Fizika

Még egy dolog: Sok helyen leírják, hogy elektromos készülékek elromlottak a hatására. Nem ez lenne a leglényegesebb, azt kellene felsorolni, hogy hogyan. Mi romlott el bennük és mi okozhatta. Azért ehhez bõven sok a jelenlegi fizikai és mûszaki tudás, nem? Hamár azt nem tudjuk, hogy milyehatása lehet megközelítõleg ki lehetne sakkozni, ha ezt is megvizsgálnák és le is írnák. Kiégtek, vagy olyan eomlás, mintha zárlatosak lettek volna, elolvadt bármi, vagy mitõl? Ha egy irányból nem jutunk elõrébb közelítsük meg ellenkezõ irányból, hátha hoz eredményt. Sztem. Nem tudom, hogy nem volt róla infójuk, vagy nem tartották annyira fontosnak, vagy miért nem lehet ilyesmiket is olvasni a beszámolókban, pedig ahhoz, hogy a hatásait megértsük lényeges apróságok lennének.

Te tényleg ennyire sötét vagy a matekhoz? xD

"sin(ω(t+Δt))-sin(ωt) = sin(ωΔt)"
Ez nagyon csúnya volt.
Nézzük általános esetre:
f(x+Δx)-f(x) szerinted = f(Δx)-szel
nézzük 1 egyszerû, nem hosszadalmas ellenpéldát:
legyen f(x)=x^2, ekkor:
(x+Δx)^2-x^2=x^2+2xΔx+Δx^2-x^2=2xΔx+Δx^2, ami ≠ Δx^2

Ha pedig még mindig nem érted, akkor legalább számolni tudnál:
sin(45+1)-sin(45)≠sin(1)

Az átlag sebesség vs pillanatnyinál meg a fogalmazásodból kitûnik, h még mindig nem érted teljesen a deriválás fogalmát. Nem "végtelenül picinyrõl" szól (az csak didaktikai egyszerûsítésbõl fakad), hanem tetszõlegesen megközelítheted a Δt=0-t, vagyis tetszõlegesen pontosan meghatározhatod Δt=0-beli értéket ha akarnád. A pontosságot pedig Δt=0 eltérésre vizsgálva látjuk, h mi lesz az ottani érték. Persze feltéve, h a test valóban azon (absztrakt) matematikai fv. szerint mozog.

És ahhoz mit szólsz, hogy külön elemezve is megvizsgálni a dolgokat, meg komplexen is feltéve a kérdést, hogy eredhetett-e pár hónapon belüli eseménysorozat, furcsa események sorozata egy dologtól. Lefedi-e az összes eseményt egy bizonyos elenség és hatásai (teszem azt elektromos, elektromágneses hatásai). Lehet, hogy olyan véletlenek sorozatáról van szó, amik bár egy helyen rövid idõn belül történtek, de miel lefedi, lehet ez az oka is az eseményeknek. Mindenesetre elég szokatlan ennyi véletlen egy rakáson olyan helyen, ahol gv is volt, meg villám is okozott bajokat késõbb.
Jó, oké nem soroltam fel, hogy elátkozott hely is lehet, sajna én nem hiszek az ilyesmikben.😞

Szia! 😊

"Megjegyzés az elemzéses módszeredre: az élet bonyolultabb annál, minthogy mindent elemenként megvizsgálva, ahogy javasoltad megérthetnénk."

Másként pedig nem lehet.

Egely György tanár urat a google segítségével elérheted, ha valóban akarod.

Nem azonnal, de akkor, amikor még elõforduló jelenség volt próbáltam felvenni a kapcsoatot olyan szervezettel, amely parának nevezett jelenségekkel foglalkozik. Sajnos nem kaptam választ. De mint írtam már megszûnt.
Megjegyzés az elemzéses módszeredre: az élet bonyolultabb annál, minthogy mindent elemenként megvizsgálva, ahogy javasoltad megérthetnénk. Lehet, hogy a fizika és kémia terén mûködik, hogy így elemezzünk egy anyagot, de az életben nem minden megérthetõ ezt az utat követve.
Egyszerû példa: lányom odajön hozzám, közli, hogy anya, nem lehetne megváltoztatnom a vezetéknevem, hogy a te vezetéknevedet használhassam, ne apámét? Mondhatjuk, hogy véletlenül pont volt egy ilyen ötlete a gyereknek és nem kell vele foglalkozni. CSAKHOGY, ha tudjuk azt az elõzményt, hogy elõtte nem sokkal mûtötték a koponyában levõ cisztáját és az apja annyit sem tett, hogy megkérdezze hogy van, akkor már nem véletlennek tûnik, hanem feltesszük neki a kérdést: Csalódtál benne? A "véletlen" kérdést feltevõ gyerek pedig közli: Igen.
Az életben nem mindig mûködhet a vizsgáljuk meg elemenként módszer. Én is így próbáltam elõs, aztán rájöttem, hogy csak kuszább lesz tõle minden és tényleg nem vezet ilyen esetben sehova.
Természetesen lehet az is véletlen, hogy két állat is pont ugyanazon a helyen (cirka 40*40cm-es területrõl van szó) múljon ki, ráadásul úgy, hogy a varjú miután rászállt a faágra pár másodpercen belül fejjel elõre lebucskázott, a hátára esett és mindaddig, amíg el nem pusztult nem mozdult. Olyan szinten nem reagált sem arra, hogy odamegyek hozzá, sem arra, hogy "megbökdösöm", majd erõsebben még egyszer, hogy még a lábujjai sem mozdultak. A kutya ugyanígy nem reagált külsõ ingerekre. Lehet véletlen. De az már elgondolkodtató, hogy ez pont az a hely, ahonnan elõtte, meg utána is rövid ideig a föld felett keletkezõ és pár méteres távolságban eltûnõ halvány gv-k voltak láthatóak. Az elsõ eset után én sem találtam furcsának a dolgot. Az azonban önmagában kicsit furcsa volt, hogy egy madár nem próbál menekülni elõlem, nem mozdul és akárhogy nézegettem utána semmilyen külsérelmi nyomot nem találtam rajta. Lehet túlkombinálom, de a második eset után az jutott eszembe, hogy lehet-e összefüggés a hely és a furcsa kómás állapotuk, esetlegesen az elpusztulásuk között. Nem biztos, de lehetséges.
Jó, tudom, tudom: pont mindkettõ pont ott kapott végelgyengülést, vagy halála elõtt alvási paralízis miatt nem tudott mozdulni még erõteljes fizikális hatásra sem, vagy "elefánttemetõ elmélet"...A véletlenen kívül nekem azért hadd maradon valószínûbb az, hogy olyan esetlegesen elektromos hatás érte õket ott, ami ilyen "kómás" állapotot okozott.
Sokkal igazibb indoklásnak tûnik a véletlen mellett, mint sok más. És még a jelenlegi fizikai és élõ szervezetre vonatkozó ismereteknek sem mond ellent.

Egely munkásságát nem ismerem.

Ha nálatok ilyen gyakori a gv elõfordulás, akkor miért nem jelezted ezt Egely György tanár úrnak? Úgy tudom, hogy Õ nagyon érdeklõdik a gv kialakulására alkalmas környezetek irányt.

Polarka!
Hibátlanul levezetni nem tudsz, és olvasni sem:
"Polarka!
Minden szinuszos amplitúdó változást a körmozgásból vezetünk le.
A különbségek az idõfüggésekben vannak. "
A levezetésedben pedig a számláló:
sin(ω(t+Δt))-sin(ωt) = sin(ωΔt)
azaz
. sin(ωΔt)
. v= lim ----------- = Δy/Δt
. Δt ->0 Δt


Egyébként pedig kiemelted, hogy azért nem jó mert átlag.. Nos, mindig átlag, még a pontbeli sebesség is, csupán végtelenül kicsit (v=Δy/Δt -nél) Δy útszakasz és az ehhez tartozó végtelenül kicsiny Δt idõszakasz hányadosa azaz a végtelen kicsiny Δt idõszakaszhoz tartozó átlagsebesség.

Amit pedig látnod kellett volna az az, hogy az állandó ω szögsebesség esetén v=Δy/Δt határértéke nem azonos a v=f(t,Δy)/Δt határértékével.
Az elsõ az egyenletes körmozgás, a második a változó szögsebességû körmozgás esetén érvényes.

jut eszembe, egy ω-t lehagytam az eredmény cos-a elõl

"Minden szinuszos amplitúdó változást a körmozgásból vezetünk le."
Ti lehet. Mások meg az e^(ix) ismeretével megoldják a mozgásegyenletet.

mivel lusta vagyok rajzolni: 5. és 6. oldal
a levezetésnél csupán a merõleges szárú szögek szabályosságát kell ismerni

"elmozdulás=út=(y2-y1) és ezzel Yv=(y2-y1)/t sebesség van."
ezzel "csak" annyi a baj, h ez még csak átlagsebesség, de a pillanatnyira vagyunk kíváncsiak, azaz:

ahol 1→2. sor az addíciós tétellel való átírással,
a 2→3. sor egyszerûsítéssel, ugyanis cos(ωΔt)→1,
a végeredmény pedig a sin(x)/x→1 azonosságot felhasználva kapható ■

A másik gond az, hogy nemigen tudjuk komplexen milyen feltételek szükségesek a kialakulásához. Még nálunk a házon belül sem volt mindenhol. Érdekesnek tartom, hogy ahol a kazán van pl. sosem. Ez a fürdõszoba. A legalapvetõbb különbség (nekem ez jutott eszembe) a fürdõ és más helyek közt a levegõ páratartalma valszeg, na meg nálunk spec a hõmérséklet. A leg melegebb hely a házban. A konyhában sem volt, ahol szintén melegebb és párásabb szokott lenni a levegõ a fõzés egyebek miatt. Nem tudhatom ez számít-e, de ezt tapasztaltam(tuk). A legsõûrûbben abban a helyiségben bukkantak fel, ahol az elsõ volt, de azok már áttetszõek és kékes fényûek voltak ill. a közvetlen mellette levõ két helyiségben. Az a poén, hogy a fürdõ is közvetlen mellette van, de ott mégsem.És egy régi felvetésre a válasz: nem azokban a helyiségekben tartózkodom, tartózkodunk az éjjeli órákon kívül a legtöbbet. Nálunk akkor egyértelmûen az ebédlõnek is kinevezett konyha volt a fõ élettér. (leckeírás, fõzés, vasalás...stb) Az elektromos készülékek meg bár nem mentek tönkre begabalyodtak néha. Így kapcsolódtak, úgy kapcsolódtak, úgy tûnt elromlottak, majd maguktól megjavultak.
Lehetségesnek tartom, hogy azok a bizonyos optimális feltételek, ill. közel optimálisak itt meg voltak, azért "szeretek itt lenni"😊

Máshol már beszámoltam róla (ha jól emlékszem villámokkal akartak gömbvillámot létrehozi topicban próbáltam nagyjából összegezni), hogy nem egy volt. Egy gv, utólagos kisülés majd hónapokon át tartó jelenségsorozat. Érdekes volt, hogy kinn fõleg viharos idõ elõtt lehetett látni (bár az is benne van a pakliban, hogy csak akkor vettük észre, noha amikor az ember kimegy a mellékhelyiségbe áthalad azon az elõszobán, ahonnan jól látható az a hey az udvaron ahol sûrûn elõfordult) Szal elég gyakran nézelõdtúnk arrafele.
Vannak olyan tapasztalataim, amik teljesen megegyeznek mások álltal leírt tapasztalatokkal. Valahol késõbb errõl is olvastam, hogy ahol egy felbukkan bizonyos idõn belül van esély arra, hogy több is megjelenik. Azt már saját tapasztalatból teszem hozzá, hogy a késõbbiek "gyengébbek". Sztem okozott olyan hatást, ami lassan múlt, fõleg mivel gyakorlatilag hónapokig meg-meg jelent.
A fémekkel kapcsolatban meg: a fémrács szerkezetét, vezetõképességét valamint polarizálhatóságát asszem nemigen kell ecsetelnem itt. Ezekkel a dolgokkal valszeg jobban tisztába vagytok, mint én. Szerintem a fémek ilyen tulajdonságai a kulcs a gv-nél is. Ill az, hogy pl. az élõ szervezet is mutat polaritást. Az ember szervezetében lezajló elektromos folyamatokatis valszeg ismeritek.
Arra meg, hogy miért "matatónak" nevezik, hisz falak nagyobb tárgyak mentén közlekedik álltalában sztem a tömegvonzás a kulcs. Sztem van tömege, így bizonyos erõk ugyanúgy hatnak rá, mint más tömeggel rendelkezõ dologra, de változó ez is, ahogy az erõssége.

A gv keletkezési helyén a gv megjelenése elõtt is után is olyan feltételek vannak amik lehetõvé tették a gv kialakulását.
Ahová pedig bejutott a gv. ott a hatás csak addig tartott amíg a töltések eloszlottak.
Így hetekkel, esetleg évekkel késõbb már csak legfeljebb a megrongált berendezések jelenségei vannak-lehetnek jelen.
A gv. nem okoz a szoba anyagában olyan változást ami fennmaradhatna..

"Az utólagos rész, már erõsen vitatható."
Milyen utólagos rész?

Nem csak a "látható áram" tud ölni, hanem a rovarcsapdák tapasztalata alapján a térerõsség okozta mikro útvonalakon folyó, de nagyon nagy áramok is ölhetnek. Ezek általában nem okoznak külsérelmi nyomokat.

Az utólagos rész, már erõsen vitatható.

"A fürdõszoba zárt üvegablakán át "belibegõ" gv a kádban robbant, és a fél öntöttvas kád leolvadt, szabályosan elfolyt.
Az egyik áramszolgáltatónál a zárt trafóházban felrobban egy gv. Minden fém elfolyt..

Ugyanakkor több esetben a lakószobában "felrobbanó" gv csak az elektromos berendezéseket tette használhatatlanná-javíthatatlanná, a bent lévõknek a "csoda folytán" nem esett baja."

Sztem ez leginkább annyit jelent, hogy ugyanúgy mint más természeti jelenségeké a gv erõssége és így hatásai is különbözõek lehetnek. A semmilyen hatástól a romboláson át az utólagos jelenségeket is okozóig. Az nem tûnik furcsának, nagyon is illik a természeti jelenségekre.

A gv után rajtam nem volt égésnyom. Az "utólagos földbõl felfele irányuló kisülés" után viszont a másik lábamon igen kb. 2 év múlva egyre halványodva eltûnt.
A gv-vel kapcsolatos más beszámolók alapján, amiket azóta olvastam ez nem tûnik furcsának. Zömében arról szólnak, hogy ahol gv-t láttak és állat vagy ember meghalt tõle nem találtak sem külsérelmi nyomot, sem szervi elváltozást. (Bár arról nem szól a fáma, hogyan vizsgálták meg õket.Ez is igaz.) Magyar nyelven, könyvekben is viszonylag kevés leírás található.

Zárt helyen?

A fürdõszoba zárt üvegablakán át "belibegõ" gv a kádban robbant, és a fél öntöttvas kád leolvadt, szabályosan elfolyt.
Az egyik áramszolgáltatónál a zárt trafóházban felrobban egy gv. Minden fém elfolyt..

Ugyanakkor több esetben a lakószobában "felrobbanó" gv csak az elektromos berendezéseket tette használhatatlanná-javíthatatlanná, a bent lévõknek a "csoda folytán" nem esett baja.
(Nem rajtuk folyt át az áram.)

Erre a fizikai magyarázat a skin- azaz a bõrhatás. A nagy sebességû áramerõsség változás úgy viselkedik mint a nagyfrekvenciás áram:
Azaz kiszorul a vezetõ felületére.

Ezzel nem folyik át az élõ szervezeteken sem, csak rossz esetben a bõrüket égeti meg, de pl. szív leállást nem okoz.
A villámcsapások esetében már nincs ekkora áram változási sebesség, így a bõr égés mellett légzés és szív leállást is okozhat.

Olvastam róla. Arról is, hogy állítólag a fehér színûben van a legtöbb felhalmozódott energia..stb. A fehér villámhoz hasonlították.
Pont ezért voltam kiakadva, hisz ha eltalálja az embert, az nagyon is hasonló következményekkel járhat, mint egy villámcsapás (csak hasonló), amely okozhat olyasmiket, amiket tapasztaltam szervezetileg és bár jópár embernél évekbe telt átmenetileg. Hagyjuk.
Ezek alapján lehetséges, hogy ahogyan leírtam a gv-re is hatással van a Collins-erõ (ha jól írom)? Zárt térben ekkora (mekkora is?) "robbanás", szétszóródás milyen hatásokat okozhat? Lehet hatással fémekre, amik viszonylag könnyen polarzálódnak? Okozhat elektroms zavarokat átmenetileg? Én azt tapasztaltam, hogy igen, megeshet, de mi a tudományos álláspont? Élõ szervezetet nem kérdezem azzal sajna hellyel közzel tisztában vagyok.

Na jó, látom, ittál és még nem hatott eléggé.

Akkor talán ihatnál még többet!

Kedves (?)qetuol!

Te aki az élõ fába is belekötsz, miért nem fordítod az energiáidat értelmes dologra?
Mondjuk igyál kicsit többet, az úgy is jobban meglátszik rajtad, mint az okítások hatása!

atyaúristen... minél jobban magyarázod, annál nagyobb baromságokat hordasz össze. már ott problémáid vannad, hogyan mozog egy matematikai inga.

Szia! Nagyon szívesen!

Nos, a legerjesztõdés. Ha úgy szemléled a folyamatot, hogy nem veszed figyelembe a sok, egymás mellett létezõ hatást, mint például a rács "rugalmasságát", akkor nyilván a rács deformálódására fordított energia "eltûnése" is meglepõ lehet.

Oké, misztifikálás..
A "gv"-t megfigyelve, sikerült néhány mérést is elvégezni.
Az elektronáramlás a gömb felszínén zajlik, frekvenciája a képzõdõ e.m. hullámoknak a mikrohullám tartományba esik.
A gömb metszete a kör, és mint ahogy azt az elektromágnesesség ismereteink alapján tudjuk, a köríven haladó töltés mágneses mezõjében egy azonos fajú töltés ugyanezen körívû mozgást akkor végez, ha elegendõen nagy a térerõsség.
Mert ekkor a töltések közötti taszító erõ és az általuk keltett mágneses térerõsség eredõjeként zárt körívet,
gömbi felszínen pedig zárt gömbfelszínt futnak be a töltések.

Azaz ha elõ lehet állítani olyan "elektron-plazmát" amelyik teljesíti az egyensúlyi feltételeket, akkor mind addig fennmarad az így képzõdött gömb, amíg a töltés szóródással, a lehûléssel, stb. elszivárgó energia után még marad annyi energia a gömbben, ami az egyensúlyt fenntartja.

A gömb felhasadásakor, a "spontán" azaz a környezetében lévõ hatások eredõjeként robbanás szerû "villámlással járó" - helyesebben villámlás szerû jelenséggel is megtörténhet a felhalmozódott energia eloszlása.

Természetes ha ezekkel nem vagyunk tisztában, akkor jöhetnek az inkább hiedelem mint tudományosan ismert tények alapján történõ magyarázatok.
És máris misztikum lett egy egyszerû fizikai jelenség együttesbõl.

Albertus és polarka köszönöm!

Azért így is sikerült elkövetnem egy súlyosabb elvi hibát.Amikor Albertus egyik hozzászólásában, a lézerek kapcsán megemlítette a láncreakció fogalmát.Én kis naiv azt hittem hogy egy felgerjesztett atommal már az egész közeg többi atomját is fel lehet gerjeszteni <#vigyor2>
Nagyon az U235-ös maghasadása során keletkezõ láncreakcióból akartam kiindulni...hát igen nem volt túl jó ötlet a részemrõl.Pedig a lézerek jegyzetben is nagy betûkkel feltüntetve szerepel az alábbi fogalom POPULÁCIÓ INVERZIÓ! <#idiota>

A populáció inverzió kapcsán lenne még egy kérdésem.A három nívós lézerek kapcsán a jegyzet ezt írja:

"A molekulát W' állapotba gerjesztjük,-ahonnan az SUGÁRZÁS nélküli legerjesztõdéssel- az Wm állapotba jut.A lézerátmenet az, amelynek során a molekula Wm-bõl W0-ba jut."

Szép és jó de ha a W'-bõl Wm állapotba jut valami féle energiának fel kellene szabadulnia (semmi sem vész el csak átalakul).Mit ért sugárzás nélküli legerjesztõdésen? Netán spontán emissziót? Ott ugyan is nincs szükség a legerjesztésnél sugárzásra.Vagy úgy érti hogy az átmenet nem jár sugárzással?
Vagy én értelmezem rosszul a jegyzetet vagy a jegyzet ezen pontja egy picit félreérthetõ.

Bocs, de én nem "ti" vagyok.

Ami pedig a jelenség "utóhatásait" illeti, nagyon könnyen megeshet, hogy ezen nem utóhatások, hanem az a hatásegyüttes, amely eleve lehetõvé tette magát a jelenséget.

De könyörgöm miért misztifikálás, ha egy természeti jelenség utóhatásairól beszélek? Ráadásul nem csak én, hanem más "állítólagosan megbízhatatlan szemtanúk" is. On pack. Mit neveztek ti misztifikálásnak? Akkor kezdjük azzal, hogy mit jelent szerinted a misztifikálás szó?

A szubjektív véleményünket nehéz önmagunknak felülbírálnunk.
Alapvetõen minden hit alapja ugyanez a "nehézség".

Amit nem látunk közvetlenül, (mint például a talaj vezetõképességét, potenciálját, törésvonalakat, relatív magasságát, stb.) azt a következményeken át képesek lehetünk megérteni.

Ez nem kiragadás, de nem is szabad olyat misztifikálni, amirõl pontosan tudhatjuk a fizikai okot.

Tökéletes igazad van. Az eseményekre különálló eseményként szemlélve az adott hely sajátosságait figyelmen kívül hagyva, egy eseménysorozatból kiragadva flottul meg lehet magyarázni. Ha ezen szeleteket külön nézzük és figyelmen kívül hagyjuk, hogy elõtte, utána mi történt, mi az adott helyen a normális állapot, akkor ez egyértelmûen mûködõ taktika.
Ha az adott hely sok éves elõzõ és utólagos "normál állapotát" is figyelembe vesszük és idõrendbe sorba rakjuk az eseményeket, akkor már más képet kapunk. A valóságot szemléljük, vagy a valóság kiragadott szeleteit külön-külön? Egyéni döntés kérdése. Ott volt hibás a dolog, hogy külön-külön próbálták megmagyarázni az eseményeket és nem vették figyelembe azt, hogy esemény sorozatról volt szó, sem azt, hogy az adott helyen milyenek voltak elõtte és utána a körülmények. Komplexen szemlélve másképp fest a dolog és míg külön szemlélve az eseményeket különbözõ magarázatokkal szolgáltak (huzat, stb.) egységesen szemlélve a dolgot leszûkül a kör, mi az, ami az összeset folyamatában megmagyarázza, sõt azt is, hogy fokozatosan múló állapotról volt szó.
Abban az idõben a kutyák is majd meg voltak bolondulva a környéken, annyit nyüszítettek, hogy a gazdáik már csak tehetetlenül üvölteni tudtak velük.(A tudomány is megfigyelte, hogy természeti katasztrófák helyszínéhez közel az állatok viselkedése megváltozik) Gyakorlatilag majdnem mindent leírtam, ami leírható voltaz eseménysorozattal kapcsolatban és az idõrend is fontos, nem értem miért erõltetjük ezt a külön magyarázzuk meg a dolgot szemléletet. Ez nem visz közelebb senkit a megoldáshoz, csak távolabb.
Mellesleg pont az az idõszak volt addigi életem egyik legboldogabb szakasza.
Abban viszont igazad van, ha így gondoltad, hogy átmenetileg érzékenyebb lettem utána, amelyet szerintem a gv-nak köszönhetek. Viharok elõtti szúrásérzetek...stb. (bár szerintem ennek több köze volt a levegõ elektromosságához, mint az én pszichés állapotomhoz, vagy figyelmességemhez)

Kedves NorBear!
"Azaz ezzel minden szempontból "megduplázzuk" a fotonokat."
Elismerem félreérthetõ.

Nos, az elsõ felgerjesztés során a gerjesztõ foton energiája nagyobb vagy egyenlõ mint a legerjesztõ foton energiája. Így korrekt.

A "duplázódás"-t arra értettem, hogy a legerjesztéskor kapott két foton teljesen azonos tulajdonságokkal bír.

Való igaz, a a kiindulási foton darabszámokat nézzük, akkor két fotonból kaptunk két fotont, azaz nem történt darabszám változás.

Ha viszont úgy nézzük, hogy két, egymástól akár teljesen eltérõ jellemzõjû foton helyett kapunk két teljesen azonos jellemzésût,
a legerjesztést végzõ foton "megduplázásával" akkor ilyen értelemben kevésbé félreérthetõ.

Egyébként pedig a "gv" körébe sok, olyan jelenséget sorolnak, ami csak rokon, mert elektromossággal kapcsolatos, de nem "gv".

Nézd!

Azt megértem, hogy ha messzirõl az akaratoddal mozgat tárgyakat, akkor arra nincs hivatalos magyarázat.

De az égõ cserék gyakoriságára mindig van. A leggyakoribb az életmód megváltozásával a kapcsolási szám korai elérése, a másik sorozatból származó égõk sokkal kisebb kapcsolási számú változataira való áttérés,
és a fázisfeszültség szabványtól eltérõ értéke.

Egyik helyen az egyszerû mûszerekkel mérve állandóan azt elõírt effektív feszültséget lehetett mérni.
Az oszcilloszkópos méréssel kiderült, hogy a szomszédban folyamatosan üzemelõ nagyfrekvenciás hegesztõgép miatt a csúcsfeszültség kétszeres értéke mellett volt az effektív szabványos.
A szomszéd nem volt hajlandó kijavíttatni a gépét, így nem maradt más lehetõség, mint a zavarszûrõk beépítése.
Azóta nem mennek tönkre az elektromos eszközök.

Egy dologban legalább egyezik a spontán reakció fizikustól és laikustól, ha meglát egy gv-t: döbbenet és áhitat - jé, mi ez? van ilyen? gyönyörû! Lenne rá egy fogadásom, hogy amikor meglátta "földbe gyökerezett a lába" és mozdulatlanul figyelte...
😊
Sovány vigasz.
Azért lenne pár kérdésem: milyen színû volt maga a gv? Mozgott-e a levegõben a forgómozgáson kívül, vagy elõtte, vagy utána?...stb. Lehet, hogy nem olvastam el elég alaposan (ami ugye megbocsájtható egy magamfajta figyelmetlen nõnek😊) de hasonló infókat nem találtam a szövegben, annak ellenére sem, hogy tudományos helyen megjelent cikkrõl van szó. Vagy csak velem szembeni elvárás VOLT, hogy mindent aprólékos részletességgel és bizonyíthatóan, na meg reprodukálhatóan, különben nem tekintjük tudományosan értékelhetõnek a leírást még elméletileg sem?

"Hívj egy szakembert és az összes csavart "szorítsa meg"! Azzal megszûnnek ezek a hangok.."
Írtam, hogy megszûntek. Egyre ritkábban fordultak elõ, majd teljesen megszûntek.

"A "gv" és a megjelenés között lehet ilyen kapcsolat, ha a "gv" elõtt kevésbé voltál érzékeny a környezeti jelenségekre, azaz ott voltak, de nem figyeltél fel rájuk."
Nem figyeltem fel rá, hogy kb. 10szer olyan sûrûn kell izzót vennem, mint elõtte, és a közelmúltban? Nahát, micsoda figyelmetlen nõszemély vagyok....Ne már!!!!

Elõbb az elektromos hálózatotokban hallható sercegésekrõl.
A vezetékek anyagát a kötéseknél átjáró áram felmelegíti, ezzel a diszlokációk vándorlási sebessége megnövekszik és mintegy "elfolyik" a szilárd anyag a csavarok szorítása elöl.
Az így keletkezõ szabad felszínt oxid borítja be, növelve a felmelegedést és az elfolyás mértékét, majd ez a folyamat a szikrázások megjelenéséig tart. Ezen szikrázást hallod bekapcsolás után pár percig, amíg annyira fel nem melegszik a vezetõ annyira, hogy "beledagad", hogy megszûnik a szikrázás.

Hívj egy szakembert és az összes csavart "szorítsa meg"! Azzal megszûnnek ezek a hangok..

Az izzók kiégésének is lehet ez is az oka, de akár az is, hogy az elektromos hálózat egyik földelõje a lakás közelében van, és ezzel a talajpotenciál a fázisáram hatására megemelkedett.
Így megeshet, hogy az általad használt fázis-nulla érpáron nem az Ueff=240V van hanem idõnként akár 400 V is lehet.
Ehhez a túlfeszültséghez a szikrázás indukciós tüskéit hozzáadva, bármi "kiéghet", nem csak az égõk.

A "gv" és a megjelenés között lehet ilyen kapcsolat, ha a "gv" elõtt kevésbé voltál érzékeny a környezeti jelenségekre, azaz ott voltak, de nem figyeltél fel rájuk.

Például a milta típusú átbillenéstõl hobbog egy-egy fémlemez, vagy ahhoz hasonlóan amit leírtál, ugrik szét két két összenyomott mágnes, természetesen nem az összenyomáskor, hanem késõbb, akkor amikor már az asztalon hevernek egy ideje.

milta típusú hirtelen átbillenés
Nem tudom mirõl van szó, de örülnék, ha leírnád...

A gv után a ház elektromos hálózata is érdekes dolgokat produkált, olyasmiket, amik azelõtt nem fordultak elõ és ritkulva késõbb megszûntek. Pl.: eleinte hetente kellett izzót vennem, folyton kiégtek, fõleg a hálóban, ahol a gv volt eleinte naponta, majd egyre ritkábban olyan hangot lehetett hallani a konnektor ill a csillár irányából, mint mikor a sztatizált ruha "serceg", amilyet pl. kóbráram is okozhat ugyan, de az elektromos hálózathoz nem nyúlt senki. Megjegyzem, ahol az utólagos kisülés volt nincs elektromos vezeték a falban onnan cirka 2-3 méteres távolságra fut. (Csak azért írtam le, mivel olvastam olyan elméletet, amiben a falban lévõ elektromos vezetékkekel igyekeznek indokolni tapasztalati tényezõket) Erre az esetre ez sem "illik".
Hangsúlyoznám, hogy az elektromos hálózat zavarai a gv után jelentkeztek, nem elõtte. Lényeges tényezõ asszem.

A körbe-forgást több úton elérhetjük.
A hétköznapi életben használt eszközeink zömében a forgó test tömegének és az erõhatásnak az egymásra hatása ad egy rezonancia frekvenciát, ezen gerjesztve, kicsiny hatással is elérhetõ a körbefordulás.
A másik csoport a milta típusú hirtelen átbillenés.
Az általad leírt jelenséget ez utóbbi csoportba illõnek vélem.

Mekkora mágnesesség kell ahhoz, hogy egy íránytû mutatója gyorsan (az óramutató járásával megegyezõen) körbeforogjon?
Nincs annyi iránytûm....😊

Kedves Anaid!
Az általad leírt jelenséget akkor értheted meg a legjobban, ha fogsz egy tucat iránytût és szorosan egymás mellé rögzíted õket, majd egy különálló iránytûvel közelítesz a csoporthoz.
A csoportban lévõ iránytûk szimbolizálják a mágneses doméneket. Ha szabadon körbefordulhatnak, akkor a mozgásuk éppen olyan mint pl. a ferritekben lévõ domének mozgása.
Ha pedig az egyes iránytûkben, rugalmas támaszokat szúrva, szimuláljuk az állandó mágnesek szerkezetét, akkor azt látjuk, hogy a külsõ mágneses forrás ugyan nem tudja körbe-forgatni a csoportban lévõ iránytûket, de részben- kis mértékben- módosítani képes a domének irányultságát.
Ha pedig a csoportból, egyesével kiemelgetünk egy-egy iránytût, akkor
figyelve a maradék mozgását, azt látjuk, hogy mindig követi a változást a maradék domének mozgása.

Miután a diszlokációk, a hõmozgás a külsõ terek megváltozása, mind-mind együttesen meghatározza az egyensúlyi helyzeteket.,
És ezek sebességei az új egyensúlyi helyzetek létrejöttének sebességét,
így megesik, hogy egy-egy mágnes elvételét vagy hozzáadását követõen csak késõbb jelenik meg.

Valószínûnek látom azt, hogy egy ilyen jelenséggel találkoztál, amikor az átbillenés létrejöttéhez több hatás együttesen hatva, csak a ráhelyezést késleltetve követõ felugrást, elugrást tapasztaltál.

Példa egy szubjektív megfigyelésen alapuló elméletre

Látjátok? Még egy fizikusnak (egyetemi hallgatónak) sem jutott eszébe, hogy megpróbáljon méréseket végezni a helyszínen, hamár látott ilyen jelenséget és ráadásul módjában is állt volna mûszerekkel megtenni ezt.
Na ez a fajta leírás hitelesebb???

Polarka, © Qetanolit ,.. látom egy kicsit nem jövök és egymásnak estek.
1eb vagy 2ebb .. ugyan már! Béke van.
OKé, kicsit félreérthetõen írtam NorBearnak szóló válaszomban.
Viszont ez még senkit sem jogosított fel a sértõ támadásra.
© Qetanolit! Köszönöm, hogy védtél, de az elvakultak ellen nincs sik értelme. A kollégáim között is gyakorta megesik, hogy több jelenséget összekevernek a hasonló tartalom vagy a hasonló hangzás miatt.
Polarka!
Minden szinuszos amplitúdó változást a körmozgásból vezetünk le.
A különbségek az idõfüggésekben vannak.
Feleslegesen vitáztok akkor, amikor egyiketek egyik, a másikotok a másik oldalról ír.

"A kör és rezgõmozgás közötti kapcsolatból levezetett képlet..." original from #1846
A "szinuszos lengés" nálatok mióta azonos a körmozgással!?

1ébként azon kommentek már régen le vannak zárva. NorBear kielégülten távozott az akcióból, Albertus fogalomzavarral, pontatlanul segíteni próbált, de legalább a gyorsuláson kívül nem mondott nagy marhaságot. Mindenki happy lehetne már.

De ahogy látom #1940-ben is még lusta voltál végiggondolni, amit leírsz és még mindig nem látod, h mirõl szól a levezetés, amire NorBear hivatkozott. Elõkapod a könyved, h belenézzél és végiggondold vagy arra vársz, h rajzoljunk neked?

"Az igazság megtudásához objektív, reprodukálható jelenségre van szükség."
Nem. Az igazság mások elõtti bizonyításához van rá szükség nem a megtudásához.
Hogyan is válik egy jelenség labor körülmények között reprodukálhatóvá? Az egyéni szubjektív megfigyelésekbõl kikövetkeztetni igyekszenek, hogy a helyszíneken mit mérjenek, ha van rá lehetõség, ill. ha hajlandóak helyszínen méréseket végezni. Amegfigyelések és esetleges mérések alapján megalkotnak pár elméletet és igyekeznek ezen elméletek alapján laborban reprodukálni egy jelenséget. Legyszerûsítve nagyjából igaz? A tudománynak egyszerûen szüksége van egyéni szubjektív megfigyelésekre, azok minnél részletsebben és pontosabban történõ leírására ahhoz, hogy elérje a az eredményt, hogy reprodukálható legyen egy jelenség. A fizikában is. Ugye nem az veritek le rajtam, hogy manapság a fizika ott tart, hogy megpróbálja elméletileg kitalálni, hogyan is lenne reprodukálható a gv? Nézd, az hogy ki hiszi el, hogy valóban a volt nálunk az oka eseményeknek az is szubjektívizmus. Az, hogy hiába próbálkoztam, hogy para jelenségekkel foglalkozó intézménnyel vegyem fel a kapclatot az is egy dolog. De ha figyelmesen elolvasta bárki is a leírásaimat sok olyan dolog van bennük, amiket nem olvashattam más ilyen beszámolókban, mert egyzerûen nem találtam ilyen részletes leírást sehol. Ha pedig összevetjük pár elmélettel úymond "illik is a képbe" pedig nem vagyok fizika-zseni. Sztem pont az lenne a lényeg, hogy a szubjektív megfigyelésbõl megpróbálja a fizika tudománya úgy megismerni az adott jelenséget, hogy a reprodukálásához használható elméletet sikerüljön megalkotnia. El vagyok tájolva?

Na még én is elrontom.. 😊 van még két eset. A ± forszírozott lengés, amikor a gyorsulást okozó hatás fázisa siet, illetve az ellentettje, amikor például az elmozduló tömegközéppont csökkenti az elmozdulás idõegység alatti nagyságát, ezzel a gyorsulást.

"ugyanis nem szinus(alfa)=út, ahogy te mondod, hanem szinus(idõ)=út. nem, ebbõl nem az következik, h szinus(1)=út/idõ= sebesség , hanem koszinusz(idõ)=út/idõ= sebesség. "<#taps>Majdnem!<#puszi>
Két fajta szinuszos lengõ mozgás van. Az egyiknél alfa1-rõl alfa2-re t idõ alatt elfordul a kerék, ezzel y1=sin(alfa1) kitérésrõl y2=sin(alfa2) kitérésre mozdul el az m tömeg azaz
elmozdulás=út=(y2-y1) és ezzel Yv=(y2-y1)/t sebesség van.
A másik szintén szinuszos mozgásnál rugók közé tett test van. Ebben az esetben az erõhatás a holtpontokon a legnagyobb, mert ott a legnagyobb a tömegre ható erõ, Albertus ezt fejtegette, kicsit összekeverõdõ módon.<#nezze>
Az elsõ esetben a maximális dy/dt értéket a cos(alfa)((ill. úgy is kifejezhetõ, hogy az dalfa/dt nyomán cos(t))) a második esetben pedig a sin(alfa) (ill. sin(t)) adja. <#wave>

A 1846#-ban "a rezgõmozgás és a körmozgás(szinuszos lengés) összefüggésérõl"- volt szó.
<#mf1>"Szívesen bunkókám, sztem csomagolj meleg holmit is. Azt mondják ilyenkor hideg van a Banamákon."<#falbav>
"Jelen esetben, ha jól tudom matematikai ingáról volt szó,"
<#nezze>hát, nem. <#szomoru1>
Na tudorka, mellé lõttél. Kár, hogy elbunkóskodtad<#rolleyes>

Ja, nem hozzáadjuk, összevetjük....

Ha ezt a jelenet hozzáadjuk az iránytûs próbálkozásaimmal, nem lehet a fizika törvényei alapján, hogy egy természeti jelenség a föld mágnesességét adott területen megváltoztatja (akár idélegesen is) és a föld megváltozott mágnesessége ilyesmit produkáljon? Miután meg múló hatásról van szó többször nem fordul elõ?
LEHETSÉGES?