3993
Fizika 2006
-
uwu hun #2226 Csak van annak a csőnek hőtágulási együtthatója, és van szakadónyúlása is, vesd össze a kettőt. -
forrai #2225 A BWR reaktoroknál egyébként ez nem számít, mert a kazetták nincsenek fixen befogva, csak kitámasztva. Azért kerestem más okot.
Visszatérve- a csököteg- nem híd! Ott 200 db DN50 es cső vonszolhat egyetlen renitenskedő, hidegebb csövet.
Ami úgy szakad el, hogy karimát lehetne kivágni a végével. Vagy egyszerűen kiszakítja a csőkötegfalból, amelybe hengerelték, vagy hegesztették.
-
forrai #2224 Látod, így is beszélhetünk.
Ez esetben azonban nem a szakadónyúlásról, hanem a rugalmassági modulusról lehet beszélni, fékezett tágulással. Emellett magas hőmérsékleten csökken a szilárdság.
A két görbe metszéspontja nagyon is valós, már kis hőmérsékletű relatív tágulásnál is. Erre egy szerkezettervező kolléga tanított meg, akivel réges-régen éppen Paksra terveztünk valamit.
Hej, bátyuska, bojárovka, azok a szép napok! -
uwu hun #2223 Ez a pár fok önmagába nagyon kevés. Ettől nem törhet el a cső.
Az acél szakadónyúlása és egy ilyen mértékű hőtágulásból adódó fajlagos nyúlás közt kb. egy nagyságrend a különbség, tehát a fő kiváltó ok biztos nem ez, mert 10% tartalék minden szerkezetben megvan az tuti. -
#2222
csak el ne kiabáld.. -
polarka #2221 Gondolom Qetanolit és Albertus még mindig nyalogatja az égési sérüléseit 
-
#2220
nem is kívántam semmit. fail. -
forrai #2219 Nem sokat érdekelnek a kicsinyes kivánságaid, azonban igen- igen unlak.
Azokat sokkal inkább szívlelem, akik érdekből szemétkednek, hiszen racionális okuk van rá. Azokat viszont, akik a saját érdek nélkűl, söt, az ellen, csak sajnálni tudom.
-
#2218
ezt viszom meg tudom ígérni. -
forrai #2217 Kedves gépészmérnők- tervező barátaim, itt a neten.
Ne haragudjatok erre az unidentified nicktársunkra, mert nem ő a hibás! Ö bizonyára titkos zseni! Ne is kárhoztassátok, mert én vagyok a bűnös! Szégyent hozok rátok!
Űhűm, bűhűm. -
forrai #2216 De igérd meg, ha már nem írok ide, ugye elfelejtesz!
Nekem az nagyon megérné- jó üzlet! -
#2215
nem lehet, amíg írsz ide. -
forrai #2214 Na látod, most meg felejts el. -
#2213
nem is lenne mivel kérkedned, "gépészmérnök tervező" szakkal meg főleg nem -
forrai #2212 Van itt egy atomenergia topik az SG fórumában, az miért nem jó neked? Ott már leirtam, és nem szeretek kérkedni, hiszen szerény vagyok, akár az ibolya. -
#2211
2-en beszéljük ugyanazt a magyart, te nyilván nem beszéled. ne az 'atomenergetikában' válszolj, hanem itt az sg-fórumában, mivel a kérdés is itt hangzott el. talán szégyenled, hogy pék vagy? vagy vasutas? -
#2210
Asszem ezzel réaszben hozzá is szóltam Dj Faustus hsz-ére, hogy az anyagok gyorsan visszarendeződnek...stb. -
#2209
Ja, ezt olvastam. Érdekes. Olvassátok el!
Tényleg érdekes. -
#2208
"Az elektromos tér hatására bekövetkezõ rugalmas alak- vagy térfogatváltozást elektrostrikciónak** nevezzük. Ennek egy speciális esete a piezoelektromos jelenség, amely során bizonyos anyagok (pl. kvarc) deformációja elektromos potenciálkülönbséget eredményez, vagy az anyag elektromos tér hatására deformálódik."
Értem, asszem. Sóder környéke, ahol a legtovább voltak láthatóak (a végén már csak viharok idején).
Hogy is állít a sóder meg a kvarc mint anyag?
Köszönöm a segítséget mindenkinek. Leléptem a témáról. Asszem nálam teljesen összeállt a kép (amennyire a tudásom alapján lehet:))
Tényleg jó dolog a fizika:):) -
forrai #2207 Na: ügyes vagy. Majd elolvasom a linkeket is, mert én se értek hozzá.
De az biztos, sőt kétségkivül, hogy az emberi test másképp viselkedik, mint a fal, vagy más tárgy.
Amikor felemelkedtél, a hatás egy küszöb érték fölé nőtt.
Páldául a hangot egy akadály (falsarok,)~3 dBA-val csökkenthet.
Ami nem kevés, egy nagyságrend. -
forrai #2206 Kedves Tudós Barátom
Nem tartod visszásnak, hogy Molniebalage feltesz nekem magyarul egy kérdést, amit te magyarra fordítasz utána?
Hárman ugyanazt a magyart beszéljük?
Irtam: az atomenergetikában válaszolok. -
#2205
nem ez volt a kérdés, hanem h milyen szakterületen dolgozol. -
forrai #2204 Átmegyek az atomenergetikába -
#2203
A vonalas villám, mely a legközönségesebb és az elektromos gép szikrájához hasonlít, zegzugos alakú fő sugarakat és kisebb elágazókat mutat. Alakja alkalmasint a légrétegek különböző vezetőképességéhez alkalmazkodik.
A felületvillám, ami egy-egy zivataros felhő nagyobb terjedelmű felvillanásában mutatkozik.
A gömbvillám gömb alakú, és aránylag lassan halad, nyomában nagy pusztításokkal.
Az ún. "száraz" villám, mely nem gyújt, csak romboló hatása van. Ha ez a villám az ember közelében lecsap, akkor a test elektromossága megoszlik, a két ellentétes elektromosság a villámlás alkalmával hirtelen szétválik, a villámlás után pedig hirtelen egyesül, ami az idegrendszert teljesen megrongálja, noha külsőleg semmi nyomot nem hagy. Ez köznyelven a "mennykő szele."
-
#2202
Akkor miért változtatott irányt, miután a "látómezőjébe" kerültem. Hogy változhatott volna meg a légtér attól, hogy felemelkedtem az ágyon "félülésbe"? -
#2201
Ez ugye vicc...
Olvasgatás közben találtam. Mit szól hozzá a fizika?:) -
#2200
Köszönöm. Közben megtaláltam a választ az alapkérdésemre:
"Az emberi test elektromos ellenállása csekélyebb és felülete nagyobb, mint a fémből készült felszerelési és használati tárgyaké, így a villámhárító hatása nagyobb."
Ez meg egy álltalam régebben olvasott cikk bónuszként.:)
Villámlás, elektromosság hatásai -
#2199
Honnan? Te tényleg azt hiszed, hogy ez zárt erőművi gőzrendszer az úgy van megépítve, hogy n+1 helyen rá lehet csatlakoztatni mobil szivattyút? Miért lenne ez lehetséges szerited? A tartalék diezel hajátú szivattyúk szerinted viccből vannak ott? Ezzel a lehetőséggel elvben nem is számoltak soha.
Tényleg nem esik le, hogy egy egy 40 (!) éves erőmű? Ellenált egy olyan szeizmikus hatásnak, amire nem is tervezték. A cunaminak már nem.
Milyen szakterületen dolgozol? -
forrai #2198 Bocsi, de én egy 1%os értéket láttam (2-3 óra után, kezdetben az több), a linked azt mutatta. De elfogadom a 80 MW-ot, azt már majdnem 3%, nálam. de mindegy.
Akkor viszont hogyan kézelték, hogy beengedik csak úgy egy néhány tíz, vagy 100 m3-es víztartályba? Ilyet épeszű kalorikus nem gondolhat!
Engedhetné mindjárt a levegőbe!
80 Mw több mint 100 m3
Nem, ez képtelenség.
Ilyen egyszerűen nincs.
Mondd, hogy volt benne hűtés, csak nem működött...
Csak megkérdezném, ilyen vészmaghűtési rendszer sehol nincs? De tényleg! Akkor képednék csak de la el.
-
#2197
A maradó hő a legkisebb 480 MWe blokknál 30%-os hatásfokkal számolva majdnem 80 MW... -
forrai #2196 Itt van ingyen egy földrengés és cunami álló, aminek a cunami csak jót tesz.
Kell az épület mellett egy nyitott medence, ami 1000 m3-es, és üres.
Jön a cunami, körülnéz, piszmog kicsit, azután a csikóhalakkal együtt belefolyik.
A hermetikus víztároló vagy inkább a gőztere egy csővel össze van kötve vele, és az ott fejlődő gőz hőcserélőn keresztül párologtatja a medence vizét.
Egy óra alatt 30 m3-t. Nem árt a vizet cserélni, szakszóval: iszapolni kicsit.
Mikor azután a cunami elment, szépen ki lehet tisztítani. -
forrai #2195 Persze hogy keringetni kell a vizet.
Egy kezdetleges gázmotoros blokkfűtőerőműnek is három darab párhuzamos hűtési köre van.
1. Hálózatról,
2. Akuról
3. A tengelyről.
Külön utóhűtése van a turbó-kompresszornak is, leállás utánra.
Mit gondolok én?
A tervező egészen biztosan tudta, hogy szükség lesz lefuvatásra, és meg is tervezte. Mert a jó tervező jós, de legalább is jóska (jósocska).
Így nem hiszem, hogy pont ő nem gondolt arra, hogy mi van, ha a lefuvatás néhány órán tart egy zárt, épített térbe.
Olyan hülye tervező egyszerűen nincs, mert ha mégis van, az nem tervező!
Tehát bizonyára megtervezett oda egy hermetikus épület hűtést, ami a környezeti lefuvatást meggátolhatta volna.
A látszat szerint azonban vagy kicsire tervezte, vagy a maradó hőleadás volt nagyobb, vagy nem csinálták meg, vagy nem működött.
Mert egy ilyen rendszerhez elég néhány tíz kW áram, Illetve lehetne közvetlen diesel meghajtású.
Szóval védheted őket, de engem ne butits, mert mindenki látni fogja, hogy magad vagy az.
Fejezd be azt, hogy egekig magasztald. Én sevagyok atomerőmű ellenes, de azt szeretném, ha rendesen csinálnák meg. Mérnök vagyok, tervező. Soha se gondoltam volna ezt így tervezni meg, ahogyan itt láttam.
Te meg ezt a valós problémát, hogy nem volt hűtési kör, észre se akarod venni, csak árnyalni?
Igaz ami igaz, a linket meg köszönöm.
A maradó hőleadás 15-30 MW körüli, elég nagy.
Kapásból 15 db földrengésbiztos megoldás jut eszembe a hűtés megoldására.
Persze nem olcsó, néhány száz milkó. De mi az a bevételhez és a kárhoz képest.
A tervezési díj csak 5-10%.
-
#2194
Akkor az miért nem épített be legalább utólag egy folyadékhűtő tornyot x- MW-ra?
Keringetni kell a vizet. Szerined egy torony mennyire földrengésálló? Van fogalmad arról, hogy általában mik egy erőmű fő rendszerei? Hogyan működik? Technológiai paraméterek?
Izé, nem tudod esetleg a blokkok teljesítményét, mert sehol se írják?
3 sec Google.
Szerinem amíg egy ilyen basic process nem megy, addig ne akarj reaktor hűtőrendszereknél szakérteni. -
forrai #2193 Bocsi atomerőműnél az 1% hő 600 MW áramhoz legalább 18-20 MW. Akkor egy száraz hűtőtorony kell, kicsit drágább. -
forrai #2192 Nem utálod még magad a leminősítéseid miatt? Mert mások talán igen...
Lám, én hogy megbecsüllek, dícsérlek, mint az atomenergetikát is. De tényleg. Nagy dolog ám az!
De nem lehet sok haszon belőle, ha negyven éves, életveszélyes erőműveket életben tart, nem korszerűsít. Vagy valakinek van belőle mégis haszna? Akkor az miért nem épített be legalább utólag egy folyadékhűtő tornyot x- MW-ra? Izé, nem tudod esetleg a blokkok teljesítményét, mert sehol se írják? Mert így nem tudom, hogy hány tagú a Montagu, vagyis hogy az 1% hány megawatt? De legyen mondjuk: 6 MW.
Egy glykolhűtő, 6 MW ~60-80 MFT.
Azzal lehetne hűteni magát a magot is.
Egy 600 MW-os egység (biztos nagyobb) évente 5 Millió MWh~ 100 Mrd forintot hoz a konyhára. 40 év alatt 4000 Mrd forintot.
Dehát a munkabér, az áramköltség, az adók ugyebár elviszik azt, nem jut korszerűsítésre, nem igaz?
"Van egy ország- úgy hívják hogy Okatootáia, második szomszédja..." szóval ott pld. így gondolkodnak sokan.
Ha ott eredetileg a tervező a háztetőre tervezne egy díselt, mert a talajvízelvezetés általános hiánya miatt az megemelkedhet, és tervezne oda még vészmaghűtőt is, akkor azt mondanák neki: egy tervezőnek semmi se drága- nem kell az oda, mert többletköltség! Bizonyítani persze nem lehetne ezt, mert a hozzáértő tervező éhen halt azóta- a tervet végül is egy központi fűtés szerkesztő olcsó áron (35216 Ft+ÁFA) elvállalta, és befejezte (azóta ő is éhenhalt, fátyol poraira).
Te elképesztően tájékozott vagy műszakilag, de az élet- az más. -
#2191
Szerinted épül még olyan atomeraktor ami egy 40 éves konstrukciüra hajaz? Ez elképesztő szintű műszaki tájékozatlanságra vall tőled.
Az atomenergetikának meg semmiféle szégyenkeznivalója nincs. -
#2190
Éppenséggel a következő lenne a vész esetén a sorrend:
1. Földrengés esetén leáll a rektor. Megtörtént. Már csak a remanens hőt kell elszállítani.
2. Ha leáll az áramellátás átkapcsolnak a dízelgenerátorokra. Ezt is elkezdték.
3. Viszont az összes dízelgenerátor leállt (pedig több volt, redundánsan telepítve, a cunamira és a földrengésekre is méretezve) mikor jött a cunami.
4. Ha a dízelgenerátor is behalna (ami azért eléggé kellemetlen helyzet, pláne hogy számítottak a természeti csapásokra), a reaktorfalon kívül, de a hermetikus védőépületen belüli hűtővízbe lehet vezetni a reaktorból a gőzt (tehát volt vészmaghűtés). Ez is megtörtént.
5. Viszont ha minden kötél szakad (ami ilyen súlyos helyzetben el is képzelhető), vagyis felforr a kondenzvíz, akkor van még lehetőség: a lefúvatószelep.
Bár radioaktív gőz jut ki, de legalább a radioaktivitás korlátozott mértéke, és a kis mennyiség miatt ez még nem olyan vészes.
Itt csak annyival durvább a helyzet, hogy a kelleténél jobban túlhevült a kondenzvíz, így a reaktorcsarnok fala "dobódott le", és e miatt megsérült a kiégett kazettákat tartalmazó pihentető medence, és szerencsére csak lokálisan okozott károkat.
Tehát ahhoz képest, hogy mennyire súlyos természeti csapás volt, ahhoz képest nem lett túl nagy a reaktorbaleset mértéke (reaktor leállt, maradékhő hűtése lkezdődött csak kis mennyiségű radioaktív gőz került a levegőbe+a kiégett kazettákat tartalmazó medence sérült meg). "A nemzetközi skálán négyes besorolású (azaz lokális kárt okozó), míg a csernobili baleset a legsúlyosabb, hetes besorolást kapta." (Forrás)
-
forrai #2189 Nem szívlelem a kötelező ájuldozást a dolgok csodálatosságán, amelyek egyébként rosszak. -
forrai #2188 Már ne haragudjatok, de remélhetőleg több atomreaktor nem épül úgy, ahogyan ez épült. Mert hiába volt tökéletes minden más, de ezek a dolgok, enyhén szólva érthetetlenek.
Nem tudom, volt e valamiféle tervfelülvizsgálat. Ha lett volna, most nem kellene szégyekeznie az atomenergetikának. Igaz, nem is fog, mert a földrengést növelheti kellő nagyra.
Ez az, amiről egy másik topikban irtam. Hogy oda kell figyelni. Hogy ismerje el, hogy hibázott! Mert akkor máskor tán jobban odafigyel! -
forrai #2187 A linket köszönöm, most már tudok is róluk valamit...
De a Chilei földrengés is ekkora volt majdnem, úgy néz ki, most ez van, erre kell felkészülni.
Molniebalaget is érdeklődve olvastam.
Az igaz, hogy nem számoltam azokkal, és még sok mással se- mert itt nem is kellett. Itt energia, és teljesítmény mérleget számoltam csak. Amikor meg kellett, ott számoltam: az 1500 W/m2K az a hőátbocsátási tényező, ami a hővezetést, hőátadást, kivül belül tartalmazza, becsülve a külső oldali természetes áramlásra, extrém hőmérsékleten.
Tényleg fura, hogy inkább kiengedik a fertőzött gőzt a hermetikus védőépületbe, onnan pedig a szabadba, mint felületen keresztül hűtenék belül?
Nekem ez röhejes, neked nem?
A linkből az is világossá vált, hogy a hermetikus épület víztárolója nem volt megfelelő, mert azt az 1%-ot se tudta begyűjteni, ami maradékként termelődött.
Az pedig meglepő, és szintén engem támaszt alá, hogy a védőépületi tartálynak nincs a sémán megfelelő hűtése! Hiszen ahogy becsültem, csak 1-2% maradó hőleadás van a reaktorban! Nevetséges mennnyiség, néhány termoventilátornyi.
Ha azt a tartályt hűtötték volna, akárcsak egy kis hőcserélővel, sohase nőtt volna benne a nyomás, hiszen az csak kisnyomású tér lehet!
A leírásból igen is az következik, hogy több ponton nem volt meggondolt a dolog:
1. A dizelek telepítése
3. A tartály belső vészmaghűtésének hiánya
2. A hermetikus védőépület hűtése. Mert hogyan gondolták, hogy a tartályból majd odavezetik a gőzt, azt meg nem hűtik? Ezt magyarázd meg!
Az utolsó mondatod végkép nem érthető- csak arra gondolhatok- kioktatni szándékoztál.
Szerintem vegyél példát Austusról, ő csak beszélget velem, linkeket küld, én megköszönöm, figyelek reá.
Nem akarok földghöz ragadt lenni!
Most "Júlia nem akar a földön járni", eleget járt. Inkább szárnyalni fog, akár ékezett nélkül is!