Fizika

Mielõtt felmerülne a gyanu, hogy az ábra hasraütésre készült, itt a robot, ami generálta

/* cc ee.c /usr/lib/libX11.a /usr/lib/libXau.a /usr/lib/libXdmcp.a -lm */

#include <stdio.h>
#include <stdlib.h>
#include <math.h>
#include <X11/Xlib.h>


Display *dpy;
Window w;
GC gc;
#define NIL (0)


void draw_lines(float x1,float y1,float t1,float x2,float y2,float t2,int col)
{
int i;

XSetForeground(dpy,gc,col);
for(i=-1;i<2;i++)
{
XDrawLine(dpy, w, gc, i+150+(int)x1,500-(int)t1, i+150+(int)x2,500-(int)t2 );
XDrawLine(dpy, w, gc, i+600+(int)y1,500-(int)t1, i+600+(int)y2,500-(int)t2 );
}
}
int main()
{
int i;

dpy = XOpenDisplay(NIL);
w = XCreateSimpleWindow(dpy, DefaultRootWindow(dpy), 0,0, 800, 600,0,0,0);
XSelectInput(dpy, w, StructureNotifyMask);
XMapWindow(dpy, w);

gc = XCreateGC(dpy, w, 0, NIL);
XSetForeground(dpy,gc,0x000);

for(;😉 { XEvent e;XNextEvent(dpy, &e);if (e.type == MapNotify) break; }





float vy,dt,b,y1=0.0,y2,x2,t2,x1=0.0,t1=0.0,v=0.6,c=1.0;
b=1.0/sqrt(1.0-v*v/(c*c));
x2=(x1-v*t1)*b;
t2=(t1-x1*t1/(c*c))*b;
vy=sqrt(c*c-v*v);

float s=50.0;//a kar hossza

// float d=1.0/b;//lorentz contraction
float d=1.0;//nincs


XSetForeground(dpy,gc,0x7f3000);
for(i=0;i<700;i++) XDrawLine(dpy, w, gc, 0,i,1000,i);





float t=300.0;
for(t1=0.0;t1<t;t1++) draw_lines(0.0+t1*v,0.0f,t1, 2.0*s*d+t1*v,0.0f,t1, 0xffff00);
for(t1=0.0;t1<t;t1++) draw_lines(0.0+t1*v,-s,t1, 2.0*s*d+t1*v,s,t1, 0xffff00);


draw_lines(0.0f,0.0f,0.0f, t*v,0.0f,t, 0);
draw_lines(0.0f,-s,0.0f, t*v,-s,t, 0x008f8f);
draw_lines(0.0f,s,0.0f, t*v,s,t, 0);
draw_lines(2.0f*s*d,0.0f,0.0f,2.0f*s*d+t*v,0.0f,t,0);
draw_lines(s*d,0.0f,0.0f, s*d+t*v,0.0f,t ,0);

XSetForeground(dpy,gc,0x2f1000);
for(i=0;i<300;i+=20) XDrawLine(dpy, w, gc, 0,500-i,1000,500-i);





x1=t1=y1=0.0;
dt=2.0*s*d/(c-v);//kek ket karnyit elore
x2=x1+dt*c;//mozgasiranyban elore
t2=t1+dt;//az eltelt ido
draw_lines(x1,y1,t1,x2,y2,t2,0x0000b0);

x1=x2;
y1=y2;
t1=t2;


dt=s*d/(c+v);//kek vissza 1 karhossznyit
x2=x1-dt*c;//ellentetes iranyban megy
t2=t1+dt;
draw_lines(x1,y1,t1,x2,y2,t2,0x0000b0);

x1=x2;
y1=y2;
t1=t2;


dt=s/vy;//kek oldalra 1 karnyit
x2=x1+dt*v;//de kozben elore is megy a sarga doboz
y2=y1-dt*vy;//oldal iranyban jobbra a vilagoskek celig
t2=t1+dt;
draw_lines(x1,y1,t1,x2,y2,t2,0x0000b0);

x1=x2;
y1=y2;
t1=t2;






x1=t1=y1=y2=0.0;
dt=s*d/(c-v);//piros elore egy karnyit
x2=x1+dt*c;
t2=t1+dt;
draw_lines(x1,y1,t1,x2,y2,t2,0xff0000);

x1=x2;
y1=y2;
t1=t2;


dt=s/vy;//piros oldalra 1 karnyit
x2=x1+dt*v;//kozben elore is megy
y2=y1+dt*vy;//balra
t2=t1+dt;
draw_lines(x1,y1,t1,x2,y2,t2,0xff0000);

x1=x2;
y1=y2;
t1=t2;


dt=2.0*s/vy;//piros 2 karnyit a celig
x2=x1+dt*v;///kozbel elore is
y2=y1-dt*vy;//balra
t2=t1+dt;

draw_lines(x1,y1,t1,x2,y2,t2,0xff0000);
x1=x2;
y1=y2;
t1=t2;






XFlush(dpy);
getchar();

return 0;
}

Még azért ezt belinkelem, hogy látszódjon a Michelson-Morley kisérlet lényege. Ha nem lenne mozgás irányú hosszkontrakció, vagy minden irányban létrejönne, akkor a piros és a kék pont nem egyszerre érnének a célhoz.

És a kék pont útvanala:



Látható, hogy a két jel tényleg egyszerre ér vissza, és ehhez a mozgó testnek rövidebbnek kell lennie. Eddig minden stimmel, hiszen a linken is ez van leírva.

Ez ábrázolva 2 tér és egy idõtengelyen igy néz ki

Naszóval adott egy jónak látszó relativitás leírás

http://phil.elte.hu/leszabo/terido/Michelson-Morley-demo.html

Mi a hiba?
Ennek megértéséhez téridõ ábrákra lesz szükség.
Mit kellene ábrázolni?

Helló
A következõ feladatot valaki meg tudja oldani ?? Én nem jövök rá hogyan kellene. A megoldás: =11,31°, de nem tudom hogy ez hogyan jön ki :S

barátom te hihetetlen vagy. már több hónapja idejársz kötekedni és reklámozni egy bizonyos ember áltudományos zugelméleteit. inkább nyiss neki egy gumiszobát.<#kocsog>

droidka, senki nincs lemészárolva. és nem is kell semmit sem beszopnod. a fizikai elméletek pedig nem vallások. nem hit kérdése az egész. einstein felálított egy elméletet , amivel meg lehet magyarázni bizonyos jelenségeket. és mivel ez az elmélet helyes elõrejelzéseket ad ,ezért azt mondjuk rá hogy helyes és alkalmazható bizonyos körülmények mellett. persze te ezt nem hiszed el. semmi gond.

A mészárlás még csak most jön..

(Mondjuk három héten belül már te vagy minimum a harmadik mindentudó, akit lemészároltam ezzel.)

''az idõdilatáció az inerciarendszerek egyenértékûségébõl és a c állandóságából következik, mint azt már oly sokszor mondtuk.''

-Attól, hogy ti sokszor ismételgetitek, attól még nem lesz feltétlenül igaz, és ezt egyre kevesebben fogják beszopni.

De én is sokadjára ismétlem magamat:

Ha valaki azzal pedálozik, hogy pl.: az Androméda-ködben is ugyanannyi a fény sebessége, mint itt a Földön, akkor tessék szépen elmenni ODA, helyszíni mérésekkel is tessék visszaigazolni! Az ezt vallásos, fanatikus meggyõzõdéssel bizonygató diplomákat addig egy trezor mélyére kéretik szépen lezárni. Majd AKKOR elhiszem, HA(!) ez megtörtént, addig minden és mindennek az ellenkezõje is igaz lehet, addig minden más csak egy VALLÁS, 50-50 százalékos üres S.P.E.K.U.L.Á.C.I.Ó, nem tudomány! Ilyen egyszerû az egész.

Miután az elektromágneses térerõsség hullámzását az elektronok mozgása-hullámzása okozza, nem látom értelmét az azon való agonizálásnak, hogy a tér vagy az elektronok hullámznak.

A potenciálalagút-effektusról mi a véleményed?

Az, hogy ez egy síkban terjedõ longitudinális hullámot kelt.

De ez már rég nem az a téma amit kifogásoltam. Itt már az elekrtomos áramról beszélümk. Az volt a bajom, hogy az elektromágneses tér hullámai helyett emlegetted elektronok hullámzását.

Nagyon jó a példád!

Ha egy olyan vezetõ szakaszt megvizsgálunk, amin váltakozó áramot vezetünk át, akkor azt tapasztaljuk, hogy az elektronok hullámokban haladnak át a vezetõ ezen szakaszán.
Azaz a vezetõ egy pontjára bepottyantott elektronok a vezetõ egy másik pontja felé haladva hullámokban terjednek.

Nagyon ügyes vagy!

Most nézzük azt az esetet amikor a vezetõ sík egy pontjára érkeznek (az elõbbi példa szerint) az elektronok.

Szerinted mi a különbség a két eset között?

Hát persze, csak az elõzõ példádnak semmi köze ahhoz amit a #905-ben írtál.
Ennyi erõvel a váltóáramot is felhozhattad volna példának.

Aha, ha valami (pl. az elektron) hullámmozgást végez, akkor az nem hullámzik.
És miért nem?

A vízmolekulásk amikor hullámmozgást végeznek, azt úgy mondjuk, hogy a víz hullámzik.
Amikor az elektronok teszik akkor azt mondjuk, hogy az elektronok hullámmozgást végeznek.

De szerinted a víz nem hullámzik, hanem csak a tér. Kalssz!

Javaslom írasd át a nyelvtant a világ összes nyelvén. És ha kész vagy akkor gyere vissza azzal a szöveggel, hogy az elektronok nem hullámoznak.

Addig pedig továbbra is az a helyes kifejezés, hogy az elektronok mezejének felszíne is hullámozik.

Azért mert az elektronok áramlanak, nem hullámoznak.
A hullámok az elektromos tér jellemzõi, nem az elektronoké.
Ugyanabba a fogalomzavarba estél, mint a fény kapcsán.

Szia!
Az elektronok hullámzása szerinted esztelenség. Rendben.
Vegyünk egy végtelen kiterjedésû vezetõ (fém)lemezt.

Egy pontjára tegyünk be egyetlen töltést. A töltés erõtere ugyan
fénysebességgel halad a lemez végtelenben lévõ részei felé, de ez csak az elsõ lépés.
Ugyanis az elektrosztatikus térerõsség változás a távolság négyzetével arányos, így távolság függvényében a közeli elektronok
a rájuk ható erõhatás és tömegük arányában fognak elmozdulni.

És bizony el fognak mozdulni, hogy a lemez teljes felszínén a töltés eloszlás újból kiegyenlített legyen.

Ezzel "helyet csinálnak" a behelyezett elektronnak, és õ maguk is
tolják a mellettük lévõ elektronokat, azok pedig az õ mellettük lévõket.. és így tovább..
Az elektronok eltolása hullámszerûen végighalad a vezetõ végtelen kiterjedésû felszínén.
Ez egy hullám.

Folyamatosan, egymást azonos ütemben követõ elektronokat juttatunk a vezetõ felszínére, az elektronok hullámzásai a beérkezõ elektronok ütemében követik egymást.

Pontosan úgy, mint ahogyan a kavicsos példában olvashattad.

Akkor?

Magyarázd el, hogy az elektronok hullámai, miért lennének esztelenek?

Sértegetésben azét te is ott vagy.
És emellett olyan esztelenségekkel dobálózol mint az "elektronok hullámzása"(#905).

Szia!
Úgy látom, hogy Minden alkalmat megragadsz, hogy csacskaságot irhass.

A hûtõszekrények közül van olyan ahol hõt fektetünk be (abszorpciós elvû), igaz ott nem az ötszörösét kapjuk vissza a kimeneten.

A kopmressziós hûtõszekrényekben valóban elektromos energiával mozgatjuk a hõenergiát.
De azt is hozzá kell tenni, hogy a felhasznált villamos energiát
visszakapjuk a kimeneten hõenergia formájában.

És ha már ennyire nem értesz hozzá, hogy nem tudod, hogy teljesen mindegy, hogy milyen energiát említünk, akkor legalább ne erõlködnél
a sértegetéssel.
Hiszen megint csak marhaságot írtál és ismét felsûltél.

a hutõszekrénybe nem fektetünk hõt. a hûtõszekrénybe MUNKÁT fektetünk.
a mágnesek meg pont azért végeznek annyi munkát ha elengedjük õket, mert nem melegszenek fel. ha felmelegednének már nem is végeznének annyi munkát. bizony nagy baj van energia fogalmaddal....

Szia!
Miért kellene? Mert mi így szoktuk meg? A hûtõszekrény is négyszer annyi hõt szállít az alacsonyabb potenciálú helyrõl a magasabb potenciálú helyre, mint amennyit befektettünk, de azt senki sem akarja megcáfolni, mert hozzászoktunk.

Tetejében ha két mágnest összenyomunk azonos pólusaikkal, akkor sem melegszenek fel, nem növekszik a feszültségük, stb. Pedig ha elengedjük õket akkor ugyanannyi munkát végeznek, mint mi amikor összenyomtuk õket.

Nekem inkább az a gyanúm, hogy az energia fogalmainkkal van nagy baj.
Képtelen kezelni ilyen helyzeteket.

Õõõõõ, hát én nem értem hogy miért ne hiányozna energia. Az erõtér attól még végez munkát, hiszen ezt írja gézoo is, "hogy munkát végeztetni vele".
Így valahonnan csak kell hogy hiányozzon. Az egy dolog hogy nem kell az erõtérrel szemben munkát végezni.
Vagy nem?

Szia!
Ragozhatod. De mellékes. Minden leírható modellekkel és minden modell annyit ér amennyire megközelíti a valóságot. Kár ezen vitázni.

Szia!
Oké. Majd csak megérted. Kár nekünk ezen vergõdni.
Most sokkal jobban lázba hozott Gézoo legújabb felfedezése a potenciál alagutas energia termelés.
Most olvastam egy másik fórumon és beillesztettem ide.
Olvasd el! zseniális a pasi!

Gézootól az alábbi bejegyzést olvastam:
"Egy szerintem szenzációs felismerésemet szeretném megosztani veletek:



Energia termelés potenciál alagutakkal.

A ma elfogadott fizikája szerint, nem lehet a semmibõl energiát nyerni.

Viszont létezõ valóság az alagúthatás a félvezetõkben, és minden a mágnesességgel ismerkedõ kisiskolásnak bemutatjuk, hogy a vasgyûrû belsejébe nem hatolnak be a mágnes erõvonalai..

Ha nem síkban mutatnánk be ezt a kísérletet hanem vas gyûrû helyett
vas csõvel, akkor minden kisdiák megtanulhatná a potenciál alagút fogalmát.



A potenciál alagúton keresztûl elektrosztatikus vagy mágneses tér legalacsonyabb potenciálú helyérõl a legmagasabb potenciálú helyére
úgy szállíthatunk töltést, ill. állandó mágnest, hogy közben csopán
vontatási munkát kell végeznünk.

Hogy érthetõbb legyen, egy példa:

Ez olyan, mintha a gravitációs mezõben h magasságra emelhetnénk egy tömeget anélkül, hogy az E=m*g*h munkát közölni kellene vele.

Ami a gravitációs térben nem lehetséges (a jelenlegi ismereteink szerint)
az egy egyszerû vascsõvel megvalósítható úgy az elektrosztatikus térben, mint ahogyan a mágneses térben is.

Így a potenciál alagút hatás segítségével energiát nyerhetünk ki a szatikus mágneses ill. elektromos mezõbõl, miközben a mezõ energia készlete változatlan marad!


Ha valaki még mindig nem értené a lényeget, akkor egy másik példa:



Energia mennyiség szempontjából nem mindegy, hogy egy pl. autót 100 méter távolságra kell eltólni, vagy ugyanezen autót 100 méter magasra..



Nyílván mindenki érti, hogy a vízszintes eltoláskor csak a vontatási energiát kell befektetni, az emeléskor a helyzeti energiát kell közölni az autóval.



Azaz a potenciál alagutakon keresztûl mozgatva a mágnest vagy az elektrosztatikus töltést, a tér potenciáljával szemben nem végzünk munkát,



viszont az alagút végén kijutva, a mezõvel nagyon hatalmas mennyiségû munkát végeztethetünk úgy, hogy ez az energia sehonnan sem fog hiányozni!


Úgy érzem, hogy ez a felismerésem, az emberiség történetének egyik legnagyobb értékû felismerése. (Na jó.. Sokkal szerényebben kellett volna írnom.. "

Szerintem is csodálatos felfedezés!
Ez úton is gratulálok hozzá Gézoo!

Most magad ellen beszélsz mert az én kérdésem nem a doppler hatás volt, hanem az idõdilatáció. a 7-es paragrafusban a fény mint hullám hosszának változása van leírva. a 3-asban pedig az idõdilatáció. ha én egy lámpát villogtatva közlekedek, akkor a megfigyelõ, amihez képest mozgok hosszab idõtartamú villogásokat fog észlelni mint amilyet én észlelek. hiszen az én idöm lassabban telik a számára. ez pedig az idõdilatáció jelensége (3-as és 4-es paragrafus) nem pedig a doppler effektusé (7-es).

Sajnos az anyag kétféle képpen viselkedik.
Az más krdés, hogy a vizsgálat befolyásolja az eredményt, de kétféle modell kell a jelenségek leírására. A modelek közt természetesen van kapcsolat.
A hullámtermészethez tartoznak a frekvencia, és a hullámhossz is.
Egy fotonnak nincsenek ilyen tulajdonságai, az egy részecske _modell_. Ezek a tulajdonságok a _valós_ fényre vonatkoznak.
Ezért mondom, hogy a probléma filozófiai.

Nekem úgy tûnik nem tudod milyen esetekben beszélünk valóságról, vagy épp a számításhoz szükséges modellrõl.
Olyan ez mint a vasbeton elnevezés, az is marhaség, mert a betonba acélt raknak, és csak azért tûrjük meg az ilyesmit, mert az acél is fõleg vasból van.

Szia!
Olvasni tudni kell!
Einstein 1905-ös dolgozata, amit ma úgy emlegetünk, hogy a speciális relativitás elmélet, ezen a linken eredetiben olvasható:
http://www.fourmilab.ch/etexts/einstein/specrel/www/

Amit én írtam:"This is Doppler's principle for any velocities whatever. When the equation assumes the perspicuous form" -- bekezdés után látható a 7. § -ban.
Amivel összekeverted az a "whence it follows that the time marked by the clock (viewed in the stationary system) is slow by seconds per second, or--neglecting magnitudes of fourth and higher order--by ."
bejegyzés elött a 4. §-ban olvasható.

A kettõ között a különbség, hogy te a merõleges helyzetre vonatkozó, így Doppler hatás nélküli frekvenciát, míg én A TE kérdésedre válaszolva a relativisztikus doppler mozgásirányú frekvenciáinak függvényeit írtam fel.

Különben ismételten javaslom, hogy figyelmesen olvasd el Gézoonak a blogját, ahol sokkal közérthetõbben levezeti a gammát, (amit Einstein bétával jelölt 1905-ben a 3.§-ban.)

És ekkor azt is megértheted, hogy mi a fizikai értelme a gammának(bétának). Mert Einstein dolgozatából ez nem látható ennyire kézzelfoghatóan.
Persze ebbõl azt is megértheted, hogy miért érdemel tiszteletet Gézoo, aki Einsteinnél ezerszer világosabban, közérthetõbben levezette a c fénysebesség és a v relatív sebesség arányításának értelmét.
Ehhez Gézoonak nem csak "megértenie" kellett a relativitást, hanem Einsteinnél sokkal mélyebben kellett értenie ahhoz, hogy bevezethesse a virtuális fénysebesség fogalmát, átlássa a jelenségek valódi értelmét, okát.
Olvasd nagyon figyelmesen. Megéri. Megértheted a relativitás miértjeit.

Szia!

Ezt írtad:
"Ez nem von maga után lényegi változást, igazából csak nyelvtan.
A képlet csak összeházasítja a fény kétféle természetét.
A pontatlanság filozófiailag értendõ, mivel a frekvencia a fényé, a foton frekvenciája kifejezés azért nem teljesen jó, mert igazából adott frekvenciájú fény fotonjáról van szó. "

Erre válaszoltam, hogy "Nem egészen."

A példát elolvastad, akkor megérthetted, hogy a fotonnak, sõt a fotonok áramának sincs hullámhossza, nincs frekvenciája.
Az amit mi frekvenciaként ill. hullámhosszként érzékelünk, az az elektronok hullámzása, amit a fotonok okoznak.
Egyetlen foton éppen úgy létrehoz az elektronok mezejében hullámot,
mint ahogyan a fotonsorozatokban egymást követõ fotonok.

Ha megértetted azt amit Planck 1902-ben felismert, hogy a foton
energiájával arányos az általa keltett elektronhullámzás frekvenciája,
akkor és csakis akkor megérted, hogy a fénynek nincs kétféle természete.
Hanem mi magunk kétféleképpen detektáljuk, akkor a detektálás módszerének, típusának megfelelõ eredményt kapunk.
Erre írta Einstein 1939-ben, hogy "Ha úgy vizsgáljuk a fotont ahogy Planck és én, akkor fény kvantum, ha úgy mint Maxwell, akkor hullám."

"Nem egészen."
- Ezt most mire írtad?

"A különbség megésrtéséhez egy példa"
- Miféle különbségrõl beszélsz?

Ez nem válasz volt, az ilyet csúsztatásnak hívják.

akkor ezt most benézted, mert einstein idõdilatációra felírt egyenlete
f = f0*gyök(1-v^2/c^2) ami természetesen nem azonos a doppler egyenletre. már csak azért sem lehet ugyanaz, mert az függ attól h fényforrás távolodik-e vagy közeledik, az idõdilatáció pedig nem függ attól h a rendszer közeledik e vagy távolodik (hanem csak a sebessé nagyságától), ugyanis az idõtartalmak minden esetben meghosszabodnak!!!

Nem egészen.

A különbség megésrtéséhez egy példa: A kavics legyen a foton, a tó felszíne annak az anyagnak az elektronfelhõje, ameiben a foton elnyelõdik.
Ha egyetlen kavicsot ejtünk a tóba akkor is kelt az energiájával arányos frekvenciájú hullámokat, és ha ugyanaezen hullámokhoz tartozó frekvenciával-ütemmel követik újabb, ugyanolyan energiájú kavicsok az elsõt, akkor a tó felszínén mindvégig az elsõ hullámokkal azonos
frekvenciájú és hullámhosszú hullámok indulnak a csobbanás helyétõl.
Pontosan így van a fotonnal és az elektronokkal is.
Egyetlen foton becsapódásakor megmérhetjük a keltett hullámzást,
de sajnos nagyon gyorsan csillapodik a hullámzás. Gyakorlatilag ugyanúgy
mint a víztükrön szétfutó hullámgyûrû a partról visszaverõdés közben már gyengül, és a visszaverõdések és haladás során folyamatosan gyengül, az elektronfelhõnek az egy foton által keltett hullámzása is
visszaverõdik a detektor fizikai határáról, és haladás közben ill. visszaverõdések során legyengül.

Viszont az egymást követõ kavicsokkal azonos módon, az egyfoton által keltett hullámokkal azonos frekvenciájú lézerrel gerjesztve az elektronfelhõt, folyamatossá tehetõ az elektronfelhõ hullámzása.

Látható fény esetén a néhány THz-s rezgés egy nagyon jó oszcilloszkóppal, a 10-100 Mhz rádióhullámok fotonjai egy olcsóbb szkóppal már szépen láthatóvá tehetõk.

Javaslom keress egy olyan ismerõsödet akinek van szkópja és nézzétek meg! Lenyûgözõ élmény az amikor a saját szemeddel látod, a saját kezeddel foghatod a detektort és a forrást.
Olyan ez, mintha megérintenéd a hullámokat.

Ez nem von maga után lényegi változást, igazából csak nyelvtan.
A képlet csak összeházasítja a fény kétféle természetét.
A pontatlanság filozófiailag értendõ, mivel a frekvencia a fényé, a foton frekvenciája kifejezés azért nem teljesen jó, mert igazából adott frekvenciájú fény fotonjáról van szó.

Amilyen formában használtad a 887-ben azt lehet leszûrni, hogy összemosod a fogalmakat.

Azt még hozzáteszem, hogy Einstein f=f0*gyök((1-(v/c))/(1+(v/c)))
alakú függvénye a látszat ellenére azonos a Gézoo-tól idézettel.
Csupán Einstein imádta a kiemeléseket, de utálta a törteket és nem folytatta a levezetést.

Azaz f=f0*gyök((1-(v/c))/(1+(v/c))) == f0*gyök((c-v)/(c+v))

Vagyis amit lentebb Gézoo-tól idéztem, az a közeledésre érvényes, amit Einsteintõl idéztem az a távolodásira, ill. f=f0*gyök((c-v)/(c+v)) a Gézoo féle távolodási függvény.

Még szerencse, hogy Max. Planck 1902-ben nem osztotta a te véleményedet és ezzel az f=E/h összefüggésének megalkotásával a lánya
barátját (Albert Einstein-t) hozzásegítette a relativitás elméletének kidolgozásához.

Látom megzavar ez a sajátfrekvencia dolog..

Akkor gondolj arra, hogy a nukleáris bomlásokban egyedileg keletkezõ fotonoknak is van "színe" frekvenciája, hullámhossza, pedig egyesével jönnek elõ..
A folyamatosan sugárzó forrásokból (pl. lézer) az egyes fotonok saját frekvenciájából számolt hullámhossz pontosan akkora, mint
az egymást követõ fotonok közötti távolság.

Így természetes, hogy akár a fotonok beérkezései által keltett hullámok frekvenciáját mérjük meg, akár az egyes fotonok által szállított energiából számoljuk a hullámhosszot, mindkét esetben azonos értéket kapunk.
Pedig ezt a két külön tulajdonságot, külön szoktuk tárgyalni az órán.
Mintha nem is egy jelenség két arcáról, hanem két külön jelenségrõl lenne szó.

A fénynek van frekvenciája, mivel hullámtermészetû.
A fotonnak nincs, bár a foton ugyanazt a fényt szimbolizálja, csak más formában.
Ezért szerintem pontatlan az olyan megfogalmazás, hogy valamilyen frekvenciájú foton, bár láttam már ilyet több helyen. Szerintem nem kéne így használni, ha valamilyen frekveciájú fény fotonjáról beszélünk.

Nocsak? 1902 Planck.. Egyetlen foton frekvenciája.. f=E/h

És ez neked újdonság?

Gézoo levezetését plagizálva:

f lehet akár a villogás frekvenciája, akár a fény frekvenciája a szemedben,
f0 a forrásnál ugyanazon tulajdonság frekvenciája
v a relatív sebesség közted és az autó között
c a fény sebessége a Te rendszeredben

f=f0*gyök((c+v)/(c-v))

Sõt! Megjegyzem, ha rádióadást hallgatsz.. ugyenezen formula érvényes a moduláló jelre is, annak ellenére, hogy a moduláció akár FM akár AM, hanggal modulált jel közeledik feléd..
De miután a fénysebességû e.m. hullám szállítja, aminek frekvencia változásaival együtt változik a moduláló hang frekvenciája is, így
a rádióban a hang frekvenciája is követi a vivõfrekvencia változásait.

Szerintem olvasgassad a saját hsz-eidet, és rájössz miért írtam.

Ezt is te írtad, azért ez elég durva (ezért simán megérdemelsz egy egyestest fizikából):
" Az az érzésem, hogy az egyfoton frekvenciát sem érted egészen.
Jól gondolom? "

jó, rendben. akkor mondd meg hogy ha hozzám közeledik egy autó V (rleativisztiku ill. nem relativisztikus esetben is) sebességgel és T idõként felvillantja a lámpáját saját ideje szerint ,akkor én milyen gyakori felvillanásokat fogok látni? és ha távolodik?

Ó, igazán érdekes. Nem érted, de ragaszkodsz a butaságodhoz! Gratulálok!

Ügyesen kiforgattad a szavaimat. De a lényegen nem változtat:

A doppler hatás azonos mértékben változtat a fény és a villogásának frekvenciáján. Ezt jegyezd meg végre!

Olvasásból kaptál egyest, megértésbõl kettõ egyest.
Igazán kár, hogy írni is csak ennyit tudsz.

a lámpa ki-be kapcsolgatásának semmi köze a fény frekvenciájához.
a dopplerhatásnak pedig semmi köze a fotonokhoz. nézz utánna a wikin.

omg<#wilting>

köszönjük, leülhetsz, egyes

wiki

Hogy tudsz ekkora butaságot leírni?

A lámpa villogásának üteme mitõl ne változna meg a frekvencia változással azonos mértékben?

Azt megértetted, hogy a fotonok közötti távolság változik meg a doppler hatással?

a doppler hatás azt jelenti, h a fény frekvenciája változik meg. a lámpa villogási üteme nem a doppler hatástól változik meg. ehhez semmi köze a dopplernek. a dopplert akkor alkalmazzuk, ha a fényt hullámnak tekintjük. tehát a fotonokról szó sincs. próbálj meg valami könyvet elolvasni a specrelrõl. nincs benne szó sem dopplerrõl sem fotonokról se hullámról. az idõdilatáció az inerciarendszerek egyenértékûségébõl és a c állandóságából következik, mint azt már oly sokszor mondtuk.

Látszik, hogy nem érted még a Doppler hatást sem.

A lámpa fényének és villogási ütemének egyidejû változását okozza a doppler hatás.
Helyesebben a relativisztikus doppler hatás.

Mellesleg a lámpa ki-be kapcsolgatása nélkül, maga a fénye is ki-be kapcsolódik, mikor megérkeznek a fotonok, akkor van számodra bekapcsolva, amikor nem érkeznek fotonok, akkor számodra ki van kapcsolva.

A Doppler hatásban a fotonok beérkezései közötti szünetek hosszának változását tapasztaljuk. Ennyit igazán megérthetnél végre.

Az az érzésem, hogy az egyfoton frekvenciát sem érted egészen.
Jól gondolom?

ezzel csak azt azt árultad el hogy egy ovis szintjén vagy. ugyanis a dopplernak semmi köze a lámpa villogásának frekvenciájához, hanem csak a lámpa fényének a frekvenciájához. itt most nem a fény frekvenciájának változásáról van szó, hanem az idõ dilatációjáról. az hogy a idõ dilatálódik (megrövidül) pedig a valóság. mert megméred és látod hogy annyi amennyi. ha nem hiszel a saját szemednek és azt mondodh amit látsz az csak illúzió és látszat, akkor no comment.

Szia!

Az a specrel célja, amit Einstein írt le róla:"A látszat konvertálása valósággá."
Hogy hányan értik ezt? Azt nem tudom. Csupán azt látom, hogy az itteni hozzászólók közül a többség nem érti.