665
Szélturbina, a régi szélmalmok modernkori változata, a megújuló energiák meghatározó szereplője
-
#423
Az a baj, hogy egy demokráciában a tudatlanokat kell meggyőzni és nem a hozzáértőket.
És sokadjára mondom el: senki nem mondta, hogy az alteroknak ALAPNAK kell lennie. De az atomerőmű teljesítménye nem skálázható megfelelően és a fogyasztásugrásokat nem tudja lekezelni. erre van manapság a gáz és olajerőmű. De ezt ki kellene váltani valamivel. -
#422
:) Nahh ez az a szó amit kerestem:) -
#421
Azokat a spirális szélcsapdákat vertikális szélgenerátoroknak hívják :)
![]()
Nem rossz ötlet, de azért olyan hatalmas mennyiséget ez nem fog visszatáplálni sztem. -
#420
Vagy mondhatnám azt is, hogy én sem járok gazadasági fórumokra észt osztani, mert nem értek hozzá. Azt viszont tudom, hogy X pénzösszegből technológia ismeretbénen mi az, amit hagyni kellene a fenébe. -
#419
Sajnos Urán peak is vagyon nem csak olaj.
Ha 2. generációs erőművekkel számolsz, akkor valóban. Viszont az urántermelés is azért hagyott alább, mert a '80-as évek eleji nagy erőműépítési hullám elmúlt. (Tudtommal részben az olajválság indukálta ezt.) A bányászatot fel lehet futtatni. Ahogy az urán ára nő, a jelenleg nem termelő bánya is újra gazdaságos lehet. Mecseki bánya megnyitása is terítéken van.
Ráadásul mindenki elkezdett megint atomot építeni. szerinted van elég kapacitás a gyors felfuttatáshoz?
Az, hogy kedves vezetőinek ezt is elkúrták és megint elment a vonat, azzal nem tudok mit kezdeni azon kívűl, hogy az öklömet rázon és tökön / picsán rúgnám az összeset, hogy mi a faszért nem húztak fel már egy-két blokkot más elbaszott dolgok árából...
Mit könnyebb létrehozni egy szélfarmot vagy egy Atomerőművet (ha a megfelelő víz és szélhozamú terület is adott mindkét beruházáshoz)? Mivel kapcsolatban van kisebb társadalmi ellenállás?
Azér tök jó, hogy az alapján választunk energiaforrást ami technikailag gyoran felhúzható, csak sem ellátásbiztonságot nem és drágán is termel áramot.
Ez olyan, mint úgy készülni a maratorna, hogy 100 métereket kocogsz, mert az könnyű. Zseniális...
A lakossági ellenállást meg leszarom, illetve vázolom lehetséges alternatívákat.
1. 20 éven belül a mai fogyasztás mellett kiesik a magyar villamosáram igények kielégítéséhez szükséges kapacitás cirka 38%-a. Ha nem lesz atom, akkor mi legyen? Marad az export (ez elég drága lenne ekkora léptékben) vagy a fosszilis energiahordozók. Mo. alkalmatlan nagylépétű szél és egyéb termelési formákra. Alaperőműnek ez itthon nem megy. Pont. Matematikailag bizonyítható.
2. Széllel technikailag lehetetlen pótolni, de amúgy is 3-szoros áron termel egy szélerőmű, akkor amikor a szél fúj és nem amikor én akarom.
3. Lehet, hogy drága az atomerőmű építése, csak minden máshoz képest 30-60%-os áron ad áramot 0 károsanyag emisszióval és az élettartama is meghaladja egy szélkerékét, időjárás független.
Akkor lehet választani. Akartok 30 év múlva is olcsó áramot vagy, hogy akar -e egyáltalán áramot...
Kibaszottul elegem van, hogy mindenféle gyökér indokok alapján kellene eldönteni és nem pézügyi és technikai / gazdaságossági alapon, hogy az ország jövője mi legyen. Mitha az utasok szavazásal döntenék el, hogy egy repülőgép pilótája mit csináljon. Megáll az ész... Vannak emberek, akik értenek ehhez. Majd ők eldöntik és valószínűleg jól. Én sem modom meg, hogy egy orvos hogyan operáljon, mert nem értek hozzá. Az áltagember 99%-a szeritem a villamoseneria alapvető termelési elvét, technológiai sarokköveit és elosztó hálózat felépítését sem ismeri. Ergo talán ne akaron belszólni, mert pusztán dilettánsok véleményéből kis valószínűséggel lesz értelmes döntés.
BTW van egy baromi jó ötlet amit nemrég láttam egy oldalon. Autópályán a lámpaoszlopokra spirális szélcsapdákat helyeznek melyeket az elhúzó autók menetszele hajt meg. Éjszaka a világítást táplálja nappal pedig energiát termel a hálózatba.
Hallottam róla, csak a költségét nem és egyéb problémás vonzatait. Ugyanis az autópályán van leállósáv a mellé kellene tenni. Viszont a nagy teheruatókat leszámítva az autók megzavarásának hatása meglepően kis területre korlátozódik, tehát már ez a távlság elég jól nyírja az egész rendszert sajnos. Az sem elhanyagolható, hogy baleset esetén frankó lenne a tartoszlopnak / szerkezetnek csúszni.
Azt nem nagyon értem, hogy az autópályát miért kellene kivilágítani. Nem elég nagy már így is a fényszennyezés?
Vegyétek észre, hogy én nem a szélenergia ellen ágálok. Az esztelen felhasználása ellen. -
#418
Sajnos Urán peak is vagyon nem csak olaj.
Ráadásul mindenki elkezdett megint atomot építeni. szerinted van elég kapacitás a gyors felfuttatáshoz?
Mit könnyebb létrehozni egy szélfarmot vagy egy Atomerőművet (ha a megfelelő víz és szélhozamú terület is adott mindkét beruházáshoz)? Mivel kapcsolatban van kisebb társadalmi ellenállás?
Üzembehelyezést pedig nem bekapcsolás és energiatermelésre értem, hanem az elhatározás, hogy kapacitást hozunk létre és a kapacitás hálózatba való bekapcsolása közötti időre. (azt hittem, hogy ez baromira egyértelmű)
BTW van egy baromi jó ötlet amit nemrég láttam egy oldalon. Autópályán a lámpaoszlopokra spirális szélcsapdákat helyeznek melyeket az elhúzó autók menetszele hajt meg. Éjszaka a világítást táplálja nappal pedig energiát termel a hálózatba.
És ehhez nem kell földrajzilag megfelelő helyre tenni csak egy megfelelő forgalmú autópálya. -
#417
Lehet, hogy nem kell, csak éppen kétszer építesz meg gyakorlatilag mindent. "Baromira" költséghatékony. Az ellátásbiztonság szerintem ott kezdődik, hogy atomra alapozunk.
1. Nem csövön jön az anyag, nem lehet elzárni.
2. Nem egy fő beszerzési útvonal van. Nyers urán és finomított urán is több helyről beszerezhető. Nem évi több ezer órás szállíttással számolsz. Évente begördül egy szerelvény és kb. ennyi. Nyers urán még itthon is van.
3. Nem érzékeny sem a klimatikus változásokra, sem a napi időjárás ingadozásra, sem az nyers urán árára.
5. Családi ház méretű helyen elfér Mo. több éves fűtőanyagigénye. Egyetlen fűtőanyag sem tárolható ilyen nagy mennyiségben és ilyen pitiáner áron.
6. 1/3-áron megy a szélhez képest, tervezhetően és brutális teljesítmény sűrűséggel.
<i>Márpedig gyorsan üzembehelyezhető erőforrás 2 van. Szél és Nap.</i>
Vigyázó tekineted vesd a vízre. 5 perc alatt 0-ról 100%-ra terhelhető. Akár a 12'000 MW teljesítményű Itaipú is... Persze itthon a víz nem alternatíva, de attól még nem szélerőművekkel kellene játszadozni, mert ez a hülyeség csúcsa. Nem vagyunk tengerparti ország és nem vagyunk a kontinens szélcsatoránja, mint Ausztira 10'000 MW-os nagyságrendű beépített vízierőművel.
A Nap meg akkor helyezhető gyorasan üzemben, ha éppen süt. Ha este van, akkor várjál holnapig.
Egyszerűen fel nem fogom, hogy mit foglalkozni ilyen nevetséges dolgokkal itthon. Van ahol ez bejön, de nem itt. -
#416
Nem igaz, hogy nem érted...
Attól, hogy vicc az egész amikor jár az kúrva szélerőmű addig sem kell égetni a fogyatkozó erőforrást azaz a gázt, olajat, szenet.
Nem igazán értem, hogy ebből mit nem értesz és ezen mi olyan vicces?
Az ellátásbiztonság ott kezdődik, hogy nem 1 vagy 2 csövön érkezik gáz az országba és abból termeljük az elektromos és hőenergiánk 80%-át hanem próbálunk más megoldásokat keresni.
Márpedig gyorsan üzembehelyezhető erőforrás 2 van. Szél és Nap. ezek gyorsa skálázhatóak gyorsan felhúzhatóak (ha a beruházás idejét vesszük alapul) és egyre jobb EROEI-el rendelkeznek. -
#415
Szélenergia és ellátásbiztonság egy mondatban az én szemben a vicckategóriás kijelentés szinjét üti meg. Németországban volt olyan, hogy 6 óra alatt több, mint 6000 MW (!) szélkapacitás esett ki frontváltozás miatt. Márpedig Európa időjárást frontok alakítják.
Ez minden, csak nem ellátásbiztonság. A szélerőművek kapacitásának legalbáb 80%-át hagyomásnyos erőműben fel kell húzni. Vicc az egész... -
#414
Összefügg, a PR a környezetvédelmet állítja középpontba szerintem az ellátásbiztonság és diverzifikáció sokkal fontosabb. -
#413
A kettő azért összefügg, főleg hosszú távon. -
#412
Az alternatívok felfuttatásának a lényege nem a környezetvédelem, hanem az ellátásbiztonság. -
#411
Én sajnos nem. Kicsit sokba került ez a fajta "környezetvédelem". -
#410
nagyon durván szaporodnak Magyarországon is a szélerőművek... M1-es mellett rengetek van :) örülök neki -
#409
Szenzációs szerelők II : Szélturbinák -
#408
Azért ez így önmagában téves. -
#407
Szép dolog ez, de azért csak óvatosan.
Örök bölcsesség ugye az élet minden területén, hogy akit nem gátol a szakmai ismeret az csodákra képes :) -
lotsopa #406 Onnan hogy keresni kéne mindig az új lehetőségeket, bele vágni az ismeretlenbe. Szerencsére nem mindenki úgy áll hozzá mint te, és haladnak szépen lassan előrre. Legrosszabb esetben nem lesz belőle semmi, de tanultunk valamit...
Talán a víztől félsz? :)
Vagy mégis mi bajod vele, nem fog történni veled semmi rossz. -
#405
Még jobb, tenger alá tenni valamt. Filléres...
Nem sértésből, de honnan jönnek ilyen elvetemült gondolatok? -
lotsopa #404 A víz a felszínen már 100 celsius fok körül forr, viszot a tengerben a nagy nyomás miatt tovább melegszik folyékony halmazálapotban, túlhevűl.
Én így értettem, nem tudom ezzel mi a baj. -
#403
Pont emiatt borzalmas, teljesíménysűrűgégük elég kicsi, és egyesek szakaszosan műkődnek.
300 fokos túlhevített víz meg nem létezik- Túhevített vízgőz az van 300 fokon. Javaslom az állapotdiagramok tanulmányozását. -
lotsopa #402 300+ celsius fokos túlhevült víz jön belőlük, és ásványi anyagokat is tartalmaz a feltörő oldat. Amúgy fantázia szülemények már vannak hogy "leköltöznek" az emberek a víz alá, és ott éldegélnek. :)
Azért jó lenne kipróbálni mondjuk egy hétik, milyen az élet a víz alatt, olyan viszonyok mellett. ( én nem kéne az atom! ) :-) -
lotsopa #401 Amúgy vannak még a hidrotermális kürtők, mint energiaforrások.
Azt is jó lenne kiaknázni valamennyire, ha már a felszínen dúl a vita. :) Nem tudjuk hogy melyiket használjuk... -
#400
Teljsen mindegy. A vele felgyűlt elméleti és gyakorlati tapasztalat számít. A szélkerekek már annyira optimailizáltak, hogy tized %-os hatásfok optimaliálásra gyúrnak a helyi átlagos szélviszonyok szerint. Fizikai korlátai vannak a fejlesztésnek.
A 2. generációs erőmű is ilyen. Lehet nagyobb, de a hasadóanyag felhasználása akkor sem lesz drámaian jobb. A szaporító reaktor egy teljesen más dimenzió. -
lotsopa #399 Értem hogy az energiaéhségünket csillapítani kéne, de éppen ez az hogy nem muszáj egyből kapni az atomenergiához. Biztos hogy fog még fejlődni az elkövetkezendő években, biztonságosabb és hatékonyabb lesz, bár ezekkel most sincs probléma.
Igaz hogy szélmalmokat már fogtak munkára, de nem elektormos energiát állítottak elő vele, hanem búzát őröltek. -
#398
Az atomenergia is "kiforratlannak" tekinthető, mert a rendszereben álló reaktrok kb. annyire elavultak, mitn a Writgh Flyer egy F-22-vel vagy Űrsiklóval összevetve.
Más generációt képviselnek. A szél pl. minden, csak nem kifforratlan. Több száz, de inkább ezer éve használ az ember szélkerekeket és vízkereket is. -
#397
A jelenlegi súlyos problémák mellett, ha csak 1000 évre adna megoldást akkor is a seggünket verhetnénk a földhöz. Csak éppen 1000-szer ennyi időre (1 milló év) is adhat és nem egy nagy kérdőjel, mint a fúzió. Ugyanis az nem bizonyított, hogy földi körülmények között tartósan, önfentartóan, valóban energiát termelve és gazdaságosan megcsinálható.
Miért tartod veszélyesnek? És ne Csernobillal gyere, mert az ordas baromság. Már a 2. generációs nyomottvizes reaktorokkal sem történthet meg az, ami ott volt, mert a természettudományos törények - értsd jelenségek - miatt ez lehetetlen. -
lotsopa #396 De ezekről a megújuló energiákról akkor is tudni kéne hogy még nem forrottak ki. Lehet támadni őket, van is rá ok, de szerintem be lehet látni hogy a 'távoli jövő' nem az atomé lesz. -
lotsopa #395 Persze, de azért a gyémántos hasonlat nem tökéletes. Nyilván a gyémánt ahhoz drága hogy te otthoni használat mellett vágdoss vele valamit.
Bár nem tudom mennyire szoktál barkácsolni, szerintem vannak gyémánt vágó korongok, meg a fúrókon is van gyémánt por. Lényeg hogy gyémánt...:)
De a víz leváltásához vissza térve, a kis kezelés alatt azt érted hogy pl. a sós vízből ki kell nyerni a sót? Csak azért gondolom mert nem hiszem hogy jót tenne a turbináknak, meg egyéb alkatrészeknek a só, és egyéb szennyeződés. Mert ha így van akkor elég sok édes vizet elhasználnak hűtésre.
Amúgy meg áldásom az atomenergiára, de abba belegondoltál már hogy ez meddig tartható fenn? Most nem tíz, húsz évről van szó, mondjuk ha az Uránt nézzük még van belőlle...de azért nem csak az számít. Kitartok továbbra is amelett hogy hosszútávon ez nem megoldás, szerintem veszélyes. :)
-
#394
Nem csak a tulajdonság számít. A víz olcsó, csak kicsit kezelni kell, de még úgy is.
A gyémánt a legkeményebb természetes anyag. Király. Mégsem mindenki azzal vág mindent. Ugye érted miért? -
lotsopa #393 És akkor a Dunát sem melegítenék. :)) -
lotsopa #392 Nem tudom, csak érdekelt és megkérdeztem.
És a lehetőség ott van hogy hátha találunk valamit aminek a hőtani tulajdonságai jobbak. -
#391
Készültek tervek - vagy talán van is - gázhűtésű reaktorokra és volt (van?) kísérletileg nátrium (?) hűtésú is.
A vizet meg ponosan azért szeretik, amiért te írtad. Viszonylag gyakori elem, és nagyob kellemes hőtani tulajdonságai vannak.
Miért kellene egyébként kiváltani a vizet? -
lotsopa #390 Sajnos még nem láttam élőben atomerőművet, és nem is tiszta a teljes működési elve, annyit kérdeznék mégis hogy nem lehet(ne) a vizet kiváltani valamilyen más anyaggal, folyadékkal?
Persze logikus hogy a víz hasznos mert szinte mindenhol megvan, tehát könnyá hozzá jutni, olcsó...de nincs más lehetőség? -
#389
Én a parlament helyére tenném :)
Mind a mai napig van, hogy hőerőmű kap állami támogatást a működéshez, ami nonszensz...persze ha megnézzük, hogy ki a tulajdonosa ezeknek, akkor már rögtön érthetővé válik, hogy miért... -
#388
További gond, hogy a magyar erőművi park elképesztően öreg. Egyes országon önérzetes energetikusai múzemunak néznék egyes erőműveinket... -
#387
Paks eleve úgy lett kiválasztva, hogy bővíthatő még 1 vagy 2 blokkal. Pillanatnyilag ennnek lezavarása is sürgős lenne, mert az élettartam hosszabbíás után is 15-20 év múlve lejár a mostani blokkok ideje. Ezeket részben pótólná nagyobb reator.
Nen tudom, hogy a Paks, mint erőmű épület és egyéb infrastrukturája mennyire "újrahasznosítható", ha újabb reaktorokat akarunk a régi helyére tenni. Ma már nem 400-500 MW-os reaktorokat, hanem 1000 MW felett építenek, a csúcs már 2000 MW táján van.
Valaki azt mondja, hogy eleve úgy lett kiválasztva, hogy még egy erőmű odaférjen. A gond az, hogy a Dunát megeíti és megleg nyári napokon közelíti a Duna vízhőmérsékelete az engedélyezett szintet. A Duna felsőbb szakaszán lehetne talán egy új erőművet építeni. A Tisza vízhozama valszeg kevés ehhez. -
Freeda Krueger #386 És földrajzilag hol lenne ideális helyen,ha lehet ilyet mondani?
-
#385
Itthon 10 év, de ez a kibaszott magyar törvények és szabályozás matt is van. 43 (!!) környezetvédelm és engedélyező szakhatóságnál kell ma engedélyeztetni gy villamos áramot termelő erőművet. Vicc, bazdmeg... Van, hogy az engdélyeztetési eljárás tovább tart és nehezebb, mint megtervezni és felhúzni egy erőművet. Ma cégek élnek abból (!), hogy a bürokráciával való hadakozást levezényeljék. El lehetne gondolkozni azon, hogy akkor a hazai versenyképesség miért olyan, amilyen. Kurva jó...
Japánban ez 2,5-3 év, mert ott szó szinte "futószalagon" gyártják őket. Helyük nincs sok, áram kell. Technológiai szint és tapasztalat meg van. -
#384
Persze, most még úri huncutság, de - példádnál maradva - az autó is az volt 100 éve :)
Elhasználódásból pedig itt ugye kritikus a napelem, ami egyrészt nem a költség oroszlánrésze, másrészt a maiakra már azt hiszem ilyen 20 éves 80%os teljesítménygaranciát adnak, ami elvben ugye azt jelentené, hogy azért még bőven használhatóak maradnak.
A hidrogén az ugye eláll akármeddig, viszont maga az üzemanyagcella élettartam már egy fehérebb folt.
Azért valószínű, hogy idén még nem fog ilyet hozni a jézuska, de ami késik nem múlik :)
Ja igen, és csak hogy érezd a törődést :P
Ha most kezdünk el építeni egy atomerőművet, az mikor is kezd majd áramot termelni?
