Elképzelt, tervezett, megépített gépek rakétahajtóművel, gázturbinával vagy anti-gravitációval
-
#482
Igen, ez az SSTO, single-stage to orbit, vagyis egyetlen fokozattal az űrbe. Ez azt jelenti, hogy a felszállás folyamán semmit sem old le a jármű, nincs sem külső üzemanyagtartály, sem gyorsító rakéta.
Az X-33 egy elég szerencsétlen helyzetbe került. Tele akarták rakni a legmodernebb technológiákkal. A cél az volt, hogy a gép tömege az indulótömeghez képest csak 10% legyen. Hogy ezt elérjék, kompozit műanyagból készült tartályt akartak használni, mivel úgy gondolták, hogy csak azzal sikerülne a célt elérni. Ám miután a folyékony hidrogén meglehetősen hideg dolog (-259°C körül), ezért problémát okozott egy olyan tartály létrehozása műanyagból, ami ezt el is viseli (meg közben a fellövés közbeni rázkódást és egyéb behatásokat. A tartályra elköltöttek egy kisebb vagyont, de csak nem sikerült a megfelelő igények elérése. Végül úgy döntöttek, hogy csinálnak egy aluminiumötvözetű, hagyományos tartályt, amit ráadásul sikerült könnyebbre megcsinálni, mint a kompozit tartályt. Ezen idő alatt viszont sok dolog történt. Például a NASA élére olyan ember került Michael Griffin személyében, aki nem rajongott semmiféle űrrepülőgépért. Ő a hagyományos hordozórakéták és az Apollo-elvű hajót tartotta ideálisnak - ez fog most megvalósulni az Ares hordozórakétákkal és az Orion űrhajóval. Az X-33 túllépett költségvetésével és a fejlesztési idő csúszásával lazán lesöpörhető volt az asztalról azzal az indokkal, hogy "nem megvalósítható"...