850
Gépész-, vegyész, építő-, építész-, informatikai, stb. mérnöki munkák itthon a nagyvilágban.
-
72123298430 #370 Igen, ez logikus magyarázatnak tűnik, de például az infrastruktúra például hazánkban elég gyenge, szóval talán lehetne még benne valami, nem? bár ha igaz is, akkor azok a helyek már elkeltek, sokat olvastam, hogy ezt (is?) csak azok csinálják akik nagy szerencsével odajutnak egy céghez vmi segítséggel. Gazdaságinformatikusokrol még mindig várok véleményt :) -
#369
Inkabb az utobbi, szerintem :)
Elegge doglodi kaz epitoipar. Sorra dolnek be az epitkezesi vallalatok, es veluk egyutt az epitoanyag-eloallitok is. Raadasul itt a valsag is, ami az epitoipart kulonosen erkezenyen erintette, mert a legtobb epitkezest mint hitelbol szoktak finanszirozni, ami most eleg borsos aron van csak ugye.
Mo-n is lassacskan befejezodnek a nagy beruhazasok, vagy mar elkeltek palyazaton, szoval max keletebbre lehet meg nagy jovo az epitoiparban.
Persze nem azt mondom, hogy le kell irni, mert nyilvan szukseg van meg ra, de mar boven tulhaladt a viragkoran, ami a 90-es evek vege fele volt. -
72123298430 #368 Uraim felvilágosítanának a következőről:
Egyfelől azt hallom, hogy építőmérnökökre nagy a szükség, jó az elhelyezkedési lehetőség, másfelől pedig csupa rosszat, mint például haldoklik az építőipar, olcsó bérért kénytelenek dolgozni, ha egyáltalán nem valami informatikus tervezi meg helyettük...
Tudom, hogy mindenkinek a tapasztalata nem lehet ugyanaz, de továbbtanulás előtt ezt jó lenne tudnom, hogy mi a helyzet :)
üdv az Uraknak -
#367
Szakirányon nekem is megvolt a szabadságom. Mellesleg a full szabad nagyon nem szerencsés. Egy adott szakirányon van egy minimum amit tudni kell. Ha teljesen szabadon választasz mindent, akkor elég érdekes (még finoman fogalmaztam..) tárgyi tudást szerezhetsz. Az emberek nagy része a könnnyebbik utat választja, ha nincs másra rákényszerítve. Így viszont sok dolgot nem tanul meg. A 5. évig hülyeségnek tartottam, hogy az alapképzés során milyen tárgyakat hallagattam. Már utána beláttam, hogy tévedtem. Lehet, hogy most éppen vagy sokszor nem használom az ott szerzett képességeket, de sok dologot csak sokkal később értettem meg, hogy igazán mit is jelent.
Kicsit vicces volt a cégnél mikor bejött egy terv, de még nem szabályozástechnikusként is láttam, hoggy a tervező mekkora butaságot csinált azon a területen, pedig semmi köze a szakterületemhez és cirka 4 éve foglalkoztam ilyennel utoljára... És mindent nem alapképzésből. Viszont, ha csak alapképzés szitű ismereted van, azért azt kevés. Mert a prolémát láttam, de 100%-ig korrekten megoldani nem tudtam volna ott helyben a fix. Sőt, talán belátható időn belül sem... -
#366
És gondolod a munka dandárját a BsC-n végzettek adják? A BsC az kb. az mint az én alapképzésem. Az sokmindent ad, de mindeből csak egy nagyon keveset. Sokmindenről hallasz, de jóformán semmihez sem értesz. És ezzel a tudással adjnanak neked végzettséget? A tanárami fele csak csendesen káromkodott a másik fele meg a fejét verte a falba ezen az ökörségen. -
#365
A BSc képzés alapképzés. A lényege, hogy alapokat fektessen le. Azt állítani, hogy rossz vicc inkább csak tájékozatlanság hisz pl.: nyugaton évek óta működik és biz a K+F nagy része onnan jön. Lehet értelme is van?
Halálra gyűlöltem mikor olyan dolgokat kellett megtanulnom amit soha a büdös életben nem fogok többet használni csak azért, hogy néhány kiöregedett akadémikusnak egyel több felírt órája legyen. Az MSc-n legalább én választom, hogy milyen szakosodásra részterületre vagyok kíváncsi és nem kell a sok faszságot elölről kezdeni. -
#364
Az új rendszerben lehetsz állami finanszírozott másoddiplomán is.
Másrészt egy mérnök és egy közgáz diploma együtt nem rossz (szerintem).
Egyébként a másoddiploma (BSc-m van és 25 évesen végeztem) az MSc nálam is a nemzetközi vonalára fekszik rá a közgáznak, pénzügynek. -
ba32107 #363 Igen, én is úgy tudom, hogy fizetős, ráadásul még felvételi is van. -
#362
Sajnos az én szememben (és máséban is) a BsC képzés egy rossz vicc. Én nagyon megbecsülöm, hogy még a régi rendszerben lettem képezve. Nagyon sajnálom az utánam jövőket, hogy ezzel kvázi félig elbaszták a jövőjüket ezzel az idióta, barom, lehúzós képzési rendszerrel. Kedves... -
#361
Igen a Matlabnak csak az egyenleteket kell megadni és az alapparamétereket, azt nem tudom, hogy bármilyen formában meg lehet e adni, de mi csak Laplace transzformált egyenletekkel dolgoztunk, az S operátort szereti, gyakorlatilag egész egyenletrendszereket számol ki az ember helyett amit mi szimulációnak hívunk.
Szerintem úgy van értelme a másoddiplomának, hogy BsC után egy MsC-t megcsinálni, vagy aki eleve bme-s annak egészben lehúzni az 5 évet.
Én pl. már kicsit túl koros leszek, elvileg 26 évesen fogom a BsC-t megszerezni, de levelezőn munka mellett még egy bme-s MsC tervemben van.
Felsőbb évesek meg tanárok mondták, hogy amíg van lendület addig szinte "kötelező", mert már így is tele van az ember töke mire végez. Ha BsC után abbahagyja és "majd megcsinálja", akkor abból sokszor már semmi nem lesz.
Ja igen, MsC + levelező = majdnem biztos, hogy fizetős. -
#360
Van értelme? A cimbi is megcsinálta és semmi előnye nem származik belőe. Több fizetést sem kap és nem sok új dolgot tanult. Viszont sok ideje ment el rá. Ha egy diploma van azért az már elég stabil alapot ad, hogy suli néljül is tanulhass tovább szerintem. Ettől még tévedhetek.
Ráadásul saját zsebre megy a dolog ugye? Nem támogatja az állam semmilyen szinten. Munkaadód esetleg? -
#359
27 évesen munka mellett (napi 8-10 óra között de volt már 12 is) kezdtem másoddiplomát. Nem vagy elkésve.. -
#358
Nagyjából csak a függvényeket kell megadni és a kapcsolást aztán a többt lezavarja a matlab ugye? -
#357
A Matlab simulink része elképesztően profi, egész folyamatokat le lehet benne szimulálni, pl. nekem Automatika labor utolsó mérésén egy villamoskemence modelljét kellett összerakni és leszimulálni, hogy a kemencét hogy lehet szabályozni, adott feszültségváltoztatásra hogyan reagál, stb...
Tehát az élet szinte bármely területéről vett feladatot le lehet vele szimulálni, csak meg kell határozni az adott valós folyamatot először matematikailag, diffegyenletekkel. -
#356
A simulink része is nagyon jó dolog. Nagyon pöpec dolgokat lehet vele csinálni. Ahhoz sem értek csak láttam. -
ba32107 #355 Ez jó ötlet, mihelyst végzek a vizsgákkal, nekiállok ismerkedni vele. -
#354
A Matlabra feküjd rá. A legtöbb dolgot le sem kell programoznod, mert beépített difegyenletmegoldója van stb. Viszont a program struktúra hasonlóan épül fel. Csak a nyelvet kell megtanulnod. A helpje atomjó. Még én is meg tudtam oldani vele (2 hét szenvedés után..) egy 3 szakaszos parcdiffegyenletrendszert úgy, hogy nálam hülyébb emberet kevesett látott programozás terén a világ. A fejemben ott a blokkséma, de képtelen voltam bármiféle összetett programot írni, mert a "nyelvet" nem ismerem. -
ba32107 #353 Ahogy észrevettem, itt nálunk a megcélzandó piac inkább a szoftverfejlesztés, nem pedig az ilyen mérnöki munkák. Pedig nekem ez sokkal szimpatikusabb. Matekból elég jó vagyok, nem a legjobb, de azért jó. Matlabot viszont még nem használtam, de olyan órám is lesz.
Mondjuk még nem aggódok, mert még van másfél évem hátra, és utána is sok lehetőség lesz, szóval remélem lesz időm eldönteni merre tovább. Mindenesetre a válaszod kicsit "megnyugtatott", köszi :) -
#352
A jó programozó aranyat ér főleg akkor, ha legalább alapszinten ért a természettudományokhoz és nem "szakbarbár". Ne csak a kódoláshoz értsen. Ja és legyen NAGYON penge matekból. Mert ha az, akkor a természettudományos jelenséget lehet, hogy nem érti, de a leíró diffegyenletét igen! Az már fél siker.
Persze ez attól is függ, hogy mit akarsz programozni. Grafikus alkalmazással sokra nem megyek, de ha zseni vagy Matlab-ból akkor a határ szó szerint a csillagos ég. Iszonyatosan durva dolgokra képes a Matlab és ráadásul kapcsolt modellezésre is alkalmas.
Pl.
Időfüggő szimulációt csinálsz egy benzinmotorra vagy bármiféle kalorikus gépre. A kiszámolt végeselemes modell minden lépéséből kihoz egy szumma termodinamikai jellemzőt mondjuk az adott hengerre. Ez a másik modellbe rakható, mint bemenő paraméter amit majd a Matlabben megírt modul használ. És ennél sokkal többet is tud. -
ba32107 #351 Sziasztok!
Olvasgattam egy kicsit a topikot, és bevallom, kicsit bánkódom. Ugyanis én még 2006-ban jelentkeztem a BME-re mérnök-informatikusnak. Egy évig tapostam, de valahogy nem feküdt az egész.....koliban sem sikerült beilleszkedni, kicsit nagy volt rajtam a nyomás, és az önálló élet sem ment. 1 év után hazajöttem Pécsre, ahol most a PTE-re járok programtervező informatikus szakra. Ez sokkal jobban megy, szeretek programozni és tudok is. A mérnökök a programozókat mennyire tekintik "egyenrangúnak"? :) A mérnöki végzettség számomra sokkal precízebbnek, vonzóbbnak, jobban fizetőnek tűnik. Úgy érzem kicsit, hogy lejjebb adtam a szintet. Nem mondom, itt is nehéz, és ezzel is jó állásom lesz (remélhetőleg), de egy kicsit bánom, hogy eljöttem a BME-ről.
A haverom most ugyanoda jár ahova én jártam. Mondjuk amiket mesél, attól majdnem a hányinger kerülget, szóval lehet, hogy nem bírtam volna (a hardverközelibb dolgok sose mentek). Itt most szoftverközelibb minden, és ez tetszik. Gondolkoztam azon is, hogy ha itt végzek, megpróbálkozok valami mással, de nem tudom, hogy be merjem-e vállalni 24 évesen, munka mellett egy újabb szak elkezdését. Főleg a BME-n.
Nem tudom, hogy átjön-e amit igazából le akartam írni, sose tudtam rendesen kifejezni a gondolataimat. -
luckyboi #350 Gyerekek!
A vállalkozásfejlesztés mesterszakról tud valaki mondani valamit? Most építésvezető vagyok Debrecenben, szeretnék közgazdász irányban elindulni. Ja és műmenedzser szakot végeztem ;) -
72123298430 #349 Jövő hét pénteken megyek nyílt napra és próbálok még érdeklődni a Műszaki menedzser szakról. Megyek közlekedésmérnöki nyílt napra is, a ZMNE idén nappali tagozaton is indítja a képzést!
Gazdaságinformatikával kapcsolatos információkat továbbra várom :) -
#348
Ebben se lennék olyan biztos, sőt. Azért remélem te sem gondolod komolyan, hogy ugyanannyi idő alatt el lehet sajátítani a mérnöki gondolkodásmódot és a szükséges műszaki alapokat (nem is beszélve a szakosodott tudományról, az a sok sok labormérés, stb...), mint a gazdaság és pénzügy egy adott területét.
Kedves 72123298430
Akkor halkan megemlítem (remélem nem sokan hallják, és a tanáraim meg főleg nem
), hogy én 2-es és 3-as tanuló voltam középiskolában, matematikából 3-ra érettségiztem és nem volt elég pontom a mérnöki szakra amikor felvételiztem, ezért először csak a mérnök-asszisztens szakra vettek fel és később jutottam el a mérnökire. Persze volt pár alkalom amikor néhány középiskolás alap hiányossága fejfájást okozott, de azokat pótoltam.
Hidd el nagyobb szerep jut, az elhatározásnak és a kitartásnak egy műszaki iskola elvégzésében, minthogy valaki nem kiváló a reál ismeretekből, hanem csak közepes mondjuk. Aki reménytelenül "béna" a szakmához úgy is kiszórják időben.
Viszont soha egyetlen egy szakmára se mondtam, hogy felesleges, csak néha "büfés szak" néven szoktunk gúnyolódni mi is az évfolyamtársaimmal, de azt mindig is értékeltem ha valaki tisztességesen kitanult egy szakmát.
Ha úgy látod, hogy jobban tetszik neked a Műszaki menedzser szak és tudnál benne dolgozni akkor tanuld meg azt, szerintem ha megtanulsz mellé még 3 nyelvet (nem csak társalgás hanem szakmai kifejezésekkel), könnyebben el fogsz tudni helyezkedni.
-
72123298430 #347 Hmmm...igen, egy ismerősom azt mondta, hogy akkor mindkettőbe van rálátása, de egyikhez sem ért...
Még mindig nem vagyok elkötelezve se arról, hogy rossz, se arról, hogy bukta. egyébként a megszólalók között van műmanager? :)
Térjünk át másra :)
Gazdaságinformatika
az infósokrol is olvastam itt olyanokat, hogy alibi diplomának kell :S
Ez a szak leginkább azért érdekel, mert 1. bennvan a gazdaság szó, bár kicsit félek, hogy továbbra is túl "kocka" embertípus kell a szak elvégzéséhez, 2 ez az a szak amit ha tanulnék nem kelllene elmennem vagy 250 km-t. -
#346
Ahogy Drajkó László (hogy ki ő: itt) mondta: mérnökből átképzett közgazdász rengeteg van, közgazdászból lett mérnökből elenyésző. Csak hogy tudjuk mi fán teremnek a mérnök-közgazdászok. -
#345
"Lehet, hogy a menedzser (most még) a humánismeretekhez, pénzügyekhez jobban ért, de ezek csak idő és tanulás kérdése. "
Ugyanigy ido kerdese a muszaki menedszernek is az, hogy beletanuljon a mernoki dolgokba :P -
#344
Nem tudom. A mérnök része biztos az valakinek, de valakinek meg a közgázos része lenne az. Amikor indult és én voltam felvételizős akkor nagyon slágerszak volt. Mondjuk két ismerősöm is abbahagyta, mert nekik nagyon nem jött be. Két szék közt a pad alá eset volt szerintük. A mérnök tárgyakat rosszul oktatták szerintük a közgáz meg kevés volt. Nekik nem jött be, de attól még lehet jó. Olyan emberrel sem dolgoztam még együtt aki ilyen helyen végzett volna. -
72123298430 #343 Bocsánat uraim, hogy a mérnökökkel kalap alá vettem :)
Most már értem mi a dolga a műmenedzsernek. Igen, másnéven gazdálkodási mérnökként hívják, ami sokkal barátságosabbnak hangzik.
Mr. Steel figyelmeztetett, hogy ezzel nem leszek mérnök. Ezt értem, de még nem vagyok 100%-ban biztos a mérnökséggel kapcsolatban, ugyanis nem vagyok penge matematikából. a mérnökség inkább csak álmodozás (bárcsak lehetnék közlekedésmérnök:)), és azután fedeztem fel ezt a szakot, amivel azért lenne kis kapcsolatom velük.
Arra lennék kíváncsi, hogy akkor büfészak ez vagy nem? Van rá szükség ? megbecsülik, vagy haszontalan a szak? BME állásbörzéjének oldalán szemezgettem, sok-sok állás betölthető vele, ahogy néztem, persze ahogy ti is mondjátok valószínűleg nem mindet tudná betölteni felületes mérnöki ismeretei miatt.
Köszönöm a reagálásokat, örülök, hogy itt hozzáértők véleményét olvashatom! Lesz ám még kérdésem :) -
Petko #342 Szia!
Azt azért kiemelném hogy nem vagyok mindentudó, én csak konkrétan a saját tapasztalataimat írtam a BME mostmár kifutó hagyományos 5 éves műszaki menedzser képzéséről. Mostmár csak BSc van abból is, úgyhogy megreformálták a dolgot valószínűleg, és ebből fakadóan lehet jobb is. Bár el nem tudom képzelni, hogy most hogy sűrítették 3,5 évbe azt amire a struktúrából adódóan 5 év is teljesen kevés volt. Másrészt vannak más iskolák is ahogy szintén van ilyen képzés, lehet hogy jobbak, lehet hogy rosszabbak.
A műszaki menedzser szak eredetileg németországból szármaik, és ott Wirtschaftsingenieur-nek hívják. (valószínüleg ott sokkal jobban is csinálják) Ha ezt lefordítod magyarra akkor gazdasági mérnök-öt jelent szószerint. (tuti hogy jobban hangzik mint a béna magyar szóösszetétel ami meg lehet az angolszász engineering managegment kifejezésből jöhet.. de az tény hogy ilyen sehol nincs hogy technical manager mert értelmetlen lenne) -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#341
A Műszaki Manager elvileg annyiból jobb egy sima Gazdasági vagy Külkeres képzésnél, hogy kapsz némi alapozást a szakmai dolgokról, alkalmazott eljárások, esetleg műszaki rajz, talán méretezés. De mélyebben nem megy bele a dolgokba. Az elv az lenne, hogy a Műszaki Manager képes lenne szót érteni a mérnökkel és a gazdasági szereplőkkel is, aféle kapocs lenne a két teljesen más értékrendű és felfogású pozíció között.
A gyakorlat más kérdés, én azért nem mondanám, hogy teljesen esélytelen, hogy egy mérnökkel szót értsen, mert ugyanúgy, ahogy egy mérnök is megszerezhet megfelelő gazdasági és üzletvezetési ismereteket, egy gazdasági/manager képzésű ember is megtanulhatja az adott mérnöki munka fortélyait. Ez az egyéntől függ, hogy mennyire veszi komolyan a munkáját, illetve mennyire érdekli az adott dolog, avagy mennyire akar/mer beleszólni. A megítélés is ettől függ, nem attól, hogy milyen diplomád van (ez persze csak az én véleményem). Volt szerencsém olyan mérnökhöz, aki egy tisztességes műszaki rajzot nem volt képes papírra vetni, ám az ég világon senkit sem becsült meg sem alatta, sem felette a ranglétrán, noha a szakképzés nélküli pénzügyi manager is rá tudott mutatni arra, hogy mi nem stimmel az általa elkövetett tervrajzon. Én tehát kerülném az általánosítást azért. :)
Az viszont tény, hogy a Műszaki Manager nem mérnök... ;) -
#340
"Többi mérnök..."? 
A műszaki menedzsert eleve ne vedd a mérnökökkel egy kalap alá. De tényleg, az nem mérnöki tudomány, hogy mindenbe egy kicsit belekapnak, és a végén egy kis humánismerettel meg egy kis műszaki ismerettel végeznek.
Elvileg a műszaki menedzser dolga/munkája lenne, hogy "menedzselje" a mérnökök illetve a szakmunkások tevékenységét. Szerintem a kettő közűl a szakmunkásokat illetően szokott megvalósúlni a dolog. Már csak azért is mert én pl. nem tűrném el, hogy egy hozzá nemértő elkezdjen okoskodni arról amit az iskolában 4 órán látott ismertető jelleggel, engem meg fél évig szivattak és a végén a vizsgával is. Lehet, hogy a menedzser (most még) a humánismeretekhez, pénzügyekhez jobban ért, de ezek csak idő és tanulás kérdése.
Szerintem jól gondold meg, hogy mit választasz, ha elmész menedzsernek akkor valószínűleg sose leszel már mérnök. -
72123298430 #339 Hello emberek!
Végigolvastam a topikot, mert idén felvéttelizem a felsőoktatásba, de tanácstalan vagyok a döntésemben, milyen szakra.
Lenne és lesz még sok kérdésem egyes szakokkal kapcsolatban, vegyük példának a műszaki menedzsert. nagyon megtetszett amikor olvastam róla, testreszabottnak találtam, azt hittem megtaláltam amit keresek. Nos akkor olvasom el a kritikáit, hogy ratyi a dolog, meg hogy büfészak stb. azt hiszem Petko_ nicknevű úr írt erről őszintén. Hiszek neki, de még mindig nem tántorodtam el teljesen, nem ér az a szak semmit? vagy csak a többi mérnök nem bírja őket? -
#338
egy diploma attol ertekes, hogy a munkaado melyiket preferalja. Diploma nem fogja megmondani, hogy ez vagy az a gyerek konkretan mennyit tud, csak sejtnei lehet. Nyilvan lehet egy ME gepeszmernok jobb szaki, mintegy BME-s, de egy munkaltato, ha papir alapjan kell donteni, akkor a BME-st fogja inkabb valasztani, es emiatt van a BME elorebb az ME-nel. -
tomcat1 #337 nem hittem hogy indulatkorbácsoló leszek :) -
#336
A HVG felvételi mellékletében szokott lenni rangsor, ami próbál objektív lenni, pl. egy oktatóra jutó évi publikációk száma és hasonlók. Azt érdemesebb nézegetni. -
#335
Kicsit tisztúlt a kép, illetve egynéhány dolgot megmagyaráz
Lehet Shanghai-ban is valami hasonló módszert találtak...??
-
#334
Ahhaha:
"Szempont rövid leírása:
A hallgatók véleménye arról, hogy az intézményükben (részvételükkel) zajló képzésben mennyire vesznek részt az adott szakterület elismert képviselői (1-től 5-ig terjedő skálán értékelve)."
Szal izé. :D -
#333
Konkrétan 44 témakőrben állítottak rangsort a felvi-n és akad egy pár olyan téma, ahol az eredmények kissé ellent mondanak egymásnak :)
ez alatt azt értem, hogy szorosan egymáshoz kapcsolódó témáknál az egyiknél X intézmény van az első helyen és Y mondjuk a 4. helyen, és a másik szorosan hozzá kapcsolódó témánál már Y intézmény kerűlt hirtelen az első helyre, és X a második...
de érdemes megnézni az egészet, én csak a villamosmérnöki szakot néztem meg
Felvi rangsor -
#332
Ha kíváncsi vagy rá google it, tuti le van írva,
talán Nobel-díjasok, Fields-díjasok, nemzetközi nagyobb presztízsű publikációk száma, oktatási színvonal, fingom sincs, de ha már világméretű felmérés, illik jól megcsinálni. :)
Felvis rangsort nem ismerem, igazából annyira nem is izgat, ezt olvasva jogosan? :D -
#331
Nagyon kíváncsi lennék arra a Shanghai rangsorra, egyáltalán, hogy mi alapján alakítják ki...
Ha hasonlóan komoly mint a www.felvi.hu oldalon lévő rangsor akkor inkább nem is érdekel... :))
Példáúl Villamosmérnöki szakon belűl ez a Pannon Egyetem sok témában megelőzi a Kandót és a BME-t is. Nem akarom én leszólni őket, hiszen nem ők állították a rangsort, de az elmúlt években egy olyan versenyről sem olvastam (akár gépészeti ágazat, akár elektrós) amelyet Pannon Egyetemesek nyertek volna meg. Programozói verseny nem számít most!
Szóval érdekelne, hogy a felvisek-nek mi alapján sikerűlt ezeket a rangsorokat állítani...