859
Elképzelt, tervezett, megépített gépek rakétahajtóművel, gázturbinával vagy anti-gravitációval
-
Pares #496 Visszatérve a 911-re:
9/11 kulcsfontosságú szem/fültanu interwiev + titokzatos halála
Érdekes végén a szavazás, amit a New York Times hirdetett, miszerint az olvasók szerint Inside Job volt-e...
A két hivatalos videó összehasonlitása frame-nként, amik a pentagonba csapoódó gépet mutatják
-
Pares #495 Nah, milyen csönd lett... -
OKkultist #494 Belinkelem ide is:
Edgrar Mitchell interjú, 2008 július 23.
Az "összesküvés" szót ki lehet emelni, BOLD-ra, ha valami az,akkor ez az, már több mint 60éve megy. -
OKkultist #493 Lemaradt, hogy a FOCI-t ejtik annak, mert épeszű ember nem megy fotballozni a pályára.
A NASA meg kb. annyira nyitott, mint az amerikai törvényhozás, a lényeget nem láthatod, csak ott van hozzá megfelelő mennyiségű infrastruktúra+pénz a látszat fenntartására. 1 weboldal fenntartása azért nem akkora összeg, érthetetlen, hogy ez a japán valami lenne az összes, amit összehoztak, viccnek durva lenne,tehát komolyan gondolják. Az a hierarchikus felépítés tényleg sokba kerül amit az USA művel, legyen szó bármiről, ott maga a titkosság fenntartása is vagyonokba kerül, lásd a AXL (Aircraf Access Only) bázisok, a NASA retusáló hadosztályai, az űrsiklós látványszínház fenntartása mellett a 2.számú (valóságban az 1.) űrprogram finanszírozása, stb... (ÁLLÍTÓLAG, mert bizonyítékom nincs, csakhát nem zörög a haraszt...)
Az GRIFFIN akkor legalább olyan okos, mint ez: (vagy szóltak neki, hogy túl sokat ne költsön, a színház nemsokára bezár)
-
#492 Minden viszonylagos. A Venture Star esetén az üzemeltetési költségeket igyekeztek (volna) minimálisan tartani, így pl. fémes hővédő pajzs lett volna, és nem RCC (reinforced carbon-carbon) illetve szilikát alapú hővédő pajzs. A fémes pajzs kevesebb karbantartást igényel, egyszerűbb és könnyebb. Arra is voltak tervek, hogy az űrsiklók működési idejét a fémes hővédő pajzs alkalmazásával növelik meg, de ebből sem lett semmi. A gép amúgy 100%-ig újra felhasználható lett volna. Elvben. -
#491 Hát ezt szomorúan hallom.Pedig teccet az elgondolás.Amúgy ennek a rendszernek van valami előnye(hátránya)? Gondolom sok üzemanyag kell.De végülis nincs leválló modul(rész)és így teljesen újrahasználható?De karbantartás drága lehet eléggé. -
#490 Jelenleg nincs SSTO rendszer fejlesztési fázisban. Tervezőasztalon akad pár eféle rajz, de ott már az 1960-as években is volt... -
#489 És ilyen SSTO rendszert használni kívánó projekt akad még?Vagy csak a venture Star lett volna az amelyik használja? -
#488 Nem is vártam semmit, mindig a legelsőnél van esély bármilyen kiszivárgásra, vagy nehezen magyarázható gixerre, utána már olajozottan megy a propaganda. A japán oldalt megnéztem, de biztos, hogy ez az? Kb. 30-40db kép van összesen a holdról, kb. olyan felbontásban, mintha innen fotózta volna valaki egy távcsővel. Ezért kár volt elkölteni X milliárd jent.
Jó reggelt! :)
Ha nem tűnt volna fel, a NASA az összes űrügynökség közül a legnyilvánosabb, a különféle missziók képanyaga elérhető nagy felbontásban is a netről, a Mars Rovereknél a még nyers képeket is egyből feltették a netre, hogy bárki megnézhesse őket. Ez azonban jelentős infrastruktúrát és emberi erőt igényel, akik karbantartják az internetes rendszert - ami pénzbe kerül. A NASA esetén a nyilvánosság kiszolgálása fontos szempont, nem is sajnálják rá a pénzt. A többi űrügynökség erre kevesebb figyelmet fordít, így a képanyagok is nehezebben elérhetőek. Ez itt a Kínai űrügynökség CELP programjának honlapja, ami a Chang'e-1-el is foglalkozik. A lenti térképet egy kínai hírügynökség hozta nyílvánosságra.
Ezek után visszasírod a NASA weboldalait és nyitottságát. ^^
Az elsütőbillentyűről meg a nagytudású fociedzők, meg a hasonló "szakértők" jutnak az eszembe, akik csak és kizárólag FOTBALL-nak ejtik a football-t, ami amúgy futboll lenne. De ők ezt jobban tudják, mert ők ebből élnek. (és milyen jól)
Adva volt egy szóhasználati eset, ami hibás volt. Megmagyaráztad, hogy szerinted miért van igazad, miközben nem volt, erre jöttem egy példával, szintén szóhasználati téren. Erre itt egy kiejtési hibával példálózol. Szükséges folytatnom? -
#487 Az X-33 feladata az lett volna, hogy bebizonyítsa a Venture Star esetén alkalmazni kívánt technológiák életképességét. A tesztjármű még nem volt teljesen kész, de közel állt hozzá. De igen, Griffin vezetésbe kerülése gyakorlatilag kinyírta a programot... -
OKkultist #486 Az elsütőbillentyűről meg a nagytudású fociedzők, meg a hasonló "szakértők" jutnak az eszembe, akik csak és kizárólag FOTBALL-nak ejtik a football-t, ami amúgy futboll lenne. De ők ezt jobban tudják, mert ők ebből élnek. (és milyen jól) -
OKkultist #485 Nem is vártam semmit, mindig a legelsőnél van esély bármilyen kiszivárgásra, vagy nehezen magyarázható gixerre, utána már olajozottan megy a propaganda. A japán oldalt megnéztem, de biztos, hogy ez az? Kb. 30-40db kép van összesen a holdról, kb. olyan felbontásban, mintha innen fotózta volna valaki egy távcsővel. Ezért kár volt elkölteni X milliárd jent. A HDTV is egy vicc, 1200x600-as felbontás??? 0,8MPixel??? Ezek a képek élőben vehetők voltak bárkinek, vagy egy központban először vették, és utána dobtak párat az embereknek is? (nyilván tömörített, digitális, és nem akármerre sugárzott adás lehetett, de a "feldolgozás" történnek érdekességek, amik vagy kiszivárognak, vagy nem) -
#484 Gyakorlatilag kész volt az X-33(ami a Venture Star)kis változata "kipróbálás céljábol" Erre azt beszüntetik és a 0 ról kezdenek el fejleszteni egy olyan űrhajót amiról nekem a szellemi leépülés jut eszembe?:S -
#483 Most komolyan, még meg is magyarázod, hogy szerinted miért van igazad, alaposan figyelve arra, hogy még véletlenül se használd az egyértelműbb és helyesebb, általánosan használt és tudományosan helyes kifejezést?
Erről az szokott az eszembe jutni, amikor fegyverismereti vizsgán egy illető a kezelőszerveknél folyamatosan csak "ravaszt" emlegetett, és hiába kérdezték, hogy mégis mi az rendesen, csak mondta, hogy hát mindenki ravasznak hívja. Végül a vizsgabiztos kb. a következő szöveggel nyújtotta át neki a pótvizsgára szóló csekket - Ravasz a róka. Annak a helyes megnevezése elsütőbillentyű!
Amúgy egy kicsit nézz utána (nem rejtik el, bármilyen meglepő), és rögtön feltűnne, hogy az Indiai szonda "csak" a harmadik jelenleg aktív Hold körül orbitáló, kamerával rendelkező egység. A Japán Kaguya (SELENE) és a Kínai Chang'e 1 már 2007 óta kering a Hold körül, és közben fényképez, lévén mindkét misszió egyik feladata a Hold még részletesebb térképének létrehozása - és ebbe a Hold túlsó oldala is beletartozik...
A SELENE képei.
A Hold teljes térképe a Chang'e-1 szonda képeiből összerakva. (rohadt lassú oldal)
Nem találtak tojásfejű alieneket, de nyílván ez is összeesküvés, mert ott kellene lenniük... :Ð -
#482 Igen, ez az SSTO, single-stage to orbit, vagyis egyetlen fokozattal az űrbe. Ez azt jelenti, hogy a felszállás folyamán semmit sem old le a jármű, nincs sem külső üzemanyagtartály, sem gyorsító rakéta.
Az X-33 egy elég szerencsétlen helyzetbe került. Tele akarták rakni a legmodernebb technológiákkal. A cél az volt, hogy a gép tömege az indulótömeghez képest csak 10% legyen. Hogy ezt elérjék, kompozit műanyagból készült tartályt akartak használni, mivel úgy gondolták, hogy csak azzal sikerülne a célt elérni. Ám miután a folyékony hidrogén meglehetősen hideg dolog (-259°C körül), ezért problémát okozott egy olyan tartály létrehozása műanyagból, ami ezt el is viseli (meg közben a fellövés közbeni rázkódást és egyéb behatásokat. A tartályra elköltöttek egy kisebb vagyont, de csak nem sikerült a megfelelő igények elérése. Végül úgy döntöttek, hogy csinálnak egy aluminiumötvözetű, hagyományos tartályt, amit ráadásul sikerült könnyebbre megcsinálni, mint a kompozit tartályt. Ezen idő alatt viszont sok dolog történt. Például a NASA élére olyan ember került Michael Griffin személyében, aki nem rajongott semmiféle űrrepülőgépért. Ő a hagyományos hordozórakéták és az Apollo-elvű hajót tartotta ideálisnak - ez fog most megvalósulni az Ares hordozórakétákkal és az Orion űrhajóval. Az X-33 túllépett költségvetésével és a fejlesztési idő csúszásával lazán lesöpörhető volt az asztalról azzal az indokkal, hogy "nem megvalósítható"... -
#481 Nemnem, a lényege a Scramjet (illetve a Scramjetként is működő hajtóműnek) az, hogy a felszállás minél nagyobb részében támaszkodjon a meghajtás a légkör oxigénjére. Hogy ez miért fontos? Nos roppant egyszerű, nézzük csak meg mi is van az Űrsikló külső üzemanyagtartályát, amiből ugyebár a 3 SSME hajtóművet etetik:
LOX (Folyékony oxigén): 629 tonna
LH2 (Folyékony hidrogén): 106 tonna
Az oxigén persze sokkal sűrűbb, tehát térfogatra a hidrogén tartály a nagyobb, de az üzemanyag és az oxidálószer tömege eléggé elgondolkodtató már elsőre is. Az űrsiklónak a felszállás teljes időtartama alatt rakétameghajtása van, ezért az elégetett üzemanyaghoz arányos mennyiségű oxidálószert kell magával vinnie. Ha az útnak csak az első részén a hajtómű a légkör oxigénjét tudná használni, máris drasztikusan csökkenne az indulótömeg, ezt pedig vissza lehet fordítani arra, hogy nagyobb hasznos terhet vigyen magával, vagy magasabb pályára álljon, akár egyből el is hagyja a Föld gravitációját.
Mi a probléma?
Az első fázisnál, vagyis a közvetlen indulásnál a sebesség túl kicsi, hogy torlósugár-hajtóművet, pláne scramjet torlósugár-hajtóművet használjunk. A leghatékonyabb megoldás a gázturbinás sugárhajtómű lenne. Egy üzemanyag egységből felszabaduló felhasználható energiát az ISP (Specifikus Impulzus) arányszámmal lehet leírni. Pár hajtómű ISP értéke tengerszinten:
Royce-Rolls Trent 600 turbofan gázturbinás sugárhajtómű: ~25000
ASMP robotrepülőgép torlósugárhajtóműve: ~800
F-1 rakétahajtómű (Saturn-V): 260
SSME rakétahajtómű (STS): 363
Látható, hogy ideális körülmények között a hagyományos sugárhajtómű az, amelyik a legkevesebb üzemanyagot igényli adott teljesítmény leadásához, ez ugyebár annak is köszönhető, hogy az ő üzemanyag-fogyasztása tisztán az üzemanyag, míg a rakétahajtóművek esetén az üzemanyag mellett az oxidálószer is beleszámít.
Ezzel csak annyi a baj, hogy a gázturbina csak viszonylag kis sebességig (a legeffektívebb turbofan hajtómű hangsebességig) és kis magasságig (~15km) működnek megfelelően. E felett már más alternatíva kell, torlósugár-hajtómű vagy rakétahajtómű. Az SR-71 esetén például a hajtómű úgy van kialakítva, hogy gyakorlatilag egy torlósugár-hajtóműbe beépítettek egy gázturbinás hajtóművet. Amikor a hangsebesség alatt megy, akkor csak a gázturbina működik. Utána a torlósugárhajtóművet begyújtják és a gázturbina innentől már nem is működik igazából. Ez is egy multi-mode hajtómű tehát.
A mókás az, hogy már az 1950-es években is felmerült az a megoldás, amit Rutanék a WhiteKnight/SpaceShipOne párosnál alkalmaztak: egy igen effektív, takarékos repülőgéppel felvinni a kvázi rakétát, és azt 10-15km-es magasságból indítva jelentősen lehet spórolni a szükséges üzemanyagmennyiségen - és ezzel az indulótömegen, valamint a költségeken is.
A torlósugárhajtómű illetve a scramjet, egész pontosan egy olyan multi-mode hajtómű, amelyik a felszállás mindegyik fázisában használható (vagyis a #449-es hsz.-ben látható képen lévő) azt jelentené, hogy maximalizálva lenne az üzemanyag-felhasználás hatékonysága. Hogy ez mit jelent? Nos, egy cirka 10 tonnás hasznos teher fellövéséhez jelenleg 300-400 tonnás hordozórakétára van szüksége, és ebből a tömegből legalább 90% az üzemanyag. Ha ugyanezt a 10 tonnás hasznos terhet egy ilyen multi-mode hajtóműves űrrepülőgép vinné fel, akkor annak a tömege valahol 150 tonna körül lenne, és ebből csak 65-70% lenne az üzemanyag. Ráadásul ideális esetben mindez teljesen újrafelhasználható.
Hát ezért kergetik annyira a scramjet hajtóművet a fejlesztőmérnökök... -
OKkultist #480 MÉGEGYSZER ÉS UTOLJÁRA: a HOLD sötét oldalát arra az oldalára (FÉLGÖMBRE) értik, amit innen (FÖLD) nem látunk. MI, a NAP az oda is sugároz mindenfélét, de ez lényegtelen ebből a szempontból. (a Földről nem lehet megfigyelni fotózni, filmezni, ahogy a tojásfejű alienek építik a bázisokat a Hold másik oldalán, na erről szeretnék fotót/élő közvetítést/filmfelvételt látni, akár a Bangalore-is TV-ből:) -
#479 amúgy az X-33 projektről mikor olvastam.Akkor azt írták hogy nem kell segéd rakéta és semmi.Egyéb lekapcsolodó (elhasználható)modul.hanem a saját "erejéböl"feltud jutni.Ez lehetséges lett volna.ha mégse szüntetik be a projektet? -
#478 A hold sötét oldalát elgondolásom szerint brit tudósok fedezték fel. Nekik van meg a megfelelő szakértelmük és idejük ehhez :) -
#477 Igen igen anno énis tanultam erről hogy miért oda az egyenlitő közelébe építik ezeket az állomásokat.De akkor tulajdonképpen egy ilyen Ramjet scramjet hajtóművel hogy tudunk kint maradni huzamosabb ideig az űrbe.Pályára állni ilyesmi? -
#476 BRÉKING! A Holdnak valóban van "sötét" oldala, mindig az, amelyik éppen a nappal ellentétes oldalon helyezkedik el. Ez egy roppant nagy tudományos újdonság. :)
A Holdi "nap" csaknem egy földi hónapig tart (655 és háromnegyed óra), tehát nincs olyan oldala, amit sose ér a napfény (legfeljebb a két sarkán lévő kráterek mélyét...).
Amire te gondolsz, az szerintem a Hold túlsó oldala, lévén a Hold forgási és keringési ideje azonos (655 óra és 43 perc), tehát mindig ugyanazon fele néz a Föld fele. A Hold túlsó oldalát a szovjet Luna-3 űrszonda fényképezte le először, 1959-ben...
[center]
A Hold túlsó oldaláról készült első kép... -
#475 Emlékszem egyre, valahol hollandia környékén. Ember ballagott a traktorjával a szántóföldön, és úgy 150 méterre tőle becsapódott egy jégtömb :) Szerintem azóta az eget nézi mikor kilép a házból :) -
#474 Gondolj bele:
1. Verzió.: Folyamatosan emelkedsz, és közben gyorsulsz, az üzemanyag fogyasztásod is folyamatos.
2. Verzió.: Feljutsz lendületből, alacsony sebességgel 200-300 km magasra, majd miután elfogyott a lendületed, a Földhöz viszonyított minimális DeltaV sebességről kezdesz el gyorsítani az első szökési sebességre.
Utóbbi esetén ugyebár sokkal rosszabb az egész állapot.
Itt olyan dolgokba gondolj bele, hogy a rakétaindító-állásokat igyekeznek az Egyenlítőhöz közel felépíteni. A Francia Guayanai indítóállás a legideálisabb éppen ezért, a Sea Launch egy úszó rendszer, szintén pont az egyenlítőről indít. Cape Canaveral az USA egyik legdélibb pontja, ahogy Bajkonur is anno a Szovjetunió egyenlítőhöz legközelebbi része. Mi az indok? Roppant egyszerű, kihasználják a Föld perdületét, ez is hozzáadódik a DeltvaV-hez, és így a hordozórakéta nagyobb hasznos terhet juttathat a világűrbe. Az orosz Szojuz hordozórakéta indítóállása ezért került Francia Guayana-ra - ezzel csaknem egy tonnányi hasznos teherrel többet vihet fel. -
#473 Jó pár évtizede kötelezően elírták, hogy a repülőgépekről tilos az ilyesmi. Balesetek fordultak már elő, hogy kioldott valamilyen műszaki hiba miatt a zár, és a tartály tartalma fagyott állapotban (ugyebár -50°C van olyan magasságokban) földet ért... -
#472 Nem, az X-43A-t egy Pegazus gyorsítórakéta viszi a megfelelő magasságba, és gyorsítja megfelelő sebességre. -
#471 Hát, őőő, számszerűleg nem gondoltam bele... :) -
#470 Aha, köszi! -
OKkultist #469 BREAKING NEWS, a RONCSDERBI ÚJRAINDUL!!!!! Az Endeavour visz egy budit a zűrállomásra!! Most kezdenek imádkozni , hogy eljusson egyben oda, a NASA meg, hogy vissza is tudjon térni.
Az indián (indiai:) szondáról képek jöttek már a Holdról? Melyik részére szállt le? (esetleg a sötét oldalt is megnézik?) -
#468 DE ha felrepülsz 200-300 km magasra és ott beindít egy rakéta hajtóművet,akkor pályára tudna állni elvileg nem?:) -
Freeda Krueger #467 Az semmiképp sem fordulhat elő hogy a repgép valahol utközben ürít?
Egyik kollégám ragaszkodik ehez a verzióhoz,miszerint a tenger felett tudnak üriteni a gépek,meg van oldva valahogy. -
#466 Azt hiszem valami kémiai vegyületet vetettek be, ami a begyújtásnál segít a folyamatos égés kialakulásához.
Hangsebesség alatt begyújtják és ahogy ég valamivel addig gyorsítják amíg működni nem kezd, vagy elzárt üzemanyagcsapokkal valamivel felgyorsítják hangsebesség fölé és akkor megnyitják az üzemanyagcsapot és indítják be a scramjetet? -
#465 A repülőgépek WC-i alapvetően egy alacsony vízfelhasználásra optimalizált rendszer, ami zárt tartályba gyűjti a szennyvizet. A leszállás után ürítik ki a repülőtéren a tartályt. -
#464 Na ez az, ami miatt a Scramjet még inkább a tesztpadokon van, és nem aktív használatban. Az X-43A esetében ez volt az egyik legnagyobb kihívás, hogy a szuperszonikus sebességű levegő-üzemanyag keverék a belobbanás után ne is aludjon ki egyből. Azt hiszem valami kémiai vegyületet vetettek be, ami a begyújtásnál segít a folyamatos égés kialakulásához. -
Freeda Krueger #463 Kicsit off
Lenne egy kérdésem repülőgép ügyben.
A repgépek WC it hogyan üritik?Hogy müködik az egész rendszer? -
#462 Ez egy "végső" fegyver, alapvetően a hordozók elleni csapásmérésre. Mivel a hatótávolsága kicsi, ezért elég közel kell osonni hozzá, de ha kilőtted, akkor sem kitérni, sem elkerülni nem tudja már a célpont (és ha nukleáris a fej, akkor elég, ha "viszonylag" közel robban).
A modern tengóknál (orosz viszonylatban ez azt hiszem az Akula-II / LADA osztálytól van csak), mint a német Type 214 a torpedócsőből lehet "kiúsztatni" torpedót, tehát relatíve csöndesen elindítani. A hagyományos megoldás az, hogy sűrített levegővel lökik ki a csőből a torpit, amit elég jól lehet hallani - tehát ilyen téren a VA-111 nem rendkívűli.
Amúgy a VA-111 egyből a csőből kilépve bekapcsolja a rakétahajtóműveit, és úgy gyorsul fel. -
#461 Hiába mész 6000km/h-val, ha "felhúzod", akkor a lendület felvihet akár 200-300km magasba is, de aztán a lendület elfogy, és a Föld gravitációja visszahúz. Ha Föld körüli pályára akarsz állni, akkor ~26.000km/h sebességet kell elérned... -
#460 Hogyan gyújtják meg az üzemanyagot a scramjetben? -
#459 Egy bizonyos idő után gyorsul fel erre a sebességre, vagy közvetlenül a kilövés után? Mert ha az utóbbi, és én lennék a tengó parancsnoka, nem lennék oda a gyönyörtől, hogy a világba sikitja a koordinátáimat. Főleg ha egy harccsoportot támadok, és mondjuk helikoptereik is vannak. Bár az az 7000 méter elég kevés. Vagy ez egyfajta "végső fegyver" mikor mondjuk az Oscarom valahogy bejut a hordozó 7000 méteres körzetébe és mindenáron el kell pusztitani? A német torpedó miben különbözik a VA-111estől? Nem is inkább felépitésileg, hanem céljaiban. Nekik is a nagy hajók a céljeik, vagy egyfajta vizi sidewinderként alkalmaznák? -
OKkultist #458 A gépek surlódásmentes(?) bevonata segíti a nagysebességű légköri repülést,(50X hangsebesség és afölött) ezt írják róla:
Bizonyos elemeket megfelelő telítettséggel előkészítve kiteszünk nagy energiával rendelkező fotonsugárzásnak, az atomi szerkezet kötőanyagának anti-energiarészecskéje jön létre az atommag környezetében. Minthogy ezek a részecskék taszítják egymást, ahogy minden más anyagi részecskét is, az elektronhoz hasonlóan a fém felszínén vándorolnak, ahol egyfajta taszító erőmezőt alkotnak. A részecskének hosszú a felezési ideje, ezért a hajótestet ért normál kozmikus sugárzás is képes fenntartani a töltöttségét. Ez az erő nagyon hatékony molekuláris távolságokban, de a kötési energiához hasonlóan elhanyagolható a felszíntől már néhány mikron távolságban. Ez a taszítómező képes megvédeni a hajótestet a mechanikai sérülésektől, és csökkenti a légellenállást a légkörben.
Ezt állítólag már alkalmazzák az állítólagosan nem hagyományos meghajtású járműveknél, ha igaz, amit a kiszivárogtató belső ember mond. -
#457 A magyar terminológia torlósugár-hajtóműnek hívja. Kvázi egy olyan sugárhajtómű, ahol a levegőt saját maga, a levegő nagy sebessége sűríti össze. Éppen emiatt viszont a torlósugár-hajtómű működéséhez kell egy bizonyos minimális sebesség, hogy működni tudjon. Az angol terminológia megkülönbözteti, hogy sugárhajtómű "normális" sebességtartományban működik, vagyis az égőtérbe érkező levegő a hangsebesség alatt van (Ramjet) illetve hogy ez a sebesség átlépi-e a szuperszonikus sebességet is (Scramjet, vagyis Supersonic Ramjet).
[center]