Mi az idõ?
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#355
Abban az értelmezésben, ahogy te használod az ok szót, tényleg nincs. :-)
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#354
Pontosan nincs oka annak hogy a szél a falevelet odébbfújja semmilyen célja nincs az okozatnak.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#353
De nem érted, hogy õ másképp használja az ok szót? :D
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#352
"Nincs oka annak ha a szél odébbfúj egy falevelet 2 méterrel."
Elsõben azt mondod, nincs oka, majd késõbb:
"Elõbbi esetben a szél mint légmozgás volt a feltétele hogy a levegõhõmérséklet kiegyenlítõdég elõidézte a falevél mozgását és hely és vagy helyzetváltoztatását."
Tehát második az igaz, vagyis mindennek van oka, és okozata, mégha nem is úgyn. akaratlagos.:))
Elsõben azt mondod, nincs oka, majd késõbb:
"Elõbbi esetben a szél mint légmozgás volt a feltétele hogy a levegõhõmérséklet kiegyenlítõdég elõidézte a falevél mozgását és hely és vagy helyzetváltoztatását."
Tehát második az igaz, vagyis mindennek van oka, és okozata, mégha nem is úgyn. akaratlagos.:))
Walk the Talk.
#351
Nincs oka annak ha a szél odébbfúj egy falevelet 2 méterrel.
Viszont annak már van oka hogy egy ember összegereblyézi a falavelet egy kupacba, hogy ne legyen rendetlen az udvara és ha jön hozzá a barátnúje akkor ne az jusson eszébe az emberrõl hogy milyen rendetlen és nem megyek hozzá feleségül.
Elõbbi esetben a szél mint légmozgás volt a feltétele hogy a levegõhõmérséklet kiegyenlítõdég elõidézte a falevél mozgását és hely és vagy helyzetváltoztatását.
Utóbbiban az embernek az volt az oka hogy a faleveleket elmozdítsa eredeti helyérõl, hogy imponálni akart a nõjének.
Másszóval az ember cselekedhet okkal és történhetnek dolgok az akaratából okkal, ami ettõlé független az oktalan.
Viszont annak már van oka hogy egy ember összegereblyézi a falavelet egy kupacba, hogy ne legyen rendetlen az udvara és ha jön hozzá a barátnúje akkor ne az jusson eszébe az emberrõl hogy milyen rendetlen és nem megyek hozzá feleségül.
Elõbbi esetben a szél mint légmozgás volt a feltétele hogy a levegõhõmérséklet kiegyenlítõdég elõidézte a falevél mozgását és hely és vagy helyzetváltoztatását.
Utóbbiban az embernek az volt az oka hogy a faleveleket elmozdítsa eredeti helyérõl, hogy imponálni akart a nõjének.
Másszóval az ember cselekedhet okkal és történhetnek dolgok az akaratából okkal, ami ettõlé független az oktalan.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#350
Az idõ nem más mint egyfajta kölcsönhatás a tömeggel rendelkezõ elemi részecskék között. Lett, van, nem lesz. Ennyi. IMHO.
Egy id?ben annyi pornó volt a gépemen, hogy Windows Datacenter Edition-t kellett használnom.
#349
21:40
Egy id?ben annyi pornó volt a gépemen, hogy Windows Datacenter Edition-t kellett használnom.
#348
Idézem az egyik hozzászólásom egyik bekezdését: (#325)
"miért állnak azok egy kupacba?: Azért mert minden részecske között kölcsönhatások vannak, ezeket hívjuk: erõs erõknek, gyenge erõknek, és elektrosztatikus erõnek. Ez moodern fizika."
Ezek a kölcsönhatások tartják õket össze.
Mellesleg kezdem unni ezt az egészet. Én csak beszélek, beszélek egy olyan emberrel aki semmi hajlandóságot nem mutat valamit egyáltlán befogadni abból amit mondok.
Semmi értelmét nem látom a további beszélgetésünknek.
"miért állnak azok egy kupacba?: Azért mert minden részecske között kölcsönhatások vannak, ezeket hívjuk: erõs erõknek, gyenge erõknek, és elektrosztatikus erõnek. Ez moodern fizika."
Ezek a kölcsönhatások tartják õket össze.
Mellesleg kezdem unni ezt az egészet. Én csak beszélek, beszélek egy olyan emberrel aki semmi hajlandóságot nem mutat valamit egyáltlán befogadni abból amit mondok.
Semmi értelmét nem látom a további beszélgetésünknek.
Asztali számítógép. Egér. Billenyt?zet. Hangfal. SHARP számológép. Heil Sogron!
#347
nem válaszoltál a miértekre
most csak dogmákat sorolsz
most csak dogmákat sorolsz
A hiedelmeid teremtik a valóságodat. - Seth
#346
Azért kell külömbséget tenni, hogyha az élet nagy dolgairól akarod megtanítani a jövõ generációját, akkor valahogy szelektálni kell azt a hatlamas tudásmennyiséget, amit majd a fejébe fogsz illeszteni.
Gyakorlatilag ugyanazért kell külömbséget tenni kémia és fizika között, amiért külömbséget teszel a magyar és az angol nyelv között.
Hidgronébõl úgy lesz Hélium, hogyha dollármilliárdokat érõ részecskegyorsítókban elõállítasz ilyet.
Minderre azért van szükség, mert az ember kíváncsi hogy mibõl épülünk fel. Nem elégszünk meg azzal a ténnyel hogy "isten így teremtett minket" és szeretnénk MEGÉRTENI minnél mélyebbrehatóan ezeket a dolgokat.
Egy részecskehalmazt azért hívunk "ember"-nek, mert van gerince, két végtagján áll, kettõt fogásra használ, tud beszélni, tud gondolkodni. stb...
Az embert nem szokás összehasonlítani 70 kilogramm faszénnel.
Az embert egy olajozottan mûködõ gépezettel szokás összehasonlítani.
Egy gépet pedig alkatrészeire szokás lebontani. Az alkatrészek meg egyenként képviselhetnek például ilyet hogy: 100g-os fémdarab, amit mi csõnek hívunk, 250g fémdarab, ami egy fogaskerék...
Ha mondjuk az ember csak homogénen húsból állna (ami azért mégsem kémiailag homogén dolog, legfeljebb biológiailag), akkor nevezhetnéd egy kupac valaminek, akkor viszont nem tudná nyomkodni a gépet, nem tudna új szerszámokat készíteni...
Gyakorlatilag ugyanazért kell külömbséget tenni kémia és fizika között, amiért külömbséget teszel a magyar és az angol nyelv között.
Hidgronébõl úgy lesz Hélium, hogyha dollármilliárdokat érõ részecskegyorsítókban elõállítasz ilyet.
Minderre azért van szükség, mert az ember kíváncsi hogy mibõl épülünk fel. Nem elégszünk meg azzal a ténnyel hogy "isten így teremtett minket" és szeretnénk MEGÉRTENI minnél mélyebbrehatóan ezeket a dolgokat.
Egy részecskehalmazt azért hívunk "ember"-nek, mert van gerince, két végtagján áll, kettõt fogásra használ, tud beszélni, tud gondolkodni. stb...
Az embert nem szokás összehasonlítani 70 kilogramm faszénnel.
Az embert egy olajozottan mûködõ gépezettel szokás összehasonlítani.
Egy gépet pedig alkatrészeire szokás lebontani. Az alkatrészek meg egyenként képviselhetnek például ilyet hogy: 100g-os fémdarab, amit mi csõnek hívunk, 250g fémdarab, ami egy fogaskerék...
Ha mondjuk az ember csak homogénen húsból állna (ami azért mégsem kémiailag homogén dolog, legfeljebb biológiailag), akkor nevezhetnéd egy kupac valaminek, akkor viszont nem tudná nyomkodni a gépet, nem tudna új szerszámokat készíteni...
Asztali számítógép. Egér. Billenyt?zet. Hangfal. SHARP számológép. Heil Sogron!
#345
igen.
szerintem az idõ, és az anyag egymást kiegíszítõ dolgok.
ha nincs anyag, legyen az bármilyen formájú is, nincs mit mérni
ha volt Nagy Bumm, akkor elõtte nem létezhetett idõ sem, csak akkor, amikor a legelsõ "kézzelfogható anyag" megjelent
szerintem az idõ, és az anyag egymást kiegíszítõ dolgok.
ha nincs anyag, legyen az bármilyen formájú is, nincs mit mérni
ha volt Nagy Bumm, akkor elõtte nem létezhetett idõ sem, csak akkor, amikor a legelsõ "kézzelfogható anyag" megjelent
Walk the Talk.
#344
Az, hogy mit nevezünk oknak, tág fogalom, Az ok lehet akaratlagos, és nem.
Mivel a Föld tömege a térhálót meggörbíti, ezért a nála kisebb tömegû testek kénytelenek a Földtõl különbözõ távolságban elhelyezkedni.
A Hold azért nem zuhan bele a Föld által keltett gravitációs gödörbe, mert a Hold szökési sebessége, és a Föld tömege kiegyenlíti egymást.
Tehát oka, és okozata mindennek van.
Mivel a Föld tömege a térhálót meggörbíti, ezért a nála kisebb tömegû testek kénytelenek a Földtõl különbözõ távolságban elhelyezkedni.
A Hold azért nem zuhan bele a Föld által keltett gravitációs gödörbe, mert a Hold szökési sebessége, és a Föld tömege kiegyenlíti egymást.
Tehát oka, és okozata mindennek van.
Walk the Talk.
#343
pont ezért is "találták" fel a vallást / bármilyen legyen is /, hogy az ember nem képes elfogadni az elmúlás tényét
Walk the Talk.
#342
"már a tudományban is vannak olyan eredmények, ami szerint nem létezik megfigyelõtõl független világegyetem"
-légyszi, de komolyan, mondd már meg melyik az a zakkant tudós, aki azt állítja, vagy állította, hogy õ nem a világegyetem része?????
még az Atya is, ha van, a világegyetem része
...persze, ha párhuzamosan több univerzum is létezik, akkor elõfordulhat, de akkor is, az is egy még nagyobb halmaz része
tehát, ha eljátszunk azzal a gondolattal, hogy számtalan univerzum létezik, mind az Egy része
és igenis a világegyetem / ha lehetne / óriási távolságból nézve egységes egész, vagyis statikus
nézzetek meg egy utasszállító gépet, eltekintve attól, hogy halad
mit láttok? önmagában egy statikus valamit, amiben belülrõl számtalan esemény történhet, még olyan is ami a szemlélõre is visszahathat
-légyszi, de komolyan, mondd már meg melyik az a zakkant tudós, aki azt állítja, vagy állította, hogy õ nem a világegyetem része?????
még az Atya is, ha van, a világegyetem része
...persze, ha párhuzamosan több univerzum is létezik, akkor elõfordulhat, de akkor is, az is egy még nagyobb halmaz része
tehát, ha eljátszunk azzal a gondolattal, hogy számtalan univerzum létezik, mind az Egy része
és igenis a világegyetem / ha lehetne / óriási távolságból nézve egységes egész, vagyis statikus
nézzetek meg egy utasszállító gépet, eltekintve attól, hogy halad
mit láttok? önmagában egy statikus valamit, amiben belülrõl számtalan esemény történhet, még olyan is ami a szemlélõre is visszahathat
Walk the Talk.
#341
örülök, hogy most az egyszer sikerült jól érvelnem
de éppúgy, ahogy megvan a te hited, megvan másé is
már a tudományban is vannak olyan eredmények, ami szerint nem létezik megfigyelõtõl független világegyetem
bár ezt nem fogják fennen hirdetni, hiszen akkor nem is lenne szükség erre a "tudomány"ra
azért még én is bízom benne (ahogy te is), hogy a törvények mindenkire vonatkoznak (vagy egyáltalán léteznek) és legalább az OK-OKozat mindenhol mûködik a világegyetemben
viszont, ha nem létezik idõ (ahogy valójában nem létezik "anyag"), akkor még ez is borulhat
de éppúgy, ahogy megvan a te hited, megvan másé is
már a tudományban is vannak olyan eredmények, ami szerint nem létezik megfigyelõtõl független világegyetem
bár ezt nem fogják fennen hirdetni, hiszen akkor nem is lenne szükség erre a "tudomány"ra
azért még én is bízom benne (ahogy te is), hogy a törvények mindenkire vonatkoznak (vagy egyáltalán léteznek) és legalább az OK-OKozat mindenhol mûködik a világegyetemben
viszont, ha nem létezik idõ (ahogy valójában nem létezik "anyag"), akkor még ez is borulhat
A hiedelmeid teremtik a valóságodat. - Seth
#340
Mikor egy emberben megfordul az a gondolat, hogy pusztán egy biológiai gép belátja a teljes múlandóság, és elveszi az életének az értelmét.
Ki tudna úgy élni hogy az élete egy mechanizmus, megszületik, él majd egyszer meghal örökre? Legtöbbünk nem. És ez így helyes is. Nem élhetsz ilyen állapotban. Én ezt a hittel dolgoztam fel. Hittel a tudományban. Az örök élet társadalmi nyomor topikba lekesen reklámoztam azt a linket a utah egyetemrõl, ahol az öregedésrõl van szó, és próbáltam felhívni a figyelmet hogy talán egyszer nem kell meghaljunk öregen betegen, rossz esetben hosszan szenvedve. De ez marhára senkit sem érdekelt. Akkor tartsátok továbbra is az embert természetfelettinek, a Föld körül keringjen a Nap, és az Ember legyen az Univerzum KELLÕS KÖZEPE :PPP
Ki tudna úgy élni hogy az élete egy mechanizmus, megszületik, él majd egyszer meghal örökre? Legtöbbünk nem. És ez így helyes is. Nem élhetsz ilyen állapotban. Én ezt a hittel dolgoztam fel. Hittel a tudományban. Az örök élet társadalmi nyomor topikba lekesen reklámoztam azt a linket a utah egyetemrõl, ahol az öregedésrõl van szó, és próbáltam felhívni a figyelmet hogy talán egyszer nem kell meghaljunk öregen betegen, rossz esetben hosszan szenvedve. De ez marhára senkit sem érdekelt. Akkor tartsátok továbbra is az embert természetfelettinek, a Föld körül keringjen a Nap, és az Ember legyen az Univerzum KELLÕS KÖZEPE :PPP
Irrelevant... Your appeals to my humanity is pointless - Seven Of Nine, Star Trek Voyager - Skorpion
#339
Most az egyszer mikike józanlátású és értelmesen érvel. Mások meg inkább "érez"-nek :P
Asszem értem a renault cliot. Az õ felfogásában a világ ahogy õ mondta statikus állapotú, beállt az az egyensúly amit õ elképzel(mondjuk akkor miért van bármilyen mozgás, miért fújhat csak egyáltalán a szél is) így persze hogy neki minden oktalan, csak VALAMI, vagy inkább olyan VALAKI, - az ember - aki az õ meglátásában KíVÜL ÁLL az általa statikus világon, és nem is része annak a rendszernek, cselekedetei NEM a természet törvényibõl fakadnak.
Nem kell szégynkeznie e miatt a renault clionak sem.
Rengeteg ember tartja az embert természeten kívülinek, aki több mint pusztán anyag, megfoghatatlan lélekkel, kreativitással, mindentõl független akarattal, döntéssel rendelkezik, ami NEM erdeztethetõ le a világ fizikai törvényeibõl.
Asszem értem a renault cliot. Az õ felfogásában a világ ahogy õ mondta statikus állapotú, beállt az az egyensúly amit õ elképzel(mondjuk akkor miért van bármilyen mozgás, miért fújhat csak egyáltalán a szél is) így persze hogy neki minden oktalan, csak VALAMI, vagy inkább olyan VALAKI, - az ember - aki az õ meglátásában KíVÜL ÁLL az általa statikus világon, és nem is része annak a rendszernek, cselekedetei NEM a természet törvényibõl fakadnak.
Nem kell szégynkeznie e miatt a renault clionak sem.
Rengeteg ember tartja az embert természeten kívülinek, aki több mint pusztán anyag, megfoghatatlan lélekkel, kreativitással, mindentõl független akarattal, döntéssel rendelkezik, ami NEM erdeztethetõ le a világ fizikai törvényeibõl.
Irrelevant... Your appeals to my humanity is pointless - Seven Of Nine, Star Trek Voyager - Skorpion
#337
ezt nem tudni kell, érezni
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#335
Pedig a föld okozta gravitációt a föld nem okkal teszi, elhiheted.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#334
hát szerintem meg nem
az, hogy nem marad meg a tányér a levegõben, mert a gravitáció lehúzza, (akaratlanul is,) az nem azt jelenti, hogy a tömegvonzás nem OK
az, hogy nem marad meg a tányér a levegõben, mert a gravitáció lehúzza, (akaratlanul is,) az nem azt jelenti, hogy a tömegvonzás nem OK
A hiedelmeid teremtik a valóságodat. - Seth
#333
Alapvetõ magyar szavakkal nem vagytok tisztában.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#332
A szándékosság teszi a feltételt okká.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#331
nem értem
te a feltételeknek akkor okok sorozatát nevezed
az ugyanaz
te a feltételeknek akkor okok sorozatát nevezed
az ugyanaz
A hiedelmeid teremtik a valóságodat. - Seth
#330
Felcsaptam a Magyar értelmezõt:
Ok: fn. 1, Mozgás, változás, történés elõidézõje, vmely szükségszerû következmény elõzménye. ok és okozat; a betegség oka; vmely v. vmi okból vmi miatt. | Körülmény indítéka. Nyomós ok; oka van rá: jelentõs indíték készteti; okkal: méltán, jogosan; okoz ad valamire: magatartásával (kellemetlen) következményt idéz elõ; okát adja valaminek: megokolja. | Ürügy. Okot keres a cívódásra.
2, Valaminek okáért, okából: vmely céllal; példának okáért: például.
Persze az is okés, hogy te másképp használod, mivel megmagyaráztad, hogy mit értesz alatta. Ezzel nem lehet vitázni.
Ok: fn. 1, Mozgás, változás, történés elõidézõje, vmely szükségszerû következmény elõzménye. ok és okozat; a betegség oka; vmely v. vmi okból vmi miatt. | Körülmény indítéka. Nyomós ok; oka van rá: jelentõs indíték készteti; okkal: méltán, jogosan; okoz ad valamire: magatartásával (kellemetlen) következményt idéz elõ; okát adja valaminek: megokolja. | Ürügy. Okot keres a cívódásra.
2, Valaminek okáért, okából: vmely céllal; példának okáért: például.
Persze az is okés, hogy te másképp használod, mivel megmagyaráztad, hogy mit értesz alatta. Ezzel nem lehet vitázni.
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#329
Ha valaki fejberúg labdával azt hihetnéd direkt, tehát okkal tette.
Pedig lehet hogy csak a fejberúgás feltételei teljesültek.
Pedig lehet hogy csak a fejberúgás feltételei teljesültek.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#327
Kevered az okot a feltétellel.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#326
igazad van, nem tudom, mi a különbség a fizika meg a kémia között
sõt nem is értem, miért kellene köztük különbségnek lennie?
úgy gondolom, hogy a természeti törvények mindenre vonatkoznak
miért vannak körülöttük erõk? ezeket az erõket mi okozza? és mi közvetíti, ha nem az elemi részecskék?
ezt se tudod? az atomok között nagyon "nagy" tér van. sokkal nagyobb mint egy-egy atommag. viszont valaki mellém tudna ülni egy ülõ ember távolságán BELÜL is. alig lenne köztünk tér.
ha válaszoltál nem értettem meg. de tegyük fel, hogy valami miatt mozognak. miért látszik mégis minden tárgy ÁLLÓnak, miért nem mennek szanaszét az atomjai? máskor meg miért igen?
nem jó a példád. ha két almát összeadsz két almád lesz. sose lesz belõle egy körte, akármennyi almát is adsz hozzá
de Heliumból hogyan lesz Hidrogen, úgy, hogy csak egyetlen "elemi" (vagy nem tudom milyen) részecskét adok hozzá?
pl., azt, hogy itt ülök, és gépelek, miközben nálam sokkal nagyobb elemi részecskehalmazok nem teszik ezt meg
inkább a tudásodat tesztelném
sõt nem is értem, miért kellene köztük különbségnek lennie?
úgy gondolom, hogy a természeti törvények mindenre vonatkoznak
miért vannak körülöttük erõk? ezeket az erõket mi okozza? és mi közvetíti, ha nem az elemi részecskék?
ezt se tudod? az atomok között nagyon "nagy" tér van. sokkal nagyobb mint egy-egy atommag. viszont valaki mellém tudna ülni egy ülõ ember távolságán BELÜL is. alig lenne köztünk tér.
ha válaszoltál nem értettem meg. de tegyük fel, hogy valami miatt mozognak. miért látszik mégis minden tárgy ÁLLÓnak, miért nem mennek szanaszét az atomjai? máskor meg miért igen?
nem jó a példád. ha két almát összeadsz két almád lesz. sose lesz belõle egy körte, akármennyi almát is adsz hozzá
de Heliumból hogyan lesz Hidrogen, úgy, hogy csak egyetlen "elemi" (vagy nem tudom milyen) részecskét adok hozzá?
pl., azt, hogy itt ülök, és gépelek, miközben nálam sokkal nagyobb elemi részecskehalmazok nem teszik ezt meg
inkább a tudásodat tesztelném
A hiedelmeid teremtik a valóságodat. - Seth
#325
Tudod mi a külömbség az iskolában használt KÉMIA és FIZIKA között?
Elmondom az atom definícióját mégegyszer.
Az atom KÉMIAILAG tovább nem bontható egység.
...ez nem azt jelenti hogy ne lenne tovább bontható más részekre. mert FIZIKAI úton (Rutherford kísérlete, részecskegyorsítók stb...) tovább bontható ELEKTRONOKRA, PROTONOKRA, és NEUTRONOKRA.
Ha a "kémiai úton"-nal nem vagy tisztában, azt is elmondhatom:
nem tudsz 'összeönteni' két olyan vegyszert (vagy többet), hogy EGY DARAB ATOMOT szétválassz kissebb darabjaira. Például nem tudsz elõállítani NEUTRONT kémiai reakció eredményeképpen. Hozzáteszem: a tudomány mai állása szerint.
Az hogy azt állítottam, hogy az atom oszthatatlan, aztán bebizonyosodott hogy mégsem, ez történelem.
miért állnak azok egy kupacba?: Azért mert minden részecske között kölcsönhatások vannak, ezeket hívjuk: erõs erõknek, gyenge erõknek, és elektrosztatikus erõnek. Ez moodern fizika.
miért van körülöttük mégis tér?: Azért van körülöttük tér, mert nem lehetnek ott. Ha te a székeden ülsz, azért van tér körülötted, mert te nem töltöd ki azt.
miért mozognak?: erre már válaszoltam. :)
miért adnak más tulajdonságú anyago(ka)t, ha egy halomba állnak?: Ez egy olyan alapdolog mint az, hogy: 1+1 az 2. Alapdolog, ha megmagyarázod nekem, hogy ha összeadok két számot, miért lesz belõle egy harmadik, akkor ezt is elmagyarázom neked.
hogyhogy egy nagy kupacba állásnál néha látványosan megjelenik a kreatív, tudatos tevékenység?: Fejtsd ki bõvebben, mit értesz "tudatod tevékenység alatt"
Elmondom az atom definícióját mégegyszer.
Az atom KÉMIAILAG tovább nem bontható egység.
...ez nem azt jelenti hogy ne lenne tovább bontható más részekre. mert FIZIKAI úton (Rutherford kísérlete, részecskegyorsítók stb...) tovább bontható ELEKTRONOKRA, PROTONOKRA, és NEUTRONOKRA.
Ha a "kémiai úton"-nal nem vagy tisztában, azt is elmondhatom:
nem tudsz 'összeönteni' két olyan vegyszert (vagy többet), hogy EGY DARAB ATOMOT szétválassz kissebb darabjaira. Például nem tudsz elõállítani NEUTRONT kémiai reakció eredményeképpen. Hozzáteszem: a tudomány mai állása szerint.
Az hogy azt állítottam, hogy az atom oszthatatlan, aztán bebizonyosodott hogy mégsem, ez történelem.
miért állnak azok egy kupacba?: Azért mert minden részecske között kölcsönhatások vannak, ezeket hívjuk: erõs erõknek, gyenge erõknek, és elektrosztatikus erõnek. Ez moodern fizika.
miért van körülöttük mégis tér?: Azért van körülöttük tér, mert nem lehetnek ott. Ha te a székeden ülsz, azért van tér körülötted, mert te nem töltöd ki azt.
miért mozognak?: erre már válaszoltam. :)
miért adnak más tulajdonságú anyago(ka)t, ha egy halomba állnak?: Ez egy olyan alapdolog mint az, hogy: 1+1 az 2. Alapdolog, ha megmagyarázod nekem, hogy ha összeadok két számot, miért lesz belõle egy harmadik, akkor ezt is elmagyarázom neked.
hogyhogy egy nagy kupacba állásnál néha látványosan megjelenik a kreatív, tudatos tevékenység?: Fejtsd ki bõvebben, mit értesz "tudatod tevékenység alatt"
Asztali számítógép. Egér. Billenyt?zet. Hangfal. SHARP számológép. Heil Sogron!
#323
nem ok nélkül történt
te valami miatt (belsõ tényezõk) belerúgtál a labdába egy adott erõvel, innentõl kezdve pedig az a fizikának engedelmeskedve (külsõ törvények) fejbe találta valamit
ez elkerülhetetlen
te valami miatt (belsõ tényezõk) belerúgtál a labdába egy adott erõvel, innentõl kezdve pedig az a fizikának engedelmeskedve (külsõ törvények) fejbe találta valamit
ez elkerülhetetlen
A hiedelmeid teremtik a valóságodat. - Seth
#322
látod, ezért mondom, hogy nem érted
az elõzõ hozzászólásban azt állítottad, hogy az atom elemi részecske, ami osztatatlan, aztán meg azt, hogy mégse....
most akkor mi az igazság?
de ha van is ilyen elemi részecske...
miért állnak azok egy kupacba? miért van körülöttük mégis tér? miért mozognak? miért adnak más tulajdonságú anyago(ka)t, ha egy halomba állnak? hogyhogy egy nagy kupacba állásnál néha látványosan megjelenik a kreatív, tudatos tevékenység? máskor meg nem?
mi ennek az OKa?
és mi van, ha nincs idõ?
az elõzõ hozzászólásban azt állítottad, hogy az atom elemi részecske, ami osztatatlan, aztán meg azt, hogy mégse....
most akkor mi az igazság?
de ha van is ilyen elemi részecske...
miért állnak azok egy kupacba? miért van körülöttük mégis tér? miért mozognak? miért adnak más tulajdonságú anyago(ka)t, ha egy halomba állnak? hogyhogy egy nagy kupacba állásnál néha látványosan megjelenik a kreatív, tudatos tevékenység? máskor meg nem?
mi ennek az OKa?
és mi van, ha nincs idõ?
A hiedelmeid teremtik a valóságodat. - Seth
#321
Az idõ minden sebet begyógyít :P
Az idõ egy grádiens és a részecskék térbeli homogenizációja felé mutat.
Én úgy gondolom a világegyetemben már kialakult (vagy mindíg is megvolt) az egyensúly, mivel zárt rendszernek tekintjük.
Maguktól a dolgok nem változnának meg.
Ha egy ember bármely cselekvést elvégez az változást okoz az egyensúlyban és ez elõre nem látható.
Ha pl. belerúgsz egy labdába, és fejbe találsz valakit akkor az ok nélkül történt, mert nem volt okod fejberúgni közvetlenül.
Az idõ egy grádiens és a részecskék térbeli homogenizációja felé mutat.
Én úgy gondolom a világegyetemben már kialakult (vagy mindíg is megvolt) az egyensúly, mivel zárt rendszernek tekintjük.
Maguktól a dolgok nem változnának meg.
Ha egy ember bármely cselekvést elvégez az változást okoz az egyensúlyban és ez elõre nem látható.
Ha pl. belerúgsz egy labdába, és fejbe találsz valakit akkor az ok nélkül történt, mert nem volt okod fejberúgni közvetlenül.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#320
Tudom, régen azt hitték hogy az atom oszthatatlan, aztán kiderült hogy mégsem.
Ma már tudják, hogy NEM az elemi részecskék a legkissebb részecskék (proton, elektron, neutron), de ezeket nem akartam belekeverni, mivel ezek már kissé atomfizika-szagúak, és ezt már nem látom át annyira mint azt a részét, amivel a kémia foglalkozik.
Ma már tudják, hogy NEM az elemi részecskék a legkissebb részecskék (proton, elektron, neutron), de ezeket nem akartam belekeverni, mivel ezek már kissé atomfizika-szagúak, és ezt már nem látom át annyira mint azt a részét, amivel a kémia foglalkozik.
Asztali számítógép. Egér. Billenyt?zet. Hangfal. SHARP számológép. Heil Sogron!
#319
Egy ideig azt hitték lapos a föld, meg hogy a Nap kering a Föld körül.
Aztán ez megváltozott.
Aztán ez megváltozott.
#318
Ne keverjünk bele speciális dolgokat, egyenlõre emlékezzen mindenki az alapokra. :)
(ahhoz képest hogy ez idõrõl való elmélkedés topik:D )
(ahhoz képest hogy ez idõrõl való elmélkedés topik:D )
Asztali számítógép. Egér. Billenyt?zet. Hangfal. SHARP számológép. Heil Sogron!
#317
Nagyon frankó, tömör leírása a lényegnek. Gratula!
Azt azért hozzá kell tenni, hogy nem minden atom stabil, hiszen az elektronok lehetnek instabilak is az atommaghoz viszonyítva, s valamely külsõ behatás révén létrejön az áramlásuk.
Azt azért hozzá kell tenni, hogy nem minden atom stabil, hiszen az elektronok lehetnek instabilak is az atommaghoz viszonyítva, s valamely külsõ behatás révén létrejön az áramlásuk.
Walk the Talk.
#316
Hozzáteszem ezt így külön:
ezt nem én találtam ki, hanem nálam SOKKAL okosabb emberek.
Én hiszek nekik, ezt tanulom.
ezt nem én találtam ki, hanem nálam
Én hiszek nekik, ezt tanulom.
Asztali számítógép. Egér. Billenyt?zet. Hangfal. SHARP számológép. Heil Sogron!
#315
Mindenre van magyarázat. Ez következménye az ok-okozat láncolatnak. A te kérdéseidre is tudjuk a választ mikike :) Még mélyebben is mint ahogy benned felmerül a kérdés :) Te azt kérdezed miért mozognak úgy az elektronok, mibõl vannak az elektronok(és más részecskék). Nos az elektronok, és mint más részecskék a mikrovilágban kaotikusan viselkednek. Nem lehet tetszõleges pontossággal meghatározni a helyzetüket, statisztikus véletlenszerûség jellemzi õket. Csak valószínûséget lehet mondani hogy egy térrészben mekkora valószínûséggel fordul elõ egy részecske. Mai napig is a fizikusok nagy része úgy tartja hogy ez a káosz nemmegfejthetõ, de szerintem akik kicsit jobban benne vannak a részecskefizikában és túl tudnak látni a mikrovilág alaptörvényein talán belátják hogy még rengeteg mindenre kell magyarázatot lelni. Ami biztos az ok-okozat láncolat, és hogy esélytelen hogy valahol szakadása legyen. Ezért világos hogy annak ellenére hogy ma a részecskéket egy kaotikus statisztikus leírással tudjuk csak lírni az attól még más törvények oka miatt veszi fel azokat az állapotokat.(tehát determinisztikus csak mi nem tudjuk meghatározni)
És egy rövid összegzés a jelenlegi részecskefelépítési tudásunkat vagy hogy mondjam
Részecske -> Kvarkok -> glüonok (-> hurokok)
És egy rövid összegzés a jelenlegi részecskefelépítési tudásunkat vagy hogy mondjam
Részecske -> Kvarkok -> glüonok (-> hurokok)
Irrelevant... Your appeals to my humanity is pointless - Seven Of Nine, Star Trek Voyager - Skorpion
#314
Olyan emberrel vitatkozzak a költészetrõl aki nem tud olvasni? Körülbelül most úgy látom ez a helyzet.
Najó kezdjük:
Atom: kémiai úton tovább nem bontható RÉSZECSKE.
Részecske: gyújtõfogalom, ebbe beletartoznak például: atom, molekula, proton, elektron, neutron, az ennél kissebbbek is.
Rész+kicsinyítõ képzõ, láthatod. Ez a szó azt hivatott kifejezni hogy valami nagyon pici, de azért kellett létrehozni, mert kell egy gyüjtõfogalom. Körülbelül azért amiért megalkották az emlõsök, ízeltlábúak és egyebek kedvéért az "állatok" gyûjtõfogalmat.
Az atom kémiai úton tovább nem bontható, de fizikai úton igen. Különbözõ kísérletekkel bizonyítható, hogy
elemi részecskékbõl áll.
Az atom kívülrõl elektromosan semleges részecske. Ezt jelenti hogy a benne lévõ POZITÍV és NEGATÍV töltést hordozó részecskék (protonok és elektronok) SZÁMA MEGEGYEZIK.
Ha nem veszed a fáratságot, hogy a linkre rákattints, akkor elmondom:
Az atom áll atommagból, és elektronhéj(ak)ból (elektronfelhõbõl, stb... ez kémiatanár függõ, ki-hogy hívja).
Kezdem az elektonhéj boncolgatásával.
Az elektronok azok a kis bizbaszok, amiket ilyen ábrácskákon látsz az atommagok körül keringeni. Ezek többek között azért felelõsek, hogy meghatározzák MINDEN ELEM kémiai reakcióit.
Az elektronhéj az a térrész, ahol az elektronok az atommag körül 90%-os valószínûséggel elõfordulnak.
Létezik többféle elektronhéj. Ezek azért léteznek, hogy az elektronok el tudjanak férni egymás mellett. Egy elemnek annyi elektronhéja van, ahányadik PERIÓDUSBAN szerepel a PERIÓDUSOS RENDSZERBEN.
Az elektron EGYSÉGNYI NEGATÍV töltéssel rendelkezik.
Ebbõl legyen ennyi elég.
Most jöjjön az atommag.
Az atommag az a gumó, ami körül a rajzokon, ábrákon keringenek azok a kis szmötyik.
Ez áll protonokból és neutronokból.
A Protonok POZITÍV TÖLTÉSÛ részecskék. Mivel az atom egy semleges részecske(dolog), ezért a protonszámnak, és az elektronszámnak MEG KELL EGYEZNIE hogy normális, periódusos rendszerben szereplõ elemrõl beszélhessünk.
A protonok száma határozza meg az ANYAG MINÕSÉGÉT.
(például: A vas protonszáma 26, a réz protonszáma 29)
mondok még élesebb példát fizikai tulajdonságra.
Arany protonszáma 79, a higanyé 80... egy protonszám eltérés van köztük... remélem nem kell bemutatnom õket, egy nemesfém, és egy folyékony fém, más halmazállapot szobahõmérsékleten, más szín, stb...)
Mondtam a protonok Pozitív töltésûek. Ha csak azok lennének az atommagban, akkor szétszálna, és nem tudna megmaradni egyben. Éppen ezért vannak az atommagban NEUTRONOK, amik teljsen semleges molekulák, csak azért vannak, hogy növeljék a protonok között a távolságot, vagyishogy ne essen szét az atommag, hogy stabilizálja az atommagot.
Errõl ennyit.
"A miért mozog állandóan?" címü kérdésedet #300-hozzászólásomban taglaltam. Nem írom le mégegyszer, mert így is elég hosszú lett ez a hozzászólásom is.
"A bigyók amik körülötte vannak" NEM mászkálnak el. Ezek az elektronok, és az atommag körül keringenek.
Arra a kérdésedre meg hogy: "hogyhogy nem mozdulnak el egyszerre egy irányba? hogyhogy néha mégis?"
ezt a gyakorlati példát mutatom.
Nézel fölülrõl egy általánosan forgalmas, nagy teret (például Blaha Lujza tér Budapesten).
Látsz sok embert, nagyon sok helyrõl, de MÉGTÖBB irányba mennek. Egyáltalán nem mozdulnak ugyanarra.
Ugyanez jellemzõ minden elemi részecskére.
Najó, most mégegyszer olvasd végig megint ezt a hozzászólást, és csak utána kérdezz.
Najó kezdjük:
Atom: kémiai úton tovább nem bontható RÉSZECSKE.
Részecske: gyújtõfogalom, ebbe beletartoznak például: atom, molekula, proton, elektron, neutron, az ennél kissebbbek is.
Rész+kicsinyítõ képzõ, láthatod. Ez a szó azt hivatott kifejezni hogy valami nagyon pici, de azért kellett létrehozni, mert kell egy gyüjtõfogalom. Körülbelül azért amiért megalkották az emlõsök, ízeltlábúak és egyebek kedvéért az "állatok" gyûjtõfogalmat.
Az atom kémiai úton tovább nem bontható, de fizikai úton igen. Különbözõ kísérletekkel bizonyítható, hogy
elemi részecskékbõl áll.
Az atom kívülrõl elektromosan semleges részecske. Ezt jelenti hogy a benne lévõ POZITÍV és NEGATÍV töltést hordozó részecskék (protonok és elektronok) SZÁMA MEGEGYEZIK.
Ha nem veszed a fáratságot, hogy a linkre rákattints, akkor elmondom:
Az atom áll atommagból, és elektronhéj(ak)ból (elektronfelhõbõl, stb... ez kémiatanár függõ, ki-hogy hívja).
Kezdem az elektonhéj boncolgatásával.
Az elektronok azok a kis bizbaszok, amiket ilyen ábrácskákon látsz az atommagok körül keringeni. Ezek többek között azért felelõsek, hogy meghatározzák MINDEN ELEM kémiai reakcióit.
Az elektronhéj az a térrész, ahol az elektronok az atommag körül 90%-os valószínûséggel elõfordulnak.
Létezik többféle elektronhéj. Ezek azért léteznek, hogy az elektronok el tudjanak férni egymás mellett. Egy elemnek annyi elektronhéja van, ahányadik PERIÓDUSBAN szerepel a PERIÓDUSOS RENDSZERBEN.
Az elektron EGYSÉGNYI NEGATÍV töltéssel rendelkezik.
Ebbõl legyen ennyi elég.
Most jöjjön az atommag.
Az atommag az a gumó, ami körül a rajzokon, ábrákon keringenek azok a kis szmötyik.
Ez áll protonokból és neutronokból.
A Protonok POZITÍV TÖLTÉSÛ részecskék. Mivel az atom egy semleges részecske(dolog), ezért a protonszámnak, és az elektronszámnak MEG KELL EGYEZNIE hogy normális, periódusos rendszerben szereplõ elemrõl beszélhessünk.
A protonok száma határozza meg az ANYAG MINÕSÉGÉT.
(például: A vas protonszáma 26, a réz protonszáma 29)
mondok még élesebb példát fizikai tulajdonságra.
Arany protonszáma 79, a higanyé 80... egy protonszám eltérés van köztük... remélem nem kell bemutatnom õket, egy nemesfém, és egy folyékony fém, más halmazállapot szobahõmérsékleten, más szín, stb...)
Mondtam a protonok Pozitív töltésûek. Ha csak azok lennének az atommagban, akkor szétszálna, és nem tudna megmaradni egyben. Éppen ezért vannak az atommagban NEUTRONOK, amik teljsen semleges molekulák, csak azért vannak, hogy növeljék a protonok között a távolságot, vagyishogy ne essen szét az atommag, hogy stabilizálja az atommagot.
Errõl ennyit.
"A miért mozog állandóan?" címü kérdésedet #300-hozzászólásomban taglaltam. Nem írom le mégegyszer, mert így is elég hosszú lett ez a hozzászólásom is.
"A bigyók amik körülötte vannak" NEM mászkálnak el. Ezek az elektronok, és az atommag körül keringenek.
Arra a kérdésedre meg hogy: "hogyhogy nem mozdulnak el egyszerre egy irányba? hogyhogy néha mégis?"
ezt a gyakorlati példát mutatom.
Nézel fölülrõl egy általánosan forgalmas, nagy teret (például Blaha Lujza tér Budapesten).
Látsz sok embert, nagyon sok helyrõl, de MÉGTÖBB irányba mennek. Egyáltalán nem mozdulnak ugyanarra.
Ugyanez jellemzõ minden elemi részecskére.
Najó, most mégegyszer olvasd végig megint ezt a hozzászólást, és csak utána kérdezz.
Asztali számítógép. Egér. Billenyt?zet. Hangfal. SHARP számológép. Heil Sogron!
#313
példát plz
mert én erre azt mondom:
ezt azért teszem, mert kedvem van hozzá
és ez már ok
mert én erre azt mondom:
ezt azért teszem, mert kedvem van hozzá
és ez már ok
A hiedelmeid teremtik a valóságodat. - Seth
#312
ok nélkül is fel tudok venni egy követ és eldobni... pl
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#310
Én azt mondom, hogy amit az ember okkal tesz az okkal történik.
Pl ok nélkül is lehet autót vezetni.
Pl ok nélkül is lehet autót vezetni.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#309
ez is igaz
de te mégis kettõs mércét használsz
azt állítod, hogy minden amit ember tesz, annak oka van
másnak nem biztos
holott, mivel az összes embert nem ismered, csak magadat, tehát lehet, csak annak van oka, amit te teszel
viszont én fordítva gondolkodom
abból következtetek, amit ismerek és azt analóg módon használom az ismeretlenre is
vagyis, ha az én tetteimnek oka van, minden ember tettének oka van
ha valami elõször tervezéssel jön létre, minden tervezéssel jön létre
OK és OKozat
ebben sziklaszirádan hittem
és még most is így van
(egyedül a kreativítást és mondjuk az OK nélküli szeretetet nem tudom besorolni)
ami összezavar, hogy mi van, ha nincs idõ?
de te mégis kettõs mércét használsz
azt állítod, hogy minden amit ember tesz, annak oka van
másnak nem biztos
holott, mivel az összes embert nem ismered, csak magadat, tehát lehet, csak annak van oka, amit te teszel
viszont én fordítva gondolkodom
abból következtetek, amit ismerek és azt analóg módon használom az ismeretlenre is
vagyis, ha az én tetteimnek oka van, minden ember tettének oka van
ha valami elõször tervezéssel jön létre, minden tervezéssel jön létre
OK és OKozat
ebben sziklaszirádan hittem
és még most is így van
(egyedül a kreativítást és mondjuk az OK nélküli szeretetet nem tudom besorolni)
ami összezavar, hogy mi van, ha nincs idõ?
A hiedelmeid teremtik a valóságodat. - Seth
#308
semmiben nem lehetsz 100%ig biztos...
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
#307
ez is igaz
de valamiféle következtetést mégis le kéne vonnunk
de valamiféle következtetést mégis le kéne vonnunk
A hiedelmeid teremtik a valóságodat. - Seth
#306
Viszont ha valamirõl tudsz hogy van, az nem jelenti azt hogy tényleg van.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)