Mérnök élet

Itt a videó,ezt találtam hirtelen.Ilyesmi volt ott is.

Na, ezt megnézném én is!

Elõször valami absztrakt animációnak nézett ki,aztán egyszercsak kialakult a kristályrács,és ilyen hatszögekbõl álló rács alakult ki.Érdekes volt.
Mutattak még szilikont is,ahogy "zizeg",ha elég lenne a gép a programhoz még megnéznék pár más dolgot is.Olvadások,fagyások,ilyenek.Kirajzolta a hidrogénhidakat is.

Na ez azért érdekes, mert a fagyás mechanizmusa még ma sincs teljesen megértve (tudtommal) és azt sem, hogy miért az a X db kristályosodási formája van a jégnek.

Ez egy általános terv, tanulmány és engedélyezési fázishoz ennyi kell. Fõ méretek, minden fontos dolog ábrázolva, általános információk.

Ha kiviteli tervet csinálunk, akkor ezen felül kell még úgy 30 részletrajz: kitûzési, zsaluzási terv, vasalási tervek minden elemre, elõregyártott elemek gyártmányterve, vezetõkorlátok gyártmányterve, mûszaki leírás, statikai számítás, ilyesmi...

Ma BME-n mutattak ábrákat molekulákról,hogy hogyan mozognak(pl víz fagyása,párolgása)Ezt milyen programmal csinálják?

Tehát csak a fõbb teherviselõ elemek vannak bene?

Hát ez gyönyrû, bár alig értek belõle valamit... 😞

Hát hidat szerintem képtelenség 3D-ben rajzolni olyan részletesen, ahogy azt kell. Illetve lehet, de biztos, hogy nem éri meg.
Szoktunk csinálni 3D-s végeselemes statikai modellt, de az egy lebutított geometria, sokkal primitívebb mint a hídterv.

10 megnézés erejéig itt egy terv PDF-ben. (Nem tökölök most ingyenes tárhellyel)
Toldacuccot...
Szal ennyi, nem szarozunk 3Dvel, tényleg _sokkal_ lassabb.

a leghasznosabb az lenne ha ezeket a rajzprogikat gondolattal lehetne irányítani. sokkal gyorsabban menne 😄 sokszor elõre járok 3-4 lépéssel mint ahogy a kezem jár, így sokszor hibázok is 😊

hát biztos megrajzolják minden aspektusából, de csak 2D-ben 😊

Mi is 50%-ban AutoCad 2D-ben tervezünk, a másik fele meg TopSolid 3D. Egyszerûen a termelékenység miatt. BÁR ma már nem gondolom, hogy a 3D-ben tervezés annyival lassabb lenne.
Csak furcsállottam, hogy azért egy hidat 2D-ben... 😄

mi is 2D-ben rajzolunk. igaz épületgépészetben nem igazán hiányzik a 3D, bár légtechnikánál néha jó lenne.

Mármint te 2d-ben rajzolod a dolgokat, vagy mi?

Aha, hát biztos jó, csak úgy ránézésre totál más a célja, mint amire mi használjuk az AutoCADet... Asszem egy hidat, meg az 50 méteres környezetét már nem olyan praktikus így. Jó lenne, de azt kb 10x annyi idõ 3Dben rajzolni, és annyira nem lennék vele elõrébb...

Topsolidban is szinte teljesen automatikus a draft készítés, pár kattintás az egész 😊
Félmetszetek, nézetek, méretezések, tûrések, vonaltípus mindent be lehet lõni, akár templatebe is, aztán automatikusan csinálja azokat is késõbb.

Én az AutoCAD-et csak addig nyomtam, amíg a tárgyamat le nem tettem. =) Azóta Inventor, SolidEdge (kíváncsi is vagyok, Siemensék mit alkottak az ST-vel), illetve elõbb-utóbb rá akarok nézni a Pro/E-re. Ez persze azzal jár, hogy ACAD-bõl rutinom = 0. Ami "nem túl jó", de hát idõ, idõ, idõ... =\
Bár most elõkaparom újra, mert a jelenlegi feladatomhoz jobban passzol.

Ez tényleg olyan, hogy rászánod magad, és megcsinálod. Nem nagyon kell trükközni: nézetablak, beállítod mit mutasson, milyen méretarányban, egymás mellé pakolod õket, dobsz rájuk keretet meg pecsétet, és ugyanúgy belövöd nyomtatásra, mint modelltérben.
A kottákat kell átszabni, mert modelltérben ugye a primary unit scale változik a különbözõ léptékek közt és a mérete ugyanolyan mindnek, itt meg a primary unit scale egységesen 1, és a kották méretét kell belõni a különbözõ léptékekhez.
Vonalstílusokat kell még jól beállítgatni, én 1-es scale-t szoktam beadni mindenre, úgy papírtérben jó, modellben meg összefolyik. Ezek szerint van erre jobb módszer is.
Ha elforgatva kell a modelltér, akkor csinálsz egy UCS-ot megfelelõen beforgatott koordinátarendszerrel, papírtérben meg a plan parancs beforgatja a nézetablakot az UCS-ra.
Kb ennyit kell tudni, a többi gyakorlat kérdése.

értem. majd ha lesz idõm próbálgatom. azért thx.

Sajnos ilyet nem tudok.
Mindíg van a layout-ban egy nézetablak automatikusan, állítsd be azt olyanra amilyenre kell, aztán azt lehet másolgatni, meg módosítani.

errõl nem tudsz egy tutoriált mutatni valahol?
kaptam már ilyen rajzokat, de én nem tudom megcsinálni.
amúgy én mindent model-térben csinálok, ott is vannak keretezve, stb.

Részemrõl modelltérben rajzolok, a papírtérbe gyûjtöm össze az ábrákat nézetablakonként, így nem gond az eltérõ lépték.
Csak a pecsétet, meg az acélkimutatást szoktam papíertérre rakni.

Mi a baj a vonaltipossal papírtérben?
psltscale legyen 0, és minden nézetben úgy látszik a vonal mint modalltérben.
Hátrány, hogy minden méretarányhoz külön scale kell, de ha már tudod, hogy melyikhez mi tartozik, nem gond.

Papírtérben rajzolni? Ilyet még nem is halottam (vagy csak keverem a kettõt).

mi nem álltunk át. sõt nem is tudom igazán hogy kell használni. csak model-térben dolgoztam eddig.

Ebbõl a szempontból az autocad egy rakás szar 😊

A TopSolid pl iszonyat nagy elõrelépés, csak annak a sketcherét elég nehéz megszokni. Viszont utána nagyon hatékony.

Idén álltunk át kínkeservesen papírtérre. Annyira nem jó. Amennyivel jobb 1:1-ben rajzolni, annyival nagyobb szívás van a vonalstílusokkal meg a szüttyögõs szar lassú papírtérrel...

újabb kérdés 😊 model térben dolgoztok?

Én jobban szeretem jobb gombon a time-sensitive cuccot, hogy rövid klikk ismétli az elõzõ parancsot, hosszú meg a jobb-gombos menüt.

Én is most kurva lassan rajzolok, mert a kedves rendszergazdánk képtelen volt beüzemelni a gépemre ezt a Nostromo cuccost... Én meg már teljesen ráfüggtem, hiányzik a tenyerem alól az íve. 😊

nem kell l+space sem 😊 beállítod, hogy az egér jobb gombja az enter(space) és kész is 😉

én billentyût használok. csak úgy, hogy az acad.pgp fájlban átírtam a parancsokat, lerövidítettem õket egy max két betûre, az egeret meg beállítottam ahogy mondtam. ennek egy hátránya van, ha beültetnek egy CAD elé akkor vagy engedik átírni az adott fájlt és hagynak dolgozni, vagy olyan lassan fogom csinálni mint egy kezdõ, mert az ikonokat nem is ismerem 😄

Hát ja, ez azért már hatékony.

Én nem gyõzöm reklámozni ezt:


Azt hitték FPS-ekhez csináltak kontrollert, pedig igazából AutoCADhez. 😊
Olyan 20 billentyûparancs berakva makrókra a különbözõ gombokra. Szerintem gyorsabb, mint parancssorból. Nem "l"+"space" a vonal, hanem megnyomom az egyik gombot, ami csinál nekem egy "l"+"space" combót. De a "m"+"a"+"t"+"c"+"h"+"p"+"r"+"o"+"p"+"space" is megy gond nélkül. 😊

Tudom, hogy elvileg gyorsabb billentyûparancsokkal rajzolni, de én általában ikonokat használok, mert volt egy idõszak amikor össze-vissza kellett használnom magyar, és angol programot, és ezt szoktam meg.
Az FPS-es rutinomnak köszönhetõen nem rajzolok lassabban a többieknél akik billentyûvel nyomják. Igaz, hogy van pár dolog amit én is használok, de alapvetõen ikon.

És ez a kivitelezés fázisáig nem derült ki? AZ durva. Amennyire emlékeszem pedig van automamtikus interferencia ellenörzõ is az ilyen progikban nem?

epitomernok alapszak van csak, ha jol tudom. Aztan kb 2.-3. evben lehet szakosodni.

infra - kozmuvesites, csatornak, stb
szerkezet - hidak, epuletek, stb.
geodeta - foldmeres.

ikonokat használsz vagy parancssorba írsz és úgy rajzolsz? CAD-ben persze. 😊 csak kíváncsiskodom. én parancssort használok.

Az egesz "kozgosok benak" dolgo onnan jon, hogy 90-es evek kozepetol nagyon felkapott lett a kozgaz szakma. Ezert boldog boldogtalan oda jelentkezett. Ez nagyon felhigitotta az egeszet, sorra nyiltak meg a niemand foiskolak a piaci reseket betomkodve, ahol aztan eleg gyenge volt az oktatas. Ez lehuzta az egesz sakma szinvonalat.

Mernoknel ez max az infosoknal tortent meg, megnyilt a GDF es tarsai, amik kb semmit nem ernek. Viszont sokkal kisebb mertekben jatszodott le a dolog, mint a kozgazosoknal, ezert nem is lett belole akkora dolog, mint a kozgazos balhebol.

Pedig van ralatasom a dologra, mivel jelenleg a BME es a BCE hallgatoja is vagyok.

Én a 12-es óta ismerem az autcad-et, bár szakközépben még nem vágtam annyira, és mostanra is megálltam egy kényelmes szinten az ismerkedéssel, de az a tapasztalatom, hogy minél újabb annál jobb. Mindíg van aki szidja az újabb változatokat, de szerintem csak meg kell szokni.

(egyébként már 2009 is van, de jó rég óta...ha megfigyeled az AutoCad kiadóinak stratégiáját, akkor megláthatod, hogy jócskán és MIN. egy évvel korábban kiadják a legújabb verziókat)

Akkor már ketten leszünk:-D

Hallod, (csak hogy én is említsek failt)..tavaly Antwerpnben a BASF-nál voltam szerelésvezetõ egy hidrogén-peroxid factory építésében.
És majd kiesett a szemem, amikor a SolidEdges 3D-s modellben ütköztek a csövek egymással...persze ez úgy derült ki, hogy amikor az izometriákat néztük, akkor sem stimmelt valami...nosza, akkor lássuk a 3D-t...és lám ott is ott volt a gebasz....ehhhe...szépen egymásba voltak építve (az egyébként min. 100mm distancera lévõ csövek) és remek, mondhatni középiskolai áthatást(mûszaki rajz) ábrázoltak az õt figyelõnek😄DD

Remélem. Én is még csak annak tanulok, inkább csak kíváncsiskodom, van-e ilyen itt a fórumon.

Csak lesz!😄

Van(nak) itt vegyészmérnök(ök)? 😊

A távvezeték hálózat is ilyen helyenként. Mikor nekiállnak bõvíteni akkor itt-ott rég elbonott vezeték szakaszokba botlanak amikre már senki nem is emlékszik.

De egyébként visszatérve a korábban említett 'kijön a mérnök a munka végén és lerajzolja a helyszínt' címszó alatti eszmefuttatáshoz:
Azt azért tudni kell, hogy bizonyos kivitelezési munkákon (pl. földrengés technológiai megerõsítések egy erõmû technológiai csõvezeték rendszerén) szinte a lehetetlennel egyenlõ az, hogy komplett és helyszín hû terveket tudjanak prezentálni. Tudni illik, ugye ott vannak azok régi fránya szerkezetek/csõvezetékek, melyekbe neadjisten az módosítandó csõ/szerkezet beleütközhet.
Mibõl adódhat ez?
Nos régen ugye elkészítették a terveket, de azokat képtelenség volt összefésülni. Manapság meg az igényesebb projekteknél rendelkezésre áll egy mérethû 3D-s modell, mely lényegében mindent magában foglal. (némelyik olyannyira pontos, hogy az abból kiemelt ábrákból simán lehet dolgoztatni...de ez most nem ide tartozik)

Sokszor hallottam a PA Zrt-nél, hogy megcsináltatják majd a komplett primer és szekunder kör 3D-s gépészeti modellezését (utólag), de sztem a mai napig nem készült el (ez lenne ám egy giga projekt..pláne amiatt, mert kibaszott sok átalakítás történt az eredeti tervdokumentációhoz képest, melyek ugye nem lettek pontosan rögzítve).

ez egyébként így nem stimmel, mert azt a szakot is nyomtam, és kicst más a valóság (legalább is bmen)
A mûszaki menedzser képzéssel (legalább is az 5 évessel) az a nagy helyzet hogy az elv hogy kiképeznek egy általános mûszaki rálátással rendelkezõ, részben pedig gazdasági ismeretekkel rendelkezõ egyént teljesen jogos. Pont ez lenne az ellentételezése annak a már említett "menedzsergecy, közgazdászgecy"-nek aki olyan dolgokról okoskodik meg irányít amirõl gõze nincs. Helyettük meg lehetne egy közvetítõ szereppel bíró általános mérnök gazdász, aki azért ismeri a különbözõ mérnöki területek alapnyelvezetét.

A gyakorlatban ez persze kurva szarul sült el, ugyanis az történt hogy a bmen amikor kiosztották a teljes képzés 40%-át alkotó mérnöki tárgyakat (40% gazdasági, 20% természettud.), minden mérnök kar tarthatott a képzésben 3-4 tárgyat (kb 20-25 kreditnyit), és ezek a karok magasról szartak az egészre vagy fel se fogták a képzés lényegét, hogy nekik abban a 25 kreditben az adott mérnöki terület általános ismereteit, nyelvezetét, gazdasági összefüggéseit kéne átadni ideális esetben. Ehelyett a tanszék leghaszontalanabb, leggyökerebb oktatóit állították a témára aki baszott valódi új tárgyakat kialakítani e célra, hanem fogták magukat és leadtak az adott mérnöki képzésbõl random kemény szaktárgyakat.
Magyarán ahelyett hogy mondjuk a vegyészkaron a mûszaki menedzsereknek bemutatnák pl. a vegyipar különbözõ részterületeit, az alapfogalmakat, az ott megjelenõ rendszereket nagy általánosságban, és néhány gazdasági összefüggést, ehelyett leadják egy az egyben a vegyészmérnöki képzés bizonyos 3.-4. éves tárgyait átnevezve az azt megalapozó tárgyak nélkül persze, és elkezdenek nekik semmi alap nélkül reaktortartály méretezéseket tanítani, rektifikáló méretezés, folyamatmodellezés stb.
És ez persze minden mérnöki karra igaz, minden elképzelhetõ kemény részterületbõl adnak le tárgyakat a PID szabályozótervezéstõl, a porleválasztó ciklon méretezésen át, a keresztezõdés fázisidõtervkészítésig.
Olyan ez mintha az adott mérnöki képzést egy téglákból felépített piramisnak tekinted, és a piramis közepérõl véletlenszerûen kirántassz egy két téglát és azt odabaszod.
Nincs az az ember aki elõismeretek nélkül képes lenne ennyi mély szaktárgyat felfogni és elsajátítani. Ennek pedig az lett a jó eredménye hogy a bmes képzésben a mûszaki menedzserek egy dolgot tanulnak meg igazán... kurvára gátlástalanul csalni és puskázni, vagy totálisan ignorálni bármilyen tudást, hanem eszetlenül bemagolni az összefüggéstelen információkat. És persze soha életükben nem is fognak bármi mûszaki dolog iránt érdeklõdni, hanem magasról szarnak az egészre. És persze még ezt a folyamatot csak erõsíti hogy az oktató meg nem veszi észre hogy mennyire szar az amit csinál és a hallgatók emiatt csalnak ahogy tudnak... ezért õ (az oktató) meg sztereotipiákat alkot és gyûlölni fogja a mûsz menedzser hallagtókat, és még szarabbul, még gecibben csinálja a tárgyat. És a körforgás eredményeként tényleg a képzés végére egy olyan embertípus jön ki aki kurvára nem ért igazán semmihez és plusszban minden tudással szemben teljesen közömbös és nem érdekli. A karrierben pedig ambiciózusan áttör mindenen gátlástalanul, elvek, ideák nélkül.

Van már 2008 is? Mikor a cégnél elõször nyitottam meg asszem a 2007-et ellenõriznem kellett, hogy ez tényleg AutoCAD vagy csak én látok rosszul. Én a 2002-es verzión nõttem fel úgymond. 2005-öst láttam utoljára, de már az is csilicsáré volt. Mondjuk az új egész kellemes lett. Az új office is tetszik nekem.