3993
Fizika 2006
-
#1626
n*R*T isn't it? -
#1625
Ideális gázok állapotegyenletének származtatását letudja valaki írni vagy definiálni? (Pár mondatos leírás kellene róla) Vagy a netről linkelni.
P * V = m/M * R * T
erre gondolok
vagy, ez az?:
"Ha egy adott gáz nyomásának és térfogatának a szorzatát elosztjuk az abszolút hőmérsékletével, állandó értéket kapunk. Ezt az R állandót az adott gázra jellemző specifikus gázállandónak nevezzük. Ha m tömegű gázra felírjuk az egyenletet, akkor az összefüggés mindkét oldalát a tömeggel kell megszorozni:
P * m * v = m * R * T
>>>
m * v = V
>>>
P * V = m * R * T
eddig van meg, de szerintem a vége el van írva (vagy legalábbis foghíjas) -
#1624
"Valami 800 W (?? már nem emlékszem) környékén kaptam értéket a dobozban levő vizet melegítő teljesítményre."
Napsugárzási mérési adatok
OMSZ - Napsugárzás, napfénytartam és felhőzet Magyarországon
"Ettől eltekintve vagyük úgy hogy 1361 watt négyzetméterenként ideális esetben."
A napállandót (solar constant) a légkőr határán mérik. A légkőrnek van egy sugárzást elnyelő hatása - még teljesen tiszta ég esetén is. -
shakwill #1623 Kedves "ZR"! Ha te a fekete műanyagdobozoddal 800 Watt teljesítményt tudtál indikálni akkor kalap le! Monnyuk a nyócvan Watt már hihetőbb lenne, a nyóc wattal viszont simán kiegyeznék.
Az idő egyébként megaxar. -
#1622
most mondjuk elég xar az idő, de mérjétek meg. Még én is tudtam mérni egy sima fekete műanyag dobozzal diák koromban. Valami 800 W (?? már nem emlékszem) környékén kaptam értéket a dobozban levő vizet melegítő teljesítményre. Valahol meg is van nekem, majd előkeresem. Nem kell hozzá sok ész csak egy doboz meg egy hőmérő és hajrá.
Persze ma már finomabb MODELLEL értékelném ki és ennek megfelelően pontosabb kísérletet is terveznék, de anno ez sem volt rossz. -
polarka #1621 "még légkört írnak utánna már felszín"
Nem tudom, hogyan működik a keresőd, de az enyém a "felszín" szót nem találta a szövegben.
"nem takarja el semmmi a fény útját, 100%-ban hasznosításra kerül a beérkező energia"
Ha már az űrben fel tudod használni ezt a teljesítményt, akkor 1. ügyes vagy 2. igazad van. (megjegyzem: van felhőzet és hóréteg is) -
lotsopa #1620 *A napállandó a Nap kisugárzott energiamennyiségének az a része, mely eléri a földi légkört. A földi légkör 1 négyzetméterére merőlegesen beeső teljesítmény 1361 watt. Ez a sugárzás sokféle hullámhosszból áll össze, így tartalma: rádióhullám, infravörös fény, látható fény, ultraviola fény, röntgensugárzás. A Föld közepes naptávolságában a Napra merőleges 1 m²-es felületen egy másodperc alatt áthaladó energia mennyisége.*
Ezzel nekem csak annyi problémám van hogy az elején még légkört írnak utánna már felszín is van a szövegben(nem másoltam ki az egészet). Ettől eltekintve vagyük úgy hogy 1361 watt négyzetméterenként ideális esetben.(beeső fénysugár 90-fokos, nem takarja el semmmi a fény útját, 100%-ban hasznosításra kerül a beérkező energia...) -
polarka #1619 Napállandó, műholdak méréseiből=1361W/m^2=P
enwiki szerinti össz. földi fogyasztás=4,74*10^20J=E
Föld sugara=6370km=r
---------------------------------------------------
idő=t=E/(P*r^2*π)=2732s=45,5min
Ugye ez egy durva becslés, de nagyságrendileg okés.
Ha figyelembe vesszük, h a valós fogyasztás több, akkor majdnem 1 óránál vagyunk. Valamint azt is, h a napállandónak kb. fele jut el a felszínig, akkor 2óra.
-
#1618
semmi baj akkor -
lotsopa #1617 Jól van, igazad van hogy figyelmetlen voltam, egy órára akartam a kérdésemet vonatkoztatni, bocsi.
#1616
Utánna nézek, érdekesnek ígérkeznek. -
#1616
"És arról tudtok valamit hogy lehet-e hasznosítani a Földre érkező fénynyomást, vagy lendületet? ( Napból jön..) "
Nézz utána például a napvitorlás (solar sail) kifejezésnek:
Illetve Pjotr Nyikolajevics Lebegyevnek:
És a Crookes-féle radiométernek:
-
#1615
mondom hogy nem 1 nap, figyelsz te egyáltalán?
egész interneten fennvan, egyébként biotechnológiából is tanították nekünk
fénynyomás hasznosításról nem tudok -
lotsopa #1614 Nem tudom hogy mennyi pontosan, de megkérdezném hogy te mire alapozod az 1 napot? Tudod valamivel bizonyítani??
Csak érdeklődöm.
És arról tudtok valamit hogy lehet-e hasznosítani a Földre érkező fénynyomást, vagy lendületet? ( Napból jön..) -
#1613
Nem 1 nap.
Hanem 1 óra alatt érkezik annyi energia a Földre, ami az éves energia felhasználásunk.
És nem a Nap bocsát ki annyit, hanem csak a annyi érkezik a Földre. A Napból a felszínre érkező hőáramsűrűség kb. 10000-szerese a földi hőáramnak. -
lotsopa #1612 Ezt kicsit elrontottam. :S
Nem lehet törölni a kommenteket valahogy? ( sajátkezüleg )
-
lotsopa #1611 Hallottam hogy azt állítják hogy egy nap alatt annyi energia hagyja el a Napot ami egy évig elég lenne a Földi energiaszükséglet(jelenlegi adatok szerint ennyit használ az emberiség) fedezésére.
Ez most azt akarja jelenteni hogy körülbelül kiszámolták a Nap tömegvesztéséből hogy egy nap alatt mennyi energia bocsátódik ki, vagy a Földre érkezik annyi energia a Napból ~24 óra alatt ami elég egy évig?
Lehet hogy a tömegvesztés helyett valami más alapján számolták, ezt nem tudom, lehet hogy a Hidrogén Hélium arány.... -
lotsopa #1610 Hallottam hogy azt állítják hogy egy nap alatt annyi energia hagyja el a Napot ami egy évig elég lenne a Földi energiaszükséglet(jelenlegi adatok szerint ennyit használ az emberiség) fedezésére.
Ez most azt akarja jelenteni hogy körülbelül kiszámolták a Nap tömegvesztéséből hogy egy nap alatt mennyi energia bocsátódik ki, vagy a Földre érkezik annyi energia a Napból ~24 óra alatt ami elég egy évig?
Lehet hogy a tömegvesztés helyett valami más alapján számolták, ezt nem tudom. :) -
polarka #1609 őőő... 
hát, helló neked is -
#1608
ááá polarka, welcome back, régen nem láttalak errefele ^_^ -
polarka #1607 1ébként is örülnek az 1etemen, ha sok a tanuló, ugyanis a tanárok tanulónként kapnak fizetést. -
polarka #1606 Akkor lehet nem, de nincsen. -
#1605
![]()
-
Abruzzi #1604 Erről az egész Holdas dologról az jutott eszembe, amikor fizika szóbeli érettségin én már felkészültem csak meg kellett várnom az előttem lévő felelőt, akinek volt hasonló a témájában. Nagy okossággal elkezdte ecsetelni hogy az űrhajós azért lebeg az űrhajóban mert ott nincs gravitáció. Olyanokat mondott hogy ott röhögtem a háttérbe és csak mosolyogtak ránk...a szerencséje h magyar szakos vizsgabiztos volt :D -
#1603
Értem. -
#1602
itt 2 fogalom van jelen, a hőmérséklet és a hő...
a tűz akkor alszik ki, ha nincs meg az égéshez szükséges hőmérséklet. A tűz maga termel annyi hőt, hogy az égés helyén meglegyen a szükséges hőmérséklet annak ellenére h a környezet hőmérséklete kisebb, ugyanis a levegő van olyan jó hőszigetelő h ne vonja el a hőt a tűzfészekből, annak ellenére is , ha a környezet hőmérséklete sokkal kisebb mint a tűzé. Tehát hiába hideg a levegő, a tűzfészekben termelt hő nem fog elszökni, tehát ott a hőmérséklet megmarad, hacsak nem elég gyors a levegő mozgása ahhoz h azt a hőt elvonja. Elméletileg lehetséges h hideg levgőnél a tűz kialudjon, de ahhoz az kell, h a tűz által megtermelt hő lassabban jöjjön létre mint amilyen gyorsan azt a hideg levegő el tudja vonni és a hőmérséklet a kritikus alá essen. De ez nem a levegő hőmérsékletétől függ , hanem a hővezetéstől. -
#1601
El, amikor elfújod a gyufát, akkor is ez történik. A környezet segítségével leviszed a hőmérsékletet a gyulladási hőmérséklet alá, ettől leáll az égés.
De ehhez az kell, hogy a forró gáz égéstermékeket folyamatosan eltávolítsd, és hideg környezetre cseréld - tehát hogy elfújd a lángot. -
#1600
Akkor úgy kérdezem: ha elkezdem irtózatosan hűteni a "tüzet" levegővel, akkor elaludhat-e a tűz? (energetikailag: el tudom szívni úgy az égés energiáját, hogy az megszűnjön égni?) -
#1599
Megint nem olvasol. #1597
Csak arra gondoltam ha nehezebben gyullad, hamarabb alszik ki, ha már nincs megfelelő mennyiségű anyag, jobban akadályozza, nem feltétlenül azt hogy azonnal eloltja. -
#1598
Én is erre gondoltam. Teljesen irreleváns a gyulladás.. ezért nem értettem, hogy miért hozta föl Aquir. -
#1597
Nem pontosan definiált a feladat. Szeritnem előfordulhat ez. Mikor már kezd fogyni a fa, akkor hideg levegő esetén hamarbb alszik ki a tűz -100 fokon, mint 0 fokon.
Az sincs tisztázva, hogy álló levegőről van szó vagy sem a környezetben... -
#1596
Nem. Az égés már exoterm, megtermeli az "új" éghető anyag meggyújtásához a hőmérsékletet. -
#1595
Ez azt is jelenti, hogy nagyon hidegtől (-100 'C) el is aludhat az égő fa? -
#1594
Mert a kettő egymásután van és folyamatosan zajlik. Hőmérséklet, nyomás és páratartalom függvénye az, hogy a fa kigázosodása során származó gáz mikor gyullad meg. A fenyő pl. nagyon jó gázosodik, még nedvesen is elég jól meggyújtható. Ha a tetőszerkezet ebből készült és már ég, akkor legtöbbször meg sem próbálják eloltani annyira jól gázosodik a száraz fenyő... -
#1593
Csupán az égés létrejötte és maga az égés összefüggésében gondolkodtam. -
#1592
"hidegben nagyobb az akadálya az égésnek." - mitől?
Azt még érteném, hogy a mondat első feléből következik, hogy hidegben nagyobb az akadálya a gyulladásnak, de az égést mi akadályozza jobban, ha hideg van? -
#1591
Egyébként fórumon meglepően sokszor értenek félre egyértelmű dolgokat, két esetben ma is megtörtént. -
#1590
Újra megnézheted, melyik a főmondat, és hogy az ugyanaz -e, amelyik a hidegben való égésre utal.
Mindezzel együtt felesleges volt azon megállapítás okán választ írni, hogy a tűz égésének fennállása megkérdőjeleződött, mivel ez nem történt meg. -
#1589
Először gyulladást írtál, aztán égést. -
#1588
Azért írtam égést, nem gyulladást. -
#1587
De a tűz már ég, nem kell meggyújtani. :)
