13357
Miért pont így és erre...
-
steweee #13098 :)
http://idokjelei.hu/2013/04/tizezer-dollaros-dij-a-bibliai-teremtestortenet-megcafolojanak/ -
lordbalu #13097 Semmit. De az EVO vita van benne :) -
hiper fizikus #13096 Mit akarsz evvel mondani? -
lordbalu #13095 http://simpsonreszek.info/17-evad/21-resz/kereszteny-oktatas -
#13094
Az evolúció az első sejt megjelenésétől számítja magát.
Mintha valami ilyesmit írtam volna én is, bár nem biztos.
Csak találgatni tudunk arról, hogy hogyan jött létre az első sejt.
Sőt, egyesek kutatják is.
Elég csak egy őssejtet( cianobaktériumot) jutatni a megfelelő bolygóra és máris életre kell.
Nem értem, miért írtad zárójelbe, hogy cianobaktérium. A cianobaktérium nem őssejt (lásd: a saját wikipédia linked...) Max. ősi típusú sejt: prokarióta szerveződés, kezdetleges színtestek megléte.
Elég logikusan hangzik, hogy ha egy sejt ("általában" egysejtű élőlény) megfelelő körülmények közé kerül (legyen az egy megfelelő bolygó), akkor "életre kel".
A vírusok szerepe az evolúcióban egyrészt, hogy részt vesznek benne. Sokkal gyorsabban változnak, mint az élőlényeknek már nevezhető biológiai rendszerek. Másrészt az élőlények evolúcióját is befolyásolják egyszerűen azzal, hogy velük egy térben léteznek, és gazdaszervezetként "használják" őket...
A prion egyszerűen egy hibás géntermék, ami szokatlan módon befolyásolja a szervezetet. Szerepe az evolúcióban, hogy az evolúció egyik molekuláris mechanizmusával (pontmutáció) jön létre.
A nanobaktériumokat nem ismerjük annyira, hogy bármiféle következtetést le lehessen vonni. Az evolúcióban annyiban biztos részt vesznek, hogy a vírusokhoz hasonlóan befolyásolják az élőlények természetes szelekcióját. (Mondjuk mi nem befolyásolja, ami az élőlények közvetlen környezetének része.) -
hiper fizikus #13093 Az evolúció az első sejt megjelenésétől számítja magát. Csak találgatni tudunk arról, hogy hogyan jött létre az első sejt. Elég csak egy őssejtet( cianobaktériumot) jutatni a megfelelő bolygóra és máris életre kell. A vírusokat, a prionokat és a nanóbokat ágenseknek nevezik. Ezeknek mi a szerepe szerinted az evolúcióban?
-
#13092
És ennek a két kommentednek mi a köze az evolúcióhoz?
#13090 Ha nem lenne élhető a Föld, nem lenne a Földön biológiai evolúció. (Ezért részben a Szaturnuszon is múlott, hogy mégis van.)
#13091 Lehet, hogy minden élőlény DNS-e más bolygóról jött, és itt áttranszformálódtak élőlényekké, tehát az élővilág diverzitása nem az evolúciónak köszönhető, hanem annak, hogy valaki megszórt minket többkvadrillióféle, komplett élőlényt kódoló DNS-sel?
Egyrészt, hogy hogyan alakult ki vagy honnan származik az élet/ élőlények alkotásában szerepetjátszó molekulák egy hányada, az nem része az evolúció elméletének. Másrészt, attól, hogy máshonnan jött a DNS/élet/első sejtek, attól még ki kellett alakulnia. Tehát vagy itt, vagy máshol alakult ki, de kialakult, különben nem lenne... -
hiper fizikus #13091 Meglepően szívós a DNS
Akkor utazhatott is a kozmoszban. -
hiper fizikus #13090 A Szaturnusznak köszönhető az élhető Föld
-
#13089
Persze, nem kötekedésből írtam, csak hogy ilyen is van. Igaz, nem baktérium, hanem gomba, de mikroorganizmus... :D -
#13088
Nyilván, csak arra próbáltam utalni, hogy a sztori, amit a h.f hivatkozási alapnak használt, már a maga idejében is úgy született hogy valaki -szándékosan vagy figyelmetlenségből- összemosta Crichton regényét a valósággal. Azóta pedig a sztori minden egyes lezuhanó/visszatérő műholdnál/űrszondánál/kapszulánál előkerül. Ahogy az már a városi legendákkal lenni szokott. -
#13087
De pl. műanyagevő gomba most is létezik. És nem ember fejlesztette ki, egyszerűen csak adaptálódott a körülményekhez. Persze nem kizárólag műanyagon képes megélni, hanem egy módosult alternatív anyagcsereút lehetővé teszi a műanyag lebontását is. -
Slinky Cyle #13086 Az evolúció barátaim... Gyorsul.
A gyorsulás is gyorsulva gyorsul.
-
#13085
Így születnek a városi legendák.
Utoljára szerkesztette: gothmog, 2014.09.21. 19:24:54 -
hiper fizikus #13084 Igazán köszi a segítség. A fórumban egymást ki kell segíteni. Tehát az űrállmás nem volt kamu. -
#13083
Egyébként segítek:
Az 1991-ben irányítatlanul, Argentína fölött belépő és elégő űrállomás a Szaljut 7 volt.
A műanyagevő baktérium, amit egy lezuhanó műhold hoz a Földre, az meg Michael Chrichton "Az Androméda törzs" c. regényében szerepel.
Utoljára szerkesztette: gothmog, 2014.09.17. 17:45:34 -
#13082
De, az.
-
hiper fizikus #13081 Hát épen azt magyarázom magyarul, hogy nem kamu amit írtam neked !!!
Ennek a fickónak valami bement a szemébe?
-
#13080
Szóval kamu a sztori. Jól van.
![]()
-
hiper fizikus #13079 Csak egy orosz űrállomás volt kb. 1990 -ben semmisült meg. Kisebb pánik volt a csendesóceán térségében miatta. A másik lehetőség, hogy tovább építik, de politikai döntés született vele kapcsolatban.
-
#13078
Ok, akkor kérdezek: Melyik orosz űrállomáson "rebesgették" azt a műanyagbontó mikrobát, ami miatt azt meg kellett semmisíteni, és mi lett volna a másik lehetősége annak az űrállomásnak, ha nem semmisítik meg? Értsd: "azért kellett megsemmisíteni"...
Figyelek. -
hiper fizikus #13077 Azért írtam így, mert egyszere többen kérdeztek meg, és egy hozászólásban akartam válaszolni nekik. Nem kell mindjárt trolkodni, próbálj meg hamarább gondolkodni egy kicsit. Egyébbként jól gondolod, hogy hülye vagy egy kicsit, vagy jobban mondva bolondoska. Ezt be kell tudni látni. -
#13076
Ráadásul az egyik pillanatban orosz űrállomásról magyaráz, amit meg kellett semmisíteni azért mert... a következőben meg az iss-ről. Bár persze én vagyok a hülye, ha bármiféle következetességet várnék.
Utoljára szerkesztette: gothmog, 2014.09.07. 19:42:23 -
Mr Boswell #13075 Két külön dologról írsz.
„Az élethez víz kell, az űr meg csontszáraz és erős ott az ionizáló sugárzás szintje.”
Az űrállomás külső felületére nagy valószínűséggel légköri szennyeződés útján kerülhet organizmus, ami életképtelen, vagy vegetatív állapotban lehet. Az élethez nem csak vízre van szükség, hanem tápanyagra is.
„egy műanyagokat bontó mikroba faj mutálódott ki és szabadult el a fedélzeten”
A fedélzeten meglehet minden életfeltétele a mikrobának, még mutálódhat is, viszont ha igaz, akkor az oroszoknak birtokukban van a szuper hatékony vegyi fegyver, ami jobb, mint az atom.
Egyébként a hír nincs megerősítve.
-
#13074
Oda lett teremtve. -
hiper fizikus #13073 válasz mindenkinek:
A megsemisítés másik opciója az lehetett, hogy a nemzetközi űrálmáshoz akartak csatlakozni.
Az űrállomáson kívül találták.
A minta esetébben az a kérdés, hogy hogyan kerűlt oda. -
#13072
"azért kell megsemisíteni"
...mert egyébként a másik opció mi lett volna? -
Mr Boswell #13071 Nem értem, hogy most az űrállomáson kívül, vagy belül találtak valamit. -
BladeW #13070 Lehozhattak volna belőle egy mintát, megoldódott volna a szemétkérdés... A hülyék! -
hiper fizikus #13069 Az élethez víz kell, az űr meg csontszáraz és erős ott az ionizáló sugárzás szintje. Amikor a régi orosz űrállmást megsemisíteték, akkor azt rebesgették, hogy azért kell megsemisíteni, mert egy műanyagokat bontó mikróba faj mutálódott ki és szabadult el a fedélzeten, ami az egész Földre veszélyest jelentett.
-
Mr Boswell #13068 És mi a cikkről a véleményed? -
hiper fizikus #13067 Még ott is van élet !!! -
Albertus #13066 " Egymilliárd év az emberi léptékkel felfoghatatlan hosszú idő, főleg ha a lejátszódó reakciók számát vesszük figyelembe. Ezt tekinthetjük végtelen keletkező molekuláknak, még akkor is, ha felmérhetetlen sok egyéb reakció „szennyezi az aminosavak koncentrálódott tömegeit."
Jól látod! Nagyon-nagyon nagy számmal lehetne csak leírni.
"A kérdés, ami felvetődik, hogy a rendeződés az törvényszerűen megy-e végbe? " Miután a kémia megkerülhetetlen törvényeket szab, a rendeződés is kikerülhetetlen.
"Ha igen akkor térben és időben számtalanszor le kellett játszódnia. Milyen hatás indítja el a folyamatot? " -- Valóba. Folyamatosan történik. Nincs külön hatás. Leegyszerűsítve adj ammóniát egy savhoz. Az eredményért már a reakcióképességük felel. Még ha csak gázaikat "engeded össze", akkor is. (Például ködöt képeznek. Ami persze lecsapódik és ezzel tovább koncentrálódik. )
"A létrejövő rendeződések azonosak-e, és ha nem, akkor tudnak-e egymással rendszert alkotni?" - Egyszerű molekulák a körülményeik azonossága esetén közel azonosan reagálnak. Bonyolultabb molekuláknál sok-sok "mellékreakció" történik. Ezek közül azt tartjuk "fő" folyamatnak amely a legtöbb azonos molekulát képző eredményt adja. De amint picit megváltozik a hőmérséklet, a nyomás vagy a helyi koncentráció, máris másik "termék" a "fő-termék".
Így természetesen a szabályosság alapja itt is a kémiai tulajdonságaik. Így azok amelyeknek a termékei egymással reakcióképesek, nyilván nem kerülhetik el a reakciókat, azok amelyek kevésbé reakcióképesek a háttérbe szorulva "nyersanyagként végzik".
" A létrejövő rendszer gátolja-e az újabb rendeződés létrejöttét? Vagy pedig egyszeri esemény hatása a rendeződés?" Nagyon érdekes, hogy már egyszerű (szinte még szervetlen) molekulák is nagyobb eséllyel egymással tapadnak össze mint az "idegenekkel". Ennek a Van der Waals erők az okai. (Egy szappanbuborék molekulái is inkább rendkívül vékony hártyát képeznek mintsem a sokszor több idegen molekulával beérnék. Mert nagyobb az egymás közötti vonzóerő mint az idegenek közötti.)
Más molekulák is göböket-gömböket-csöveket alkotnak és ezzel a külvilágtól elzárt teret képezve javítják a koncentrálódás, a tiszta összetevők képződésének gyakoriságát a burkon belül. Ilyenek például a peptidek, az egymással összekapcsolódó aminosavakból felépülő rövid aminosav láncú polimerek. Azaz amint elkészül pár aminosav és "összesodródik", elég nagy valószínűséggel olyan peptideket is alkot amelyek folyadék fázisban jó nagy (persze csak molekuláris értelemben nagy) gömbhártyákkal zárt térrészeket alkotnak. Persze belül az aminosavakkal dús résszel. Igaz ezek még csak aminosavas flaskák, de a folytatás irányát jól meghatározzák.
Nem a véletlen szüli-szülte ezeket a polimereket, hanem a koncentrálódás és a kémia.
Persze ezzel a peptid burkokban fehérjékké egyesülésre sokkal jobb feltételek állnak elő, mint a nyílt óceánban. Amikor a nyomás-hőmérséklet, stb. megfelelő egy-egy folyamathoz akkor az a folyamat nem kerülheti el a sorsát. Így a másolásra képes fehérjék keletkezése is következmény.
Na amikor az önmagukat másoló fehérjék képződnek akkor a többi melléktermék mind nyersanyaggá változik amit a másolós fehérjék "felzabálnak".
Elemi értelemben ez már az "ős élet" definícióját kimerítő rendszer. "Szaporodik, táplálkozik". Persze nagyon idézőjelben nevezhetjük "élőnek".
Pár éve laborban megfigyelték a hártyaképző peptidek gömböcskéinek fejlődését. Nem írtam, hogy "spontán", mert nem spontán. Miután ahányszor elérték a határ koncentrációt, feltételeket a folyamat "önmagától" - a kémiától - beindult.
"Az evolúció elméletének nem része az élet kialakulása, de meggyőződésem, hogy a fajok és változatok létrejöttében a véletlenszerűség egyedszinten igen, de populáció szintjén nem játszik szerepet, és nem az öröklött „mutációknak” tudható be a fajok változatossága."
Szerintem is jól látod, legfeljebb még a populáció szintjére is érdemes lenne kiterjeszteni.
Rengeteg megfigyelés van olyan folyamatokról, amikor a "társadalmi szintű" kémiai reakciók sorával megváltoztatta a genetikát.
Szemléletes példa lehet erre az afrikai földikutya ahol a kolóniában még a nemüket is megváltoztathatják az egyedek a többségi érdekeknek megfelelően.
Például ha túl sok hím vagy túl sok nőstény születik, akkor pár hónappal később a túl sok közül néhány nemet vált. Vagyis a genetikáját "átkapcsolja" a túl sok vele azonos nemű által kibocsájtott "molekulafelhő". Visszafejlődnek az előző neméhez tartozó szervei és az új neméhez tartozók kifejlődnek. Pusztán a génjeire ható kémiai behatásoktól a gének megváltoznak.
Persze ennek a rossz oldalát ismerjük mi is, rákkeltő anyagoknak nevezzük ezeket. -
Mr Boswell #13065 Egymilliárd év az emberi léptékkel felfoghatatlan hosszú idő, főleg ha a lejátszódó reakciók számát vesszük figyelembe. Ezt tekinthetjük végtelen keletkező molekuláknak, még akkor is, ha felmérhetetlen sok egyéb reakció „szennyezi az aminosavak koncentrálódott tömegeit.
A kérdés, ami felvetődik, hogy a rendeződés az törvényszerűen megy-e végbe? Ha igen akkor térben és időben számtalanszor le kellett játszódnia. Milyen hatás indítja el a folyamatot? A létrejövő rendeződések azonosak-e, és ha nem, akkor tudnak-e egymással rendszert alkotni? A létrjövő rendszer gátolja-e az újabb rendeződés létrejöttét? Vagy pedig egyszeri esemény hatása a rendeződés? Stb.
Az evolúció elméletének nem része az élet kialakulása, de meggyőződésem, hogy a fajok és változatok létrejöttében a véletlenszerűség egyedszinten igen, de populáció szintjén nem játszik szerepet, és nem az öröklött „mutációknak” tudható be a fajok változatossága.
-
Albertus #13063 "Nem értem a jelentőségét. Kérlek, magyarázd meg."
Az a jelentősége, hogy még most is képződnek a kéregben olyan szénhidrogénláncok amelyek részben oxidálódva karbonsavakká alakulnak, képződik ammónia, amely katalitikus reakciók keretében aminosavakat képeznek. Képződik kénhidrogén, amely reakcióba lépve a aminosavakkal más aminosavakat képez. Ezeknek a képződéséhez nem kell napfény, villámlás. Bár a felszínen is végbe mennek ezek a reakciók.
A felszínre jutva (vagy ott keletkezve) vizes környezetben felhalmozódnak és ezzel a koncentrációjuk növekszik. A vizes környezet lehet a tenger-óceán is ahol a fajsúlya következtében a fenék és ezzel a fenéken feltörő vulkánok környezetében dúsul. Ideális viszonyokat teremtve a ciklikus aminosavak képződéséhez. Ezzel peptidek, fehérjék és akár az RNS-ek és DNS-ek képződéséhez minden összetevő és feltétel rendelkezésre áll, pusztán kémiai-fizikai következményként.
", kivéve a vízben oldottakat. " Jól látod, és miután zömében vizes oldatban koncentrálódnak, pont teljesítik a kivételedet.
-
Mr Boswell #13062 „A földkéregben még mindig van a Napból származó és még a felszínen soha nem járt szén, hidrogén, kén, stb.”
Nem értem a jelentőségét. Kérlek, magyarázd meg.
Az aminosavak alkotóelemeinek spontán reakcióit azt értem, de számomra úgy tűnik, hogy a létrehozó erő egyben a megsemmisülésüket is okozza, kivéve a vízben oldottakat.
Azért vetődött fel bennem a koncentrációjuk fontossága, mert mint írtad, a reakciójukhoz találkozni kell egymással. A diffúziós mozgáshoz pedig sűrűség kell, mert nulla körüli sűrűség esetén a diffúzió is nulla. Nem tudom, hogy a fajsúlyuk mennyiben befolyásolják a spontán találkozás lehetőségét. A molekulák ütközési gyakoriságát szerintem nem egyszerű kalkulálni, mert több tényező ismeretlen, amiből a koncentráltság szerintem nagyon meghatározó.
„Amíg a katalizátorok, (vas-ólom-stb-) és a Nap UV sugárzása, a villámok elektrolízise, újabb szintre lépteti a kapcsolódásaikat”
A véleményem szerint a koncentrálódás a mély tengerek nyugodt helyein jöhetett létre, tehát a Nap sugárzása és a villámlás szerintem nem lehetett a katalizátor.
-
Albertus #13061 "Azt számomra nehéz elfogadni, hogy semmi különöset nem lát valaki abban, ha egy élősködő, jelen esetben egy darázs, úgy szúrja meg az áldozatát, hogy azt csak megbénítsa, de ne ölje meg. Főleg úgy, hogy a tanult funkciókat, ha jól emlékszem, szerinted nem örökölhetik az utódok, csak a tanulás képességét"
Ez egy genetikai reflexfolyamat. A nünüke nincs tudatában annak amit tesz. Nem tudja, hogy hol kell megszúrnia a hernyót. Azok a nünükék maradtak fenn amelyeknek a reflexprogramjában a jó hely szerepel.
Még az ember tetteinek nagy részét is szimpla genetikai-biológiai reflexfolyamatok irányítják. Azt hisszük, hogy nem?
Na akkor miért vannak utódaink? Miért eszünk, alszunk, szexelünk?
Mert a hogyanok módjai lehetnek tanultak... na de a tanulással szerzett ismeret felhasználásával a reakcióink is kialakított reflex folyamatok.
Piros a lámpa,--> reflex --> megállunk. Aki nem az meghal vagy bezárják olyan helyre ahol nem tud gyereket csinálni. Azaz csökken a hibás génjei örökítésének az esélye.
Szinte csak abban különbözünk a nünükétől, hogy sokkal hosszabbak és változatosabbak a reflexprogram táraink. De ha be akarunk jutni egy ajtón ami zárva van éppen azokat a programlépéseket futtatjuk mint a dongó amelyik át akar jutni az útjába került üvegtáblán.
Ismétlés; ismétlés; próbálkozás, másfelé, ismételve... majd egy ponton kifut a szalag/film és a dongó is és mi is visszafordulunk és teljesen más irányba haladva próbáljuk legyőzni az akadályt. Ez már a csecsemők génjeiben is ott van, egy-egy akadályba ütközéskor jól megfigyelhetően. -
Albertus #13060 "Milyen szervetlen kémiai reakciókra, folyamatokra gondolsz, amiknek eredményeként aminosavak keletkezhetnek, és ezek milyen koncentrátum esetén játszódnak le?
Az élet kialakulásának törvényszerűségét elfogadom, de szerintem nem elegendő az általad felsorolt feltétel, mert akkor a kezdetektől a mai napig tetten érhető lenne a spontán aminosav képződés és rendeződésük"
A földkéregben még mindig van a Napból származó és még a felszínen soha nem járt szén, hidrogén, kén, stb. és többek között ott lent ezekből képződött vegyületeik, mint például a szénhidrogének.
Amik jól példázzák, hogy négy milliárd év alatt sem bomlottak el. Azaz ha egy-egy kémiai anyagnak nincs reakció partnere, akkor akár évmilliókig is megmarad a képződése után.
Így van ez a szénhidrogénekkel, a vas-oxid (és ebből nagyon sok van a felszínen) katalizátor hatására képződő ammóniával, a mélyből feltörő kénhidrogénnel.
A világűr csillagfelhőiben sokfelé kimutatható aminosavak jól mutatják, hogy mint a keletkezésük, mint a fennmaradásuk évmilliárdos idősávban értendő.
Az aminosavak kulcsa az ammónia szintézis, amit vulkáni hőmérsékleteken vas-oxidos katalitikus környezetben hidrogénből, vagy szénhidrogénekből nitrogén jelenlétében 1-2 %-os arányban bekövetkezik. Ismételgetődve a folyamat és tekintve, hogy a felhőkben lévő víz minden literében 1200 liter ammónia gáz tud oldódni, csak éghajlati kérdés az, hogy a felszín mely pontjain halmozódik fel az ammónia, melynek reakciótermékei között vannak tovább reagáló és megmaradó részek, mint ez utóbbiak az NH2-COOH csoportokat tartalmazó szénhidrogén láncok valamint a H2S reakciókkal a HS-NH2-COOH gyököket tartalmazó szénhidrogének.
A koncentráció növekedése csak a folyamat sebességét határozza meg. És miután a diffúziósebesség centiméter/s nagyságrendje mellett is (egy-egy év 365*24*3600*1 cm= 315 km/év ) így akárhol is vannak a reakció kellékei néhány millió év alatt összetalálkoznak és reagálnak egymással mert a Föld kerülete még diffúzióval is 40 000/315=127 év alatt körbejárható.
Egyébként is, csak azok reagálnak egymással amelyeknek van erre lehetőségük. Hiába vannak útjukban milliárd számra számukra nem reakcióképes molekulák, azokkal nem tudnak reakcióba lépni.
Amikor az evolúciót egyesek megkérdőjelezik, akkor ezt olyan gondolkodással teszik, amelyben fel sem merül, hogy már egy gyűszűnyi térfogatban is 100 000 000 000 000 0000 0000 000 molekula van amelyek évente 31 500 000 000 000 000 0000 0000 000 km utat járnak be. Az óceánok pedig 541 500 000 000 000 000 000 gyűszűnyi vizében lévő ionok-molekulák pedig
évente összesen 541 500 000 000 000 000 000 * 31 500 000 000 000 000 0000 0000 000 km utat. miközben mindegyikük végrehajt kilométerenként 1 080 000 000 000 000 000 000 000 000 000 darab ütközést mint egy "próbálgatva", hogy melyik másik molekulával tudna reakcióba lépni.
Ezek a számok már éves távlatban is önmagukért beszélnek. Évmilliárdos (1 000 000 000) szorzattal még jobban jellemzően mutatják, hogy még ha akarnának, akkor sem tudnának egymás elől elbújni az aminosav képzés komponensei. Mert ahhoz túl kicsiny méretű a Föld a csupán 40 000 km hosszú kerületével.
Ha pedig azt is tudjuk, hogy ezek a számok csak a vízzel borított és ezzel sokkal kisebbre határolt területre/térfogatra vetítve még hatalmasabbak. Akkor belátható, hogy nincs értelme "minimum koncentrációkról" beszélni ennyire véges térfogat esetében.
A kezdetektől a mai napig "tetten érhető" lenne, ha mellette nem lenne sok-sok milliárdszor milliárdnyi nem spontán aminosav képzés, amely tömegben elvész a keresett minta.
HA megnézzük a DNS aminosavainak a szerkezetét: ("A DNS esetében a nukleotidok három következő komponensből épülnek fel: heterociklusos bázisok (adenin - A, guanin - G, citozin - C, timin - T), pentóz (dezoxiribóz - pontosabban 2-dezoxi-ß-D-ribóz) és végül a harmadik alkotóelem a foszforsav. ") , akkor azt látjuk, hogy kialakulásaikhoz többszörösen koncentrált aminosavas környezet kellett.
Hogy ez spontán lehetett volna? Biztosan nem. Ugyanis az aminosavak mindegyikének a molekulája erős Van der Waals erőkkel kötődik egymáshoz. Mint a vaspor a mágneshez és ha egyszer a felhőjárás, vízjárás, vagy akár a diffúzió során egymás mellé kerülnek, akkor akár évmilliókon át úgy is maradnak. És koncentrálódnak tovább és tovább.
Amíg a katalizátorok, (vas-ólom-stb-) és a Nap UV sugárzása, a villámok elektrolízise, újabb szintre lépteti a kapcsolódásaikat.
Itt a Földön minden (még néha a gondolkodásunk egy része is) kémiai reakciók eredménye. Még az is amikor meglátunk egy jó nőt és felágaskodik a képzetünk. Csak ugye azok akik nincsenek a tudatában eme mindenben ott lévő reakcióknak, keresnek más, és még akár olyan ostoba választ mint az evolúció tagadása, Isteni mindet meghatározó beavatkozás... -
Mr Boswell #13059 Tetszett az eszmefuttatás. Én ez esetben egy új faj kifejlődését látom, amit nem a természetes kiválasztódás és a mutációk sorozata hozott létre, (habár szükség szerinti jelenlétük fellelhető) hanem egy szaporodási stratégia biztonsága, egy speciális élettér kihasználása. -
gforce9 #13058 Ha akkor kezdte a gyakorlást, amikor még nem a kéreg alá petézett a rovar, akkor volt ideje kialakulni. Hiszen a kéreg alá petézésnek is ki kellett alakulnia. Nem egyik pillanatról a másikra történt.
