Repülés-űrrepülés-összeesküvés

IGEN

Már évekkel ezelõtt rákerestem...

Mondom keress rá!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!<#nezze>

Elvégre a világ hemzseg amcsi bázisoktól...

Összeesküvés elmélet hívõk, az usa kormánya sokat tanulmányozta az "ufo"-kat, melyek a katonai bázisok környékén bukkantak fel.Kíváncsi lettél, kereess ré erre: Vought xf5u

Nézd meg az eredetit máshol, ha azt hiszed, hogy manipuláltak vele a videó készitõi...

Az ilyen "tényfeltáró", "lelplezõ" videók érdekes módon mindig ezt hozzá ki. Csak nem manipulálnaka felvételekkel és nem vágják be azokat akik csak röhögnek a kérdésen?

A második összehasonlitó filmecskében meg elég jól láccik, hogy alaposan meg volt vágva mindkét vid...

Nem arra céloztam, hogy ez az igazság (pedig sztem de), hanem arra, hogy elég nagy fölényben vannak azok, akik nem hisznek az államuknak. Ezzel arra a jópár száz hsz.-el ezelõtti hsz.re reagálok, mely szerint a "hitetlenek" jóval kevesebben vannak...

"Érdekes végén a szavazás, amit a New York Times hirdetett, miszerint az olvasók szerint Inside Job volt-e..."

Totálisan irreleváns...

Visszatérve a 911-re:
9/11 kulcsfontosságú szem/fültanu interwiev + titokzatos halála
Érdekes végén a szavazás, amit a New York Times hirdetett, miszerint az olvasók szerint Inside Job volt-e...

A két hivatalos videó összehasonlitása frame-nként, amik a pentagonba csapoódó gépet mutatják

Nah, milyen csönd lett...

Belinkelem ide is:
Edgrar Mitchell interjú, 2008 július 23.
Az "összesküvés" szót ki lehet emelni, BOLD-ra, ha valami az,akkor ez az, már több mint 60éve megy.

Lemaradt, hogy a FOCI-t ejtik annak, mert épeszû ember nem megy fotballozni a pályára.
A NASA meg kb. annyira nyitott, mint az amerikai törvényhozás, a lényeget nem láthatod, csak ott van hozzá megfelelõ mennyiségû infrastruktúra+pénz a látszat fenntartására. 1 weboldal fenntartása azért nem akkora összeg, érthetetlen, hogy ez a japán valami lenne az összes, amit összehoztak, viccnek durva lenne,tehát komolyan gondolják. Az a hierarchikus felépítés tényleg sokba kerül amit az USA mûvel, legyen szó bármirõl, ott maga a titkosság fenntartása is vagyonokba kerül, lásd a AXL (Aircraf Access Only) bázisok, a NASA retusáló hadosztályai, az ûrsiklós látványszínház fenntartása mellett a 2.számú (valóságban az 1.) ûrprogram finanszírozása, stb... (ÁLLÍTÓLAG, mert bizonyítékom nincs, csakhát nem zörög a haraszt...)
Az GRIFFIN akkor legalább olyan okos, mint ez: (vagy szóltak neki, hogy túl sokat ne költsön, a színház nemsokára bezár)

Minden viszonylagos. A Venture Star esetén az üzemeltetési költségeket igyekeztek (volna) minimálisan tartani, így pl. fémes hõvédõ pajzs lett volna, és nem RCC (reinforced carbon-carbon) illetve szilikát alapú hõvédõ pajzs. A fémes pajzs kevesebb karbantartást igényel, egyszerûbb és könnyebb. Arra is voltak tervek, hogy az ûrsiklók mûködési idejét a fémes hõvédõ pajzs alkalmazásával növelik meg, de ebbõl sem lett semmi. A gép amúgy 100%-ig újra felhasználható lett volna. Elvben.

Hát ezt szomorúan hallom.Pedig teccet az elgondolás.Amúgy ennek a rendszernek van valami elõnye(hátránya)? Gondolom sok üzemanyag kell.De végülis nincs leválló modul(rész)és így teljesen újrahasználható?De karbantartás drága lehet eléggé.

Jelenleg nincs SSTO rendszer fejlesztési fázisban. Tervezõasztalon akad pár eféle rajz, de ott már az 1960-as években is volt...

És ilyen SSTO rendszert használni kívánó projekt akad még?Vagy csak a venture Star lett volna az amelyik használja?

Nem is vártam semmit, mindig a legelsõnél van esély bármilyen kiszivárgásra, vagy nehezen magyarázható gixerre, utána már olajozottan megy a propaganda. A japán oldalt megnéztem, de biztos, hogy ez az? Kb. 30-40db kép van összesen a holdról, kb. olyan felbontásban, mintha innen fotózta volna valaki egy távcsõvel. Ezért kár volt elkölteni X milliárd jent.

Jó reggelt! 😊
Ha nem tûnt volna fel, a NASA az összes ûrügynökség közül a legnyilvánosabb, a különféle missziók képanyaga elérhetõ nagy felbontásban is a netrõl, a Mars Rovereknél a még nyers képeket is egybõl feltették a netre, hogy bárki megnézhesse õket. Ez azonban jelentõs infrastruktúrát és emberi erõt igényel, akik karbantartják az internetes rendszert - ami pénzbe kerül. A NASA esetén a nyilvánosság kiszolgálása fontos szempont, nem is sajnálják rá a pénzt. A többi ûrügynökség erre kevesebb figyelmet fordít, így a képanyagok is nehezebben elérhetõek. Ez itt a Kínai ûrügynökség CELP programjának honlapja, ami a Chang'e-1-el is foglalkozik. A lenti térképet egy kínai hírügynökség hozta nyílvánosságra.

Ezek után visszasírod a NASA weboldalait és nyitottságát. ^^

Az elsütõbillentyûrõl meg a nagytudású fociedzõk, meg a hasonló "szakértõk" jutnak az eszembe, akik csak és kizárólag FOTBALL-nak ejtik a football-t, ami amúgy futboll lenne. De õk ezt jobban tudják, mert õk ebbõl élnek. (és milyen jól)

Adva volt egy szóhasználati eset, ami hibás volt. Megmagyaráztad, hogy szerinted miért van igazad, miközben nem volt, erre jöttem egy példával, szintén szóhasználati téren. Erre itt egy kiejtési hibával példálózol. Szükséges folytatnom?

Az X-33 feladata az lett volna, hogy bebizonyítsa a Venture Star esetén alkalmazni kívánt technológiák életképességét. A tesztjármû még nem volt teljesen kész, de közel állt hozzá. De igen, Griffin vezetésbe kerülése gyakorlatilag kinyírta a programot...

Az elsütõbillentyûrõl meg a nagytudású fociedzõk, meg a hasonló "szakértõk" jutnak az eszembe, akik csak és kizárólag FOTBALL-nak ejtik a football-t, ami amúgy futboll lenne. De õk ezt jobban tudják, mert õk ebbõl élnek. (és milyen jól)

Nem is vártam semmit, mindig a legelsõnél van esély bármilyen kiszivárgásra, vagy nehezen magyarázható gixerre, utána már olajozottan megy a propaganda. A japán oldalt megnéztem, de biztos, hogy ez az? Kb. 30-40db kép van összesen a holdról, kb. olyan felbontásban, mintha innen fotózta volna valaki egy távcsõvel. Ezért kár volt elkölteni X milliárd jent. A HDTV is egy vicc, 1200x600-as felbontás??? 0,8MPixel??? Ezek a képek élõben vehetõk voltak bárkinek, vagy egy központban elõször vették, és utána dobtak párat az embereknek is? (nyilván tömörített, digitális, és nem akármerre sugárzott adás lehetett, de a "feldolgozás" történnek érdekességek, amik vagy kiszivárognak, vagy nem)

Gyakorlatilag kész volt az X-33(ami a Venture Star)kis változata "kipróbálás céljábol" Erre azt beszüntetik és a 0 ról kezdenek el fejleszteni egy olyan ûrhajót amiról nekem a szellemi leépülés jut eszembe?:S<#wilting>

Most komolyan, még meg is magyarázod, hogy szerinted miért van igazad, alaposan figyelve arra, hogy még véletlenül se használd az egyértelmûbb és helyesebb, általánosan használt és tudományosan helyes kifejezést?

Errõl az szokott az eszembe jutni, amikor fegyverismereti vizsgán egy illetõ a kezelõszerveknél folyamatosan csak "ravaszt" emlegetett, és hiába kérdezték, hogy mégis mi az rendesen, csak mondta, hogy hát mindenki ravasznak hívja. Végül a vizsgabiztos kb. a következõ szöveggel nyújtotta át neki a pótvizsgára szóló csekket - Ravasz a róka. Annak a helyes megnevezése elsütõbillentyû!


Amúgy egy kicsit nézz utána (nem rejtik el, bármilyen meglepõ), és rögtön feltûnne, hogy az Indiai szonda "csak" a harmadik jelenleg aktív Hold körül orbitáló, kamerával rendelkezõ egység. A Japán Kaguya (SELENE) és a Kínai Chang'e 1 már 2007 óta kering a Hold körül, és közben fényképez, lévén mindkét misszió egyik feladata a Hold még részletesebb térképének létrehozása - és ebbe a Hold túlsó oldala is beletartozik...

A SELENE képei.
A Hold teljes térképe a Chang'e-1 szonda képeibõl összerakva. (rohadt lassú oldal)

Nem találtak tojásfejû alieneket, de nyílván ez is összeesküvés, mert ott kellene lenniük... :Ð

Igen, ez az SSTO, single-stage to orbit, vagyis egyetlen fokozattal az ûrbe. Ez azt jelenti, hogy a felszállás folyamán semmit sem old le a jármû, nincs sem külsõ üzemanyagtartály, sem gyorsító rakéta.

Az X-33 egy elég szerencsétlen helyzetbe került. Tele akarták rakni a legmodernebb technológiákkal. A cél az volt, hogy a gép tömege az indulótömeghez képest csak 10% legyen. Hogy ezt elérjék, kompozit mûanyagból készült tartályt akartak használni, mivel úgy gondolták, hogy csak azzal sikerülne a célt elérni. Ám miután a folyékony hidrogén meglehetõsen hideg dolog (-259°C körül), ezért problémát okozott egy olyan tartály létrehozása mûanyagból, ami ezt el is viseli (meg közben a fellövés közbeni rázkódást és egyéb behatásokat. A tartályra elköltöttek egy kisebb vagyont, de csak nem sikerült a megfelelõ igények elérése. Végül úgy döntöttek, hogy csinálnak egy aluminiumötvözetû, hagyományos tartályt, amit ráadásul sikerült könnyebbre megcsinálni, mint a kompozit tartályt. Ezen idõ alatt viszont sok dolog történt. Például a NASA élére olyan ember került Michael Griffin személyében, aki nem rajongott semmiféle ûrrepülõgépért. Õ a hagyományos hordozórakéták és az Apollo-elvû hajót tartotta ideálisnak - ez fog most megvalósulni az Ares hordozórakétákkal és az Orion ûrhajóval. Az X-33 túllépett költségvetésével és a fejlesztési idõ csúszásával lazán lesöpörhetõ volt az asztalról azzal az indokkal, hogy "nem megvalósítható"...

Nemnem, a lényege a Scramjet (illetve a Scramjetként is mûködõ hajtómûnek) az, hogy a felszállás minél nagyobb részében támaszkodjon a meghajtás a légkör oxigénjére. Hogy ez miért fontos? Nos roppant egyszerû, nézzük csak meg mi is van az Ûrsikló külsõ üzemanyagtartályát, amibõl ugyebár a 3 SSME hajtómûvet etetik:

LOX (Folyékony oxigén): 629 tonna
LH2 (Folyékony hidrogén): 106 tonna

Az oxigén persze sokkal sûrûbb, tehát térfogatra a hidrogén tartály a nagyobb, de az üzemanyag és az oxidálószer tömege eléggé elgondolkodtató már elsõre is. Az ûrsiklónak a felszállás teljes idõtartama alatt rakétameghajtása van, ezért az elégetett üzemanyaghoz arányos mennyiségû oxidálószert kell magával vinnie. Ha az útnak csak az elsõ részén a hajtómû a légkör oxigénjét tudná használni, máris drasztikusan csökkenne az indulótömeg, ezt pedig vissza lehet fordítani arra, hogy nagyobb hasznos terhet vigyen magával, vagy magasabb pályára álljon, akár egybõl el is hagyja a Föld gravitációját.

Mi a probléma?

Az elsõ fázisnál, vagyis a közvetlen indulásnál a sebesség túl kicsi, hogy torlósugár-hajtómûvet, pláne scramjet torlósugár-hajtómûvet használjunk. A leghatékonyabb megoldás a gázturbinás sugárhajtómû lenne. Egy üzemanyag egységbõl felszabaduló felhasználható energiát az ISP (Specifikus Impulzus) arányszámmal lehet leírni. Pár hajtómû ISP értéke tengerszinten:

Royce-Rolls Trent 600 turbofan gázturbinás sugárhajtómû: ~25000
ASMP robotrepülõgép torlósugárhajtómûve: ~800
F-1 rakétahajtómû (Saturn-V): 260
SSME rakétahajtómû (STS): 363

Látható, hogy ideális körülmények között a hagyományos sugárhajtómû az, amelyik a legkevesebb üzemanyagot igényli adott teljesítmény leadásához, ez ugyebár annak is köszönhetõ, hogy az õ üzemanyag-fogyasztása tisztán az üzemanyag, míg a rakétahajtómûvek esetén az üzemanyag mellett az oxidálószer is beleszámít.

Ezzel csak annyi a baj, hogy a gázturbina csak viszonylag kis sebességig (a legeffektívebb turbofan hajtómû hangsebességig) és kis magasságig (~15km) mûködnek megfelelõen. E felett már más alternatíva kell, torlósugár-hajtómû vagy rakétahajtómû. Az SR-71 esetén például a hajtómû úgy van kialakítva, hogy gyakorlatilag egy torlósugár-hajtómûbe beépítettek egy gázturbinás hajtómûvet. Amikor a hangsebesség alatt megy, akkor csak a gázturbina mûködik. Utána a torlósugárhajtómûvet begyújtják és a gázturbina innentõl már nem is mûködik igazából. Ez is egy multi-mode hajtómû tehát.

A mókás az, hogy már az 1950-es években is felmerült az a megoldás, amit Rutanék a WhiteKnight/SpaceShipOne párosnál alkalmaztak: egy igen effektív, takarékos repülõgéppel felvinni a kvázi rakétát, és azt 10-15km-es magasságból indítva jelentõsen lehet spórolni a szükséges üzemanyagmennyiségen - és ezzel az indulótömegen, valamint a költségeken is.

A torlósugárhajtómû illetve a scramjet, egész pontosan egy olyan multi-mode hajtómû, amelyik a felszállás mindegyik fázisában használható (vagyis a #449-es hsz.-ben látható képen lévõ) azt jelentené, hogy maximalizálva lenne az üzemanyag-felhasználás hatékonysága. Hogy ez mit jelent? Nos, egy cirka 10 tonnás hasznos teher fellövéséhez jelenleg 300-400 tonnás hordozórakétára van szüksége, és ebbõl a tömegbõl legalább 90% az üzemanyag. Ha ugyanezt a 10 tonnás hasznos terhet egy ilyen multi-mode hajtómûves ûrrepülõgép vinné fel, akkor annak a tömege valahol 150 tonna körül lenne, és ebbõl csak 65-70% lenne az üzemanyag. Ráadásul ideális esetben mindez teljesen újrafelhasználható.

Hát ezért kergetik annyira a scramjet hajtómûvet a fejlesztõmérnökök...

MÉGEGYSZER ÉS UTOLJÁRA: a HOLD sötét oldalát arra az oldalára (FÉLGÖMBRE) értik, amit innen (FÖLD) nem látunk. MI, a NAP az oda is sugároz mindenfélét, de ez lényegtelen ebbõl a szempontból. (a Földrõl nem lehet megfigyelni fotózni, filmezni, ahogy a tojásfejû alienek építik a bázisokat a Hold másik oldalán, na errõl szeretnék fotót/élõ közvetítést/filmfelvételt látni, akár a Bangalore-is TV-bõl😊

amúgy az X-33 projektrõl mikor olvastam.Akkor azt írták hogy nem kell segéd rakéta és semmi.Egyéb lekapcsolodó (elhasználható)modul.hanem a saját "erejéböl"feltud jutni.Ez lehetséges lett volna.ha mégse szüntetik be a projektet?

A hold sötét oldalát elgondolásom szerint brit tudósok fedezték fel. Nekik van meg a megfelelõ szakértelmük és idejük ehhez 😊

Igen igen anno énis tanultam errõl hogy miért oda az egyenlitõ közelébe építik ezeket az állomásokat.De akkor tulajdonképpen egy ilyen Ramjet scramjet hajtómûvel hogy tudunk kint maradni huzamosabb ideig az ûrbe.Pályára állni ilyesmi?

BRÉKING! A Holdnak valóban van "sötét" oldala, mindig az, amelyik éppen a nappal ellentétes oldalon helyezkedik el. Ez egy roppant nagy tudományos újdonság. 😊

A Holdi "nap" csaknem egy földi hónapig tart (655 és háromnegyed óra), tehát nincs olyan oldala, amit sose ér a napfény (legfeljebb a két sarkán lévõ kráterek mélyét...).

Amire te gondolsz, az szerintem a Hold túlsó oldala, lévén a Hold forgási és keringési ideje azonos (655 óra és 43 perc), tehát mindig ugyanazon fele néz a Föld fele. A Hold túlsó oldalát a szovjet Luna-3 ûrszonda fényképezte le elõször, 1959-ben...


A Hold túlsó oldaláról készült elsõ kép...

Emlékszem egyre, valahol hollandia környékén. Ember ballagott a traktorjával a szántóföldön, és úgy 150 méterre tõle becsapódott egy jégtömb 😊 Szerintem azóta az eget nézi mikor kilép a házból 😊

Gondolj bele:

1. Verzió.: Folyamatosan emelkedsz, és közben gyorsulsz, az üzemanyag fogyasztásod is folyamatos.
2. Verzió.: Feljutsz lendületbõl, alacsony sebességgel 200-300 km magasra, majd miután elfogyott a lendületed, a Földhöz viszonyított minimális DeltaV sebességrõl kezdesz el gyorsítani az elsõ szökési sebességre.

Utóbbi esetén ugyebár sokkal rosszabb az egész állapot.

Itt olyan dolgokba gondolj bele, hogy a rakétaindító-állásokat igyekeznek az Egyenlítõhöz közel felépíteni. A Francia Guayanai indítóállás a legideálisabb éppen ezért, a Sea Launch egy úszó rendszer, szintén pont az egyenlítõrõl indít. Cape Canaveral az USA egyik legdélibb pontja, ahogy Bajkonur is anno a Szovjetunió egyenlítõhöz legközelebbi része. Mi az indok? Roppant egyszerû, kihasználják a Föld perdületét, ez is hozzáadódik a DeltvaV-hez, és így a hordozórakéta nagyobb hasznos terhet juttathat a világûrbe. Az orosz Szojuz hordozórakéta indítóállása ezért került Francia Guayana-ra - ezzel csaknem egy tonnányi hasznos teherrel többet vihet fel.

Jó pár évtizede kötelezõen elírták, hogy a repülõgépekrõl tilos az ilyesmi. Balesetek fordultak már elõ, hogy kioldott valamilyen mûszaki hiba miatt a zár, és a tartály tartalma fagyott állapotban (ugyebár -50°C van olyan magasságokban) földet ért...

Nem, az X-43A-t egy Pegazus gyorsítórakéta viszi a megfelelõ magasságba, és gyorsítja megfelelõ sebességre.

Hát, õõõ, számszerûleg nem gondoltam bele... 😊

Aha, köszi!

BREAKING NEWS, a RONCSDERBI ÚJRAINDUL!!!!! Az Endeavour visz egy budit a zûrállomásra!! Most kezdenek imádkozni , hogy eljusson egyben oda, a NASA meg, hogy vissza is tudjon térni.
Az indián (indiai😊 szondáról képek jöttek már a Holdról? Melyik részére szállt le? (esetleg a sötét oldalt is megnézik?)

DE ha felrepülsz 200-300 km magasra és ott beindít egy rakéta hajtómûvet,akkor pályára tudna állni elvileg nem?😊

Az semmiképp sem fordulhat elõ hogy a repgép valahol utközben ürít?
Egyik kollégám ragaszkodik ehez a verzióhoz,miszerint a tenger felett tudnak üriteni a gépek,meg van oldva valahogy.

Azt hiszem valami kémiai vegyületet vetettek be, ami a begyújtásnál segít a folyamatos égés kialakulásához.
Hangsebesség alatt begyújtják és ahogy ég valamivel addig gyorsítják amíg mûködni nem kezd, vagy elzárt üzemanyagcsapokkal valamivel felgyorsítják hangsebesség fölé és akkor megnyitják az üzemanyagcsapot és indítják be a scramjetet?

A repülõgépek WC-i alapvetõen egy alacsony vízfelhasználásra optimalizált rendszer, ami zárt tartályba gyûjti a szennyvizet. A leszállás után ürítik ki a repülõtéren a tartályt.

Na ez az, ami miatt a Scramjet még inkább a tesztpadokon van, és nem aktív használatban. Az X-43A esetében ez volt az egyik legnagyobb kihívás, hogy a szuperszonikus sebességû levegõ-üzemanyag keverék a belobbanás után ne is aludjon ki egybõl. Azt hiszem valami kémiai vegyületet vetettek be, ami a begyújtásnál segít a folyamatos égés kialakulásához.

Kicsit off
Lenne egy kérdésem repülõgép ügyben.
A repgépek WC it hogyan üritik?Hogy müködik az egész rendszer?

Ez egy "végsõ" fegyver, alapvetõen a hordozók elleni csapásmérésre. Mivel a hatótávolsága kicsi, ezért elég közel kell osonni hozzá, de ha kilõtted, akkor sem kitérni, sem elkerülni nem tudja már a célpont (és ha nukleáris a fej, akkor elég, ha "viszonylag" közel robban).

A modern tengóknál (orosz viszonylatban ez azt hiszem az Akula-II / LADA osztálytól van csak), mint a német Type 214 a torpedócsõbõl lehet "kiúsztatni" torpedót, tehát relatíve csöndesen elindítani. A hagyományos megoldás az, hogy sûrített levegõvel lökik ki a csõbõl a torpit, amit elég jól lehet hallani - tehát ilyen téren a VA-111 nem rendkívûli.

Amúgy a VA-111 egybõl a csõbõl kilépve bekapcsolja a rakétahajtómûveit, és úgy gyorsul fel.

Hiába mész 6000km/h-val, ha "felhúzod", akkor a lendület felvihet akár 200-300km magasba is, de aztán a lendület elfogy, és a Föld gravitációja visszahúz. Ha Föld körüli pályára akarsz állni, akkor ~26.000km/h sebességet kell elérned...

Hogyan gyújtják meg az üzemanyagot a scramjetben?

Egy bizonyos idõ után gyorsul fel erre a sebességre, vagy közvetlenül a kilövés után? Mert ha az utóbbi, és én lennék a tengó parancsnoka, nem lennék oda a gyönyörtõl, hogy a világba sikitja a koordinátáimat. Fõleg ha egy harccsoportot támadok, és mondjuk helikoptereik is vannak. Bár az az 7000 méter elég kevés. Vagy ez egyfajta "végsõ fegyver" mikor mondjuk az Oscarom valahogy bejut a hordozó 7000 méteres körzetébe és mindenáron el kell pusztitani? A német torpedó miben különbözik a VA-111estõl? Nem is inkább felépitésileg, hanem céljaiban. Nekik is a nagy hajók a céljeik, vagy egyfajta vizi sidewinderként alkalmaznák?

A gépek surlódásmentes(?) bevonata segíti a nagysebességû légköri repülést,(50X hangsebesség és afölött) ezt írják róla:

Bizonyos elemeket megfelelõ telítettséggel elõkészítve kiteszünk nagy energiával rendelkezõ fotonsugárzásnak, az atomi szerkezet kötõanyagának anti-energiarészecskéje jön létre az atommag környezetében. Minthogy ezek a részecskék taszítják egymást, ahogy minden más anyagi részecskét is, az elektronhoz hasonlóan a fém felszínén vándorolnak, ahol egyfajta taszító erõmezõt alkotnak. A részecskének hosszú a felezési ideje, ezért a hajótestet ért normál kozmikus sugárzás is képes fenntartani a töltöttségét. Ez az erõ nagyon hatékony molekuláris távolságokban, de a kötési energiához hasonlóan elhanyagolható a felszíntõl már néhány mikron távolságban. Ez a taszítómezõ képes megvédeni a hajótestet a mechanikai sérülésektõl, és csökkenti a légellenállást a légkörben.

Ezt állítólag már alkalmazzák az állítólagosan nem hagyományos meghajtású jármûveknél, ha igaz, amit a kiszivárogtató belsõ ember mond.

A magyar terminológia torlósugár-hajtómûnek hívja. Kvázi egy olyan sugárhajtómû, ahol a levegõt saját maga, a levegõ nagy sebessége sûríti össze. Éppen emiatt viszont a torlósugár-hajtómû mûködéséhez kell egy bizonyos minimális sebesség, hogy mûködni tudjon. Az angol terminológia megkülönbözteti, hogy sugárhajtómû "normális" sebességtartományban mûködik, vagyis az égõtérbe érkezõ levegõ a hangsebesség alatt van (Ramjet) illetve hogy ez a sebesség átlépi-e a szuperszonikus sebességet is (Scramjet, vagyis Supersonic Ramjet).