650
Szélturbina, a régi szélmalmok modernkori változata, a megújuló energiák meghatározó szereplője
  • tomcat1
    #568
    valami olyasmit olvastam anno, hogy kevés hely van 3000 felett az egyenlítő környékén: Andok, Himalája;
  • Molnibalage
    #567
    Aha. És miért csak helyi jelenség???
  • tomcat1
    #566
    Hogy hogyan kerül 3000m magasra kikötő maradvány?
    Esetleg nagyfokú Holdközelség okozta jelenség..
  • Molnibalage
    #565
    Pl?
  • tomcat1
    #564
    Van kikötőmaradvány az Andokban is, csak nem népszerűsítik, kényes kérdéseket vetne fel!
  • forrai
    #563
    Az a térkép is rajta van a topikon. Hol voltál, amikor még létezett a topik?
  • forrai
    #562
    Nézd, én indítottam egy topikot (Kulturák és a tengerszint), ami halkan (mint egy bánatos hal- kan) szinte rögtön bekrepált.
    A első diagram rajta a tengerszint változás volt. Ássad ki a feledésből, és vizsgáld meg! Szépen ipróbáltam indítani. Mert nem mindig csak szeretném diktálni az észt, néha szeretnék társalogni csupán. De itt az se megy.
  • forrai
    #561
    Érdekes dolog a lkereskedelem vele.
    Mikor már alig van iparunk, szép csendesen, feltűnés nélkül, olcsón eladjuk a CO2 jogát.
    Úgy tűnik, tartósan az üzletközpont építésre rendelkezünk be.
  • Molnibalage
    #560
    120-130? Ez tuti? Erős kétségeim vannak. Egyszer láttamegy térképet, hogy 3-4 vagy 5-6 méter mekkora elöntött területet jelentene...
  • remark #559


    A CO2 mizériáról ezt gondolom:

    Szerintem egyébként a CO2 csökkentés is lehet kamu-cél. Egyszerűen elfogytak [értsd: fogyóban vannak] a CO2 kibocsájtásért felelős energiahordozók (mert ez volt a cél hogy elfogyjanak) és most a CO2 kibocsájtás visszaszorítása ürügyén leviszik a fogyasztást, és a valódi problémáról egy szót se kell ejteni, mert már nem lesz aktuális... Így amit eljátszottak egyszer, azt eljátszhatják másodszor és harmadszor is, mert a játék maga rejtve marad.

    De elfogadom a kritikát és más álláspontokat is.
  • forrai
    #558
    Aki nem akarna űrutazni egy olcsó járaton, vákuumozott zacskóval a súlytalanságbani hányingeréhez, az húzzon egy strigulát, akárhol.
    Itt az enyém : I
  • forrai
    #557
    Ezzel egyetértek. Kell egy alap energiarendszer, kellő tartalékkal. És minden energiát hasznosítani kellé.
    Ha az élővilágot vesszük példának, ott optimálisan meg van osztva az energiahordozó. Csak a villamos rája pazrol áramot, az ember csak csiklandozáshoz használja.

    Ám Valaki, valahol, valamiért valamikor azt mondta hogy "a Villamosság = Valami"
    Hát, ha mindenáron azt a valamit akarjuk elérni, és ahhoz mindenütt csak áramot használunk, az nagyon csiklandós lesz! Azonban egy idő után kevesebbet nevethetünk rajta.
  • forrai
    #556
    Nézd, a jég több tizezer éve olvad. A tenger szintje csak 20000 év alatt 120-130 m-t emelkedett. Szupervulkánok működtek, a dinószauruszok meg egész metánfelhőket tojtak.
    Erdők égtek le, meteor pusztított. A fene se érti ezt.
    Jól van, elfogadom, nem szabad a környezetet rombolni, és elfogy a tüzelőanyag is.
    De örömmel hallom, hogy ürrepülő kifutópálya épül magán célokra.
    Szó sem lehet tehát az önkorlátozásról, legfeljebb a mi és az énkorlátozásról.
    Mától legalább 100 millióan álmodoznak az űrutazásról, és 10 milliónak van is rá pénze, meg elszántsága.
    Hát ez történik most.

  • forrai
    #555
    Valóban, igazad van, nem irtam. Én csak érzékeltetni akartam, mekkora hő megy ki a természetbe, áramtermelés miatt. De te hozzátetted azt, és az jó.
    Én panelba lakom. Egy kínos felujítás után szép lett a konyhánk, és nem volt soha panel, csak távhő fóbiánk. Miközben a távhőt elismerem szükségesnek, hiszen bármely energiaforrást felvehet, és eloszthat.
    Az én megitélésem szerint a közvéleményt a lobbiérdekek irányították, és irányítják ma is. Ezek vezettek oda, hogy országunk első lett a gáz és mindenféle importban. Kiváló fogyasztó címet érdemelünk, szalagon lelogó arany és svájci frank devizahitelekkel.
    De ez a gumiszobába való téma.
  • Molnibalage
    #554
    Atomenergiára alapozás az újgenerációs rektorokkal. Az alternatív energiaforrás jó dolog, de nem, mint alaperőmű.
  • tomcat1
    #553
    Természet ellen nincs mit tenni..
  • eatmerr
    #552
    Én azt hiszem kicsit laikus vagyok. Folyamatosan írjátok, hogy amiről eddig azt hittem, hogy megoldás lenne arra, hogy a környezetszennyezés nem öltsön ilyen méreteket, az valóban nem is lenne megoldás. Rendben van, akkor az alternatív energiaforrások nem megoldás, a szelektív hulladékgyűjtés nem megoldás. De akkor mi az? Abban gondolom egyetértünk, hogy ez egy létező, és komoly probléma...Szerintetek, akkor erre mi lehetne megoldás? Mit tehetnénk annak érdekében, hogy az ózonréteg ne vékonyodjon tovább? Vagy mit tehetnénk azért, hogy a sarki jégsapkák ne olvadjanak meg? Vagy azért, hogy az időjárás ne legyen ilyen szélsőséges? Akkor mit láttok racionális, megvalósítható megoldásnak ezekre a problémákra?
  • morleone
    #551
    Ez a legnagyobb baj, és már itt van Kína meg majd India is akik szinte leszarják ezt a problémát, mert úgy vannak vele, hogy az eddigi mocskot nem ők csinálták.

    télen egymillió hőszigetelt panel lakást kifűthetne.
    Azt nem tetted hozzá, hogy elméletileg, hisz gyakorlatilag ez nem megoldható. Esetleg hogyha lenne Paks körül 1 millió panel amikhez megérné ez a fajta infrastruktúra kiépítése, de még akkor is durva kockázat lenne egy atomerőmű körül 1 millió panel.
  • forrai
    #550
    Paks fűti Paksot, ha jól tudom, de az kapcsolt energiatermelést jelentene, és elhanyagolható.
    Paks hulladékhője ~3 GW, azaz 3 millió kW, télen egymillió hőszigetelt panel lakást kifűthetne.
    Egy ideig szó volt atomfűtőművekről is, most nem hallok róluk (nem nagy baj).
    Jelenleg inkább a távhőellátás lélegeztetőn való tartása folyik, miközben vért ("lét") pumpálnak ki belőle, olyan címen, mintha beöntést adnának neki.
  • Molnibalage
    #549
    Köszönöm szépen, meg tudom különböztetni a hatásfokot a részaránytól. Gáz és energetikai iparban dolgozom...

    Az infó honnan van? BME NTI, Aszódi Attila. Elég kompentens személy. (Egyébként Paks nagyon régóta 40% alatt vanm részesedésben, olyan 37-38% volt ez 2007 táján.)
  • forrai
    #548
    Ám ha ilyen erőművek készülnének tömegesen, és olcsón, az gazdasági csőd lenne,országok részére! Tömeges munkanélküliség, vagy még több látszat munkahely, brrr...

    Egyszer voltam egy nagy irodaházban, valahol, amely fűtési költségmegosztókkal foglalkozott.
    Az épület pincéjében, egy szűk, büdös helyiségben egyetlen sápadtarcú hölgy töltötte a golyóstollbetét szerű költségosztókat.
    Az adminisztráció, ami ráépült -kolosszális volt.
  • forrai
    #547
    A tüzelőanyag cellák hatásfoka viszont 50-80% között van. Ami valóban csoda, és mint minden csoda, nagyon drága.
    Ha pedig kapcsoltan hőt is hasznosítanak, még nagyobb csoda.Láttam ilyenm kísérleti erőművi blokkot. Ha jól emlékszem, csak 500 kW-volt,amcsi gyártmányú, Németországban.
    Akkora volt, mint egy hagyományos békebeli nyilvános WC, acéllemez házban, díszitések nélkül, csak jobban szellőztették...
    Lehet, hogy abban van a dolgok lényege?
  • forrai
    #546
    "Paks hatásfoka 40% táján van. Az új GT erőművek 43-45%-ot is tudnak."
    Ezek szép adatok. Hivatkozd le őket. De a kombinált ciklust ne keverd a kapcsolt energiatermeléssel, mert elárulod, hogy semmit sem értesz hozzá.

    "Paks jelenleg 40 százalékkal részesedik a hazai villamos energiatermelésből." írják. Ez lehet igaz, de köze nincs a hatásfokhoz.

    "A második generációs erőművek már több biztonsági rendszerrel, általában nyomás alatt lévő vízkörrel épültek (van néhány nehézvizes erőmű is, mely nem H2O-t, hanem D2O-t, nehézvizet használ), ennek köszönhetően nőtt a hatásfokuk 31-33% körülre. Ilyen pl. a PAKSON üzemelő 4 db VVER-440-es blokk is, melyek teljesítményövelésen estek át, így most 500 MW-ot adnak reaktoronként."
    Nézz bele a gőz körfolyamatok hatásfokába! Akkor megtudod, hogy az erősen hőmérséklet függő. Még csak tervezik a szuperkritikus erőműveket (SCWR), amelyek nagyobb hőmérséklete miatt a hatásfokuk is kevéssel nagyobb. (Erre irtam, hogy távol álljak tőlük...)
    Szóval, velem is lehet vitatkozni, mert nem vagyok mindentudó, de felkészültebben..

  • Molnibalage
    #545
    Paks hatásfoka 40% táján van. Az új GT erőművek 43-45%-ot is tudnak. Kombinált ciklusban részterhelésben is a legpocsékabb üzemben 60% tája van, teljes terhelés esetén 80-90% is lehet.
  • forrai
    #544
    Az atom és a hőerőművek többsége a hő kétharmadát a környezetbe dobják.
    De akkor mitől megújuló egy velük meghajtott talajszondás hőszivattyú, ami további hőt hoz ki a földből? Vagy a levegőből átlagosan ugyanannyit nyer vissza, vagy kevéssel többet, mint a vesztesége?
  • forrai
    #543
    A villamos energiát valójában az együttműködő erőművek, generátorok és motorok szinkron forgórészei tárolják mechanikusan, pontosabban csak stabilizálják. Ez is hatzalmas energiamennyiség. Ezért stabilabb a hálózati frekvencia. Emellett létezhetnek egyéb tároló eljárások is, pld magas tárolású vizierőművek, ahová vizet pumpálnak fel, ha felesleg van energiából.
    De legjobb tárolást az együttműködő elektromos hálózatok jelenthetnék, mivel akkor a terhelés és fogyasztás egyidejüsége, egyensúlya - igaz,, nagyobb veszteségek árán- de könnyebben kialakítható. Én több gázmotoros blokkfűtőerőművet is terveztem, és tudom, hogy a hálózatnak jogos igényei vannak, amelyek többletköltséggel járnak. "Vektorugrás érzékelőt" kérnek, és más dolgokat is, mert olyasmik történhetnek, amelyek a biztonság rovására mennek. Ugyanakkor teljes értékü tartalékot is kell biztosítaniuk, ami szintén pénz.
    Jobb műszaki és tulajdonosi szemlélet kellene ahhoz, hogy ezek a kérdések, amelyek a decentralizált energiatermelő-fogyasztói hálózatokban felmerülhetnek, optimálisan és haszonnal megoldhatók legyenek.
  • forrai
    #542

    "...1,8 MW-os turbina tövében..."
    A szélturbina teljesítménye a szélsebességgel ~köbösen változik. Fél akkora sebességnél már csak 12,5%. Háromszor nagyobbnál viszont (27x több)elszállna, ezért leszabályozzák.
    Imádom látni, amikor odafelé menet (bárhová) lassan forognak, csak 10% áll valamiért. Viszont bánt nagyon, amikor visszafelé jövet meg mindegyik már áll. Úgy látszik, nem kéne visszajönnöm?
  • Molnibalage
    #541
    A hogyan igennel az a baj, hogy feltételezitek, hogy van jó válasz. Fizikai korlátok akadályozzák azt, hogy nagyon kevés jó legyen vagy ne legyen. Már n+1-szer leírtam, hogy hol jó. Itt is.
  • szenyor Lopez
    #540
    Ok. Most hallottuk, hogy hogyan ne. Arra ötlet, hogy hogyan igen? Baromi olcsó kis kétszemélyes elektromos autók pikkpakk megoldanák Bp dugóit és parkolási gondjait.
    Jelenleg a világ legjobban élő 1/3-a állítja elő a mocsok kb.90%-át. Így hát náluk (nálunk) van a kulcs az élhetőbb világhoz.
  • Molnibalage
    #539
    Nagy távra nem mennem csak városon belül vagy agglomerációban. Akkr meg vagy két autó kell, vagy kettős hajtás. Az drága. Nem kicsit, nagyon. Az átlagmagyarnak nincs pénze 4-6 millás kocsikra. És a magyarok a világ legjobban élő 1/3-nák az valahol az végén vannak. A világ nagy részének ez egy érdekes, de megfizethetetlen játékszer lenne.
  • szenyor Lopez
    #538
    Én úgy látom, hogy jelenleg nem az áram létrehozása széllel a legnehezebb feladat. Egy ház mellé épített 1-2kW-os szélgenerátor már szépen el tudja látni egy családi ház szükségletének felét-háromnegyedét. Ami nagyobb gond, az áram tárolása. Ha az akkumulátorokat párévente cserélni kell, az se nem környezetbarát, se nem olcsó. De ez az ipar is fejlődik ezerrel, nemsokára autók is mehetnek elektromos árammal, hadd ne mondjam mekkora buli lenne éjjel széllel feltölteni az autó akksiját, nappal meg közlekedni vele...
  • szenyor Lopez
    #537
    A függőleges tengelyűnek pl.az a baja, hogy nem tudod olyan magasságig felvinni, ahol a szél már komolyabb munkát tud végezni. Ez persze lehet előny is, mert így nem kell olyan magas cuccot építened. Ellenben ki sem használhatod a masszívabb szelet.
    Indítás szerintem a gerjesztés miatt kell, főleg házibarkács esetén, ahol a gerjesztőáramot azonnal teljes kakaóval ráadod a tekercsre (pl.autógenerátor esetén). Ilyenkor kis szélnél simán lefékezheti a kereket maga a generátor.
  • bagdadigiliszta
    #536
    Valóban van olyan, hogy nem fúj a szél eléggé. De senki nem is mondta, hogy csak szélerőmű, és semmi más. Kiegészítésként nagyon jó lenne, és sok energiát spórolnánk meg vele. Tegyük fel, hogy 365 napból 100 napon fúj a szél (ez nem megalapozott állítás, ne írjátok vissza, hogy nem is igaz, most csak mondtam egy számot), akkor elvileg az durván az energia 1/4-ed részét nyerhetnék így. Szerintetek ez nem játszana szerepet abban, hogy kevésbé szennyeznénk a környezetünket. Értem én, hogy nem 100%-os megoldás, de biztosan segítene valamit, ami már egy lépés egy tisztább környezet felé.
    És valóban az alternatív energiaforrások kiaknázása addig biztosan nem fog fejlődést mutatni, amíg hatalmas összegek vannak más energiaforrásokban. Mikor majd ezek kifogynak, akkor fognak rájönni, hogy másképp is lehet...csak addigra ne legyen még késő...
  • Molnibalage
    #535
    Fizikailag lehetetlen csak szélell ellátni egy országot. Van olyan, hogy egyszerűen nem fúj a szél eléggé. Ez van..
  • remark #534
    Legjobb lenne kipróbálni. Szép lassan állj át takarékos üzemmódra, és nézd meg mennyivel kisebb a fogyasztásod...
  • kalaposkan
    #533
    Az igaz, hogy a szélerőművek nem teljesen megbízhatóak, de még így is meglehetősen környezetbarát megoldást biztosítanak, pl ellentétben a vízerőművek nagy részével, jóval kevesebb átalakítást igényelnek a természetben. Engem két dolog érdekelne: fizikailag lehetséges lenne-e egy országot szélenergiával ellátni, ha nem, akkor mennyivel kéne csökkenteni az energiafogyasztást ahhoz, hogy ez sikerülhessen? De nem is kell feltétlenül a szélenergiára szorítkozni, akár a többi megújulót is bevonhatjuk. Ha a lakosság nem pazarlóan fogyasztaná az energiát, hanem több odafigyeléssel igyekezne spórolni vele, akkor vajon hány százalékot lehetne lefaragni a fogyasztásból?
  • ZilogR
    #532
    Asszem kell a függőleges tengelyűnek egy kis motoros indítás, mert nem indul magától. A Google/Wiki azonnal dobja a választ.
    Gépészaggyal azt mondanám rá, h itt a lapátok nagyon nagy sugáron forognak, ezért biztosan nagyobb indítási nyomaték kell szegénykémnek, ezért kell rásegíteni. Nameg ha már ez igaz, akkor a szerkezet igénybevétele is jelentősen nagyobb éppen emiatt. De persze ez csupán méretezés kérdése - minden megoldható.

    A kerti szélmotor pedig 6m-ig még bejelentési kötelességed sincs, ha jól tudom. Be kell tartani a helyi építési szabályzatot. Abban ez le van írva és az is, hány méterre kell a kerítésektől minimum elhelyezni.
  • remark #531
    Blabla vagy nem blabla, fogalmad sincs, hogy miről szól az az oldal. Egy olyan ember írja le a tapasztalatait, aki konkrét termékek piacra vitelében segédkezett, így a kérdés szempontjából mérvadó az álláspontja. A tiéd ugyanezen okból nem az, mert te semmi ilyesmit nem csináltál (ha igen, itt az alkalom, hogy bemutatkozz).

    És hogy Wade hiteles forrás-e? Vajon az egészet (ami konkrétan vele megtörtént a háromdimenziós színes-szagos konkrét világban) álmodta-e? Kitalálta-e? Hazudja-e? Erre a kérdésre anélkül nem tudsz választ adni, hogy elolvasd hogy mit állít.

    Az NWO-nak meg semmi, nulla, zéró köze van az oldalhoz. De ha te azt akarod gondolni, hogy ahhoz van köze, akkor nekem úgy is jó.

    Valamint az oldalon nem "ilyen"-ekrõl ír Wade. Mik azok az "ilyen"-ek, melyek szerinted a piacon vannak? Nem tudhatod, mert nem olvastad el, hogy Wade minek a piacra vitelében segédkezett. Ez az igazi blabla. Mellébeszélsz csak azért, hogy a témáról ne kelljen beszélni.
  • Molnibalage
    #530
    Balbalba
  • remark #529
    Meg se nézted/meg se értetted, hogy miről van szó. Olyasmiről nyilatkozz csak, amit megnéztél/megértettél.