Mérnök élet

Sziasztok

A kérdésedre válaszolva: ha az autók gépészeti felépítése és a "tökig olajban" tetszik akkor javaslom neked a BMF - Bánki Donát Gépészmérnöki kart, van külön Jármûgépészeti modul a Gépészmérnöki szakon belûl. Persze nem egybõl azt fogod tanulni ami érdekel, elõtte még kicsit megizzasztanak mechanikából és fizikából 😊

Ha jobban érdekel mondjuk az autó elektronikája akkor gyere hozzánk a Kandóra, automatika szakon belûl van jármûelektronika modul, igaz egybe van kötve a programozható irányítások modullal, tehát ha jármûn akarsz végezni majd akkor programozni is tudni kell kicsit a kontrollerekkel és PLC-vel is 😊

nézd meg mind a két Kar honlapját mert fent vannak a tantervek és általában a tantárgylisták is

jah hamár így félig bemutatkoztam akkor most ténylegesen: 3. éves villamosmérnök vagyok, automatika szakirányon és villamos hajtások modulon

Igazad van, abból élsz meg 😛
Én még csak egy nyári munkával dicsekedhetek, két hónapot dolgoztam egy gumigyárban laboránsként, szóval érezd úgy hogy digitálisan felnéznek rád.

Mûszaki vezetõ vagyok egy fõként a németekhez bedolgozó cégnél, aki jelenleg acélszerkezeteket gyárt, annak teljes szépségével. (nem nagy cég, korábban dolgoztam az ABB-nél, majd késõbb az Alstom Power Hungária Kft.-nél is, de nem hatott meg a cégek múltja, mindig a fizetés mennyisége motivált...

Mit dolgozol te és hol?

Én spec az EQUIST progit használom a különbözõ anyagok ekvivalenseinek meghatározására. Ez egy nagyon jó progi, teljesen olyan kimutatást ad bizonyos anyagokról, mint egy hiteles alapanyag mûbizonylat. (tehát benne a kémiai összetevõkkel és a mechanikai tulajdonságokkal különbözõ hõmérsékleten, egészen -40C-ig.

Jahh és a csövek java része melegszilárd, (CrMoV) a különbözõ további ötvözeteikkel és mechanikai/kémia tulajdonságaikkal....na mindezekre azért nem ártana egy hõkezelési technológiát is írnom (hegesztés elõtt-után), persze figyelembe véve az adott gyártmány, az elkészítése és üzembehelyezése utáni termodinamikai ellenállásokat szem elõtt tartva.
Szép szakma ez.

Látod-látod..ez is azt bizonyítja, hogy egy gépész kivitelezõ/gyártó -nak nem sok ideje van fecsegni....
Példa.: Itt van elõttem egy 420 tonnás technológiai csõ elõgyártási ajánlat kérése, amit ki kéne dolgoznom..a maga 212 izometriájával és az anyagösszesítõivel egyetemben...Mellette meg ott van a jelenlegi termelés irányításom, amiben mint mindenki, így én is mocskosul le vagyok maradva... és rengeteg CNC progit, acad rajzot, különbözõ listákat anyagokról, hegesztési technológiákat kell elkészítenem, hogy olajozottabban menjen a termelés. Pláne úgy, hogy holnap és hétvégén nem dolgozom, csak hétfõn, mert halaszthatatlan személyes ügyeim adódtak (ingatlan eladás rlz) és azokat is el kell ugye intézni még úgy is, hogy ennek rovására azt lehet írni, hogy jövõ hétfõn valami iszonyat nagy munka és pörgés vár rám. Na de mindegy is...ilyen a gépészek élete...folyamatos teher és probléma megoldás. Nem azt mondom, hogy lefáraszt, viszont nem is egy leányálom, ellenben én imádom.

De kihalt lett a topik.

A Hysys nevezetû progit ismeri valaki?

" A Hidrodinamikai Rendszerek Tanszéket sokan csak Matlab tanszéknek hívtuk"

Mi az Elméleti Villamosságtan Tanszéket hívtuk így :-)

Halisten nekem a programozassal sem voltak gondok. Illetve voltak... programozas 1-bol meghuztak elso felevben. Semmit nem ertettem hozza kb. Aztan valamilyen csoda tortent, es egy pillanat alatt felfogtam az egeszet a keresztfeleven es 4-es kaptam belole, aztan programozas 2.bol meg olyan 5ost kaptam mint a huzat 😄

Egyszeruen csak mas modba kell kapcsolni a gondolkodast, es utana setagalopp a programozas is.

Hát nekünk nem _kellett_ megtanulni programozni, hanem végtelenül _hasznos_ volt. Texas Instruments TI-89 és 92 nagyon überbrutál, néhány ZH-t kiszámolt helyettem. Persze a programokat mi írogattuk rá, vannak elég használhatóak. Mátrix-elmozdulásmódszer, erõmódszer, ilyesmik. Amik sablonosak, de el lehet számolni. Na az ilyet majd mindet leprogramoztuk. Volt Geotechnikából olyan ZH is, ahol csak a végeredményt kellett közölni. 2 perc alatt kész voltunk vele, aztán vártuk, hogy emberi erõvel mikor lesznek kész... 😊
Helyenként túltoltuk, pl függõhíd statikáját számító programot megírtuk, csak a 4 ismeretlenes 4 egyenletet tartott neki 20 percig kiszámolni. Akkor gondoltunk bele, hogy ezt talán ZH-n nem _gyakorlati_, számolós feladatként fogják kérni... (Aztán nem is úgy kérték, az egész számításból egyetlen képletet kérdeztek meg)
Meg írtunk rá tankos játékot ilyen Artillery Duel vagy Scorched Earth stílusban.
Házikat is úgy csináltuk meg, hogy összeültünk 2-3an, brainstorming, egyikünk írta MathCADbe, másik nézte a gyakorlati útmutatót, harmadik meg rajzolta az ábrákat, aztán olyanná rittyentettük a mathcad cuccát, hogy elég legyen néhány helyen, lehetõleg a csak bemenõ adatokat kelljen módosítani. Igaz, hogy így kb másfél-kétszer tovább tartott, mint csak simán végigcsinálni a feladatot, mert egy csomó választási lehetõséget, a geometriabeli eltéréseket, meg gyakorlatilag az összes szóba jöhetõ adatra fel kellett készíteni a programot. De legalább csak egyszer kellett összerakni jól, aztán kinyomtatni többféle adatokkal.
Szóval ez annál, hogy kézzel írogassak, számoljak, rajzoljak összehasonlíthatatlanul egyszerûbb volt.

Infó órákon nagyjából lófaszt nem tanítottak programozni, a legtöbb ember fel sem fogta, hogy mit-hogy-miért. Copypaste papírról/tábláról monitorra, azt' annyi.

Szintén tanulunk mi "mindent", bár a mi szakunk (mechatronika) lényegében errõl szól. Csak attól félek, hogy a sok bába között kicsit(?) el fog veszni a gyerek.

"indent meg kell tanulni: kell tudni programozni, matekozni, fizikazni, kemiazni, rajzolni, logisztikat, minosegugyet, kozlekedesgazdasagtant stb tanulni"

Ebbõl a gépészekre is igaz elég sok. Nekünk is volt mûkém, matek, ilyenolyan fizika, mechanika. Programozást meg az én szakirányomon nagyon kérték. A Hidrodinamikai Rendszerek Tanszéket sokan csak Matlab tanszéknek hívtuk, mert a legtöbb háziban programozni kellett. Nekem elég meredek volt és most is az lenne, mert 1 félév semmit sem érõ visual basic oktatás után, ami 3 évvel azelõtt volt hogyan is tudhattam volna megcsinálni õket?

Mondjuk a hajok-repulok tanszeken van mas 😊 Repcsi szim 😊
VJT-n meg van vonatszim is 😄

elektromossagtant ki is hagytam 😛

Latod pont ez a baj a kozlekkel 😛

Mindent meg kell tanulni: kell tudni programozni, matekozni, fizikazni, kemiazni, rajzolni, logisztikat, minosegugyet, kozlekedesgazdasagtant stb tanulni 😛 Egyszeruen nem talalsz olyan tantargyat, ami ne menne szarul.

Pontosan, errõl beszélek!
Nem akarom leszólni a tanszéket, mert ismerve az anyagi helyzetet, csoda, hogy a képzést ennyire fent tudják tartani, de elképedtem tegnap, mikor életemben elõször jártam az áramlástan tanszék laborjában, és megsasolhattam a szélcsatornákat.Kicsit fura, hogy repülõgépész hallgatóként egy véletlen folytán láthattam csak a szélcsatornákat.
Arról nem is beszélve, hogy ha CFD akarunk tanulni, akkor gépészkaros tárgyat veszünk fel.:-D

... bocsi gyerekek, e *kibic*-kontárkodásomér'!
-de;
" Kinek a pap, kinek a: Pappné !"

Ismerek több olyan Szín-ésszel megáldott *Szinészt*, aki
Néhány nap alatt IS (- bakimentesen !)
be tudná magolni a;
Jogászaink,
római-*Rémképét*!

Hát az áramlástan kérdésében nem lennék biztos. A gépészeket az Áramlástan tanszék oktatja. Azért egy "dedikált" tanszék az elég rendesen tolja. Titeket gondolom a repülõgépek és hajók tanszék oktat.
----

"Bár sokan állítják, hogy a közlekkar a legnehezebb,"

Kiknek mi nehéz. Én soha nem tudtam megtanulni programozni. Nekem az tûnik lehetetlennek vagy az, hogy valaha közgázt vagy hasolnó dolgot tanuljak. Nincs olyan a BME-n, hogy legnehezebb. Vannak eltérõ irányok. Kinek mi a nehéz...

Nekem a muszaki abrazolas volt setagalopp. Pedig gimibol jottem, de valahogy az rogton ment pedig nem is nagyon keszultem ra 😊

Inkább csak ember kérdése kinek milyen nehéz a közlekkar. A régi képzési rendszer keretein belül rontom még egy picit a levegõt a karon, így csak arról tudok nyilatkozni, de nagyon megoszlik a kép. Ismerõseim nagyrésze, akik gimnáziumból jöttek, rettentõ sokat szívtak a mérnöki fizika, hõ- és áramlástan 1-2, mûszaki ábrázolás 1-2-3, gépelemek 1-2 tárgyakkal, miközben én "játszva és dalolva" abszolváltam a tárgyakat, olyannira, hogy most így a végén még egy hõ- és áramlástan szigót is bevállaltam, mint kötelezõ 3. szigorlat, aminek a tárgya szabadon választható. Viszont cserébe rettentõ sokat szívtam a matekkal.
Bár sokan állítják, hogy a közlekkar a legnehezebb, de nem hiszem, hogy a többi kar ennyire uborkatermesztõ szak lenne, inkább szerintem egyéni beállítottság kérdése, és mivel két nagyon eltérõ területre képez embereket, ezért az alapképzésben pl a közlek szakirányosoknak csomó olyan gépész tárgyat kell tanulniuk, amihez semmi affinitásuk, hiszen nem is ilyen beállítottságúak.A logisztikusokról meg már ne is beszéljek, minek nekik pl a hõ- és áramtan. Talán innen eredhet ez a nagyon nehéz a kar dolog.

Hízelgõ a tanszékünkre nézve, hogy állítólag itt a legjobb az áramlástan oktatás, és nem is akarom elvenni a tanároktól ezt a címet, lehet megérdemelt cím is, ámde félek tõle ez is csak egy legenda, mert ha ez a legjobb, akkor el se merem képzelni a többi milyen szar lehet.:-D

Hat nekem egy epitos ismerosom van, aki belekostolt a kozlekbe is. Szerinte az epito joval konnyebb.

Tobbirol sajnos nem tudok nyilatkozni, mert altalaban mindenki a sajat szakat kialtja ki a legnehezebbnek.

Csak gondoltam aki ott tanul, azok valamelyest egy közösséget képeznek és mint ilyen, megosztják egymással élményeiket, nehézségeiket, és persze mennek a sztorik, hogy kik hol mennyire bírják a tempót.

Fogalmam sincs. Ezt nehez megitelni, mert nem sokan csinalnak egyszerre tobb mernoki szakot 😊 Ehhez pedig ez kene.

Akkor a BME karok között kb milyen nehézségi sor van? Csupán puszta kíváncsiságból kérdezem.

Ponthatarok semmit nem tukroznek 😊 Illetve csak annyit, hogy milyen nepszeru. Pontositva, hogy a keretletszamhoz kepest hanyan jelentkeztek. Semmi de semmi koze a nehezseghez. ELTE Geofizikara pl 80 pont korul volt meg a 144-es rendszerben a ponthatar (kozlekedesmernokin olyan 117 korul) 😛

Most megijesztettél <#rolleyes>
Én a ponthatárokat nézve nem gondoltam volna, hogy ilyen nehéz. És akkor a villamosmérnök mit szóljon? 😄

Egyébként köszi, konkrétabb kérdés most nem jut eszembe 😊

Muszaki abrazolashoz meg annyit, hogyha valakinek jo terlatasa van, meg gyorsan tud pontosan rajzolni, akkor annak nem tul nehez a targy. Messze nem ez a legnehezebb targy. Nem tudom, hogy sikerult ilyen fneyesen alakitaniuk az elsosoknek iden.

Jelenleg egy alapszak van a karon: Kozlekedesmernok, de kb 2 ev mulva szetvalasztjak Jarmugepeszre es Kozlekedesmernokre.

Eloljaroban annyit, hogy rohadt nehez szak, szerintem. BME legszivatosabb targyai valogatva kb.

Mechanika 1-2-3 (statika, szilardsagtan, dinamika)
Matek 1-2-3
Muszaki abrazolas 1-2 (idei elsosokkel sikerult felallitani az abszolut BME rekordot: 300 emberbol 6 embernek lett meg az elso ZH)
Gepelemek 1-2
Elektrotechnika 1-2
Ho es Aramlastan 1-2
es akkor ilyeneket hogy mernoki fizika, stb nem is emlitettem.

2. evre az evfolyam kb harmada kibukik/elmegy 3. evre marad kb 140 ember. Szoval nem konnyu

Tanari garda sajnos nagyon tulkoros, es a tobbseguk nem is akarja figyelembe venni, hogy amit ok tanultak 40 evvel ezelott, az mar valtozott stb, de vannak nagyon nagy koponyak is a karon.

3 foszakirany van:
Gepeszmernok: (hajo-, vasut-, auto-, repulogepesz, anyagmozgato gepek, konnyuszerezetek (autokarosszeriak stb)

Kozlekedesmernok: kozuti-, vasuti-, vizi-, legi-, varosikozlekedes

es Logisztika.

Elhelyezkedes szempontjabol eleg jok a lehetoseg itthon es kulfoldon is.

Pl a repulogepeszek nagyon keresettek, mert allitolag a karon van a legjobb aramlastani kepzes. Egy ismerosom repulogepeszkent vegzett, es most nyugat-europaban tervezi a hutorendszereit az eromuveknek (hutoviz aramlas stb) es eleg jol keres. 😛

Logisztikusok is nagyon keresettek, es viszonylag konnyu elvegezni a logisztikus szakiranyt. De gyakorlatilag mindegyik keresett, kiveve a vizes/hajos szakiranyokat. Legalabbis itthon, mivel gyakorlatilag teljesen megszunt a hajogyartas, es a MAHART is vergodik.

Ha van valami konkretabb kerdes, hajra.

Nincs Cad-cam-em 😄 az majd két év múlva 😄 a Német hááát 😄 német tanárom olyan szinten leegyszerûsítette az érettségit hogy csak a ja és nein meg a richtig és a falsche szavakat kellett használnom 😄 de volt azon a szóbelin más vicces dolog.
A technikusit meg most kezdtem csak el de egyelõre élvezem pláne a CNC-részét.

Van.

Ha vágod az autocadet, és a német nyelvet, akkor januártól van melóm számodra.
Na ennyire 😊

Én most gépgyártás technológiai technikusnak tanulok erre mennyire van kereslet? Gépész érettségi meg már megvan 😊

Nagyon fasza kis gép,slick gumik,nincsenek rajta szárnyak,de formula autó formája van.Nem volt semmi kirakva róla.

Ma és milyen a közlekedésmérnöki? 😄
Mivel foglalkoztok? Melyik része miatt érdemes odamenni? Mesélsz kicsit róla? 😊

Hát úgy olyan nagyon sok fogalmam nincs, mert nem voltam nyílt napon, de annyit tudok, hogy a BME-n elég sok közlekedés-alapú verseny is megy, ilyen pl. a Bosch-Rexrothnak a pneumobil-versenye, de haverom valami nemzetközi állatság keretében az FRT-csapatban több"féle" és évfolyamos mérnökhallgatóval hóttkomoly versenyautót is tervez meg bütyköl. Amibõl tavaly pofás kiállítás volt az aulában, az az elõbbi, lehetségesnek tartom, hogy azt pakolták ki újra.

aham értem kösz

mit tudtok a szakmai elõkészítõ tárgyról a bme-n? ilyenekre gondolok: mennyi ideig tart,elõnyt jelent-e ha megyek vagy nem stb.

Aki BME-re jár,meg tudná mondani,hogy a kocsi,ami ki volt rakva az információs pultokhoz,az tulajdonképpen milyen kocsi,hol versenyeztek vele,és hasonlók?

epiteszmernok a formavilaggal, kinezettel foglalkozik. Epitomernok meg inkabb a szerkezeti dolgokkal.

Konyhanyelven fogalmazva: epiteszmernok ugyel arra, hogy szep legyen a haz, az epito meg arra, hogy ne doljon ossze 😛

mi a különbség az építészmérnök és az építõmérnök között?

Ma volt nyíltnap,hát nem kihagytad?😊

Mazlid van, mert en kozlekedesmernokire jarok. Ha van kerdes, hajra 😊

Még egy indiszkrét kérdés (nem akarok a zsebedben turkálni) úgy kb. mennyit keres egy építõmérnök? Mennyire keresett szakma?

Köszönöm szépen, nagyon hasznos volt 😊

Igen, én is a BME-re szeretnék jelentkezni (idén érettségizek). Csak még azt nem tudom eldönteni, hogy közlekedésmérnökire (errõl nincs infód?) vagy építõmérnökire jelentkezzek, illetve melyik legyen elsõ helyen.

2007-ben BME-n. BME-rõl is fogok beszélni, máshol nem tudom, hogy van. Te hová jelentkeztél?

Ami még fontos, sokszor fogok beszélni hidakról. A tisztánlátás végett NEM Duna-hidakról van szó, hanem patakhidak, autópálya alul- felüljárók, csomópontok hídjai, illetve vasúti hidak. Rengeteg híd van az országban, a legtöbbjét az emberek észre sem veszik, vagy nem gondolnak bele, hogy az is híd. 😊 Igazából minden, ami nem épület, és 2 méternél nagyobb nyílása van, az hídnak számít.

Tanulmányok... hát így utólag semmi gáz. 😊 Vannak szivatós tárgyak, meg faszkalap tanárok is, de nem az a jellemzõ. Általában hasznos a dolog, mindenbõl kapsz annyit, hogy aztán ne nézz hülyén, ha szó van róla.
Alapvetõen két szak van, a földmérõ és az építõmérnök, ott nagyjából csak az elsõ két évben vannak azonos tárgyak.
Aztán szakirányválasztás, földmérõknél nemtom, építõknél infra vagy szerkezet. Két félévig még hasonlóak a tárgyak infra és szerkezet közt, de már van különbség. Aztán utsó négy félév szakosodás, infrán víz út vasút közmû, szerkezeten magasépítés, híd, kivitelezés, mélyépítés/geotechnika. Meg amit még kihagytam. Ez csak úgy nagy vonalakban.
Az elején a statika lehet gáz, meg a matekkal fognak szivatni, a többi nagyjából töltelék. Ha a statikára ráérzel, akkor azzal nincs gond, csak gyorsan és pontosan kell számolni. Matekból meg végigszopatnak analízissel, a végén valszámmal, aminek kb 1%-ára lesz szükséged, nagyjából annyira, hogy MathCADbe be tudj írni egy integrálást, meg ábrázoltatni tudj egy függvényt.
A szaktárgyak már jók, bár azok közül is van, amit képesek úgy tartani, hogy beleõrülsz. Acélhíd, mint olyan engem érdekel(t), de hogy képtelen voltam ébren maradni az elõadásán, az is tuti. Tényleg próbáltam, 12 óra alvás után is 20 perc után koppant a fejem az asztalon.
De van elõadó, aki ki is basz, ha elalszol nála. Viszont õ úgy is tartja az órát, hogy akarsz figyelni.
Egyébként 1-2 év alatt szerzel akkora rutint, hogy az elsõ két elõadásról már meg tudod állapítani, hogy a továbbiakban érdemes lesz-e bejárni rá, vagy elég a katalógust teljesíteni valahogy, meg megtanulni könyvbõl. (Említett halálkóma acélhíd elõadó _egy-az-egyben_ a saját könyvét adja elõ)
Van néhány faszkalap tanár is, de ahhoz meg hozzá kell szokni. Koliban, elõadás szünetében úgyis hallod a sztorikat, hogy kinél mit kell illetve mit lehet megcsinálni, csak járj eleget társaságba. BME-n a pestiek nagyon be vannak gubózva általában, nem ismerik a kolit, kimaradnak a kari életbõl, és eléggé kevés infó jut el hozzájuk.

Talán a kivitelezés gyakorlati menetérõl nem ad eleget a suli, van egy négyhetes szakmai gyakorlat az egész képzés során, amikor is el lehet menni tervezésbe is, senki nem figyeli.

Elhelyezkedni nekem ismerõs alapján sikerült, de hidász szakmában ez annyira nem meglepõ. Nagyjából az egész ország hidászai ismerik egymást, legalább névrõl. Szal nekem úgy lett konkrétan ez a melóm, hogy egy utas haver jelentkezett egy utas céghez, aztán szólt egy másik havernak, hogy kell nekik hidász, aztán tõlük jött az infó, hogy egy ismerõs hidász cég is keres embereket, mi meg odamentünk ketten Uwuval.
De ez nem jelenti azt, hogy bele kell születni egy cégbe, hogy elhelyezkedj, ez inkább ilyen informális csatorna, amin eljut hozzád a munkalehetõség híre. Emellett jelentkezhetsz is, csak úgy, meg hirdetnek álláslehetõségeket. Vagy vannak "szabadúszók", tehát nem ilyen 10-50 fõs irodák, hanem egyéni vállalkozóként dolgozó mérnökök, nekik is lehet bedolgozni egész jó pénzekért.

Magasépítés az más tészta, ott elég nagy egyrészt a végzett magasépítõk száma, másrészt nagy a fluktuáció, csomó ismerõsöm van, aki két év alatt már az x. munkahelyén van. És sokkal több a cég is.

Kivitel meg nem az én világom, arról nem sokat tudok nyilatkozni, de nagyjából ott is így mennek a dolgok. Na meg persze ott a saját bõrödön érzed Magyarország csodáit, a körbetartozást, a fasz adórendszert és a korrupciót. (Ezt persze tervezésben is látni, de ott annyira talán nem súlyos. Nem mindegy, hogy egy iroda rezsijét kell megfinanszírozni, vagy egy irodaház teljes anyagköltségét és munkadíját...)

Én hídtervezõként hidak felújítását, új hidakat, bontást, nagyobb (2m+) csõátereszeket, támfalakat tervezek. Közbeszerzéses pályázatokon szerzõdnek a munkák, illetve ismerõs utas cégek a megbízóink. Munka van azért bõven.
Fõleg út és közmûtervezõkkel illetve geodétákkal dolgozom együtt, nekünk nincs igazán közünk az építészekhez, gépészekhez.

Mire oda jutsz, hogy szakirányt kell választanod, addigra úgyis eléggé képben leszel már, hogy tudj is választani, így most elõre nem tudok mit mondani. Majd kitalálod mi tetszik, mivel akarsz foglalkozni.

Ja, BSc-MSc rendszer van már, arról nekem semmi infóm. Én még nem úgy voltam ott, bár már nálunk is kavarták a szabályokat jobbra-balra. Azt jelenlegi hallgatóktól kellene megtudnod, hogy megy.

Remélem segített valamit ez, ha van még kérdésed, csak bátran...

Még egy példa. A korlát meg a szegély természetesen nem jelenik meg a modell geometriájában, hanem teherként vesszük figyelembe.

Igen, és azok is egyszerûsítve. Pályalemez pl. a modellben általában vízszintes, a hosszesést figyelembe szokás venni ha nagy, de a keresztesést mindíg elhanyagoljuk. A pályalemez vastagságát is állandónak tekintjük, pedig szokottt néha változni. A rajzon persze úgy van ahogy kell.

Akkor kérdeznék. Hol végeztél? Milyenek voltak a tanulmányok? (nehézség, érdekesség, hasznosság) Hol lehet elhelyezkedni? Milyen feladatokat kapsz? Milyen szakirányt javasolnál a késõbbiekben, és milyen tanácsaid lennének egy leendõ építõmérnök hallgatónak?

Köszi😊

Persze. Építõmérnök.

Meg szabad kérdezni, hogy neked milyen végzettséged van?