926
Szabad energia, olyan gépek, amelyek sértik az energiamegmaradás törvényét.
-
Albertus #726 Mellébeszélsz már megint..
Nézzük egy konkrét példán át:
139 az összeg amit a mintavételezéskor kaptunk,
de nem tudjuk, hogy hány db szám összege, nem tudjuk az egyes tagok
értékeit sem..
de külön-külön vissza kell állítanunk pontosan minden tagot,
szerinted lehetséges? IGEN vagy NEM -
mrzool #725 Nem, a hallgatásom azt jelenti, hogy teljesen felesleges veled foglalkoznom, nincs időm arra, hogy a hiányos ismereteidet bepótoljam.
Másrészt kicsi vagyok én hozzád, te az egész mérnöki és tudóstársadalmat és az utóbbi 50-100 év információelméleti tudását übereled. Meg merjek szólalni ezzel szemben?:) -
Albertus #724 Remélem a hallgatásod azt jelzi, hogy végre megértetted, hogy tévedtél:
"Akármennyire is erősködsz, a Shannon tétel helyes és érvényes"
és megérte erőlködnöm, hogy megértsd, hogy mennyire téves ill.
hogy mennyire másról szól a tétel.
-
Albertus #723
Vagy szerinted, ha 10 000 db számot összeadunk, akkor az egy db eredményből visszakaphatók valamilyen módon? -
Albertus #722 Mert összesen egyetlen mintánk van 10 000 db különböző érték egybeni tárolására..
Ez még a Mandelbrot függvénnyel is lehetetlen..
Pont olyan lehetetlen mint egy 10 000 db szám összeadással képzett összegéből visszaállítani az egyes tagokat.. -
Albertus #721 A válasz nem, mert lehetetlen..
-
Albertus #720 Mellébeszélsz..
a példában felhullámonként 180 000 000 értéket vesz fel a jel a jelzett felbontással, ezt kellett volna felelned.
ebből 1 db-ot véletlenszerűen kiválasztva 1,1 : 180 000 000 -hoz
a mintavételezés pontossága..
Másként a vételezett minta segítségével újra fel kell építeni a
20 kHz-es jelet..
Szerinted lehetséges, ha 1 tízezred fokos fáziseltolással 10 000 db
20 kHz félhullám együtt van jelen?
-
mrzool #719 A kérdésed teljesen irreleváns a téma szempontjából, mivel a Shannon tétel azt állítja, hogy ha csak a diszkrét mintavételezett jeleink vannak meg, azok is elegendő információt hordoznak az eredeti folyamatos idejű jel tökéletes visszaállításához. -
Albertus #718 Oké..
áruld el, hogy szerinted egy db félhullám hány db értéket vehet fel 0 és 180 fok közötti tartományban pl. 20 dB jelmaximummal..??
Mondjuk 20 kHz-s a jel és a 180 fokot 0,000 000 1 fokonként felosztjuk.. -
Albertus #717 Ha megértetted, akkor feltétlezem, hogy képes vagy tovább lépni és
azt is megérteni amit azóta írtam. -
mrzool #716 " Valószínűsítem, hogy a PC gyártók sem fogadják el érvényesnek a törvényt.. Mert ha mégis elfogadnák, akkor nem lenne az összes hangkártyában 64 szeres túlmintavételezés.."
Akármennyire is erősködsz, a Shannon tétel helyes és érvényes. Te most jössz a túlmintavételezéssel, ami szintén egy valid dolog, csak sajnos kevered a dolgokat... Nem azért kell túlmintavételezni, hogy tökeletesebb vissza lehessen állítani az analóg jelet, hanem azért, mert ez így OLCSÓBB és HATÉKONYABB a digitális technikában. Olvasnivaló:
http://en.wikipedia.org/wiki/Oversampling -
Albertus #715 Szia!
Minden ismeret az aktuális kor szintjén áll..
Így az adott időpontban van feltételezésen alapuló, tapasztalaton alapuló, általánosított, és csúcsszinten bizonyított.. elméleteken
alapuló modelleket használunk.
Természetesen ha lenne "bölcsek köve", akkor lennének jobb törvényeink is.. -
mrzool #714 Azért az érdekes, hogy az általad a #637-ben linkelt jegyzetben is ez szerepel:
"A mintavételezés folyamatának alapja a Nyquist-Shannon mintavételezési tétel, amely szerint a 0…f0 frekvenciatartományba eső időfüggvény véges számú minta segítségével, információvesztés nélkül átvihető, ha az fminta mintavételezési frekvencia f0 frekvenciának legalább kétszerese"
Most akkor azóta meggondoltad magad? Vagy ezzel sohasem értettél egyet, csak az ellenség megtévesztése érdekében linkelted be? -
Albertus #713 Szia Faustus!
"Vegyük a normál audio-CD-t, ahol a sávszélesség 20000 Hz, a mintavételezési frekvencia 44100 Hz:
"44100 Hz >= 2*20000 Hz"
vagyis félhullámok száma 40 000 db, erre jutó minták száma 44 100 db
Tehát 1 azaz egy db 0-180 fok tartomány minden fokát, ezredfokát
teljes egészében kitöltő félhullámra jutó mintavételek száma=
44100/40000=1,1025 db minta/ félhullám..
"Ellentmond ez a Nyquist-Shannon tételnek? Nem.
"Hibás a Nyquist-Shannon tétel? Nem, hisz a mintavételezési frekvenciának nagyobbnak vagy egyenlőnek kell lennie, mint a sávszélesség duplájának."
A tétel alapján mintavételezett jel véletlenszerű adatsort adott.
Ezért olyan cégek mint a Sound Blaster gyártója a Creativ Lab
már nagyon régen bevezette a 64-szeres túlmintavételezést.
Vagyis amikor 48 kHz-s mintaszámra állítod be a felvételt, akkor
a PC-d hangkártyája a valóságban
64*48 000 db azaz 3 072 000 db mintát vesz, majd ebből a mintaszámból egy risk mátrix kiszűri a szükséges adatsort..
Valószínűsítem, hogy a PC gyártók sem fogadják el érvényesnek a törvényt.. Mert ha mégis elfogadnák, akkor nem lenne az összes hangkártyában 64 szeres túlmintavételezés..
" Ezzel szemben vegyél kezedbe egy pl asztalt és simán állj vele egy helyben.. egy-két ótát.."
Itt a fáradtságot a kényszerített testhelyzet váltja ki.
Nos vegyél fel a legkényelmesebb testhelyzetedet, és tarts ebben a legkényelmesebb testhelyzetedben is munkának érzed azt ami fizikai értelemben nem munka..
A kés, tű működési alapelve az ék alapelve.. Ék, lejtő remélem
mint alapelv nem változott az elmúlt egymillió évben..
Még ha a design szerinted már más... nem ék... Akkor mi??? -
Albertus #712 Szia!
Még csak tornyot sem kell építened, már a természet megépítette és a tetejére tett bennünket. Csak le kell nézznünk róla..lefelé..
Fúrj le 100 km-t (a föld átmérője több mint 12 000 km! tehát a 100 km csak a felszín..) és néhány ezer fokos magmából annyi energiát kapsz amennyit csak akarsz..
-
Albertus #711 Szia Kedves Mrzool!
"Mérnöki agyadat.." kérlek, hogy ha már eljutottál a diplomáig olvasni tudás nélkül, akkor itt és most kezd a bepótlását.
Négyszer írtam le eddig:
Ha a jel 20 000 Hz -es akkor ez azt jelenti, hogy másodpercenként
20 000 db teljes szinusz hullám van jelen másodpercenként.
== és ez a másodpercenként 20 000 db teljes hullám
2*20 000 = 40 000 db félhullámból áll másodpercenként
Vagyis ha másodpercenként 44 000 mintát veszel akkor
(most jön a magas matematika! jól figyel!j
44 000 db minta másodpercenként /40 000 db félhullám/ ==
44000/40000 azaz 1,1 db minta / félhullám..
Azaz a 0-tól 180 fokos fázisszögig terjedő félhullámonként
összesen 1,1 db mintát vesz pl a CD AD-konvertere..
jól jegyewzd meg és ne keverd össze!
félhullámonként és nem másodpercenként 1,1 db minta!
-
HUmanEmber41st #710 Az "ingyen" szót idézőjelbe tettem. Bár ahogy mondod, úgy pontos.
Amúgy a szabadenergia .lap.hu oldalon van egy cég, aki ilyesmiket telepít "szegényeberek" 200 n.méter feletti alapterületű házacskájába. -
#709
Hát ez csak akkor igaz, ha nem akarod tízegynéhány fok fölé fűteni a rendszert, mert a magasabb hőmérséklethez ez a mélység nem elég.
Ha a hőszivattyúra gondolsz az más, és nem ingyenfűtő, mert az olyan elven működik, mint a hűtőszekrény, a hatásfoka pedig azért van 300% körül, mert a befektetett elektromos energia 100%-ot hozna egy hősugárzóval, így meg lehűtöd a földet és azt a hőkülönbséget viszed be a lakásba, így a hiányzó plusz %-okat a földből veszi ki a rendszer, az áram meg a szivattyúzáshoz kell. -
#708
" Már kétszer elmagyaráztam, hogy miért nem elegendő 20 000 Hz-es szinusz hullám alakú jelet, másodpercenként 44 000-szer mintavételezni."
Mit is mond ki a Nyquist-Shannon tétel?
A mintavételezés folyamatának alapja a Nyquist-Shannon mintavételezési tétel, amely szerint a 0…f0 frekvenciatartományba eső időfüggvény véges számú minta segítségével, információvesztés nélkül átvihető, ha az fminta mintavételezési frekvencia f0 frekvenciának legalább kétszerese:
fminta >= 2f0
Forrás: DIGITÁLIS JELFELDOLGOZÁS
Vegyük a normál audio-CD-t, ahol a sávszélesség 20000 Hz, a mintavételezési frekvencia 44100 Hz:
44100 Hz >= 2*20000 Hz
Ellentmond ez a Nyquist-Shannon tételnek? Nem.
Hibás a Nyquist-Shannon tétel? Nem, hisz a mintavételezési frekvenciának nagyobbnak vagy egyenlőnek kell lennie, mint a sávszélesség duplájának.
" Ezzel szemben vegyél kezedbe egy pl asztalt és simán állj vele egy helyben.. egy-két ótát.."
Itt a fáradtságot a kényszerített testhelyzet váltja ki.
"hogy mûködik a Billy Meyer motor"
Mivel a két mágnes-körgyűrű az ellentétes pólusokból (és a különböző mágneses terekből) kifolyólag taszítják egymást az alsó, golyón levő körgyűrű le akar csúszni a golyóról, de az elcsúszás következtében az alsó mágnes-körgyűrű egyik fele közelebb kerül a felső mágneshez, aminek következtében az előbb említett fél jobban fogja taszítani a felső mágnest és a másik irányba fog csúszni. Ráadásul a golyó is, és a kézben tartott mágnes is mozog. Egyfajta libikóka, vagy inkább egykerekezés - de nem örökmozgó (viszont aranyos játék).
"E=m*g*h emelési munkát nem kell végezni, hiszen mindegyik ugyanarra a magasságra kerülhet, mint ahol eddig volt.."
A csatolt ingás kísérletnél ne vegyük figyelembe a csatolást minek az, csak bonyolítja a rendszert - mondta Egely.
"20 kg-os zsákot 1000 méterre elcipelni, leszakadna a kezünk-derekunk."
Vegyük bele az emberi pszichét (mert az is közrejátszik), az emberi test szerkezetét (ami egy bonyolult szerkezet, pláne nem is egy hatékony kütyü).
"igazolás, modell, és bizonyítás nélkül"
Rengeteg perpetuum mobile bukott meg, rengeteg rendszer 100% alatti hatásfokú.
Egyetlen egy rendszer nem volt ami valójában, reprodukálhatóan, huzamosabb ideig, gyakorlatban képes lett volna arra, hogy 100% feletti hatásfokot adjon.
"egy műkedvelő biológustól"
Julius Robert von Mayer elsődlegesen orvos volt, és hobbiból foglalkozott fizikával.
"Még az egyes energia megjelenési formák közötti ekvivalenciák is csupán az adott kisérleti feltételek között érvényesek"
Elméleti modellekben, laboratóriumi kísérletekben megpróbálják kizárni a zavaró hatásokat. Ezek a hatások viszont csökkentik a hatásfokot (lásd: a gyakorlati élettartamok/hatásfokok alatta vannak az elméletinek).
"Pedig e kettő eszköz kb egy millió éve csak anyagában változott.."
Hát azért némi apró változás következett be a késgyártásban. Itt van például az ergonómia, pár apróbb jelentéktelen módosítás, új anyagok megjelenése (alumínium, inox acél - 1800-as évek végétől), különböző formák, élek.
Maga az elv nem változott (jó, kiegészült). De mondhatnánk a kereket is, az éket, a tűzifát.
"mi az a 4 csillag neked, masoknak kevesebb van, van akinek meg korona is van ... mik ezek??"
"2; csillagok, koronák, stb, nem a moderátorokat jelzi. hanem hogy vip tag az illető. 5 csillag = 1 korona. és a csillagok a regisztrált időt jelzik. azaz akinek koronája van és egy csillagja az már az 6. éve tagja a fórumnak, akinek 1 koronája van az már 5. éve tagja a fórumnak... akinek 4 csillagja van az már 4. éve tagja a fórumnak. és így tovább."
Forrás:
"Csillagokkal jelölt VIP státusz az üzenet fejlécében"
SG Fórum - VIP fórumozók
Ja és jó barátod a kereső. -
Locutos #707 Ne idegeskedj HUmanEmber41st :)
mi az a 4 csillag neked, masoknak kevesebb van, van akinek meg korona is van ... mik ezek?? -
HUmanEmber41st #706 Nem kell ólomtornyot készíteni, csak egy pár száz méter műanyagcsövet lefektetni 1-2 méter mélyre, máris kész az "ingyen" fűtő hőcserélő. Hogy a jó kis geotermál hőt kinyerő mélyfúrásokról, a szabadba kifolyó hévizekről ne is beszéljünk ( mert ideges leszek) :D :D -
cloudbasepotato #705 Van jobb rajzolóprogram.
:PPPPPP -
Locutos #704 "A fizika nem egzakt tudomány, a mérnöki tudományok meg olyannyira nem azok, hogy az már szinte bunkóság."
Tényleg nem egzakt... Ugy van nevezve a fizika mint egzakt tudomány, pedig nincs egyetlen egy fizikai törvény se amelyik örökkön örökké mindig mindig ugyanúgy legyen(lásd egy stabil proton is elbomlik(vagy mondd hidrogén atom, akármelyik))
A nagy rugó összenyomva és aztán feloldva savban az nekem is nagyon tetszett, de szerintem se tûnhet el az a sok rugalmas energia, szerintem rendesen fel kéne fõzze a savat miközbe feloldódik, mindenesetre nagyon izgi lenne egy ilyet látni gyakorlatice is :)
Szóval negyszerû felvetés volt ez Albertus-tól, õ egy nagytudású fizikus, de ami az igazán nagyszerû itt hogy hozzá hasonló szinten/mércén vannak a vitatói is. Vagány.
Apropó..ennyi nagy koponya és lusta mind hogy egy elmélettel jöjjön hogy mûködik a Billy Meyer motor? Szerintem nem kameratrükk...
Rajzolok akkor nemsokára én valamit, megmutatom mire jutottam, csak elõbb ki kell aludjam magam legyen kitartásom paint-ezni(köszi ne gyertek hogy van jobb rajzolóprogram is mint az, mert úgyse értek hozzájuk) -
cloudbasepotato #703 Hail!
Ritkán írsz, de akkor sokat...:)
"Öveges, Budó, Szalay" Nem mai csirke, indeed... De mégis hol, mikor?
"Ha valaki felállít egy törvényt akkor azt neki kell bizonyítania."
Induktív úton "elhisszük, hogy érvényes" és ez az amiért a matematikusok röhögnek az én fajtámon. (Lehet, hogy eddig az a véges számú ember, aki kiugrott a negyedikről, összetörte a pofáját, de ez logikailag nem jelenti azt, hogy ha én most kiugrom biztosan leesek és összetöröm a pofám)
A fizika nem egzakt tudomány, a mérnöki tudományok meg olyannyira nem azok, hogy az már szinte bunkóság.
A nyugalomban lévő testeken végzett munka példád azért sántikál egy kicsit... (gravitáció lehúzza, rugalmas hatások visszalökik... Egy lengő inga is energiát tárol, de termelni nem képes) Építek egy 100m magas ólomtornyot, az aljába teszek egy hőcserélőt és kész a gravitációkazán???
A feloldott vasútiütköző példában szerintem elég sok mindent figyelmen kívül hagysz... -
mrzool #702 "Így a 20 000 Hz rezgés, 40 000 db félhullámból áll másodpercenként. Vagyis, ha félhullámonként egy azaz 1 db mintát veszünk akkor kiszámíthatatlan-véletlenszerű, hogy a hullám sokmilliárdnyi részletéből, melyik az az egyetlen egy, amit mintavételezünk és tárolunk."
Már sokszor megfogadtam, hogy nem állok le veled, de ez kicsapta a biztosítékot a mérnöki agyamban. Ezt a postodat érdemes lenne kinyomtatni, és kiragasztani, legyen min nevetnem ha épp rossz a kedvem.:)
Képzeld el, a 20kHz-es jelből nem 1 azaz nem EGY mintát veszünk, hanem legalább 40 ezret. Így már talán működik, nem? Mert rajtad kívül mindenki szerint igaz a Shannon tétel, milliónyi ezen az elven - tökéletesen - működő berendezés is ezt igazolja. De te csak továbbra is vezess szembe a forgalommal... Az a próbálkozásod pedig, hogy személyeskedéssel és nagyobb hanggal, több hozzászólással, ugyanaz ismételgetésével próbálod meggyőzni a vitapertnereid, egyszerűen szánalmas.
De van még néhány adósságod... Pl. a 2.4kHz-es sávszélen 64Mbites átvitel, valamiféle Euler-képlet, elméleti bizonyítás a 28k-nál gyorsabb telefonos-modemes átvitel lehetetlenségére... Kíváncsian várjuk ezeket. -
Albertus #701 Einstein (Lebegyev) óta nem, mert tudjuk, hogy E=m*c^2 vagyis ismerjük a tömeg és energia közötti átalakulás arányát..
Így erre az esetre már úgy módosították a megmaradási tételt, hogy közösen értelmezzük, vagyis:
egymásba szabadon átalakulhatnak, mert ami tömegként hiányozna, az energiaként jelen lesz, amiből viszont visszaszámítható, hogy ez a megjelent energia mekkora tömegnek felel meg..
Bár, megjegyzem a hétköznapi életben méréssel nem nagyon vennénk észre, hiszen pl. 100 kg jó kőszén elégetésekor felszabaduló energia
csupán 0,000 000 136 kg tömeg "eltünését" okozza, miközben a keletkezett füstgázokat sok-sok tonnás óriástartályban tudnánk csak felfogni, így azok megmérése erősen kérdéses..
De az atombombában átalakuló urán néhány dkg-os "tömegvesztesége"
már ezertonna TNT robbanóerejével egyenértékű változást okoz.. -
#700
Jó de ezen gondolatmenet alapján az is ellentmond neki, amikor mondjuk szenet égetünk és abból nyerünk energiát, nem? -
Albertus #699 A geotermikus erőművek erről szólnak, de nem ez a lényeges ebben,
hanem az, hogy az energiamegmaradás tételét érvényteleníti..
Mert az egymásra helyezett tárgyak, nem végeznek mozgást vagyis nincs munkavégzés azon mai fizika szerint, amelyik erre a tévhitre alapozta a megmaradási törvényeit is..
Pedig mint látjuk van munkavégzés.. és ennek a munkavégzésnek a folyamatosan felszabaduló energiáját hő formájában elsugározza a környezetbe minden tárgy.
És a megmaradási törvényekből még sem hiányzik ez a gigantikus energia mennyiség.. -
#698
jaja. Azt is meg kéne csapolni. :D -
Albertus #697 A megoldás egyszerű,
0,000000000034 C fokkkal megemeli a sav hőmérsékletét..
De nézzük másként.. Ha valamit felmelegítesz, akkor annak az atomjai jobban fognak fickándozni.. Ezzel többet ütköznek a szomszédaikkal is..
Vagyis egy gázt összenyomsz felmelegszik (ezt a hűtőszekrény hátához tett kezeddel érzékelheted..), ha viszont pl a föld kerülete 40 000 000 méter akkor sugara (K=2*r*Pi) r=6 366 196,724 méter vagtag közet
nyomja a belső 1 métert aminek súlyereje közel
F= 156 130 999 173 149 [N]
Mit gondolsz milyen forróra képes melgíteni a belső 1 métert ?
Abban azt hiszem egyetértesz, hogy nagyon sok ezer fokra.. -
Albertus #696 majg platina dróttal összekötözzük és az így beletáról energiával
helyett:
majd platina dróttal összekötözzük és az így beletárólt energiával
ez egy ilyen nap.. mellégépelek. bocs -
Albertus #695 Na egy másik példa:
Van egy vasúti ütközőrugó.. Kicsit eltorzítom az adatait, de nagyjából 1 méter hosszú és 1 000 000 N-al nyomható össze 0,5 méter hosszúra.. majg platina dróttal összekötözzük és az így beletáról energiával együtt egy vödör savba tesszük, ami a rugó vas (acél) anyagát feloldja..
De vajon az 1000 000 N erővel összepréselési munka hova lesz? Mit csinál? Megmarad? Vagy elvész? -
#694
Akkor meg kell csapolni a gravitációt valahogy ,azt csá. -
#693
aha. Tök jó. -
Albertus #692 ótát elírás, helyesen: órát.. bocs
-
Albertus #691 Szia!
Igen, a darumágnest..
A munkás példát nem érted?
Akkor másként:
A fizika jelen állása szerint ha nem emelsz és nem gyorsítasz valamit, akkor nem végzel munkát sem.
Ezzel szemben vegyél kezedbe egy pl asztalt és simán állj vele egy helyben.. egy-két ótát..
Már az első percek végén majd leszakad a karod-derekad, pedig munkát nem végzel, nem emeled feljebb és nem is gyorsítod..
Tehát fizikai értelemben nem végzel munkát, mégis szerinted végzel, mert energiádat emészti fel.
Oké.. tedd egy másik asztalra rá.. Ott áll, ugyanakkora magasságon, de most nem végez senki munkát rajta.. és te sem fáradsz el..
Mondjuk, de ez még így sem igaz..
Hiszen a gravitáció lefelé nyomja (húzza) az asztalt a másik asztal elektronjai közé, azok meg időről időre vissza-vissza lökik, aminek az egyensúlyaként látszólag áll, de a valóságban hullámzó mozgással folyamatosan le és fel mozog..
Vagyis a fizika mai állása mellett, ha így szemléljük akkor végez a gravitáció munkát rajta..
Akkor hogy is van ez? Most végez vagy nem ?
Végezni végez.. De ezt mi nem számítjuk, nem vesszük figyelembe..
mert olyan csekély mértékben melegszik a két asztal ettől a gravitációs munkától, hogy a legérzékenyebb műszereinkkel sem érzékelhetjük..
-
Albertus #690 Szia!
" "Öveges, Budó, Szalay" Ők hol tanítottak téged? "
Sajnos nemvagyok már mai csirke..
"Cáfold meg.. És megcsókolom lábad előtt az anyaföldet.."
Ez nem így működik. Ha valaki felállít egy törvényt akkor azt neki kell bizonyítania.
Javasolt, hogy olyan matematikai modellt mellékeljen az elméletéhez, amelybe behelyettesítve a mérési adatokat, az eredmények igazolják a törvény helyességét.
Ilyen matematikai modellek nem léteznek, de van helyettük 1842-ből
egy műkedvelő biológustól egy kijelentés az anyagmegmaradásra, és ma már mindenre.. még az információ mennyiségre is kiterjesztették..
igazolás, modell, és bizonyítás nélkül.
Amikor olyanok jönnek új elméletekkel mint pl. A. Einstein, Lebegyev,
Lavoisier, akkor az addigi tekintély elvű kijelentéseket módosítják..
De senki sem bizonyította még, hogy igaz lenne..
Sőt! Még az egyes energia megjelenési formák közötti ekvivalenciák is csupán az adott kisérleti feltételek között érvényesek, de ott is csak többé-kevésbé, mint ahogy a műszereink pontosságának növekedésével kiderült..
Az pedig, nagyon jól hanzik hogy:
" A mérnöki tudományok, valamint a fizika nagy része (az elméleti fizikusokat most zárjuk össze a matematikusokkal és eresszük rájuk a bölcsészeket) kisérletek eredményeire épül. Van itt bárki, akinek sikerült akár csak egy termodinamikai főtételt kisérleti úton megcáfolni? "
De sajnos félreérted a lényeget. Tudjuk, hogy a tételeink korlátosan érvényesek, de "se pénz, se paripa" és talán még kedv sincs a helyesbítésükre, így kényelmi szempontból ezeket használjuk..
Ez pont olyan mint a kés, vagy a tű.. Van lényegesen fejlettebb eszközünk is, de mutass olyan háztartást, ahol ne lenne kés vagy tű..
Pedig e kettő eszköz kb egy millió éve csak anyagában változott..
Sőt! Az elmúlt kb. 300 évben még anyagában sem..
Tehát van jobb, modernebb, de mégis a primitív verziót használjuk.. mert a célnak megfelel így is.
Így vagyunk a hibás törvényekkel is.
De! Semmi esetre sem szabad a hibás törvényeinkre hivatkozva "cáfolni"
semmit sem!
"(Működik már valakinél örökmozgó?) " Ez a kérdésed költői..
Ha van, akkor sem kapsz választ rá.. Ha nincs, akkor is csak annyit jelent ez a "nincs", hogy még nem készítettek olyat..
De semmiképpen sem azt, hogy nem is lehet..
-
Albertus #689 Szia!
Nagyon nehéz úgy beszélgetni egy ellenzékbe vonult partnerrel, akinek annyira nincsenek meg az alapjai, hogy alapvető kérdéseket is a netről próbál megismerni, de azt is rosszul, közben pedig kézzel lábbal védekezik a tudás megszerzése ellen.
Már kétszer elmagyaráztam, hogy miért nem elegendő 20 000 Hz-es szinusz hullám alakú jelet, másodpercenként 44 000-szer mintavételezni.
Feltételezem, hogy nem tudod, vagy nem érted azt, hogy egy teljes szinusz hullám két féhullámból áll.
Így a 20 000 Hz rezgés, 40 000 db félhullámból áll másodpercenként. Vagyis, ha félhullámonként egy azaz 1 db mintát veszünk akkor kiszámíthatatlan-véletlenszerű, hogy a hullám sokmilliárdnyi részletéből, melyik az az egyetlen egy, amit mintavételezünk és tárolunk.
Javaslom rajzolj fel egy szinusz hullámot és jelöld be magadnak azokat a pontjait amik jellemzőek a hullámra..
Ilyen pl. a nullátmenetek helye, a maximum helye, és mivel a hangképben nem egyetlen frekvencia van, így miután a 40 000 db félhullám
nem tisztán szinusz alakú, így a maximumot és a minimumot "hullámos" vonallal összekötve a félhullámonkénti 3 db szélső pont közé még legalább két-két pontot kell megjelölni ahhoz, hogy 50%-os pontossággal
megismételhető legyen a jel..
Tudom, ezt nehéz megértened, felfognod, de küzdj! Érdemes.
Ha az ellenkezés helyett a kérdéseidet teszed fel, még én is szívesen segítek neked.
-
#688
A munkás példát nem értem, de a darut is a laposelem hajtotta? -
Albertus #687 Szia!
Javaslom nézd a Spectrum-Nationale Geographic-stb csatornák
"Hogyan működik?" filmjeit..
Miért mondom?
A hétvégén pl. azt láthattuk, hogy energia nélkül hogyan lebegnek a szupravezetők állandó mágnesek terében, vagy pl. azt, hogy hogyan
emelhet fel négy laposelemmel hajtott mágnes több száz kilós tömeget..
Az energiáról, mozgásról, munkáról a mi fogalmaink a fiziológiánkból-fizikánkból adódóan eléggé torz.
Gondolj csak bele! Mekkora munka pl. 1000 db darabonként 2 kg tömegű téglát mondjuk 10 méterrel arrébb hordani?
Miközben a fizika szerint semekkora..
Most gondolom felhúzod a szemöldököd: Hogy-hogy semekkora? Amikor két ezer kilót kell 10 méterrel odébb rakni..?
Pedig amit el kell végezni az 2 kg tömeg felgyorsítása E=m*v^2/2 energiával v sebességre, majd a lefékezésekor ezt az energiát átadni a következőnek és ezzel a következőt felgyorsítani..
E=m*g*h emelési munkát nem kell végezni, hiszen mindegyik ugyanarra a magasságra kerülhet, mint ahol eddig volt..
Ezzel szemben mi hogyan látjuk? Odébb kell cipelni két tonnát,
leszedni az egyik oldalról és felrakni a másik oldalon..
De maga a cipekedés is mekkora munkát jelent?! Pont annyit, mint pl. 20 kg-os zsákot 1000 méterre elcipelni, leszakadna a kezünk-derekunk..
A mágnesesség is pont ilyen, csak tetejében a terét nem is látjuk..