3993
Fizika 2006
-
forrai #2346 Tökéletesen egyetértek
Az árapály: a valós, kiterjedéssel is bíró testek gravitációja.
Képzeld, bizonyítottam, hogy két test gravitációs kapcsolata esetén a tömegközéppontjuk is elmozdul.
Tehát az árapály: a valós testek gravitációja, ahol azok strukturális adottságai is megjelennek.
Ezért nincs igazad, ha csak a középponttal számolsz.
A lassabban keringő hold fékezi a föld forgását a gravitáció által, amely minden részecskéjére, a felületére is kihat.
Most abbahagyom, de folytatom... -
uwu 80 #2345 Dehogy számolok tömegközépponttal. Az tök véletlen hogy összegezve oda jön ki.
Ezek a kis porszemek valami okból vonzzák egymást. Mégpedig mindegyik, mindegyiket. Ez a vonzó erő pedig mindig telibe találja a másikat, sose megy mellé, még akkor se ha mozog a célpont. -
forrai #2344 Én a saját sazakmámra gondoltam, el se mondom mi, olyan banális. (Bár már mondtam) -
forrai #2343 A probléma ott kezdődik, hogy te tömegközépponttal számolsz, míg bárki, aki árapályt vizsgál, a központi forgó égitest felszíni pontjaival, ami nyomatékot képez.
Az árapály potenciál pont emiatt hosszabb egy sugárnyi szorzóval (m^2/s^2), mint a gyorsulás (m/s^2)
Én pedig az egész tömeggel annak minden pontjával külön számolok, mert azok is mind nyomatékot képeznek.
Ne haragiudj, de egy szinttel legalább felettük vagyok.
Ezért irtam egy 200 oldalas könyvet a tömegközéppont tarthatatlanságáról is. De nem hiszem, hogy ki is tudom adni.
-
uwu 80 #2342 Melyik konferenciára? -
uwu 80 #2341 Ez sajnos nem válasz a kérdésre.
A gravitációs erő irányát ugyanis egyértelműen behatárolja a két test helyzete. Ez az irány nem külpontos mint a kalapácsvetésnél ható erő.
Ott azért lehetséges hogy gyorsuljon a kalapács, mert az erő amit a kalapácsvető kifejt, nem a mozgás középpontja felé mutat, hanem kis keze felé, ezért tudja gyorsítani.
Az külön hab a tortán hogy keringés nem egy fix távolságú dolog, mint a kalapács "nyele".
Biztos te is hallottál hogy a stabil keringési pálya mindig egy ellipszis. Ha erőhatás éri a keringő testet, amennyiben érintő irányú, akkor változik az ellipszis átmérője (célszerűen a félnagytengely távolság ami az átlag), ha meg sugárirányú akkor változik az ellipszis formája (megnyúlik, vagy összemegy). Vegyes esetben meg komponensekre bontva lehet vele számolni.
Te azt állítod hogy az átmérő változik, tehát valamilyen érintő irányú erőnek kéne hatnia. Hol van ez az erő? -
forrai #2340 Azért árnyaltan megemlíteném, hogy egy ilyen bizonyítás nem olyan, mint az Etna spontán megnyilvánulásai.
Meg kell próbálnom azt is kitalálni, hogyan közelítsem a kérdést. Konferenciára is hetekig készülök. Nehezebb dolog ám ez, mint a partvonalon túl hülyézni. -
forrai #2339 Imádom a stilusotokat, és ürülék (izé: örülök) a kérésednek.
Természetesen a gravitáció az egyik ok, ahogyan Te is állitod. Igazán örülök, hogy valamiben egyetértünk.
A kérdésed azonos azzal, mintha megkérdeznéd: mitől repül el a kalapácsvető kalapácsa?
Pont attól amitől a Hold is. Mert a Föld is forog, aki itt a kalapácsvető. A kapcsolatot a Holddal viszont nem kötél, hanem a gravitáció létesíti.
Ha a Föld forog gyorsabban, mint a Hold kering, akkor a kötél a Holdat vonszolja, és veti ki.
Ha a Hold kering gyorsabban majd, mint a Föld forog, akkor a Hold zuhan, és gyorsítja a Föld forgását.
Ha pedig szinkron pályán van, sem nem távolodik, sem nem zuhan.
De az a pálya, ami a szinkron, vagy nálam USP kritérium pálya, instabil.
-
uwu 80 #2338 Most ezt hagyjuk, engem nem érdekel hogy mit bizonyítottál eddig, most kéne bizonyítani.
Tényleg kíváncsi vagyok, úgyhogy mivel elvileg célod lenne, hogy megértsem a gondolataidat, célszerő lenne ha válaszolnál a kibaszott kérdésemre: #2336 -
forrai #2337 Minden olyan részecske, amely mozog, pld az autokerék, meg benne a kormánykerék, sőt a dakszli is, aki a fejét vadul forgatja... minden- minden része az árapálynak. Mozogjon egyenesen, vagy görbén.
Bizonyítottam két kitérő egyenes pályán haladó tömeg árapály energiacseréjét is.
Ezért állitom, hogy képletesen az "árapály az univerzum viszkozitása" -
uwu 80 #2336 Most akkor fejezd be az ábrándozást, és add elő a közönségnek lépésről lépésre, hogy juthatunk el odáig. Kezdjük az elején:
Tegyük fel, hogy tényleg egy égitest forgása módosítja a körülötte keringő test pályáját.
Mi az a fizikai kapcsolat aminek hatására ez létrejön? -
forrai #2335 Az általam reklámozott jelenség alakította ki az univerzumot, a Naprendszert, csakhogy évmilliárdok alatt.
Ez egy lassú folyamat. A Holdat évi 4 cm sebességgel távolítja, ezt úgy tudom, lézerrel mérik ma is.
Ez a távolodási sebesség beleillik a Hubble törvénybe, ellenőrizheted. -
uwu 80 #2334 Ha igaz lenne amit mondasz, akkor a hold körül másképp kéne pályára állni mint a föld körül, mert jelentősen eltérő a forgásuk.
Mindkettőt megcsinálták már. Az általad reklámozott jelenség nem létezik. -
forrai #2333 uwu, amit irok, úgy van. De nagyon örülök, hogy vitatjátok, legalább addig írhatok róla.
-
uwu 80 #2332 Ja igen a tudósom mind hülyék. Ezt el is felejtettem.
Te viszont okos vagy, mert ki tudsz találni nem létező jelenségeket ugye?
Biztos nagy hatással volt rád a Tom & Jerry fizikája. -
forrai #2331 ZERO-A te kritikád a legbiztosabb jele mindig, hogy jó úton járok.
Ha dícsérnél, pánikba esnék- mit ronthattam el? -
forrai #2330 dronkZero-is hű beszélgetőpartnerem.
uwu.
A Föld akkor távolodik a Naptól, ha annak USP sugarán kivül van, és zuhan, ha belül van.
A Nap jelenlegi USP sugara (zónája= szinkron pálya) R~25 Mkm-re van. Ahogy a Nap forgása csökken, az USP úgy távolodik, elsőként a Merkurt fogva be. Ha a Nap átmérője nőni kezd, a forgási sebessége tovább csökken. A Föld zuhanása felé csak akkor kezdődhet, ha a Nap USP zónája eléri a pályáját.
Vagyis ne nyugtalankodj, amíg a Nap forgási sebessége jelentősen le nem csökken, addig a Föld mindig távolodik csak tőle, évi néhány m sebességgel. Így 5 Mrd év múlva~10 Mkm-el lesz távolabb, mint most.
Szédítő marhaságot beszélnek a tudósok. Nincs erőm kellőképpen méltatlankodni. -
#2329
Hát valóban, elég sok a hasonlóság, pl mondhatjuk, hogy jár a szád mint a kacsa segge.
Kár, hogy közben nem mondasz semmit. -
forrai #2328 A kacsa akkor is tud úszni, ha nem ért a fizikához.
Az ember is tud sok mindent csinálni, amit nem ért teljesen.
De azért az ember mégis kell, hogy különbözzön egy kacsától.
-
uwu 80 #2327 LOL
Hát én alig várom hogy a napba zuhanjon.
Dátumot is tudsz mester? Csak nem 2012-be lesz?
-
#2326
Basszátok meg, ügyeletet tartanak itt a fórumon a gyogyósok, egymást váltva, vagy mi a ványadt here van? :D -
forrai #2325 Azért vannak meglátásaim, mert objektív vagyok. -
uwu 80 #2324 "Amit tudománynak gondolunk, és jó, az nagy részben mérnöki technika is. Ami az elméleti zavarosság ellenére is segít eredményt elérni."
Na itt azért kibújt a szög a zsákból.
Teljesen mindegy mit hordasz össze, itt a bizonyíték arra hogy rossz úton jársz.
Mert az az eredményesség valószínűleg nem a vak szerencse miatt van.
A zavarosság, meg valószínűleg csak a fejedbe létezik, mert az emberiség többi része egész jól elboldogul a fizikával.
Ha a kacsa nem tud úszni, akkor nem a víz a hülye! -
forrai #2323 Örülök, hogy kötetlenül irod a véleményed.
Nincs megoldva négyszáz éve!
Csak most láttam az első olyan filmet az NG-n(?), hogy a Föld az árapály miatt a Napba zuhanhat. Ami bizonyos feltételek mellett valóban igaz (ha R<USP).
Csakhogy ők ezt új felfedezésként említik, én meg évek óta tudom, és a feltételeit is.
Hiszed vagy nem, ma én értek az árapályhoz a legjobban a világon.
-
uwu 80 #2322 De hát azért nem érdekel senkit igazán, mert vagy 400 éve ismert dolog.
Ami nehézséget okoz, az a tényleges hatások amivel az összetett rendszerekre vonatkozóan. A bonyolult geometria meg az anyagok viselkedésének pontos modellezése az ami kihívás, nem az árapályerő kiszámítása.
Amiket te írogatsz össze, ez egyszerű félreértett newtoni fizika ami hibás alapfeltevéseken áll.
nem is azzal foglalkozol ami igazán problémát jelenthet, hanem csak a félreértelmezésből adódó hülyeségeket bonyolítod.
-
forrai #2321 A Naprendszer bolygói árapály távolodási programjának eredményei is egyébként beleillenek a Hubble törvénybe.
A klasszikus fizika olyan fejezete ez, amit a részecskék utáni nagy rohanásban a földre ejtettek, és ott felejtettek. Ugyan már, melyik fizikust érdekli ez? Azt mondja- foglalkozzanak vele a csillagászok, a geofizikusok, én most megyek egyet ciklotronozni.
Így hát olyan elhajított érték az, amit bárki, aki képes lehajolni érte, képes felemelni is. Ti is, ha akarnátok. Óriási lehetőség, amit nem vesztek észre. Én meg látom, de egyedül nem tudom hazavinni. Illetve hazaviszem, de minek?
-
forrai #2320 Köszi.
Általában az árapály egésze nem érdekel? Vagy csak ez? Egyébként levezethetném itt is a bizonyítását, de a honlapomon rajta van.
Sok ilyen témám van egyébként. Például van egy programom, amellyel a Naprendszer bolygóinak árapály távolodását számoltam.
Az árapály témakörröl rengeteg dolgot tudok. Nagyon izgalmas téma, pont azért bánt, hogy senkit se érdekel igazán.
A kozmológia a misztikus felé tart- a tudomány egyre érthetetlenebbé válik.
Holott ha visszalépnénk Newton-ig, egész más utakon a klasszikus fizika is magyarázatot nyujthat sok kérdésre.
Ha viszont belenyugodunk abba, hogy a tudomány úgy elszakadjon tőlünk, vagy pedig mi tőle, akkor az a valóságtól is elszakadhat, és nem lesz más, mint domináns ezotéria. Hogy mindent, ami számára érthetetlen, a vákuum szönyeg alá söpörjön (pld. fényelmélet).
Amit tudománynak gondolunk, és jó, az nagy részben mérnöki technika is. Ami az elméleti zavarosság ellenére is segít eredményt elérni.
-
uwu 80 #2319 Engem érdekelne, de ez a felvetésed nem állja meg a helyét.
Mondj mást, hátha az bejön. -
forrai #2318 Nem vitatkozni akarok mindenáron, de legalább beszélgetni róla, ez olyan nagy bűn?
Persze ha senkit se érdekel, akkor elvonszolom fáradt szellemem....ühüm, bühüm, most sírok. -
forrai #2317 Oké, veled mára végeztünk, ki a következő?
(Egyébként tudd meg, te vagy itt a legjobb beszélgetőpartnerem, és tényleg ragaszkodom hozzád.) -
uwu 80 #2316 Most aztán tényleg van okod besértődni.
Ne én legyek mára hibás amiért rögtön az első mondatod, amire az egész kis világodat alapozod egy ökörség! -
forrai #2315 Beon, meg még adózom is. -
forrai #2314 Írod: "Hővé, meg alakváltozássá"
A távolodás a tágulás az micsoda?
Magad ásod a tulajdon dugodat! -
uwu 80 #2313 A mérlegeléssel neked vannak gondjaid.
Mégis hogy alakulna át keringésivé, mikor épp az árapály csökkentette le a forgásit?
Te pénzzel is kétszer szoktál fizetni? -
forrai #2312 Jól van, ezt megbeszéltük. Energiamegmaradásban nagyon ott vagy, jobb vagy nálam.
Jöhet a következő, aki ért valamit a fizikából. -
uwu 80 #2311 Az amit figyelmen kívül hagysz. -
uwu 80 #2310 Hővé, meg alakváltozássá. -
forrai #2309 Nem, nem hallottam! Az mi?
-
uwu 80 #2308 Az árapály keltette súrlódások és egyéb veszteségek csökkentik az impulzusmomentumot. Nem olyan bonyolult. Csak te szeretnéd duplán elvesztegetni. Ez sajnos nem működik. -
forrai #2307 Jaj, nem alakul át, most mitévő legyek? Hiszen akkor mivé alakul.
Ne haragudj uwu, de itt sokak előtt lejáratod magad, amit nem szeretnék. Gondolkodj előbb- mér legelj, bocsi mérlegelj.