3993
Fizika 2006
-
uwu 80 #2306 Hát te hallottál-e az energiamegmaradás törvényéről? -
uwu 80 #2305 "Az árapály pedig a forgási impulzusmomentum keringésivé történő átalakulása (és viszont), ami távolodással, vagy közeledéssel jár."
Na ez az ami hülyeség. Nem alakul át.
Pont az árapály erők által okozott veszteségek változtatják meg a forgás sebességét. így aztán az energiamérleg szépen ki is nullázódik. nem kell továbbgondolni, mert nincs tovább.
Másodlagos hatások egyébként léteznek. Ha ezekről papolnál még lenne is alpja annak amiket mondasz, csak te sajnos nem erről beszélsz. A forgás sebességének csökkenésével irtózatosan kicsit, de változik a relatív tömeg, ami évmilliárdok alatt talán észlelhető is lenne. Ebből következőleg a pálya is hasonó mértékben változik. Meg ott van a deformácók miatti állandó súlypontváltozás, ami szintén hasonló nagyságrendű. Mindkét hatás nagyságrendileg is sokszorosan kisebb még a napsugárzás okozta változásnál is. Minden estre legyél nyugodt, hogy nem a fizikusok buták, hanem te vagy tájékozatlan. -
forrai #2304 A verseimre meg kényes vagyok. Annál is inkább, mert csak egy van, a többi csak négysoros.
Egyébként nyilván hallottál már a forgási impulzusmegmaradási törvényről.
Láttál önfeledetten keringő balettáncosnőt, és műkorcsolyázót, szétvetett lábakkal, izé karókkal, bocsi karokkal, ahogyan azt behúzzák?
Vagy diszkosz, és kalapácsvetőt, ahogy magából kikel?
Ezek csak földi testek, de pontosan azt csinálják az égitestek is. -
forrai #2303 Jáj, jáj... jájáj! 
Fogjanak meg! uwu...ez volt a legokosabb, amit irhattál, és a legjobb nekem.
Jöhet a következő... -
uwu 80 #2302 Az árapály már csak a mértéke miatt sem lehetne oka a felsorolt dolgoknak, és megfeledkezel róla, hogy ezek belső erők, eredőjük 0, ezért aztán az égitestek pályájára sincs hatással, csak a forgás sebessége változik miatta, az is csak minimálisan.
Ezt a jelenséget mindenbe belemagyarázni meg csak verseléssel meg halandzsázással lehet, ahogy te szoktad, de ennek semmi köze fizikához.
-
forrai #2301 Az árapály pedig a forgási impulzusmomentum keringésivé történő átalakulása (és viszont), ami távolodással, vagy közeledéssel jár.
A Hubble állandó pedig több tényező szorzata, s így nem univerzális.
Mindezek bizonyítása rajta van a neten. Itt megvitathatnánk.
Mi ebben a rossz?
Ha sikerül bizonyitanotok, hogy nincs igazam, látványos autodafét végezhettek, és én megszaggatom a ruhátokat!
Ez csak megéri, nemdebár? -
forrai #2300 (Olyan aranyos vörös ördögnek nézel így ki!) -
uwu 80 #2299 
-
forrai #2298 Tehát azt állitom, hogy a csillagok rendellenes nagyobb sebessége a galaxisok peremén, az univerzum tágulása, a Hold távolodása a Földtől, a Föld-Hold rendszer távolodása a Naptól mind- mind az árapály megnyilvánulásai!
Az univerzumunkon belül pedig az igazán sötét tömegek csak a fizikusok, akik azok létezését állítják.
Illetve nem azon kivül keresik őket, ahol tényleg vannak, legfeljebb számunkra nem láthatóan, és azért sötétek.
Fel van adva a lecke!
-
forrai #2297 Nem veszitek észre magatoktól, milyen hülyeségen- egy szinusz képleten vitatkoztok hetek óta, egymást próbálva letiporni? Pedig ennél sokkal többre is képesek lehetnétek!
Mi lenne, ha valaki elvenné a gyorsulási cumit, és más játékot ajánlana helyette, például az árapály - és a Hubble törvény összefüggéseit, ami sokkal érdekesebb?
Én már tudom mi lenne, kiutálnátok!
Albertus helyett itt vagyok nektek én, próbálkozzatok velem!
uwu, többiek- rajta!
Furák vagytok nagyon... -
polarka #2296 
csak így tovább, nem szabad az igényességet alább hagyni.
-
polarka #2295 "Amiket mentegetőzésként ír az többnyire jó."
Nem kell túlozni. Te is ugyanazt olvasod, amiket én? Ha igen, akkor jobb volna, ha te sem szólnál bele. Ilyen fogalomkeveréseket hallanék érettségin szóbelizőtől úgy elküldeném a... Észre sem veszi, h csak dobálja a szavakat összefüggések nélkül, mint egy magnóra felvett szöveg 0 gondolattal. -
polarka #2294 "Bizony fölösleges amíg nem érted meg, hogy ha a sebesség szinusz függvény szerint változik akkor a gyorsulás koszinusz függvény szerint.
Ilyen roppant egyszerű.."
-Ez nem volt válasz a kérdésemre.
-Sztem rajtad kívül a világon nincsen még1 ember, aki ezt "megértené".
-Ha pedig megértésről van szó, akkor hiába pampogsz, mikor én már 4féleképpen bebizonyítottam, h miért nincsen igazad és 1ikbe sem tudtál belekötni. Továbbá te még mindig csak kinyilatkoztatsz és nem bizonyítasz semmit.
H tudd mi volna a feladatod, mi a kérdésem és mire kéne reagálj:
Mutasd be, h ahogy állítod az y=sin(φ) fv. pontbeli érintőjének meredeksége a gyorsulás!
Ha tudnád miről beszélsz, akkor nem tennél ilyen kinyilatkozást.
Emlékeztetőül és számodra érthetően:
A gyorsulás időegységre jutó sebességváltozás.
A sebesség időegységre jutó helyváltozás.
φ a fázisszög, y pedig a körmozgás függőleges irányú helye, pozíciója. -
NorBear #2293 Üdv mindenkinek!
"Mindegy, hogy A(mplitúdó)a kitérülés vagy R(sugár)a körforgás maximális kitérésének az értéke."
Hmmmm.....Nekem az volt a gondom hogy az egyenlet bal oldalán A-t használtál:
"A=R*sin(ωt)"
A pedig nem mindig egyenlő Y-al.Ha A helyére R-t helyettesítesz (R=R*sinωt) és leosztasz R-el ezt kapod: 1=sinωt
Ez az egyenlőség csak sin90° esetén lesz igaz illetve a kitérés kiszámítására sem alkalmas.
Még egyszer leírom hogyan kell kiszámolni a kitérést:
y=A*sinωt
Fontos odafigyelni a jelölésekre mert ha nem így teszünk akkor félreérthetővé válik az információ amiből a laikusok téves konklúziókat fognak levonni.Az ő érdekükben még fontosabb hogy a fizikai ismereteket pontosan és helyesen közöljük.Én is laikusnak tartom magam, éppen ezért zavar össze ha hibás jelölésekbe botlok...ami ugyan rövid életű probléma számomra, de annál inkább idegesítő.
-
uwu 80 #2292 LOL
Ezt talán észre se vettem, vagy csak a feledés homályába veszett. Biztos van még pár ilyen okos gondolata. Gyűjtsük?
Kíváncsian várom Alreg Úr reakcóját
-
#2291
Nekem ez is tetszik:
"csupán nézőpont kérdése, hogy a legnagyobb gyorsulás melyik függvény szakaszon van." -
uwu 80 #2290 Senki nem mondta hogy nem így van.
Még mindig ezzel van a gond:
"A tömegre ható gyorsító erők különbözete viszont a nullátmeneteknél a legkisebb.
A lengési sebesség megváltozásának mértéke pedig szintén a nullátmeneteknél a legnagyobb."
-
#2289
szép próbálkozás, de nem nyert, mindegy hogy szinusz v koszinusz szerint adjuk meg a kitérést, a gyorsulás és a kitérés egyenesen arányos (abszolút értékben: gyorsulás = - kitérés*szögsebesség^2), vagyis ahol a kitérés nulla, ott a gyorsulás is az.
de sebaj, holnap újra próbálkozhat. -
Qetanolit #2288 "Amiket mentegetőzésként ír az többnyire jó. " 
Nem többnyire, hanem egy az egyben: A szinusz függvényű sebesség csak koszinusz függvényű gyorsulás hatására jöhet létre.
-
uwu 80 #2287 Még linkeltem is azt a részt ahol tévedett, azt kiemeltem, és megmagyaráztam a gyengébbek kedvéért.
Amiket mentegetőzésként ír az többnyire jó. Csak az a bibi, hogy azt állítja hogy a fent említett hozzászólása is helyes, ami már nem igaz. -
Qetanolit #2286 "Hetekkel ezelőtt?" 
Nem érted miről írt Albertus? Két, külön esetről írt. Egyébként tökéletesen igaza van!
Amikor a sebesség szinusz függvényt követő, akkor a gyorsulásai a koszinusz függvény szerintiek, mert a szinusz deriváltja a koszinusz.
-
uwu 80 #2285 Csak hogy megértsd mi ezzel a bajunk, szájba rágom jó?
Amennyiben a második sorban tényleg asebesség megváltozásáról írsz, pedig szó indokolatlan, mert az ugyan az mint az előző sor, ráadásul tovább rontja a helyzetet hogy legnagyobbnak írod.
Ha a legnagyobb mennyiségről szerettél volna írni, akkor meg sebességet kellett volna írni abba a mondatba.
Akár hogy is nézzük, mindenképpen rossz. Csak erre hívtuk fel a figyelmed hetekkel ezelőtt, amire az volt a reakciód, hogy igenis jól írtad, és azóta is magyarázkodsz.
Szerencsére a fórum nem felejt.
Nem lenne sokkal egyszerűbb beismerni hogy tévedtél annál hogy hetek óta itt égeted magad?
Mondjuk elég ciki hogy egy ilyen primitív dologba is így képes vagy belegabalyodni, de igazából nincs mit rontani a megítéléseden. A bonyolultabb problémákat is ugyanígy Fonák Tamás módjára kezeled, és csak te képzeled magad olyan okosnak. Eddigi pályafutásod során sose a fizikába volta hiba hanem benned. Csak ezt nem vagy hajlandó elfogadni. -
uwu 80 #2284 A nagy sikerű részlet Fonák Tamás kedvéért újra:
"A tömegre ható gyorsító erők különbözete viszont a nullátmeneteknél a legkisebb.
A lengési sebesség megváltozásának mértéke pedig szintén a nullátmeneteknél a legnagyobb."
-
uwu 80 #2283 Hú de rég volt tán igaz se volt... Vagy mégis? :) -
Albertus #2282 Szia!
Mindegy, hogy A(mplitúdó)a kitérülés vagy R(sugár)a körforgás maximális kitérésének az értéke.
Nos, az is mindegy, hogy a sebesség függvény szinuszos vagy koszinuszos.
A gyorsulás függvénye a sebesség függvényének derivált függvénye.
Így ha a sebesség szinuszos, akkor a gyorsulás koszinuszos, ha pedig a sebesség koszinuszos akkor a gyorsulás a szinuszos.
A rugós lengésnél változó nagyságú erő hat a testre, az állandó szögsebességű körmozgásnál állandó nagyságú centripetális erő.
Ezért van 90 fokos fázis különbség a két gyorsulás között.
-
Albertus #2281 "Nah itt álljunk meg, ennél fölösleges is tovább haladnunk,"
Bizony fölösleges amíg nem érted meg, hogy ha a sebesség szinusz függvény szerint változik akkor a gyorsulás koszinusz függvény szerint.
Ilyen roppant egyszerű.. -
polarka #2280 Én kérek elnézést, most döbbentem rá, h esetleg a [m/rad]-nak nem tudod a jelentését, hiszen mindig °-ot használtál mértékegységnek [m/°] volna a hányados mértékegysége. -
polarka #2279 Valószínűleg "A"-n értette a "y" kitérést. Pont az ilyen össze-vissza jelöléseiről beszélek, mintha nem tudná, mit mivel jelölt 2hsz-sal korábban, mindenáron kerüli, h koherens "előadást" produkáljon. -
polarka #2278 Én még nem döntöttem el, h letiltsam-e azért mert súlyosan értelmi fogyatékos. Egyelőre átlagembernek nézem (mivel a netről és wikiről egész jól összeollózott néhány dolgot) és mint ilyen esélye volna ezen anyagot megérteni, én meg segítőkész vagyok. -
polarka #2277 Itt nincsen vita, te végig figyelmen kívül hagytad a bizonyításaim és csak a saját a levezetésed ismételgetted. -
polarka #2276 "Lehet hogy valamit elszámoltam de a sebesség szvsz cos szerint változik a gyorsulás pedig sinusnak megfelelően"
Ha ezt azon 1szerűsített esetre (kezdőfázis nélküli szinuszos kitérés fv-ű) mondtad, akkor még annyit volna helyes hozzátenned, h -szinuszos a gyorsulás időfüggése (attól még mert Albertus megeszi a mínuszokat, neked nem kell). -
polarka #2275 Úgy vélem problémát okozhattak számodra a hsz-aim értelmezésében az, h kitértem rá mit, miért, hogyan illik precízen jelölni és megnevezni. Legalábbis erre tudok következtetni az alapján, h továbbra sem fogalmazol igényesen és világosan. Jól van, ezért hát megpróbálok nem belekötni az össze-vissza jelöléseidbe, amelyek árulkodnak arról, h nem vagy topon a témában és felteszem, h (még ha szavaid nem is azt jelentik vagy kifejezéseid elfednek bizonyos részleteket) azokkal a sztem értelmesnek mondható dolgokra gondolsz.
"y=sin(φ) függvény minden φ pontjához húzunk egy érintőt, az érintó iránytangense az adott függvényértékhez tartozó differenciálhányados értékét mutatja, azaz a sin(φ) függvény helyi gyorsulásait."
Nah itt álljunk meg, ennél fölösleges is tovább haladnunk, mert mindig itt rontod el a dolgokat és hiába is kritizálná bárki a többit.
Egy fv. adott pontbeli érintőjének iránytangense, annak az érintőegyenesnek meredekségét (1ségnyi x-re y változásának mértékét, Δy/Δx) adja (lényegében erre utaltál, ha jól értem).
Jelen esetben kitérés-fázis fv (te azt írtad fel és azzal számolsz). Ekkor Δy/Δφ-t kapod az előző számítással, aminek mértékegysége [m/rad], ami nem sebesség, se pedig gyorsulás (állításoddal ellentétben).
Megj.: Egy speciális esetben a számértéke meg1ezik a sebesség értékével. Esetleg bizonyíthatnád ezzel azt, h tudod miket beszélsz. Pl. úgy, h te árulod el nekünk, h melyik ez az eset.
1ébként látszik, h semmit sem használtak számodra a korábbi írásaink és tényleg azt hiszed, h érted a témát. De rendben, akkor játsszuk a te játékod (úgyis nagyon ragaszkodsz hozzá): te próbálsz oktatni, én meg majd belekérdezek. Legalább nem kell majd annyit írjak. -
NorBear #2274 "Ez felel meg a 90 vagy a 270 fokos helyzetnek, és belátható, hogy ahol a legnagyobb a feszített rugó hossz, ott legnagyobb a ható erő is, azaz ekkor F=m*a -> a=F/m az erő nagyságával egyenesen arányos gyorsulás szintén a legnagyobb."
"Mert ez utóbbi esetben az Y irányú sebesség R*sin(ωt) és a sebesség deriváltja a cos(ωt) a gyorsulás függvény.
Ezért ahol cos(ωt)a maximális azaz 0 és 180 foknál, ott a legnagyobb a gyorsulás, és ahol cos(ωt)=0 azaz 90 és 270 foknál ott a legkisebb a gyorsulás."
Ez azért egy picit ellentmondásos és félreérthető számomra :)
A sebességet tudtommal így számítjuk:
v=Aωcosωt
A gyorsulás képlet pedig sinus szerint és nem cosinus szerint változik tudtommal.
Na mind1... le ellenőrzöm a Nyitray Gergely féle fizika jegyzetben is... -
NorBear #2273 "A=R*sin(ωt)"
A kör sugara megegyezik a maximális kitérés és a nyugalmi helyzet között mért távolsággal ha jól rémlik.
Képlet a kitérésre: y=A*sinωt
Ha a te képletedben A-t R-el helyettesítjük akkor ez jön ki:
1=sinωt
ami nem minden esetben ad helyes értéket csak a maximális kitéréseknél fog fenn állni az egyenlőség... -
#2272
átlátszó és szánalmas, ahogy próbálod kimagyarázni. az eredeti felvetés harmonikus rezgőmozgásról szólt. mindegy hány rugót használsz, a gyorsulás ott a legnagyobb, ahol a kitérés a legnagyob, 2 rugó és 1 rugó esetén is. -
Albertus #2271 Kezdjük az eredeti felvetéssel, két rugó közé tömeget teszünk és megfeszítjük az egyik rugó irányába, majd elengedjük.
Ez felel meg a 90 vagy a 270 fokos helyzetnek, és belátható, hogy ahol a legnagyobb a feszített rugó hossz, ott legnagyobb a ható erő is, azaz ekkor F=m*a -> a=F/m az erő nagyságával egyenesen arányos gyorsulás szintén a legnagyobb.
A lengés irányú kitérés pedig A=R*sin(ωt)azaz ezzel a lengés irányú rugó feszítés és ezzel az erő Fi=F*R*sin(ωt) -> a pillanatnyi gyorsulás
a=Fi/m azaz a=F*R*sin(ωt)/m
Vagyis jól írtad, a rugók között, harmonikus lengést végző tömeg gyorsulása ott a legnagyobb, ahol a sin(ωt)értéke a legnagyobb azaz 90 és 270 foknál, és ott a legkisebb ahol sin(ωt)értéke nulla, vagyis 0 és 180 foknál, ahol a rugók egyenlő erejének eredője zéró nagyságú erő.
Hogy ezt is az egyenletes körmozgással modellezzük? Igen, azonos a függvény, de 90 fokos fázissal eltér az állandó sebességgel gördülő kerék esetétől. (Azaz az állandó szögsebességgel forgó kerék esetétől.)
Mert ez utóbbi esetben az Y irányú sebesség R*sin(ωt) és a sebesség deriváltja a cos(ωt) a gyorsulás függvény.
Ezért ahol cos(ωt)a maximális azaz 0 és 180 foknál, ott a legnagyobb a gyorsulás, és ahol cos(ωt)=0 azaz 90 és 270 foknál ott a legkisebb a gyorsulás.
-
NorBear #2270 "Az első válaszomban kiemeltem, hogy amíg az állandó szögsebességű körmozgásnál 0 és 180 foknál a legnagyobb a gyorsulás"
Hmmm...az állandó szögsebességű körmozgással modellezzük a harmonikus rezgőmozgást ha jól tudom.A tankönyv ezt írja:
"A harmonikus rezgőmozgás leírásához szükséges mennyiségek ( a kitérés, a sebesség, a gyorsulás...stb) kiszámítási módját az egyenletes körmozgás és a harmonikus rezgőmozgás kapcsolatára építve határozzuk meg."
Ott viszont az a=-A*ω*sinωt képlet szerint 0 a gyorsulás.0 és 180 fok szinusza 0.Nullaszor valami pedig nullát ad eredményül. -
#2269
azt állítottad, hogy ahol a gyorsulás max., ott a sebesség is max. nyilvánvaló, hogy ez nem így van. végülis akkor lepődtem volna meg, ha nem mondasz hülyeséget, szerencsére nem kellett csalódnom. -
NorBear #2268 Én nem akarok senkit sem meggyőzni/ megbántani stb...
Csak közöltem a saját észrevételeimet illetve arra voltam kíváncsi hogy azok megállják e a helyüket :)
Azt pedig látom hogy a "vita" több hét alatt sem mozdult ki a holtpontból tehát értelmetlen lenne győzködnöm.Amúgy sincs sok hitelem hiszen az ismereteim még hiányosak de a referencia alapú adat gyűjtés és a logika azért a segítségemre lehet bizonyos dolgok helyes megítélésében ;)
-
Albertus #2267 vicces lenne tőletek, akik még most sem értitek tanulni..