Fizika
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#1186
akkor attól félek, én hiába is próbálnék segíteni.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#1185
Voltam már, nem jött össze ^^
#1184
köszi, de nem hiszem h ez lenne a megfelelõ hely erre. próbálj a matektanárodnál érdeklõdni 😛
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#1183
Grat 😊
El tudnád magyarázni ezt a részét a mateknak érthetõen, szájbarágósan, mondjuk az alapoktól kezdve? 😄
El tudnád magyarázni ezt a részét a mateknak érthetõen, szájbarágósan, mondjuk az alapoktól kezdve? 😄
#1182
HURÁÁÁ!!!!!§§paragrafus sikerült! elõször rosszul fejeztem ki a metszéspontot, majd pedig az egyik határt írtam fel rossz elõjellel. szóval a köv. egyenletet kell megoldani:
tehát a kert sugarának és a kötélhossz aránya 1.1587284730181...
és ez már valóban reális. és remélem jó is...
itt van még az, aki kérdezte a feladatot?
tehát a kert sugarának és a kötélhossz aránya 1.1587284730181...
és ez már valóban reális. és remélem jó is...
itt van még az, aki kérdezte a feladatot?
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#1181
jó persze de én integráltam, ráadásul papíron számoltam. majd ha lesz idõm kiszámolom csak számológéppel, az biztosabb. (én legalább megpróbáltam 😛)
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#1180
Ezt a feladatot parciális integrállal pofonegyszerû kiszámolni. Viszont nem tudom hogy hogy kell, mert marhára nem értettem mikor tanították 😄
Ha valaki vágja a part. int.-et, az könnyedén megoldja.
Nem tud valaki olyan weboldalt, amelyik példákkal, szájbarágósan ismerteti a deriválást, integrálást?
Ha valaki vágja a part. int.-et, az könnyedén megoldja.
Nem tud valaki olyan weboldalt, amelyik példákkal, szájbarágósan ismerteti a deriválást, integrálást?
#1178
Segítség a feladat megoldásához.
#1177
nem, mégsem reális, 1 és 2 közt kéne lennie😞
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#1176
nos, itt van, hogy néz ki az egyenlet (hacsak nem csesztem el valamit), amit meg kéne oldani p-re
ahol p a kötélhossz és a kör sugarának aránya. egzaktul nem hiszem h kifejezed p-t. numerikusan kéne megoldani, nekem voyage200 -zal p-re ez jött ki:
0.6871503731698 ,ami elég reális eredmény
ahol p a kötélhossz és a kör sugarának aránya. egzaktul nem hiszem h kifejezed p-t. numerikusan kéne megoldani, nekem voyage200 -zal p-re ez jött ki:
0.6871503731698 ,ami elég reális eredmény
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#1174
valszeg ugyanúgy csináltam, ne parázz már ^^
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#1173
Oks, köszi.
Gondolom ugyanúgy csináltad, ha neked is ez jött ki, ezért nem írtam le, hogyan csináltam.
Gondolom ugyanúgy csináltad, ha neked is ez jött ki, ezért nem írtam le, hogyan csináltam.
Everybody repeat after me... We are all individuals. If you're going through hell, keep going.
#1172
valszeg jó volt
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#1171
Tehát akkor jó volt a gondolkodásmód ?
Nem tudom, nem voltam teljesen biztos benne. + egy ~19 méter hosszú kamiont egy icipicit irreálisnak tartottam.
Nem tudom, nem voltam teljesen biztos benne. + egy ~19 méter hosszú kamiont egy icipicit irreálisnak tartottam.
Everybody repeat after me... We are all individuals. If you're going through hell, keep going.
#1170
nahát, nekem is ez jött ki, és sztem ez a jó megoldás. miért gondolod h ez nem a jó megoldás?
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#1169
lenne egy kérdésem. A következõ feladatnak valaki ki tudná számolni a megoldását? Én megcsináltam, de sztem rossz lett.
Feladat:
Feladat:
Everybody repeat after me... We are all individuals. If you're going through hell, keep going.
#1168
elõször is , ha rögtön c-vel indulunk, akkor nem gyorsulunk? dehogynem, sõt akkor gyorsulunk csak igazán, hiszen a sebességünk egy pillanat alatt változott meg nagyon.
másodszor, a foton inerciarendszerében te fénysebességgel haladsz. természetesen nem érzed h mindenhol lennél a világegyetemben, mert nem a világegytemhez képest mész c-vel, hanem csak a fotonhoz.
másodszor, a foton inerciarendszerében te fénysebességgel haladsz. természetesen nem érzed h mindenhol lennél a világegyetemben, mert nem a világegytemhez képest mész c-vel, hanem csak a fotonhoz.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#1167
Kérdezem én miért? Miért mérnék különbözõ adatokat? Mert más módszert használok? Akkor a hosszúsági kontrakció csak mérési pontatlanság ha úgy tetszik?
A matek - Lorentz transzformáció - mellette van viszont.
A matek - Lorentz transzformáció - mellette van viszont.
#1166
Itt a magyarázat a 15höz:
Einstein nem fejti ki részletesen, hogyan található meg a kérdéses A és B pont a pályatesten, csak utal
arra, hogy a 8. pont alapján ez elvileg lehetséges. A tényleges keresztülvitel a következõ lehet. Egy, a
töltésen levõ megfigyelõ merõlegesen a sínekre állítja a távcsövét. Kezében stopperóra. Az órát abban
a pillanatban állítja meg, mikor A' pont képe áthalad a távesõ fonálkeresztjének függõleges szálán. A
vonat menetirányával szemben hosszú sor hasonló megfigyelõ helyezkedik el, akik akkor állítják meg
órájukat, mikor B' pont halad át fonálkeresztjükön. Most meg kell keresni azt a megfigyelõt, aki az
elsõvel egyezõ t idõben stoppolt. A kettõnek távolsága nem más, mint az A', B' pontok egyidejû
lenyomata a töltésen, vagyis az A'B' távolság mérõszáma a töltésrõl mérve. Ez az ún. mozgási távolság,
mert a távolság mozgott a mérõeszközhöz képest. A vonaton megejtett távolságmérés adja a nyugalmi
mérõszámot. Világos, hogy a mozgási és nyugalmi mérõszám különbözõ lehet, hiszen a két mérés
különbözõképpen történt
Einstein nem fejti ki részletesen, hogyan található meg a kérdéses A és B pont a pályatesten, csak utal
arra, hogy a 8. pont alapján ez elvileg lehetséges. A tényleges keresztülvitel a következõ lehet. Egy, a
töltésen levõ megfigyelõ merõlegesen a sínekre állítja a távcsövét. Kezében stopperóra. Az órát abban
a pillanatban állítja meg, mikor A' pont képe áthalad a távesõ fonálkeresztjének függõleges szálán. A
vonat menetirányával szemben hosszú sor hasonló megfigyelõ helyezkedik el, akik akkor állítják meg
órájukat, mikor B' pont halad át fonálkeresztjükön. Most meg kell keresni azt a megfigyelõt, aki az
elsõvel egyezõ t idõben stoppolt. A kettõnek távolsága nem más, mint az A', B' pontok egyidejû
lenyomata a töltésen, vagyis az A'B' távolság mérõszáma a töltésrõl mérve. Ez az ún. mozgási távolság,
mert a távolság mozgott a mérõeszközhöz képest. A vonaton megejtett távolságmérés adja a nyugalmi
mérõszámot. Világos, hogy a mozgási és nyugalmi mérõszám különbözõ lehet, hiszen a két mérés
különbözõképpen történt
#1165
Most olvasom Albert Einstein Speciális és általános relativitás címû könyvét és valamit nem értek.
A könyvbõl idézem:
"Válasszuk a vasúti töltés hosszirányában v sebességgel gördülõ vonaton
két helyet, (pl. az 1. és 100. kocsi közepét), és állapítsuk meg a távolságukat. Azt
már tudjuk, hogy távolság méréséhez legelõször olyan vonatkoztató testre van
szükségünk, amelyhez viszonyítva a távolságot felmérjük. Legegyszerûbb, ha
maga a vonat a vonatkoztató test. A vonatban utazó megfigyelõ úgy méri meg a
távolságot, hogy mérõrúdját egyenes vonalban, pl. a kocsi padozatán rendre
annyiszor rakja fel, amíg egyik pontból a másikig jut. Az a szám, amely
megmondja, hányszor rakta fel a rudat, lesz a keresett távolság.
Egészen másképpen áll a dolog azonban, ha ezt a távolságot a
pályatestrõl kell lemérnünk. Erre a következõ módszert használjuk: jelöljük
A'-vel és B'-vel a vonatnak azt a két pontját, amelyeknek távolságáról van szó.
Ez a két pont v sebességgel mozog a pályatest hosszában. Elsõsorban keressük a
pályatesten azt az A, illetve B pontot, amelyek mellett az A' és B' pontok egy
bizonyos t idõpillanatban - a pályatestrõl nézve - éppen elhaladnak. A vasúti
töltésen ez a két pont (ti. A és 😎 a 8. fejezetben közölt idõdefiníció nyomán
meghatározható.15 Ezután az A és B pontok távolsága is megmérhetõ a
mérõrúdnak a töltés hosszában történõ egymásutáni lefektetésével"
A könyvbõl idézem:
"Válasszuk a vasúti töltés hosszirányában v sebességgel gördülõ vonaton
két helyet, (pl. az 1. és 100. kocsi közepét), és állapítsuk meg a távolságukat. Azt
már tudjuk, hogy távolság méréséhez legelõször olyan vonatkoztató testre van
szükségünk, amelyhez viszonyítva a távolságot felmérjük. Legegyszerûbb, ha
maga a vonat a vonatkoztató test. A vonatban utazó megfigyelõ úgy méri meg a
távolságot, hogy mérõrúdját egyenes vonalban, pl. a kocsi padozatán rendre
annyiszor rakja fel, amíg egyik pontból a másikig jut. Az a szám, amely
megmondja, hányszor rakta fel a rudat, lesz a keresett távolság.
Egészen másképpen áll a dolog azonban, ha ezt a távolságot a
pályatestrõl kell lemérnünk. Erre a következõ módszert használjuk: jelöljük
A'-vel és B'-vel a vonatnak azt a két pontját, amelyeknek távolságáról van szó.
Ez a két pont v sebességgel mozog a pályatest hosszában. Elsõsorban keressük a
pályatesten azt az A, illetve B pontot, amelyek mellett az A' és B' pontok egy
bizonyos t idõpillanatban - a pályatestrõl nézve - éppen elhaladnak. A vasúti
töltésen ez a két pont (ti. A és 😎 a 8. fejezetben közölt idõdefiníció nyomán
meghatározható.15 Ezután az A és B pontok távolsága is megmérhetõ a
mérõrúdnak a töltés hosszában történõ egymásutáni lefektetésével"
#1164
Einsteinnek is feltették ezeket a kérdéseket. Az akkor 25 éves pasi erre kijelentette, hogy éppen azért nem lehet a fényhez inercia rendszert rögzíteni, hogy ez az ellentmondás se látszódjon.
Nagy kérdés, hogy a többi ellentmondást miért hagyta látszódni?
Nagy kérdés, hogy a többi ellentmondást miért hagyta látszódni?
#1163
Egy másik dolog. Megnéztem ezt a videót:
http://www.lilli.hu/news/news/60/teller-ede-relativitaselmelet.html
Érinti az ikerparadoxont is. Azt mondja ha közel fénysebességgel indulna el az Androméda galaxisba majd vissza jönne onnan a földön eltelne vmivel több mint 4 millió év. Ez kicselezhetõ ha nem gyorsuló mozgást végzünk hanem egyenletest. Vagyis mondjuk rögtön majdnem c-vel indulunk és tartjuk is ezt a sebességet. Akkor a specrel miatt egyszer az ûrhajó nevezi ki magát álló pontnak és hozzá képest rohan felé a galaxis és fordítva a galaxis nevezi ki magát álló pontnak.
Ha én vagyok a nyugvó pont akkor a galaxis ér el hozzám mondjuk 5 perc alatt ha meg a galaxis az akkor én érek el hozzá 5 perc alatt.
Így 5 perc telt el számomra is és a galaxis számára is.
Ami szerintem nem mûködik. Ez csak úgy lenne lehetséges ha a fénysebesség többszörösével haladnék. Ami ha a saját szemszögemböl nézem igaz. Mert 5 perc alatt teszek meg 2 millió fényévet. A saját rendszeremben.
Életben is kipróbálható példa. Haverom rám világít egy zseblámpával. A lámpa fényét alkotó fotonok szemszögébõl - ha kinevezik magukat állónak - akkor én haladok feléjük fénysebességgel. A saját szemszögembõl ha én vagyok az álló pont akkor a foton repül felém fénysebességgel. De én nem haladok fénysebességgel a foton felé hiába nevezi ki magát nyugalomban lévõnek. Mert azt csak érezném ha egyszerre lennénk mindenhol a világegyetemben.
A másik dolog. Ha így mérnénk meg a fénysebességét nem nullát kellene kapnunk? Hisz a fény szempontjából a mérõmûszer fénysebességgel halad felé és fordítva. Akkor mind a két szereplõ számára nuku távolság ergó nuku idõ így ha kiszámolom a sebességet az 0.
http://www.lilli.hu/news/news/60/teller-ede-relativitaselmelet.html
Érinti az ikerparadoxont is. Azt mondja ha közel fénysebességgel indulna el az Androméda galaxisba majd vissza jönne onnan a földön eltelne vmivel több mint 4 millió év. Ez kicselezhetõ ha nem gyorsuló mozgást végzünk hanem egyenletest. Vagyis mondjuk rögtön majdnem c-vel indulunk és tartjuk is ezt a sebességet. Akkor a specrel miatt egyszer az ûrhajó nevezi ki magát álló pontnak és hozzá képest rohan felé a galaxis és fordítva a galaxis nevezi ki magát álló pontnak.
Ha én vagyok a nyugvó pont akkor a galaxis ér el hozzám mondjuk 5 perc alatt ha meg a galaxis az akkor én érek el hozzá 5 perc alatt.
Így 5 perc telt el számomra is és a galaxis számára is.
Ami szerintem nem mûködik. Ez csak úgy lenne lehetséges ha a fénysebesség többszörösével haladnék. Ami ha a saját szemszögemböl nézem igaz. Mert 5 perc alatt teszek meg 2 millió fényévet. A saját rendszeremben.
Életben is kipróbálható példa. Haverom rám világít egy zseblámpával. A lámpa fényét alkotó fotonok szemszögébõl - ha kinevezik magukat állónak - akkor én haladok feléjük fénysebességgel. A saját szemszögembõl ha én vagyok az álló pont akkor a foton repül felém fénysebességgel. De én nem haladok fénysebességgel a foton felé hiába nevezi ki magát nyugalomban lévõnek. Mert azt csak érezném ha egyszerre lennénk mindenhol a világegyetemben.
A másik dolog. Ha így mérnénk meg a fénysebességét nem nullát kellene kapnunk? Hisz a fény szempontjából a mérõmûszer fénysebességgel halad felé és fordítva. Akkor mind a két szereplõ számára nuku távolság ergó nuku idõ így ha kiszámolom a sebességet az 0.
#1162
Ezt mondtam én is. Lényegében. Nuku távolság. Lehet filozofálni arról kinek és minek mit jelent a távolság ha egyáltalán jelent valamit.
Akkor úgy fogalmazok, hogy a fénysebességgel haladó részecskék számára a világegyetem összes pontja egyetlen egy pontra van tõlük. Vagy... nincs különbség számára, hogy a Jupiterre kell elmennie vagy az Androméda galaxisba netalántán az univerzum peremére. Ami nincs de...
Azzal meg én is tisztában vagyok, hogy nyugalmi tömeggel rendelkezõ "dolog" nem érheti el a fénysebességet.
Akkor úgy fogalmazok, hogy a fénysebességgel haladó részecskék számára a világegyetem összes pontja egyetlen egy pontra van tõlük. Vagy... nincs különbség számára, hogy a Jupiterre kell elmennie vagy az Androméda galaxisba netalántán az univerzum peremére. Ami nincs de...
Azzal meg én is tisztában vagyok, hogy nyugalmi tömeggel rendelkezõ "dolog" nem érheti el a fénysebességet.
#1161
lol? az idõt és a távolságot mint mérhetõ mennyiségeket mi találtuk ki. természetesen semmilyen élettelen dolog "számára" nincs idõ és távolság. vajon egy darab kõ számára van távolság?
különbenis te, mint tömeggel rendelkezõ test soha nem fogod elérni a fénysebességet, de ha megközelítenéd, akkor a kívülállók az látnák h számodra megáll az idõ (nem öregszel), te pedig szintén azt látnád h a kívülállók (akikhez képest fénysebességgel mész) nem =oregszenek, plusz a távolságok összezsugorodnának.
különbenis te, mint tömeggel rendelkezõ test soha nem fogod elérni a fénysebességet, de ha megközelítenéd, akkor a kívülállók az látnák h számodra megáll az idõ (nem öregszel), te pedig szintén azt látnád h a kívülállók (akikhez képest fénysebességgel mész) nem =oregszenek, plusz a távolságok összezsugorodnának.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#1160
Azt, hogy a foton számára nincs idõ és távolság.
#1159
pontosan milyen dolgot ? azt h a foton fénysebességgel megy?
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#1158
Megelégszek én egy zanza verzióval minimális matekal.
Ha a foton nem végtelenül elgörbült térben halad - ami logikus is azt hiszem 😊 - akkor még is hogy lehet elképzelni a dolgot? Az ok, hogy ha matematikailag levezetem akkor azt kapom, hogy nincs idõ és nincs távolság. De biztos, hogy van valami analógia rá. Mint a térre ami olyan mint egy gumiszõnyeg. Ezt le lehet írni biztos nagyon "csúnya" egyenletekkel amit pár év elõképzettség nélkül nem lehet felfogni.
Ha a foton nem végtelenül elgörbült térben halad - ami logikus is azt hiszem 😊 - akkor még is hogy lehet elképzelni a dolgot? Az ok, hogy ha matematikailag levezetem akkor azt kapom, hogy nincs idõ és nincs távolság. De biztos, hogy van valami analógia rá. Mint a térre ami olyan mint egy gumiszõnyeg. Ezt le lehet írni biztos nagyon "csúnya" egyenletekkel amit pár év elõképzettség nélkül nem lehet felfogni.
#1157
ha PONTOSAN tudni akarod mi a hosszkontrakció és idõdilatáció, akkor ne itt várd a választ, itt nincs annyi hely h oldalakban meg legyen magyarázva. hanem olvass el egy könyvet errõl. de vigyázz, mert egyetemi szintû matek kell hozzá (mátrixszámítás, tenzorok, stb.) mondjuk ajánlom neked Valek Béla könyvét.
link
"Akkor a hosszúsági kontrakció az eltérõ inercia rendszerekben mért eredmények magyarázatára szolgál?Akkor az idõdilatáció sem más mint az eltérõ inercia rendszerekben mért eltérésekre adott magyarázat? Mely csak az események megértését szolgálja?"
igen, így is mondhatjuk
"De a foton számára pl nem is létezik az idõ és a távolság fogalma. Akkor egy végtelenül elgörbült téridõben halad? "
nem
link
"Akkor a hosszúsági kontrakció az eltérõ inercia rendszerekben mért eredmények magyarázatára szolgál?Akkor az idõdilatáció sem más mint az eltérõ inercia rendszerekben mért eltérésekre adott magyarázat? Mely csak az események megértését szolgálja?"
igen, így is mondhatjuk
"De a foton számára pl nem is létezik az idõ és a távolság fogalma. Akkor egy végtelenül elgörbült téridõben halad? "
nem
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#1156
Üdv emberek!
Lenne egy két kérdésem amire remélem kaphatok itt választ.
Pontosan mi az idõdilatáció és a hosszósági kontrakció? Az utóbbiról emlékszem, hogy olvastam Einstein egy gondolat kísérletét ahol két ember halad eltérõ sebességgel és megmérnek valamit - pontosan nem emlékszem mit - és eltérõ vagy ugyan azt az eredményt kapják erre sem emlékszem pontosan de arra igen, hogy ennek az oka az, hogy a mérõrudaik összemennek. Pontosan a Lorentz transzformációnak megfelelõen.
Akkor a hosszúsági kontrakció az eltérõ inercia rendszerekben mért eredmények magyarázatára szolgál? Ha igen akkor pontosan hogyan is?
Az idõ dilatációra pedig olvastam a wiki szócikkét. Vagyis ha van egy ûrhajóm mely 0,9 cvel halad az is c-nek látja a fény sebességét ugyan úgy mint egy egy helyben álló ember. A cikk szerint ez csak úgy lehet, hogy a gyorsabban haladó számára az idõ lelassul.
Akkor az idõdilatáció sem más mint az eltérõ inercia rendszerekben mért eltérésekre adott magyarázat? Mely csak az események megértését szolgálja?
Pl. GPS mûholdak. Ha jól tudom minden nap szinkronizálni kell az óráikat a földihez mert különben használhatatlanok lennének a fellépõ idõkülönbség miatt.
Az idõdilatáció annál nagyobb minél nagyobb sebességgel haladok. Ahhoz, hogy nagyobb sebességgel haladjak több energia kell a bevitt energia viszont tömeggé alakul (e=mc2 végett) így annál jobban elgörbítem a téridõt és ezért halad az idõ lassabban a számomra?
De a foton számára pl nem is létezik az idõ és a távolság fogalma. Akkor egy végtelenül elgörbült téridõben halad? De az meg a fekete lyuk?
Remélem nem túl sok a kérdés. 😊
Minden választ elõre is köszönök!
Linkelt cikkek is megfelelnek akár!
Még egyszer köszönöm!
Lenne egy két kérdésem amire remélem kaphatok itt választ.
Pontosan mi az idõdilatáció és a hosszósági kontrakció? Az utóbbiról emlékszem, hogy olvastam Einstein egy gondolat kísérletét ahol két ember halad eltérõ sebességgel és megmérnek valamit - pontosan nem emlékszem mit - és eltérõ vagy ugyan azt az eredményt kapják erre sem emlékszem pontosan de arra igen, hogy ennek az oka az, hogy a mérõrudaik összemennek. Pontosan a Lorentz transzformációnak megfelelõen.
Akkor a hosszúsági kontrakció az eltérõ inercia rendszerekben mért eredmények magyarázatára szolgál? Ha igen akkor pontosan hogyan is?
Az idõ dilatációra pedig olvastam a wiki szócikkét. Vagyis ha van egy ûrhajóm mely 0,9 cvel halad az is c-nek látja a fény sebességét ugyan úgy mint egy egy helyben álló ember. A cikk szerint ez csak úgy lehet, hogy a gyorsabban haladó számára az idõ lelassul.
Akkor az idõdilatáció sem más mint az eltérõ inercia rendszerekben mért eltérésekre adott magyarázat? Mely csak az események megértését szolgálja?
Pl. GPS mûholdak. Ha jól tudom minden nap szinkronizálni kell az óráikat a földihez mert különben használhatatlanok lennének a fellépõ idõkülönbség miatt.
Az idõdilatáció annál nagyobb minél nagyobb sebességgel haladok. Ahhoz, hogy nagyobb sebességgel haladjak több energia kell a bevitt energia viszont tömeggé alakul (e=mc2 végett) így annál jobban elgörbítem a téridõt és ezért halad az idõ lassabban a számomra?
De a foton számára pl nem is létezik az idõ és a távolság fogalma. Akkor egy végtelenül elgörbült téridõben halad? De az meg a fekete lyuk?
Remélem nem túl sok a kérdés. 😊
Minden választ elõre is köszönök!
Linkelt cikkek is megfelelnek akár!
Még egyszer köszönöm!
#1155
Akkor ok<#email>
#1154
igen, másodszorra már 0.25 ^^ <#worship>
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#1153
én is így számoltam, sztem én számoltam félre, mert csak a vindóz számológépet használtam 😄
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#1152
Azt hogy?
Én így gondolkodtam:
Az aktivitás a meglévõ bomlatlan atomok számával és a bomlás állandóval egyenesen arányos. Vagyis elvileg ugyanúgy lehet számolni, mintha a meglevõ magok számával számolnánk, mert a/a0 = N/N0 = 2^-(t/T).
Ebbõl log2 a/a0 = -t/T ; vagyis T = -t/log2 (a/a0).
Amire nekem most is 1/4év jött ki.
Én így gondolkodtam:
Az aktivitás a meglévõ bomlatlan atomok számával és a bomlás állandóval egyenesen arányos. Vagyis elvileg ugyanúgy lehet számolni, mintha a meglevõ magok számával számolnánk, mert a/a0 = N/N0 = 2^-(t/T).
Ebbõl log2 a/a0 = -t/T ; vagyis T = -t/log2 (a/a0).
Amire nekem most is 1/4év jött ki.
#1151
nekem 0.18 kb.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#1150
Egy radioaktív minta kezdeti aktivitása 100 000 Bq. Egy év
elteltével az aktivitás 6250 Bq. Mennyi a felezési ideje?
Erre nektek is 1/4év jön ki?
elteltével az aktivitás 6250 Bq. Mennyi a felezési ideje?
Erre nektek is 1/4év jön ki?
#1149
Este rájöttem, h nyilván eltér tõle...
#1148
De egymás felé nem ideális fekete testek.......
Hanem monnyuk az egyik ezüst másik vas.( ez csak pl)
Hanem monnyuk az egyik ezüst másik vas.( ez csak pl)
#1147
jó akkor úgy fogalmazok, hogy tetszõlegesen megközelítik a 0 Kelvint.
ha pedig nem sugároznak szét a világûrbe, hanem csak egymás felé, és ideális fekete testek, amelyeknek a hõmérsékletük különbözõ kezdetben, akkor az termoegyensúly beállta után a hõmérsékletük azonos lesz és nem 0, mivel zárt rendzserrõl van szó.
ha pedig nem sugároznak szét a világûrbe, hanem csak egymás felé, és ideális fekete testek, amelyeknek a hõmérsékletük különbözõ kezdetben, akkor az termoegyensúly beállta után a hõmérsékletük azonos lesz és nem 0, mivel zárt rendzserrõl van szó.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#1146
Sztem elméletben igen. Bár a valóságban nem lehetséges.
Egyébként a hõsugárzás teljes mértékben merõleges a tárgy felületére, vagy eltérhet egy része tõle?
Egyébként a hõsugárzás teljes mértékben merõleges a tárgy felületére, vagy eltérhet egy része tõle?
#1145
Am termodinamika alaptörvénye h nincs 0K -s test 😄
#1144
Akkor van két téglatested aminek a szemközti oldalai sugároznak de a többi ami szétsugározna az tökéletesen fehér. Na ekkor beállhat nem egyenlõ hõmérsékleten?
#1143
szerintem a termikus egyensúly azonos hõmérsékleten fog beállni, ami nem más lesz, mint 0 K, hiszen mindkét test szétsugározza az energiáit.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#1142
Sziasztok!
Azt szeretném kérdezni hogy ha van 2 különbözõ hõmérsékletü testem és közöttük csak hõsugárzás van és légüres térben vannak akkor beállhat közöttük a termikus egyensúly nem egyenlõ hõmérsékleten?
(Ha lehet gyosan pls 😄)
Azt szeretném kérdezni hogy ha van 2 különbözõ hõmérsékletü testem és közöttük csak hõsugárzás van és légüres térben vannak akkor beállhat közöttük a termikus egyensúly nem egyenlõ hõmérsékleten?
(Ha lehet gyosan pls 😄)
#1141
Ha már ellenállások párhuzamos kapcsolása.
Legyen egy m és egy M tömeg között F gyorsító erõ. Mekkora gyorsulással fog távolodni m és M tömeg egymástól?
1/k = 1/M + 1/m ahol k a két tömeg alkotta virtuális tömeg
a=a(M)+a(m)=F/k k= (M*m)/(M+m)
a=F/k= F*(M+m)/(M*m)
Ellenõrzés:
a(m)=F/m a(M)=F/M a=a(M)+a(m) = F/M + F/m = F *( 1/M + 1/m)
a= F* ((M+m)/(M*m)) (stimt)
Tehát t idõ múlva v=a*t= t* F* ((M+m)/(M*m)) sebességgel távolodnak egymástól.
Legyen egy m és egy M tömeg között F gyorsító erõ. Mekkora gyorsulással fog távolodni m és M tömeg egymástól?
1/k = 1/M + 1/m ahol k a két tömeg alkotta virtuális tömeg
a=a(M)+a(m)=F/k k= (M*m)/(M+m)
a=F/k= F*(M+m)/(M*m)
Ellenõrzés:
a(m)=F/m a(M)=F/M a=a(M)+a(m) = F/M + F/m = F *( 1/M + 1/m)
a= F* ((M+m)/(M*m)) (stimt)
Tehát t idõ múlva v=a*t= t* F* ((M+m)/(M*m)) sebességgel távolodnak egymástól.
#1140
Köszi a választ, szobatársam megerõsítette hogy a tied a jó.
#1139
Öhm, nem vagyok benne 100% biztos, de a párhuzamos kapcsolás eredõjét nem azelõtt kéne reciprokolni, mielõtt hozzáadnád a sorba kötött tekercset?
Szal
Z=1/((1/R)+(1/jéomegaC))+jéomegaL
Szerintem... (Ja, meg elhiszem neked, hogy jéomegával kell megszorozni a C-t meg L-et, olyan kurva rég volt ez már részemrõl, hogy fogalmam sincs, hogy mit kell kezdeni kondenzátorral meg tekerccsel, hogy megkapjuk az ellenállását)
Szal
Z=1/((1/R)+(1/jéomegaC))+jéomegaL
Szerintem... (Ja, meg elhiszem neked, hogy jéomegával kell megszorozni a C-t meg L-et, olyan kurva rég volt ez már részemrõl, hogy fogalmam sincs, hogy mit kell kezdeni kondenzátorral meg tekerccsel, hogy megkapjuk az ellenállását)
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#1138
Üdv
Van egy feladat amit holnap 15:00-ig meg kellene oldanom, de nem vagyok biztos a megoldásban.
Adott:R,L,C,U és f.
Kérdés: Mekkora az áram az A-B között
én így írtam fel, és ezt kellene ellenõrizni, vagy kijavítani:
Van egy feladat amit holnap 15:00-ig meg kellene oldanom, de nem vagyok biztos a megoldásban.
Adott:R,L,C,U és f.
Kérdés: Mekkora az áram az A-B között
én így írtam fel, és ezt kellene ellenõrizni, vagy kijavítani:
#1137
jah, ok, én rögvest arra gondoltam, h a víz fajhõje pontosabban ismert, mint az "acél" úgy általában, de természetesen így azonnal számítható, ha az egyensúlyi hõmérséklet az a bizonyos 50C
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#1136
nah, jó , ne szenvedj itt sokáig:
hõmennyiség = fajhõ * tömeg * hõmérsékletváltozás
fajhõ>>táblázat
tömeg>>adott
héomérsékletváltozás>>kiszámolod
hõmennyiség = fajhõ * tömeg * hõmérsékletváltozás
fajhõ>>táblázat
tömeg>>adott
héomérsékletváltozás>>kiszámolod
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#1135
Azt nem tudom, nincs irva