3993
Fizika 2006
-
#1666
Igen, ez egy gyakorlati kérdés.
Egy tápegységnek a hűtőventilátorát alakítottam át, ami USB-ről kapja az energiát, és arra lettem volna kíváncsi mennyire tudja felpörgetni.
Most 5V-ot kap, kell majd egy 12 V-os adapter, akkor gondolom jobban fog menni. -
polarka #1665 de asszem általában 12V-ról szoktak 12centis ventit üzemeltetni -
polarka #1664 mert pl. én akárhogyan fontolom meg, sztem az erő 5/4μv kéne, h legyen (ennyi az impulzusváltozás sebessége a víznek és akkor a lapátnak is ennyi kéne legyen)
az a)-ra pedig sztem kevés az adat
bocsi a rossz minőségű képért
és remélem vki elmondja, h 1etért-e velem vagy hogy hogyan jönnek ki az eredmények -
polarka #1663 A kérdés az volna, h hogyan jönnek ki az eredmények. -
polarka #1662 5V feszültségforrásra gondolsz és ez inkább gyakorlati, gyanítom szám.tech. kérdés. Olvastam olyat, h vkinek nem is pörgeti fel a ventilátorát, másnak meg elmegyeget. Fordulatszámot pedig senki sem mérte le. Persze, ha boltban veszel egyet, annak az adatai közt szerepel, h megy-e 5V-ról és talán még a fordulatszámát is megadják. -
polarka #1661 Az ábrán látható módon (a Földhöz viszonyítva) v sebességű és időegységenként μ tömeget szállító vízáram csapódik egy turbinalapátra. Az ütközés hatására a turbinalapát egyenesvonalú mozgásba kezd, míg a vízáram v/4 sebességgel visszafelé halad a Földhöz képest.
a) Mekkora sebességgel mozog a turbinalapát? (3/8v)
b) Határozzuk meg v és μ függvényében, hogy mekkora erő hat a mozgó lapátra! (25/32μv)
![]()
-
#1660
A kérdés nem annyira egyszerű: az az adat kevés, hogy 12 cm átmérőjű ventilátort 5 V-os feszültségről akarsz hajtani, sok múlik a motor egyéb paraméterein karakterisztikáján. -
#1659
Van egy elég egyszerű kérdésem: Egy 5V-os áramforrás egy kis méretű, max 12 cm átmérőjű ventilátort mekkora fordulatszámra képes felpörgetni ? -
polarka #1658 igen, energia helyett pontosabb volna, ha fotont/EM sugárzást mondanál (elektron-pozitron annihilációnál)
de mivel én sem tudom ezt elég részletesen, utána olvastam:
azt írják, h a kvarkok-antikvarkok mezonokká és barionokká(pl: neutron és proton) egyesültek/annihilálódtak -
#1657
haat..ha annihilaciorol beszelunk akkor szetsugarzodas energiava az itt "termek"-nek minosul..?
(fuggetlenul attol h mi az "energia"? kerdesre mast mint hogy az anyag"munkavegzo kepessege" nem tudunk felelni..) -
polarka #1656 kezdeti anyag(ok) eltűnik, új termék(ek) keletkezik
(nálam) ez az átalakulás definíciója -
polarka #1655 rendben, 1bigbanges elméletben a Planck-hőm. elméleti határként elfogadható
de ha már elméletnél tartunk, akkor mivan, ha buborék univerzumok közt élünk? akkor elvileg már túlhaladhatnánk azt a hőmérsékletet -
#1654
az atalkulas mas formaba..nem eltunes..( nalam) fogalomzavar.. -
polarka #1653 bocs, én és még jó pár ember eléggé elmaradottak vagyunk és nem találtuk meg a felső határt (mármint, ha az összes felhasználható E-t nem tekintjük határnak)
ask a scientist -
polarka #1652 annihilálódtak? -
#1651
nem rossz az abra..
mi az h "antikvarkok eltunese"..? hova tuntek..?
(az ilyen relytejes eltunesek mindig gyanakvassal toltenek el..) -
#1650
azert van felso hatar..remelem ezt nem gondoltad komolyan..! -
Lackoooo #1649 Nos ha nincs felső határ a hőmérsékletnek, akkor elérhető a pl.: 98 centillió °K is? -
lotsopa #1648 De akkor helytelen az hogy nem rezeghetnek gyorsabban fénysebességnél?
Már ha hőmérséklet=rezgési intenzitás. -
lotsopa #1647 Valami ilyesmi, planck-hőmérséklet lényegében kvantummechanikai határ.
1,416785(71)·10^32 K -
#1646
![]()
-
#1645
nem a planck-korszakra gondolsz? -
polarka #1644 Nincsen felső határ. Bizonyos hőmérsékleteken az adott szerkezetű anyag szétbomlik, de ez nem jelenti, h a darabjait ne tudnánk további energiával ellátni. -
lotsopa #1643 Túl 'nagy' se legyen mert még a végén elolvad a súrlódás által termelt hő következtében a jégkockája. -
#1642
kerdes h mekkora gyorsulast ad neki..
"egy kicsit" ennek nincs ertelme a valosagra vonatkoztatva -
lotsopa #1641 Vissza térnék ahhoz hogy a hőmérséklet mennyire függ a sebességtől. Ugye mínusz 273,15 Celsius fokon megállnának a részecskék, nem mozognának(?) ezért ez az alsó határa a hőmérsékletnek, de hol van a felső határa? Meddig lehet gyorsítani a részecskéket hogy ezáltal az energiájukat növelve részben a hőmérsékeltük is emelkedik?
A proton-proton ciklushoz annyit hozzá tennék hogy amikor a protonból neutron lesz akkor hogyan és mikor cserélődnek ki a kvarkok? Protonnak U-U-D kvarkszerkezete van, neutronnak U-D-D. -
#1640
protonok mozgási energiájából -
#1639
Sziasztok, a kémia topikba felmerült egy kérdés a napban zajló nukleáris fúzióval kapcsolatban, hogy a proton-proton ciklus első lépésében, mikor két protonból egy deutérium mag lesz(pozitív béta-bomlás?), honnan keletkezik a többlet atomtömeg? -
#1638
Ha valaki mégsem akarná végigolvasni:
Az okozta a gondot és a hibás eredményt, hogy július 7-én, ~65 fokos napmagasságnál a levegő hőmérséklet valszeg magasabb volt, mint 21.9C, azaz az edényfalon is érkezett hő a vízhez, nem csak sugárzás formájában. Ezt értelemszerűen úgy lehet kiküszöbölni, hogy egy nagy edény vizet kiraksz a szabadba, árnyékba és ott tartod jó egy órát, majd abból veszek vizet, amíg a kísérletet megcsinálod. Persze ehhez kell azért ellenőrizni a levegő hőmérsékletét a mérés kezdete előtt is! -
#1637
Imhol és rá is jöttem a hibára - olvassátok végig, számoljátok végig!
914 W/m2 -t kaptam és volt 1 m2-re fajlagosítva!!
![]()
-
polarka #1636 Vkinek nincsen meg az Alvin Hudson, Rex Nelson: University Physics 10-15. fejezet? Merthogy nekem olyan verzió van, ahol ezek a fejezetek hiányoznak. -
polarka #1635 1 svédasztal elég lesz. -
Lackoooo #1634 Sziasztok.
Egy kis rúd szárazjeget rátettem az asztalra, és meglöktem egy kicsit.Tök sokáig csúszott az asztalon, szinte nem is volt súrlódás.Nagyon király volt addig, ameddig bele nem ment a porrétegbe.
Szerintetek meddig csúszna az asztalon ha azon nem lenne semmilyen szennyeződés? =D vagyis hogy milyen hosszú asztalra lenne szükség ahhoz hogy megálljon magától?. :D
(SZERINTEM ÉRDEKES KÉRDÉS!) -
#1633
ez van :) -
#1632
Hát igen. Mikor molkoncentrációba adják meg egyes emberek pl. a gázösszetételt, akkor szoktam felsikítani. Egy gépésznek ez maga a rémálom. Térfogat, vagy tömeg %. Az való a gépésznek. :) -
uwu #1631 Én sokkal gyakorlatiasabb kísérletet csináltam 5 éves koromban.
A szekrény tetején volt a dömper, amire nagy szükségem lett volna.
Összehordtam a szobába mozdítható dolgokat egy kupacba és próbáltam minél magasabb építményt kreálni belőle. Volt benne nagyszék, kisszék, újságtartó, meg hasonlók. És mivel én nem mertem az így képzett állványra felmenni, felküldtem a 3 éves öcsémet. Kicsi volt, ezért nehézkesen haladt felfelé, de hát neki is kellett volna a dömper, mivel ő lett volna benne szállítva. Csak a művelet közbe megérkezett édesanyám, és jól leszidott amiért felküldtem öcsémet a tákolmányra, meg persze a rendetlenség miatt. Sose fog kiderülni, hogy összedőlt volna-e, vagy hogy le tudta volna-e öcsém lökni a dömpert a szekrény tetejéről
-
#1630
Megkeresem és beszkennelem, aztán lehet rajta csámcsogni, h szegény ZR hol rontotta el az egészet. De ami dicséretes, h megcsinálta kis középiskolás korában. Ki is számolta, persze lehet, h elcseszte, de mivel 1360W alatt kapott értéket, így el is hitte.
Én, aki ugyanaz a ZR vagyok, csak emlékszem akkori önmagamra, úgy dereng, h ott lett elrontva, h semmi de semmi felületre fajlagosítás nem volt benne - de most már beírtam a csipogómba és este rá is keresek a holmijaim között!
Amúgy az ideális gáztörvényt a gyakorlatban senki nem használja így, ahogy itt le van írva, sokkal inkább:
p/rho=Rs*(t+273), ahol rho a gáz sűrűsége (ami abból jön, h rho=m/V) és Rs a specifikus gázállandó, ami adott gáz esetén az Rs=R/M összefüggéssel számítható.
Ezt sokkal inkább lehet értelmes dolgokra használni, mint ezt a mol-os baromságot
-
polarka #1629 Asszem ez 1 kicsit eltér a suliban levő levezetéstől, de sztem 1szerűbb és érthetőbb:
![]()
-
#1628
hát ő 2 m szorzásról beszél, szóval nem tudom itt mit akar csinálni, csak az alapképletet tudom :) -
#1627
ja de , lehet hogy el van írva a végén az n, és m van helyette írva?
akkor viszont megvan (n = m/M)
