Fizika 2006
-
Albertus #1849 Nem baj ha az ember valamit eltéveszt.. ZilogR válasza arról szólt, hogy nem önmagában v/t, hanem helyesebb lenne az a=(v2-v1)/(t2-t1) függvény..
És miután a gyorsulás Newton nyomán a=(1/m)* F(x) függvényt követi,
így nem minden esetben állandó, vagy helyesebben nagyon kevés esetben állandó a gyorsító erő nagysága, ezzel a gyorsulás függvény sem állandó.
vagyis a sebesség változások függvényei sem állandók, hanem valamilyen F(x) függvényt követőek.
Ezért csak végtelenül kicsiny változások hányadosai, azaz a sebesség differencia és az időpont differencia hányadosának az az esete adhat
pontos értéket a gyorsulásra, ahol a nulla elmozdulást és a nulla időt végtelenül megközelítjük, de el nem érjük.
Azaz képezzük a sebesség változás idő szerinti deriváltját vagy más néven az idő szerinti differenciálhányadosának határértékét ami ez esetben a=dv/dt alakkal is jelölhető.
Ami pedig a szinusz függvényt követő rezgőmozgás leírását illeti,
arra is igaz, hogy csupán nézőpont kérdése, hogy a legnagyobb gyorsulás melyik függvény szakaszon van.
Ha a körmozgás központi szögéhez tartozó függvény érték változást nézzük, akkor a nulla átmeneteknél a legnagyobb a függvényérték megváltozásának mértéke.
A tömegre ható gyorsító erők különbözete viszont a nullátmeneteknél a legkisebb.
A lengési sebesség megváltozásának mértéke pedig szintén a nullátmeneteknél a legnagyobb.
Azaz ha a lengőre felírjuk az a=dv/dt függvényt, akkor nem a holtpontokon, hanem ott ahol az időegységre eső sebesség változás értéke a legnagyobb, azaz a nullátmeneteknél a legnagyobb a gyorsulás mértéke.