2111
A megmaradási törvények vesztették értelmüket
  • KisKolok
    #1188
    Ja kis pontosítás:

    De ilyen alapon te sem létezel, mert ugye olyan sincs, hogy te vagy.
  • KisKolok
    #1187
    "Fél alma nincsen" talán még nem láttál? Mert azt tudok mutatni :DD
    Vagy najó, akkor szívózzunk, hogy ugye pontosan fél alma nincs, mert mi van ha páratlan számú építőelemből áll.

    De ilyen alapon akkor te sem létezel, mert nem olyan nincs, hogy te vagy. Mert mi vagy? Egy dolog amihez értéket rendelsz?

    Sőt, atomok. Mi van ha az atomok építőelemekből állnak? Ha az építőelemeket is felépíti valami?
    Mi a végső dolog? Láttál már ilyet?
    NEM? Akkor nem is létezik semmi, ugye? ...
  • sz4bolcs
    #1186
    Úgy képzelem el, mint amikor te kézbe veszel egy fél almát, megvakarod a fejed, és kijelented: Hmm.. fél alma pedig nincsen. :)

    Fél almát nem tudsz vágni, bezzeg atomjaira (vagy bármilyen más építőelemre) szét tudod szedni?
    Talán fele atomra nem lehet elosztani, feltéve, ha páros?
  • sz4bolcs
    #1185
    "A 0 pont mindig az egyenes vége." -Írtad te.. :) Vagy most már más is lehet?
  • clio1616v
    #1184
    Mi az hogy mindíg, lehet 10et is hozzárendelni.

    Ha nem ismered el hogy minden építőelemekből áll akkor te hogyan képzeled a létezést?
  • clio1616v
    #1183
    Fél almát nem lehet, definiálni, mert fél alma nincsen.
    Az 1 és 2 számok... közötte miért kellene lennie valaminek?

    Félbe nem tudsz vágni almát.
    Az alma építőelemekből áll és csak az építőelemeire lehet szétvagdosni, de én még nem láttam atomjaira vágott almát sem.

    Végtelenre meg pláne. Ha te láttál akkor mond el hogyan nézett ki. Mert én nem tudom elképzelni sem.

    Ha valamit vételen sok részre vágsz akkor az nem létezővé válik.
  • sz4bolcs
    #1182
    Már leszögezte, hogy nincs végtelen. :D ergo kell lennie valami legkisebb építőelemnek.
  • sz4bolcs
    #1181
    Legalább olyan hiba, mint kijelenteni, hogy az egyenes egyik vége mindig 0.
  • KisKolok
    #1180
    Bocs fiúk, hogy beleszólok-
    elegek a pozitív egészek + prefixum kiegészítések.
    Van két pozitív egészem, az 1 és a 2.
    Ezek között mi van? Semmi nincs?

    Veszek egy félbevágott almát.. Az EGY darab félalma, vagy FÉL darab alma?
    Választól függően: hogyan definiálnád a félalmát? Ha lehet definiálni, akkor lehet a végtelenszer félbevágott almát is egy szóval definiálni, szóval van végtelen.
  • clio1616v
    #1179
    Nem érzem komikusnak, sőt szánalmas.

    Az egyenes 2 pont közötti legrövidebb távolság $÷>ß*!!!
    Nehogy azt mond, hogy a kör ennek megfelel.

    A kör pedig egy pontól azonos távolságra lévő pontok.

    De nevezheted a kört egyenesnek, csak az hiba. Pont úgy mint az elektron töltését negatívnak nevezni.
  • sz4bolcs
    #1178
    Az egyenes vége nem lehet a 0 pont, mert az már a félegyenes.
    De ha megmutatod a másik végét is, akkor meg már szakasz. Hopp.. szakasz sincs a valóságban, mert nem tudod pontosan megmérni a két végpontot.
    Tényleg lassan jogos lesz a felvetésem, hogy csinálj egy listát a nemlétező dolgokról, és utána majd lesz értelme tárgyalnunk. :)
    Lassan kezdem magam úgy érezni, mint Orwell regényének olvasása közben, amikor az Újbeszél nyelvet tökéletesítették. :)
    Apropó.. Esetleg nyelv létezik? Merthogy soha nem tud pontos infót közölni valamiről..?


    Mégis kérsz egy végtelen egyenest.
    Erre írtam, hogy rajzolj egy kört.

    Nem érzed komikusnak, mikor ezek után kikéred, hogy a kör nem egyenes? :-))
  • HUmanEmber41st
    #1177
    De akkor mi van?
    És már megint a filozófia ingoványos talajára érkeztünk..
  • clio1616v
    #1176
    Így van fogalom, de nem valóság.
    Elméletileg végtelen energiát csak örökmozással lehet előállítani, ami elméletileg nem létezik...

    A hibás dolgokat ki kellene javítani, ezzel teljes mértékben egyetéertek.

    Ebben nem vagyok teljesen biztos ha egy +3 töltést és -3 töltést egymással semlegesítek akkor csak 3 db neutrális részecske keletkezik.

    Mivel jelölöd a neutrális részecskét?

    ha a pozitívat +al a negatívot -al jelölsz akkor mivel jelölöd a semlegest? nullával?

    Gömb alakú csak anyagnak lehet alakja.

    A számunkra nagyon nagy dolgokat gondoljuk végtelen tulajdonságúnak. Hiba.

    A tér szintén nem létezik, nem is görbülhet, elméletileg használjuk könnyebb felfogás miatt.
  • clio1616v
    #1175
    A kör nem egyenes.
    Kör szintén nem létezik valóságban, a kör definiciójából adódóan nem egyenes egy ponthoz minden irányba azonos távolságban elhelyezkedő többi pont alkotja a kört, véges számú pontok. (mivel ugye végtelen nem létezik)

    A kör kezdőpontja a középpont ezt kell nullánal tekinteni és a 360fokot (ami szintén nem praktikus, miért pont 360 miért nem 100 na mindegy...)
    felosztva irányonként azonos távolságot felfenni. Körrel nem lehet mérni.
  • HUmanEmber41st
    #1174
    A végtelen is egy igen érdekes fogalom. pl a hiperbolák, parabolák is elvileg végtelenek, sőt minden n x n sorozat is.
    Éppen ezért a természetben is találkoznunk kell végtelen nagy és végtelen kis értékekkel, erőkkel, energiákkal.
    Valahol lennie kell 1 kiskapunak, aminek a segítségével elő lehet állítani ezeket a végtelen nagy energiákat.
    Sokan keresik a módszert, és amint valaki talál valamit, azzal mindig történik valami. Nem mindig csak a jól bevált féligazságok alapján kell gépeket tervezni. Erre mindenki képes egy 1szerű érettségivel is.

    Ha hibásak a jelölések ( mert 1 szerű kell) akkor javítani kellene rajta. Az anyag kis méretekben is ugyanolyan bonyolult felépítésű és viselkedésű, mint makro méretekben. ( kvantummechanika- biológia)

    Tehát ha van 3 db + töltésem, meg 3 db neg. töltésem akkor, ha találkoznak 3 db semleges töltésem lesz. Ennek is biztos megvan a jelölése

    Azt mondják, az Univerzum gömb alakú. ( ez igaz is ). Akkor egy véges térfogatú helyen hogyan férnek meg végtelen mennyiségek? Bár ez már inkább filozófiai kérdés:D

    És mi van akkor, ha ez a bizonyos "tér" gravitronokból áll?
  • sz4bolcs
    #1173
    Megmutatom neked a végtelen egyenest:

    -Rajzolj egy kört! Tessék.
  • clio1616v
    #1172
    Végtelen nincs, ha van mutasd meg, vagy bizonyítsd be.

    A 0 pont mindig az egyenes vége.
    Ha te láttál végtelen hosszú dolgot nekem is mutasd már meg, de ha csak az agyadban tudod elgondolni, hogyan nézhet ki és ez valóságos a számodra, akkor irány a elmegyógyintézet.

    De elegendőek a pozitív egészek + a prefixum kieg.
  • clio1616v
    #1171
    Én ezt értem, de hány részecske lesz 0 töltésű? Az a nem mindegy!

    Tulajdonságnak mondhatod, hogy negatív, hogy a hülye is értse miről van szó. De mennyiségnek nem.

    ha van 3db -2 SO4 (szulfát ionod) töltésű abból nem tudsz -3 töltést elvenni, hogy -3töltésű ionod maradjon.
  • Basic256
    #1170
    #1168: A számegyenesnél sincs választási lehetőségünk. Első lépés, hogy kijelölök egy zérus pontot. Miért kell kitüntetett pont? Valamihez viszonyítanom kell. Azért, mert az egyenes mindkét irányban végtelen, nincs széle, nincs önmagában kitüntetett pontja, ki kell jelölnöm egyet.

    Ezután a valós számokkal megjelölhetem a pontokat. Nem esetlegesen szórom rá a számokat, hanem megkövetelem, hogy a számok valamilyen módon tükrözzék az egyenes pontjainak a geometriáját.

    Például az összeadás és kivonás a távolságoknak és eltolásoknak a művelete. A kisebb-nagyobb relációk felelnek meg annak, hogy melyik pont van jobbra, illetve balra. Van a híres utolsó axióma, amit az angol szöveg "completeness axiom" néven említ, ami a folytonosságot követeli meg. Tovább ha felveszek egy egységszakaszt, akkor síkgeometriai szerkesztésekkel szorozni is tudok.

    http://www.calvin.edu/~rpruim/courses/m361/F03/overheads/real-axioms-print-pp4.pdf

    Ha ezeket a geometriai követelményeket megvizsgálom, látom, hogy egybeesnek a valósz számok axiómarendszerével. Tehát a valós számok éppen alkalmasak az egyenes pontjainak megjelölésére. Állítom, hogy ráadásul ez a LEGEGYSZERŰBB konstrukció, ami erre alkalmas.

    A természetes számok erre nem elegendőek. A pozitív valós számok sem.
  • Basic256
    #1169
    #1168: MINDIG UGYANAZT jelenti a negatív szám. Csak ismételni tudom: mínusz öt az a szám, amit öthöz adva nullát kapok. Ez a DEFINÍCIÓ
    (pontosabban annak speciális esete). Ezt a matematikában ADDITÍV
    INVERZNEK hívják.

    A töltéseknél ugyanezt látom: ha a proton töltését egységnek nevezem ki, és többszöröseit természetes számokkal jelölöm, akkor látok olyan töltéseket, amelyekkel egyesítve semleges töltést kapok.

    Tehát ezeket a töltéseket negatív számokkal jelölöm. Miért? Mert a megfelelő pozitív töltésekkel kiegészítve a semleges töltést, a nulla töltést adják.
  • clio1616v
    #1168
    Éppen ez a problémám...
    Hogy a negatív előjel elméleti jelentőségét hibásan, hozzárendelik egy töltés tulajdonsághoz, csak azért mert így praktikus.

    Ez hiba. Egyszer ezt jelenti a negatív szám egyszer azt.. ez a logikus gondolkodásnak ellentmond.

    Egyszer ellentétes irányt jelent, egyszer ellentétes tulajdonságot...

    Ez nekem nem tetszik.
  • HUmanEmber41st
    #1167
    Ezt már én sem értem Clio! Minek kukacoskodsz? :D
    Ha mínusszal jelölünk valamit, az nem jelenti, ( EBBEN AZ ESETBEN)h nullánál kevesebb, hanem más a tulajdonsága, mint a pozitívval jelöltnek. Ebbe tényleg kár belekötni..
  • Basic256
    #1166
    #1163: Persze csak annyit lenne jó még megmondanod, hogy miről is vitázol? Azt mondtad, hogy a negatív számok használata hibás. Halljuk, hogyan is írnád le ezeket a folyamatokat EGYSZERŰBBEN, negatív számok nélkül? Például hogyan fogalmaznád meg a töltésmegmaradást?
  • Basic256
    #1165
    #1163: Az ÖSSZTÖLTÉS megmarad, ahogy már írtam, a folyamat előtt és után ugyanannyi. Tehát -1 és +1 töltésből kiindulva kaphatok PÉLDÁUL nulla töltésű dolgot vagy dolgokat.

    Például az elektron-pozitron annihiláció. Van -1 és +1 töltésű részecském (ha a proton az egység). A folyamat végére pedig kapok három fotont, aminek össztöltése nulla. És darabonként is nulla.
  • Basic256
    #1164
    #1163: Persze, két rudam lesz, nyilván, ha kettétöröm. Talán mást mondtam volna? Nem. A nagyobb darab 10 töltésű. Ebből letörök 4 töltésűt. A maradéknak mekkora a töltése? 10-4=6
  • clio1616v
    #1163
    Hibás!

    "A MODELL az első esetben: 10 - (+4) = 6"

    De két rudad lesz egy +6 és egy +4 töltésű.

    Nelegyá már ennyire demagóg.

    "Például egy pozitív és egy negatív részecskéből keletkezhet egyetlen töltetlen."
    Igen meg még valami. A töltöttség csak úgy nem szűnik meg. Mondok még valamit a negatív töltés sem keletkezik magától. Előtte kell valamit csinálnod, hogy legyen.
  • Basic256
    #1162
    #1160: Téves. Két különböző folyamatot írtál le.

    Az elsőre példa: megdörzsölt üvegrudat eltörök.

    A másodikra: dörzsölt üvegrúddal feltöltöm a konzervdobozt, majd dörzsölt műanyaggal ellenkező töltéseket juttatok rá.

    A MODELL az első esetben: 10 - (+4) = 6
    A MODELL a második esetben: 10 + (-4) = 6
  • Basic256
    #1161
    #1159: téves. A TÖLTÉSMEGMARADÁS teljesül függetlenül a "darabszámtól" vagy "tömegtől".

    Tehát bomlások során (amit a kvantummechanika vizsgál) a kiindulási anyagok és a termékek össztöltése állandó. DARABSZÁMUK NEM feltétlenül.

    Például egy pozitív és egy negatív részecskéből keletkezhet egyetlen töltetlen.
  • clio1616v
    #1160
    Mit csinálsz ha van 10 pozitív töltésed és el akarsz venni belőle 4 pozitívat?

    Kivonsz 4 pozitívat és akkor lesz 6 pozitív és 4 pozitív.

    Vagy..., ami szerinted egyszerűbb hozzáadsz 4 negatívat. De ekkor csak 6 pozitív töltésed marad.
  • clio1616v
    #1159
    3 fajta töltés létezik szerinted. Pozitív, negatív és semleges.

    Ezek mind tulajdonságai a töltéshordozónak.

    Ha egy pozitív és egy negatív töltés semlegesíti egymást, abból 2 semleges lesz és nem 0.
  • Basic256
    #1158
    #1156: Ne térj el a tárgytól. Az állításom változatlan: ha q1 és q2 töltésű testeket egyesítek, az eredő töltés q1+q2 lesz. Ez akkor igaz, ha EGYETLEN ELŐJELES SZÁMMAL írom le a töltéseket.

    A zérus ebben az esetben az a töltés, ami nem gyakorol elektrosztatikus vonzóerőt más töltésekre.

    Ha az tapasztalom, hogy q1=3 például, és egy q2 töltéssel egyesítve az eredő nulla, akkor q1+q2=0 tehát q2=-3.

    Minden MÁS LEÍRÁS a töltésmegmaradásra amit eddig ismertem és amit tőled hallottam, ennél BONYOLULTABB.
  • Basic256
    #1157
    #1155: téves általánosítás.
  • clio1616v
    #1156
    Ha véletlenül vizsgálnád mi történne?... a töltések esetében?
  • clio1616v
    #1155
    Ez nagy hiba.
    Egyik pillanatban normálisan üldögélsz a másikban fájó és piros acal állsz.

    Az hogy közben mi történt az mindegy? Pl pofonvágtak.
    Igen különösen gondolkodsz.
    Akkor neked csak az a fontos hogy megszülettél és hogy meghalsz, hogy közte mi van nem érdekel...
  • Basic256
    #1154
    #1153: nem vizsgáltam a lefolyást, csak a kezdő és végállapotokat.
  • clio1616v
    #1153
    Na várj csak...

    Tehát a fémdobozra vitt töltések nyom nélkül közömbösítik egymát?

    Rávihetek 9millió kulombot és semmi nem történik, sem hő sem kisülés semmi?
  • Basic256
    #1152
    #1151: ha q1=-3 és q2=+3 töltést egyesítek (például egy fém konzervdobozra ráviszem a töltéseket), akkor az EREDŐ, azaz az ÖSSZEG NULLA. A semleges töltés az, amelyik elektrosztatikusan nem vonzza a többi töltést.

    Tehát az eredeti q1 és q2 töltésekre igaz, hogy q1 + q2 = 0, ha PUSZTÁN SZÁMOKKAL fejezem ki őket.
  • clio1616v
    #1151
    Kérdésem mi vonza a -töltést szerinted a +töltés felé?
  • clio1616v
    #1150
    Változtatásról szó sincsen, ahogyan a homokdba dugásról sem, az időrendiségre mutattam rá azzal, hogy - nem lehet nagyobb + nélkül.

    Ettől függetlenül még te élhetsz a negatív számokkal, de én pozitívan állok hozzá mindenhez.

    Egy zárt rendszerben nincs negatív dolog, amennyire tudom az egész világot tekinthetjük zárt rendszernek.

    A fizikában is csak így működnek a tárgyak, hogy feltételezzük, hogy zárt rendszerben működnek.

    A töltésnek nem a nagysága negatív, hanem a kölcsönhatása ellentétes a pozitívéval.

    Különben a vonzást, hogyan írnád le, ha a nagyságuk lenne csak ellentétes.

    Az elektron a proton felé áramlik.
    Az elektronfelhőben mégis kering körülötte, mint a nap körül a bolygók.
    Nem érzel analógiát. Nem mondjuk, hogy a Földnek negatív a tömege a Naphoz képest...
  • Basic256
    #1149
    #1147: erre még válaszolok, mert ez személyesen engem fikáz, ezért reagálni szeretnék.

    Visszautasítok minden olyan alaptalan bírálatot, ami a személyes
    képességeimet kérdőjelezi meg.

    Teljesen alaptalan vádolni engem amiatt, hogy egy EGYSZERŰ
    rendszert (pl előjeles számok) nem cserélek fel egy BONYOLULT
    rendszerre (pozitívok + {bal,jobb}), amikor az utóbbi semmilyen
    előnyt sem ad az elsőhöz képest.

    Ezt csak a rossz mérnökök teszik.