3993
Fizika 2006
-
forrai #2386 Jól van, beszéljünk, hiszen eddig a legjobb partnerem voltál.
Ezért ha van kedved, töröltesd ki azt a hozzászólást, én nem kérem az admintól.
És el akarom felejteni az egészet, csak ha úgy képzelem, hogy provokálnak, akkor hősködök.
Vagyunk vagy 20-an, akiket egyáltalán a tudomány érdekel, hát ne irtsuk ki egymást!
Ha én szidalmazom a tudományt, meg mindent mondok róla, nyilván úgy gondolom, hogy van rá bizonyitékom. És a nevem alatt vállalom a felelősségét, még a legigazabb kijelentéseimért is.
Te meg kifogásolsz engem, a saját stilusoddal- semmi baj kivébve a legutóbbit. Nekem nincsenek már nagyratörő céljaim, neked meg kell, hogy legyenek.
-
uwu 80 #2385 Hát az első idézet, sajnos nem azt jelent amit belemagyarázol.
És képzeld, tényleg úgy van ahogy leírtam, a 70fok hatására létrejött gátolt alakváltozás nagyon messze van attól, hogy tönkretegye az acélt.
A másodikat szintén jelentésének figyelmen kívül hagyásával kritizálod.
Te velem ellentétben, viszont üzemszerűen hülyeségeket írsz, ami ellentmond a fizika törvényeinek. -
forrai #2384 2223hsz
"Az acél szakadónyúlása és egy ilyen mértékű hőtágulásból adódó fajlagos nyúlás közt kb. egy nagyságrend a különbség, tehát a fő kiváltó ok biztos nem ez."
Oké nem 30%-ot irtál, hanem 30-szor többet, 1000%ot, mert egy nagyságrend az annyi, mivel a cső vigan eltörik, ahogy számtalanszor meg is tette. Én csak kicsinyíteni próbáltam a tévedesedet.
Ja még ezt is irtad: "mert 10% tartalék minden szerkezetben megvan az tuti."
Ha én azt akár 30 %- (falvastagság tartalékkal) meg is növeltem, a kompenzálatlan hőtágulás miatt akkor is eltörhetne. Mert hőtágulásnál a falvastagsággal arányosan nő az erő is, azt hittem, hogy ezt tudod.
Mert erről volt szó.
És nem kellett volna ezt a téves választ írnod, pusztán azért, hogy velem vitatkozhass! Vagy hogy bárki mással is, mert úgy tűnik, ez az eltökélt hitvallásod bármiben, bármikor.
Mindenki igazolhatja.
Amit irtál, azt már ne törüld ki- vállald érte a felelősséget! Most pedig kopj le, mert amíg nem kérsz bocsánatot, nem válaszolok neked többé. Gondolom a többiek is megértik ezt, és mellém állnak. -
uwu 80 #2383 Biztos tudod a számát annak a hozzászólásnak ahol 30%-ot írtam.
Ezt a pofátlan hazugzágot azért nem kéne. Elmész te a jó kurva anyádba, te kis csúcsómászó beképzelt geci. Anyádról terjesszél pletykákat! -
forrai #2382 Amíg nem folytathatom a saját trebvem szerint, amit elkezdtem, mert nem kéritek, addig itt, és a fizika - csillagászatban is tudományos sajtószemelvényeket írok majd, amelyekben a fizikai képtelenségeket megmutatom.
Mint pld, hogy a Föld maradó hője 20%, a rádium hasadás meg 80%. (Mert ott még nem tarunk...)
Ti meg szóljatok hozzá a kommentáraimhoz, oké? -
forrai #2381 uwu...Sohase mondtam, hogy ártatlan vagyok, sőt- figyelmeztettelek, hogy inkább sunyi...
Mert rákényszerítelek, hogy valós kijelentéseket tegyél, amelyek azután rendre baromságnak mutatkoznak. Nemrégiben is azzal a szakadó nyúlással- te jó ég- 30 %, és ez még szerkezettervező!
De megsajnáltalak, nem nyuvasztottalak, mert úgy hittem, magadhoz térsz.
De nem uwu... te fanatikus vagy. És ez is jó nekem, lelkesítő. Mert néha belefáradok, abba is hagynám, hiszen hiábavaló- és akkor megjelensz te, vagy qetuol, és újra indul a verkli.
Igaz, hogy csak a hasonló ömlengések, de az se rossz.
Ha érdekel valami a továbbiakban- előbb arról nyilatkozz, amit eddig irtam, és keresztbe áll a sületlenségeidnek.
Akkor- de csak akkor folytatom, és majd eljutunk a kötési energiához.
Mert minden kötéshez...a házasságoz is- energia kell.
-
forrai #2380 Persze- a Newtoni fizikában nincsenek kötési kapcsolatok. Nem magyarázza meg a Newtoni fizika a tehetetlenséget, a követői meg elfelejtették, hogy a gyorsulás egy vektormennyiség- úgy bánnak vele, mint egy lecsúszott skalárral. Ami nem csoda, hiszen a matematika is elfelejtkezett arról, hogy maguk a számok is vektorok.
Newton még nem ismerhette a fizika néhány későbbi eredményét. Mi viszont már igen.
Kellemes falatozást kívánok tehát nektek a csonttá aszalódott klasszikus, és az abból paszirozott folyékony modern fifikából.
-
forrai #2379 A fizika egy része ugyanannak minősíthető, amivel te engem vádoltál.
Én viszont sokra becsülöm a képességeiteket, bár erre nincs bizonyítékom még.
Így hát csak az lehet, valamiért pártoljátok a hazugságot? Akkor számomra nagy megnyugvás a reakciótok. Ez így is kell, hogy legyen!
-
uwu 80 #2378 Az a baj, hogy tényleg csak mellébeszélsz, és adod az ártatlant.
Itt volt a lehetőség, hogy elmeséld mit gondolsz valójában. Aztán kiderült hogy semmit, csak szeretsz írni.
Én kész voltam lépésről lépésre végigmenni a gondolatmeneteden, de csak kerülgeted a kérdéseket, olyan kijelentéseket teszel hogy bizonyítottad, meg írtál rá programot, de válasz sehol, emellett hazudsz, és halandzsázol.
Gondolom nem fogod elvárni ezután, hogy bárki elhiggye egy szavadat is.
Megint kiharcoltad hogy hülyének nézzenek. Én értem hogy erősen hiszel benne hogy okos vagy, meg értesz a fizikához, de a valóság ennek épp az ellenkezője. -
uwu 80 #2377 Azt állítottad, hogy Newtoni fizika.
Abban nincsenek ám ilyen "kötési kapcsolat", meg hogy "saját tömegükből virtuálisan átadódik egy parányi rész".
Innentől kezdve nem lehet komolyan venni téged. Hazudni nem ér a fizikában. -
forrai #2376 "a többi 20% a bolygó keletkezésének korából maradt ránk."
(Jáj * jaj * jajáj)^2,5
Az ábrázoló tanárom kiáltotta volna, felugorva a dobogón (120 kg volt) "Ekkora marhaságot mondtál, fiam!"
Érdemes fürkészni a tudományos rovatokat, mindig van bennük "olvasni" való. -
forrai #2375 A Hold éves szinten 40 mmt távolodik a közös tömegponttól. Mért érték, amiből kiszámítható az árapályenergia nagyságrendje. Amely a Föld minden rétegét érinti, leginkább a legkülsőt, de belül is.
Ennek megfelelően több olyan réteg is van benne, ahol az anyag az árapály miatt megfolyik.
A rádióaktív anyagokról meg összevissza említés történik, leginkább a kéregbe gondolják őket. Hogy miért pont oda?
Teljesen fura nézetek. Mintha szándékos hülyités történne, hiszen az árapály disszipáció elég jól ismert, és méretezhető.
(uwu, dronk Zero, quetuol. Ez nem nektek szól, nem kell válaszoljatok) -
forrai #2374 Dehogy hagyom abba:
Ime idézet egy mai hírből, a Csillagászat.hu hirportáljából:
"A természet nukleáris energiával fűt. Földünk belsejében a hő kb. 80%-ban radioaktív anyagok bomlásából keletkezik, a többi 20% a bolygó keletkezésének korából maradt ránk."
Ez a hír mindent elárul a csillagászatról. Önmagában ez a hír is igazolja, hogy nemhiába szenvedek veled társalogva.
A tét: óriási.
Ekkora hülyeséget csak egy mai tudós (szakágot nem említek) állíthat, aki hírét se hallotta az árapálynak.
Van aki szöges láncot kötöz magára, hogy szenvedjen- nekem itt vagytok Ti.
-
#2373
dehogynem tudod, azt csinálod már egy ideje. hablatyolsz mindenféléréol, ha pedig valami konkrét eredmény van számonkérve, kussolsz.
hála az égnek, hogy abbahagyod, ne aggódj, nem fog jönni senki.
hacsak nem egy alreged. -
forrai #2372 De akarom magam leégetni! Nekem is van hozzá jogom! Csak nem tudom.
Most meg abbahagyom, amíg valaki nem jelentkezik, hogy érti, nem érti, és szeretné tudni, ami következik.
Ne is szivass tovább, furcsa nevű fórumlovag, mert rád se hederitek... -
#2371
naná, hogy nem teszed fel.. nincs mit feltenni. vagy ha van is, nem akarod magad leégetni, mint albertus, jól teszed. maradj csak csendben. -
forrai #2370 Nem teszem fel még! Ezt a parádét én irányítom! Vagy alkalmazkodsz, vagy kilépsz belőle! Punktum.
Nem fogom törni magam senkiért. Ha nem jön valaki, akit érdekel hogyan lesz árapályteljesítmény, és az árapálymunka, meg a Hubble törvény azokból, akkor nem lesz folytatás, finom virtuális tömegponttal, radiális gyorsulásösszetevővel.
Édesség csak akkor jár, ha mindenki megette a spenótot a kemény tojással, és utána kitörülte még a tányérját is!
-
#2369
igen persze, a nobel díjasok a hülye tudósok, te pedig a senki, vagy a okos tudós. 
szépen megint kibújtál a számonkérés alól. tedd csak fel azokat a képeket, hadd lássuk egyáltalán léteznek e.
-
forrai #2368 A világ tudós társadalma éli nyugodt- nyugtalan életét. Valamit minden nap hozzátesz a meglévőhöz, amivel egyre jobban távolodik a valóságtól- bele az ezotérikus vákuumukba, és a szingulásitásukba...
Belőled is szerintem még lehet ilyen tudós, a vákuumhoz te is tudnál hozzátenni valamit! Valami jó nagyot, nagyobbat mint más, akkor kaphatsz Nóbel díjat is.
Gondolkozz például a sötét tömegen! Találj ki egy sokkal sötétebbet! Akkor nem fog senki felülmulni! Hiszen csak egy nagy elme, ha elmereng, tudhat olyan sötét lenni!
Én is szerettem volna, de hát láthatod, nem feleltem meg- számomra a vákuum nem ugyanaz, és a világosságot keresem. -
forrai #2367 Azt a feladatot, amit kértél, elvégeztem, más értékekkel.
Próbáltam felrakni a rajzokat. Három van:
Egy az árapály modellről, egy az árapály radiális, és egy a tengelyirányú összetevőkről. (A radiálist én definiáltam).
A gyorsulási mezők nem gömbszimetrikusok. A radiálison fel vannak tüntetve a virtuális (valós?) tömegpont helye.
Próbálkoztam felrakni őket a netre, dmanuálisan sok időt pocsékoltam el, és nem éri meg. Nem lennél okosabb tőle, látnál egy pontot a középpont mellett.
Szerintem semmitől nem lehetsz okosabb. Már a csúcson vagy.
-
#2366
szánalmas. gondolom a világ tudóstársadalma megszakad, hogy kihúzza belőled az évszázad (mit évszázad, évezred!) tudományos elméletét. -
forrai #2365 Nem írom be, és nem nyomasztasz! Én tudom amit tudok, és nem vagyok a szolgálód. Ha akarom, soha semmit nem tudsz meg. De ezt akarnom se kell, magad teljesíted.
Menjünk sorban...mi van az árapály nyomatékkal? -
forrai #2364 Az a baj veletek, hogy a vitapartnereteket sokszorosan meg akarjátok alázni. Engem is, pedig én nem teszem. De velem legfeljebb csak alázgathattok- a tréfa visszafelé sül el...
Van egy viccem:
Két cowboy vitatkozik, melyikük paripája okosabb?
- Egyikük súg a ló fülébe valamit, az elrohan, és hoz egy playboyt.
- A másik bigyeszt egyet, odamegy a lovához, súg neki valamit, az röhögve felnyerit.
- Az egyik mondja: ez semmi, még mutass valamit.
- Másik visszamegy, valamit mutogat- a ló zokogni kezd...
- Az egyik kérdi hát mit mondtál először, hogy a ló felnyerített?
- Hát csak azt, hogy az én micsodám nagyobb mint az övé...
- No de mit mondtál másodszor, hogy zokogni kezdett?
- Semmit, csak megmutattam neki...
Tanulságos történet. -
#2363
blablabla... meg is lepődtem volna, ha vmi konkrét eredményt adsz, ugyanis abba nagyon konkrétan bele lehet kötni, és nagyon konkrétan kiderülhet, h halandzsázol. csak a szokásos hablaty.. lol.
akkor írjad be abba a zseniális programodba, hogy M = 10, R = 2 és X = 100. -
forrai #2362 Te halandzsázol.
Én egy modell készítettem, arra pedig egy programot.
A program alapján meg kirajzolható a gyorsulási mező, amelynek középpontja elmozdul a másik irányába.
Azon nem lepedődsz meg, hogy egy nukleonnak van kötési energiája. Ne lepődj meg azon se, hogy két egymás vonzzó testnek is.
Ezek a számítások nem egyszerűek, és ha rajtad múlna, sohase lennének azok.
Úgyhogy most koncentrálj te is az eddig leirt bizonyításra, akkor egy idő után eljuthatunk ehhez is.
Most nincs időm kitérőkre.
Megértetted az eddigiek alapján, hogy mi az árapály, hogyan hat a távoli tömeg a központi tömeg pontjaira? Milyen nyomaték ébred, és miért? Nem könnyü belátni, de ha elfogadod, jelezd, hogy végre továbbléphessek! Ha ez nem tetszik, és nem akarod végigjárni, akkor én sem erőltetem.
Csak libasorban haladhatunk.
-
#2361
"Például, hogy valamely homogén gömb tömegközéppontja csak akkor egyezik a geometriai középpontjával, ha csupán önmaga vonatkozásában vizsgáljuk.Ha más test vonatkozásában, akkor mind a kettő tömegpontja közeledve elmozdul, és mindegyiküknek egy parányi árapály tömegnövekménye képződik."
na rendben van, miszter hűdenagyonokosvagyokmegcáfolokmindenelméletetmertzsenivagyok. itt a konkrét példa: adott 2 homogén gömb, egyenként R sugárral, M tömeggel. A 2 gömb tömegközéppontja egymástól X távolságban van (X>2R). szerintem a közös tömegközéppontjuk X/2 távolságban lesz vmelyik középponttól.
akkor most azt írd le, mekkora az a 'r' távolság, amivel a közös tömegközéppont eltolódik ehhez az X/2 távolsághoz képest. továbbá add meg azt az m tömeget, amennyivel állításod szerint a gömbök tömege megnő. levezetés egyelőre nem kell, elég lesz konkrét analitikus eredmény. nyilván ez nem fog nehézséget okozni, hacsak nem halandzsázol itt.. -
forrai #2360 Igen. Az ún. súlyponti tömegpont csak önmaga vonatkozásában érvényes.
Ha más test is vonzza, az árapály miatt egyfajta kötési kapcsolat jön létre közöttük, és a külön fenálló állapot közöttük megváltozik.Ami abban nyilvánul meg, hogy saját tömegükből virtuálisan átadódik egy parányi rész, és a gyorsulási tér is elmozdul a másik felé, pontosan úgy, mintha a középpont tolódna el.
Két tömeg gravitációs kölcsönkapcsolata tehát kötési kapcsolat is. Készítettem egy programot, amely a gyorsulási mezőt, és az abból következtethető új tömegpontot ábrázolja két test valóságos gravitációja esetén.
Mert a jelenlegi klasszikus fizika, amit mindenki már túlhaladottnak vél, sokkal inkább megérett a vizsgálódásra, mint a részecske vagy bármely más fizikai ágazat.
Vissza kellene tehát térni a kezdethez. Onnan kiindulva pedig- a már ismert, új szempontokkal egy valódi fizika építhető, ami már nem az ezotériájával hökkent meg.
Azt a fizikát én "Töltésfizika"- nak hívnám.
Ha az árapályon túljutottunk, ami lehet egy év is, akkor ezekről is beszélhetnénk.
Most azonban azt várom, hogy valaki kérdést tegyen fel, vagy jelezze hogy érti, vagy hogy mit nem ért.
Hogy azután megmutassam, hogy kell kiszámítani az árapály teljesítményt, és abból meg az árapály munkát.
Hogy legvégül bemutathassam a Hubble törvény összefüggését az árapállyal. És ami után a csillagászat mérnöki pontossággal tervezhető.
Mert ne keverjétek: az űrhajózás inkább mérnöki tudomány, mint csillagászat, és az eredményei is annak köszönhetők.
Ugyanúgy az észlelő csillagászat is nagy mértékben mérnöki.
Az elméleti csillagászat pedig jóformán részecskefizikává alakult, megszünt.Pedig nem így kellene lennie.
Nemcsak nektek, nekem is munka ez. Ha nem kell, jelezzétek.
-
polarka #2359 "Képzeld, bizonyítottam, hogy két test gravitációs kapcsolata esetén a tömegközéppontjuk is elmozdul."
A newtoni fizika keretein belül? -
polarka #2358 Nem kell a mellébeszélés.
Mutasd be, h ahogyan állítottad az y=sin(φ) fv. pontbeli érintőjének meredeksége a gyorsulás! -
forrai #2357 Azt hiszem, nem értem a kérdésed.
A Földpálya Naphoz képest lévő excentricitására gondolsz?
Az árapály elméletek roppant zavarosak, és némelyik szemmel láthatóan kever dolgokat.
Egyáltalán, az árapály nem köthető bármely forgáshoz. Egyenesvonalú haladásnál is felléphet.
Különben a Föld és a Hold a közös tömegpontjuk körül keringenek.
A Hold pályája valóban excentrikus, de mint mondtam, ez csak az árapály változását okozza.
Viszont elvégezve a vizsgálatot, olyan eredmények jöttek ki, amelyeket legfeljebb csak a könyvemben ismertethetnék, itt csupán megemlíthetők.
Például, hogy valamely homogén gömb tömegközéppontja csak akkor egyezik a geometriai középpontjával, ha csupán önmaga vonatkozásában vizsgáljuk.
Ha más test vonatkozásában, akkor mind a kettő tömegpontja közeledve elmozdul, és mindegyiküknek egy parányi árapály tömegnövekménye képződik.
Mintha egyfajta makró- kötési energia képződne.
Emellett, tévedés azt gondolni, hogy az árapálynak csak széthúzó ereje van. Sokkal fontosabb, hogy van egy sugárirányú virtuális tömegtöbblete is, ami relatív forgása esetén árapály nyomatékot okoz.
Olyan eredmények jönnek ki egy objektív analízisből, amelyek hihetően- hihetetlenek.
A papagájok évszázadokon keresztül megtanulhatnák egymástól, és ismételhetnék: gyurrika okos, gyurrika szép! Ám ők ezt nem teszik!
Az ember e tekintetben is intelligensebb náluk...
Ő megismétli.
-
polarka #2356 Itt nincsen vita. Albertus már sokszorosan be lett alázva, csak 1szerűen inkább becsukja a szemét és nem is olvas, nehogy rájöjjön. -
forrai #2355 Ezzel az excentricitással nem kell eltúlozni.
Mert bármely pályaponton, ahol a Hold keringési szögsebessége kisebb, mint a Földdé, az árapály távolítani fogja, függetlenül a pályalaktól.
Ugyanígy a ferde pályán lévők is.
Az üstökösök pályájának legnagyobb része messze túl van a Nap USP~25 Mkm zónáján. Viszont a napközeli pályapontokon a szögsebességük már sokkal nagyobb, mint a Napé. Vagyis ott sokkal intenzivebben fékeződnek, a pályájuk hegyesedik, míg végül el nem éri a Nap koronáját. Akkor belézuhan.
Ellenkezőleg, az olyan égitestek, amelyek az USP-n kívül vannak, igyekeznek az árapály által körkörös pályát nyerni. -
forrai #2354 Ősrobbanás nem volt szerintem, az csak a részecskefizikusok süketelése. Mert már olyan részecskéket keresnek, amelyeknek köze nem volt az univerzumunk keletkezéséhez. Idejük van rá.
Hiszen az ötfejű kecske se természetes képződmény, de ha egy tudós elhatározza, ma már képes összerakni azt is. (Képzelheted, milyen kínos lesz mindenkinek.) Hát ilyen részecskéket hajkurásznak, és abból akarnak univerzumot összerakni, utólag. Ne adj...hogy sikerüljön nekik.
Ehelyett egy síma kollapszus történt valamely sokkal higabb univerzum egy távoli szögletében. És mert én is infantilis vagyok, azt Little Bang-nak nevezem.
A mi univerzumunk sűrűsége legfeljebb egy tucat nukleon 1 m3-re.
Valóban, az ismert árapály elméletek süketek.
A probléma már a Newtoni gravitációs elméletnél kezdődik, ami kezdetben csak félig készült el, (a tehetetlenség kimaradt) és a későbbiekben csak tovább rongálták.
-
Albertus #2353 OKÉ.. Ha megnézzük a Hold-Föld rendszerben a Földpálya excentritását, és az árapály következtében a tengerek felszínnének a középértéktől való eltéréseit, azaz excentritását, akkor átlagosan milyen arányú a két excentritás egymáshoz viszonyítva? -
forrai #2352 uwu
Sok minden, amiről írsz, tényleg bonyolult nekem.
Sőt az is, amit én írok. Ne is tudd meg hogy szenvedek, hősiesen, értetek...
- Illetve hogy nem értetek.
- De hát én tényleg- értetek!
- Akkor hát, miért nem értetek? -
forrai #2351 Nem nullázza ki, mert nyomaték csak a relatív forgásnál képződik, de akkor nagyon!
Ha egy harapófogóval, vagy fékpofával rászoritsz egy álló tengelyre, akkor nem képződik nyomaték. De ha megpróbálnád forgatni, akkor már igen, és az nem nullázódik ki!
Ez az értelme a szinkron=USP kritérium pályának is! Ott nem képződik nyomaték, de alatta, és felette igen.
Egyébként a levezetéshez is ezt a harapófogó modellt használtam fel.
Mert az árapálypotenciál a Hold (=távoli égitest) gravitációs gyorsulásából képzett, a Föld adott eleméből a középpontja felé mutató sugárirányú gyorsulási összetevőnek, és a sugárnak a szorzata, integrálva az egész gömbre. Természetesen ez a Föld (=központi égitest)anyagában terjed, ezért említettem a test struktúráját.
Ezért hivom a "valós testek gravitációjának", amelyek nem csupán tömegpontok, hanem kiterjedéssel és struktúrával is bírnak.
Jöjjön a levezetés:
A= G*m/d^2, m/s^2, ami a Hold (m kg) által a földfelszinen, vagy annak bármely pontján okozott gyorsulás, d a távolságuk
(ÁP) = A*sinbéta*R m^2/s^2 A Hold által a Föld adott pontján (R) keltett árapálypotenciál
béta: a Holdból a Föld középpontja és a vizsgált pontja között bezárt szög, amelynek szinusza: sinbéta=R/d.
Így As=A*sinbéta: a Hold miatt a Föld középpontja felé mutató, annak vizsgált pontját fékpofaként szorító sugárirányú gyorsulás.
Az árapálypotenciál (ÁP) pedig ennek a sugárirányú gyorsulásnak (As) a földsugárral (R) való szorzata.
Amiből úgy lesz forgató nyomaték (FN), hogyha megszorzom azt a Föld tömegével (M), és a Föld FI) árapály csatolási tényezőjével, amely lényegében az adott pont tangenciális csúszási együtthatója- disszipációs tényezője. Ez lefordítja azt a parányi sugárirányú nyomóerőt surlódásivá, az árapálypotenciált pedig forgató nyomatékká (FN). Ami már egy vektormennyiség.
(FN)= (ÁP)*(FI)*M= k*G*m*M*R^2/d^3 *(FI)
(k= együttható)
Ezekből pedig könnyen adódik előbb az árapályteljesítmény, tovább meg az árapály munka.
Sajnálom, de ez így működik. Erre építettem a programjaim.(A jelölések itt azonosításra szolgálnak, nem azonosak a szokásossal, mert a görög betűkkel nem vesződök. Ezért kérem elnézésetek)
Egyébként próbálj kevésbé ellenséges lenni, mert az gátolhat a megértésben. Talán tégy úgy, mint aki együttműködni szeretne, csak épp problémája van.
Hiszen nekem egy ilyen oldalt megírni mégiscsak munka.
-
Albertus #2350 Egyik kollégám szerint a Hubble állandó az nem a távolodás értékét mutatja, mert nem mi vagyunk az ősrobbanás helyén, hanem a fotonok úthossz függő energia vesztésének a mértékét.
Ami pedig az árapályt illeti, sok érdekes elvet olvastam erről a témáról, de egyik sem volt túl meggyőző. Mivel mindegyik sántított valahol. -
uwu 80 #2349 "Képzeld, bizonyítottam, hogy két test gravitációs kapcsolata esetén a tömegközéppontjuk is elmozdul."
LOL
Hát vannak pontok amik nem esnek egybe bizonyos esetekben, de azért olyat írni hogy a tömegközéppont nem esik egybe önmagával az hülyeség.
Ha azt mondanád hogy mondjuk a keringési középpont, nem esik egybe sem a forgási, sem a tömegközépponttal, annak legalább lenne értelme.
Ilyesmi akkor lehet ha mondjuk a keringő test is forog, de még azt se sikerült tisztázni mikor a központi test forog. Bonyolult ez neked, maradjunk az egyszerűbb példáknál. -
uwu 80 #2348 "Az árapály: a valós, kiterjedéssel is bíró testek gravitációja."
Nem.
Az árapály az a hatás amivel egy másik égitest belső feszültségeket kelt. Tehát pont az a rész ami kimarad a pálya behatárolásából. Pont ezért nincs értelme annak amit mondasz. -
uwu 80 #2347 "A probléma ott kezdődik, hogy te tömegközépponttal számolsz, míg bárki, aki árapályt vizsgál, a központi forgó égitest felszíni pontjaival, ami nyomatékot képez."
As a túloldalon is van egy ilyen kis nyomatékképző, ami kinullázza. A tömegközéppont meg valami rejtélyes ok miatt pont úgy helyezkedik el hogy annyira középen van, hogy minden porszemnek megvan párja a túloldalon.
Csak mellesleg jegyzem meg, hogy azok a hülye tudósok azért ennél már sokkal előrébb járnak, és a föld tökéletlen alakjából adódó, és folyton egyensúlyra törekvő pici mozgásokat is tudnak mérni, aminek jóhangzású latin neveket is adtak már, annak ellenére hogy szerinted ezzel senki nem foglakozik.