Az evolúció

Az evós álomvilágban.

A valóságban meg lepusztul az élõvilág, kihalnak a fajok.<#awink>

Hosszú idõ után csak többé kevésbé mutánsok lesznek (vannak) minden fajban.

Elég számú mutáció után pedig létrejön az új faj. <#papakacsint>

Látom meg sem próbálod érteni, amit mondok.
Az ide köpködött pár szavas mondataidat meg most kezelem utoljára komolyan. <#papakacsint>

"1 Mindenkinek más a szép"

Ez csak az emberek önámítása, akik kompromisszumot kötöttek az ideál és a lehetõségek között. Tarts egy közvéleménykutatást, két kép, egy csúnya és egy szép ember, kérdezd meg melyik a szép. Hidd el 99%-ban el fogják találni.<#papakacsint>


"2 Ugyanaz a genetikai betegség létezik mint régen pl rák Állításod szerint már régen ki kellet volna szelektálódnia."

Nem kellett volna kiszelektálódnia, mert mint már mondtam az orvostudomány életben tartja a génhibákat, ráadásul a mai világban a rákkeltõ ágensek is felerõsödtek. Gondolom nem kell magyarázzam, hogy a rák mennyire összetett betegség. Lehet, hogy ez is szelekció tényezõ, de lehet akár egy indikátor az emberiség számára, hogy valamit rosszul csinál.

"3 Miért lesz nagyobb agancsú szarvasok a populáción belül"

Mert gondolom az agancs jelzi, hogy mennyire egészséges és erõs a bika, amire rá van nõve. De, ha egy kisebb bikára nõ nagyobb agancs, azt a kisebb agancsú nagyobb bikák letarolják. Mit nem lehet ezen érteni? Azt is elmondtam már, miért nem tök egyforma minden egyed. Olvass vissza figyelmesen.

"4 Mendel kísérlete néz utána legalább három nemzedékre."

Na ennek a vitapontnak semmi értelme. Azt értem, hogy azt lehet mondani, hogy nagyapádtól örökölted a génjeid 25%-át, de azt meg neked kellene megérteni, hogy valójában nagyapád nem volt ott a fogantatásodkor. Úgyhogy ezt a vitapontot én lezárom.

"5 Nincs meg. Akkor legyen baktérium pl baci"

A bacik nem változnak. Amit ti rezisztancia evolúciónak neveztek, arról bebizonyították, hogy a baktérium nem dolgoz ki ellenszert az antibiotikum ellen, hanem azáltal válik rezisztenssé, hogy elveszíti a genetikai kódjának egy részét. Ez devolúció.


"6 De ha mindenkinek Egyforma a szépség, akkor csak a szépek tudnak szaporodni ellenben vannak nem szépek is. Már rég ki kellett volna halniuk a teóriád szerint."

Megint csak hülyeség. Te melyik világban élsz? <#ijedt> Az emberek a nemi vágytól vezérelve igényeik alatt is hajlandók a közösülésre.
(az ilyen értelmetlen válaszokat inkább ne erõltesd, csak azért, hogy valamit mondhass rá)


"7 nem minden mutáns életképtelen. Lásd a a betegségeket jobban tûrõ egyedek örökítik a tulajdonságot a késõbbi nemzedékre ergo õk túlélik az eredeti pedig kihal."

Már megint figyelmen kívül hagyod azt, hogy a betegségek csak egy szûrõ a sok közül. Lehet, hogy valamelyik egyed ezen könnyebben megy át, de a többi valamelyikén biztos, hogy fennakad. <#awink>

"8 Nem. Nem tudom kifejtenéd. "

Ez egy általam gyártott lista. Biztos lehetne még találni pár pontot hozzá. De hogy értsd, mirõl beszélek, arra megfelelõ.

1. DNS tripla kódolás.
2. DNS hibajavító mechanizmus.
3. Ivaros szaporodás (DNS kombináció)
4. Vírusok (kinyírják a gyengéket (meghibásodottakat))
5. Baktériumok (kinyírják a gyengéket (meghibásodottakat))
6. Gombák (kinyírják a gyengéket (meghibásodottakat))
7. Ragadozók (kinyírják a gyengéket (meghibásodottakat))
8. Prédaállatok (ha a génhibás ragadozó már nem elég ügyes, éhen pusztul)
9. Párválasztás

Mutáns legyen a talpán, aki mindegyiken átmegy. <#papakacsint>

Az evolúció-elmélet megy a kukába, a mikrobiológia, biokémia, fizika, matematika, stb. szépen fejlõdik tovább.

Milyen értelme? Kifejtenéd részletesen. Tudományterületekre lebontva.

1 Mindenkinek más a szép

2 Ugyanaz a genetikai betegség létezik mint régen pl rák Állításod szerint már régen ki kellet volna szelektálódnia.

3 Miért lesz nagyobb agancsú szarvasok a populáción belül

4 Mendel kísérlete néz utána legalább három nemzedékre.

5 Nincs meg. Akkor legyen baktérium pl baci

6 De ha mindenkinek Egyforma a szépség, akkor csak a szépek tudnak szaporodni ellenben vannak nem szépek is. Már rég ki kellett volna halniuk a teóriád szerint.

7 nem minden mutáns életképtelen. Lásd a a betegségeket jobban tûrõ egyedek örökítik a tulajdonságot a késõbbi nemzedékre ergo õk túlélik az eredeti pedig kihal.

8 Nem. Nem tudom kifejtenéd.

Hát akkor mi még?

Ha bukik az evolúció, úgy is lesz értelme.<#papakacsint>

1. Senki nem magyarázta el neked ki a szép nõ. Mégis tudod.

2. Az orvostudomány sokat tesz a fennmaradásukért. Na meg a genetikai hibák kiváltó okai is szaporodnak jelenlegi világunkban.

3. Téves. Kíváncsi lennék mekkora eséllyel párosodik a legnagyobb aganccsal rendelkezõ feleakkora szarvas?<#ravasz1>
A kis szarvból kiindulás is csak feltételezés a részedrõl.

4.Téves. Szerintem nagyapád nem mûködött közre, amikor fogantál.<#ravasz1>

5. A vírusok egyik szûrõt képviselik a természetes szelekcióban.<#papakacsint> Az a dolguk, hogy pusztítsák a génhibás egyedeket.
(Nincs meg neked a lista a szûrõkrõl, amit több, mint egy éve felvázoltam itt? )

6. Sok kiindulási emberfajta keveredett, na meg dolgozik a mutáció is.

7. Jelenlegi tudásunk szerint több 10 millió évet kibír egy faj változatlan formában a jelenlegi természetes szelekció szûrõrendszerével. Valószínûsítem, hogy a végtelenségig nem áll ellent a mutációnak. Hosszú idõ után csak többé kevésbé mutánsok lesznek (vannak) minden fajban. Ezek mindegyike életképtelenebb, mint az eredeti egyedek.

8. Most már biztos kitalálod mi erre a válasz.<#papakacsint>

Az evolúció tényét több, egymástól független tudományterület megfigyelései bizonyítják, egymással teljes összhangban. Az egész modern biológiának csak az evolúció összefüggésében van értelme.

1.) S pl a kövér fétis
2.) Akkor már rég megsemmisültek volna a genetikai betegségek, de még mindig vannak.
3.) jó igaz agancs. De akkor is a nagyobb agancsú szarvasok nagyobb sikerrel párosodnak. Pedig kis szarvból indultak ki. Különbem az a gén nem lenne bennük.
4.)"Márpedig csak a szülõktõl kap, bármennyire is furcsa ez neked."
Na ez bíz nem igaz. Pl a nagyszülõktõl örökölhetõ elég sokk genetikai betegség. Ezért kérdezik meg a spermadonoroknál is a nagyszülõk betegségeit.
5.)pl: h1n1 elégé spontán változik.
6.)"Nem, a megváltozott gének szelkcióra kerülnek, mint azt már fentebb kifejtetem."
Akkor miért néz ki mindenki másképp, elõbb utóbb mindenkinek úgy kéne kinéznie
7.)"Miért lenne minden öröklõdés mutáció? Ha jól megy a másolás egészséges szülõktõl, akkor az utód is egészséges genetikailag. Persze ettõl még ugyanúgy agyoncsaphatja a villám."
lásd eggyel feljebb.
8.)"Nem. A meghibásodott egyeddel a többrétegû szûrés miatt végül úgyis együtt tûnik el a génhiba."

Akkor nem lennének genetikai betegségek, ha eltûnnek, de még mindig ugyanazok vannak mint az õseinknek is megvolt.

Mi mást? Hisz "az evolúció tény", ahogy a dogma tartja.<#nevetes1>

Ez a felfedezés pont ez evõt erõsíti.

"Ez egyben azt is jelentené, hogy struccfélék evolúciója során a repülés képessége legalább hatszor veszett el az egymástól különvált fejlõdési vonalakon."

Ízlelgessed csak a szavakat...<#hehe>

Az ábra se rossz.<#papakacsint>

"1.) Szubjektív mit tartunk szépnek."

Maradjunk annyiban, hogy kevesen rugdosnák ki az ágyukból Palvin B.-t, J. Alba-t vagy H. Berry-t, az a kevés aki igen, azok meg génhibások.<#papakacsint>

2.)Azt mondat csak degradáció van.

Így van.
Csak te azt nem veszed észre, hogy a degeneráció nem érint minden egyedet és sok hiba javításra kerül. Amelyik egyed hibás lesz, az szûrésre kerül. Lehet, hogy tud még utódot nemzeni, de az utód még több hibával már szelektálásra kerül, az õs meg simán elpatkol idõvel. Az eredmény: a faj több 10 millió évet is kibír eredeti állapotában. Ezt több száz fosszilis lelet bizonyítja.

"De ha már utódokat tud nemzeni már sikerese, vagy azonos genetikája van."

Nem, mert, mint mondtam az utód még nagyobb eséllyel kerül szelekcióra. A folyamat vége az, hogy a degenerálódott gén végleg megsemmisül valamelyik kukac vagy dögevõ gyomrában, stb.

"Ha igaz lenne akkor csak kis szarvú szarvasok léteznének, hisz akadályozza õket a mindennapi életbe, de a szaporodásnál kulcsfontosságú. Szóval az a fajta degradáció mégis elõnyös."

Egy az, hogy a szarvasnak nem szarva, hanem agancsa van.<#wave>
De ez megint csak téves elgondolás. Te már eleve azt feltételezed, hogy a szarvas agancsa valamikor kis csücsök volt. Aztán megnõtt ilyen nagyra. Nincs olyan, hogy a minél nagyobb agancs a minél jobb.<#papakacsint>


"Nem csak a szülõktõl kap genetikai anyagot hanem az elõzõ nemzedékektõl s a nagy számok törvénye alapján már rég kihalt volna a földi élõvilág."

Márpedig csak a szülõktõl kap, bármennyire is furcsa ez neked.<#ticking>


"3.)Még mindig várom azt a tudományos disszertációt ami kijelenti csak degradáció létezik."

Én meg azt, amikor valamelyik faj genetikai anyagába spontán új szakasz íródik be, ami vezérel valami új tulajdonságot, szervet, miegymást.<#papakacsint>


"4.)Akkor azt elismered hogy az örökítõ anyag tovább megy a nemzedékeken folyamatosan változva?"

Nem, a megváltozott gének szelkcióra kerülnek, mint azt már fentebb kifejtetem.


"5.) Ha a hibás genetikájú egyedeket kiszelektálja a természet akkor csak a legjobb genetikájú élõlények maradnak fent. S minden öröklõdés egyben mutáció is akkor viszont a degenerációs tézised hibás."

Miért lenne minden öröklõdés mutáció? Ha jól megy a másolás egészséges szülõktõl, akkor az utód is egészséges genetikailag. Persze ettõl még ugyanúgy agyoncsaphatja a villám.


"6.) Nem lehet inkább az, hogy mint degenerációs illetve nem degenerációs génhibás utódok születnek s majd az alkalmazkodás, szaporodás, stb eldönti melyik genetikai tulajdonsággal rendelkezõ egyed lesz sikeresebb? Onnantól kezdve már nem beszélhetünk degenerációról."

Nem. A meghibásodott egyeddel a többrétegû szûrés miatt végül úgyis együtt tûnik el a génhiba.

Ez csak egy példa a több 100-al szemben. Ráadásul van magyarázat is, csak az ilyen elég ritka és nem erre gondol egybõl az ember.
Ilyen esetben a szeparálódás hosszú idõre vezethetõ vissza, a közeli rokon faj ezért olyan eltérõ. Az új környezethez való alkalmazkodás miatt válhat egy távolabbi rokon fajhoz hasonlatossá.

"Ahogy Cooper elmondta, a felfedezés földrajzi, morfológiai és ökológiai szempontból egyaránt nehezen volt értelmezhetõ. "

Persze Cooper nem merte azt mondani, hogy evolúciós szempontból is nehezen értelmezhetõ a felfedezés. <#hehe>

"Sok száz esetben végezték már el az evolúciós törzsfa rekonstrukcióját ezzel a módszerrel, és egyetlenegyszer sem találtak olyan jelenséget, amely ellentmondana az evolúció elméletének. Az információs makromolekulák szerkezete alapján rekonstruált fejlõdéstörténet nagyjában és egészében megegyezik a fosszilis leletek, ill. az anatómiai hasonlóságok alapján rekonstruált fejlõdéstörténettel."

Evós hazudozás.<#papakacsint>

Rögtön itt egy friss példa:

" Egy ausztrál kutatócsoport nemrégiben mintát vett a maradványokból, és összehasonlították az elefántmadár DNS-ét más ma élõ madarak genetikai állományával. Kieren Mitchell és kollégái legnagyobb meglepetésére az derült ki, hogy az elefántmadár legközelebbi rokona nem a strucc, hanem a kivi.

„Teljesen ledöbbentünk az eredmények láttán” – mondja Alan Cooper, a kutatás vezetõje. „Nagyon nehéz lenne kevésbé összeillõ párost találni.” A szakértõ állításában nincs semmi túlzás, a két madár ugyanis valóban rendkívüli módon különbözik egymástól. Az elefántmadarak a feltevések szerint gyümölcsöket és leveleket ettek, a kivik viszont az avarban megbújó lárvákkal, rovarokkal és puhatestûekkel táplálkoznak. Az elefántmadarak, ahogy már említettük, Madagaszkáron éltek, a kivik pedig az ettõl több mint 11 ezer kilométerre fekvõ Új-Zélandon honosak. A testméretben megmutatkozó különbségeket pedig fölösleges lenne hosszasan ecsetelni: a kisebb testû kivifajok felnõtt képviselõi kényelmesen elfértek volna a legnagyobb elefántmadarak tojásaiban.

Ahogy Cooper elmondta, a felfedezés földrajzi, morfológiai és ökológiai szempontból egyaránt nehezen volt értelmezhetõ. "

Én ezt pont fordítva tudom.
"A DNS nukleotidsorrendje és a fehérjék aminosavsorrendje a közeli fajok esetén szintén nagyon hasonló. Minél távolabbi egymástól a két faj, annál eltérõbb fehérjéik szekvenciája. A különbségek könnyen számszerûsíthetõek, meghatározható a fajok távolsága közös õsüktõl, s végsõ soron a fehérjék és a DNS vizsgálata alapján rekonstruálható az evolúció egész története. Az ilyen típusú rekonstrukciónak igen nagy a bizonyító ereje, az élõlények ugyanis igen nagyszámú fehérjébõl épülnek fel, és mindegyik fehérje a faj evolúciós történetének egy-egy független meghatározására ad lehetõséget. Sok száz esetben végezték már el az evolúciós törzsfa rekonstrukcióját ezzel a módszerrel, és egyetlenegyszer sem találtak olyan jelenséget, amely ellentmondana az evolúció elméletének. Az információs makromolekulák szerkezete alapján rekonstruált fejlõdéstörténet nagyjában és egészében megegyezik a fosszilis leletek, ill. az anatómiai hasonlóságok alapján rekonstruált fejlõdéstörténettel."

Na akkor elõröl.
1.) Szubjektív mit tartunk szépnek.
2.)Azt mondat csak degradáció van. De ha már utódokat tud nemzeni már sikerese, vagy azonos genetikája van. Ha igaz lenne akkor csak kis szarvú szarvasok léteznének, hisz akadályozza õket a mindennapi életbe, de a szaporodásnál kulcsfontosságú. Szóval az a fajta degradáció mégis elõnyös.
Nem csak a szülõktõl kap genetikai anyagot hanem az elõzõ nemzedékektõl s a nagy számok törvénye alapján már rég kihalt volna a földi élõvilág.
3.)Még mindig várom azt a tudományos disszertációt ami kijelenti csak degradáció létezik.
4.)Akkor azt elismered hogy az örökítõ anyag tovább megy a nemzedékeken folyamatosan változva?
5.) Ha a hibás genetikájú egyedeket kiszelektálja a természet akkor csak a legjobb genetikájú élõlények maradnak fent. S minden öröklõdés egyben mutáció is akkor viszont a degenerációs tézised hibás.
6.) Nem lehet inkább az, hogy mint degenerációs illetve nem degenerációs génhibás utódok születnek s majd az alkalmazkodás, szaporodás, stb eldönti melyik genetikai tulajdonsággal rendelkezõ egyed lesz sikeresebb? Onnantól kezdve már nem beszélhetünk degenerációról.

mémek...<#nevetes1>

Nevetségesnek tartom, amikor ezeket a kitalált mémeket, nagyobb akarattal és elõrelátással ruházzák fel Dawkins hithû követõi, mint saját magukat, az embert. E hülye elmélet szerint az ember csak eszköz a mémek kezében. <#wilting>

Mondjuk az is beszédes, hogy Dawkins kitalálta a mém elméletét. Látta, hogy az információ kódolás nem illik bele az evolúciós elméletbe és idõvel össze fogja törni azt. Ugyanis a DNS önmagában megbuktatja az evolúciós elméletet, de ti ezt sem vagytok képesek felfogni.<#papakacsint>


"Régen a japók viszont azt találták vonzóbbnak, ha a szimmetria megtörni látszott. "

Az ilyen kijelentéseidet kellene alátámasztani valami ténnyel.
De azért látom ám a visszakozást, most már csak "megtörni látszik" a szimmetria.<#hehe>

Azóta viszont meg is beszéltük, hogy tévedtem. Ne a tévedésemre alapozz, elég gyerekes dolog, nem mellesleg ha ezt a játékot akarod játszani, azt hiszem magasan rámversz ezügyben. Csak azt persze te nem ismered el.

Japánokkal kapcsolatban meg nem kell semmi extrát mögé gondolnod. Az emberi arc nem tökéletesen szimmetrikus, nagy általánosságban a kultúrák viszont szebbnek tarják a szimmetrikusabb arcvonalakat. Régen a japók viszont azt találták vonzóbbnak, ha a szimmetria megtörni látszott. Erre egyébként ma is van még példa egyes embereknél!
A sokkal durvább testalakításokról, amik egyes kultúrákban voltak/vannak meg ne is beszéljünk! A szépség egy folyton változó, kultúráktól függõ mém-csomag. Evolúciós szempontból, bár nyílván van szerepe benne, nem egységes és nem a környezeti változásokra reagál, hanem az adott mémek aktuális elgondolására.

Nemrég azt mondtad:

" Ausztráliában a telepesek elõtt nem éltek ragadozók pl! " #12366 <#nevetes1>

Én meg azóta eszerint tartom foglalkozásra méltónak a hozzászólásaidat.

Mellesleg most sem támasztottad alá semmivel az általad benyögött japán asszimetrikus szépségideálokat. <#papakacsint>

Ne keverjük már a szépet a népszokással.<#papakacsint>


"Mivel a születendõ egyed a felmenõitõl csak degradált új tulajdonságot örököl + amit alapból megkap, elõbb utóbb voltaképpen az egész faj ki fog halni."

Mint mondtam többrétegû szûrõ van.
Az apának van pár hibás génje, az anyának van másik pár hibás génje, a gyerek meg egyiket sem kapja meg, mert mûködik itt egy szûrõ. A gyerek csak az 50%-át kapja a genetikai anyagának az egyik szülõtõl, így jó eséllyel kikerülheti a hibásak öröklését. Probléma akkor van, ha mindkét szülõnél megvan ugyanaz a hiba. Ekkor a gyerek is megkapja. Szerez még hozzá párat és emiatt fenn fog akadni valamelyik szûrõn, hacsak az orvostudomány életben nem tartja.

Remélem így már világos, hogy az összeszedett genetikai hibák anélkül szelektálásra kerülnek, hogy kihalna az adott faj.<#papakacsint>

Micsodát könyörgöm? Erre van a memetika, pont! Mit kell még ezen rágódni?
Miért van az, hogy ha választ kapsz valamire, úgy teszel, mintha nem kaptál volna?

1.)szépségidea

A szépség elõnyös tulajdonság, de te azt mondott csak degradáció van akkor ez most, hogy gondolod.

2.) Degradáció miatt kihal mindenki, mert nincs elõnyös mutáció.

3.)"Mire nem válaszoltam?"
Mivel a születendõ egyed a felmenõitõl csak degradált új tulajdonságot örököl + amit alapból megkap, elõbb utóbb voltaképpen az egész faj ki fog halni.

Ezt alá kellene valamivel támasztani is, nem csak így benyögni a levegõbe. <#awink>

"A szépségideál befolyásolható bizonyos mértékben. De a szimmetrikus, arányos testfelépítésû emberek, legyenek soványak, kövérek, rövid vagy hosszúhajúak, mindig szebbnek számítottak, mint a quasimodók.
Ergo, nem tévedek."

De igen! Errõl szól a memetika. A japánoknál például elég beteg szépségideálok voltak, a szimmetriát sem szeretik.

"Relatív a szépség régen teljesen mást tartottak szépnek ergo tévedsz."

A szépségideál befolyásolható bizonyos mértékben. De a szimmetrikus, arányos testfelépítésû emberek, legyenek soványak, kövérek, rövid vagy hosszúhajúak, mindig szebbnek számítottak, mint a quasimodók.
Ergo, nem tévedek.


"Már megint nem válaszoltál csak terelsz kérlek bizonyítsd az állításod. "

Mire nem válaszoltam?

"Szóval az alsó állításomat elfogadott akkor meg ki fog mindenki halni."

Mi az alsó állításod?


"De szerintem nem, evólálni fog"

Az evolúció csak egy mese. Egyik faj sem fog emberi beavatkozás nélkül "evolválni". Azért írom idézõjelbe, mert igazából még akkor is devolvál.<#wink>

Ha állást foglalna se érdekelne.

Relatív a szépség régen teljesen mást tartottak szépnek ergo tévedsz.
Gyorsabb elfut nem eszik meg tud szaporodni.
Már megint nem válaszoltál csak terelsz kérlek bizonyítsd az állításod.
Szóval az alsó állításomat elfogadott akkor meg ki fog mindenki halni.
De szerintem nem, evólálni fog (csúnya szó tudom, de direkt egyszerûen fogalmazok)

Tasi Istvánnal szerepelt együtt párszor, azért gondoltam hogy õ is nagy antidarwinista lehet😊 De saját szavai szerint mindkét oldalon vannak elgondolkodtató érvek, õ nem biológus, nem foglal állást😊

"Mint pl a gazella aki gyorsabban fut s nem kapja el az oroszlán az belehal mert olyan gyorsan fut, hogy az izomzata megsérül."

Igen. Ezt is leírtam már régebben. Úgy látszik emlékeztél rá.
A gyorsabb futás hátránya, hogy könnyebben sérül az állat, mert nagyobb erõhatások érik az izületeit, csontjait, ínjait, patáját, stb.


"De a te teóriád szerint az egész élóvilág ki fog pusztulni, mert elõnyös tulajdonság nem lesz csak hátrányos."

Ez már megint egy valóságtól elrugaszkodott következtetés.<#papakacsint>


"ezért van különbség az emberek között s nem néz ki mindenki ugyanúgy"

A kinézet is egy szelekciós tényezõ. Aki csúnya nehezebben szaporodik.
Érdekes módon, hogy mi a szép, az kódolva van az emberben. A szép az nagyobb valószínûséggel egészséges, mint a csúnya. Hogy hogynem.<#wink>

Ezt én is olvastam régen 😊

Felfogásod nehéz.

Nem a környezet az egyetlen szûrõ.<#awink>
Ezt is már hányszor leírtam...

Oké.
Erre tudnál példát is mutatni. Mint pl a gazella aki gyorsabban fut s nem kapja el az oroszlán az belehal mert olyan gyorsan fut, hogy az izomzata megsérül. Ezért a lassabb vagy
az azonos sebességû gazellák maradnak életben. Ezért az elõnyös vagy elõnytelen tulajdonságait nem tudja örökíteni.
Ennek fényében kijelenthetem elõbb vagy utóbb minden gazella azonos sebességen fog futni vagy legalábbis beáll egy jól elõre behatárolt tartományra. Mivel a születendõ egyed a felmenõitõl csak degradált új tulajdonságot örököl + amit alapból megkap, elõbb utóbb voltaképpen az egész faj ki fog halni.
Ugyebár tudjuk, hogy a genetikánkat a szüleinktõl örököljük ( ez most direkt egy nagyon leegyszerûsíttet példa lesz) apa génjei + anya génjei + mutáció a génálomanyómban (ezért van különbség az emberek között s nem néz ki mindenki ugyanúgy) Szóval volta képen minden születendõ egyed mutáns. De a te teóriád szerint az egész élóvilág ki fog pusztulni, mert elõnyös tulajdonság nem lesz csak hátrányos.

Ez azért hülyeség, mert a szelekciós tényezõ - a környezet - nem állandó.

Ez az álomvilágotok.
Valójában a természetes szelekció, ha hagyják érvényesülni, mindenféle mutánst kiszûr, még azt is amelyik szerinted elõnyösebb tulajdonsággal született. Mert az elõnynek mindig van hátránya és a hátrány miatt megy az egyed a kukába.<#papakacsint>
Ez egy sokrétegû szûrõ. Egyiken másikon akár könnyen túl is lehet jutni, de az összesen már nem. Így a fajok 100 millió évekig is képesek változatlan formában jelen lenni a nekik szánt területen.

Nem minden mutáció degradáció. Elõnyösebb tulajdonságra tesz szert az egyedet akkor máris nem beszélhetünk degradációról.

Tehát nem tudtok semmi biztosat, csak találgattok.
Eddig is így gondoltam.<#papakacsint>

Az emberek törzsfejlõdését a leletek alapján próbálják összerakni, ha lenne elég lelet akkor lenne érdemes megvizsgálni, hogy úgy fejlõdött-e az ember ahogy azt az evolúciós elmélet alapján megjósolták.

Az emberek törzsfeljõdése nem evolúció által történt és nem az evolúció szellemében vizsgálják? <#ijedt>


<#wilting>

Már többször elmondtam, hogy a mutáció egyenlõ degradáció, amit a természetes szelekció kiszûr. Ha hagyják mûködni.
Na most a modern orvostudomány gátolja a természetes szelekció ténykedését, ami oda vezet, hogy szaporodnak a genetikai hibák az emberekben. A hiányzó izmok is ilyen hibák, amennyiben igaz a dolog, hogy tényleg hiányoznak és nem csak túl vékonyak, ahogy a cikkben is írták:
"gyakorlatlan szemek ideg, vagy ínköteggel téveszthetik össze" <#papakacsint>

Már megint kevered az emberek törzsfejlõdését az evolúcióval...

"A koponyát még az 1970-es években találták meg Kína északi részén, de csak most vizsgálták meg mikro-CT technológia segítségével."

Szegény evós tudósok, minden nap javítgatniuk kell a tákolmányuk álláspontját. <#rinya>

De én tudom! Elolvastam a könyvet. Amire kíváncsi voltam belõle az két mondatban összefoglalható. Ha én végigszenvedtem más is szenvedje.😊

Ha már nem olvastad végig, akkor rövidítem. Miért van az hogy egyes embereknél megvan másoknál meg nem? Ha kellene akkor nem kéne mindenkinél lennie, ha meg nem kell akkor meg miért van.

#12352

A kör bezárult.
Ennyit tudsz? <#hehe>

Akkor leszerepelt elõttem, mikor mikróban szénbõl vasat állított elõ, ráadásul a bizonyítást mágnessel végezte el. <#vigyor2>