Repülés-űrrepülés-összeesküvés

Van egy jó videóm az orosz lezuhant UFO ról, amit állítólag szegény sorsra jutott KGB ügynök szerzett meg archívumból, majd jó pénzért eladta...
De abban nem földi személyzet volt, hanem a roswelliekhez hasonló faj.

Amennyiben igazak a hírek a lezuhant , látott, elfogott berendezések körül, akkor KIZÁRT, hogy az mind itteni gyártású legyen, akkor viszont a lezuhanások betudhatók annak, hogy a újabb ide kirándulók nem tudnak rendesen leszállni, és becsapódnak, vagy valami gixer itt a Földdel kapcsolatban, ami miatt nem olyan egyszerû(?) leszállni, mint máshol. De ebben a témában akkor a katonai , titkosszolgálati kavarás, hogy csak az igazodik ki, aki kavarja. (külsõ civilek nagyon magas IQ val talán össze tudják rakni a mozaikdarabkákat, de az egy hiányos kép lesz)

Mondjuk logikus is lenne, hogy csak kisérletek, mert ha megnézitek, akkor az UFO balesetek többnyire mind az 50-60-70-es években voltak, azóta csönd van, legalább is én nem hallottam ilyenekrõl. Lehet hogy már továbbfejlesztették, ezért már csak repólni lássuk õket, nem lezuhanni. De ez csak puszta filozofálás...😛

Ugyan már. Nemhiszem, hogy ha az amatõr tudósok (stb.) képesek létrehozni, mégha csak bizonyos körülmények között is, akkor a nasa vagy a légierõ ne támogatna egy ilyen kutatást. Az meg már ne is legyen meglepõ, hogy nem kötik az emberek orrára a legtitkosabb terveiket. A németek is kisérleteztek ilyen cuccokkal, bér kitudja abból mi az igaz. Lehet hogy az a sok Unidentified Flying Object nem is extraterresztriális, hanem csak kisérletek? Kitudja.

Nem sima, nem homogén, vannak rajta kiszügellések, Chris Gibson (Interjú vele!) meg még a skiccen is pontosan rajzolja be a szárnyak szögét, nemhiába nyert díjakat azonnali felismerésben.

alulról igen csak 3 szög alakja van sztem...

Chris Gibson nem ilyet látott 1989-ben, mert azt mondta, hogy se farok, se szárnyak, egyszerûen egy nagy fekete repülõ 3szög volt, a kísérõ gépeket mindet felismerte, de a fekete 3szögrõl azóta sem tudja senki mi az. (semmilyen kiszögellés, vagy vezérsík, vagy valami, kondenzcsíkról sajnos nem beszél, hogy a meghajtásról lenne valami fogalmunk, hagyomántos, vagy már valami fejlettebb, ami persze hivatalosan fizikai képtelenség. Atigravitációs? mert akkor nem lesz nyilvános még egy darabig)

Az Aurora programhoz kapcsolódóan eddig fizikai megfigyelés igazából csak a "kötélre fûzött fánkok" (doughnuts on a rope) szerû kondenzcsíkot párosítják. A kondenzcsík pedig inkább valamiféle pulzáló sugárhajtómûre utal (Pulse Detonating Engine). Az Aurora programra amúgy a feltételezések szerint 1993-ig élt. Jelenleg a DARPA-nak van egy hiperszonikus pilóta nélküli repülõgép programja, ami "Falcon project", Blackswift illetve HCV (Hypersonic Cruise Vehicle) néven ismert. A két prototípusra csaknem egy milliárd dollárt szánnak, és a Lockheed Skunk Works készíti õket. A meghajtásáról kombinált gázturbina és torlósugárhajtómû gondoskodik.


Blackswift makett


DARPA rajz a Blackswift-rõl

Köszi a videjót ! Teccett !

Nehogy elsüllyedjen a topik, itt egy érdekes gyûjtés 1videóban, a HIVATALOS és az összes ÁLLÍTÓLAGOS antigravitációs elmélet és kísérlet összeszedve, kezdve az óindiai legendákból(?) ismert VIMÁNÁKtól a németek BELL kísérletén át, az AURORA projectig, amirõl Edgar Fouche beszélt. MINDEGYIK egyezik egy valamiben: a meghajtás alapja egy szuperfolyékony plazma állapotban keringtetett HIGANY alapú folyadék. A többi itt: Above Top Secret Sokba kerülne bizonyítani bármit is, mert valószínû, hogy kis méretben csak az effektus látható, alig mérhetõ hatással. Egy 10m átmérõjû darab meg sokmillió Ft lenne, marad az elméleti kutatás, mint itt: GCT kutat Csillebércen

Mekkora bukta lenne, ha tényleg beszállnának egy felhõkarcolóba terroristák, és sem összedõlés, sem porig égés, sem hasonló anomáliák nem történnének, egyszerûen kiégne pár szint, amit eloltanának a tûzoltók, az épületet meg egy kis tatarozás után újra lehetne használni. (pesze tragikus eset lenne, csak sajnos kb. ennyi esély van rá, hogy kiderüljön, milyen egy tényleges baleset, ha repülõgép találkozik épülettel, esetleg a NASA egy 1:100-as modellen bemutathatná, hogy néz ki) Valószínû, egy ilyen esetre már fel vannak készülve, és azonnal kizárnának minden civil szakértõt és megfigyelõt, az épületet meg a "tûz miatti súlyos strukturális meggyengülés" miatt, porig robbantanák, mert a "nemzetbiztonság" így kivánná. Kb. akkor fogunk megtudni mindent, amikor a JFK ügy összes titkosított papírjai megtekinthetõk lesznek nyilvánosan, és kötelezõ tananyag lesz a merénylet igazi története.

Most nem keresek képet, de egy kicsit lejjebb is látható, h az épület már lángokban áll, a két gép pedig csak füstölög...

A lepárlásnál a gázolaj a petróleum alatt van, a petróleum tisztább, a gázolaj kevésbé az. A kerozin pedig kvázi továbbfinomított petróleum. Egy laikusnak, aki elsõre nem tudja hova rakni a kerozint, úgy a legegyszerûbb elmagyarázni, hogy végül is a gázolajnál tisztább lepárlási termék. A fõbb tulajdonságai ahhoz vannak legközelebb az általánosan használt üzemanyagok között, amik már ismerõsebben csengenek a hétköznapi ember számára is.

Érdekesség: Az átkosban (meg utána is) a lopott kerozint tankolták diesel-motoros autókba, csak Arol 2T-t kellett ráönteni, mivel a kerozin túl "száraz", nincs szinte semmi kenõhatása.

???
Mindkét gép kifejezetten hatalmas tûzgömböket produkált.

Köszönöm a válaszokat. Mindezt azért kérdeztem, mert eleve az is nagyon érdekes, h a két gép csak ott füstölgött, és nem robbant fel hatalmas tûzgömbbé válva. Ellenben a hatalmas, és tényleg biztonságosra épített WTC az alapokig összeomlott tõlük... Ez természetes. Hiszen láttuk.

Az elkövetõ terrorszervezet mind a mai napig nem jelentkezett. Senki sem vállalta, senki sem dicsekedett sehol sem a tettével. Senki sem olvasta be a követeléseit, mondván, ha nem teljesítik azokat, legközelebb még nagyobb szabású merényletek következnek...
és ott a többi megoldatlan kérdés az Amerika hazugsága c. kis összefoglalóban...

Cifu, én ismereteim szerint a kerozin az nem igazán gázolaj. Az finomított petróleum. A JET A1 keró egyes adatai ismertek elõttem, de az nagyon nem gázolaj...

A szárnyakban meg integráltartályvan. A fõtartók és bordák segítségével van egy hermetikus rendszer kialakítva és nem tarály van beépítve.

Amennyire tudom már a függõleges vezérsíkban is üzemanyag van egyes gépeken.

Kilocsolt gázolaj fölött viszonylag sokáig bagózhatnál, az égõ csikket még akár bele is pöckölhetnéd a tócsába. De azért ne próbáld ki otthon, ne kísértsd az Urat 😊

A porlasztott gázolaj/keró más tészta. Az ütközés után ilyenbõl lett jó sok, nem kevés gyújtóforrás társaságában: forró fémdarabok és elektromos szikrák.

Fizikailag valóban a törzsben is van tartály, de jogilag nem lehet ott, ezért azt az átmenõ szárny részének tekintik. De minden általam ismert Airbus illetve Boeing típus rendelkezik, az általad center (amit integráltnak neveztél) illetve klasszikus értelembe vett szárnytarályokkal is. Gyakorlatilag a szárny szélsõ 1-2 métere kivételével mindenhol tüzelõanyag van, illetve a rész a tüag rendszer része az egész szárnyszerkezetben, beleértve a törzsön átmenõ részt is. (vannak olyan típusok ahol még a vízszintes vezérsíkban is)

B 757 tüag rendszer

B 767 tüag rendszer

TG

"A kerozin leginkább a gázolajra emlékeztet ebbõl a szempontból (gyakorlatilag egy tiszta gázolaj), ég, és nem robban. "

Azért én mintha láttam volna egy leheletnyi villanást a pukkanó hanghatás kíséretében.

Nem, az utasszállító gépeknél a félszárnyakban is van üzemanyagtartály. Most így hirtelen 757 / 767 géprõl nem találtam megfelelõ képet, de itt egy, ami a 777-es tartályait mutatja.

Nem fog összejönni a kellõ méretû robbanás minden feltétele. Ahhoz, hogy egy éghetõ anyag robbanásszerûen égjen el, kell megfelelõ mennyiségû égéstápláló oxigén is, nem elég csak a forró hajtómû, amely egy jó arányú üzemanyag-levegõ keveréket meggyújtana.

A tartályban lévõ gõzök és gázok begyulladhatnak, és hajthatnak végre ilyen robbanásszerû égést, ez a legvalószínûbb magyarázat a TWA 800-as járatának a levegõben történõ felrobbanására. Itt a feltételezések szerint a tartályban lévõ gázokat egy zárlatos vezeték robbanthatta be. A robbanáshoz megfelelõen zárt a tartály, és elegendõ lehetett ahhoz, hogy a gépet két részre szakítsa.

A WTC-nél igazi robbanást nem láthattunk, a becsapódáskor a szárnyakból és a törzstartályból szétfröccsenõ üzemanyagot viszont begyújtotta valami, a forró hajtómûvek hõje a legvalószínûbb.

Kerozintarály csak a törzsben tudtommal, mert integráltartály a menõ már cirka 40 éve. Mire odeérne a hajtómû a szárny és a tartály integritása már rég a múlté...

Akkor is csak ég, ha a mûködõ (forró) hajtómûvek bekerülnek a kerozintartályba?

Természetesen arra a Boeing típusra gondoltam, amelyek becsapódtak.

Ha nem így lett volna és a repülõgép becsapódása + az égõ kerozin hõje meggyengítette volna a szerkezetet, akkor eltörött volna derékban ( a becsapódás helyénél) a torony. De nem ez történt. Az épület szépen függõlegesen önmagába roskadt.

Ahhoz, hogy derékba törjön, az kellett volna, hogy az egyik oldalon elnyírjanak minden tartóoszlopot, ekkor valóban keresztirányba dõlt volna le a becsapódás feletti rész az alátámasztás megszûnése miatt (a tartóoszlopok függõleges irányú, és nem hajlító irányú igénybevételre méretezték).

A WTC esetén a becsapódás pont középre sikerült mindkét esetben, átnyírva a külsõ tartóoszlopokat, és meggyengítve a középsõ magot. Egyik oldalon sem végeztek teljes szélességben munkát.

Innentõl kezdve az, hogy mikor dõl össze, attól függ, hogy a szerkezet mikor enged a tömeg nyomásának, ami függõleges irányú volt. Tehát pont úgy dõlt össze, ahogy ilyen szituációban várható volt.

Az tévedés, hogy egy meggyengült szerkezet automatikusan egybõl megroppan, összetörik, összedõl. Alapvetõen minden részelemet túlméreteznek bizonyos szintig. Ez a biztonsági tartalék, ha egy-egy részelemet kiveszünk, akkor a többi képes átvenni a plusz terhelést. Egy bizonyos szintig. Ha ezt a szintet X értékkel túllépjük, az anyag elkezd 'fáradni', és enged. Eltörik, összedõl. Ahhoz, hogy az X érték egybõl hatást fejtsen ki, jelentõsen túl kell lépnünk az elõre méretezett terhelést.

Ez esetben a két gép mindkét torony esetében olyan károkat okozott, amely még nem volt elég a szerkezet egybõl való összedõléséhez, de már meggyengítette annyira, hogy ne legyen képes a végtelenségig elviselni a terhelést.

Ehhez jött még a tûz károkozása. Az, hogy valami X fokon ég, nem jelenti azt, hogy ha valamit, ami Y fokon olvad, lelocsolunk vele, és meggyújtjuk, akkor ha X > Y akkor az adott anyag egybõl elolvad.

Ennek legegyszerûbb példája a jég és a melegítés. Ahhoz nem elég 0°C feletti hõmérséklet, hogy a jég egybõl elolvadjon, hiába 0°C az olvadáspontja...

(a fentiek rossz, lyukas memóriámból elõcsalinkázott mechanikai, metallurgiai és anyagtechnikai órák tananyagából fakadó emlékekre épül, ha valahol hibáztam benne, kérem javítson ki valaki)

Valahol olvastam, annó gondoltak egy ilyen baleset bekövetkezésére a tervezõk (hogy egy az óceán felõl jövõ repülõgép beleütközhet) és igen, a gép beleütközése nem rendítette meg a tornyot

Ezt anno már az NWO topicban kitárgyaltuk ha jól rémlik. A torony tervezése idején valóban felvetették a lehetõséget, és végeztek számításokat. A számítás alapjául egy Boeing 707-es szolgált (az akkori kor legnagyobb utasszállító repülõgépe), ami még méret és tömegadatiban sem tér el jelentõsen - ám a sebességet mintegy 360km/h-ban állapították meg, mivel úgy vélték, hogy egy gép leszállás közben ütközhet csak a toronynak, márpedig ennél nagyobb sebességet ez a manõver nem indokol. Az õ számításaik szerint a gép a külsõ acélváznak adta volna át a mozgási energiáját, a belsõ magot már nem érte volna károsodás.

A toronyba csapódó gépek viszont csaknem kétszer nagyobb sebességgel repültek - ez pedig exponenciálisan növekvõen nagyobb becsapódási energiát is jelent. A gépek így mindkét esetben megrongálták a belsõ teherviselõ magot is.

Szerinted mennyi idõ alatt ég el a szabad levegõn egy telitankolt repülõgépre való kerozin?

Relatíve rövid idõ alatt, 10-20 perc függõen a körülményektõl (mekkora területen ég, milyen szélviszonyok vannak, stb.)

Ha robban, mekkora területre terjed? Mekkora hõt fejleszt? Mennyi ideig?

A kerozin leginkább a gázolajra emlékeztet ebbõl a szempontból (gyakorlatilag egy tiszta gázolaj), ég, és nem robban.

"Nos az ekkora toronyházak lengését egy nagy súllyal kompenzálják, amit majdnem a tetõ magasságában rögzített acélsodronyok tartanak az alap szint alatt."

Amennyire tudom ez nem a '70-es évek ópiuma. Akkor még szó sem volt ilyesmirõl. Ma a súly szerpét sokszor meg medence jelenti, mert az is tömeg és egyben tûzoltó víz is.
----



"Látható, h a torony a repülõgép becsapódása után is szilárdan állt, bizonyítva a tervezõk és a kivitelezõk szakszerû munkáját. Ha nem így lett volna és a repülõgép becsapódása + az égõ kerozin hõje meggyengítette volna a szerkezetet, akkor eltörött volna derékban ( a becsapódás helyénél) a torony. De nem ez történt. Az épület szépen függõlegesen önmagába roskadt."

Már kb. 1000-szer le lett írva, hogy a tûz kilágyította az acélt és ettõl a felsõ 20 emelett zuhant rá az alatt levõkre. Ettõl esett össze az épület szinte függõlegesen.
----

"Anyagvizsgálat: 10, 15, 20 mm átmérõjû köracélokat vizsgáltunk. A végük kb (nem mértem le) 30-40 mm-re vastagodott meg, h a gépbe be lehessen fogni."

Ezzel az a probléma, hogy meg sem közelíti azt az igénybevételi sebességet amit egy ütközés csinál.. Charpy féle vizsgálat nem volt különbözõ hõfokon? Na ott láthatsz igazi rideg törtést acélra, szakítógépen soha...
----

"Tényleg, te úgyis olyan nagy szakértõ vagy. Szerinted mennyi idõ alatt ég el a szabad levegõn egy telitankolt repülõgépre való kerozin?"

Hát ez így önmagában nem definiálható.

1. Mekkkora gép?
2. Mekkora felületen folyik szét?
----

"Mégis mi történik, ha az üzemi hõfokon mûködõ motorokat beletoljuk a szárnyakban levõ üzemanyagtartályokba? nem robbanna inkább? Vagy csak szimplán meggyullad és semmi robbanás?"

Nem igazán értem mire akarsz kilyukadni. Ha egy gép lezuhan / ütközik a tûz/robbanás veszélye igen magas.
----

"Ha robban, mekkora területre terjed? Mekkora hõt fejleszt? Mennyi ideig?"

Attól függ mit talál el, mennyi keró van benne és mekkora területen szóródék szét az anyag. Szét kell nézni az NTSB vagy az FAA nyilvános doksijaiba hátha írnak errõl, de a baleseti kivizsgáláskor gyanítom nem ezen van a hagsúly. A torony 30 percen túl égett. Primitív hõtani becsléssel tudnék mondani egy számot amennyi idõ kell 300-350 fokra melegedéséhez egy adott acélcsõnek. Hasonlósági modellezéssel otthon is lehet próbálkozni csak nagyon erõs hõforrás is kell hozzá és igencsak balesetveszélyes lenne...

Nos az ekkora toronyházak lengését egy nagy súllyal kompenzálják, amit majdnem a tetõ magasságában rögzített acélsodronyok tartanak az alap szint alatt.
Látható, h a torony a repülõgép becsapódása után is szilárdan állt, bizonyítva a tervezõk és a kivitelezõk szakszerû munkáját. Ha nem így lett volna és a repülõgép becsapódása + az égõ kerozin hõje meggyengítette volna a szerkezetet, akkor eltörött volna derékban ( a becsapódás helyénél) a torony. De nem ez történt. Az épület szépen függõlegesen önmagába roskadt.
Éppen ez bizonyítja, h nem a becsapódás miatt dõlt össze a torony.
Jártak a liftek, több ezer ember ki tudott menekülni.
Valahol olvastam, annó gondoltak egy ilyen baleset bekövetkezésére a tervezõk (hogy egy az óceán felõl jövõ repülõgép beleütközhet) és igen, a gép beleütközése nem rendítette meg a tornyot

Azért megkérdezném, télen, erõs szélben voltál-e 60 méter magas torony tetején? Tapasztaltad-e, hogy az éjszaka ráfagyott jég a napsütés hatására mekkora hangzavart rendez? Micsoda élmény az a kb fél méteres kilengés 60 méteren? Én sosem felejtem el.😄

Anyagvizsgálat: 10, 15, 20 mm átmérõjû köracélokat vizsgáltunk. A végük kb (nem mértem le) 30-40 mm-re vastagodott meg, h a gépbe be lehessen fogni. Ez még régi gép volt, papírra rajzolta a diagramot, szépen látszódott a rugalmas nyúlás határa/erõ, aztán amikor már a keresztmetszete zsugorodott és már maradandó volt a deformáció, végül a folyás és a szakadás. Már régebben volt, a pontos szakkifejezésekre nem emlékszem.
Tényleg, te úgyis olyan nagy szakértõ vagy. Szerinted mennyi idõ alatt ég el a szabad levegõn egy telitankolt repülõgépre való kerozin?
Ezt biztosan már lemodellezte valaki..
Mégis mi történik, ha az üzemi hõfokon mûködõ motorokat beletoljuk a szárnyakban levõ üzemanyagtartályokba? nem robbanna inkább? Vagy csak szimplán meggyullad és semmi robbanás?
Ha robban, mekkora területre terjed? Mekkora hõt fejleszt? Mennyi ideig?

Off:
Az asztalt meg ne csapkodd, mert fájni fog a kezed. Az asztalnak a verés nem fáj.
On

a legtöbb sújt az épület közepén húzódó oszlop tartotta, ez is meg lett már magyarázva és a többi is, szerintem nem kéne mindent 3 szor tárgyalni

"Nem. Ezek az összeesküvés elmélet hívõkre igaz. Többnyire semmilyen természettudmányos affinitásuk sincsen, de osztják az észt. Nyilvánvaló hülyeségeket beszélnek, egy árnyékot nem képesek egy fotón felismerni, stb."

Nemtom ez a felismerni nem akarás kire jellemzõbb... Nyilvánvaló hülyeségeket is csak elvakultságdban hallhattál...

Totál nem vágod mit akart ezzel mondani. Ha egy repcsi az epület egyik felét vagy inkább sarkát gyengiti meg jobban, mint a másik oldalát az épületnek, akkor több mint valószinû, hogy nem fog mindkét oldalán egyszerre összedõlni, tehát vmelyik felére dõlni fog. Ehelyett azt láttuk, hogy mig az egyik felébe becsapódott, addig a másik helyén még a tüzet se lehetett nagyon észrevenni az egyik toronynál. ennek ellenére eléggé egyformán szépen magára dõlt az épület. Ráadásul azok az elég furcsa robbanások is, amik látszanak a felvételeken. Nameg a / alakban eltört oszlopok meg a patakokban folyó fém, hogy a vizsgálat elõtt eladott több ezer tonna vasról ne is beszéljek... Van itt minden, csak szét kõ dikházni...<#gunyos1>

Amit én érdekesnek találok (de ez csak kötekedés) hogy egyszer azt állítják hiszem ha látom, aztán meg azt hogy nem hihetünk a szemünknek...

Na mindegy ez már meghaladja szerény képességeimet.

"Azt meg végképp nem értem, h a tényeket imádók miért nem hajlandók meglátni a hasonlóságot egy felrobbantott toronyház összeomlásának képei, és a WTC "összedõlésének" a folyamatában."

Az, hogy valami hasonlónak tûnik látványilag valamihez nem jelenti azt, hogy tényleg az történt. Akarsz egy példát? A számítógépes repülõgép szimulátorok aerodinamikai modellezése fényévekre van a valóságtól, de egyszerû repülési helyzetekben a mozgás megkülönböztethetetlen a valóditól szemre. Mivel a torony úgy omlott össze ahogy szemre megkülönböztethetetlen attól amit az összeesküvés elmélet hívõk állítnak. Szóval nem az a lényeg amit látsz, hanem ami levezethetõ az ütközésbõl és amit az összeomlás utáni fotókon látsz.
----

"Ha a repülõgépek miatt omlott volna össze a két torony, akkor elõször is elkezdett volna inogni az egész. Ennek hatására folyamatosan szakadtak volna a külsõ oszlopok, majd hatalmas darabok váltak volna le az épületekbõl, a mi a szomszédos épületekkel együtt zúzódott volna porrá. Eldõltek volna, mint két behajlított ujj. Nem pedig porrá omolva gazdagították volna az ócskavas kereskedõket.."

Az asztalt csapkodom a röhögéstõl ez akkora baromság. Fingod nincs a mechanikáról. Halottál már olyanról, hogy sajátfrekvencia? Törésmechanika? Rugalmasság? Soroljam még? Az erõs szélben láttál te már szabad szemmel épületet inogni? Nem. Ahogy itt sem láthattál... Pedig ott tartós a szélterhelés általában. Egy repülõgép becsapódása nem fejt ki elég erõt ahhoz, hogy egy EGÉSZ épületet elhajlítson. Számold (becsüld) már ki az inerciákat légyszíves és modellezzed. Az igénybevétel egy igen erõs nyírás volt inkább, hajlítás kevésbé. Szabad szemmel még 1-2 méteres kilengéseket sem vennél nagyon észre a felvételeken hacsak nem 1-2 másodperc alatt történne, de ez nem lehetséges. Más a sajátfreki...
----

"Amúgy én is láttam szakítószilárdság vizsgálatot ( nem is egyet és élõben) az elszakított anyag két vége (rúd anyagról van szó) tûhegyes volt. Semmiféle folyások nem voltak az oldalán, mint a lenti képen látható gerenda tetején levõ "cunder" azaz salakossá olvadt fém."

Milyen anyag? Mekkora sebességgel? Nagyon nem mindegy. Én az anyagtechnológus cimborámmal folytattam errõl hosszú diskurzust.
----


"Talán az a baj, h olyan túl "jókisfiúk" vagytok. Mindent elhisztek, amit a fehérköpenyes bácsik mondanak. Ha most megjelenne egy tanulmány, ami bebizonyítaná, h az ég tulajdonképpen zöld színû, csak mi látjuk kéknek, akkor Ti máris ezt elfogadnátok, és minden "hülyének"
elmagyaráznátok, h az ég az igazából zöld."

Nem. Ezek az összeesküvés elmélet hívõkre igaz. Többnyire semmilyen természettudmányos affinitásuk sincsen, de osztják az észt. Nyilvánvaló hülyeségeket beszélnek, egy árnyékot nem képesek egy fotón felismerni, stb.
----

"Aki meg gondolkodni merészel és ellentmond a fehérköpenyes hivatalos verziónak, az megnézheti magát! Majd jól bannolják az SGrõl kezdetnek..."

Aki bannolva lett a sílusa miatt lett nem azért amit mondott. Akkor szerinted miért nem egybõl lett kivágva? Jaj, ez is micsoda összeesküvés... <#falbav>

No offense de ismét bizonyságát láttuk annak ami miatt csak mosolygok (egy idõ után meg bosszankodok) az összeeküvés elmélet hívõkön. Tisztán látszik, hogy a társadalom cirka 80%-95%-a mûszaki / természettudományos analfabéta.

NWO topicban a #12186, 12187, 12188-at olvassátok el légyszi.

Nem csak arról van szó, h a bizonyítékokat azonnal összesöpörték, és eladták :
"Ha nem a repülõgépek becsapódása, hanem ténylegesen robbantások okozták a két torony teljes összeomlását, ennek a nyomai fellelhetõek lennének a romok között. Pontosan ez a vizsgálat maradt el. Valamilyen rendeletre hivatkozva, még mielõtt egy vizsgálóbizottság összeállhatott volna, a romokat gyorsan eltakarították! William A. Manning, az amerikai tûzoltó magazin, a Fire Magazine fõszerkesztõje ezt a tettet nyilvánosan a "bizonyítékok megsemmisítésének" nevezte. 2002. március 6-án a kongresszus tudományos bizottsága azt közölte, hogy a vizsgálatokat akadályozzák, mert "Néhány fontos acéloszlopmaradvány eltûnt, még mielõtt a vizsgálatot végzõk a szerencsétlenség helyszínére érkeztek volna"! A fémroncsok gyors eltakarításáért egyedül egy cég, a Newark-i "Metal Management" volt felelõs. Csak Shanghaj-nak több mint 50.000 tonna szétroncsolt fémtartószerkezetet adtak el, ócskavasként. A cég mellesleg ragyogó teljesítményével mellékesen 3 millió dollárt keresett."

és így tovább...

Azt meg végképp nem értem, h a tényeket imádók miért nem hajlandók meglátni a hasonlóságot egy felrobbantott toronyház összeomlásának képei, és a WTC "összedõlésének" a folyamatában.

Ha a repülõgépek miatt omlott volna össze a két torony, akkor elõször is elkezdett volna inogni az egész. Ennek hatására folyamatosan szakadtak volna a külsõ oszlopok, majd hatalmas darabok váltak volna le az épületekbõl, a mi a szomszédos épületekkel együtt zúzódott volna porrá. Eldõltek volna, mint két behajlított ujj. Nem pedig porrá omolva gazdagították volna az ócskavas kereskedõket..
Amúgy én is láttam szakítószilárdság vizsgálatot ( nem is egyet és élõben) az elszakított anyag két vége (rúd anyagról van szó) tûhegyes volt. Semmiféle folyások nem voltak az oldalán, mint a lenti képen látható gerenda tetején levõ "cunder" azaz salakossá olvadt fém.

Talán az a baj, h olyan túl "jókisfiúk" vagytok. Mindent elhisztek, amit a fehérköpenyes bácsik mondanak. Ha most megjelenne egy tanulmány, ami bebizonyítaná, h az ég tulajdonképpen zöld színû, csak mi látjuk kéknek, akkor Ti máris ezt elfogadnátok, és minden "hülyének" elmagyaráznátok, h az ég az igazából zöld.
Mert ez a hivatalos verzió. Amíg ez van érvényben, addig azt el kell hinni és kész.
Aki meg gondolkodni merészel és ellentmond a fehérköpenyes hivatalos verziónak, az megnézheti magát!
Majd jól bannolják az SGrõl kezdetnek...

Rézkábelek meg irodai cuccok? Olvass vissza, lejjebb belinkeltem pár cuccot, meg irtam is róla.

réz kábelek amik a tûzben olvadtak meg? (gondolom egy csomó irodai cucc volt ott ami dugig volt alumíniummal és rézzel. ezek eléggé puha és gyorsan olvadó fémek. (pl az alumíniumot ha sokáig melengeted a kezedben már símán tudod deformálni.)

A lényeg hogy felesleges. Két kiégett és gyakorlatilag használhatatlan torony (mert ha nem is omlik össze a szinteknek annyi és ahogy a statikusok fogalmaznak "életveszélyes" ) még csúfabb mementója a kapitalizmus bukásának. A halottszám megvan. A kettõ felesleges. Vagy robbantasz és elhinted hogy a gonosz terroristák voltak, vagy repülõzöl. Ez igy Raszputyin kivégzésének tûnik 😊

Na ne viccelj már... ha valaki így akar becsapni egy világot, ne tudná megoldani hogy ne látszódjon ?

A torony tetejére meg jó kis füstölgõket rakott, hogy úgy nézzen ki mint ha felülrõl omlana lefelé...

Ha kell, akkor meg tudják oldani kevesebb látvánnyal is, de ugyanazzal az eredménnyel. +ott volt a látványnak, a 2db repülõgép. hadd lássnak ilyet is az egyszerû népek, a szakértõket meg majd megfizetjük, és azt fogják mondani, amit mi akarunk. vagy többet az életben nem kapnak munkát, kevesen is mertek megszólalni, volt akit ki is rugtak érte, prof. Steven Jones szerencsés, mert az egyetem kiállt mellette. (próbálták befenyíteni,de nem jött össze, ott még azért vannak ilyen emberek, meg intézmények)

Bár ha beelgondolok elég lett volna az egyik fajta is. De akkor mik azok a robbanások meg az az ömlõ fém, amit a romok közt is találtak?

Láttad mindkét torony ledõlését? Nem ilyen látványosan, de ott is vannak ilyen robbanások. Ezt mostanáig senki se tudta megmagyarázni itt a forumon se és sehol se.
Nem értek az épületek lerombolásához iylen profi szinten, de szerintem lehetséges, hogy kombináltan használtak termitet és a vidin látható tölteteket is. Bár ez csak egy fáradtan kitalált elmélet. 😛

Láttad a belinkelt videót? Ott azért elég látványos ahogy robbannak a töltetek. Az látszana az összes filmen.

NEM volt minden szinten akkora tûz, hogy folyéknnyá váljon minden, a porrá válás meg az ütközés következtében CSAK ÚGY TÖRTÉNHETETT volna, ha közben LASSUL a lehulló tömeg!!! (fizika!) A teljes emelet nem válhat úgy porrá, hogy közben nem lassul semmit, márpedig az épület tizedmp.-re pontosan szabadeséssel rogyott össze, mintha kirúgták volna az alsó 20emeletet, és a felette levõk lezuhanva váltak volna porrá. DE NEM EZ A HIVATALOS VÉLEMÉNY.

Mennem kell, majd holnap kifejtem.

Elöljáróban annyit, hogy ez így teljesen hibás elképzelés.

Vagy a zuhanás és ütközés közben szanaszét törõ beton pora ÉS nagy darabjai ÉS a tûzben korábban trottyra égett anyagok pora.
De ez persze csak egy elmélet.

VAGY nagy tömeg (egyben) és NEM POR, mert porból nem lesz akkora SÚLYTERHELÉS, mert az "lefolyik" oldalt, elszáll, stb.. úgy viselkedik mint a sûrû folyadék. VAGY POR, de akkor meg mitõl kapott terhelést a középsõ mag? (hova lett a teherhordó szerkezet?, a portól NEM mehett taccsra)

Nem , de ha véletlenül mégis igaz amit mondanak (õk és mások, pl. COMMANDER X vagy Phil Schneider) akkor nagyon ráqúrtunk. Az említett 2 figura már nem él, és egyikõjük sem természetes módon távozott az élõk sorából, remélem , hogy csak véletlenül, és egy szó sem igaz abból amit mondtak. (vagy nagyon de nagyon ráqúrtunk, mindenki, még a milliárdosok is.

Nagyon nem vágom, hogy mi a problémád. Milyen porrá vált? Milyen eltûnt tömeg? Milyen nagy, súlyos darabok? Miért nem a földön kötöttek ki? Miért gondolta volna meg magát a zuhanó tömeg?

MI VAN?

Ott volt az épület, összedõlt. Lett helyette törmelékkupac. Nem értem, mirõl beszélsz.

NEM lehetett csak a lezuhanó teher az oka, mert akkor NAGYDARAB SÚLYOS elemek kellett volna, hogy a FÖLDÖN kössenek ki a legvégén!!!! Ezt magyarázza a prof. is, hogy VAGY a sok felszálló por és porrá vált épület (de akkor hol a tömeg/súly?????) VAGY a NAGYDARAB ACÉL+BETON darabok! Namost itt a kettõbõl csináltak egy látványelemet, a háttérben/valóságban meg nem történhetett egyszerre kétféle OKBÓL az ami történt. Fõleg nem egymást kizáró két okból. (vagy a lezuhanó tömeg útközben meggondolta magát és PORRÁ vált, hogy nehogy valakinek a fejére essen? De elõtte még az alatta levõ szintet MÉG mint egész nagydarab tömeg érte el, hogy az összerogyjon, és csak utána vált porrá? és így sorban szintrõl szintre egyre lejjebb, de azért vigyázva, nehogy oldalra dõljön az épület, még kárt tenne valami másikban, ami nem volt biztosítva)