926
Szabad energia, olyan gépek, amelyek sértik az energiamegmaradás törvényét.
-
Locutos #646 Én is megnéztem Faustus a linkjeidet, a filmekkel, megnéztem a kuruzslókat akik összemagyaráznak mindenfélet ami nincs. Igen, csúnya dolog. Vagy lehet menne az amit akarnak csak nem értenek hozzá és kitalálnak mindenfélet. Mindenképp nemjó. De amit én már egész ittlétem alatt látok, hogy mikor felvetődik egy szabadenergia dologról szó, a fikázó forumok meg linkeket kapjuk/om vissza, pedig engem főképp az érdekelne ha valami nem megy az MIÉRT nem megy, és másodsorban mint érdemes tanulság megemlíteni hogy vannak a csalók. Tényleg vannak. Szerintem Faustus nem mersz állást foglalni a smot-tal kapcsolatban, az a számolás ott azon az oldalon a 113% - 34% mechanical loss egy valami nem mérvadó hogy így fejezzem ki. Így a kérdést elismétlem mégegyszer mindenkinek:
Mi a véleményetek : ha a smot-ból végülis tényleg hajlandó plussz energiával kijönni a golyó,a mechanikai lossokat meg ki lehet küszöbölni maximális mértékig(lásd légpárna, vagy japán mágnessines vonat módszer akármi) annak a golyónak lenne elég energiája hogy visszatérjen a smot bementhez és újra 113% -ot venne fel -
Albertus #645 Ezt úgy veszem, hogy nem kívánsz értelmesen beszélgetni.. -
mrzool #644 Most kaptuk a hírt, hogy az autópályán egy őrült szembe száguld a forgalommal! Erre az emberünk hitetlenül megcsóválja a fejét:
– Egy őrült? Hiszen mind az! -
Albertus #643 Fura egy "parner" vagy te.. Elmagyarázom, talán megérted, de nem fogadod el, és előjössz azzal a tudós társadalommal, amelyik háromnegyede még az energia megmaradásban hisz.. és fogalmuk sincs arról, hogy Furier mi a fenét csinált..
Úgy tűnik, hogy csak ellenkezni akarsz, arra pedig nekem nincs "szabad energiám"..
Ha stílust váltasz és érdemi beszélgetésre kapható vagy, kérlek jelezd.
Addig pedig szia, legyen szép napod!
-
mrzool #642 Örülök, hogy pár sorban megdöntöd a Shannon tételt, javaslom esetleg készíts egy remek publikációt belőle, mert a tudóstársadalom valamiért nem osztja a nézeteidet. A hangtömörítést pedig ne keverd bele, sőt, egyáltalán ne keverd bele a hallható hangokat.
Eleve nem erről volt szó, de te ide terelted a témát. Mint általában ha elbuksz vmin, akkor terelsz. Eredetileg adatátivitelről volt szó, és bizony sem az UTP kábeleken, sem a sima telefonkábelen nem a hallható tartományban zajlik ez a fajta átvitel.
Emlékeztető: Euler? Illetve a szerinted létező matematikai bizonyítások mely szerint nem létezhet 28k-snál gyorsabb modem? És a fillérekért kapható 64 megabites átvitel 2kHz-en? -
Albertus #641 Bár, az is igaz, hogy közben nagyon offtopic lettél, mert a "Szabad energia" topicban átviteltechnikai alapfogalmakat kellett számodra elmagyarázni.
Végül is, volt egy kevés "szabad energiám" erre a célra is..
-
Albertus #640 A tétel valóban kijelenti, hogy "véges számú minta esetén információvesztés nélkül átvihető, ha az fminta mintavételezési frekvencia f0 frekvenciának legalább kétszerese"
De mint rámutattam, a tétel hibás állítás. Mert az átviteli sáv felső végé felé közeledve a mintavételek száma a félhullámok számához közelít.
Szélső esetben egy minta/ egy félhullám. Ami viszont a félhullám 0 és 180 fok közötti terjedelméből csak egyetlen véletlenszerűen kiválasztott pont mintavételezését jelenti.
A szinuszhullám Furier analíziséből jól látható, hogy ahhoz, hogy
ha maximum 50%-os torzulást engedünk meg a jelre, mert a jel teljes
információ tartalmának legalább 50%-át szeretnénk átvinni,
akkor minimum 5 azaz öt ponton kell mintavételezni minden félhullámot, vagyis a teljes hullámot 10 azaz tíz helyen..
Így 20 000 minta esetén 50%-os információ tartamról 20 000 /10 azaz
max 2 kHz-s jel esetén beszélhetünk.. De!
Miután az emberi hallás 10 kHz felett a kisebb frekvenciájú, de nagyobb amplitudójú jelekkel kifedhető, nincs is szükség arra, hogy hallás igényű átvitelnél valóban jelveszteség-adatveszteség nélkül átvigyük a jeleket.
Erre vonatkozott, az általad többször is idézett mondatom.
Ha most kitérünk az MP3 ill. MP4 hang tömörítési algoritmusokra, akkor még azt is láthatjuk, hogy nem csak a 20 kHz körüli jelek, vághatók ki a hangképből, a hallásunkra való hivatkozással, hanem
minden olyan jel is, amelyet gyengén vagy egyáltalán nem hallanánk a
környezetében lévő nagyobb intenzitású jelek miatt.
Szerencse, hogy nem értetted meg elsőre az utalásom lényegét, mert így lehetőséget adtál arra, hogy részletezzük.
-
mrzool #639 Tudod te végtelen vicces vagy, ám most már egyben fárasztó is. Bár az is lehet, hogy csak egy szimpla provokátor vagy. Még a megadott pdf-ben is helyesen szerepel a tétel:
"A mintavételezés folyamatának alapja a Nyquist-Shannon mintavételezési tétel, amely szerint a 0…f0 frekvenciatartományba eső időfüggvény véges számú minta segítségével, információvesztés nélkül átvihető, ha az fminta mintavételezési frekvencia f0 frekvenciának legalább kétszerese"
Ezzel szemben szerinted a Nyquist-Shannon ezt jelenti:
"A "Nyquist–Shannon" tétel egyszerűen arra épít, hogy az emberi hallás 10 kHz-felett igencsak korlátos.."
Még mindig nem látod a különbséget?
A #635 és a #638 pedig egyszerűen szánalmas, megint láthattuk a már megszokott Albertus-féle "beszélek bele a nagyvilágba konkrétumok nélkül" előadást. Taps.
Emlékeztető: Euler? Illetve a szerinted létező matematikai bizonyítások mely szerint nem létezhet 28k-snál gyorsabb modem? -
Albertus #638 Jó pénzért.. -
Albertus #637 Látom nem érted, ezért olvasd el:
http://www.puskas.hu/r_tanfolyam/digitalis_jelfeldolgozas.pdf
Aztán, ha megértetted, akkor olvasd el azt amit lentebb írtam erről,
a félperiódusonkénti öt minta vételéről..
Utánna megbeszéljük. -
mrzool #636 "A ma kapható olcsó, kommersz alkatrészekből épített kóder-dekóder 1024*1024*64 csatornát képes átvinni, vagyis stabilan
64 megabitet 2800 Hz sávszélességen."
Akkor erre gondolom tudsz linket is adni. -
Albertus #635 A nem két, hanem 3200-400 = 2800 Hz a sávszélesség.. ha már akkor..
Hogyan lehet ezen a sávon átvinni megabites infó mennyiséget?
Remélem tudod, hogy a szinusz jel pillanatnyi változási sebességét
követni tudja az erősítő-stb-átviteli rendszer úgy, hogy a 400 Hz
leglassabb változását és a 3 200 Hz leggyorsabb változását is torzítás nélkül átviszi.
Láttál már összetett jelet oszcilloszkópon? Az összes jel eredőként jelenik meg.
Ha pl. 1024 db egymstól eltérő, de mindegyik az átviteli sávba eső frekvenciájú, akkor ezek eredője hibátlanul átmegy a teljes átviteli sávon.
A fogadó oldalon a megfelelő algoritmus szerint dolgozó dekóder különválasztja az 1024 csatornát..
A ma kapható olcsó, kommersz alkatrészekből épített kóder-dekóder 1024*1024*64 csatornát képes átvinni, vagyis stabilan
64 megabitet 2800 Hz sávszélességen.
-
mrzool #634 Akkor újra leírom, mert komoly gondok lehetnek a felfogóképességeddel:
"A "Nyquist–Shannon" tétel egyszerűen arra épít, hogy az emberi hallás 10 kHz-felett igencsak korlátos.."
Ezt írtad, ez pedig egyszerűen nem igaz. Rossz. Hibás. A Nyquist-Shannon tétel nem ez.
A többire mikor leszel szíves válaszolni? -
Albertus #633
Mert? Mi a kifogásod?
A hifi 20 Hz - 20 Khz sávját a CD-n 2x(stereo két sávja) 44 kHz 12 bites mintavételezésselrögzíti..
Vagyis a legfelső freki 20 kHz-nek 44 000 félperiódusa van..
44 000/44 000 =1 minta/félhullám mi nem érthető ezen ? -
mrzool #632 Ne terelj, ezt írtad:
"A "Nyquist–Shannon" tétel egyszerűen arra épít, hogy az emberi hallás 10 kHz-felett igencsak korlátos.."
Ha szerinted ez így korrekt, akkor no comment.:) BTW mi is van Euler papával? És hol vannak a konkrétumok, hogy 2 kHz-es sávszélességen megabiteket viszel át? -
Albertus #631 Szia!
Látom nem vitattad az energia megmaradás tételének érvénytelenségét, a lengő hintás példán keresztül. Ez megint csak dícséretes.
A hozzászólásodban lehetetlenként említed az elektrolitos falszárítást is.. sajnos, mert nem lehetetlen sőt!
A hatvanas években, régi építésű, téglafalazatú, családi házban laktam, olyan területen, ahol a felszín közeli talajnedvességnek igen magas volt a szóda és salétrom szintje.
Így a falazat kapillárisaiban a talaj fölé másfél méter magasra felkúszó nedvességet kellett megszüntetni valahogy.
Akkor még a silicofob készítmények nem léteztek, így maradt volna a költséges aláfalazásos szigetelés, az akkori technológiával.
Ez az út nem volt járható. Így maradt a tudomány.
A kapillárhatás felszívja a talajvizes oldatot, amely oldat a fenti párolgás miatt besűrösödik, (néha kikristályosodó fehér szóda ill. salétrom foltokkal) és így szabaddá válnak a kapillárisok és az elpárolgó oldat helyére újabb oldatot szívnak fel..
Fokozza a hatást, hogy a sűrűsödés miatt az ózmikus hatás is az oldat
felszívását segíti..
80 cm-ként elektródokat (hosszú vas szögeket) ütöttünk a fugákba a
talaj felett kb 20 cm magasan, és összekötöttük őket keményforrasztással egy a talajba szúrt alumínium elektródával.
Egy hónapon belül kiszáradt az addig folyton nedves fal.
A salétromos vakolatot leverve, tiszta malterral újravakolva a foltok véglegesen eltüntek.
Egy dologra kellett ügyelni, hogy a látványosan fogyó Alu eletródát
néhány évente ki kellett cserélni..
Az általad becsatolt link bal oldalán az ionfolyamatot meglepő pontossággal ábrázolták.
Érdemes figyelmesen elolvasni. -
Albertus #630 Szia!
Tévedsz. Nem kell értelemszerűen közének lennie az optikai szálhoz.
Egy SMD tok 6 ill. 8 kivezetéssel.. Link: hp-semiconductor.com
Meglep, hogy vitatkozol és közben ez a nagyon sok éves technológia ismeretlen számodra.. -
Albertus #629 Szia!
Azt az "égés" szavunkon kívűl ismerheted, hogy egy db szinusz hullám két db félperiódusból áll.
Ezen félperiódusokból időegység alatt (pl. 1 sec) kétszer annyi van
mint az adott jel frekvenciája..
Nyílván megérted, hogy a félperiódusonként összesen egy ponton mintavételezzük a szinusz hullámot, akkor a zéró (0 és 180 fokos fázishelyzet) értéktől a maximális értékig (90 fokos fázishelyzet)
bármelyik pontját elcsípheti véletlen szerűen..
Így a "Nyquist–Shannon" tétel alapján mintavételezett jel..
Most jövök rá, hogy ezt már leírtam lentebb. Olvasd el figyelmesen és megérted.
Ha mégsem értenéd meg, keress olyat aki tud olvasni. Felolvassa neked.
-
#628
Hraskó Péter - Energia vákumból (Casimir effektus) -
#627
"És mi történik olyankor, ha többféle golyót mozgatnánk ilyen smot pályán?"
Egy golyó egy "egységnyi" energiát von ki a rendszerből adott idő alatt.
Két golyó kétszer annyit.
Ergó a két golyós rendszer fele annyi ideig működik.
Locutos:
"The measured efficiency of my SMOT is 113.3%... BUT the mechanical losses AFTER the drop of the ball is about 34%... So this explain why the closed loop is not yet obtained."
The SMOT Energy
"The device does not gather "free energy" as is sometimes advertised. It does convert potential energy in the form of the steel ball's distance from the magnetic source to kinetic energy as it rolls towards it - just as is done by any object when it falls. Similar forces are at work in the swinging of a pendulum, but the representation is created by the perceived increase in gravitational potential energy as the ball rolls up the ramp. The eye is not attuned to see the decrease in magnetic potential energy as it moves towards the magnet."
Simple Magnetic Overunity Toy
Pár csalásra való felhívás:
A csodálatos falszárító
A még csodálatosabb mosógolyó -
HUmanEmber41st #626 A Finnsrud -féle ( rem. jól írtam ) sokáigmozgó is ilyen mágnesből van, de mégis megáll néha.
És mi történik olyankor, ha többféle golyót mozgatnánk ilyen smot pályán?
Kíváncsi lennék a számított érték és agyakorlati tapasztalatok közötti különbségre -
Locutos #625 És az a film mit mutat? Hogy el tudta baltázni ő is? Ezt a linket tőled néztem, ezen a videon jól látszik hogy milyen messzire el tud lőni a golyó, csak annyi a dolgod, beleépíted az asztal-ba az egész smot-ot, lejtőt is tehetsz bele( a smot-ba) mert úgy néz ki kibirná, azt az üvegcsövet meg tartsuk vizszintesen, és érjen körbe az a cső újra a bejáratához a smot-nak, DE NEHOGY azzal gyere hogy megint fel kéne emelni a smot szintjéig, mert megmondtam az elején legyen beleépitve az asztalba, az asztal szintjével legyen azonos. -
#624
[url=http://youtube.com/watch?v=pmsu9NbLxGk]#1[/url]
[url=http://youtube.com/watch?v=ujma1uN_0v0]#2[/url] -
Locutos #623 Én nem értem meg..megnéztem a Faustus smot-os linkjeit ahol tesztelik a smotokat de azok nekem olyannak tűnnek mintha 3 éves debil gyerekek csinálták volna. Huh nem akadok ki még jobban, de könyörgöm, hogy nem jut egyiknek se eszébe rakjon 5-6-7-10 olyan vackot körbe, LEJTŐ NÉLKÜL, ez húzott még fel nagyon, mindegyik rakott egy ... lejtőt, de mi a fenének, elég lenne ha körbe-körbe menne. Nem beszélve arról, hogy az egész smot elrendezést megfordítva 90 fokkal(hosszanti tengely mentén), a vasgolyót egy viszonylag nagysugarú körpályára teszed hogy közelítsen az egyeneshez míg átmegy a smot-on keresztül(a smot is szerkeszthető lenne egy kicsit hogy görbébb legyen) és ha már úgy kilő az a hülye golyó nekem ne mondja már senki hogy nem működne. Vagy ha nem akkor mondja meg miért.
-
#622
"HP (Hewlett Packard) elektro-optikai csatolójával."
Elektro-optikai, tehát mindenképpen köze kell hogy legyen az optikai szálnak.
"A HP chip csupán a potenciálok, a szimmetrikus és az asszimetrikus zajáramok kizárása miatt van a vezetékbe beiktatva.."
De az már nem síma Ethernet,, az valószínűleg egy nagyobb jelszintű átvitel (ami a normál Ethernet kártyát megsüti reggelire tojással).
Másrészt adatlapot a csoda-chipről. -
Locutos #621 Igen Átlagember...de nekem nem az volt a célom hogy kiküszöböljek, hanem az hogy megtudjam az adott szituációban úgy van-e ahogy én gondoltam vagy sem :) -
mrzool #620 " A "Nyquist–Shannon" tétel egyszerűen arra épít, hogy az emberi hallás 10 kHz-felett igencsak korlátos.."
Ezek után no comment, azt hiszem célszerű lenne visszavonulnod saját magad további égetése helyett.:)) -
Albertus #619 Nos, Feynman csupán néhány éve halt meg.. ugye nem tekinthető igazi régiségnek..
Ezt a részt inlább egyetértésnek tudom értékelni:
"Mert a gyakorlatban rengeteg veszteség van.
Súrlódás, hőleadás, anyagfáradás, sugárzások, mérési pontatlanság, anyaghibák, öregedés, stb, stb...
Csoda hogy a gyakorlati hatásfokok, élettartamok alatta vannak az elmletinek? "
Nyugodtan jelezd, ha más volt a célod vele.. -
Albertus #618 Ne tegyél olyat hozzá ami így már nem igaz..
A 6 km-nél nem optikán, hanem UTP-n megy a jel. A HP chip csupán
a potenciálok, a szimmetrikus és az asszimetrikus zajáramok kizárása miatt van a vezetékbe beiktatva..
Van olyan is, hogy akár 1 m-en optikával vezetjük a jelet.., de nem arról volt szó..
A "Nyquist–Shannon" tétel egyszerűen arra épít, hogy az emberi hallás 10 kHz-felett igencsak korlátos..
Ha egy szinusz jelet ami két teljes 180 fokos félhullámból áll csak
két helyen mintavételezünk, akkor a 2*f+df mintavételezési sebesség csak a félperiódus egy találomra kiválasztódó helyén ad eredményt..
Vagyis a maximális és a zéró közül bármit adhat eredményül.
Ahhot pedig, hogy legalább 50%-os pontossággal tapgassunk le egy jelet, a felperiódust legalább öt azaz 5 helyen mintavételezni kell.
ez a maximális frekvenciára vetítve 10*f+df vagyis több mint tízszeres mintavételezést jelent.
Ezért a már ennyire elmebeteg tételeket meg sem említettem..
-
#617
" Az pedig, hogy többszáz éve élt, akkori szinten tudósnak számító
emberek kijelentéseire hivatkozol"
Feynman, Noether-tétel.
100 éve élt tudósok... ;)
"Nos, a hétköznapi életben, hozzávetőlegesen érvényesülnek a tételek.."
Mert a gyakorlatban rengeteg veszteség van.
Súrlódás, hőleadás, anyagfáradás, sugárzások, mérési pontatlanság, anyaghibák, öregedés, stb, stb...
Csoda hogy a gyakorlati hatásfokok, élettartamok alatta vannak az elméletinek? -
mrzool #616 Pontosan milyen Euler-tételre is gondolsz, ami az adott dróton átvihető sávszélességet bizonyítja? Taníts mester, én ilyet nem ismerek. -
Albertus #615 Nem habogtam, sajnálom, hogy nehézséget okoz számodra az olvasás.
Euler a hatvanas években..
Igazán erőlködhetnél egy kicsit, és előkaparhatnád valamelyik megmaradási tétel bizonyítását.
-
Albertus #614 Ezeket ismerem.. és?
Ki, miről állította, hogy lehetetlen.. bizonyít bármit is?
Semmit.
Ha vulgáris akarnék lenni, említeném, hogy az egyik ismerősöm is azt állította, hogy lehetetlen, hogy a gyerek tőle legyen..
Viszont ha már itt tartunk, megemlíteném, hogy Einstein szerint az energia megmaradási tétel része a tömeg/energia ekvivalencia mellett a résztvevők impulzusának megmaradása is..
Valamint egyszerre érvényesülnie kell a nyomaték megmaradási tételnek is..
Sőt! Utólag kiegészítették azzal, hogy az egyik energia megjelenési forma átalakulhat a másikba és viszont..
No most. Az közismert tény, hogy a gyermekhinta sohasem a felső holtpontban szakad le a kötélzetről, mert ott a sebesség nulla, így
a centrifugális erő is az,
hanem az alsó holtponton való áthaladáskor, amikor a helyzeti energia
teljes egészében mozgási energiává alakulva, maximális sebességet
ad a lengésnek, és ezzel az alsó holtpontra rögzíti a centrifugális erő
maximumát.
A gyermekhintánál a helyzeti energia, a gravitációs erő és a lengés segítségével tárolható- és izomerővel növelhető-halmozható..
Ha a gravitáció hatását helyettesítjük centrifugális erővel..pl. egy
űrállomáson, akkor ott is tökéletesen működik a hinta..
Csak egy kis bibi támad. Ha a hinta lengési ideje megegyezik a forgás idejével, vagyis a két kőrfrekvencia azonos, akkor az interferencia következtében, az "alsó holtpont" mindig a kerületnek egy edott pontjára kerül..
A felső holtpontok helyzetei is folytonosan a kerület két másik
pontjához kötődnek.
Így a centrifugális erő a kerület egyetlen pontjára hatva, kizárólag ebbe az irányba ható 'F' erőként jelenik meg.
Ezzel az egész hajó 'm' tömegét 'a' gyorsulással gyorsítja:
a közismert F= m*a képletből: a=F/m gyorsulással..
Ezzel dúrván megszegve az impulzus megmaradási tételt, mely kimondja,
hogy:" Zárt rendszerben a keletkező impulzusok összege zéró"..
Nos, nem zéró.. Ezért aztán, mivel a hinta szerű mozgásoknak felelnek meg a lábak, karok mozgásai is, a centrifugális erővel nem szabad
mesterséges gravitációt létrehozni, mert folyamatosan minden mozdulat pályaeltérést okoz.
Van ennek egy másik vetülete is.. Miután érvénytelen az impulzus megmaradási tétel, ezzel érvénytelen az összes olyan más tétel is, amelynek része az impulzus mennyiség.
Így többek között a perdület és az energia megmaradási tétel is..
Hogy miért nem így tanultad?
Nos, a hétköznapi életben, hozzávetőlegesen érvényesülnek a tételek..
Nem okoz nagyobb hibát az elfogadásuk, mint amekkorát az egyéb pl.
mérési módszerekkel elkövetünk..
(Asztalos centinél kisebb értéket nem ismer, vasiparos, a mm-nél, de a bádogos megint csak cm-ben gondolkodik.. Egy kőművesnek pár centis hiba azt jelenti, hogy "egy fandlival több malter".. )
Úgyhogy buta dolog, fikciók, feltételezett megmaradási tételekre hivatkozva lehetetlenekről beszélni..
Az pedig, hogy többszáz éve élt, akkori szinten tudósnak számító
emberek kijelentéseire hivatkozol érvként, jelzi, hogy azt a szintet
fogadtad el valóságnak..
-
mrzool #613 Hebegtél-habogtál az #582-ben, de konkrétumot nem írtál. Szóval a kérdésem továbbra is fennáll: ki, mikor, hol publikálta az általad említett (valóságban ugye nem létező) sávkorlát-szabályokat? -
Albertus #612 Szia!
Kezdjük az elején, Ki mikor, mit.. lentebb olvashatod. Ne idézzem önmagam..
Fordítsuk meg. Mert úgy is igaznak kell lennie!
Mutass bármelyik megmaradási törvényre bizonyítást.. aztán folytathatjuk.. -
#611
"Bár megjegyzem, hogy at UTP 6 km-ig működik a HP (Hewlett Packard)
elektrooptikai csatolójával.., így ha lesz jobb csatoló lesz nagyobb hossz is."
Tegyük hozzá, hogy a 6 km-en már nem UTP-n keresztül megy a jel, hanem optikai kábelen (és nem csak a HP-nek van ilyesmi konvertere).
De alkalmazhatunk [urll=http://en.wikipedia.org/wiki/Repeater]repeater[/url]-t is de 6000 m/100m = 60 darab repeater kicsit drága mulatság (meg a hálózat fenntartójának plusz gond) lenne.
Másrészt síma cat3/cat5/cat5e-s UTP kábelt földben vezetni - hát nem épp jó ötlet - gondoljunk csak a földpotenciálra, a villámokra, stb.
"Euler féle sávszélességi törvény"
Melyik?
A Nyquist–Shannon teóriába (a mintavétel frekvenciája legalább duplája legyen a jelben lévő legnagyobb frekvenciáju komponens frekvenciájának) szépen beleillik. -
mrzool #610 "a ma már mindennapos eszközökről matematikai tökéletességgel bebizonyították, hogy lehetetlenek.."
Ehh, mégse tudom megállni... Szóval hol, ki, mikor és miről bizonyította, hogy lehetetlen? Csak egy példát kérek... Te tévedhetetlen zseni. -
mrzool #609 Hát megint csúnyán beégtél, és előremenekülés gyanánt próbálsz terelni. Nem akarok lesüllyedni, a holdraszállásos topikban már kiderült, hogy fingod nincs a témához, de azért játszod az eszed. Most inkább nincs reagálni valóm, Faustus amúgy is kijavította a tévedéseidet. -
#608
Csoda, ha ennyi csalás, ámítás, félrevezetés, cirkuszi produkció után nem hiszek az örökmozgókban?
Csoda-e, ha a csodára/botrányra éhes embereknek (panem et circenses) el lehet adni az átcimkézett húst, a Győzike/Balázs/Mónika show-t, ezáltal az örökmozgónak látszó ketyeréket is (meg a gagyi morzsaposzívót)? -
#607
" Látom vaktában vagdalózol.. sértegetni próbálsz, értelmes válasz helyett.."
Konkrét források neked vagdalkozás...
Mágneses örökmozgó nem működhet:
Lukács Ernőné, Péter Ágnes, Tarján Rezsőné - Tarkabarka fizika, Móra Ferenc könyvkiadó 1972 82-83. oldal: Mágneses örökmozgó
Finsrud eszköze nem örökmozgó (Finsrud-dal készült riport!):
"Reidar says the machine does stop on occasions but that this is not on a daily basis. To start the machine the pendulums are swung by hand, this puts an external input energy into the system, given that the machine does stop this means it is not over 100% efficient."
Visit to Reidar Finsrud’s Public Studio in Norway on 17 March 2001
Örökmozgó kerekek:
"Az első ötletet Európában Villard de Honnecourt, XIII. századi francia építész vetette fel (2. ábra). Az ő kerekének a kerületéhez karokon keresztül súlyok voltak szerelve. A karok csuklóval kapcsolódtak a kerékhez úgy, hogy egy forgástengelyhez közeli és egy attól távolabbi helyzet között tudjanak a súlyok átbillenni. A súlyokat a saját súlyuk billentette át egyik véghelyzetből a másikba. A kerék felfelé mozgó oldalán a súlyok a tengelyhez közelebbi helyzetükben voltak, a másik oldalon főként a távolabbi helyzetükben. Az elgondolás lényege az volt, hogy a súlyok a lefelé mozgó oldalon az útjuk során nagyobb nyomatékkal hajtják a kereket, mint amekkora nyomatékkal a másik oldalon felemeli őket a kerék."
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, Elektronikus publikáció, 108. ÉVFOLYAM 6. SZÁM, 2003. DECEMBER
Meg e miatt
Smot:
"The measured efficiency of my SMOT is 113.3%... BUT the mechanical losses AFTER the drop of the ball is about 34%... So this explain why the closed loop is not yet obtained."
The SMOT ENERGY
"The device does not gather "free energy" as is sometimes advertised. It does convert potential energy in the form of the steel ball's distance from the magnetic source to kinetic energy as it rolls towards it - just as is done by any object when it falls. Similar forces are at work in the swinging of a pendulum, but the representation is created by the perceived increase in gravitational potential energy as the ball rolls up the ramp. The eye is not attuned to see the decrease in magnetic potential energy as it moves towards the magnet."
Simple Magnetic Overunity Toy
Gróf Spanyol Zoltán vízautója
Egy fordítási hibát használ ki a vízüzemű autó feltalálója?
EBM - not self-running
Egely kerék
Egely előadás
[url=http://www.puskas.hu/fizika_eve/anyag/kovacsandras/tudok.pdf]CSP #1[/url]
[url=http://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/szamok/tv2005/tv0507/kovacs.html]CSP #2[/url]
[url=http://www.hix.com/arch/?page=issue&issueid=12483]CSP #3[/url]
Minato motor
""Az egypólusú generátor" c. írás célkitûzése csak gyanítható, mert a szabadenergia fogalomról csak apránként derül ki, hogy valami energianyereség lehet. Maga az unipoláris dinamó már vagy száz éve a legközönségesebb tananyag, igaz, eddig még másnak nem jutott eszébe, hogy az energiamegmaradással szemben ellenpéldaként tárgyalja."
FÜSTÖSS LÁSZLÓ - Parafizika = patafizika? (azaz hol van a lóláb?)
"A jelenség, amire hivatkozol, régóta jól ismert a fizikában, és nincs benne semmi rendkívüli, vagy rejtélyes vagy megmagyarázhatatlan. Megtalálható Budó Ágoston: Kísérleti fizika c. könyvének II. kötetében (Tankönyvkiadó, 1979) a 245. oldalon, ábrával, leírással és magyarázattal együtt. Szintén megtalálható Feynman: Mai fizika c. könyvének 6. kötetében (Műszaki könyvkiadó, 1986) a 41. oldalon, szintén ábrával és magyarázattal. A Budó-könyvben még a generált feszültség képlete is megtalálható.
A magyarázat lényege, hogy a mágneses térben a korongot forgatva, a korongban lévő szabad elektronokra a Lorentz-erő hat: F=q(vXB), ez pedig egy E=vXB indukált elektromos teret hoz létre. A Budó-könyv megjegyzi: "A fenti elven alapuló unipoláris dinamógépek aránylag kis feszültségű, de igen nagy intenzitású egyenáram előállítására alkalmasak; kiterjedtebb felhasználást csak újabban nyernek, főleg elektrokémiai üzemekben."
Szóval valaki megint feltalálta a spanyolviaszt.
Azt viszont, hogy ez a gép a vákuumenergiát csapolja meg, vagy hogy többletenergiát lehetne vele termelni, nem tudom, honnan veszik. A jelenséget a Maxwell óta ismert klasszikus elektrodinamika maradéktalanul leírja és magyarázza."
Index fórum
Homopolar generator
Sértegessen egy kicsit Leonardo Da Vinci is:
"Ezt már Leonardo Da Vinci is megmondta:
Már Leonardo da Vinci is ama véleményének adott hangot az örökmozgók terén való munkálkodása eredményeképpen, hogy az összes ilyen terv kudarcra van ítélve: “... ó ti, az örökmozgó feltalálói, hány semmit nem érő tervet alkottatok! Menjetek az aranycsinálók közé!” (Leonardo munkálkodásnak némelyek szerint épp az volt a célja, hogy bizonyítsa: az örökös mozgás lehetetlen, míg mások szerint az, hogy megalkossa az örökmozgót.)"
Szabadalmaztatható-e az örökmozgó?
Gyertyás áramgenerátor