Fizika

Ertelmezhetem ugy hogy objektive a meterruddal nem tortenik semmi,hanem ami valtozik az a leirasukra megallapitott mertek valtozasa..?
Tovabba ha(elmeletileg) egy fotonon levo oraval mernek a sebessegemet akkor ehhez a(nyugalomban levonek tekintheto) fotonhoz kepest c-vel mozgok..?
Amugy k..va erdekes a topic..foleg az az uccso X hsz...

Kicsit pontatlan a megfogalmazás, de nem tudom jobban, sajna nem vagyok fizikus, remélem érthetõ.

Nem ugranak szét, csak elkezdeenek távolodni. (vagy épp közeledni)
Ha gyorsulás van a két rendszer között, változnak a torzulások, relatív mozgás keletkezik.
A transzformáció a tér szerkezetére vonatkozik, és minden sebességnél más.

most hogy jobban belegondoltam, egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy a gyorsuló rúd összehúzódik. még pedig azért nem, mert a hosszkontrakció az inerciarendszerekre van felírva. szóval nem tudom. meg mi van akkor ha ha nem rúdunk van, hanem 2 távoli részecsként. ebben az esetben is bekövetkezik a hosszkontrakció? uwu, szerinted igen, de mi van ha az egyik részecske sebessége nem pontosan akkora , mint a másiké? akkor meg hirtelen szétugranak?

A fényórából indult ki Gézoo. A fényórától nem szakadt el a matematikája, lévén, hogy abban a pár sorban lehetetlen lett volna.
Miután a Gézoo által kapott függvény azonos az Einstein és Lorentz elméleteinek alapjául szolgáló gamma függvénnyel, sehol sem szakadt el a "matematikája" a valóságtól.

Rendben, nem gyõzködlek. Fõleg akkor nem, ha eleve elzárkózol a meggyõzés lehetõsége elöl.

"Olyan nincs a matematikában, hogy ami érvényes a 2D-s síkban, az ne lenne érvényes a befoglaló 3D-s vagy azt azt is befoglalõ 4D-s terekben."

A matematikában ilyen tényleg nincs, csak itt lehet szépen elszakadni a valóságtól, és teljesen téves következtetésekre jutni.

Látom nem érted amit írtam, nem baj.
Szerintem hagyjuk az egészet, úgysem tudsz meggyõzni, más meg nem nagyon jár ide.

Én téged nem is akarlak meggyõzni, tök jó ilyen világmegváltó faszságokban hinni, tapasztalatból mondom. Mondjuk az is jó, mikor rájössz az igazságra, az olyan megkönnyebbülés szerû, de az nem az én dolgom, hanem a tiétek.

Ugye Te is tudod, hogy halandzsáztál?

Olyan nincs a matematikában, hogy ami érvényes a 2D-s síkban, az ne lenne érvényes a befoglaló 3D-s vagy azt azt is befoglalõ 4D-s terekben.

Gézoo levezetése ebbõl fakadóan éppen úgy érvényes az általad emlegetett "globális 4D-s teret " -kben.

Jaa, hogy parasztvakítás kedvéért nem bonyolította el a levezetését?

Õ erre azt mondta, amikor NevemTeve mátrixos és ezzel sokkal "elegánsabb" levezetése kapcsán megkérdeztem, hogy " Sokan így sem fogják megérteni, ha feleslegesen elbonyolítom, akkor még kevesebben fognák fel az értelmét."

Úgy látom ebben is igaza lett. Az a féltucat kolléga akivel beszélgettünk róla, szintén megosztott az elfogadás tekintetében.
Igazából a lentebbi hármas osztást rájuk értettem.
A hozzád hasonló kedves érdeklõdõk hit alapon közelednek a kérdéshez, ezért tõletek nem várható el a megértése, még akkor sem, ha még olyan
egyszerû is, mint ahogyan Gézoo leírta.

Én nem vagyok fizikus, nem is fogok veletek vitázni.
Egyszerûen nem hiszek nektek. A hsz-eidbõl kiderül, hogy figyelmetlen vagy, és nem tudsz mélyebben belegondolni a dolgokba.

Gézoo jól nyomja a középsulis matekot, de a globális 4D-s teret leíró egyenleteket nem láttam nála (bár nem jártam annyira utána, mikor megláttam, hogy mit mûvel). Csak a diffegyenletek megoldásiból adódó lokális problémákra kapott képletekkel bûvészkedik, amikkel azért nem nehéz "csalni" vagy, hogy ne használjak ilyen csúnya szót, hibázni. A megoldások képleteivel azért lehet manipulálni az eredményeket, mert nem az egész problémát kezeli, csak egy részét, bizonyos kapcsolatok, és hatások így figyelmen kívül maradhatnak, és baromság jön ki belõle.

Én is szórakoztam hasonlóan képletekkel 17-18 éves koromban. Én pár évig meg voltam gyõzõdve róla, hogy a föld tömegeét elszámolták, sõt minden égitestnek a tömegét, csak mivel a föld közel van, itt a legnagyobb a hiba. Ez most mellékes. Az egyetemen tanultam még egy kis matekot, és kiderült, hogy véletlenül, pont jól számoltak... A felvetésem helyes volt, csak nem tudtam megfelelõen bánni a matematikai eszközökkel. Szerintem nektek is hasonló problémáitok vannak.

Szia!
Számodra hiteles vagy sem? Mindegy. Gézoo blogjában ott vannak a levezetései.
Ha meg tudod cáfolni Pithagoras tételét, akkor Gézoo tévedett,
ha nem akkor pedig kár fanyalognod, mert Gézoo nem tévedett.
Az más kérdés, hogy a kijelentésem a Gézoo levezetéseinek fényében
nem tetszenek neked. Senkinek sem tetszenek azok közül, akiket ezzel a pár sorával lealáz.

De bocs! A lealázottak miért nem vezették le? Miért Gézoo volt az elsõ aki bizonyította? Hol voltak az elmúlt 100 év tudósai?
Õk miért nem bizonyították már akár Gézoo elött 100 évvel korábban?

És Te nekem írod a hitelesség megkérdõjelezhetõségét? Szerintem
azok nem lehetnek hitelesek akiket egy egyszerû Pithagoras tétellel ennyire nagyon meg lehetett alázni.

Szia!

Sokáig, évszázadokon át próbálkoztak a fény sebességének megmérésével. Newton, Galilei és a többiek, akik koruk kétségkívûl legnagyobb gondolkodói, nem voltak olyan szerencsés helyzetben, hogy pontos méréseket végezhessenek.
Így kézenfekvõnek tûnt számukra, hogy a fény úgy halad a térben, mint ahogy egy lovas az úton. Azaz mindig az úthoz viszonyított sebességgel.
Amikor az elsõ pontosabb mérésekkel azt tapasztalták, hogy bárhol mérik meg a fény sebességét, mindenütt ugyanazt a sebességet kapják,
akkor kialakult a fényt vezetõ éter képzete. Erre megerõsítésként
Hertz, Maxwell még rátett egy-egy lapáttal.
Állítólag Einstein nem tudott az MM kisérletrõl amikor a specrelt írta. Ez persze nehezen hihetõ, ha tudjuk hogy az MM kisérletrõl tudósító tudományos folyóirat fõszerkesztõjével napi kapcsolatban állt.
Ha pedig azt is figyelembe vesszük, hogy Lorentz Nobel dijjáról mindenképpen értesülnie kellett, és ezzel a Lorentz féle lokális éter
alapelvérõl, akkor akár tudott az MM kisérletrõl, akár nem, a lokális éter fogalmát ismerte.
Miért lényeges ez?
Csupán azért, mert a specrelben a fény vezetõ közege hozzárendelt minden inercia rendszerhez. Csakis ebben az egyetlen egy esetben lehetséges az, hogy egy adott fény egyszerre minden megfigyelõ rendszerében azonosan c sebességgel haladna, függetlenül a rendszerek közötti relatív sebességektõl, úgy mint ahogyan a specrelben írva vagyon.
Gézoo szemléletesen bemutatta a vonat rendszerében és az állomás rendszerében álló levegõkben terjedõ hanggal.

Ha Te nem értesz egyet Gézoo levezetésével, akkor rajta! Mutasd meg, hogy hol hibázott!
Ha pedig nem tudsz hibát felmutatni, akkor ha tetszik, ha nem, de Gézoonak igaza van.
Kár alaptalanul fintorogni. A matematikában nem lehet csalni.
Fõleg nem akkor, ha Pithagoras évezredek óta ismert és egyben ennyire egyszerû összefüggései bizonyítják Gézoo állítását.

"Vannak akik tudatlanságból, vannak akik puszta lustaságból és vannak akik vak hagyomány tiszteletbõl elfogadják..." lol?! <#idiota> te se láttál még kutatót...
Tudod az ilyen kijelentések miatt nem vagy hiteles. Kicsit sem erõs ilyen dolgokat kijelenteni a tudós társadalomról, közben azt állítani, hogy velük ellentétben te átlátod a dolgokat. Ja meg Gézoo persze, nem is értem miért nem kaptátok még meg a Nobelt, hiszen már egy blogban is publikálta elméletét.

LOL éter, meg ilyesmi...
Ezt ugye nem gondolod komolyan?

Tévedsz. Többszörösen is.

Egyfelöl a méréssel kapcsolatban, mert Te magad is megmérheted, másrészt Gézooval együtt is és korábban külön-külön is többször megmértük a fény sebességét.
Persze nem azért mert kételkedtünk volna, hanem azért mert az adott mérési összeállításainkat így kalibráltuk.

A másik tévedésed az "el lett döntve" kijelentés. Nincs eldöntve.
Vannak akik tudatlanságból, vannak akik puszta lustaságból és vannak akik vak hagyomány tiszteletbõl elfogadják a 26 éves kezdõ technikus
kijelentését a fény sebességérõl.
Jelzem, hogy korának tudósai: Kelvin, Boltzman, Van der Vaals, Planck és a többiek nem fogadták el az Einstein féle fénysebességet.
Egyrészt azért mert egy részük a Newton- ill. a Maxwell féle fénysebességben hitt, más részük az éteri fénysebességben hitt.
Megjegyzem éppen az emlegetett Gézoo bizonyította be a vonatos hang-fény analógiával, hogy Einstein azon kijelentése, hogy szerinte is igaza van Lorentz-nek: a lokális éter létezik, éppen azt igazolja, hogy
Einstein is a lokális éterekre építette fel a relativitás elméletét.
Ha nem így lenne, akkor a vonat levegõjében valamint az állomás levegõjében terjedõ hangra egészen más függvények lennének érvényesek, mint Einstein relativitás elméletében.
A vonatos példában az éter szerepét a levegõ látja el, és mint magad is láthatod a http://gezoo-vilaga.blog.hu oldalon Gézoo levezetésében,
tökéletesen ugyanazon függvényeket kapjuk eredményül, mint Einstein a lokális éterben terjedõ fény esetében kapott.
Ez utóbbit nevezzük Einstein speciális relativitás elméletének.

Különben ha Te nem így látod, gyõzz meg! Mutasd meg milyen fizikai kapcsolattal befolyásolhatja két távoli anyagi test egymás sebességét a téren át.
Mert ha meg tudod mutatni, akkor Nobel várományos leszel. Ugyanis senkisem tudta eddig.

A legegyszerûbben úgy bizonyíthatjuk be a kapcsolat lehetetlenségét,
ha például egy fényév tvolságra lévõ testeket veszünk példának.

Nyílván bármelyiket bármilyen sebességre gyorsítjuk, a köztük lévõ távolság miatt nem csak, hogy nem szólhat bele, nem avatkozhat bele a másik test, de a megtörténtérõl a másik test csak egy év múlva értesülhet.
Azaz ha a másik test nem tud az idõben hátra és elõre menni, akkor
lehetõsége sincs arra, hogy befolyásolja a mozgást.

Ha pedig a térbeli sebességünk ismeretlen, érzékelhetetlen és a tõlünk távoli testek nem avatkozhatnak bele a sebesség változásainkba, akkor Einstein fénysebesség állítása sem lehet érvényes a való világban.

Hiszen ha egyszer nincs és nem is lehet semmiféle sebességet meghatározó kapcsolat két távoli rendszer között, akkor az Einstein által is alkalmazott, az éterre érvényes, Lorentz-féle sebesség összegzõ formula alkalmazása értelmetlen.

Hogy ezt nem érti meg vagy nem fogja fel valaki, az az õ magánügye.
De semmiképpen sem tekinthetõ általános érvényûnek az Einstein féle sebesség fogalom.

Ha pedig azt nézzük, hogy amikor két távoli, egymáshoz relatívan mozgó test között mérjük a fény sebességét, milyen adatokat mérhetünk, akkor a mért adatokat megvizsgálva azt látjuk, hogy:
Megmérhetjük
- a megfigyelt testrõl érkezõ fény frekvenciáját,
- a megfigyelt testrõl érkezõ fotonok energiáját,
- a testek látszólagos elmozdulásait, szögeit, szögsebességét.

És a megmért adatainkat a saját rendszerünkben végzett mérésekkel összevetve következtetéseket vonunk le.

De. Ezen következtetések két ágra oszthatók:

1. a megfigyelõ felé közeledõ fény c sebességgel közeledik
2. a megfigyelõ felé közeledõ fény c+-valamilyen sebességgel közeledik.

Az elsõ lehetõséget a fentebb említett tények kizárják.
A második lehetõséghez ismernünk kell azt a bizonyos "+-valamilyen" sebességet.
Ezt a bizonyos "+-valamilyen" sebességet a fényórás példájában Gézoo szépen levezette, d betûvel jelölve virtuális fénysebességnek nevezte.

Vitathatatlanul helyes ezen d virtuális fénysebesség levezetése.

A kapott értékébõl számított gamma értéke minden sebességnél megegyezik az Einstein és Lorentz által alaklmazott gamma (Einsteinnél az 1905-ös dolgozatban Bétával jelölt) értékkel.

Most felfüggesztem a folytatást. Mert úgy vélem, így is eléggé tömény lesz számodra.
(Természetesen a kérdéseidre szívesen válaszolok.)

Na ez az, hogy ez már el van döntve, csak te meg nem akarod belátni.
Azért nem is értem, hogy mire fel ez a hõbörgés, a relativitáselméletnek már több alkalmazása is van, régóta nem kérdés ez.

Effektíve én még s.k. nem mértem fénysebességet, de úgy gondolom, hogy aki konkrétan napi 8 órában fénysebességet mér, az azért csak tudja. És inkább neki hiszek, mint pl Gezoonak, aki szintén nem tudja s.k. megmérni, viszont egy egész világgal szemben állítja, hogy nem úgy van, ahogy mérik azok, akik mérni tudják.

Ennél raffináltabb a helyzet.

Két távoli anyagi rendszer között semmiféle fizikai kapcsolat sincs.

Az információ vivõ az a fény aminek a két rendszer közötti haladási sebessége ismeretlen.

Két lehetõségünk van:

a saját rendszerünkben megmért c sebességet feltételezzük a két anyagi rendszer közötti szakaszon.

vagy a két anyagi rendszer sebességének és a rendszerünkben mért fénysebességnek a különbözete a rendszerek közötti fénysebesség.

Ezt kellene eldönteni kisérletileg, hogy melyik.

A fény nem anyagi rendszer. Innentõl kezdve értelmetlen a kérdés.

Emellett hogyhogy nem igazolta még senki? Úgy tudom, hogy a csillagokból érkezõ fény sebességét is c-nek érzékeljük, pedig azok forrása hozzánk képest igencsak tetemes sebességû lehet.

Amnit írsz az dezinformáció.

Azt méréssel tudjuk igazolni, hogy akár a földön állunk, akár a világûrben, a forrástól c sebességgel távolodik a forrás rendszerében a fény.

Pedig Az egyik esetben 30 000 m/s a másik esetben 0 m/s a naphoz relatív sebességünk. Azaz a térbeli sebességeink különbözete is legalább 30 000 m/s (megj.: c=300 000 000 m/s azaz ennek 0,1 %-a )

Azt pedig Eintstein feltételezte hogy a megfigyelõhöz relatívan c .
Ezt viszont eddig senki sem igazolta méréssel.

Különben ha már elmondtad a véleményedet, akkor kérlek felelj arra, hogy két anyagi rendszer térbeli sebessége között milyen törvény ír le kapcsolatot?

Vagy másként: Ha a tér vn csupán két anyagi rendszer között. Az üres tér, és az anyagi rendszerek között semmiféle erõhatás nincs,
akkor befolyásolhatja-e

valamelyik anyagi rendszer a másik anyagi rendszer térbeli sebességét?

"Azt is mérésekkel tudjuk igazolni, hogy a forráshoz relatívan, a forrásnak minden ismert sebességénél továbbra is a forráshoz relatívan
c sebességgel távolodik a fény.

Eddig egyetértesz?"

Én nem. Azt tudjuk igazolni, hogy a forrás ismert sebességénél a megfigyelõ c-t érzékel fénysebességnek. Akár áll a megfigyelõ, akár a forráson ül és vele együtt mozog.

Oké.

Adva van az üres tér amiben halad az anyag ( a lámpa) és halad a fény.

Tény, hogy sem a lámpa sem a fény nem érzékeli a térhez relatív sebességét.
Azaz nincs semmilyen lehetõsége sem a fénynek sem az anyagnak, hogy a térbeli sebességét bármekkora értékûként szabályozza.

Na akkor mihez relatívan fénysebesség a fénysebesség?

Azt mérésekkel tudjuk igazolni, hogy a forráshoz relatívan c a fénysebesség és ez állandó. Azaz ezt biztosra vehetjük.

Azt is mérésekkel tudjuk igazolni, hogy a forráshoz relatívan, a forrásnak minden ismert sebességénél továbbra is a forráshoz relatívan
c sebességgel távolodik a fény.

Eddig egyetértesz?

Egészen pontosan alig töltötte be a 26. évét, amikor 1905-öt írtak.
Azaz nem a ma 26 éveseinek tudásával, hanem az 1905-ös kor tudatlanságával.
Abban a korban amikor a molekulákat, a nukleáris folyamatokat, a félvezetõket, a lézert, a rádiótechnikát, TV-t stb. még nem ismerhették, mert nem volt.
Abban a korban amikor kézi számológépek fogaskerekeivel max szorozni lehetett, de már gyököt vonni sem.
Abban a korban amikor villany sem volt a városokban, petróleum vagy gyertya volt a fényforrás és egy autóra sokezer lovaskocsi jutott.
Abban a korban ahol nem volt net, nem volt telefon, rádió sem.
Abban a korban, ahol a levelek hetek-hónapok alatt értek célba.
A mai szemmel inkább sorolnánk a sötét középkorhoz, mint fejlett
tudományos világhoz.
Ha mindezeket végig gondoljuk, mindenképpen feltétlen elismerés illeti a fiatalka Einsteint.

Viszont azt is tisztán kell hogy lássuk, hogy Einstein mûve csupán annyit ér, amennyit.És semmiképpen sem szabad csodát várni tõle!

Ezt most nem értem. Hogy érted azt, hogy a fény sebességének nincs felsõ határa?
Emiatt van az egész jelenség, a fénysebesség a határsebesség.
Az, hogy át lehet lépni csak látszat, de vissza lehet számolni az igazi sebességét.

Csupán az a baj vele, hogy kevés embert ismerek, aki megértette, hogy a hosszkontrkció csupán látvány és nem valóság.
A többiek mind azt hiszik, hogy a sebesség hatására összemegy és lelassaul minden rendszer.

Hogy pontosabban fogalmazzak: A megfigyelõk sebességeinek arányaiban, egyszerre végtelen sok féle mértékben.

Jaaa, hogy az lehetetlen? Erre a válasz: "Nem lehetetlen, mert ez a téridõ tulajdonsága."

Talán ha anno nem csak huszonéveske kezdõ Einstein, mélyebb és alaposabb ismeretekkel rendelkezik, és talán nem hisz az éterelméletben, na akkor rájöhetett volna, hogy a térhez relatívan a fénysem tud állandó sebességgel haladni. Azaz a fény sebességének nincs határa.
De sajnos nem rendelkezett az ehhez a felismeréshez szükséges alapismeretekkel.

Ezt nem egészen értem, az elmélettel nincs baj.
Azért fura az eredmény, mert mert extrém körülményeket vettünk számításba.

Valóban én néztem el..
Te fényév távolságú pontokról írtál.

Bár a lényegén nem változtat, az ötleted nagyon szemléletesen jelzi a kontrakció látszólagosságát.

Hogy hülyén néz ki? Nagyon hülyén. És ez csak a kisebbik baj.

A nagyobbik bajnak azt tartom, hogy a példádból jól látszik Einstein szûklátókörûségének határa.
Képtelen volt fényév méretekben gondolkodni. Mert ha megtette volna, akkor sohasem adja ki a kezébõl a specrelt.
Mentségére szóljon, hogy huszonévesen írta és az akkori politechnikumi végzettségével napjainkban legfeljebb szakmunkásként helyezkedhetne el.

Hol vannak ezek?
Kérem a hsz. számait, hogy tisztázzuk a félreértést!
Én tudom mit akartam írni, de nem találtam hibát.

Már hogy ne érdekelne?

Sõt elsõre is jól írtad, csak azt jeleztem, hogy bizonytalanságot éreztem a soraidban. "Mint ha" kevernéd a gyorsulást a sebességgel.
Nem azt, hogy kevered.

Egyébként Te is tévesztettél fényévet írtál fénysec helyett, de érthetõ volt, hogy csak elírás..

Az igazi probléma nem is érdekel mi?

Látom nem nagyon érdekel mit írok 😄

Ha a közepe a=1c/s gyorsulással v=0,85c sebességre gyorsul t=0,85 s alatt, akkor
t=0,85 s-kor a közepe v=0,85c sebességû, a végének kétszer ekkora sebességûnek kellene lennie ahhoz, hogy a rövidülést végrehajthassa.

Azaz a sebességösszegzõ formula ebben az esetben nem használható, hanem v=0,85c*2 =1,7c sebességgel kell a végének közelednie a nyugalmi hosszbani helyétõl a kontrahálódott helyéig.

Tudom már mit néztél félre.
Én a gyorsulásra írtam, hogy fénysebesség PER másodperc.
A példában ez az ami csak rövid ideig hat, amíg el nem éri a 0.5 hosszkontrakcióhoz szükséges sebességet a megfigyelt rendszer.

Én 1 fényév távolságra lévõ részecskékrõl beszéltem, nem fényperc hosszú rúdról.
De igazából tök mindegy, csak így jön ki a 15 milliószoros sebességû összehúzódás. A lényeget érted, csak folyton kavarod a számokat<#awink>

A lényeg, hogy a hosszkontrakció csak látszólagos, és extrém körülmények közt nagyon hülyén néz ki.

Szia!

Az csak nézõpont kérdése, hogy fénysec hosszú rúd két végének szakaszai, vagy 0,8cs távolságra lévõ különálló "rudacskák".
Ugyanis a specrel a pontok közötti távolságokat kezeli és nem a hosszokat. Csak a szemléletesség kedvéért írtam rudat.

Az viszont szépen látszik, hogy a fény terjedési sebességének és a mozgások sebességeinek ill. ami itt a legszebb a példádban a sebesség és megváltozásának együttese paradox látványt teremthet.

Einstein a specrelbõl éppen azért zárta ki a gyorsuló vonatkoztatási rendszereket, mert az alap axiómáinak ellentmondó számítási eredményeket
ki kellett zárnia.

A lényeg a példában is jól látszik: Szó szerint látszat amit a fénysebességhez közelítõ sebességû mozgások, gyorsulások okoznak.
És ha nincs szükségünk a gyorsulások kezelésére, akkor nagyon jó eszköz Einstein modellje.

Hát nagyjából errõl van szó.
Csak én 2 testrõl beszéltem az egyszerûség kedvéért, de ha neked könnyebb elképzelni egy 1 fényév hosszú rudat, ám legyen. (nem 1 méter!)
Megjegyezném, hogy ez azért nagyon vad. Két részecske mozgását még jobban megemészteném, de ha neked a rúd jön be...

Tehát az a baj, hogy ha a rúd, hosszú, a gyorsulás meg nagy, akkor a fénysebesség 15 milliószorosával fog összeugrani, miközben pár ezer km-t halad. Látszólag.

Ezzel az a gond, hogy mivel a fény fénysebességgel halad, a fél fényéves távot fél év alatt teszi meg, tehát ha már felgyursult, és változatlan sebességgel halad tovább, fél évig nézheted, hogy rövidül.

Látom már, hogy miben mesterkedsz! Nagyon jó!

Szóval van a méterrúd és felgyorsítjuk a=c/s gyorsulással v=0,85c
sebességre, ezzel hossza a mi rendszerünkbõl mérve l=0,5cs lesz.

Ha így nézzük, akkor valóban igazad van.
A közepének ilyen ütemû gyorsulása mellett a mi rendszerünkbõl azt látjuk, hogy a rúd vége gyorsabban györsul mint a közepe, hiszen a köpepének a=1c/s a gyorsulása, így ha 1/4 hossznyira meg akarják közelíteni a végei, akkor a hátsó látszólag a közepénél nagyobb gyorsulással elõrefelé, az elsõ pedig kisebb gyorsulással relatívan hátrafelé mozog a közepe felé..

"Meg akarják közelíteni" - írtam, de nem akarják megközelíteni. Csupán ez a látvány. Mert semelyik vége semerre nem mozog a saját rendszerében a közepéhez viszonyítva.
Csupán a kûlsõ megfigyelõ számára látszik ez a színjáték.

Ez azért gáz mert a difi nem kicsi a hiba 150 ezer km távolságban, sebességben a fénysebesség 15 millió szorosa😄

Ha belegondolsz és eltekintesz az iszonyatos energiafelhasználástól sima ügy. Csak növelni kell az erõt, hogy a gyorsulás állandó maradhasson.

A példámban egy másodperc alatt közelítené meg a fénysebességet a két test. (a kettõ közti táv 1 fényév)
Ha mondjuk akkora sebességig csináljuk, hogy a hosszkontrakció 0.5 legyen, akkor fél fényévet kell megtennie a hátsónak kevesebb mint egy másodperc alatt + amit az elsõ egy másodperc alatt megtesz😄

" Minden más esetben - a specrel szerint - nem egyidejû adatokat kapsz, amely adatokból hossz nem számolható. "

nevetséges amit írsz. az elõttem elhaladó test eleje és vége TERMéSZETESEN nem egyidejû. és nem csak a specrel szerint, hanem newton és a homo sapiens szerint sem. ezekbõl az adatokból és a sebességbõl a hossza számolható.(persze nem a sajáthossza hanem a számomra "rövidült"). ezzel miért nem értesz egyet?

Nem kevered egy picikét a gyorsulást és a sebességet?
Mert amit írsz, az nagyon arra utal.

A problémát helytelenül kezelitek. Vegyetek egy db méterrudat.
Az egyik testnek jelöljétek ki a 0-10 cm-es szakaszt amelytõl nyugalmi helyzetben 80 cm-re van a 90-100 cm közötti szakasz.

Akármit csináltok a rúddal, az egész hossza kontrahálódik.
Az egyes részletei ugyanilyen arányban szenvednek hosszkontrakciót Einstein szerint.
Azaz a rúd elején és végén ülõk szerint állandó a távolságuk, a kûlsõ megfigyelõk szerint pedig arányosan minden távolság rövidül.

A relatív egyidejûség éppen arról szól, hogy az elejének és a végének a veled való találkozása nem egyidejû. Azaz a rúd elejéhez nem mérheted a végét így.
Azt megmérheted, hogy a rendszeredben a fény a rúd egyik végétõl a rúd másik végéig mennyi idõ alatt ér el.
Ebbõl az idõbõl és a fény állandó sebességébõl kiszámolható a mozgó rúd hossza.

Minden más esetben - a specrel szerint - nem egyidejû adatokat kapsz, amely adatokból hossz nem számolható.

hmm...igen, igazad van, ha gyorsulnak akkor a távolságuknak le kell rövidülniük. érdekes felvetés amit írsz. az biztos h ilyen nagy gyorsulást nem lehet fenntartani mert ahogy nõ a test sebessége úgy nõ a tömege is és egyre nagyobb erõt kéne kifejtni a gyorsuláshoz, szval ez a gyorsulás semmiképpen nem lehet egy állandó. szerintem nem ugorhat össze a 2 test gyorsabban mint a c, de ennek utánna fogok járni.

már megint ez a bugyuta beszéd. egyszerûen megnézem az órámat amikor elmegy mellettem. perszehogy nem egyidejûleg megy el az eleje és a vége, hiszen van hossza.

"Ugyanis a két órás ember számára Einstein szerint nem egyidejû a mérendõ hossz eleje és vége."

perszehogy nem egyidejû, az idõkülönbségbõl számolom aztán a sebességét. tudod, v = s/t ,egyszerû mint a pofon. a 2 órás ember egymáshoz képest nem mozog, úgyhogy az idõ egyformán jár nekik. itt nincs semmi aggály, csak a te mozgó-vonalzós elképzelésedben.

Az is probléma, hogy minél nagyobb a távolság a két egymást követõ test között, annál nagyobb látszólagos gyorsuláskülönbségnek kell lennie, hogy igaz legyen.

És mivan, mikor már majdnem elérik a fénysebességet.
Ha nagyon nagy a közös gyorsulás (annak ugye nincs felsõ határa?) akkor mi van.

Ha mondjuk elképesztõ nagyon gyorsulnak egyenletesen, majdnem fénysebességre. Az iszonyatos gyorsulás hatására gyorsan le kell gyõznie a hátsónak a távolságkülönbséget. És lehet, hogy látszólag túl kéne lépnie a fénysebességet, hogy igaz legyen a hosszkontrakció.
Miközben ugyanúgy gyorsulnak, tehát egymás közti távolság tõlük nézve állandó.

Lehet ám, hogy az elméletbõl nagyon szépen kijön minden, és nincs ellentmondás, de én ezt nem fogom kiszámolni.

Ha akad itt valami fanatikus számbácsi, azért közölhetné az eredményt.
Kíváncsi lennék rá, hogy mi van.
Legyen a két test közti távolság egy fényév, a gyorsulás, meg egy fénysebesség/másodperc.

Ha összekötöd õket cérnával, akkor már egy test.
A cérna hossza is rövidülni fog látszólag, rá is vonatkozik a törvény.

Akkor elõbb döntsd el, hogy Lorentz vagy Einstein szerint szeretnéd megmérni, mert a kettõ kombinációja butaság.

Ugyanis a két órás ember számára Einstein szerint nem egyidejû a mérendõ hossz eleje és vége.
Ezért a köztük lévõ távolság értéktelen a hosszmérés tekintetében.
A melletted való elhaladás sem rossz, de ekkor sem egyidejû a mérési pontban az eleje és a vége.
Arról már nem is szólva, hogy a sebesség mérése is aggályos.
A relatív nem egyidejûség miatt.

Oldalról méréssel sem jobb a helyzet, még akkor sem ha irányszögez és távolságot ismersz, mert az elejérõl és a végérõl egyidõpontban beérkezõ fény, szintén az egyidejûség relativitásának okán, nem egyidõben indult a rúd elejérõl és végérõl.
Azaz oldalról sem a valós hosszot méred.

tehát van 2 test amik hozzád képest gyorsulnak azonos gyorsulással? a köztük levõ távolság megmarad, csak maguk a testek hossza kontrahálódnak a mozgás irányába.

nem lemaradni, hanem veszíteni az elõnyébõl

És az elsõ kezd lemaradni, vagy a hátsó kezdi utolérni látszólagosan?
Esetleg mindkettõ?

Ha nem egy testrõl van szó, hanem mondjuk kettõrõl, akkor hogy van ez a hosszkontrakció?

Ha azonos sebességgel haladnak egymás után, akkor ahogy gyorsulnak, kívülrõl nézve közelednek egymáshoz? És ha igen, akkor most mégis mennyi a sebességük? Elvileg azonosnak kéne lenni nem?