850
Gépész-, vegyész, építő-, építész-, informatikai, stb. mérnöki munkák itthon a nagyvilágban.
-
#290
Hát nekünk nem _kellett_ megtanulni programozni, hanem végtelenül _hasznos_ volt. Texas Instruments TI-89 és 92 nagyon überbrutál, néhány ZH-t kiszámolt helyettem. Persze a programokat mi írogattuk rá, vannak elég használhatóak. Mátrix-elmozdulásmódszer, erőmódszer, ilyesmik. Amik sablonosak, de el lehet számolni. Na az ilyet majd mindet leprogramoztuk. Volt Geotechnikából olyan ZH is, ahol csak a végeredményt kellett közölni. 2 perc alatt kész voltunk vele, aztán vártuk, hogy emberi erővel mikor lesznek kész... :)
Helyenként túltoltuk, pl függőhíd statikáját számító programot megírtuk, csak a 4 ismeretlenes 4 egyenletet tartott neki 20 percig kiszámolni. Akkor gondoltunk bele, hogy ezt talán ZH-n nem _gyakorlati_, számolós feladatként fogják kérni... (Aztán nem is úgy kérték, az egész számításból egyetlen képletet kérdeztek meg)
Meg írtunk rá tankos játékot ilyen Artillery Duel vagy Scorched Earth stílusban.
Házikat is úgy csináltuk meg, hogy összeültünk 2-3an, brainstorming, egyikünk írta MathCADbe, másik nézte a gyakorlati útmutatót, harmadik meg rajzolta az ábrákat, aztán olyanná rittyentettük a mathcad cuccát, hogy elég legyen néhány helyen, lehetőleg a csak bemenő adatokat kelljen módosítani. Igaz, hogy így kb másfél-kétszer tovább tartott, mint csak simán végigcsinálni a feladatot, mert egy csomó választási lehetőséget, a geometriabeli eltéréseket, meg gyakorlatilag az összes szóba jöhető adatra fel kellett készíteni a programot. De legalább csak egyszer kellett összerakni jól, aztán kinyomtatni többféle adatokkal.
Szóval ez annál, hogy kézzel írogassak, számoljak, rajzoljak összehasonlíthatatlanul egyszerűbb volt.
Infó órákon nagyjából lófaszt nem tanítottak programozni, a legtöbb ember fel sem fogta, hogy mit-hogy-miért. Copypaste papírról/tábláról monitorra, azt' annyi. -
#289
Szintén tanulunk mi "mindent", bár a mi szakunk (mechatronika) lényegében erről szól. Csak attól félek, hogy a sok bába között kicsit(?) el fog veszni a gyerek. -
#288
"indent meg kell tanulni: kell tudni programozni, matekozni, fizikazni, kemiazni, rajzolni, logisztikat, minosegugyet, kozlekedesgazdasagtant stb tanulni"
Ebből a gépészekre is igaz elég sok. Nekünk is volt műkém, matek, ilyenolyan fizika, mechanika. Programozást meg az én szakirányomon nagyon kérték. A Hidrodinamikai Rendszerek Tanszéket sokan csak Matlab tanszéknek hívtuk, mert a legtöbb háziban programozni kellett. Nekem elég meredek volt és most is az lenne, mert 1 félév semmit sem érő visual basic oktatás után, ami 3 évvel azelőtt volt hogyan is tudhattam volna megcsinálni őket?
-
#287
Mondjuk a hajok-repulok tanszeken van mas :) Repcsi szim :)
VJT-n meg van vonatszim is :D -
#286
elektromossagtant ki is hagytam :P -
#285
Latod pont ez a baj a kozlekkel :P
Mindent meg kell tanulni: kell tudni programozni, matekozni, fizikazni, kemiazni, rajzolni, logisztikat, minosegugyet, kozlekedesgazdasagtant stb tanulni :P Egyszeruen nem talalsz olyan tantargyat, ami ne menne szarul. -
#284
Pontosan, erről beszélek!
Nem akarom leszólni a tanszéket, mert ismerve az anyagi helyzetet, csoda, hogy a képzést ennyire fent tudják tartani, de elképedtem tegnap, mikor életemben először jártam az áramlástan tanszék laborjában, és megsasolhattam a szélcsatornákat.Kicsit fura, hogy repülőgépész hallgatóként egy véletlen folytán láthattam csak a szélcsatornákat.
Arról nem is beszélve, hogy ha CFD akarunk tanulni, akkor gépészkaros tárgyat veszünk fel.:-D -
lally #283 ... bocsi gyerekek, e *kibic*-kontárkodásomér'!
-de;
" Kinek a pap, kinek a: Pappné !"
Ismerek több olyan Szín-ésszel megáldott *Szinészt*, aki
Néhány nap alatt IS (- bakimentesen !)
be tudná magolni a;
Jogászaink,
római-*Rémképét*!
-
#282
Hát az áramlástan kérdésében nem lennék biztos. A gépészeket az Áramlástan tanszék oktatja. Azért egy "dedikált" tanszék az elég rendesen tolja. Titeket gondolom a repülőgépek és hajók tanszék oktat.
----
"Bár sokan állítják, hogy a közlekkar a legnehezebb,"
Kiknek mi nehéz. Én soha nem tudtam megtanulni programozni. Nekem az tűnik lehetetlennek vagy az, hogy valaha közgázt vagy hasolnó dolgot tanuljak. Nincs olyan a BME-n, hogy legnehezebb. Vannak eltérő irányok. Kinek mi a nehéz... -
#281
Nekem a muszaki abrazolas volt setagalopp. Pedig gimibol jottem, de valahogy az rogton ment pedig nem is nagyon keszultem ra :) -
#280
Inkább csak ember kérdése kinek milyen nehéz a közlekkar. A régi képzési rendszer keretein belül rontom még egy picit a levegőt a karon, így csak arról tudok nyilatkozni, de nagyon megoszlik a kép. Ismerőseim nagyrésze, akik gimnáziumból jöttek, rettentő sokat szívtak a mérnöki fizika, hő- és áramlástan 1-2, műszaki ábrázolás 1-2-3, gépelemek 1-2 tárgyakkal, miközben én "játszva és dalolva" abszolváltam a tárgyakat, olyannira, hogy most így a végén még egy hő- és áramlástan szigót is bevállaltam, mint kötelező 3. szigorlat, aminek a tárgya szabadon választható. Viszont cserébe rettentő sokat szívtam a matekkal.
Bár sokan állítják, hogy a közlekkar a legnehezebb, de nem hiszem, hogy a többi kar ennyire uborkatermesztő szak lenne, inkább szerintem egyéni beállítottság kérdése, és mivel két nagyon eltérő területre képez embereket, ezért az alapképzésben pl a közlek szakirányosoknak csomó olyan gépész tárgyat kell tanulniuk, amihez semmi affinitásuk, hiszen nem is ilyen beállítottságúak.A logisztikusokról meg már ne is beszéljek, minek nekik pl a hő- és áramtan. Talán innen eredhet ez a nagyon nehéz a kar dolog.
Hízelgő a tanszékünkre nézve, hogy állítólag itt a legjobb az áramlástan oktatás, és nem is akarom elvenni a tanároktól ezt a címet, lehet megérdemelt cím is, ámde félek tőle ez is csak egy legenda, mert ha ez a legjobb, akkor el se merem képzelni a többi milyen szar lehet.:-D -
#279
Hat nekem egy epitos ismerosom van, aki belekostolt a kozlekbe is. Szerinte az epito joval konnyebb.
Tobbirol sajnos nem tudok nyilatkozni, mert altalaban mindenki a sajat szakat kialtja ki a legnehezebbnek. -
#278
Csak gondoltam aki ott tanul, azok valamelyest egy közösséget képeznek és mint ilyen, megosztják egymással élményeiket, nehézségeiket, és persze mennek a sztorik, hogy kik hol mennyire bírják a tempót. -
#277
Fogalmam sincs. Ezt nehez megitelni, mert nem sokan csinalnak egyszerre tobb mernoki szakot :) Ehhez pedig ez kene. -
#276
Akkor a BME karok között kb milyen nehézségi sor van? Csupán puszta kíváncsiságból kérdezem. -
#275
Ponthatarok semmit nem tukroznek :) Illetve csak annyit, hogy milyen nepszeru. Pontositva, hogy a keretletszamhoz kepest hanyan jelentkeztek. Semmi de semmi koze a nehezseghez. ELTE Geofizikara pl 80 pont korul volt meg a 144-es rendszerben a ponthatar (kozlekedesmernokin olyan 117 korul) :P -
#274
Most megijesztettél 
Én a ponthatárokat nézve nem gondoltam volna, hogy ilyen nehéz. És akkor a villamosmérnök mit szóljon? :D
Egyébként köszi, konkrétabb kérdés most nem jut eszembe :) -
#273
Muszaki abrazolashoz meg annyit, hogyha valakinek jo terlatasa van, meg gyorsan tud pontosan rajzolni, akkor annak nem tul nehez a targy. Messze nem ez a legnehezebb targy. Nem tudom, hogy sikerult ilyen fneyesen alakitaniuk az elsosoknek iden. -
#272
Jelenleg egy alapszak van a karon: Kozlekedesmernok, de kb 2 ev mulva szetvalasztjak Jarmugepeszre es Kozlekedesmernokre.
Eloljaroban annyit, hogy rohadt nehez szak, szerintem. BME legszivatosabb targyai valogatva kb.
Mechanika 1-2-3 (statika, szilardsagtan, dinamika)
Matek 1-2-3
Muszaki abrazolas 1-2 (idei elsosokkel sikerult felallitani az abszolut BME rekordot: 300 emberbol 6 embernek lett meg az elso ZH)
Gepelemek 1-2
Elektrotechnika 1-2
Ho es Aramlastan 1-2
es akkor ilyeneket hogy mernoki fizika, stb nem is emlitettem.
2. evre az evfolyam kb harmada kibukik/elmegy 3. evre marad kb 140 ember. Szoval nem konnyu
Tanari garda sajnos nagyon tulkoros, es a tobbseguk nem is akarja figyelembe venni, hogy amit ok tanultak 40 evvel ezelott, az mar valtozott stb, de vannak nagyon nagy koponyak is a karon.
3 foszakirany van:
Gepeszmernok: (hajo-, vasut-, auto-, repulogepesz, anyagmozgato gepek, konnyuszerezetek (autokarosszeriak stb)
Kozlekedesmernok: kozuti-, vasuti-, vizi-, legi-, varosikozlekedes
es Logisztika.
Elhelyezkedes szempontjabol eleg jok a lehetoseg itthon es kulfoldon is.
Pl a repulogepeszek nagyon keresettek, mert allitolag a karon van a legjobb aramlastani kepzes. Egy ismerosom repulogepeszkent vegzett, es most nyugat-europaban tervezi a hutorendszereit az eromuveknek (hutoviz aramlas stb) es eleg jol keres. :P
Logisztikusok is nagyon keresettek, es viszonylag konnyu elvegezni a logisztikus szakiranyt. De gyakorlatilag mindegyik keresett, kiveve a vizes/hajos szakiranyokat. Legalabbis itthon, mivel gyakorlatilag teljesen megszunt a hajogyartas, es a MAHART is vergodik.
Ha van valami konkretabb kerdes, hajra. -
#271
Nincs Cad-cam-em :D az majd két év múlva :D a Német hááát :D német tanárom olyan szinten leegyszerűsítette az érettségit hogy csak a ja és nein meg a richtig és a falsche szavakat kellett használnom :D de volt azon a szóbelin más vicces dolog.
A technikusit meg most kezdtem csak el de egyelőre élvezem pláne a CNC-részét. -
#270
Van. -
Borg #269 Ha vágod az autocadet, és a német nyelvet, akkor januártól van melóm számodra.
Na ennyire :) -
#268
Én most gépgyártás technológiai technikusnak tanulok erre mennyire van kereslet? Gépész érettségi meg már megvan :) -
#267
Nagyon fasza kis gép,slick gumik,nincsenek rajta szárnyak,de formula autó formája van.Nem volt semmi kirakva róla. -
#266
Ma és milyen a közlekedésmérnöki? :D
Mivel foglalkoztok? Melyik része miatt érdemes odamenni? Mesélsz kicsit róla? :) -
#265
Hát úgy olyan nagyon sok fogalmam nincs, mert nem voltam nyílt napon, de annyit tudok, hogy a BME-n elég sok közlekedés-alapú verseny is megy, ilyen pl. a Bosch-Rexrothnak a pneumobil-versenye, de haverom valami nemzetközi állatság keretében az FRT-csapatban több"féle" és évfolyamos mérnökhallgatóval hóttkomoly versenyautót is tervez meg bütyköl. Amiből tavaly pofás kiállítás volt az aulában, az az előbbi, lehetségesnek tartom, hogy azt pakolták ki újra. -
#264
aham értem kösz
mit tudtok a szakmai előkészítő tárgyról a bme-n? ilyenekre gondolok: mennyi ideig tart,előnyt jelent-e ha megyek vagy nem stb. -
#263
Aki BME-re jár,meg tudná mondani,hogy a kocsi,ami ki volt rakva az információs pultokhoz,az tulajdonképpen milyen kocsi,hol versenyeztek vele,és hasonlók? -
#262
epiteszmernok a formavilaggal, kinezettel foglalkozik. Epitomernok meg inkabb a szerkezeti dolgokkal.
Konyhanyelven fogalmazva: epiteszmernok ugyel arra, hogy szep legyen a haz, az epito meg arra, hogy ne doljon ossze :P -
#261
mi a különbség az építészmérnök és az építőmérnök között? -
#260
Ma volt nyíltnap,hát nem kihagytad?:) -
#259
Mazlid van, mert en kozlekedesmernokire jarok. Ha van kerdes, hajra :) -
#258
Még egy indiszkrét kérdés (nem akarok a zsebedben turkálni) úgy kb. mennyit keres egy építőmérnök? Mennyire keresett szakma? -
#257
Köszönöm szépen, nagyon hasznos volt :)
Igen, én is a BME-re szeretnék jelentkezni (idén érettségizek). Csak még azt nem tudom eldönteni, hogy közlekedésmérnökire (erről nincs infód?) vagy építőmérnökire jelentkezzek, illetve melyik legyen első helyen. -
#256
2007-ben BME-n. BME-ről is fogok beszélni, máshol nem tudom, hogy van. Te hová jelentkeztél?
Ami még fontos, sokszor fogok beszélni hidakról. A tisztánlátás végett NEM Duna-hidakról van szó, hanem patakhidak, autópálya alul- felüljárók, csomópontok hídjai, illetve vasúti hidak. Rengeteg híd van az országban, a legtöbbjét az emberek észre sem veszik, vagy nem gondolnak bele, hogy az is híd. :) Igazából minden, ami nem épület, és 2 méternél nagyobb nyílása van, az hídnak számít.
Tanulmányok... hát így utólag semmi gáz. :) Vannak szivatós tárgyak, meg faszkalap tanárok is, de nem az a jellemző. Általában hasznos a dolog, mindenből kapsz annyit, hogy aztán ne nézz hülyén, ha szó van róla.
Alapvetően két szak van, a földmérő és az építőmérnök, ott nagyjából csak az első két évben vannak azonos tárgyak.
Aztán szakirányválasztás, földmérőknél nemtom, építőknél infra vagy szerkezet. Két félévig még hasonlóak a tárgyak infra és szerkezet közt, de már van különbség. Aztán utsó négy félév szakosodás, infrán víz út vasút közmű, szerkezeten magasépítés, híd, kivitelezés, mélyépítés/geotechnika. Meg amit még kihagytam. Ez csak úgy nagy vonalakban.
Az elején a statika lehet gáz, meg a matekkal fognak szivatni, a többi nagyjából töltelék. Ha a statikára ráérzel, akkor azzal nincs gond, csak gyorsan és pontosan kell számolni. Matekból meg végigszopatnak analízissel, a végén valszámmal, aminek kb 1%-ára lesz szükséged, nagyjából annyira, hogy MathCADbe be tudj írni egy integrálást, meg ábrázoltatni tudj egy függvényt.
A szaktárgyak már jók, bár azok közül is van, amit képesek úgy tartani, hogy beleőrülsz. Acélhíd, mint olyan engem érdekel(t), de hogy képtelen voltam ébren maradni az előadásán, az is tuti. Tényleg próbáltam, 12 óra alvás után is 20 perc után koppant a fejem az asztalon.
De van előadó, aki ki is basz, ha elalszol nála. Viszont ő úgy is tartja az órát, hogy akarsz figyelni.
Egyébként 1-2 év alatt szerzel akkora rutint, hogy az első két előadásról már meg tudod állapítani, hogy a továbbiakban érdemes lesz-e bejárni rá, vagy elég a katalógust teljesíteni valahogy, meg megtanulni könyvből. (Említett halálkóma acélhíd előadó _egy-az-egyben_ a saját könyvét adja elő)
Van néhány faszkalap tanár is, de ahhoz meg hozzá kell szokni. Koliban, előadás szünetében úgyis hallod a sztorikat, hogy kinél mit kell illetve mit lehet megcsinálni, csak járj eleget társaságba. BME-n a pestiek nagyon be vannak gubózva általában, nem ismerik a kolit, kimaradnak a kari életből, és eléggé kevés infó jut el hozzájuk.
Talán a kivitelezés gyakorlati menetéről nem ad eleget a suli, van egy négyhetes szakmai gyakorlat az egész képzés során, amikor is el lehet menni tervezésbe is, senki nem figyeli.
Elhelyezkedni nekem ismerős alapján sikerült, de hidász szakmában ez annyira nem meglepő. Nagyjából az egész ország hidászai ismerik egymást, legalább névről. Szal nekem úgy lett konkrétan ez a melóm, hogy egy utas haver jelentkezett egy utas céghez, aztán szólt egy másik havernak, hogy kell nekik hidász, aztán tőlük jött az infó, hogy egy ismerős hidász cég is keres embereket, mi meg odamentünk ketten Uwuval.
De ez nem jelenti azt, hogy bele kell születni egy cégbe, hogy elhelyezkedj, ez inkább ilyen informális csatorna, amin eljut hozzád a munkalehetőség híre. Emellett jelentkezhetsz is, csak úgy, meg hirdetnek álláslehetőségeket. Vagy vannak "szabadúszók", tehát nem ilyen 10-50 fős irodák, hanem egyéni vállalkozóként dolgozó mérnökök, nekik is lehet bedolgozni egész jó pénzekért.
Magasépítés az más tészta, ott elég nagy egyrészt a végzett magasépítők száma, másrészt nagy a fluktuáció, csomó ismerősöm van, aki két év alatt már az x. munkahelyén van. És sokkal több a cég is.
Kivitel meg nem az én világom, arról nem sokat tudok nyilatkozni, de nagyjából ott is így mennek a dolgok. Na meg persze ott a saját bőrödön érzed Magyarország csodáit, a körbetartozást, a fasz adórendszert és a korrupciót. (Ezt persze tervezésben is látni, de ott annyira talán nem súlyos. Nem mindegy, hogy egy iroda rezsijét kell megfinanszírozni, vagy egy irodaház teljes anyagköltségét és munkadíját...)
Én hídtervezőként hidak felújítását, új hidakat, bontást, nagyobb (2m+) csőátereszeket, támfalakat tervezek. Közbeszerzéses pályázatokon szerződnek a munkák, illetve ismerős utas cégek a megbízóink. Munka van azért bőven.
Főleg út és közműtervezőkkel illetve geodétákkal dolgozom együtt, nekünk nincs igazán közünk az építészekhez, gépészekhez.
Mire oda jutsz, hogy szakirányt kell választanod, addigra úgyis eléggé képben leszel már, hogy tudj is választani, így most előre nem tudok mit mondani. Majd kitalálod mi tetszik, mivel akarsz foglalkozni.
Ja, BSc-MSc rendszer van már, arról nekem semmi infóm. Én még nem úgy voltam ott, bár már nálunk is kavarták a szabályokat jobbra-balra. Azt jelenlegi hallgatóktól kellene megtudnod, hogy megy.
Remélem segített valamit ez, ha van még kérdésed, csak bátran... -
uwu #255 Még egy példa. A korlát meg a szegély természetesen nem jelenik meg a modell geometriájában, hanem teherként vesszük figyelembe. -
uwu #254 Igen, és azok is egyszerűsítve. Pályalemez pl. a modellben általában vízszintes, a hosszesést figyelembe szokás venni ha nagy, de a keresztesést mindíg elhanyagoljuk. A pályalemez vastagságát is állandónak tekintjük, pedig szokottt néha változni. A rajzon persze úgy van ahogy kell. -
#253
Akkor kérdeznék. Hol végeztél? Milyenek voltak a tanulmányok? (nehézség, érdekesség, hasznosság) Hol lehet elhelyezkedni? Milyen feladatokat kapsz? Milyen szakirányt javasolnál a későbbiekben, és milyen tanácsaid lennének egy leendő építőmérnök hallgatónak?
Köszi:) -
#252
Persze. Építőmérnök. -
#251
Meg szabad kérdezni, hogy neked milyen végzettséged van?