665
Szélturbina, a régi szélmalmok modernkori változata, a megújuló energiák meghatározó szereplője
-
#583
Link... -
#582
A szélturbina készítés kézikönyve valakinek volt a kezében? -
forrai #581 Azért ebben a topikban illene arról is beszélni... -
forrai #580 A hőszivattyú szerintem is jó dolog. Sajnálom viszont, hogy senkit nem érdekel az adszorpciós, és abszorpciós változat, amelyek már 60-80 (leginább 90-200 oC fűtőközeggel működtethetők). Persze nem csoda, van oka.
Mert jelenleg csak a villamos lobbi nyomul, a gázszektor és a megujuló sunyítanak valamiért e tekintetben. Talán több gáz szeretnének eladni?
Igaz, baromi drága még, de azért, mert sehol nincs igazi sorozat- igény. Dumálunk a környezetszennyezésről, vizet prédikálunk, bort iszunk.
-
drevil666 #579 Nem rajtam múlik Magyarország energetikája.
Ha rászánom magam levegőkazánom lesz. 5,2 misi most (de ebben már a az aktív hűtés kiegészítés (nem csak a passzív), kollektoros meleg víz készítés és 8-12 órás folyamatos működést lehetővé tévő aksi is lesz.)
Szélerőművet nem akarok pedig áll itt kihasználatlanul egy generátor. -
forrai #578 Az sem teljesen igaz, hogy csak lakóparkok építhetők.
Tekercselhető műanyagcsővel falufűtési rendszerek is kialakíthatók, Ausztriában is vannak.
Valahogy Magyarországon terjed legjobban az egyedi gázfűtés, mi vesszük a legtöbb gázt.
Most pedig a gázt már erőműben szeretnénk égetni, hogy a hőt kidobhassuk, és bonyolult módon hőszivattyúval visszanyerjük?
Oké, ez is lehet koncepció.
Nekem, nekünk mindegy, vagy nem?
Volt itt már, fa, szén, villany, olajkáélyha, távfűtés, egyedi fűtés, gázfűtés, és lesz még minden más is.
Érdekes, hogy az ember, aki pedig olyan okos, miért leginkább csak anyagcserét használ? Villannyal neki is könnyebb lenne....
-
forrai #577 Csak most irtam le, hogy az az áram, amit a levegő kazán használ, ritka kivétellel 30-35% hatásfokkal készül az atomerőművekben, és más hőerőművekben is. Akkor a szállitási veszteségekről még nem beszéltünk.
A levegő kazán: hőszivattyú.
Mondd azt, mert olyan van hőbázison is. Az sokkal hatékonyabb, mint a villamos kompresszoros, mert összességében kevesebb primer energiát fogyaszt.
Csak kinek az érdeke, hogy olcsó legyen? -
drevil666 #576 Levegőkazánnal egyedi fűtésű házak fűtése is megoldható.
Erőművek hulladékhőjének távfűtési rendszerekbe történő táplálásával csak lakóparkot, közintézmények fűtése oldható meg.
Geotermikus erőmű is lehet minden ökörhugyozásnál, de az áramot szállítani olcsóbb, mint erőműveket építeni és minden családi házba bevezetni. -
forrai #575 A levegőkazános fűtés abból az áramból táplálkozik, amelynek előállításához Paks 5K dt-vel a Dunába folyónyi melegvizet bocsát ki, Visontán meg a Heller tornyok a levegőbe engedik a hőt.
Ezt a veszteséghőt varázsolja vissza a levegőkazán, néha még azt sem.
A gázmotoros áramtermelésnél viszont hasznosul ennek a hőnek jelentős része a távfűtésben.
Vagyis ami az egyik helyen fölösleg, az máshol hiány.
Valahogy csak össze lehetne ezt hangolni...
Csak azért írom ezt, mert egy olyan szlogen, hogy "levegőkazán", kissé megtévesztőnek tartok.
A hőszivattyú persze jó dolog, de csak ha jóval több energiát takarít meg, mint amit igényel. -
drevil666 #574 idézet a topic bannerből: "Szélturbina, a régi szélmalmok modernkori változata, a megújuló energiák meghatározó szereplője"
Általában Hungaryban alig fúj a szél, ha meg igen akkor annyira, hogy le kell kapcsolni a szélerőműveket nehogy károsodjanak.
Akkor inkább geotermikus energia. vagy atomenergia és levegőkazános fűtés.
![]()
![]()
-
#573
Nem, nem atomreaktor. Csak megemlítettem, hogy ott állítanak elő fűtési célokra...
Egyébkét az az erőmű is dob ki hőt a Dunába bőven. 5 fokkal melegebb vizet lehet csak a Dunába enedni. Kelenföldnél ez olyan 6000 tonna / óra víz, pedig az 100 MW-os nagyságrendű erőmű. Akkor képzeld el Paksot, hogy mennyi vizet áramoltat át, mert ott is 5 fok a korlát...
A BME-n van kutató reaktor és mintha lenne még egy kutatóintézetben. (SZTAKI?) -
drevil666 #572 számszerűen? 5-10 °C? 20 már jó lenne.
Kelenföldön atomreaktor? Pakson kívül nem csak valamelyik egyetem asszem: BME van mini reaktor kísérletekhez? -
#571
Atomerőműnél nem hallottam még erről. A franciáknál lehet, hogy van ilyen, mert kisebb blokkjaik is vannak.
A Kelenföldi Erőmű állít elő fűtési melegvizet, lényegében csak ezért létezhet még az erőmű. Viszont annak nagyságrendje Paks hulladékhőjéhez képes semmi. Azért azt sem szabad elfelejteni, hogy hiába dob ki Paks MW-ra sok hőt, azt nem 100 fokos víz formájáan teszi. Hiába 1000 MW-os a teljesítmény, ha ezt irtózatos tömegárammal és baromi kis delta T-vel csinálja... -
drevil666 #570 A hűtőközeget (nem a primer kőrből) 
nem használják valahol a világban fűtésre? Ha nem is 100%ban, de mellékágból elvezetve nagyobb lakóparkoknak.
Mondjuk Bp-t kíváncsi vagyok mennyire örülne egy a.e-nek pl Csepelen?
-
#569
valami forrás? -
tomcat1 #568 valami olyasmit olvastam anno, hogy kevés hely van 3000 felett az egyenlítő környékén: Andok, Himalája; -
#567
Aha. És miért csak helyi jelenség??? -
tomcat1 #566 Hogy hogyan kerül 3000m magasra kikötő maradvány?
Esetleg nagyfokú Holdközelség okozta jelenség.. -
#565
Pl? -
tomcat1 #564 Van kikötőmaradvány az Andokban is, csak nem népszerűsítik, kényes kérdéseket vetne fel! -
forrai #563 Az a térkép is rajta van a topikon. Hol voltál, amikor még létezett a topik? -
forrai #562 Nézd, én indítottam egy topikot (Kulturák és a tengerszint), ami halkan (mint egy bánatos hal- kan) szinte rögtön bekrepált.
A első diagram rajta a tengerszint változás volt. Ássad ki a feledésből, és vizsgáld meg! Szépen ipróbáltam indítani. Mert nem mindig csak szeretném diktálni az észt, néha szeretnék társalogni csupán. De itt az se megy. -
forrai #561 Érdekes dolog a lkereskedelem vele.
Mikor már alig van iparunk, szép csendesen, feltűnés nélkül, olcsón eladjuk a CO2 jogát.
Úgy tűnik, tartósan az üzletközpont építésre rendelkezünk be.
-
#560
120-130? Ez tuti? Erős kétségeim vannak. Egyszer láttamegy térképet, hogy 3-4 vagy 5-6 méter mekkora elöntött területet jelentene... -
remark #559 
A CO2 mizériáról ezt gondolom:
Szerintem egyébként a CO2 csökkentés is lehet kamu-cél. Egyszerűen elfogytak [értsd: fogyóban vannak] a CO2 kibocsájtásért felelős energiahordozók (mert ez volt a cél hogy elfogyjanak) és most a CO2 kibocsájtás visszaszorítása ürügyén leviszik a fogyasztást, és a valódi problémáról egy szót se kell ejteni, mert már nem lesz aktuális... Így amit eljátszottak egyszer, azt eljátszhatják másodszor és harmadszor is, mert a játék maga rejtve marad.
De elfogadom a kritikát és más álláspontokat is. -
forrai #558 Aki nem akarna űrutazni egy olcsó járaton, vákuumozott zacskóval a súlytalanságbani hányingeréhez, az húzzon egy strigulát, akárhol.
Itt az enyém : I -
forrai #557 Ezzel egyetértek. Kell egy alap energiarendszer, kellő tartalékkal. És minden energiát hasznosítani kellé.
Ha az élővilágot vesszük példának, ott optimálisan meg van osztva az energiahordozó. Csak a villamos rája pazrol áramot, az ember csak csiklandozáshoz használja.
Ám Valaki, valahol, valamiért valamikor azt mondta hogy "a Villamosság = Valami"
Hát, ha mindenáron azt a valamit akarjuk elérni, és ahhoz mindenütt csak áramot használunk, az nagyon csiklandós lesz! Azonban egy idő után kevesebbet nevethetünk rajta. -
forrai #556 Nézd, a jég több tizezer éve olvad. A tenger szintje csak 20000 év alatt 120-130 m-t emelkedett. Szupervulkánok működtek, a dinószauruszok meg egész metánfelhőket tojtak.
Erdők égtek le, meteor pusztított. A fene se érti ezt.
Jól van, elfogadom, nem szabad a környezetet rombolni, és elfogy a tüzelőanyag is.
De örömmel hallom, hogy ürrepülő kifutópálya épül magán célokra.
Szó sem lehet tehát az önkorlátozásról, legfeljebb a mi és az énkorlátozásról.
Mától legalább 100 millióan álmodoznak az űrutazásról, és 10 milliónak van is rá pénze, meg elszántsága.
Hát ez történik most.
-
forrai #555 Valóban, igazad van, nem irtam. Én csak érzékeltetni akartam, mekkora hő megy ki a természetbe, áramtermelés miatt. De te hozzátetted azt, és az jó.
Én panelba lakom. Egy kínos felujítás után szép lett a konyhánk, és nem volt soha panel, csak távhő fóbiánk. Miközben a távhőt elismerem szükségesnek, hiszen bármely energiaforrást felvehet, és eloszthat.
Az én megitélésem szerint a közvéleményt a lobbiérdekek irányították, és irányítják ma is. Ezek vezettek oda, hogy országunk első lett a gáz és mindenféle importban. Kiváló fogyasztó címet érdemelünk, szalagon lelogó arany és svájci frank devizahitelekkel.
De ez a gumiszobába való téma. -
#554
Atomenergiára alapozás az újgenerációs rektorokkal. Az alternatív energiaforrás jó dolog, de nem, mint alaperőmű. -
tomcat1 #553 Természet ellen nincs mit tenni.. -
eatmerr #552 Én azt hiszem kicsit laikus vagyok. Folyamatosan írjátok, hogy amiről eddig azt hittem, hogy megoldás lenne arra, hogy a környezetszennyezés nem öltsön ilyen méreteket, az valóban nem is lenne megoldás. Rendben van, akkor az alternatív energiaforrások nem megoldás, a szelektív hulladékgyűjtés nem megoldás. De akkor mi az? Abban gondolom egyetértünk, hogy ez egy létező, és komoly probléma...Szerintetek, akkor erre mi lehetne megoldás? Mit tehetnénk annak érdekében, hogy az ózonréteg ne vékonyodjon tovább? Vagy mit tehetnénk azért, hogy a sarki jégsapkák ne olvadjanak meg? Vagy azért, hogy az időjárás ne legyen ilyen szélsőséges? Akkor mit láttok racionális, megvalósítható megoldásnak ezekre a problémákra? -
#551
Ez a legnagyobb baj, és már itt van Kína meg majd India is akik szinte leszarják ezt a problémát, mert úgy vannak vele, hogy az eddigi mocskot nem ők csinálták.
télen egymillió hőszigetelt panel lakást kifűthetne.
Azt nem tetted hozzá, hogy elméletileg, hisz gyakorlatilag ez nem megoldható. Esetleg hogyha lenne Paks körül 1 millió panel amikhez megérné ez a fajta infrastruktúra kiépítése, de még akkor is durva kockázat lenne egy atomerőmű körül 1 millió panel. -
forrai #550 Paks fűti Paksot, ha jól tudom, de az kapcsolt energiatermelést jelentene, és elhanyagolható.
Paks hulladékhője ~3 GW, azaz 3 millió kW, télen egymillió hőszigetelt panel lakást kifűthetne.
Egy ideig szó volt atomfűtőművekről is, most nem hallok róluk (nem nagy baj).
Jelenleg inkább a távhőellátás lélegeztetőn való tartása folyik, miközben vért ("lét") pumpálnak ki belőle, olyan címen, mintha beöntést adnának neki.
-
#549
Köszönöm szépen, meg tudom különböztetni a hatásfokot a részaránytól. Gáz és energetikai iparban dolgozom...
Az infó honnan van? BME NTI, Aszódi Attila. Elég kompentens személy. (Egyébként Paks nagyon régóta 40% alatt vanm részesedésben, olyan 37-38% volt ez 2007 táján.) -
forrai #548 Ám ha ilyen erőművek készülnének tömegesen, és olcsón, az gazdasági csőd lenne,országok részére! Tömeges munkanélküliség, vagy még több látszat munkahely, brrr...
Egyszer voltam egy nagy irodaházban, valahol, amely fűtési költségmegosztókkal foglalkozott.
Az épület pincéjében, egy szűk, büdös helyiségben egyetlen sápadtarcú hölgy töltötte a golyóstollbetét szerű költségosztókat.
Az adminisztráció, ami ráépült -kolosszális volt. -
forrai #547 A tüzelőanyag cellák hatásfoka viszont 50-80% között van. Ami valóban csoda, és mint minden csoda, nagyon drága.
Ha pedig kapcsoltan hőt is hasznosítanak, még nagyobb csoda.Láttam ilyenm kísérleti erőművi blokkot. Ha jól emlékszem, csak 500 kW-volt,amcsi gyártmányú, Németországban.
Akkora volt, mint egy hagyományos békebeli nyilvános WC, acéllemez házban, díszitések nélkül, csak jobban szellőztették...
Lehet, hogy abban van a dolgok lényege? -
forrai #546 "Paks hatásfoka 40% táján van. Az új GT erőművek 43-45%-ot is tudnak."
Ezek szép adatok. Hivatkozd le őket. De a kombinált ciklust ne keverd a kapcsolt energiatermeléssel, mert elárulod, hogy semmit sem értesz hozzá.
"Paks jelenleg 40 százalékkal részesedik a hazai villamos energiatermelésből." írják. Ez lehet igaz, de köze nincs a hatásfokhoz.
"A második generációs erőművek már több biztonsági rendszerrel, általában nyomás alatt lévő vízkörrel épültek (van néhány nehézvizes erőmű is, mely nem H2O-t, hanem D2O-t, nehézvizet használ), ennek köszönhetően nőtt a hatásfokuk 31-33% körülre. Ilyen pl. a PAKSON üzemelő 4 db VVER-440-es blokk is, melyek teljesítményövelésen estek át, így most 500 MW-ot adnak reaktoronként."
Nézz bele a gőz körfolyamatok hatásfokába! Akkor megtudod, hogy az erősen hőmérséklet függő. Még csak tervezik a szuperkritikus erőműveket (SCWR), amelyek nagyobb hőmérséklete miatt a hatásfokuk is kevéssel nagyobb. (Erre irtam, hogy távol álljak tőlük...)
Szóval, velem is lehet vitatkozni, mert nem vagyok mindentudó, de felkészültebben..
-
#545
Paks hatásfoka 40% táján van. Az új GT erőművek 43-45%-ot is tudnak. Kombinált ciklusban részterhelésben is a legpocsékabb üzemben 60% tája van, teljes terhelés esetén 80-90% is lehet. -
forrai #544 Az atom és a hőerőművek többsége a hő kétharmadát a környezetbe dobják.
De akkor mitől megújuló egy velük meghajtott talajszondás hőszivattyú, ami további hőt hoz ki a földből? Vagy a levegőből átlagosan ugyanannyit nyer vissza, vagy kevéssel többet, mint a vesztesége?
