azt kapjuk, hogy a kezdeti 100 egység pénz megötszöröződött, vagyis lett belőle 500 egység. A pénzmultiplikátor tehát egyenlő 5-tel. Ez a tartalékráta reciproka (1/0,2). Ha a központi bank nem növeli a jegybankpénz-állományt, vagyis a "high powered money"-t, akkor a gazdaság pénzkínálata max 500 egység lehet. És ezt nem a hitelintézetek, hanem a kp-i bank állította be a tartalékrátával.
Persze a példa egyszerűsített, nincs kamat, nincs pénz a vánkosban, nem tartalékolnak többet a bankok a kötelezőnél stb., de attól még jól átlátható a folyamat.