A megmaradási törvények vesztették értelmüket
-
#1212
Most olvastam végig ezt a topicot, hát... Hihetetlen figura ez az Albertus, minden elismerésem a kitartásáért.
Fizikából nem vagyok valami jó, úgyhogy nem tudom eldönteni teljes bizonyossággal, hogy kinek van igaza, úgyhogy hinta és egyéb kérdésekben nem tudok nyilatkozni.
Viszont lenne egy nagyon jó példám Albertus számára, nagyon kár, hogy elment, kíváncsi lennék, mit mondana arra, amit leírok most.
Egyszer én is láttam olyan eseményt, amiről a mai napig azt hiszem, megsértett egy fizikai törvényt. Tanultam mechanikát szakközépben, és nagyjából meg tudtam állapítani, hogy amit látok, az elvileg lehetetlen. De mechanikából se voltam jó, úgyhogy ki lehet javítani, ha esetleg tényleg megetettek valamivel... :-)
2003-ban egy konferencián Molnár György, az Omega gitárosa mutatott be nekünk egy pofonegyszerű kísérletet, amivel sérthető egy fizikai törvény. A következő mondattal kezdte a demonstrációt, miközben két vasgolyót és egy erős lapmágnest fogott a kezében: "Lenz törvénye értelmében azt az erőt, amellyel a mágnes a golyót vonzza, a mágnes fejti ki. Azt az erőt azonbam, amellyel a mágnes vonzásából kiszabadítjuk a golyót, már én fejtem ki."
Ezután demonstrálta azt, amit elmondott: egy írásvetítőre (hogy a nagy teremben mindenki rendesen lássa az árnyképet) letette a lapmágnest és ráengedte a golyót. CSATT! - a golyó hozzácsattant a lapmágnes felületéhez, amelyet Molnár György közben függőleges helyzetben tartott, így a lapmágnesnek nem az élével, hanem a lapjával találkozott a golyó (Azért írok le mindent ilyen részletesen, hogy ha esetleg svindli van a dologban, azt könnyebben lehessen azonosítani). Aztán fogta a mágnest rajta a golyóval és a golyót megfogta és levesződte a mágnesről. Tényleg nagyon erős mágnes volt, de csak azért, hogy jobban lehessen azt látni, ami ezután következett.
De előtte még egy demonstráció a törvény működéséről: próbáljuk meg két golyóval. Az eredmény természetesen ugyanaz lett, duplán: a két golyó egymás mellett rácsattant a mágnesre és ugyanúgy emberi erővel kellett őket lehúzni.
És most jött a megdöbbentő harmadik kísérlet: mi van akkor, ha nem egymás mellett, hanem egymás mögött engedjük rá a golyókat a mágnesre?
Az elrendezés a szoksásos: a mágnes az élére állítva, a két golyót egymáshoz érintve gurította el Molnár György a mágnes felé. Mi fog történni vajon?
Hagyok egy kis helyet, hogy mindenki belegondoljon, hogy szerinte hogyan fog végződni ez a kísérlet.
Én ha 100000 évig gondolkodok, se gondolok erre.
Bevallom, az én tippem az volt, hogy az első golyó nekicsattan a mágnesnek, majd a második golyó szépen hozzátapad az elsőhöz, mivel az a mágnes erőterén belül szintén mágnesként funkcionál - már ha jól idéztem vissza fizikatanulmányaimat abban a pillanatban.
Ámde: nem ez történt.
A két golyó tehát gurul a mágnes felé egymás mögött, egymást érintve. A következő történt akkor: az első golyó nekicsattant a mágnesnek. Ez tehát rendben van. A második golyó viszont abban a pillanatban, ahogy ez megtörtént, pont az ellenkező irányba kilőtt és messzire szállt. Amennyire meg tudtam állapítani, ez az erő körülbelül azonos lehetett azzal, amekkorával az első golyó nekicsattant a mágnes lapjának. Tehát a második golyót ugyanekkora erőhatás érte visszafelé, azaz elhagyta a mágnes vonzásterét. Sőt, mit elhagyta, elszáguldott belőle...
Őszintén szólva valami taszító erő megjelenésére gondoltam először, valami olyasmire, hogy valójában a két golyó közül az egyik szintén mágnes, de ezt a verziót elvetettem, mert a két golyó úgy nem tudna a mágnes felé gurulni, ha közben az egyik vonzza a másikat magához, az érintkező ponton összetapadnának.
Azóta se értem, hogy honnan jelent meg egy, a golyók mozgását előidéző erővel és a mágnes vonzóerejével ellentétes irányú erő, amely végülis a másik golyó kiszabadulását okozta a mágneses erőtérből.
Ha valaki tud magyarázatot, várom! Kíváncsi vagyok rá, hogy valóban sérült-e valamilyen törvény itt...