926
Szabad energia, olyan gépek, amelyek sértik az energiamegmaradás törvényét.
-
Albertus #766 Szia!
Lassan normalizálódik a beszélgetésünk..
Sajnálom, hogy a HP katalógusban nem találtad meg az alkatrészt..
Mint írtam, "valami ilyesmi", a pontos típusjelre bizonytalanul emlékszem. De ha lesz időm, akkor a HP alkalmazási segédletek c. könyvből kikeresem neked.
Az iróniádat egyfajta keserű irigységnek tudom be. A "szkeptikus konferencia" szervezőit ugyan ismerem, de nem levelezek velük..
Nincs miért. A Shanon tétel a hangdigitalizálás őskorában született, és mint a beszélgetésünk elején említettem volt, az MP3, MP4 algoritmusához hasonlóan (Képeknél jpeg, filmnél mpeg..) erősen
veszteséges átviteli módszer. Ezt egyetlen szakember sem vitatja..
Te vitatod. Oké..
Megpróbáltam megértetni veled a tétel értelmetlenségét a veszteség nélküli átvitelre törekedő módszereknél.. Nem értetted meg, hogy
milyen egy szinusz görbe, vagy, hogy hány db ponton kell mintavételezni a visszaállíthatóságához..
Csak abban reménykedhetek, hogy akad a topic látogatói között olyan is, aki képes volt megérteni.
Nem tudom, hogy mi a munkát, és azt sem, hogy hogyan végzed.
Az pedig távol álljon tőlem, hogy az itteni értetlenkedésedből kiindulva minősítsem.
-
#765
És? Hogy ismert emberekről van szó, az nem bizonyít semmit.
Aláírták, mert láttak egy mérést/mérőműszerek által kijelzett értékeket.
Nincs leírva a mérés hogyanja (mit, milyen módon, milyen műszerekkel, milyen körülmények között mértek); tehát nem tekinthető megfelelő mérési jegyzőkönyvnek (ha ilyet adsz be mérési jegyzőkönyvként bármelyik normálisabb oktatási intézményben, nem fogadnák el).
Nem reprodukált - azaz nem végezte el más, más helyszínen, más reprodukált készüléken a mérést.
Leslie Szabóval készült egy interjú), melyből és a riportot készítő Sterling D. Allan elmondásából kiderül, nincs működő, kereskedelem számára alaposan végigtesztelt prototípusuk.
Ráadásul 5 éve (is) azt állították, hogy már kereskedelmileg kész, a gyártási prototípus nemsokára kész lesz. -
HUmanEmber41st #764 #475... -
#763
lol. Elég vicces, hogy mikor úgy szimpatikus, akkor bírálod a tekintélyelvűséget, amiket meg szükséged van rá, akkor arra hivatkozol.
Igazi gusztustalan Egely féle köpönyegforgató magatartás. -
#762
Olvasd el még egyszer a belinkelt cikket.
Leslie Szabót kérdezték meg telefonon, és Ő vallotta be, hogy nem önmagától futó (not self running) a berendezés, nem képes a megtermelt energiát önmagának futtatására felhasználni.
Mivel az elektromos motorok hatásfoka 80-90% körüli, ezért a 130% túlzó, hisz elegendő lenne 120-110% hatásfok is - de mivel nem önmagától futó, még ezek az értékek sincsenek meg.
Hogy ismert kanadai és magyar mérnökök írták alá? Gróf Spanyol Zoltán vízautóját is aláírták - és mégis kamu. -
HUmanEmber41st #761 EBM ( amiről ugye tudjuk, nem örökmozgó, de mégis 130% teljesítményt lehet kivenni belőle)
A jegyzőkönyveket nem én írtam alá, hanem ismert egyetemi ( magyar és kanadai) tanárok- mérnökök írták alá.
Ezt mindig valahogyan "elfelejtitek".
Én meg nem győzöm "frissíteni" az emlékezetet. -
mrzool #760 OFF: valszeg csak elkerülte a figyelmed, hogy én nem szóltam bele a szabad energiás dolgokba, csupán a Shannon-threadbe szálltam be - az pedig matematika.:) -
cloudbasepotato #759 Locutos, nesze neked rakéta!:)
http://exploration.grc.nasa.gov/education/rocket/thrsteq.html -
cloudbasepotato #758 A matematika egzakt tudomány.
A fizika már nem az, a mérnöki tudományok meg már legkevésbé sem azok területtől függetlenül. Ez nem csak az én véleményem. A matematikusok röhögnek a fizikusokon, azok meg a mérnökökön... (Egy sztochasztikás matekos dumája, hogy van a matematikus, van a fizikus/mérnök és van a háziasszony..:) )
Mellesleg: Nem vagy te infós véletlenül?? -
Locutos #757 Igen megértetted cloudbasepotato, köszi hogy megtárgyaljuk
Azt mondod hogy:
"A hajtóműben elégetett üzemanyag által produkált tolóerőt te függetlennek tekintetted az űrhajó sebességétől. "
És akkor hogy van ez helyesen?? vagyis hogy változik akkor a tolóerő a sebességtől függően. Ezt akarom kérdezni. -
mrzool #756 Lehet, hogy te gépészhallgatóként nem ismered el 'egzakt mérnöki tudománynak' a villanyos/infós dolgokat, de a te véleményed szerencsére semmit sem számít ez ügyben, és minden marad a régiben. :) -
cloudbasepotato #755 Locutos űrhajós példáját úgy látom még senki sem belezte ki...
Én megkísérlem:
Szóval:
1.Van egy űrhajód.
2.Az űrhajó tömegéhez képest az elégetett üzemanyag tömege elhanyagolható, ezért úgy vesszük, hogy az össztömeg állandó.
3.Ha működtetjük a hajtóművet, az egy üzemanyagfogyással arányos tolóerőt hoz létre.
Ha rosszul compiláltam, javíts!
A "paradoxon":
A rakéta surlódásos közegbe érkezik, a súrlódási erő megegyezik a tolóerővel. A gépen erőegyensúly van, gyorsulása 0, kinetikus energiája időben állandó.
A súrlódásos közeg teljesítménye: Ps=Fs*v
A hajtómű teljesítménye: Ph=m'*E ahol m' az üzemanyag tömegárama és E a (gusztustalanul fogok fogalmazni, ne ebbe kössetek bele) fajlagos energiatartalma.
Ha v elég nagy, a súrlódási teljesítmény nagyobb, mint a hajtómű teljesítménye, az űrhajó mozgási energiája mégis változatlan.
Locutos! Jól értelmeztem a problémát??
Akkor most a kivégzés:
A hajtómű teljesítménye másképp: Ph=Ft*v; Ft a tolóerő, ami egyenlő Fs súrlódási erővel.
Ft*v=Fs*v tehát Ph=Ps; a munkatétel (azaz az energiamegmaradás) érvényesül. Ez viszont ellentmond az előbbi kijelentéssel. (elég paradox)
A gondolatmeneted sajnos egy helyen hibás.
A hajtóműben elégetett üzemanyag által produkált tolóerőt te függetlennek tekintetted az űrhajó sebességétől. Ha valóban független lenne, akkor állandó üzemanyagáramot tartva az űrhajó állandó gyorsulással haladna. A sebesség négyzetével arányos kinetikus energia időben parabolikusan nőne!
A hajtómű propulziós teljesítménye időben lineárisan nőne, amíg a hajtóműbe bevezetett "teljesítmény" állandó. Másképp fogalmazva a hajtómű hatásfoka nulláról (álló űrhajó) indulva egészen a végtelenig nőne.
Figyelembe véve a rakétahajtómű működését kijelenthetjük, hogy ez lehetetlen. -
cloudbasepotato #754 egzakt mérnöki tudomány...
Hehe.
Hehehe.
:DDD -
Locutos #753 Tulajdonképpen a tévedéses pénz hatalmas dolgot úgy értettem, hogy én is azon a véleményen vagyok, ha sikerült is ilyesmi valakinek az eltűnhetett, és nemérdekel ha hülyének néztek, mert akkor is logikus a gondolat. -
Locutos #752 Azért álljunk meg egy kicsit. Abban igaza van HUmanEmber-nek hogy Faustusék kigúnyolják a szabadenergia támogatókat, amit egy részről meg lehet érteni mivel tényleg léteznek a kuruzslók, de itt fórumon elsősorban a kérdések-feltevések ellenőrzése lenne az elsőrendű dolgunk.
A másik neked is azt mondom mrzool amit HUmanEmber is...sose mondd hogy soha, a fizika törvényei végtelenek, sosincs az hogy egy törvény minden körülmények között ugyanúgy érvényes, mindig van másképp.
És a másik amit elmondok én is mégegyszer, TÉVEDÉSBEN éltek, hogy ebben a világban maximálisan kihasználjuk a lehetőségeinket. Fogjátok fel hogy a pénz hatalma igenis nagy úr, és legalább annyit árt mint használ.
Javaslom nézzük még vissza azt az űrhajós példámat a surlódási teljesítménnyel, és azt tépjük meg, mert választ szeretnék. -
#751
"lásd: EBM"
Lásd: "Not self running"
illetve
They don't even have a working prototype (self-running, with adequate left over to sell), let alone a thoroughly tested production prototype.
Forrás: Energy By Motion (EBM)
Nem önfutó -> nem képes visszatermelni az őt meghajtó motor számára szükséges energiát -> nem örökmozgó -
mrzool #750 Értsd már meg, hogy itt nem tekintélytiszteletről van szó, hanem egzakt mérnöki tudományról. A 2+2=4-re sem mondod azt, hogy tekintélyelv miatt tartjuk be, és le kéne már váltani, mert hogy lehet az, hogy évezredek óta ugyanezt szajkózzák mindenkibe...
Érezzed már a felvetésed nevetségességét. Ha Albertusnak igaza lenne, akkor arra
1. nem csak ő jött volna rá
2. alapjaiban reformálta (mit reform, forradalom...) volna meg, írta volna át az utóbbi évtizedek információelméleti tanait.
Mivel napjainkban több milliárd mp3 lejátszó, modem, hangkártya, hifi-cucc, rádió, mobiltelefon és egyéb eszköz működik a jól bevált képletek alapján, ezért kissé viccesnek érzem, ahogy idejön a fórumba a meg nem értett 'zseni', és ködös, mágiába burkolt dolgokat próbál előadni - épp az általad lenézett tekintélyelvvel mázolva (mert hát nem mi jövünk azzal, hogy már 20-30-40 éve is ilyesmiket terveztünk...)
Szóval újra: egzakt mérnöki tudományról van szó. Menjetek a francba a mágiátokkal, ha van vmi közlendődötök, akkor azt tessék egzakt mérnöki módon megtenni. -
HUmanEmber41st #749 Faustus!
Neked nem mondták azt, h:
Soha se mondd, h soha? :D :D
De hiába őrzöd vitézül a Thermodinamika alaptételeit, biztosan van valami módja annak, h megtaláljuk a kivételeket, tehát több energiát tudjunk kivenni egy rendszerből, mint amennyit betápláltunk. lásd: EBM ( amiről ugye tudjuk, nem örökmozgó, de mégis 130% teljesítményt lehet kivenni belőle)
Valaminek lennie kell, és azt a valamit meg kellene találni, nem pedig gúnyolódni azokon, akik keresnek, kutatnak. Ez a tekintélytisztelet még sosem vitte előre a tudományt.. -
#748
"Akkor tisztázzuk: olyan, hogy alharmonikus nem létezik.."
Mea culpa. A lónak is négy lába van mégis megbotlik (pláne hajnalban 24 órás fennlét után). Szóval a felharmonikusok a jó szó erre.
" Mint neve is mutatja, egy adott frekvencia alatti jeleket átengedi, a felettieket levágja.."
Igen ám, de én "tökéletes" aluláteresztő szűrőről (brickwall filter) beszéltem, ami élesen "levágja" az adott frekvenciánál magasabb összetevőket. Nem szimpla Butterworth-szűrőről. Persze ez csak "elméleti" lehetőség - gyakorlatban ilyen nincs (mint például Dirac-impulzus se).
Az ilyen szűrőnél megvalósítható lenne a Nyuist-frekvenciás (azaz a sávszélesség duplájával egyenlő mintavételezési frekvenciás) mintavételezés. De mivel nincsenek ilyen szűrők (ráadásul létrejönnek a harmonikusok), ezért kötelező a mintavételezési frekvenciát a sávszélesség duplájánál nagyobbra választani.
De hogy pár könyvet idézzek, sehol nem említik, hogy a Shannon-Nyquist tétel rossz lenne:
Elsevier - Data Conversion Handbook
Géher_Károly - Híradástechnika
Jerry C Whitaker - The communications facility design handbook - itt említi, hogy az elméleti mintavételezési minimum csak elméleti szűrővel valósítható meg (de ez nem mond ellent az elvnek)
John Watkinson - An Introduction to Digital Audio
" Lépj be a HP semiconductor weblapjára"
Ami már nincs. Átalakult Agilent Technologies-zé, majd abból lett Avago Technologies (de ezt már leírtam).
"HP51622-1-365"
Ilyen chip nincs (pedig megnéztem más katalógusokban is, nemcsak az Avago oldalán).
"szupergyors vonali interface"
Erre keresve meg a legközelibb találat a médiakonverter (elektro-optikai átalakító). De az optikai szállal operál.
"Ráhibáztál.. több mint húszonöt évet töltöttem katedrán.. "
Ugye a diákoknak nem tanítottál olyasmit, hogy az örökmozgók márpedig léteznek (és működnek, csak az olajlobby hallgattat el mindenkit), Egely egy hős, a fizikusok és a mérnökök meg semmit sem érnek?
Akkor biztosan publikáltál arról, hogy a Shannon tétel egy vacak dolog, vannak olyan csodakütyük amik tömörítés és multiplexelés nélkül képesek 64 kbit/sec-es vonalon 1 Mbit/sec-es átvitelre; UTP kábelen normál módon (külön erősítés, és optikai kábel nélkül) 6 km-es távolság áthidalására; 0,0000001 °C-os hőfokkülönbség létrehozására abszolút hőszigetelés mellett - úgy, hogy az így létrejött hőfokkülönbséget, külön energia befektetése nélkül a rendszerből el tudod vezetni.
Biztos adtál már be csodálatos szabadalmakat örökmozgókról, fizikai és mérnöki törvényeknek ellentmondó szerkezetekről. Biztos leveleztél már a BME/ELTE/... "szkeptikusaival", arról győzködve őket, hogy örökmozgók márpedig léteznek, ők hülyék, anyaszomorítók, átverik a szerencsétlen diákokat. -
Albertus #747 Még annyit, hogy a mechanikai lengések között, az alapfrekvencia alatti lengések is létrejönnek..
Így mechanikai értelemben van értelme alharmonikust említeni..
De ott csupán az első, két harmonikus lengése mérhető.. -
Albertus #746 Szia!
Gondoltam az "alharmonikusodból" hogy fogalmad sincs róla, csak írsz..
Akkor tisztázzuk: olyan, hogy alharmonikus nem létezik..
Ha képzünk egy tisztán szinuszos lengést, torzításmentesen, akkor annak van egy db másodpercenkénti ismétlődési száma, amit azonos fázishelyzetű pontjainak másodpercenkénti ismétlődési számáva
Hertz óta frekvenciának hívunk..
Ez az alapfrekvencia..
Ha ezt az alapfrekvenciás szinusz jelet ráengedjük egy valamilyen átviteli vonalra, akkor a vonal fizikai tulajdonságainak függvényében
eltorzítja.
A torzulás következményeként az alapjelnél kisebb frekvenciájú jel azért nem jelenik meg, mert minimum csak az alapfrekvencia ütemében érkezik gerjesztés a hibát okozóra, így az csak ezen vagy ennél nagyobb frekvencián tud rezonálni..
A torzulás azzal jár, hogy az átviteli vonal gerjeszthető elemei 2,3,4,5,6..n szeres frekvenciákon is rezgésbe jönnek..
Ezeket a többszörös frekiket hívjuk felharmonikusoknak..
Az aluláteresztő szűrő:
Mint neve is mutatja, egy adott frekvencia alatti jeleket átengedi, a felettieket levágja..
De ezt ne úgy értsd, hogy ott űl egy manó egy nagy ollóval és
aki nagyobb freki azt nyissz aki alacsonyabb az mehet..
Nem.. Ezek különféle megoldású első, másod, vagy sokadfokú
szűrőláncok, amik valamilyen meredekségű frekvencia függő ellenállást, vagy a helyesebb szóhasználattal: valamilyen meredekségű frekvencia függő impedanciát jelentenek.
Két utat kínálva a bejövő jel számára, az alsóbb frekik számára a továbbvezetést, a magasabb frekik számára a földhöz képesti rövidzáron való levezetődést.
Így ha egy 20 kHz szinuszt, egy 20 kHz-s alauláteresztő szűrőre rávezetsz, akkor akadálytalanul átjut rajta..
Miközben ha pl. DA átalakító kvantálási jelei is rajta vannak ezen a 20 kHz-s jelen, amik 8x, 16x, vagy 64x nagyobb frekvenciák.. akkor ezek számára az aluláteresztő szűrő rövidzárat jelent és nem jutnak át rajta..
(Egészen helyesen mondva, jelentős csillaítás nélkül nem jutnak át rajta. De kit érdekel ha -20dB vagy -100 dB jelszinttel átcsorognak, ha úgysem halljuk őket.. )
Ráhibáztál.. több mint húszonöt évet töltöttem katedrán.. Fáradt vagyok már.. belefáradtam abba, hogy süket mint a tulok, képtelen megjegyezni a legalapvetőbb fogalmakat is, de vitatkozik.. hülyeségeket mondva..
Lépj be a HP semiconductor weblapjára.. és válogass többezer van..
Ha jól rémlik a HP51622-1-365 egyik ilyen a sok közül..
De írd be a keresőjébe, hogy szupergyors vonali interface-ket keresel és rengeteg találatot kapsz..
(Az ottani alkatrész keresőbe! Ne a Google vagy más keresőbe...)
-
#745
"Bár a bődületes tévedésed sem érv arra, hogy a Shanon tétel milyen.."
Hm, ha egy 20 kHz-es szinuszjelre rászabadítunk egy "tökéletes" aluláteresztő szűrőt, akkor mi marad a szegény 20 kHz-es szinuszjelből (levágjuk a haranggörbe egyik felét)?
"aki önmaga is AD konvertereket, aproximátorokat, nagysebességű video digitalizálókat tervezett"
Akkor miért nem publikáltál (vagy adtál elő például a BME szkeptikus konferenciáján: Becsapják a népet! címmel) egy olyasmit, hogy "a Shannon-tétel hibás, szar, félrevezeti a laikus közönséget (Földönkívüli technológia van a modemben, az ADSL-ben, csak a plebs nem tud róla). Új Albertus teóriám: a fizikusok kuruzslók; minden hatalmat a feltalálóknak - leginkább az örökmozgó kutatóinak (ha még be is vallják hogy nem sikerült akkor is)!"
Nem kaptunk még arra választ, mi a HP csodachip típusszáma, melyik Euler-tétel sérül, hogyan viszel át 64 kbit/sec-es vonalon 1 Mbit/sec-es adatátvitellel adatot (veszteséges tömörítés nélkül), sem a Nyquist-Shannon-tétel hibáira. Nem kaptunk ezekre egyetlen releváns forrást sem. -
cloudbasepotato #744 Én is csak pojénkodtam! Nem vetted észre, hogy szélesen vigyorogva gépeltem?
Megyek a gyógyszertárba, nézek valamit rossz humorra... -
#743
Nem vetted észre, hogy ezt pont iróniából írtam. Ha elolvasod az alatta leírtakat is, rájössz, hogy miért. -
Albertus #742 Kiegészítés..
Igaz hogy 72/360 = 0,2 de a DJP vel ez korrigálható 0,1 % -os hibává.. -
Albertus #741 Kedves Faustus!
Azt írod, hogy:
"Ha a jel 20 000 Hz -es "
...akkor a jelnek vannak a 20 kHz-es sávszélességen túl jelentős alharmonikusai, így nincs benne a 20 kHz-es sávszélességben.
Így 20 kHz-es jelet nem lehet 20 kHz-es sávszélességen reprezentálni (még analóg rendszeren sem).
Így az egész példád értelmét veszti."
Nos, ez már annyira hamis, hogy vétek!
20-20 000 Hz -es tartomány teljes sávszélessége 19 980 Hz !!!
Vagyis a 20 000 Hz sávszélességbe belefér.. és eddigi 40 évben az analóg rendszerekben belefért, akkor te is elfogadhatnád ezt a tényt.
Bár a bődületes tévedésed sem érv arra, hogy a Shanon tétel milyen..
Különben nem értelek, olyannal vitatkozol, aki önmaga is AD konvertereket, aproximátorokat, nagysebességű video digitalizálókat tervezett és készített már a 80'-as évek elején..
Rajzolj már le egy szinusz hullámot. Jelöld be a jellemző pontjait,
(maximumokat, minimumokat) és számold meg hány db pontod van,
(nálam ez minimum 5 pont hullámonként,)
Majd szorozd meg a legmagasabb frekvenciával, esetünkben 20 000-el
és ha 100 000 pont/másodpercnél kevesebb jött ki neked, akkor számolj újra, mert elrontottad..
Ha a 100 000 db minta/sec csomagból visszaállítjuk a szinuszokat,
és elvégezzük a Furier analízist, akkor megdöbbenhetünk azon, hogy még a 100 000 db minta/sec mellett is csupán 50 %-a van meg az eredeti információnak..
Ha 5 fokonként mintavételezel, akkor is a torzítás értéke 0,1 %-os nagyságrendű, de!
360/5= 72 db minta szinuszonként, de miután 20 000 db szinusz van másodpercenként így másodpercenként összesen:
72 x 20 000 = 1 440 000 db mintatát kell venni és még ekkor is 0,1 %-os hibával lehet csak rögzíteni az eredeti jelet.
-
#740
Igen ez a napkémény - solar chimney. Ebből volt Spanyolországban egy prototípus, amiből Ausztráliában építettek volna egy bazinagyot.
Youtube videó
-
HUmanEmber41st #739 Nem nem, az egy bazi magas ( 300 vagy 30 ezer mittudomén) torony, aminek az oldalán lifttel lehet felmenni ( van is egy animáció róla) mostmár tényleg megkeresem holnap. De itt az sg-n van -
#738
Pedig Németországban - izé Spanyolországban ;) -
#737
A spanyoloknál Ilyesmit akarnak építeni, illetve ilyesmit - ami nem 3 km magas.
Az ausztráloknál van egy megalomán project - de abból is leadtak: 1 km magasságból 400 m-re, 200 MW-ból 50 MW-ra. Pedig Németországban csináltak már egy kisebbet. -
cloudbasepotato #736 "Amit nem tapasztaltunk meg, nem szabad elhinni, mert nem létezhet!!!..."
Ezzel a felfogással alapíthatnál egy saját vallást. Sok pénzt lehet ám azzal keresni...:)
- Az a baj, fiam, hogy az okos emberek mindenben kételkednek, viszont a hülyék mindenben bizonyosak.
- Igaz ez, apa??
- Hát persze, kisfiam. -
HUmanEmber41st #735 A spanyoloknál meg 3km magas tornyot akarnak építeni ( acélból) h a hatalmas huzat hajtsa a generátorokat, (jah a torony tetejét pedig hatalmas tükörrendszerrel melegítenék). Volt cikk is sg-n, de nincs kedvem megkeresni :p -
#734
Ez a kicsike (56,7 m^2 koncentrátorfelület) 9,2 kW nettó teljesítményt képes leadni.
Sőt van olyan változata, ami este más energiaforrásról működtethető.
Amerikában már nagyban gondolkodnak a dolgon - ilyesmit terveznek. -
laci3000 #733 érdekes ketyerék.....
valyon milyen nyomatékot képesek produkálni és milyen lehet a hatásfokuk?
Nekem elsőre az ugrott be hogy a meleg oldalt napenergiával fűtenén a hideg oldalt pedig egy hőcserélő segítségével, kihasználva a régi borospince stabil hőmérsékletét hűteném...
így viszonylag magas hőkülöbséget lehetne produkálni
de valyon képes lenne-e meghajtani egy komolyabb áramfejlesztőt?
egyébként valahol olvastam hogy ha nagy nyomáson van üzemeltetve akkor jobb a hatásfok, de nekem nem igazán tiszta a miértje....ja és az sem hogy a lökettérben kell-e a nagy nyomás vagy az egész berendezést kell egy dobozban lezárva nyomás alatt tartani?
ha valaki tud pár érdekes (használható) infót akkor ne fogja magát vissza....
vagy ha vanak jó tervezési segédletek nyugottan osszátok meg velünk is -
#732
Aranyos sztori - kicsit kisarkítanám.
A két ikerpárocska arról beszélget, hogy az őket körülvevő anyaméh milyen biztonságos, nem árthat nekik semmi - még az egyre hangosabban dudáló gyorsvonat, vagy az anyaméhtől nem messze levő neutronforrás sem. -
#731
Amit nem tapasztaltunk meg, nem szabad elhinni, mert nem létezhet!!!
Te hiszel benne?
Két ikerpárocska magzat beszélget egy anya hasában:
- Te hiszel a születés utáni életben?
- Természetesen. A születés után valaminek következnie kell. Talán itt is azért vagyunk, hogy felkészüljünk arra, ami ezután következik.
- Butaság, semmiféle élet nem létezik a születés után. Egyébként is,hogyan nézne ki?
- Azt pontosan nem tudom, de biztosan több fény lesz ott, mint itt.
- Talán a saját lábunkon fogunk járni, és majd a szájunkkal eszünk.
- Hát ez ostobaság! Járni nem lehet. És szájjal enni - ez meg végképp nevetséges! Hiszen mi a köldökzsinóron keresztül táplálkozunk. De mondok én neked valamit: a születés utáni életet kizárhatjuk, mert a köldökzsinór már most túlságosan rövid.
- De, de, valami biztosan lesz. Csak valószínuleg minden egy kicsit másképpen, mint amihez itt hozzászoktunk.
- De hát onnan még soha senki nem tért vissza. A születéssel az élet egyszeruen véget ér. Különben is, az élet nem más, mint örökös zsúfoltság a sötétben.
- Én nem tudom pontosan, milyen lesz, ha megszületünk, de mindenesetre meglátjuk a mamát, és ő majd gondoskodik rólunk.
- A mamát? Te hiszel a mamában? És szerinted ő mégis hol van?
- Hát mindenütt körülöttünk! Benne és neki köszönhetően élünk. Nélküle egyáltalán nem lennénk.
- Ezt nem hiszem! Én soha, semmiféle mamát nem láttam, tehát nyilvánvaló, hogy nincs is.
- No, de néha, amikor csendben vagyunk, halljuk, ahogy énekel, és azt is érezzük, ahogy simogatja körülöttünk a világot. Tudod, én tényleg azt hiszem, hogy az igazi élet még csak ezután vár ránk.
-
#730
"Ha a jel 20 000 Hz -es "
...akkor a jelnek vannak a 20 kHz-es sávszélességen túl jelentős alharmonikusai, így nincs benne a 20 kHz-es sávszélességben.
Így 20 kHz-es jelet nem lehet 20 kHz-es sávszélességen reprezentálni (még analóg rendszeren sem).
Így az egész példád értelmét veszti.
"már nagyon régen bevezette a 64-szeres túlmintavételezést."
Neither sampling theory nor quantizing theory require oversampling to be used to obtain a given signal quality"
Forrás: John Watkinson - An Introduction to Digital Audio, Focal Press 1994, Oxford, ISBN 0 240 51378 9
John Watkinsonról:
John Watkinson
John Watkinson is an independent author, journalist and consultant in the broadcasting industry with more than 20 years of experience in research and development With a BSc (Hons) in Electronic Engineering and an MSc in Sound and Vibration, he has held teaching posts at a senior level with The Digital Equipment Corporation, Sony Broadcasting and Ampex Ltd., before forming his own consultancy. Regularly delivering technical papers at conferences included AES, SMPTE, IEE, ITS and Montreux, John Watkinson has also written numerous publications including “The Art of Digital Video”, “The Art of Digital Audio” and “The Digital video Tape Recorder”. Other publications written by John Watkinson in the Snell and Wilcox Handbook series include: “The Engineer’s Guide to Standards Conversion”, “The Engineer’s Guide to Decoding and Encoding”, “The Engineer’s Guide to Motion Compensation” and “Your Essential Guide to Digital”." -
Albertus #729 "Nem tehetek róla, hogy nem érted meg .."
helyett:
"Nem tehetek arról, hogy" a helyes forma.. ha már írsz..
Nálam a matematika nyert, Shannon tétel vesztett..
Valóban nem érdemes úgy vitatkoznod, hogy makacsul ragaszkodsz a butaságodhoz..
-
mrzool #728 Nem tehetek róla, hogy nem érted meg a shannon tételt (pedig nincs mögötte túl bonyolult matematika). Mint korábban már mondtam: ignore on. Boldogíts másokat. -
Albertus #727 Ugyanis a Shannon tétel azt állítja, hogy:
IGEN vissza lehet..
A matematika jelen állása azt, hogy NEM, mert ez lehetetlen..
Shannon tétel - versa - jelen matematika
Melyik az igaz ?