Fizika
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#1886
Minél többet beszélsz róla, annál több okod lesz rá hogy rosszul érezd magad.
Azért ekkora hibát okos ember nem követ el.
Mi következik ebbõl?
<#szomoru2>
Azért ekkora hibát okos ember nem követ el.
Mi következik ebbõl?
<#szomoru2>
Nem árt tudni: A feszültség alatt lévő vezeték ugyanúgy néz ki mint a feszültségmentes, csak más a tapintása.
#1885
Perse persze.
Ezt kicsit nehéz lesz kidumálni<#bohoc>
Ezt kicsit nehéz lesz kidumálni<#bohoc>
Nem árt tudni: A feszültség alatt lévő vezeték ugyanúgy néz ki mint a feszültségmentes, csak más a tapintása.
#1884
Sziasztok. Nem tudjátok véletlenül, hogy Szegeden hol tudok jó minõségû Newton bölcsõ-t venni?
Aki nem tudná mirõl van szó:
Elõre is köszi!
Aki nem tudná mirõl van szó:
Elõre is köszi!
#1883
Van egy egyszerû kérdésem:
Leteszünk a földre egy fémtáblát, mint a Játék a betûkkel táblája, helyezünk rá mégneseket, mint annál a játéknál a betûket, mi "mágnesezheti be" annyira a táblát, hogy az addig rátapadó mágnesek (betûk) kb. 5 cm magasan függúlegesen felpattogjanak róla, majd visszapottyanjanak?
Leteszünk a földre egy fémtáblát, mint a Játék a betûkkel táblája, helyezünk rá mégneseket, mint annál a játéknál a betûket, mi "mágnesezheti be" annyira a táblát, hogy az addig rátapadó mágnesek (betûk) kb. 5 cm magasan függúlegesen felpattogjanak róla, majd visszapottyanjanak?
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
#1882
Köszönöm Albertus!
Úgy tûnik lézerek terén is lesz még egy kisebb kérdõjel háborúm 😄
Úgy tûnik lézerek terén is lesz még egy kisebb kérdõjel háborúm 😄
#1881
Azért megnyugtatlak, te is Cuki vagy<#taps><#law>
Ugyanis valóban van félreérhetõ része annak a hozzászólásomnak.. ott ahol a lineáris rugók közé feszített tömeg szinuszt követõ mozgásáról írtam. <#integet2>
Ugyanis valóban van félreérhetõ része annak a hozzászólásomnak.. ott ahol a lineáris rugók közé feszített tömeg szinuszt követõ mozgásáról írtam. <#integet2>
#1880
Nos, akkor talán nézzük.. ahol a szinusz függvény derivált függvényének az értéke a legnagyobb, ott legnagyobb a függvényt követõ mozgás gyorsulása.
Mi is a szinusz deriváltfüggvényének az értéke a nulla átmeneteinél, 0 és 180 foknál?
Jaaa már emléxm: 1 és -1 ..
Akkor biza jót írtam.. nagyon sajnálom
<#violent>
Mi is a szinusz deriváltfüggvényének az értéke a nulla átmeneteinél, 0 és 180 foknál?
Jaaa már emléxm: 1 és -1 ..
Akkor biza jót írtam.. nagyon sajnálom
<#violent>
#1879
Cuki vagy mikor segíteni próbálsz 😊
Aztán meg ez lesz belõle:
"A lengési sebesség megváltozásának mértéke pedig szintén a nullátmeneteknél a legnagyobb."
Ez sajnos pont fordítva van, de biztos csak véletlen volt, és minden mást elhihetünk neked.
Aztán meg ez lesz belõle:
"A lengési sebesség megváltozásának mértéke pedig szintén a nullátmeneteknél a legnagyobb."
Ez sajnos pont fordítva van, de biztos csak véletlen volt, és minden mást elhihetünk neked.
Nem árt tudni: A feszültség alatt lévő vezeték ugyanúgy néz ki mint a feszültségmentes, csak más a tapintása.
#1878
Látom némi félreértést okozott a rubin lézer a villanócsöves gerjesztésével.
Ne arra koncentrálj, hogy a villanócsõ más frekvenciájú fotonokat is sugároz. A transzformációkkal a többinek is nagy része "lecsúszik"
a 600 nm körüli tartományba.
A lényeg azon van, hogy az általad "instabilnak" nevezett nívón akár évekig is fenn maradhatnának az elektronok. (Ha sötétben tartanánk a rubint.)
A lényeg az, hogy két teljesen egyforma energiájú (vagy ennél egy picivel nagyobb energiájú, )foton egyike felemeli a lézer nívóra az elektront és errõl a szintrõl egy pontosan akkora foton képes kiszabadítani, amelynek pontosan akkora az energiája, mint amekkora energiájú foton akkor képzõdik, ha errõl a szintrõl alapállapotba kerül az elektron.
Azaz ezzel minden szempontból "megduplázzuk" a fotonokat.
Viszont azzal, hogy két teljesen azonos fázisú-frekvenciájú foton képzõdik minden ilyen indukálásnál, a térfogatban lévõ összes foton
frekvenciája és fázisa teljesen azonossá válik.
Ne arra koncentrálj, hogy a villanócsõ más frekvenciájú fotonokat is sugároz. A transzformációkkal a többinek is nagy része "lecsúszik"
a 600 nm körüli tartományba.
A lényeg azon van, hogy az általad "instabilnak" nevezett nívón akár évekig is fenn maradhatnának az elektronok. (Ha sötétben tartanánk a rubint.)
A lényeg az, hogy két teljesen egyforma energiájú (vagy ennél egy picivel nagyobb energiájú, )foton egyike felemeli a lézer nívóra az elektront és errõl a szintrõl egy pontosan akkora foton képes kiszabadítani, amelynek pontosan akkora az energiája, mint amekkora energiájú foton akkor képzõdik, ha errõl a szintrõl alapállapotba kerül az elektron.
Azaz ezzel minden szempontból "megduplázzuk" a fotonokat.
Viszont azzal, hogy két teljesen azonos fázisú-frekvenciájú foton képzõdik minden ilyen indukálásnál, a térfogatban lévõ összes foton
frekvenciája és fázisa teljesen azonossá válik.
#1877
Az idézet rovat valamiért nem stimmel...pedig felhasználtam a megfelelõ makrókat :S
#1876
Hmmm...Tehát az elektronokat gerjesztik fel oly módon hogy azok magasabb energia szintre kerüljenek de ez nem egy magasabb energia nívójú elektronhéjat jelent, hanem egy instabil két elektronhéj közötti állapotot? Ahoz hogy az elektronok alap energia állapotához jussunk újabb de más tulajdonságokkal rendelkezõ foton által keltett gerjesztésre van szükség.Ezt gondolom a Ruby laser-es videóban látható villanólámpával érik el.Mivel a molekulákat azonos energia állapotra gerjesztik fel ezért feltételezem hogy közel azonos tulajdonságú fotonokat emittálnak amelyek ha fázisban találkoznak képesek az interferenciára.Így a kicsatoló tükrön kilépõ fényhullámok koherensek, kicsi a divergenciájuk.Remélem jól értelmeztem 😊
Kicsit azért meglep hogy a lézereknél egy köztes energia állapotra stimulálják az elektronokat.Röntgen emissziónál ha jól emlékszem felgyorsított elektronokkal ütnek ki molekulákban elhelyezkedõ elektronokat.A magasabb energiájú héjakról az alacsonyabb energiaszintû héjakra átlépõ elektronok pedig a két pálya közti energia különbségnek megfelelõ fotont bocsátanak ki.LED-ek kapcsán is valami hasonló elv jut eszembe csak ott nem elektronok "kiütésével" hozzák létre foton emissziót hanem elektromos gerjesztéssel ha nem tévedek.
FELHÍVOM a figyelmedet arra, hogy ha a piacokon vagy üzletekben kapható lézerekkel elkezdesz kísérletezni, akkor SEMMI KÉPPEN SE! Semmilyen esetben se nézz bele a lézer fénybe. A koncentráltsága kiégetheti a retinádat és ez nem gyógyítható!
Érdemes arra is figyelni, hogy a visszaverõdésekbõl se jusson a szembe a lézer fény.
Betartom 😊
Amúgy már tervbe vettem egy egyszerûbb lézer megépítését (TEA nitrogénlézer).Állítólag elég nehéz mûködésre bírni, szóval kalkulálok némi komplikációval.
Kicsit azért meglep hogy a lézereknél egy köztes energia állapotra stimulálják az elektronokat.Röntgen emissziónál ha jól emlékszem felgyorsított elektronokkal ütnek ki molekulákban elhelyezkedõ elektronokat.A magasabb energiájú héjakról az alacsonyabb energiaszintû héjakra átlépõ elektronok pedig a két pálya közti energia különbségnek megfelelõ fotont bocsátanak ki.LED-ek kapcsán is valami hasonló elv jut eszembe csak ott nem elektronok "kiütésével" hozzák létre foton emissziót hanem elektromos gerjesztéssel ha nem tévedek.
FELHÍVOM a figyelmedet arra, hogy ha a piacokon vagy üzletekben kapható lézerekkel elkezdesz kísérletezni, akkor SEMMI KÉPPEN SE! Semmilyen esetben se nézz bele a lézer fénybe. A koncentráltsága kiégetheti a retinádat és ez nem gyógyítható!
Érdemes arra is figyelni, hogy a visszaverõdésekbõl se jusson a szembe a lézer fény.
Betartom 😊
Amúgy már tervbe vettem egy egyszerûbb lézer megépítését (TEA nitrogénlézer).Állítólag elég nehéz mûködésre bírni, szóval kalkulálok némi komplikációval.
#1875
Szívesen 😊
#1874
Ezt már értem. Kösz!
#1873
Amikor azt vizsgálták, hogy hogyan zajlik például a hidrogén égése oxigénben, arra jöttek rá, hogy a tapasztalt, mûködõ gyújtási hõmérséklet nem lehetne elegendõ az ionizációhoz, mert több energia kellene a hidrogén és az oxigén molekulák atomokra bontásához, mint amennyit termel az egyesülésük.
Vagyis nem éghetne a hidrogén, de mégis ég. Sõt! robban!
Akkor jöttek rá arra, hogy nem kell, és nem is fektetjük be ezt a nagy energia mennyiséget, hanem csak a hidrogént bontja, de majdnem hogy azt is csak "félig" a gyújtás,
majd a hidrogén még a molekulában lévõ oxigének egyikére "rákapaszkodik" és O és OH csoportok képzõdnek ettõl az elektron átrendezõdéstõl amit a rácsimpaszkodó hidrogén okoz.
Viszont amikor az OH egy H2 molekulához ér, akkor ott sem kell a teljes ionizációs energia, a H2O létrejöttéhez és ezzel az atomos H leszakításához.
Azaz a fizikai valóságban az égés és a többi reakció sem úgy megy végbe, mint ahogyan gondolták.
Nem kell befektetni a teljes ionizációs energiákat, mert a távolság négyzetétõl függõ térerõsség már sokkal alacsonyabb energiáknál elvégzi a reakciókhoz szükséges átalakításokat.
Így elvben azok a reakciók helyett is, amiket eddig tapasztaltunk,
lehetnek olyanok is, amik sokkal több energiát termelnek, mint a megszokott változataik.
Persze sok példát emlegethetnék, a nitrogén égetésétõl a katalizátorok nélkül szinte lehetetlen reakciók során át.
Így akár az is elképzelhetõ, hogy vannak olyan katalitikus folyamtok, amik a mai hatásfok számítási módszereink szerint 100% feletti hatásfok értéket adnának.
Vagyis nem éghetne a hidrogén, de mégis ég. Sõt! robban!
Akkor jöttek rá arra, hogy nem kell, és nem is fektetjük be ezt a nagy energia mennyiséget, hanem csak a hidrogént bontja, de majdnem hogy azt is csak "félig" a gyújtás,
majd a hidrogén még a molekulában lévõ oxigének egyikére "rákapaszkodik" és O és OH csoportok képzõdnek ettõl az elektron átrendezõdéstõl amit a rácsimpaszkodó hidrogén okoz.
Viszont amikor az OH egy H2 molekulához ér, akkor ott sem kell a teljes ionizációs energia, a H2O létrejöttéhez és ezzel az atomos H leszakításához.
Azaz a fizikai valóságban az égés és a többi reakció sem úgy megy végbe, mint ahogyan gondolták.
Nem kell befektetni a teljes ionizációs energiákat, mert a távolság négyzetétõl függõ térerõsség már sokkal alacsonyabb energiáknál elvégzi a reakciókhoz szükséges átalakításokat.
Így elvben azok a reakciók helyett is, amiket eddig tapasztaltunk,
lehetnek olyanok is, amik sokkal több energiát termelnek, mint a megszokott változataik.
Persze sok példát emlegethetnék, a nitrogén égetésétõl a katalizátorok nélkül szinte lehetetlen reakciók során át.
Így akár az is elképzelhetõ, hogy vannak olyan katalitikus folyamtok, amik a mai hatásfok számítási módszereink szerint 100% feletti hatásfok értéket adnának.
#1872
Mitõl fejlõdne több?
#1871
Ne legyél már ennyire értetlen. Ha a hatásfokot a molekulás környezetben vesszük 100%-nak akkor aktív atomos környezetben fejlõdõ hõ már több mint 100% azzal, hogy ugyanazon anyagokból több hõ keletkezik még akkor is, ha levonjuk a plazmás energia bevitel nagyságát.
#1870
Akkor se értem hogyan javíthatná 100% fölé a hatásfokot!
#1869
Az elektrolízisnél nem lesz nagyobb.. maximum megközelíthetõ a 100%-ék.
A gróf úr féle motornál viszont, bár nem tudom hogy így van-e a valóságban,
de attól lehetne nagyobb, hogy mi a hatásfokokat a levegõben elégetett fûtõértékkel számoljuk.
Azaz eleve beépítjük az ionizációs energia felhasználódását.
A gróf úr motorjában viszont a plazma fej ionizál, sokkal jobb hatásfokkal mint a szabad levegõs égés, így az is elképzelhetõ, hogy ez a hatásfok különbözet javít az égetés hatásfokán.
A gróf úr féle motornál viszont, bár nem tudom hogy így van-e a valóságban,
de attól lehetne nagyobb, hogy mi a hatásfokokat a levegõben elégetett fûtõértékkel számoljuk.
Azaz eleve beépítjük az ionizációs energia felhasználódását.
A gróf úr motorjában viszont a plazma fej ionizál, sokkal jobb hatásfokkal mint a szabad levegõs égés, így az is elképzelhetõ, hogy ez a hatásfok különbözet javít az égetés hatásfokán.
#1868
Még most sem értem. Ha a javítjuk a hatásfokot, akkor az hogyan lehetne több mint 100%?
#1867
Attól, hogy 😞 elírtam.. Bocs!
A koncentrációs potenciál azzal csökken, hogy a platináról nem diffundál az elektrolitba annyi hidrogén. Ezzel a koncentrációs potenciál elnyomására használt áram is kisebb, a 6,022e23 db hidrogén mindegyike 1-1 db elektron kap amelyeknek egyenként a töltése 1,602 176 487(40)·10−19 C akkor ez pontosan 96483 C töltés mennyiség, de a potenciál csökkenéssel, azaz a különbözettel a veszteségek is töredékére csökkennek.
Azaz így csak az ionizációs munka egy részét kell befektetni.
A koncentrációs potenciál azzal csökken, hogy a platináról nem diffundál az elektrolitba annyi hidrogén. Ezzel a koncentrációs potenciál elnyomására használt áram is kisebb, a 6,022e23 db hidrogén mindegyike 1-1 db elektron kap amelyeknek egyenként a töltése 1,602 176 487(40)·10−19 C akkor ez pontosan 96483 C töltés mennyiség, de a potenciál csökkenéssel, azaz a különbözettel a veszteségek is töredékére csökkennek.
Azaz így csak az ionizációs munka egy részét kell befektetni.
#1866
Így se értem. Mitõl 94300 a 95600 helyett?
#1865
Nagyon egyszerû. A platinában jól oldódik az atomos hidrogén. Viszont a platinában oldott hidrogén koncentrációjának függvénye a bontási potenciál nagysága.
Így ha például készítenénk platinából egy poharat aminek külsõ fele az elektrolitba merülne a belsõ felén vákuumot csinálnánk, akkor az elektrokémiai egyenérték eltolódna, azaz a 95600 C helyett elegendõ lenne kb 94300 C töltés ugyanazon hidrogén tömeg leválasztásához.
De a gróf úr magyarázatában lévõ szeparálódásnak valóban lehet sokkal komolyabb jelentõsége.
Ugyanis ha a plazma generátorral atomossá bontjuk a vizet, akkor az atomok nem egyesülnek molekulákká, így a gyorsítás hatására valóban aktív gyökökként szétválasztódva magasabb fûtõértéket adhatnak ..
Csak van egy kis bibi.. Az rendben van, hogy a hidrogén fûtõértéke megnövekszik, még akkor is ha a beszívott levegõ oxigénjében ég el.
Viszont a szabadon maradt oxigén minek az égését fogja táplálni?
Mert ha azt a hidrogént égetjük el vele amibõl elbontottuk, akkor csak az ionizációra fordított energiát nyerjük vissza.
Csak akkor lehet nyeresége a bontásnak, ha az atomos-aktív hidrogént és az aktív "OH"-t tartalmazó oxigént olyan anyagokkal reagáltatjuk, amelyek a bontástól függetlenek.
Vagyis kell fûtõanyag a vízen kívül is abba a motorba, különben az oxigén a falazatot oxidálja el.
Így ha például készítenénk platinából egy poharat aminek külsõ fele az elektrolitba merülne a belsõ felén vákuumot csinálnánk, akkor az elektrokémiai egyenérték eltolódna, azaz a 95600 C helyett elegendõ lenne kb 94300 C töltés ugyanazon hidrogén tömeg leválasztásához.
De a gróf úr magyarázatában lévõ szeparálódásnak valóban lehet sokkal komolyabb jelentõsége.
Ugyanis ha a plazma generátorral atomossá bontjuk a vizet, akkor az atomok nem egyesülnek molekulákká, így a gyorsítás hatására valóban aktív gyökökként szétválasztódva magasabb fûtõértéket adhatnak ..
Csak van egy kis bibi.. Az rendben van, hogy a hidrogén fûtõértéke megnövekszik, még akkor is ha a beszívott levegõ oxigénjében ég el.
Viszont a szabadon maradt oxigén minek az égését fogja táplálni?
Mert ha azt a hidrogént égetjük el vele amibõl elbontottuk, akkor csak az ionizációra fordított energiát nyerjük vissza.
Csak akkor lehet nyeresége a bontásnak, ha az atomos-aktív hidrogént és az aktív "OH"-t tartalmazó oxigént olyan anyagokkal reagáltatjuk, amelyek a bontástól függetlenek.
Vagyis kell fûtõanyag a vízen kívül is abba a motorba, különben az oxigén a falazatot oxidálja el.
#1864
Jogos, tényleg ugyanannyi akkor kell, ha a folyamatok azonos nemûek.
Ezt a Platinás dolgot nem értem. Elmagyaráznád?
Ezt a Platinás dolgot nem értem. Elmagyaráznád?
#1863
"mert ugye pont ugyanannyi kell. "
Ez nem feltétlenül igaz. Azt ugyan nem tudom, hogy a gróf úr ketyeréje mûködik-e, de azt tudom, hogy a katalitikus folyamatok képesek az energia mérleget megváltoztatni.
Példa lehet erre az amikor kevés vizet bontunk platina és "oxigén" elektróddal, majd a potenciál kiegyenlítõdéskor leengedjük az elektrolitot és bár az elektrolit nyomása alatt a hidrogén csak akkor távozna a platinából ha már túltelítõdik, vagy munkát(energiát) kellene befektetni ahhoz, hogy a platinából a hidrogént kivonjuk,
az elektrolit nélkül viszont "önként" távozik a hidrogén.
Ez nem feltétlenül igaz. Azt ugyan nem tudom, hogy a gróf úr ketyeréje mûködik-e, de azt tudom, hogy a katalitikus folyamatok képesek az energia mérleget megváltoztatni.
Példa lehet erre az amikor kevés vizet bontunk platina és "oxigén" elektróddal, majd a potenciál kiegyenlítõdéskor leengedjük az elektrolitot és bár az elektrolit nyomása alatt a hidrogén csak akkor távozna a platinából ha már túltelítõdik, vagy munkát(energiát) kellene befektetni ahhoz, hogy a platinából a hidrogént kivonjuk,
az elektrolit nélkül viszont "önként" távozik a hidrogén.
#1862
hát ha a kinyerésnél a hatásfok 100% lenne, akkor igen, de valójában nem, mert befektetett energia egy része ide-oda elillan (ellenállás, stb), szal még több is kell <#lama>
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#1861
"vízbõl kinyerni az oxigént és a hidrogént több energia kell, mint amennyi keletkezi az égés során"
<#taps><#falbav><#mf1>mert ugye pont ugyanannyi kell.
<#taps><#falbav><#mf1>mert ugye pont ugyanannyi kell.
#1860
"...amikor bekövetkezik az égés, a hidrogén égési sebessége 3000 m/s.."
hátöö.. izé, wtf? 3000 méter hidrogén ég el másodpercenként? <#zavart1> namind1,
különben ha nem értesz a fizikához, józan ésszel gondolkodva, kamu az egész. ne mondja már, h õ nem akarja eladni a találmányát, mert h maradjon MO-gon, blabla, na persze. azért nem akarja eladni, mert nem tudja! ha mûködne a dolog, már rég gyártanának ilyen erõmûveket, vízbõl ingyen energia? vicc. érdekes, h egy prototípust sem tud megépíteni, amin demonstrálni tudná h mûködik a a dolog.
ha pedig fizikai magyarázat kell, akkor a vízbõl kinyerni az oxigént és a hidrogént több energia kell, mint amennyi keletkezi az égés során. ez nyilvánvaló, mert ha nem így lenne, akkor a víz magától felbomlana, hiszen úgy lenne energetikailag kedvezõbb. videón semmi az égvilágon nem látszik. valami pisztolyból jön ki vmi plazma. ráadásul áramforrásra van kötve. az áramot használja arra, h szétbontsa a vizet, majd elégeti. ha áramforrás nélkül csinálná, na az lenne az energiakinyerés, de így semmire sem jó.
hátöö.. izé, wtf? 3000 méter hidrogén ég el másodpercenként? <#zavart1> namind1,
különben ha nem értesz a fizikához, józan ésszel gondolkodva, kamu az egész. ne mondja már, h õ nem akarja eladni a találmányát, mert h maradjon MO-gon, blabla, na persze. azért nem akarja eladni, mert nem tudja! ha mûködne a dolog, már rég gyártanának ilyen erõmûveket, vízbõl ingyen energia? vicc. érdekes, h egy prototípust sem tud megépíteni, amin demonstrálni tudná h mûködik a a dolog.
ha pedig fizikai magyarázat kell, akkor a vízbõl kinyerni az oxigént és a hidrogént több energia kell, mint amennyi keletkezi az égés során. ez nyilvánvaló, mert ha nem így lenne, akkor a víz magától felbomlana, hiszen úgy lenne energetikailag kedvezõbb. videón semmi az égvilágon nem látszik. valami pisztolyból jön ki vmi plazma. ráadásul áramforrásra van kötve. az áramot használja arra, h szétbontsa a vizet, majd elégeti. ha áramforrás nélkül csinálná, na az lenne az energiakinyerés, de így semmire sem jó.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#1859
Kedves NorBear!
Két filmecske a LASER elv mûködésérõl:
Két filmecske a LASER elv mûködésérõl:
#1858
Kedves NorBear!
Einstein amikor felismerte, hogy az atomok a vegyületek egy részében molekulákat, azaz speciális csoportokat alkotnak, akkor rájött arra is, hogy az ezen molekulák szerkezetét biztosító kötõ elektronok Pauli-féle eloszlásai olyan energia szinteket is rejthetnek, ahol hosszú idõre stabil helyzetbe kerülhetnek elektronok az által, hogy az arra a szintre feljuttató foton energiája mellé, még egyszer pontosan akkora energiájú másik foton kellene ahhoz, hogy az elektron az eredeti energia szintjére visszaugorhasson.
Azaz egy második fotonnal kell indukálni-stimulálni a fotonok kisugárzását.
Az eszköz neve innen lett: "Light Amplification by Stimulated Emission of Radiation" szavak kezdõbetûibõl LASER.
Tehát nem interferencia, hanem stimulált kisugárzás a jelenség alapja.
A rezonátorra viszont azért van szükség, mert nagyon kicsiny a hatásos keresztmetszete az optikailag aktív anyagoknak.
Azaz a stimulációval létrehozott foton párok többségükben anélkül eltávoznának a forrás térfogatból, hogy a már LASER nívón lévõ elektronok közül " azaz a többieket" stimulálják.
A tükrökrõl visszaverõdve, szóródva viszont a keltett foton párok tagjai, külön-külön egy-egy újabb fotonpárt tudnak kelteni a LASER nívón már fent lévõ elektronok stimulálásával.
Azaz a helyes tükrözõdési szint megválasztásával "láncreakció"-szerûen létrehozható a maximális stimulálási szint.
A félvezetõ lézer-diódákkal szépen nyomon követhetõ a folyamat.
Az áram csökkentésével általában úgy 10% gerjesztési szint megközelítésekor ugrás szerû változással, a lézerdióda LED-ként kezd mûködni.
A gerjesztõ áram növelésével, a láncszerû gerjesztés, szintén ugrás szerûen beindul, és lézerré változik a dióda.
FELHÍVOM a figyelmedet arra, hogy ha a piacokon vagy üzletekben kapható lézerekkel elkezdesz kísérletezni, akkor SEMMI KÉPPEN SE! Semmilyen esetben se nézz bele a lézer fénybe. A koncentráltsága kiégetheti a retinádat és ez nem gyógyítható!
Érdemes arra is figyelni, hogy a visszaverõdésekbõl se jusson a szembe a lézer fény.
Einstein amikor felismerte, hogy az atomok a vegyületek egy részében molekulákat, azaz speciális csoportokat alkotnak, akkor rájött arra is, hogy az ezen molekulák szerkezetét biztosító kötõ elektronok Pauli-féle eloszlásai olyan energia szinteket is rejthetnek, ahol hosszú idõre stabil helyzetbe kerülhetnek elektronok az által, hogy az arra a szintre feljuttató foton energiája mellé, még egyszer pontosan akkora energiájú másik foton kellene ahhoz, hogy az elektron az eredeti energia szintjére visszaugorhasson.
Azaz egy második fotonnal kell indukálni-stimulálni a fotonok kisugárzását.
Az eszköz neve innen lett: "Light Amplification by Stimulated Emission of Radiation" szavak kezdõbetûibõl LASER.
Tehát nem interferencia, hanem stimulált kisugárzás a jelenség alapja.
A rezonátorra viszont azért van szükség, mert nagyon kicsiny a hatásos keresztmetszete az optikailag aktív anyagoknak.
Azaz a stimulációval létrehozott foton párok többségükben anélkül eltávoznának a forrás térfogatból, hogy a már LASER nívón lévõ elektronok közül " azaz a többieket" stimulálják.
A tükrökrõl visszaverõdve, szóródva viszont a keltett foton párok tagjai, külön-külön egy-egy újabb fotonpárt tudnak kelteni a LASER nívón már fent lévõ elektronok stimulálásával.
Azaz a helyes tükrözõdési szint megválasztásával "láncreakció"-szerûen létrehozható a maximális stimulálási szint.
A félvezetõ lézer-diódákkal szépen nyomon követhetõ a folyamat.
Az áram csökkentésével általában úgy 10% gerjesztési szint megközelítésekor ugrás szerû változással, a lézerdióda LED-ként kezd mûködni.
A gerjesztõ áram növelésével, a láncszerû gerjesztés, szintén ugrás szerûen beindul, és lézerré változik a dióda.
FELHÍVOM a figyelmedet arra, hogy ha a piacokon vagy üzletekben kapható lézerekkel elkezdesz kísérletezni, akkor SEMMI KÉPPEN SE! Semmilyen esetben se nézz bele a lézer fénybe. A koncentráltsága kiégetheti a retinádat és ez nem gyógyítható!
Érdemes arra is figyelni, hogy a visszaverõdésekbõl se jusson a szembe a lézer fény.
#1857
hmmm, valami kurva gáz ezzel a fórummal, mert én még véletlenül se a lenti videot linkeltem, de akkor itt van újra:
A viz energája és hasznosítása
(Ez a random Scooter zene amúgy nem rossz, csak ez a tánc kurva gáz, viszont a kiscsaj nézhetõvé teszi😄)
A viz energája és hasznosítása
(Ez a random Scooter zene amúgy nem rossz, csak ez a tánc kurva gáz, viszont a kiscsaj nézhetõvé teszi😄)
#1856
jajj segítsetek! Nem vagyok sem fizikus, sem vegyész, de annyi magamnak való eszem van, hogy az alábbi, újabban fészbukon terjedõ videó láttán a röhögõ és sírógörcs két alternatívája kerülgessen:
Legyetek szívesek és minden a videóban elhangzó ökörséget cáfoljatok meg, úgy, hogy a szerencsétlen laikusnak is eltudjam magyarázni, hogy miért baszták át az agyát! Köszi!
Legyetek szívesek és minden a videóban elhangzó ökörséget cáfoljatok meg, úgy, hogy a szerencsétlen laikusnak is eltudjam magyarázni, hogy miért baszták át az agyát! Köszi!
#1855
igen
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#1854
Üdv!
A lézereknél a fényhullámok interferenciáját használják ki illetve a rezonátorral szelektíven választja ki azokat a hullámokat amelyek képesek felerõsíteni egymást?
Persze ez csak egy megérzés szintû dolog....lehet hogy tévedek
<#fejvakaras>
A lézereknél a fényhullámok interferenciáját használják ki illetve a rezonátorral szelektíven választja ki azokat a hullámokat amelyek képesek felerõsíteni egymást?
Persze ez csak egy megérzés szintû dolog....lehet hogy tévedek
<#fejvakaras>
#1853
Elõször ellenállásoknál tanítják, utána pedig, amikor megmutatják, h a soros kondikat úgy lehet számolni, mint a párhuzamos ellenállásokat, akkor a már ismertetett repluszt természetes, h használja az ember. Elvégre ugyanazon az algebrán alapul, ezért lényegtelen, h C-ket vagy R-eket írogat az ember.
#1852
Kedves NorBear!
Nagyon szívesen, örömömre szolgált hogy segíthettem.
(Zárójelben megsúgom, hogy jól emlékszel. Az érintõ iránytangensét adja a derivált. Azaz érdemes felelevenítened a tudásodat.)
Nagyon szívesen, örömömre szolgált hogy segíthettem.
(Zárójelben megsúgom, hogy jól emlékszel. Az érintõ iránytangensét adja a derivált. Azaz érdemes felelevenítened a tudásodat.)
#1851
Köszönöm a válaszokat 😊
qetuol!
Igen igazad van, csak sajnos nem minden ember olyan megértõ mint te, Albertus és ZilogR.Volt egy két fórum ahol belefutottam pár olyan emberekébe akik a kommenteket a pszichológiai hadviselés eszközének tekintették :S
Albertus köszönöm a részletes leírást 😊
Bevallom õszintén már a deriválás fogalmára is alig emlékszem.Ha jól rémlik a függvény egy pontjába húzott érintõ meredekségét adja meg (azaz érintõ és a x tengely által közbe zárt szöget)?
Na jó azt hiszem elõbb matek ismétlést tartok inkább 😄
qetuol!
Igen igazad van, csak sajnos nem minden ember olyan megértõ mint te, Albertus és ZilogR.Volt egy két fórum ahol belefutottam pár olyan emberekébe akik a kommenteket a pszichológiai hadviselés eszközének tekintették :S
Albertus köszönöm a részletes leírást 😊
Bevallom õszintén már a deriválás fogalmára is alig emlékszem.Ha jól rémlik a függvény egy pontjába húzott érintõ meredekségét adja meg (azaz érintõ és a x tengely által közbe zárt szöget)?
Na jó azt hiszem elõbb matek ismétlést tartok inkább 😄
#1850
ne felejtsd, soha nem az a hülye, aki nem tudja és kérdez, hanem aki nem tudja és nem kérdez. (aztán van olyan is, aki nem tudja és magyaráz, na az az idióta, gondolom mindenki tudja, kirõl beszélek 😄)
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#1849
Nem baj ha az ember valamit eltéveszt.. ZilogR válasza arról szólt, hogy nem önmagában v/t, hanem helyesebb lenne az a=(v2-v1)/(t2-t1) függvény..
És miután a gyorsulás Newton nyomán a=(1/m)* F(x) függvényt követi,
így nem minden esetben állandó, vagy helyesebben nagyon kevés esetben állandó a gyorsító erõ nagysága, ezzel a gyorsulás függvény sem állandó.
vagyis a sebesség változások függvényei sem állandók, hanem valamilyen F(x) függvényt követõek.
Ezért csak végtelenül kicsiny változások hányadosai, azaz a sebesség differencia és az idõpont differencia hányadosának az az esete adhat
pontos értéket a gyorsulásra, ahol a nulla elmozdulást és a nulla idõt végtelenül megközelítjük, de el nem érjük.
Azaz képezzük a sebesség változás idõ szerinti deriváltját vagy más néven az idõ szerinti differenciálhányadosának határértékét ami ez esetben a=dv/dt alakkal is jelölhetõ.
Ami pedig a szinusz függvényt követõ rezgõmozgás leírását illeti,
arra is igaz, hogy csupán nézõpont kérdése, hogy a legnagyobb gyorsulás melyik függvény szakaszon van.
Ha a körmozgás központi szögéhez tartozó függvény érték változást nézzük, akkor a nulla átmeneteknél a legnagyobb a függvényérték megváltozásának mértéke.
A tömegre ható gyorsító erõk különbözete viszont a nullátmeneteknél a legkisebb.
A lengési sebesség megváltozásának mértéke pedig szintén a nullátmeneteknél a legnagyobb.
Azaz ha a lengõre felírjuk az a=dv/dt függvényt, akkor nem a holtpontokon, hanem ott ahol az idõegységre esõ sebesség változás értéke a legnagyobb, azaz a nullátmeneteknél a legnagyobb a gyorsulás mértéke.
És miután a gyorsulás Newton nyomán a=(1/m)* F(x) függvényt követi,
így nem minden esetben állandó, vagy helyesebben nagyon kevés esetben állandó a gyorsító erõ nagysága, ezzel a gyorsulás függvény sem állandó.
vagyis a sebesség változások függvényei sem állandók, hanem valamilyen F(x) függvényt követõek.
Ezért csak végtelenül kicsiny változások hányadosai, azaz a sebesség differencia és az idõpont differencia hányadosának az az esete adhat
pontos értéket a gyorsulásra, ahol a nulla elmozdulást és a nulla idõt végtelenül megközelítjük, de el nem érjük.
Azaz képezzük a sebesség változás idõ szerinti deriváltját vagy más néven az idõ szerinti differenciálhányadosának határértékét ami ez esetben a=dv/dt alakkal is jelölhetõ.
Ami pedig a szinusz függvényt követõ rezgõmozgás leírását illeti,
arra is igaz, hogy csupán nézõpont kérdése, hogy a legnagyobb gyorsulás melyik függvény szakaszon van.
Ha a körmozgás központi szögéhez tartozó függvény érték változást nézzük, akkor a nulla átmeneteknél a legnagyobb a függvényérték megváltozásának mértéke.
A tömegre ható gyorsító erõk különbözete viszont a nullátmeneteknél a legkisebb.
A lengési sebesség megváltozásának mértéke pedig szintén a nullátmeneteknél a legnagyobb.
Azaz ha a lengõre felírjuk az a=dv/dt függvényt, akkor nem a holtpontokon, hanem ott ahol az idõegységre esõ sebesség változás értéke a legnagyobb, azaz a nullátmeneteknél a legnagyobb a gyorsulás mértéke.
#1848
Köszi ZilogR!
Most már bánom hogy ezt a kérdést egyáltalán feltettem.Elég kellemetlen mikor az ember ilyen alapvetõ tudnivalókkal égeti le magát...Sebaj :/
Most már bánom hogy ezt a kérdést egyáltalán feltettem.Elég kellemetlen mikor az ember ilyen alapvetõ tudnivalókkal égeti le magát...Sebaj :/
#1847
Talán mert a=v/t nem igaz, ellenben az a=dv/dt már inkább...
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
#1846
Üdv!
Van egy kis problémám rezgések témakörben.Elõástam egy kicsit a régi fizika könyveim hogy egy picit felelevenítsem amit régebben tanultam és az alábbi eset értelmezésével van egy kis gondom:
"A gyorsulás ott a legnagyobb ahol a legnagyobb a kitérés /sinφ/=1, tehát a rezgõmozgás két szélsõ helyzetében, ahol a mozgás iránya ellentétesre változik."
/sinφ/=1 --> amax= A*ω^2
A kör és rezgõmozgás közötti kapcsolatból levezetett képlet az imént említett megfigyelést támasztja alá.Ha a F=m*a dinamikai alapegyenletet használjuk szintén ugyanerre a konklúzióra juthatunk.Azonban a két szélsõ helyzetben a sebesség 0 tehát a test rövid ideig nyugalomban van ,nincs gyorsulása?! (javítsatok ki ha tévedek).
A könyv állítása szerint azonban csak egy esetben 0 a gyorsulás, amikor a test éppen az egyensúlyi helyzetén halad át, itt a D*-y rugóerõ és az m*g nehézségi erõ kiegyenlítik egymást.Dinamikai szempontból ez is világos,viszont itt is csalóka eredményre jutok az a=v/t képlet alapján.Valószínûleg a megközelítésemmel van probléma.Kinematikai szempontból rosszul értelmezem az említett esetet és ezért jutok ellentmondó eredményekre.Ebben szeretném kérni útmutató segítségeteket.
Van egy kis problémám rezgések témakörben.Elõástam egy kicsit a régi fizika könyveim hogy egy picit felelevenítsem amit régebben tanultam és az alábbi eset értelmezésével van egy kis gondom:
"A gyorsulás ott a legnagyobb ahol a legnagyobb a kitérés /sinφ/=1, tehát a rezgõmozgás két szélsõ helyzetében, ahol a mozgás iránya ellentétesre változik."
/sinφ/=1 --> amax= A*ω^2
A kör és rezgõmozgás közötti kapcsolatból levezetett képlet az imént említett megfigyelést támasztja alá.Ha a F=m*a dinamikai alapegyenletet használjuk szintén ugyanerre a konklúzióra juthatunk.Azonban a két szélsõ helyzetben a sebesség 0 tehát a test rövid ideig nyugalomban van ,nincs gyorsulása?! (javítsatok ki ha tévedek).
A könyv állítása szerint azonban csak egy esetben 0 a gyorsulás, amikor a test éppen az egyensúlyi helyzetén halad át, itt a D*-y rugóerõ és az m*g nehézségi erõ kiegyenlítik egymást.Dinamikai szempontból ez is világos,viszont itt is csalóka eredményre jutok az a=v/t képlet alapján.Valószínûleg a megközelítésemmel van probléma.Kinematikai szempontból rosszul értelmezem az említett esetet és ezért jutok ellentmondó eredményekre.Ebben szeretném kérni útmutató segítségeteket.
#1845
Ha jól olvastam akkor úgy van írva hogy a párhuzamosan kapcsolt ellenállásoknál az eredõ ellenállás kiszámításához....ott a replusz. A sorosan kapcsolt kondenzátorok eredõ kapacitásával mi van, azt pont ki lehet számolni a replusz mûvelet segítségével, azért meg lehetett volna említeni.
#1844
Csak biciklis, másik fórumról származó tapasztalatokat tudok írni:
Országúton ez a méret, ahol ilyen szempontból ideális a gördülési ellenállás még mindig nagyon vékony, valahol a 19-23mm széles gumiknál van ez, terepen viszont sokan mondták, hogy a szélesebb gumival kisebb gördülési ellenállást értek el, ott jóval nagyobb deformációk lépnek fel ugyebár. Azoknál a gumiknál a 2" fölötti szélességnél beszéltek errõl.
Országúton ez a méret, ahol ilyen szempontból ideális a gördülési ellenállás még mindig nagyon vékony, valahol a 19-23mm széles gumiknál van ez, terepen viszont sokan mondták, hogy a szélesebb gumival kisebb gördülési ellenállást értek el, ott jóval nagyobb deformációk lépnek fel ugyebár. Azoknál a gumiknál a 2" fölötti szélességnél beszéltek errõl.
#1843
"így a felületek deformációjának mértéke is kisebb"
most olvasom a schwalbe HP-ján, h azonos nyomáson ezen deformáció még lehet annyival kisebb a nagyobb felületû abroncson, h még kisebb is lesz a gördülési súrlódása
most olvasom a schwalbe HP-ján, h azonos nyomáson ezen deformáció még lehet annyival kisebb a nagyobb felületû abroncson, h még kisebb is lesz a gördülési súrlódása
#1841
Mint mondtam a µ kísérletileg állapítható meg, így benne van minden hatás. Pont azért kell kísérletileg megállapítani, mert annyi kicsi, nehezen vagy egyáltalán nem mérhetõ hatás játszik közre az értékében.
A keréknyomással egyet is értettem, de a felület nagyságával nem.
A kerék szélessége pedig valóban úgy tûnne, mintha nagyobb deformációt okozna, viszont nem szabad megfeledkezni arról, h attól még ugyanakkora súlynak kell ellen tartson, de nagyobb felületen, így a felületek deformációjának mértéke is kisebb. Persze ez csak kvalitatív magyarázkodás, kísérleti eredményekrõl nem tudok.
A keréknyomással egyet is értettem, de a felület nagyságával nem.
A kerék szélessége pedig valóban úgy tûnne, mintha nagyobb deformációt okozna, viszont nem szabad megfeledkezni arról, h attól még ugyanakkora súlynak kell ellen tartson, de nagyobb felületen, így a felületek deformációjának mértéke is kisebb. Persze ez csak kvalitatív magyarázkodás, kísérleti eredményekrõl nem tudok.
#1840
"elvégre a gördülési μ-t pont az érintkezõ anyagok deformációinak tulajdonítják"
Ami egy keréknél nagy mértékben függ a keréknyomástól, és a gumi szélességétõl is, meg még sok dologtól.
A képletet ismerem, de valószínû a versenyautókra sem véletlenül raknak szélesebb gumit, mégha magának az anyagának a mû értéke meg is egyezik, a többi paramétere változtatni fogja azt.
Ami egy keréknél nagy mértékben függ a keréknyomástól, és a gumi szélességétõl is, meg még sok dologtól.
A képletet ismerem, de valószínû a versenyautókra sem véletlenül raknak szélesebb gumit, mégha magának az anyagának a mû értéke meg is egyezik, a többi paramétere változtatni fogja azt.
#1839
Hova jársz? A repluszt tudtommal nem szokták gimikben említeni (én szakközépben tanultam)
Wikin is csak a legfontosabb maradt le. Tfh az egyik R a másik n-szerese, ekkor:
Re = n*R²/(n*R+R) = n/(n+1) * R
Vagyis az eredõ ellenállás a nagyobbik ellenállás (n*R) osztva (n+1)-gyel.
Valójában mivel n-re nem kellett semmilyen kikötést tennünk, ezért, ha n tört szám volna, akkor is mûködne és akkor a kisebb ellenállást kéne venni, de általában nem úgy alkalmazza az 1szerû ember és ha elsõre gondolsz bele, akkor jó az a mondat.
Lássunk egy példát:
R1=5kΩ, R2=35kΩ
n=R2/R1=7 → Re=R2/8=35/8kΩ≈4,4kΩ
A te példádban Ce = (1x2)x3µF = 2/3x3µF = 6/11µF≈545,5nF
Q=Ce*U
Ui=Q/Ci Ahol i 1-tõl 3-ig amelyiket ki akarod számolni.
Sztem 1szerûbb megérteni, h 1/Ce miért = SZUMMA 1/Cn, minthogy csak bemagold és megjegyezd.
Wikin is csak a legfontosabb maradt le. Tfh az egyik R a másik n-szerese, ekkor:
Re = n*R²/(n*R+R) = n/(n+1) * R
Vagyis az eredõ ellenállás a nagyobbik ellenállás (n*R) osztva (n+1)-gyel.
Valójában mivel n-re nem kellett semmilyen kikötést tennünk, ezért, ha n tört szám volna, akkor is mûködne és akkor a kisebb ellenállást kéne venni, de általában nem úgy alkalmazza az 1szerû ember és ha elsõre gondolsz bele, akkor jó az a mondat.
Lássunk egy példát:
R1=5kΩ, R2=35kΩ
n=R2/R1=7 → Re=R2/8=35/8kΩ≈4,4kΩ
A te példádban Ce = (1x2)x3µF = 2/3x3µF = 6/11µF≈545,5nF
Q=Ce*U
Ui=Q/Ci Ahol i 1-tõl 3-ig amelyiket ki akarod számolni.
Sztem 1szerûbb megérteni, h 1/Ce miért = SZUMMA 1/Cn, minthogy csak bemagold és megjegyezd.
#1838
Iskolában is tanítják:
F = μN
ahol nincsen a felület mérete, pont ez az érdekes benne és erre kellett volna felhívják a figyelmed
a "törvény" kísérleti tapasztalatokon nyugszik, ezt elvileg be is kellett volna mutassák
Feynmann könyve alapján ('60-as évek elején) még nem létezett a μ értékét meghatározó összefüggés
a felvetésedre sztem az a helyes magyarázat, h a kerék nyomása befolyásolja, hiszen folyamatosan mélyebb deformáció halad a gumin, ami nagyobb veszteséggel is jár, mintha jobban fel lenne fújva. (elvégre a gördülési μ-t pont az érintkezõ anyagok deformációinak tulajdonítják)
F = μN
ahol nincsen a felület mérete, pont ez az érdekes benne és erre kellett volna felhívják a figyelmed
a "törvény" kísérleti tapasztalatokon nyugszik, ezt elvileg be is kellett volna mutassák
Feynmann könyve alapján ('60-as évek elején) még nem létezett a μ értékét meghatározó összefüggés
a felvetésedre sztem az a helyes magyarázat, h a kerék nyomása befolyásolja, hiszen folyamatosan mélyebb deformáció halad a gumin, ami nagyobb veszteséggel is jár, mintha jobban fel lenne fújva. (elvégre a gördülési μ-t pont az érintkezõ anyagok deformációinak tulajdonítják)
#1837
A C1 = 1 µF; C2 = 2 µF; C3 = 3 µF sorba
kapcsolt kondenzátorokra U = 12 V
egyenfeszültség van kapcsolva.
Kiszámítandó az eredõ kapacitás
Ce = ……………F
a kondenzátorok töltése
Q = …………… C (As)
Meghatározandó az egyes kondenzátorok feszültsége.U 1 = ……………V
U2 = ……………V U3 = ……………V
Na akkor. Az eredõ kapacitás a megadott kapacitások reciprokának az összege? Tehát 1/Ce = SZUMMA 1/Cn . Ce=Eredõ kapacitás, Cn=az egyes kapacitások.
Töltés: CxU=Q. ( As/V=F ) Tehát 12x0,000001=0,000012. 12µC?
Gondolom fesz. meg a képlet átrendezésével számolható. Arra lennék kíváncsi hogy akkor ez így hibátlan megoldás? Ha van valami észrevételetek örömmel veszem ha hangot adtok neki. 😉
Replusz mûveletekrõl valaki tud többet mint a wiki? 😄 mert nem volt bõbeszédû. ( replusz használatos ellenállások párhuzamos kapcsolásánál, kapacitások soros kapcsolásánál )
kapcsolt kondenzátorokra U = 12 V
egyenfeszültség van kapcsolva.
Kiszámítandó az eredõ kapacitás
Ce = ……………F
a kondenzátorok töltése
Q = …………… C (As)
Meghatározandó az egyes kondenzátorok feszültsége.U 1 = ……………V
U2 = ……………V U3 = ……………V
Na akkor. Az eredõ kapacitás a megadott kapacitások reciprokának az összege? Tehát 1/Ce = SZUMMA 1/Cn . Ce=Eredõ kapacitás, Cn=az egyes kapacitások.
Töltés: CxU=Q. ( As/V=F ) Tehát 12x0,000001=0,000012. 12µC?
Gondolom fesz. meg a képlet átrendezésével számolható. Arra lennék kíváncsi hogy akkor ez így hibátlan megoldás? Ha van valami észrevételetek örömmel veszem ha hangot adtok neki. 😉
Replusz mûveletekrõl valaki tud többet mint a wiki? 😄 mert nem volt bõbeszédû. ( replusz használatos ellenállások párhuzamos kapcsolásánál, kapacitások soros kapcsolásánál )